#irántad

[szeresdmagadlegyonmagad]

~Az egyetlen érzés, ami erősebb az irántad érzett szerelemnél, az a fájdalom, ami a hiányoddal jár!~

[orokke-a-tied0201]

olyan nagy szeretetet érzek irántad,hogy kicsordulnak a könnyeim

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Onnan tudod ha egy fiú tényleg szeret hogy nem az az első, nem az a legfontosabb neki hogy megdugjon ha átmegy hozzád, hanem többre tart egy olyan délutánt ahol szorosan összebújhattok, elmesélhetitek egymásnak a napotokat és csak élvezitek egymás társaságát. Felülmúlhatatlan érzés hogy kimutatja az irántad érzett szerelmét, megengedi hogy a legérzékenyebb oldalát lásd... Hogy valaki lelkileg is feltölt, te is feltöltöd őt és nem csak a testi kielégülés forrását látja benned. Ezerszer mélyebb és igazibb dolog✨

[melankolias-world]

Valahányszor azon kapod magad, hogy kezdesz hiányolni valakit, akit igazán szerettél...

Valakit, aki csak nem értékelt téged.

Valakit, akit egyszerűen nem érdekelt, hogy mit érzel.

Valakit, akit annyira szerettél, de csak úgy kezelt téged, mint egy opciót.

Állj meg egy pillanatra, és emlékezz...

Emlékezz a tiszteletlenségre.

Emlékezz azokra az időkre, amikor az érzéseid nem számítottak, és érvénytelenítettek.

Emlékezz, hogy az értékeidet teljesen figyelmen kívül hagyták.

Emlékezz arra, amikor újra és újra figyelmen kívül hagyták a határaidat.

Emlékezz arra, hogy mit tettek szándékosan és tudatosan, hogy újra és újra megtörjék a bizalmadat.

Emlékezz arra, amikor könyörögtél nekik az alapokért, és könyörögtél nekik, hogy úgy bánjanak veled, mintha szeretnének, de mégis visszautasították.

Emlékezz, hogy érezted magad tőle.

Emlékezz, mennyire fájt.

Emlékezz, mennyire csalódott voltál.

Emlékezz, milyen elárultnak érezted magad.

Mert ez valódi volt.

Így éreztél valójában.

Valakinek ez volt az irántad érzett szerelem verziója...

Normális, hogy hiányzik valaki, akit valaha szerettél, különösen, ha a szeretet, amit iránta éreztél, őszinte volt és mélyre hatolt;

de annyira fontos, hogy emlékezzünk az összes okra, amiért nem működött a kapcsolat, ahelyett, hogy csak a szép időkre és a boldog emlékekre emlékeznénk.

Tiszteld önmagad azzal, hogy emlékezel arra, hogyan éreztél valójában, mert ezzel tiszteled magad és igazolod az érzelmeidet.

Használd ezeket az emlékeket, amelyek a valóságod voltak arra, hogy újraértékeld és megerősítsd a határaidat, értékeidet és azt, ami fontos számodra egy kapcsolatban.

Emlékezz arra, hogy megérdemled, hogy tisztelettel bánjanak veled.

Megérdemled, hogy kedvességgel bánjanak veled.

Megérdemled, hogy empátiával, szeretettel és megértéssel hallgassanak.

Megérdemled, hogy törődjenek az érzéseiddel és a szükségleteiddel.

És megérdemled, hogy érzelmileg biztonságban érezd magad, mert megbízol abban, akit szeretsz, hogy vigyáz a szívedre, és helyesen cselekszik melletted.

Amikor kapcsolatban vagy, ezek a dolgok NEM opcionális extrák.

Ne engedd, hogy valaki, aki ezt nem adja meg neked, továbbra is kevesebbet foglalkozzon veled, mint amennyit megérdemelsz.

[l-norbii2001]

Mindig arra vártam hogy majd egyszer fel keresel, éveken keresztül vártam arra a pontra. Napok hetek hónapok és évek mentek el arra hogy vártam rád. Mai napig nem múlik az érzés amit irántad érzek. Sokan azt mondják hogy az idő segít, de nem segített. Inkább csak próbálkozom azzal a tudattal barátkozni hogy soha nem lesz olyan hogy mi. És miközben az üveget a számhoz veszem arra gondolok hogy ha még erre a pár órára is de legalább elviselhetőbb a fájdalom.

[viking84chef]

Eddig Ateistának vallottam magam..... Ezek után át gondolom ha ez tényleg elfogadott..

