iktblog
iktblog
Az én IKT-blogom
10 posts
Taní-tani!
Don't wanna be here? Send us removal request.
iktblog · 5 years ago
Text
Vizualizáció
A szófelhő készítés mellett döntöttem, a választható feladatok közül. A Wordart segítségével készítettem két mintaproduktumot. Amint látható, egy József Attila és egy Ady Endre versrészletet választottam. Nyilvánvalóan olyanokat, amik passzolnak a formához is. Az egyiket a megadott formák közül választottam, a zongorát viszont én töltöttem fel.
Véleményem szerint ez a feladat inkább a fiatalabb korosztályokhoz illene. Korcsoportként 5. osztályos diákokat választanék, és ez szerintem akár egész osztállyal elvégezhető feladat lenne. Számomra nagyon fontos (ezt biztosan már sokadjára említem itt, a blogomon) az egyéni vélemény, preferencia, és ennek vokalizálása. Ezért miután megmutatnám az osztálynak az elkészített produktumokat, megmutatnám nekik, hogy hogyan kell, és házifeladatnak adnám fel, hogy készítsenek ők is ilyen szófelhőt egy számukra kedves (vagy akár kedvenc) versrészletből. Limitáltak a formák, de mint már említettem, egyénileg is lehet formát feltölteni. Következő órán beszélnénk róla, hogy ki miért az adott versrészletet választotta, és miért éppen abban a formában. Hiszen lehet lazább asszociációval is csinálni. Miután beszélgettünk a formákról, és a hozzájuk tartozó versről, rátérnék a képversek témakörére, és például pár Tandori képverset hoznék be. Szerintem ez egy remek alkalom arra, hogy a diákok megismerkedjenek egy új alkalmazással, fejleszti az asszociációs képességüket, illetve mivel be is kell mutatni a produktumot, valamiféle magyarázattal is elő kell állniuk- miért az adott vers, miért az adott forma. Tehát fejleszti az egyéni gondolatok kifejezését - reagálhatnak is egymás gondolataira, így a vitakészség is fejlődik. Illetve a vers és a forma kapcsolatának megértése megfelelő ráhangolódó feladat a képversek témakörének elkezdéséhez.
Ez egy lehetséges témakör, ami eszembe jutott. De óra eleji ráhangolódásnak is remek (fogalmak összegyűjtése, felfrissítése), ismétlő vázlat a főbb fontos fogalmakból - csak éppen valamilyen formában. Sokaknak könnyebb felidézni  adott dolgokat, ha segítségükre vannak színek, formák - tehát magát a képet is elő tudják hívni, egy tankönyvi szöveg helyett.
A Wordartot egyébként nagyon egyszerű volt használni. Az egyedüli problémát az jelentette, hogy azok a fontok, amik jobban tetszettek, nem bírtak el az ékezetes szavakkal. De ez is kiküszöbölhető, mert azért tudtam találni olyan betűtípust, ami képes megjeleníteni az ékezetes betűket is.
Tumblr media Tumblr media
0 notes
iktblog · 5 years ago
Text
Google terméket felhasználó tevékenység tervezése
