#anyukakontent

[gyorinokedli]

Több mint 1 éve nem töltöttem ide fel semmit.

Közben túl lettem egy traumatikus terhességen, egy elviselhető szülésen, és egy 3 hónapos szülés utáni szorongás/depresszió hullámon.

Nem tudom, hogy hogyan és mikor telt el ez a hàrom hónap, olyan volt, mint egy hosszú rettegéssel teli nap.

Persze a gyerek imádnivaló, igen, jó baba, nem rabolt még bankot.

Anya lettem?!?!?!

[gyorinokedli]

Azt ugye tudjuk, hogy a válogatott mentális betegségek kihívást állítanak a személyes higiénia irányába is.

Viszont belebetegedek csak a gondolatba is, hogy az agyi defektjeim miatt elhanyagolom a lányomat, ez a kicsi tappancs pedig több port gyűjt mint a legújabb dyson! Nem tökéletes még a rendszer, de haladunk, a heti 3 fürdésünkről sikerült átállni napira már egy hete!

Sőt! Amióta a fogzás szorongatja a torkomat már naponta mosom a fogamat is, hiszen amikor a babának mosom a foghelyét, mutatom, hogy anya is mossa a sajátjait <3

Csakazértis össze szedem magam!!

[gyorinokedli]

Minden menő,extrém,veszélyes hobbimat lecseréltem horgolásra.

Szerintem tök jól csinálom. Vad késő-tini évek,munka, utazás, gyerek, és ahogy kirep��lt belőlem -az életközepi krízist kihagyva- egyenesen nagymama módba váltottam.

Ugyanitt, valaki azt mondta nekem hogy az angol crochet (horgolás) szónak francia az eredete, és azt jelenti "to hook" szóval nem is nagymama hanem egy hooker vagyok.

[gyorinokedli]

A kötődő és igényszerinti nevelésben hiszek.

Már a terhességem gondolata előtt tudtam, ha valaha gyerekem lesz, azt így fogom irányítani magam mellett. A szülői identitásom nagy részét ez teszi ki. Számomra egyértelmű, hogy egy kisbaba igényei és vágyai egyek és ugyanazok, nekem pedig a szent feladatom hogy ezeknek eleget tegyek. És ennek a gyakorlata átültethető akár totyogós, meg annál idősebb gyerekekkel való együttélésbe is.

Na meg a poroszos módszert a bőrömön tapasztaltam csúnyán félremenni.

Na de én sokat jártattam a számat erről a férjemnek, a terhességem alatt, meg azóta is. A praktikus hogyanokról, meg az elméletekről is. Ő mindig jól egyetértett, de soha nem volt a témában proaktív.

Anyámmal a gyerek születése után volt egy hatalmas határhúzásom, és vitám, viszont azóta a kapcsolatunk virágzik. Soha nem voltam ennyire közel hozzá emberileg. Ettől függetlenül ő engem tök máshogy nevelt, nem is érti mit miért csinálok, azt gondolja túlgondolok és túlreagálok mindent.

Mostanában sokat vagyok vele, néhány dologban beadtam neki a derekam, csak hogy menjen a kapcsolatunk továbbra is egy jó irányba. Én hurcináci vagyok, a gyerek 6-7 hónapos koráig babakocsiról hallani sem akarok. Van egy, úgy örököltük, de csak 6 hónapos kortól jó, amit anyám persze nem hitt el. Hát összeraktam, megmutattam neki:tessék lássék marad a hordozó, majd tologathatja eleget később.

Ezt elmeséltem a férjnek, aki olyat mondott, amit nem gondoltam. Azt mondta, hogy ő fél, hogy anyám meg fogja változtatni a nevelésről alkotott képemet, és hogy ezt ő nem akarja.

Engem ez lesokkolt. Mármint soha nem mondott ellent az elveimnek, azok szerint is cselekedett az elmúlt 3 hónapban, de nem gondoltam, hogy ilyen mélyen egyetért velük. Fantasztikus módon, a tudta nélkül űzött el a fejemből minden "szaranyavagyokagyerekemutálnifogéskülömbenis" gondolatot, amit a családdal való csatározások a fejembe ültettek.

Szeretem ezt az embert

[gyorinokedli]

Ja és van közös hobbink is