"Köztudott, hogy Einstein több

amerikai egyetemen tartott előadást, ahol is

egy rendszeresen visszatérő kérdés, amit a diákok leginkább feltettek neki, az az volt, hogy

"Hiszel Istenben?"

És ő mindig ugyanazt válaszolta:

"Én Spinoza Istenében hiszek."

És azok, akik nem olvastak Spinoza-t,

nem értették Einstein válaszát.

Spinoza egy holland filozófus, akit a 17.századi filozófia három legnagyobb racionalistája közül az egyik volt a francia Descartes és a német Leibnitz mellett.

Itt van Spinoza pár bölcsessége, amivel Einstein is azonosulni tudott:

"Isten azt mondaná:

Hagyd abba a szüntelen imádkozást, és önmagad ütlegelését!

Szeretném, hogy elmenj a világba és élvezd az életed.

Szeretném, ha énekelnél, szórakoznál és élveznéd mindazt, amit neked készítettem.

Ne menj többé be azokba a sötét, hideg templomokba, amelyeket magadnak építettél, és ne mondd, hogy ők az én házam.

A házam a hegyekben van, erdőben, folyókon, tavakon, tengerpartokon.

Ott lakom, és ott kifejezem a szeretetemet irántad.

Hagyd abba, hogy engem okolj többé a nyomorult életedért, soha nem mondtam, hogy bármi baj van veled, vagy hogy bűnös vagy, vagy hogy a szexualitásod rossz dolog.

A szex egy ajándék, amit neked adtam, és amivel kifejezheted a szereteted, az extázisod, az örömöd.

Tehát ne engem hibáztass mindenért, amit elhitettek veled.

Hagyd abba az állítólagos szentírások olvasását, amiknek semmi közük sincs hozzám, mert az idők során emberek eltorzították azokat.

Ha nem tudsz meglelni a napfelkeltében, a tájban, a barátaid tekintetében, a gyermeked szemében - egy könyvben sem találsz meg!

Bízz bennem és ne kérdezgess engem,

hogy hogyan tegyed a dolgaidat.

Csak halld meg az érzéseidet és tedd, amit érzel. Az vagyok Én benned.

Hagyd abba, hogy félsz tőlem.

Nem ítélkezem feletted, nem kritizállak, nem haragszom és nem akarlak megbüntetni.

Én Tiszta Szeretet vagyok.

Hagyd abba, hogy bocsánatot kérsz, mert nincs mit megbocsátanom.

Ha elfogadsz engem, a hibák kiigazíttatnak, nincs bűn.

Ha én teremtettelek téged, feltöltöttelek szenvedélyekkel, szabadsággal, örömökkel, boldogsággal, érzésekkel, szükségletekkel, következetességgel, szabad akarattal...

... Hogy hibázthatnálak, ha reagálsz valamire, amit beléd raktam?

Hogyan büntethetnélek azért, mert olyan vagy, amilyen vagy, ha én vagyok az egyedüli, aki teremtettelek?

Vagy, aki vagy.

Olyan vagy, amilyennek megteremtettelek.

Gondolod, hogy létre tudnék hozni egy olyan helyet, ahol elégethetem az összes gyerekemet, akik az örökkévalóság végéig rosszul viselkednek?

Milyen isten tenne ilyet?

Felejts el minden parancsolatot, törvényt, ezek olyan dolgok, amik manipulálnak, kontrollálnak téged, és csak bűntudatot keltenek benned.

A béke, a szeretet, a szabadság már most a tiéd.

Boldog életre szántalak.

Az élet van, a halál pedig nem létezik.

Tiszteld a társaidat, és ne tedd azt, amit nem akarsz magadnak.

Csak annyit kérek, hogy figyelj oda az életedben, hogy az éberség legyen az útmutatód.

Legyél jelen az életedben.

A múlt elmúlt, a jövő nem létezik, csak a most a tiéd.

Ez az élet nem próbatétel, nem útközbeni lépés, nem próba.

Velem minden helyzet tánc a réten.

Ez az élet az egyetlen dolog itt és most létezik, és csak erre van szükséged.

Teljesen szabaddá tettelek, mindenki nyer és nem veszít, senki nem hord megkülönböztető jelölést.

Teljesen szabadon teremthetsz az életedben mennyet-jót, vagy poklot-rosszat.

Élj úgy, mintha ez lenne az egyetlen esélyed az örömre, hogy élvezd, szeresd, létezz.

