#magyar idézetek

[csakszavak]

Néha a legjobb megoldás, ha hagyod, hogy a dolgok csak úgy, maguktól megtörténjenek.

[anyadisszeretne]

De ő megérintett, anélkül, hogy megérintett volna.

[az-ejszaka-kiralynoje]

Becsüld meg azt a nőt, aki rafinált annyira, hogy mindenki figyelmét felhívja, de hűséges, ahhoz, hogy csak téged akarjon.

[azsofiaa]

S a karma így szólt:

“Kacagva teszed, de sírva fizetsz érte”

[bucsasza]

Ráébredtem, hogy néha tényleg én vagyok a rossz ember. Annak ellenére, hogy őszintén, teljes szívből szeretek, van bennem az a tulajdonság, ami mindig tönkreteszi a dolgokat és eltaszítja az embereket.

-balureels

[baszkis-blog]

"A szemkontaktus sokkal intimebb, mint a szavak valaha is lesznek."

[jeremx]

Valahogy csak lesz, mert úgy még sohasem volt, hogy sehogy sem lett volna. - Babits Mihály

[gayinhungary]

18:16

Sose fogod elfelejteni, hanem az érzéseid fognak megváltozni az irányába idővel. De ahhoz, hogy ezt elérd, sajnos sokat fogsz szenvedni és reménytelenül vágyakozni.De a szenvedést nem lehet megspórolni. Emlékezni is fogsz rá mindig.

[more-then-you-know-23]

Semmi és senki nem tökéletes. Minden azon múlik, hogy a két embernek mennyire is fontos a másik és meddig menne el azért, hogy el ne veszítse.

[neonkonnycseppek]

Gyere, megmutatom hogyan nőhet virág kínok alatt…

Pogány Induló - Gettó csirke

@neonkonnycseppek

[csakszavak]

Azt hiszem, meghalt bennem minden, ami valaha is akart téged. Megölted. Kegyetlenül hátba-szúrtad a legféltettebb kincsed. És én hagytam, majd bocsánatot kértem, amiért vérzem. Nem haragszom, csak… fáj. De talán már nem is érzem.

[anyadisszeretne]

Sajnálom, hogy aggódtam érted, magam miatt kellett volna....

[az-ejszaka-kiralynoje]

A férfi legnagyobb büszkesége a nő.. Akit mindeki néz, de csak ő érhet hozzá.

[azsofiaa]

Veled befejezném azt amit eddig mindenkivel csak elkezdtem

[mszrsnkltt]

Nem magát a személyt nehéz elengedni.. hanem a jövőt, amit elképzeltetek, és megígértetek egymásnak.

[baszkis-blog]

te vagy nekem a kés, amit magamba fordítok.

-Franz Kafka: Naplók, levelek