Verseket írok, gondoltam valahol közzé teszem 😄(helyesírási hibák előfordulhatnak)
Don't wanna be here? Send us removal request.
Text
Elvesztegetett szerelem
Miért vagyunk ennyire jók együtt?
Ezt éreztem, mikor tegnap mellettem feküdt.
Egymásba merült testünk, lelkünk,
Közben mosolyogva, egymás szemébe lestünk.
Volt ott csók, ölelés, tapi,
Hát kurva jó vele ez a nyali-fali.
Tetszik ajka mézédes íze,
Nehéz is lenne ezt belefoglalni egy rímbe.
Teljesen elvoltam az érzéseimben veszve
Mikor nyakamon járt finom, puha nyelve.
Remélem lesz még millió egy ilyen pillanat
És ez az érzés örökké kitarthat.
Sajnos nem tudom, hogy meddig bírok így megmaradni neked,
Hogy tudom más mellett csukódik hétvégén álomra a szemed.
Úgy gondolom most kellene lépni,
Hogy legyen esély együtt, mindent megélni…
1 note
·
View note
Text
Tengerkék ég
Tengerkék ég lebeg felettünk,
mikor történt meg, hogy oda utoljára fellestünk?
Mindig csak rohanunk a világban,
eltemessük gondjaink a piában.
De álljunk meg és tekintsünk fel az égre
Nem feleslegesen teremtette az Isten szépre
Minden napunk lehet csodás
És minden pillanat lehet pompás!
Ne ragadjunk a múltban
Törekedjünk a jelenre, s a jóra
Lépjünk ki a mindennapok szürkeségéből
Sokkal több fog jutni nekünk a fényből
Biztos mindenki vágyik a boldogságra,
De ez nem fog jönni egy gombnyomásra
Értékeljünk mindent amink van, tegyünk a jövőért
Sose bánkódjunk semmiért!
Most csak álljunk meg egy pillanatra, nézzünk fel az égre
Vegyük az élet ajándékát észre, végre
0 notes
Text
Hiányzik valami
Annyi minden van, ami miatt boldog lehetek
De szememben gyűlnek a könnyek
Fellettem borús felhők gyűlnek
Csalódott vagyok? Magányos? Vagy már csak magammal is rideg?
Lelkem nem melegíti semmi, senki, irtózatosan hideg.
Bárcsak lenne egy út, hogy gyorsan végezzek magammal
Vége lenne ennek az összes szarnak
Csak haza akarok menni a gyermeki ágyba
Összebújni magammal, és az ággyal
Bömbölni a párnába, hogy minden olyan nehéz
Elszívni egy cigit, inni egy kávét és betenni egy zenét
Leülnék valakivel beszélgetni végre
Hátha ő majd segít, és megmaradok élve
Jól esne egy ölelés egy olyan hosszú, szoros
De nem jut eszembe senki erre a szerepre
Eltávolodott mindenki, vagy csak én mentem messze
Nincs nekem már senki, se barátom, se családom
Egyedül vagyok ezen a hatalmas világon
Szorít a mellkas, potyognak még a könnyek
Ettől a verstől nekem nem lett sokkal könnyebb
Sajnálom ha olvasod, neked is biztos nehéz
Annyira nem egyszerű az "élet"-nek nevezett egész
Remélem nem leszel szomorú, ha halál hírem kapod
Vágyaim elérve, már egy jobb helyen vagyok
2 notes
·
View notes