#magyar festők

[bdpst24]

Nádler, Keserű, Maurer művekkel és a Nudelman-gyűjteménnyel érkezik a Virág Judit Galéria őszi kortárs aukciója

A legismertebb kortárs magyar festők kiemelkedő műveivel folytatódik a Virág Judit Galéria őszi árveréssorozata. A 10. Háború utáni és kortárs magyar művek aukcióján kalapács alá kerül többek között az ismert gyűjtő Nudelman László magángyűjteményének számos darabja. Új tulajdonosát keresi továbbá Maurer Dóra, Keserü Ilona, Fajó János egy-egy festménye, valamint Nádler István egy korai remekműve…

[tasvicze]

1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Hajómérnöki Karán diplomázott. 1959-ben Kirakatrendező és Dekoratőrképző Szakiskola; 1965–1967 között Párizs, École des Beaux Arts. Szellemi mestereinek Marczell Györgyöt és Hamvas Bélát tartja. A Magyar Festők Társasága és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja. Az 50-60-as évek fordulóján a hivatalos művészetpolitikai kényszerek ellenére új életre kelt avantgárd mozgalmak résztvevőjeként, a Hamvas Béla köré gyűlt fiatal művészek csoportjának tagjaként önálló utat járó művész volt. Célja, hogy az érzelmektől fokozatosan, tudatosan megszabadulva az intellektuális, filozófiai-metafizikai értékek felé törekedve intuitív, induktív módon egyetemes összképet teremtsen. A 60-as évek elején sajátos relief stílust alakított ki elképzelései megvalósítására, ezzel a módszerrel kizárólag négyzetes formátumú, szigorú szerkezetű műveken dolgozik 1965 óta. Felszabadító hatást gyakorolt rá párizsi tartózkodása alatt a Musée de l’Homme magyar népművészeti anyagának megismerése. E gazdag anyag adja azt az erkölcsi felismerést, erőt, amelyet Halmy kifejezni igyekszik, egyszerre magyar, lokális kötődésű és egyetemes érvényességű műveivel. A plasztikus rétegekkel felépített kompozíciók egyszerre ötvözik magukba a festészet és a szobrászat lehetőségeit, kiemelt hangsúlyt adva az abszolút értékként szerepeltetett fénynek. Alkotói magatartásának egyik jellemzője, hogy nemcsak az ősi, univerzális formakészlet személyiségének szűrőjén át való szintetizálására, de annak megújítására is törekszik.

[ultramegatroutman]

Kik ma a legkeresetebb magyar festők? Élők vagy elholtak.

Klasszikusabb felfogású piktúra: Munkácsy, Paál, Szinyei Merse. Csúcsok : Csontváry, Gulácsy. Századforduló és környéke: Rippl Rónai (pasztellek, de főleg a kukoricás korszak). Mednyánszky. Klasszik nagybánya: Ferenczy, Hollósy, Thorma, neósok: Ziffer, Czóbel, Boromisza, Kádár Géza. Iványi Grünwald (korai nagybányai és kecskeméti időszak). Nyolcak (elsősorban Tihanyi, Berény, Czóbel). Galimberti-Dénes házaspár (korai nagybányai és a későbbi kubisztikusabb időszak egyaránt). A két háború közt:  Batthyány Gyula. Aba-Novák. Vaszary. Moholy-Nagy, Kassák, Bortnyik (főleg a korai decós korszak, a kései dolgai egy guriga taknyot nem érnek). Kádár Béla, Scheiber (nagyon egyenetlen életmű, a műtermi (ill. kávéházi asztali) hulladéktól az expresszionista csúcsművekig). És még több tucatnyian. A háború után és a kortársak: Reigl, Hantai mindenképp, de őszintén szólva ezt az időszakot nem annyira figyelem. Szubjektív kedvencek: Tóth Menyhért, Gyarmathy Tihamér, Váli Dezső, Roskó Gábor, Radák Eszter. Ja, aki nem kedvenc egyáltalán, de újabban nagyon felkapták: Czene Béla.

[jehova]

A demokratikus köztársaság lehetővé tette, hogy a Békásmegyeren a kitelepített svábok házaiban 10-12 magyar képzőművész kapjon hajlékot. Friss munkakedvvel dolgoznak az itt élő, a legmodernebb irányzathoz tartozó festők és szobrászok. Művészeti ideájuk nem a természet szolgai másolása, hanem a lelkükben kialakult kép rögzítése. Domanovszky Endre gobelin-kartont fest. Szandai Sándor szobrászművész Kassák Lajos feleségének szobrát mintázza. Deli B. Rózsi festőnő éppen indul házából, hogy a környező hegyek képét megörökítse. Gadányi Jenő háza udvarán állította fel festőállványát. Borbereki Kovács Zoltán "Öltözködő nő"-szobrán az utolsó simításokat végzi. Vedres Márk "A szénhordó" szoboralakján dolgozik. Kontraszty László falusi ház vázlatát készíti.

legalább ne ilyen szarokat festettetek volna, faszszopókáim

friss munkakedvvel :DDDDD

[onsieluenkeli]

Nem Fankadeli sajnálom, de tévedsz.

- Tudom, hogy nem vagytok vakok és ti is látjátok hogy gagyi azaz animáció.