A feladat megoldására egy Google Site elkészítését választottam. 10. osztály-os diákoknak készítettem. Témája a kortárs, illetve modern magyar irodalommal való ismerkedés egy kicsit más kontextusból. A célom, hogy közelebb hozzam a diákokhoz az irodalmat, és ne csak úgy tekintsenek rá, mint valami érinthetetlen, megközelíthetetlen, távoli, pátoszos buborékra. Ezt 3 fő módon igyekszem itt megoldani, tehát az oldalamnak 3 aloldala van, az egyik a Rájátszásról szól, ami egy költők, és zenészek közt létrejött kollaboráció. Belinkeltem rengeteg versből zenésített dalt. Szerintem a zene mindenképp közelebb hozhatja a diákokhoz a verseket, könnyebb is így memoritereket tanulni. A második aloldal az idei Libri-díj potenciális díjazottjait sorolja fel. Ez egy példa arra, hogy megmutassam, hogy igen, létezik most is irodalom, amire oda kell figyelni. Sőt, bele is lehet folyni ebbe a diskurzusba, hiszen lehet a kedvenc alkotásra szavazni. Feladatként azt adnám ki, hogy olvassanak bele abba, amelyik szimpatikus, vagy esetleg többe, és szavazzanak. Az utolsó aloldalam pár ikonikus magyar műből készített ikonikus magyar filmkockát mutat be. Itt a feladat az lenne, hogy nézzenek meg egy modern/kortárs műből készült filmadaptációt, és adják hozzá a listához, amennyiben szerintük elég minőségi. Az elkészített oldalam ugyebár egy minta produktum, de a feladat része az is lenne, hogy a diákok folyamatosan szerkeszthessék ezt az oldalt. Osszanak meg linkeket, gondolatokat, képeket egymással. Tehát, hogy elinduljon egy diskurzus. Ez tényleg csak az irodalom közelebb hozásául szolgálna részemről, illetve valamennyire a kritikai gondolkodás, és a vitaérzék fejlesztéséről. Azon túl, hogy ezen az oldalon folyna egy diskurzus, természetesen órán is foglalkoznánk vele. Közösen megbeszélnénk, hogy ki milyen újdonságot talált. Viták is lehetnének akármelyik adaptációról, vagy a jelölt könyvekről. Igazából egy ilyen témával kapcsolatban a határ a csillagos ég lenne, tehát nem zárkóznék el a diákok ötleteitől sem. Pl. ők zenésítenek meg egy verset, vagy megtanulják az egyiket, esetleg ajánlás egy nem említett kortárs könyvről, közös plakátkészítés egy választott témában, beszámoló egy irodalmi jellegű eseményről (Hadik Brunch, Rájátszás, Margó Fesztivál, Societé Könyvkulb, Poket-es események, Slam, stb.). Ez egy olyan témakör, amibe mindenki bele tud szólni, hiszen végtelen oldalról meg lehet közelíteni. Alkalmat ad az önálló inspirálódásra, kollaborációkra, a saját vélemény kifejtésére. Nagyjából valami ilyesmire gondoltam. 
Reflexióként annyit mondanék, hogy sokkal könnyebb volt ennek az oldalnak az elkészítése, mint gondoltam. Gyakorlatilag egyáltalán nem volt nehéz, pedig sosem csináltam ezelőtt ilyet. (Még fel is dobódtam tőle, hiszen a belinkelgetett számokat végig is hallgattam, és kicsit táncolgattam egyet rájuk.) Ez az első ötlet volt, ami eszembe jutott, kicsit lehet, hogy szerteágazó téma, de rendkívül közel áll a szívemhez ez a ‘küldetés’, hogy a diákok megszeressék az irodalmat, illetve az arról történő diskurzust, és hogy megismerjék, hogy ennek mennyi útja van - nem csak az olvasás. (És hogyha valaki szimplán nem szeret olvasni, akkor is tudja, hogy fordulhat a Wikipedia helyett más médiumhoz is.) Szóval szerintem mindenképpen jó móka lenne egy ilyen projektet csinálni, ha a diákoknak van rá affinitásuk - esetleg év vége felé, vagy mondjuk egy ilyen helyzetben, mint most (élő szereplés helyett saját videók megosztása is lehetséges lenne, vagy viták, vélemények kifejtése videóchaten, esetleg fórumokon). Amikor van idő, nincs konkrét osztályzás, csak egy kis közös szórakozás. 