Ne bánj semmit.

Élvezd a lehetőséget, amit adtam neked.

A földi lét illúzió, a csodás valóság csak utána jön. Ahol örök a béke, arany fény uralkodik és tiszta szeretet vesz körül.

Biztos lehetsz benne, hogy nem kérdezem meg, hogy helyesen vagy rosszul viselkedtél-e?

Amit kérdezni fogok: Tetszett? Jól érezted magad? Neked mi tetszett a legjobban?

Mit tanultál?

Ne higgy többé bennem; a hit feltételezés, találgatás, képzelgés.

Nem akarom, hogy higgy bennem, azt akarom, hogy érezz engem, amikor megcsókolod a szeretteidet, amikor betakarod a kislányodat, amikor simogatod a kutyádat, amikor fürdőzöl a tengerben, amikor sétálsz az erdőben.

Ne dicsőíts többé, szerinted ilyen

egomániás isten vagyok?

Mondj inkább köszönetet.

Hálásnak érzed magad?

Bizonyítsd be azzal, hogy törődsz magaddal, az egészségeddel, a kapcsolataiddal, a világgal.

Fejezd ki az örömöd, mert ez a módja, hogy dicsőíts engem.

Hagyd abba a dolgok bonyolítását, és ne papagájként ismételd, amit tanítottak.

Az egyedüli biztos dolog, hogy itt vagy,

hogy élsz, és hogy a világ tele van csodákkal.

Mire kellene neked még több csoda?

Miért kell annyi magyarázat?

Ha MAGadon kívül keresel engem, nem találsz meg.

Találj meg legbelül MAGadban, mert ott dobbanok veled együtt.

Ott vagy pontosan, ahol lenned és tenned kell.

Teljesedj ki!

És Hazaértél hozzám."

Utazás a lelkem körül -

[gyurottpapir]

Utálom, hogy még mindig vannak irántad érzéseim.

@gyurottpapir

[azsofiaa]

Már nem tudom hogy a bosszúvágyam vagy a szerelmem nagyobb irántad…

[anyadisszeretne]

A szerelem amit irántad érzek szépen lassan megöl. Mármint faszom se gondolta, hogy egy szép napon belédszeretek. De őrülten odavagyok érted..

[egy-lany-blogja]

Jöhet vad szélvihar ,nagy mennydörgéssel,vagy zúgó folyó nagy árvizzel,lángra lobbanhat bármekkora tűz is a szeretet mit irántad érzek semmi el nem űzi.

[theblack-dread]

Azt hiszem, hogy sosem fogom tudni elfelejteni amit éreztem irántad. De te megmutattad az igazi valód. Játszottál az érzéseimmel. Mikor kérdezted, hogy szeretlek-e, azt válaszoltam igen, további kérdés...csak engem? A válaszom igen. Nem értetted, a barátaidat és a családodat nem is szereted?, kérdezted tovább én csak annyit mondtam, hogy persze, hogy szeretem őket.

Téged másképp szerettelek, bármit, bárkit feláldoztam volna érted, az egész kibaszott világot porig égettem volna, hogy boldog legyél. De te csak játszottál, te csak a felszínes kapcsolatokra mész, hogy a nárcisztikus éned élvezkedjen rajta. Én is megadtam neki ezt, pedig én csak szeretni akartalak, teljes szívemből.

De te nem engeded, hogy teljes szívemből szeresselek, így hát teljes szívemből utálni foglak és az átkaim már hatnak is, rossz emberrel kezdtél remélem te is tudod.

De azért a szívem mélyén mindig várni fogok rád, nagy bánatomra.

/2024.03.04. 22:52/

[emlekeimkonyvtara]

Érzek irántad valamit?..

[orokke-a-tied0201]