Az Assasin Creed trailer azért olyan "drága" mert iszonyúan híres. Az egész világon bárki aki el akarná vállalni, az is pofátlanul megkérné az árát. Tudjátok azért a Magyarok készítenek rengeteg CGI-t (amire írtó büszkék is lehetünk), mert még így is ők vállalják el a világon a legolcsóbban, és tehetségesek is. Ez olyan mint azok a festmények amelyek a felkapott nevű festők miatt kelnek el rohadt drágán (lásd Banksy) miközben a felhasznált anyagok, és a ráfordított idő egy cseppet sem külömbek mint egy olcsóbb, és ismeretlen művész esetében.

A digitális technológia pedig ma már olyan fejlett a világon, hogy döbbenetes. Gyorsabb, és egyszerűbb használni. Gondoljatok bele, ma már a 14 éves tinik képesek aplikációkkal vagy programokkal néhány nap alatt rövid történeteket elkészíteni. Egy kis különlegesebb látásmódból, kreativitásból, színekből elképesztő munkák születhetnek. Ami ma már gyerekjáték, az 20 évvel ezelőtt 3-5 hónapos munka volt, és egész csapatok dolgoztak rajta.

Ti ott rontottátok el hogy nem ragaszkodtatok egy 2D-s animált egyedi intróhoz, ami egyben a klip is lehetett volna. Egy művészien elkészített szép valamit, és elég lett volna csak a zenétek alá. Így 1,2-4 milliós megtekintést szereztek, és respektet. És közben senki sem röhögi körbe az animációt sem, hisz az nem is jut az embereknek az eszébe!

Az animáció!?

Botrány lesz abból, annyira borzalmas. (Pláne ha kiderül mennyibe is került).

- Ha én lennék az aki a ke$t adná egy hasonló ötletre, inkább egy Magyar játékgyártót támogattam volna azért, hogy hozzanak össze mondjuk egy Magyar Kingdom Come: Deliverance-t, (a motort csak meg kellett volna venni hozzá, és írni egy új történetet, és kicsit szebbé varázsolni).

- Vagy olyan kreatívokat kértem volna fel akik nem egy elavult pc-s animációt készítenek, hanem helyette inkább egy 🎨 szépen megrajzolt, minőségibb, művészibb, és komolyra animált rajzfilmet, ami a felnőtt szemnek is jó. És ahol nem a röhejes FRANCO NERO, és Munkácsy dominál.

Tudtátok hogy például azok akik anno harcoltak 16-20 év körüliek voltak? 12-14 évesen házasodtak, és csak nagyon, de nagyon ritka esetben érték meg a 40 éves kort.

Rengeteg szín nem valós, azért mert az emberiség akkor még nem mindet találta fel! A tömény vörös például azért "elit" szín mert ez is egy bonyolult ruhafestési technikával készült.

A fehér ruha pedig luxusnak számított, és a legritkább esetekben sem hordták a nomád és a vadászó őseink, mert feltűnő is, könnyen kosszossá vált, és csak rengeteg emberi vizelettel lehetett fehéríteni. - a fehér színű kelméket valójában a kényelmes rómaiak kedvelték!

Alacsonyak voltak, tojás fejűek a koponyatorzítás miatt, mert félelmeteseknek akartak tűnni.

A lovak annyira fontosak voltak a számukra, hogy eszük ágában sem volt az állatok életét kockáztatni, és random lándzsákkal teli csatafalakba futni velük.

Akkoriban pedig még harangtornyos templomok sem voltak... l.o.l.

Stb...

Ja, és nem IndexTrollok, hanem TELEXtrollok. :)

.

[kovacskitti]

Önéletrajz

Kovács Kitti

1988. Budapest

E-mail:      kittikovacs88@gmail.com

Web:         http://kovacskitti.tumblr.com/

2007/2013    Magyar Képzőművészeti Egyetem, festőművész szak

Mestereim: Gaál József, Nagy Gábor

2011/2013    Magyar Képzőművészeti Egyetem, képzőművész-tanár

2003/2007    II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSOK

2015         Mozgások az állandóságban, Art9 Galéria, Budapest

2014         Ferenczy Múzeum, Szentendre- Szabó J. Gergely grafikus  művésszel

                Analógia, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely

               „Csak ami lesz, az a virág…” , Tessedik Galéria, Gödöllő- Bajkó Dániel festőművésszel

                Maisemamuistoja / Tájemlékek, Galleria U, Helsinki, Finnország- Maria B. Raunio festőművésszel