https://sites.google.com/view/mkmi/főoldal
0 notes
iktblog · 5 years ago
Text
Tanítási Filozófiám
Az én tanítási filozófiámhoz a legközelebb a konstruktivista szemlélet áll. Nagyon szimpatikus számomra, hogy a tanár szerepe inkább segítő jellegű, nem egy autoriter nézőpont. Fontosnak tartom a vitakészség fejlesztését a diákoknál, illetve hogy lehetőségük legyen közösen megbeszélni az adott problémákat. Nagyon fontos, hogy valódi problémákkal foglalkozzunk, amik nem teljesen a világtól elzárva léteznek, hanem organikusan belehelyezve a tananyagba. Azt is végtelenül pozitívnak tartom, hogy a diákok egymással kollaborálva dolgozhatnak, nem egyedül kell szembenézniük a megoldandó feladatokkal. Véleményem szerint ebben a nézőpontban hangsúlyt kaphat az IKT is, mivel valós problémákkal foglalkozunk - amibe abszolút beletartozik az internet használata például. A cél egy olyan környezet kialakítása, ami nem életidegen. Így nyilvánvaló, hogy az IKT eszközök bevonása sem elhagyható. Ezáltal egyrészt olyan felületeket is használhatnak a diákok, amiket alapvetően is ismernek, de megtanulhatják, hogy hogy lehetnek tudatosabb internethasználók. Vagy olyan felületek bemutatása a diákoknak, amiket esetleg nem ismertek még, de hasznosak lehetnek a tanulási folyamatukban. A konstruktivizmus az előbb felsorolt indokok miatt mind igazán közel áll hozzám. De talán a legrelevánsabbnak azt tartom, hogy nem a tanár az információátadás egyetlen forrása. Hiszen mind tudjuk, hogy ez nincs így, főleg a technika rohamos fejlődése miatt - folyton újabb és újabb információk vesznek minket körül, ezeket lehetetlen mind észben tartani. Ezért fontos, hogy a tanárok megértsék, hogy lejárt annak az ideje, hogy csak ők tudják átadni a tudást a gyerekeknek. Más módon kell elérni, hogy figyeljenek, illetve, hogy motiváltan álljanak hozzá az adott tantárgyhoz. Itt kap óriási hangsúlyt az, hogy tudatosan tanítsuk őket - illetve ők egymást, magukat. Rengetegszer éreztem azt középiskolai tanulmányaim során, hogy tudjuk mi a követelmény, csak éppen azt nem, hogy ezt miért kell tudnunk, hogyan fogunk ebből a későbbiek során kamatoztatni. Tehát fontos a cél, de az indoklás is. Ehhez kapcsolódhat, hogy nem életidegen módon próbáltatjuk bemagoltatni a gyerekekkel az ‘irreleváns’ információkat, hanem, hogy például hogy találhatnak olyan forrásokat, amik hitelesek, és használhatják őket. Nem szükséges mindent észben tartani - a tanárnak sem, a diáknak sem. Hogy melyik költő melyik kávézóban találkozott egy múzsájával - érdekes. De tényleg ilyen részletekre lennénk kíváncsiak? Véleményem szerint át kéne térni a relevánsabb dolgokra. Felkelteni a diákok érdeklődését, hogy elindulhasson egy közös diskurzus, filozofálgatás, vita - például arról, hogy kinek mit jelent egy adott irodalmi mű. Véleményem szerint sokkal többet ad ilyen hangulatú, és felépítésű órákon részt venni, mint körmöltetni a diákokkal azokat az adatokat, amiket úgyis megtalálnak a tankönyvükben, vagy egy kattintással az interneten. Már csak egyetlen érintendő pontom maradt - az értékelés. A múlt órán megismert Class Dojo-t szívesen használnám a különféle szerezhető pontok vezetésére. Úgy gondolom, hogy külön itt tudnám vezetni az olyan aspektusokat, amikért szintén lehet érdemjegyet szerezni egy ponton (megállapodás szerint). Ilyenek például a szorgalom, az órai aktivitás, az esetleges plusz feladatok elvégzése. Szóval mindenképpen lenne az értékelésemnek egy ilyen oldala is. A konkrétabbakat még nem igazán gondoltam ki, hiszen még nem tanítottam igazából. De egy dolog biztos: soha nem feleltetnék, vagy iratnak röpdolgozatot, úgy hogy nem volt bejelentve. Illetve a diákok magatartását se szeretném belevonni az értékelésbe. Ez mondjuk magától értetődőnek tűnik, de tapasztalataim szerint egyáltalán nem az.