Emlékek

Annyira szeretném,hogy szeress még. Minden apró dologról még mindig eszembe jutsz,minden percben. Nem vagy itt,de az agyam oda lát téged mindenhova. Ahogy a házunk melletti parkolóban ülsz a Mondeoba és engem vársz egy "megjöttem" üzenet után. Én izgatottan és boldogan futok le a lépcsőn,hogy aztán egy csókkal köszöntselek. Látom,ahogy egy hosszú nap után este 6 órakor ott ülsz a BMW-be a kórház előtt,és rám mosolyogsz,miközben sétálok feléd,hogy aztán haza menjünk. Látom,ahogy kézenfogva együtt sétálunk a Tarczy suli felé,hogy hazavigyük a kishugomat az iskolából,mint egy család. Látom,ahogy ülünk az erkélyen,és cigizés közben boldogan beszélgetünk/tervezünk. Mintha egy filmet néznék,amikor látom magunkat a járdáról ahogy elgurulunk a Bástyán kocsival a boltba sietve,és én táncikálok melletted,te pedig átveszed az én energiáimat. Látom,ahogy kézenfogva állunk a boltba,és arról vitatkozunk,hogy melyik fogkrémet vagy tisztítószert vegyük,majd végül olyat választunk,ami mindkettőnknek szimpatikus. Látom magunkat otthon,amikor egy borús délután,hulla fáradtan elaludtunk egymásra dőlve a kanapén tiktokozás közben. Látom,ahogy együtt esszük az ebédet az asztalnál,ami még ki sem hűlt,és közben tervezgetjük a napot,és jó kedvvel elindulunk. Még mindig látom,ahogy szerelmesen egymásra nézünk minden egyes alkalommal.

És illatokat is érzek,akárhányszor eszembe jutsz. Még mindig érzem a bőröd,parfümöd és a cigarettád illatát. Az autód illatát,ami a te parfümöddel is vegyül. Érzem a házunk illatát,ahogy a szobád illatát is.

Hallom a hangod minden egyes alkalommal a fejemben. Hallom ahogy kiejted azt a szót,hogy "Szeretlek Baba",és a többi általad kreált,de vicces becenevem,amiken mindig nevetnem kellett. Hallom még,ahogy kiakadsz és azt,ahogy nevetsz. Veled nevetek. Ahogy az ágyban,szorosan összebújva együtt sírunk.

Érzem mélyen magamban azt a boldogságot,amit melletted éreztem,amikor úgy gondoltam hogy ennél boldogabb már nem lehetnék. Érzem még,hogy melletted Nőnek éreztem magam. Érzem magamon a tekinteted,ami tele volt szerelemmel,boldogsággal,csodálattal,vággyal és tűzzel,akárhányszor rámnéztél. Érzem még a hevességet,amikor letámadtuk egymást egy hosszú nap után. A napunk egyik legjobb része,mindig ezt gondoltam.

De most már eltűntél. Sosem fogom már érezni a csókod ízét, vagy a kezed érintését a bőrömön. Sosem fogom már látni csoda szép mosolyod,és csillogó szemeid. Sosem fogom hallani a hangod és a nevetésed. Sose érzem többé a bőröd édes finom illatát. Sosem fogom hallani azokat a beceneveket.

Ezek mind csupán emlékek maradnak,érzések,csalóka képzelődések,kósza vágyak irántad. Az egész lényed iránt. De semmi több.

És hogyan tudnék én tovább élni,ha csak veled láttam mindenben értelmet? Hogyan éljek nélküled tovább,ha számomra te jelentetted a biztonságot és az otthont? Mégis hogyan képzeljek el olyan jövőt magamnak,amiben Te nem vagy,mikor mindenemet odaadtam neked,és láttam magunkat öregen a kertünkben ücsörögni...?

Mondd el Kedvesem...Mégis hogyan kell nélküled élni?

[a-lila-feny]

Egy nap...

Egy nap remélem tudni fogod hogy mit is érzek irántad

Egy nap remélem hogy látni fogod a szemembe azt a csillogást ahogy rád nézek

Egy nap remélem hogy minden rendben lesz

Egy nap remélem hogy szeretni fogsz úgy ahogy én téged

Egy nap remélem vissza jössz...

Egy nap....

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Fáj ezt mondanom...de megutáltalak. Gyűlöllek. Teljes szívemből. Minden cseppnyi szeretet, amit valaha irántad éreztem, átváltozott gyűlöletté.

Te változtattad meg bennem a dolgokat.

Először csak bánatot éreztem. Aztán hova tovább...ahogy egyre jobban tudatosítottam magamban, mit tettél velem...egyre csak a harag dúlt bennem, valahányszor rád gondoltam.

Elengedem. Elengedlek. Mindent, ami valaha voltunk.

U.i.: soha többé nem akarlak látni

[poembyme]

Ahogy lennie kell

Mit irántad érzek, erős kötés,

Durva, a szakadék szélén lökés,

Nem akartam, hogy így legyen,

De te mást akartál kedvesem,

Most sajnálkozva, tajtékzok,

Rád gondolva, szüntelen sírok.