VÁLOGATOTT KIÁLLÍTÁSOK

2021         25. Élesdi Művésztelep, Élesd, Románia

                  Miszla Art 10,Széphárom Közösségi Tér, Budapert

                  Aranykor, Art9 Galéria, Budapest

                  Percepció 5 – Taktilitás, Art Salon Társalgó Galéria, Budapest

2020          Godot Pop- up kiállítás, Young Generation Art Fair, Budapest

                  Mester és tanitványai, Csongrád Városi Galéria, Csongrád                 

2019          Art Messanger,Kubik, Budapest

                 66.Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely

                 Godot Pop- up kiállítás, Young Generation Art Fair, Budapest

                 ZiggY Art Fair, Pintér Galéria és Aukciósház, Budapest

2018         Godot Pop- up kiállítás, Young Generation Art Fair, Budapest

                22. Élesdi Művésztelep, Élesd, Románia

                Alanyi én/ Self- subjective, MAMŰ Galéria, Budapest

2017         64. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely

                21. Élesdi Művésztelep, Élesd, Románia

2016         20 éves az Élesdi Művésztelep, Műcsarnok, Budapest

                63. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely

                20. Élesdi Művésztelep, Élesd, Románia

                President st., Bartók 1 Galéria, Budapest

2015         Fény, Magyar Festészet Napja, Bálna, Budapest

2014         Barcsay 25, MűvészetMalom, Szentendre

                A XVIII. Élesdi Művésztelep kiállítása, Moszkva Kulturális Központ, Nagyvárad

                Élesdi Művésztelepi kiállítás, Élesd

               Gén-Tér-Kép, Gaál osztály csoportos kiállítása, Artus

2013        Kép-Tár-Ház, Szombathelyi Képtár

               Zónán Túl, Art IX-XI. Galéria, Budapest

               60. Vásárhelyi Őszi Tárlat Díjazottjainak Csoportos Kiállítása, Art IX-XI. Galéria, Budapest

               60. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Alföldi Galéria, Hódmezővásárhely

               Áthallások/Crosstalks, Project Showroom, Design Hét, Budapest

               Élesdi Művésztelepi kiállítás, Élesd

               Ősbemutató III., Miszla Art Kulturális központ és Alkotóház, Miszla

               EMPIRE P, Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros ARITMIA

               Figyelem című csoportos kiállítás, Budapest, Mazart Galéria, Budapest

               Pakistan National Council of the Art- PNCA Visual Art, Pakistan

               Line Up, MAMŰ Galéria, Budapest

2012        Art Market, Budapest

               Finnországi Csoportos Kiállítás, Tammela

               Ősbemutató II., Miszla Art Kulturális központ és Alkotóház, Miszla

2011         Csongrádi művésztelep gyűjteményének kiállítása, Csongrád Galéria, Csongrád

2010         Csongrád Galéria csoportos kiállítása, Csongrád Galéria, Csongrád

                Új Európa Alapítvány kiállítása, MOL székház, Budapest

ÖSZTÖNDÍJAK, TÁMOGATÁSOK

2014            Barcsay Jenő díj

2013            Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Fiatal Festők Nívódíja

2012/2013    Segíthetek? MOL Tehetségkutató program Művészeti kategória, klasszis

2011/2012    Segíthetek? MOL Tehetségkutató program Művészeti kategória,   klasszis

2008/2009    Segíthetek? MOL Tehetségkutató program Művészeti kategória, klasszis

2007         II. Rákóczi Ferenc emlékérme

2006/2007    Segíthetek? MOL Tehetségkutató program Művészeti kategória

MŰVÉSZTELEPEK

2013-2018    Élesd

2012             Mezőtúr

2012             Finnország, Tammela        

2008-2013    Csongrád

TAGSÁGOK

2013-        Élesdi Művésztelep Egyesület

2012-        MAMŰ Társaság

2012-        Elnök utcai művésztelep

[kertetfestett]

Ma zár be a Magyar Nemzeti Galéria ideigelenes kiállíása, ami Londoni iskola festőitől hozott néhány képet Budapestre. Lucian Freude miatt mentem és nagyon megérte.

A képeket innen másoltam be. https://artblart.com/tag/michael-andrews-melanie-and-me-swimming/

Elég jó válogatás.

Girl with a white dog, Lucian Freud, 1950-1951

Nagyon örültem, hogy ezt élően láthattam. Egészen nagyszerű, amikor az ember közelebb léphet hozzá és minden egyes részletét megnézheti ennek a kétségbeesett neurotikus arcnak. Ez Freude felesége volt, nem rég házasodtak a  kép készítésekor viszont rá néhány hónapra el is váltak. Legjobb élmény a kiállításról. 

Girl with a Kitten, Lucian Freud, 1947 

Mindenhol ezzel a képpel reklámozták a kiállítást és nem véletlenül. Egyszerű de nagyszerű kép. Érdekes volt, hogy elég nagy képnek hittem, erre kiderült, hogy alig 40 cm-es.

Melanie and Me Swimming,  Michael Andrews,  1978-1979 

A víz mindig a kedvenc témáim közé tartozott, mert olyan különleges anyag, hogy igazándiból csak a lényegét lehet megragadni tökéletesen lefesteni nem lehet. Tehát vizuális szimblumokkal, trükkökkel, okos megfigyelésekkel kell visszaadni mi is az a víz.

 Egy kocka jól körülírható. Tízszer tízszer tízcentiméter, kilencven fokos szögben álló élek. Gyakorlatilag kész van. A víz geometriája ezzel szemben nem ilyen egyszerű. A víz egy változó. Olyan mint az x vagy az y egy másodfokú egyenletben. Mindig csak egy másik anyag viszonyában ábrázolható, hiszen átlátszó és a felveszi a ‘tároló edény’ alakját. Ezért apró megfigyelések, kis részletek furcsa foltok  jelenségek teszik lehetővé a víz ábrázolását. Laikusként ezt gondolom de igazándiból ovóda óta nem festettem vízet. Mindegy is a lényeg, hogy nagyon szép ahogy  a férfi lába a vízben úszik.