Tumblr media
0 notes
iktblog · 5 years ago
Text
Mérés és értékelés online eszközökkel
Az órán két társammal a Class Dojo nevezetű felülettel ismerkedtünk meg. Azért választottuk ezt a felületet, mert nagyon aranyos volt a szörnyecskés grafikája, ezért értelemszerűen felkeltette az érdeklődésünket. A Class Dojo elsősorban nem feladatok létrehozására, hanem a tanulók értékelésére, eredményeinek vezetésére hasznos. Több értékelési szempont is megjelenik, de egyedi szempontokat is lehet beállítani. Például hasznos arra, hogy vezessük, hogy ki hiányzott. Lehet pozitív, illetve negatív pontokat is adni. Szerintem a leghatásosabb a motiváció fenntartására a fiatalabb korcsoportoknál, de valószínűleg az idősebbeknek is tetszene a felület. Nem igazán nehéz a felület kezelése - angol nyelvtudás szükséges, viszont ingyenes a használat. Ami szintén pozitív aspektus, hogy a szülőket is meg lehet hívni, így ők is figyelhetik a gyerekek haladását. Viszont be is lehet állítani, hogy melyik pontokat láthassa vagy ne láthassa a szülő. De véleményem szerint nem problematikus, ha látják, hiszen most már amúgy is főleg az e-napló van használatban. Ezen kívül kis érzékenyítő videók is vannak a szörnyecskék szereplésével. Különböző nehéz helyzeteket mutatnak be, majd a végén kérdéseket tesz fel a gyerekeknek a videó, közös megbeszélésre adva erre alkalmat. Vannak egyéb lehetőségek is az oldalon. Például véletlenszerűen összesorsol adott létszámú csoportokat, ami kifejezetten hasznos, mert egy pillanat alatt megtörténik, nem kell ezzel  külön szórakozni. Továbbá, van lehetőség zenék lejátszására, amik segíthetik a gondolkodást, vagy csak simán kellemes háttérzenét biztosítanak a tanulóknak. Tehát ilyen apróságokból áll össze a Class Dojo. A legfontosabb feladat, amit ellát, továbbra is, a tanulói tevékenység értékelése, monitorozása. Illetve a motiváció fenntartása a szörnyek segítségével. Véleményem szerint sokkal kedvesebb, és kreatívabb felület, mint egy mezei e-napló használata. És itt is ugyanúgy lehetősége nyílik a tanulóknak a saját fejlődésüket figyelni.
https://teach.classdojo.com/#/login?redirect=%2Fclasses%2F5e661110bfa42d8b67f71c41%2Fpoints
Tumblr media
0 notes
iktblog · 5 years ago
Text
Digitális források
Valamilyen oknál fogva az óra kigondolásánál rögtön a Shakespeare drámák feldolgozása jutott eszembe, mert véleményem szerint ez egy eléggé hálás témakör, amit a diákok is gyakran szeretnek, ezért lehet vele kicsit ‘szórakozni’. 9. osztályban, a dráma tanulásánál csinálnék egy ilyen órát, amikor Shakespeare-t kezdjük el venni. Az ideális helyzet az lenne, ha nem egész, hanem fél osztállyal (ami nagyjából mondjuk 15 főt takar) dolgozhatnék. Ráhangolódásként egy internetes felületen lévő gondolattérkép készítését gondolnám (pl. text2mindmap), amit közösen szerkesztenénk. Fókuszban Shakespeare, és felírhatnak mindent, amit tudnak róla, vagy amire asszociálnak. Ez megmozgatja az osztályt, illetve felelevenít némi tudást, van lehetőség a pontosításra is. Tehát tényleg csak egy kis ráhangolódó feladat. Az óra fő feladatának azt a feladatot adnám, hogy  5 fős csoportokban válasszanak ki maguknak egy Shakespeare drámát - minden csoport különbözőt (a megadottak közül). A megadott drámák: A Szentivánéji Álom, Hamlet, Rómeó és Júlia. A csoportok feladata, miután kiválasztották a drámát, amivel foglalkozni szeretnének, hogy különböző feldolgozású jeleneteket keressenek. Youtube-on folyna főleg a keresés, ami a diákok számára nem ismeretlen felület, így valószínűleg gyorsan ‘eredményes megoldásokat’ találnának. Nézzenek meg pár jelenetet, válasszák ki, amelyik szerintük a legjobb, vagy legérdekesebb, majd ezeket a jeleneteket közösen megnézzük, és ők, csoport szinten elmondják a többieknek, hogy miért ezt a feldolgozást választották, mitől gondolják hatásosnak. Természetesen az osztály többi része is hozzászólhat. A lényeg, hogy párbeszéd alakuljon ki a témáról. Amik véleményem szerint nagyon fontos megvitatandó dolgok lennének egy dráma esetében, de mégsem kapnak akkora hangsúlyt, ha a diákok csak olvasás szintjén találkoznak a drámával - a különböző rendezői stílusok fontossága, a jelmezek, a díszletek jelentése, és még folytathatnám. A reflexió rész igazából amikor az osztály hozzászól egymás választásához. Tehát így próbálnám meg közelebb hozni a drámákat a diákokhoz, mert ezeket színpadra tervezték, és nem feltétlenül mindenkinek van lehetősége színházban megnézni őket, viszont rengeteg részlet, illetve egészében felvett előadás is megtalálható az interneten. Szerintem jó kis kedvcsináló lehet egy ilyen jellegű óra.