The Deer Park , Michael Andrews,  1962 A kiállításon volt egy külön terem ahol a festők a baráti társaságok dinamikájával foglalkozó képeit mutatták be. Ez a kép volt a kedvencem a válogatásból. Először ez se nyűgözött le, de aztán rájöttem mennyire zseniálisan mutatja be egy külső résztvevő szemszögéből az ilyen baráti összejöveteleket. 

Sok elmosódott arcfoszlány, alak. ‘Nem emlékszem rájuk, pedig ott voltam’ esete. Egy férfi arcának a fele mintha rémlene, talán éjfélkor volt. Egy lány ruhája és rúzsa. Ok ez meg szokott lenni de nem érdekel. Nem ez a lényeg hanem az az egy furcsa arc, amiről az egész este szólt. Persze sok minden történt  de annak az embernek az a furcsa arckifejezése, amit nem tudok kitörölni a fejemből, amire nem lehettt nem figyelni.

Michael Andrewsnál nagyon tetszett az is, milyen jól érzékelteti a teret, és minden tér színes nála. Ez a tér érzékelés is nagyon valóságos valahol.

The Wedding, R. B. Kitaj,  1989-1993 Ez a kép ott helyben se volt rossz de nem igazán tetszett. Ezek a furcsa színek, amik nekem a Bau Hausból voltak ismerősek,  valahogy nem működnek. Láttam velük zseniális megoldásokat de  valahogy most nem.  A valóságban az egész kép sokkal zavarosabbnak tűnt. Monitoron még tetszik is.

Fun fact: rajta van David Hockney is, szerintem az a szőke szemüveges  lehet jobb oldalt.

[bdpst24]

Megnyílt a Virág Judit Galéria új, nyarat idéző kamaratárlata

Az ingyenes tárlat augusztus 12-ig várja a látogatókat Berobbant a nyár a Virág Judit Galériába, ahol a falakat két hónapon át magyar festők vízpartokat ábrázoló művei uralják. Egry József, Csók István, Vaszary János és Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát. Az idén 25 éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható. Klasszikus és kortárs…

[nemzetinet]

A Főcsatár személyes írásai

Mándy Ivánné: „Minden levél az én egyetértésemmel került be a könyvbe. De még van majdnem ennyi…”

Kétszázharmincnégy levél.  Válogatott. Írt és kapott.  Hatvannyolc az ő kezéből indult útnak, százhatvanhatot neki címeztek.  Ezeket olvashatjuk most a Szeretve tisztelt Főcsatár – Mándy Iván válogatott levelezése című kötetben, amely Darvasi Ferenc többéves kutatómunkáját dicséri. 

Közgyűjtemények és magántulajdonosok engedélyezték a levelek közzétételét. A legtöbb küldeményt az író felesége, dr. Simon Judit gyűjtötte össze, majd adományozta a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Vele, a már nyugdíjas orvosnővel olvastunk bele jó néhány levélbe, pár lépésre Mándy Iván egykori dolgozószobájától, amelyben ma is minden ugyanott és ugyanúgy áll, mint azokban az években, amikor még ketten éltek ebben a fényes, Aulich utcai, kortárs magyar festők alkotásaival ékesített lakásban. 

Mándy Ivánról ma már köztudott: egyáltalán nem rendszerezte a postáját. A legtöbbször könyvjelzőnek használta a neki címzett leveleket, képeslapokat. Így jutott eszébe Juditnak, hogy egy nap fogta a létrát, és kezdte leszedegetni, majd átnézni a könyveket, mert tudta, hogy ezekben rejlenek az eldugott kincsek? 

Nem így történt. Jött Darvasi Feri, és dedikációkat kezdett gyűjteni. A könyvek nagy része kortárs irodalom, és szinte mindegyik kötet dedikált. Én csak adogattam őket Ferinek, és ahogy kinyitottuk a könyveket, egy-egy levél kiesett. 

Pedig nem arról volt híres a férje, hogy imád levelezni. Épp ellenkezőleg: viszolygott a levélírástól. 

Legalábbis amióta együtt voltunk. Talán fiatalon még írt, írogatott leveleket, a kötet is a fiatalkori leveleivel kezdődik. Akkor még telefon sem nagyon volt, illetve sokat kellett fizetni az interurbán hívásért. Ha valaki vidéken volt az ismerősök köréből, akkor levélben értekeztek, bár Iván jobban szeretett telefonálni. Általában én figyelmeztettem őt, ha válaszolni kellett valakinek. Olyankor nagy nehezen rávette magát, de ezek is csak rövid levelek voltak. 

De köztük is van nem egy, amely már-már novella értékű. Belecserkészett ilyen-olyan apró történést, amellyel érezhetően önmagát is elszórakoztatta. 

Ha már leült levelet írni, akkor igen, ilyen kedélyes hangú sorokat írt. 

Szerelmes levelet kapott tőle kapcsolatuk elején? 

Nem. Nem is vártam. Ötéves házasok voltunk, amikor elmentem Svájcba. Féléves ösztöndíjat kaptam, tanulmányutat a bázeli orvosi egyetem fül-orr-gége klinikájára. 1972 júliusában utaztam el. Iván akkori leveleiből érződik, hogy hiányzom neki, várja, hogy együtt legyünk, várja az utazást, hogy találkozzunk. A szeretet, a vonzódás minden leveléből kiérződik. 

A megszólítások is erre utalnak: Cicuska, Ciculi, drága Jutka, Jucuska. De miután megismerkedtek, az első fél évben kapott tőle rövid, romantikus üzeneteket? 

Romantikusakat nem. Nem volt ő érzelgős, szentimentális alkat, aki az érzelmeit szavakban fejezi ki. A gesztusain, a gondolkodásán, talán még a humorán is érezni lehetett, hogy szeret. Neki ehhez nem volt szüksége szokványos szerelmi szavakra. Én sem vagyok ilyen típus. Zárkózottabb vagyok annál, hogy a legmélyebb érzelmeimet szavakba öntsem. Nekem ahhoz a testbeszéd is elég. 

Őriz esetleg olyan levelet, amelyet soha nem adna ki a kezéből, mert annyira személyes? 

Nincs ilyen. 

Bádogzoknit emleget Mándy Iván az egyik levelében. Azt írja: „Nem is olyan régen hozzám vágta hőn imádott kedvesem.” 

Volt valami ilyen. Az összeköltözésünk idején, amikor össze kellett csiszolódnunk. Én pedantomániás ember vagyok, ő meg nem annyira volt az. Nem volt rendetlen, de a rendet úgy képzelte el, hogy ne legyen semmi szem előtt. Hogy mi hova került, az más kérdés. Ugyanez volt a levelekkel, fontos iratokkal. Nem rendszerezte őket, csak eltette valahova. A ruháival is így volt. Valami szennyes zokni rossz helyre került, ami biztos feldühített. 

A kötetben levő fotók egyike 1974-ben, Karlovy Varyban készült. A fából faragott ivócsarnok előtt, a Dvořák-park egyik padján ül Mándy Iván. 

Kirándultunk. A fotót én készítettem róla. Az én ötletem volt, hogy menjünk el. Ivánnak nem voltak ilyen vágyai. Nem igazán szeretett utazni. De tudtam, hogy jól fogja érezni magát. Kocsival mentünk, én vezettem. Pozsony, Brünn, Prága, Marienbad, Karlovy Vary. Sikerült nagyon jól megszervezni az utat. Tudtuk, hová megyünk, melyik szállodában lakunk, és mikor megyünk tovább. Karlovy Varyban három éjszakát töltöttünk a Pupp Szállóban. Megkóstoltuk a forrásvizeket, még nyakas poharat is hoztunk. 

Daniel Rondeau, a Liberation kulturális rovatának főszerkesztője a világ legjobb íróinak tette fel a kérdést 1985 februárjában, hogy: „Miért ír Ön?” Mándy Iván nem küldött választ a kiadványba. Miért nem? 

Máig nem tudom. Pedig megtisztelő felkérés volt. Nekem ez valahogy kiesett a látókörömből. Nem vettem rá, hogy erre válaszolni kell. Nyolcvannégyben költöztünk ide, zűrös év volt. Lehet, hogy a nagy rumliban elveszett, elkallódott a levél, vagy későn került elő. 

Aztán mégis válaszolt ugyanerre a kérdésre. Tíz évvel később, a Nappali ház művészeti és irodalmi szemle megkeresésére. 

Igen, nem sokkal a halála előtt. Találgatok, de semmi emlékképem nincs arról, hogy én azt a párizsi levelet a kezembe vettem volna. Többször volt hivatalos, fontos levél, amit Iván halogatott, hogy majd válaszol rá, és én rajta voltam, hogy válaszoljon, de erre az egyre nem emlékszem. 

Kardos György, a Magvető egykori igazgatója arról értesíti levelében, hogy az Álom a színházról című regényéért nívódíjban részesítették. Láng István zeneszerző televíziós operát írt a mű alapján. Maár Gyula volt az első rendezője, később ugyanis több európai nagyvárosban is bemutatták. 

Kisopera volt, nem klasszikus hosszúságú, de nagyon érdekesnek ítélték meg mindenütt. Salzburgban is,Helsinkibenis,Kelet-Berlinbenis, Tamperében is. Itthon hanglemezen is megjelent, de a tévében sem törölték le. 

Kossuth-díjához Esterházy Péter is gratulált. Szeretve tisztelt Főcsatárnak szólítja levelében. 

A férjem és Péter nagyon jó viszonyban voltak. Iván nemcsak az újholdasokat szerette. A kezdő, fiatal írókat is. Esterházy Péter nem járt nálunk, Tóth Krisztina viszont többször is. De Parti Nagy Lajos is. Nádas Péterrel egy autóútra emlékszem, velünk jött haza egy irodalmi estről. 

Ő, aki imádta a kávézók hangulatát, szinte egyetlen napot sem hagyott ki, hogy valamelyik kedvenc helyére be ne üljön délután. Egy 94-es levelében mégis azt írja: „A presszók képe mostanában elég leverő. Hát, ez nem a fénykor.” 

Nem tudom, melyik kávézóra gondolt. A Lukács nem nézett ki rosszul. Iván igényes volt. Be sem ült egy lepusztult, lezüllött helyre. A Művészbe is szívesen járt, miután bezárták a Lukácsot. 

Egyszer épp a Művészben beszélgettem vele, amikor sokallta a kávé árát. Hosszasan dohogott még az utcán is. 