Tumblr media
0 notes
iktblog · 6 years ago
Text
A tanári kompetenciaterületek fejlesztési lehetőségei technológiával
A tanári kompetenciaterületek közül kettőről szeretnék írni, olyan tekintetben , hogy hogyan támogathatja a technológia őket. Az első kompetenciaterület a tanulói csoportok, közösségek alakulása, illetve fejlesztése. Véleményem szerint nagy mértékben segíthet a technológia a tanulói közösségek alakulásában. Egyrészt, mivel a diákok hétköznapi rutinjában folyton jelen van a technológia, ezért egyfajta magabiztosságot, vagy biztonság-érzetet is kölcsönözhet, ha lehetőség van a tanóra alatt, vagy a házifeladat elkészítése közben ezekhez az eszközökhöz folyamodniuk. Illetve megtanulhatják, hogy hogyan lehet az élet eltérő szegmenseiben a technológiát használni, hogy tudatos internet felhasználókká váljanak. Említeni sem kell, hogy teljesen más eszköztárat igényel a közösségi média oldalak használata, vagy a számítógépes játékok használata, mint az a fajta internethasználat, ami a tudományos munkákhoz köthető. Ha ezt vesszük alapul, akkor a következő lépés az olyan feladatok kiosztása - amikben arra alapozva, hogy birtokában vannak annak a ‘skill’ készletnek, amiről az előbb  írtam - amik együttműködést igényelnek. Egyfelől azért is rendívül hasznos ez, mert az olyan diákok, akiknek esetleg nincs lehetőségük bizonyos eszközöket használni, a tanóra keretén belül, vagy párban, csoportban, megtehetik ezt. Azon kívül, hogy kooperációra sarkallja a gyerekeket, fejlesztheti az empátiájukat is. Ha olyan feladatról van szó, amelynek végén a diákok érdemjegyet kapnak, akkor közös érdekük, hogy mindent beleadjanak, illetve segítsék egymást. A másik kompetenciaterület, amiről beszélni szeretnék, az nem más, mint a tanulási folyamat szervezése, illetve irányítása - amely véleményem szerint eléggé köthető az előbb említett kompetenciaterülethez. Szerintem, ha azt szeretnénk, hogy a diákok folyamatosan dolgozzanak egy adott projekten, illetve megvalósuljon egy valódi kooperáció, ahhoz folyamatos monitorozásra van szükség. Ez tágabb képet ad a tanárnak is, és nem csak a végső produktumot értékelheti, hanem a folyamatot is, van lehetősége visszacsatolásokat küldeni. A javaslatom az lenne, hogy egy olyan felületen dolgozzanak a diákok, ahol látni lehet az alakulást, vagy reflexiók írása a saját, illetve közös munka sikereiről, illetve nehézségeiről. Ilyen módon a csoportok alakulását, az adott tagok részvételi arányát, és az egész folyamatot lehetőségünk van monitorozni. 
0 notes
iktblog · 6 years ago
Text
Jelenleg még nem igazán van mire reflektálnom. Várom, hogy miket tartogat ez a félév, ezen belül is , ez az óra számomra!
0 notes
iktblog · 6 years ago
Text
Még nem voltam “éles”, pedagógiai helyzetben. De amit mindenképpen filozófiámnak tartok mindenek előtt, illetve nagyon fontosnak, az nem más, mint az empátia.
0 notes
iktblog · 6 years ago
Text
Kedves Olvasó!
Balogh Dalma Viola vagyok, harmadéves tanárszakos hallgató. Az ELTÉ-n tanulok, magyar és angol a tárgyaim. Ez a blog azért jött létre, hogy leírjam a tanultakat, reflektáljak, illetve megosszam a tapasztalataimat az IKT-s órámmal kapcsolatban.
0 notes
iktblog · 6 years ago
Text
Ez a blog az IKT órán tanultak bemutatásának céljából jött létre. A későbbiekben különböző reflexiókat fogok írni, illetve szó lesz a tanítási filozófiámról is.
0 notes