Nem viccelt? A pénz ugyanis, nem azt mondom, hogy nem volt tisztában az értékével, de nem jelentett számára semmit. Nem is voltak nagy igényei. Fontos volt számára, hogy el tudjon menni ebédelni, meg kávéházba, presszóba, színházba, hangversenyre, de hogy gyűjtögetett, félretett volna… nem! 

Ottlik Géza „lelket adó, hűséges jó barát”-nak szólítja. 

Nagy lelki barátság volt köztük. Ottlik is elég különleges ember volt. Nem nagyon engedett közel magához senkit. A felesége halála után nem élt társas életet, vendégeket nem fogadott. Nagy dolog volt, ha valakit meghívott magához. Összejárós barátságról nem beszélhetek, bár nálunk volt néhányszor vendégségben. Főleg Nemes Nagy Ágnesékkel együtt. Azt mindig lehetett érezni kettőjük kapcsolatában, hogy nagyon becsülik, nagyon tisztelik egymást, s valami egészen különleges lelki rokonság van kettőjük között. S ezt Iván is jelezte az Ottlikról írt novelláiban. 

Csorba Győzőnek írja: „Össze kellene ülni, hogy fanyaloghassunk egy kicsit.” 

Fanyalogni nagyon szeretett. De azt is humorral, kellő adag öniróniával. Néha próbáltam ezt tompítani egy kicsit, hogy a dolgok jó oldalát is lássa. Ivánban volt egyfajta alappesszimizmus. Nem nagyon, de borúlátó volt. 

Hangulatember, aki ha rosszul ébred, az az egész napjára kihat? 

Kicsit igen. Nem vitte túlzásba, de szeretett panaszkodni. 

„Szemtelenség, hogy élnek rokonaim, s ha már élnek, miért jelentkeznek?” – írja egyik levelében. Ennyire nem kedvelte őket? 

Ennyire. Én ezt nagyon sajnáltam. A nagypapa kétszer házasodott, az édesanyjának lett egy féltestvére, Alfay Valéria, tanárnőként élt egy Balaton melletti faluban. Ő nagyon szerette volna tartani a kapcsolatot Ivánnal, egyszer meg is látogatott bennünket. Kellemes, idős hölgy volt már akkor, hívott bennünket, hogy menjünk le hozzá, de Iván nem akarta. Az egész Alfay családot nem kedvelte. 

Ami a leginkább megkapott a leveleket olvasva, amit sosem gondoltam volna róla: „Fiatalon kellettek a női élmények.” Ezt is bevallotta. 

Apai örökség. Mándy Gyula nagy nőfaló volt. Arról nem nagyon tudok, hogy Ivánnál hogyan történtek a dolgok. A Kosztos vendég című novellájában írja, hogy Galsai Pongráccal Pécsen a strandra jártak nőket felszedni. Nagyon szerette a finom szépségű nőket. Mindig megnézte őket. Még idős korában is. 

Mándy Iván születésének 100. évfordulójára jelent meg válogatott leveleinek gyűjteménye. Bekerült a kötetbe akár csak egyetlen olyan levél, amelyről most úgy gondolja, kár volt besorolni? 

Minden levél az én egyetértésemmel került be a könyvbe. De még van majdnem ennyi, ami nem fért bele, és várható, hogy előbukkannak újabb levelek. Nagyon örülök a könyvnek, beteljesülése egy nem várt eseménynek, hiszen a levelezés mint műfaj egyáltalán nem érdekelte Ivánt. És mégis sikerült annyi levelet összegyűjteni, hogy kötet szülessen belőlük. Ráadásul egy ilyen szép formájú, kiválóan megtervezett kötet. 

A Főcsatár személyes írásai a Nemzeti.net-en jelent meg,

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/a-szepmuveszeti-muzeum-gyujtemenyebol-nyilik-kiallitas-buenos-airesben/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/a-szepmuveszeti-muzeum-gyujtemenyebol-nyilik-kiallitas-buenos-airesben/

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből nyílik kiállítás Buenos Airesben

A budapesti Szépművészeti Múzeum- Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 58 darabjából nyílik kiállítás hétfőn a Buenos Aires-i Museo Nacional de Bellas Artes (MNBA) épületében.

Az Obras maestras del Renacimiento al Romanticismo (Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig) címet viselő tárlat a nyugati képzőművészet legnagyobb, 15-19. századi mestereitől és több magyar festőtől sorakoztat fel fontos alkotásokat – mondta el a kiállítás hétfői Buenos Aires-i sajtóbemutatóján az MNBA igazgatója.

Andrés Duprat emlékeztetett arra, hogy a Szépművészeti Múzeum épülete átfogó felújításon esik át, ez tette lehetővé, hogy a kollekció főműveit Milánóban, Párizsban és Madridban, majd utolsó és egyetlen Európán kívüli állomásként, július 29-ig az argentin fővárosban is bemutassák.

Mint hozzáfűzte, többek között Leonardo, id. Lucas Cranach, Vasari, Guido Reni, Rubens, El Greco, Goya munkái mellett 18-19. századi magyar festők, például Bogdány Jakab, Mányoki Ádám és Markó Károly képeit is megismerheti az argentin közönség. A Budapestről Buenos Airesbe érkezett anyag olyan színvonalat képvisel, amelyet a világ bármelyik múzeuma örömmel fogad – hangsúlyozta Andrés Duprat.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, hogy a két intézmény között számos párhuzam áll fenn: az MNBA-t 1896-ban alapították, abban az évben, amikor megszületett a Szépművészeti Múzeum létrehozásáról szóló törvény. Mindkét intézményről elmondható, hogy nem uralkodói kollekciókból születtek, hanem nemzeti gyűjteményekként, amelyeket polgárok, arisztokraták, magánemberek adományai gazdagítottak – emlékeztetett.

Baán László elárulta, hogy örömmel fogadták az argentin partner megkeresését, hiszen ezzel igazán rangos intézményben nyílt lehetőség az októberben újranyíló Szépművészeti első dél-amerikai bemutatkozására.

Buenos Aires a földrész legfontosabb kulturális központja, amely a régió legnagyobb magyar közösségének ad otthont – emlékeztetett a főigazgató, aki kiemelte ezt is, hogy a magyar anyag köré nagyszerű kiállítást épített a Museo Nacional de Bellas Artes.

[korkep-blog]

11 bátorkeszi alkotó nyújtotta át karácsonyi ajándékát

A kiállításon arról is meggyőződhettünk, hogy bármely korban megszólíthat a múzsa   “Az alkotás ajándék. Ezt az ajándékot adja át Önöknek az a 11 alkotó, akiknek volt bátorságuk megosztani másokkal munkáikat, melybe beleszőtték örömüket, bánatukat, hogy gyönyörködtessenek, elgondolkoz...

A kiállításon arról is meggyőződhettünk, hogy bármely korban megszólíthat a múzsa

  “Az alkotás ajándék. Ezt az ajándékot adja át Önöknek az a 11 alkotó, akiknek volt bátorságuk megosztani másokkal munkáikat, melybe beleszőtték örömüket, bánatukat, hogy gyönyörködtessenek, elgondolkoztassanak” – mondta el  kiállítás megnyitójában Zsok Gizella történész, a Pro Futuro Villa Kezw Polgári Társulás elnöke.

  A társulás célja a Bátorkeszi történelmével kapcsolatos tárgyi, írásbeli emlékek gyűjtése és a tájház életre hívása, de emellett a közösségépítés és az értékek felkarolása is céljaik közt szerepel. Ezért gondoltak egy nagyot, és kiállítást szerveztek a bátorkeszi vagy bátorkeszi kötődésű alkotók munkáiból.

  Labancz Roland polgármester elmondta, Bátorkeszi nem csak történelmében gazdag, de alkotó emberekben is. “Tele van a szívem büszkeséggel amiatt, hogy ebben a közösségben ilyen sok művészi tehetséggel megáldott ember él, és sikerült őket egy közös kiállítás keretén belül bemutatni az érdeklődőknek“.

  Balról jobbra: Sipos Anita, Farkas Katalin, Pintér Erzsébet , Miriákné Fazekas Ilona, Szabó Mária, Varga Júlia, Mácsodi Zsanett, Fehér Kürthy Erzsébet, Pecena Dezső, Hacskó Róbert – alkotók, Zsok Gizella, a Pro Futuro Villa Kezw Polgári Társulás elnöke,  Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere, előttük Nátek Eszter, ezüstsávos énekes.

  Varga Juli egy hónapja mutatkozott be első kiállításával Szőgyénben. Bár a képzőművészet gyerekkorától sokat jelentett neki, intenzíven csak három éve műveli a festészetet -“diazepan helyett” – mondja mosolyogva. Munka közben gyakran ül mellé a párja, lányai csak kontárkodnak, de az unokák maguk is ecsetet ragadnak és festik a képeket a nagyi útmutatása szerint.

  Varga Juli bátorkeszi születésű, Köbölkúton élő alkotó művésztársával, Győrik Istvánnal.

  Tele van energiával, ötletekkel, érdeklődik az új festészeti technikák iránt.  Imádja a virágokat – a hatalmas napraforgók, pipacsok színnel és élettel telik, de tájképein és emberábrázolásain is rajta felejtjük a szemünket. Éppen azért, mert a nyugdíjaskor küszöbén mélyedt el a festészet gyönyörűségében, adta első kiállításának a “Sosem késő” címet. “Arra próbálom biztatni az embereket, hogy merjenek valami újba, másba, meghökkentőbe belevágni érettebb korban is”  – lelkesedik, és máris tovább kínálja a puncsot a megnyitó résztvevőinek, mert nemcsak mint kiállító, de mint szervező is tevékenyen részt vállalt a kiállítás körüli munkából.

  Szabó Mária munkái.

  Szabó Mária pedagógus régebben tankönyveket és egyéb segédeszközöket illusztrált, mostanában megpróbálkozott a textilfestéssel, de ballagási tablókat is szívesen készít.

  Pecena Dezső és Miriákné Fazekas Ilonka.

  Pecena Dezső és Miriákné Fazekas Ilonka tehetséges és sokoldalú alkotók mindketten. Dezső vallja, “ecset és ceruza élet adta ajándék“. Vannak gyűjtői, akik felvásárolják a képeit. Jelenleg egy monumentális képen dolgozik, amirő annyit elárult, 10 ezer évet átölelő időutazás lesz látható a képen.

    Ilonka középiskolás évei alatt tusrajzokat készített, később tányérokat festett. A festészettel komolyabban nyugdíjas korában kezdett foglalkozni. Csollár Nelli esztergomi művésznél sajátította el a különféle festészeti technikákat. Jómagam nagyon elcsodálkoztam festményei láttán – hagyományos, modern, extravagáns, olaj és akvarell – mintha mindet különböző művész alkotta volna.

  Az asztalon Sipos Anita, Fehér Kürthy Erzsébet , Mácsody Zsanett, Pintér Erika és Pintér Erzsébet alkotásai.

  Mit keresnék én a képzőművészek között?… Ehhez inkább kézügyesség kell – mondták többen a kézművesek közül Zsok Gizikének a kiállítás főszervezőjének. “Azt válaszoltam nekik, hogy egyáltalán nincs így, egy díszdoboz, szalagcsokor, ékszer kivitelezéséhez is nagy adag kreativitás és szépérzék szükséges.”

  Farkas Katalin alkotásai.

  Farkas Katalin 1976-ban első díjat nyert egy portréval az országos szaktanintézeti rajzversenyen. 1983-ban kezdett olajjal festeni ��s autodidakta módon képezte magát. Művei már több galéria kiállításain is szerepeltek.

  Hacskó Róbert

  “Sokat tanulmányoztam a régi olasz és magyar festők munkáit, és úgy gondolom, tanultam is ezekből. Harminc éves korom körül kezdtem komolyabban foglalkozni a festészettel, amely akkoriban kis megélhetést is nyújtott” – mesél a kezdetekről Hacskó Róbert. Mikor arról kérdezem, vannak-e kiállításai, csak mosolyog.

    “Természetesen több kiállításon is láthatóak voltak már a képeim, de az az igazság, hogy én annak örülök, ha eladom vagy elajándékozom őket, így sosem marad nálam elégséges mennyiségű festmény egy önálló kiállításra. Ha valaki kiteszi a képem az otthona falára és abban gyönyörködik, nekem az többet jelent, mint egy kiállítás.”

  Bokor Klára

Fotók: a szerző felvételei

[csabapal]

Pál Csaba, Rész egész meghívó

Pál Csaba, Rész egész meghívó

Pál Csaba, Rész egész, Magyar Festők Társasága, Kollázs kiállítás, Tatabánya

Pál Csaba, Rátét_01, 2020, kollázs, vegyes technika, 70×50 cm

Pál Csaba, Rátét_02, 2020, kollázs, vegyes technika, 70×50 cm

Pál Csaba, Rátét_01,02, 2020, kollázs, vegyes technika, 70×50 cm

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Kétfarkúak: Felújítottuk a Sztaravoda-patak legkisebb hídját

New Post has been published on https://zarojel.hu/ketfarkuak-sztaravoda-patak/

Kétfarkúak: Felújítottuk a Sztaravoda-patak legkisebb hídját

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Kétfarkúak (Magyar Kétfarkú Kutya Párt): Felújítottuk a Sztaravoda-patak legkisebb hídját. Mi tényleg megértjük, hogy erre már nem jutott. Szentendrén ennél sokkal fontosabb hidak is gyatra állapotban vannak.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtZWxzJUM1JTkxLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMTQwMzUyMjM4NSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”147985″ img_size=”800×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1507652037764background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtbSVDMyVBMXNvZGlrLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMjg4MDI1NTU4OCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][vc_column_text]

Kétfarkúak: A Sztaravoda-patak hídja

Szentendrén ennél sokkal fontosabb hidak is gyatra állapotban vannak. Van is az önkormányzatnak hídfelújítós programja, de nem csodálkoznánk, ha ez a híd nem az utolsó lenne rajta, hanem egyenesen hiányozna róla. Néhány kutyáson, aki tök illegálisan póráz nélkül sétáltatja itt a francia bulldogját és vérengző labradorját, futón, aki szeretné legalább száz méterre elhagyni a betonozott városi felületeket, és kalandvágyó biciklistán kívül csak az a pár ember használta, aki errefelé közelítette meg a Duna partját jó levegő szívás céljából, vagy ki tudja, mi zajlik itt holdvilágos éjszakán a kereszténydemokrata parlamenti képviselők háta mögött.

Az ő kedvükért a mostanra életveszélyesre korhadt pallókat megerősítettük új pallókkal. Ez itt kérem a festők városa, ezért korra, nemre és természetesen felekezetre való tekintet nélkül ráengedtük az összes ecsettel bíró passzivistát.

Most nézzétek meg, mit csináltunk![/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtaGFybWFkaWsteiVDMyVBMXIlQzMlQjNqZWwlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0MzU2OTg4NzgyJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

https://www.facebook.com/mkkpdunakanyarszentendre/videos/2193598987533331/

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWZvcm1hdCUzRCUyMmF1dG9yZWxheGVkJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1jbGllbnQlM0QlMjJjYS1wdWItMjYyOTc0ODI4MzY3MjUxMCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtc2xvdCUzRCUyMjc4NjkzOTM4ODQlMjIlM0UlM0MlMkZpbnMlM0UlMEElM0NzY3JpcHQlM0UlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjAlMjhhZHNieWdvb2dsZSUyMCUzRCUyMHdpbmRvdy5hZHNieWdvb2dsZSUyMCU3QyU3QyUyMCU1QiU1RCUyOS5wdXNoJTI4JTdCJTdEJTI5JTNCJTBBJTNDJTJGc2NyaXB0JTNF[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]