regiszinkron

[regiszinkron]

RIP Terence Stamp

"You too, Willie"

Soha egyetlen főszereplőt sem alázott még meg film/rendező (itt Stephen Frears) úgy mint őt a Félelem nélkülben (ha láttad a filmet, tudod, hogy mennyire jó a címfordítás és végülis pont ez a poszt lényege. Áruló néven is fut, de ez a nyerő cím). 1:24-től 2:47-ig, tehát kb. 1 perc alatt teljesen megsemmisíti az addig felépített Buddha-Martini karaktert. Nagy a gyanúm, hogy ezért az 1 percért létezik a többi 97.

(ha láttad már a filmet, akkor OK ez a poszt, de ha nem, akkor most jól elbasztam előre a szórakozásod :( és még a poszt sem értelmezhető)

[regiszinkron]

Hogy mondod meg a Spotify algoritmusodnak, hogy haver, elég az altiságból! Gondolom az eddigi hallgatásokból felépítettem egy zenenerd-gólemet. Lassan olyan az eheti kalandom mint egy Jan Garbarek cd-vel nyomasztó nagyon jó barát, akit amúgy nagyon szeretsz és csomó más dologban egyeztek, csak ő zeneileg garbónyakúbb nálad.

[regiszinkron]

Ha már Dopeman őrület, nekem ez (42:22-től) nagyon megmaradt, igaz viccesebbre emlékeztem, úgy volt meg, hogy mindannyian nagyon komoly dolgokat válaszolnak a körkérdésre, és hogy ő nagyon kilóg ezzel a válasszal, de látom, hogy a Karafiáth miatt kicsit más a dramaturgia, ő is baromkodósra veszi. Mindegy, így is kurvajó szerintem ez a kamaszos bong pipa vihogás, gyönyörűen kilóg mindenből.

[regiszinkron]

Szerintem te tényleg egy trú meggyőződésből moralizálsz és téged valóban felháborít az a szempont, amit kihangsúlyoztam és egy ilyen romlott relativizáló csávót látsz bennem. Igazából tudok veled menni, meg szimpi ez az idealizmus. De szerintem túlságosan személyesen értelmezed ami velük történt, vagyis más síkon beszélgetünk. Nekem a reakció és az őrült módon aránytalan gerjedés az érdekes ebben a sztoriban, hogy milyen horizont előtt zajlik ez a szentfazékoskodás: hogy a pornhub, az onlyfans meg csomó minden más korában ilyen kuncogó, megbotránkozást tettető házmesterekként recikláljuk ugyanazt a szart újra és újra. Megnéztem most, Andy Byron 120, Kristin Cabot 33 millió google találat.

Értem a Musk hasonlatot és hogy (nem ironizálok) az Astronomer vécésnénijének az egzisztenciájára indirekt módon kihatással van az, hogy hogyan viselkedik a CEO, de ez egy gazdasági/pragmatikus szempont. Ettől még sem Andy Byron sem Kristin Cabot nem voltak gondolom kulturális és morális iránytű a cégen kívül kb. semmilyen társadalmi csoportnak.

Az AI dúsított, leszarom, lakatlan sziget cuccokat meg elengedem :)

Volt-e valaha a Coldplay kiss camnél képmutatóbb (netes) mozgalom/mém? Tényleg kibaszott ijesztő a dolog. Én amúgyis öngyilkosság-parás vagyok (mégiscsak 2 civilről van szó ha jól értem basszameg), de ez mellékszál, bár én biztos elgondolkodnék, de hogy a pornhub korában (minden második videó threesomeokról meg a megcsalás többi végtelen variációjáról szól) vagy éppen 14 évvel a legeslegelső Black mirror rész után (disznódugás nézést választani az ugyanolyan mint photoshopban kéjesen végtelen számú popkulturàlis kontextusba helyezni azt a kibaszott ölelést), meg tényleg lassan 60 évvel '68 után azon pörgünk, hogy nem egy hotelszobában intézték el a dolgot? Egyszerűen nem értem, hogy hol lépi át ez a dolog azt a skandallum-thresholdot amire ez egy arányos viszontválasz, vagy hol van a balfaszságukban a Kárász Róberti humorforrás? Nem ők irányították magukra azt a kurva kamerát (soha nem olvasok el semmilyen GDPR disclaimert ha koncertre megyek, mert ki a fasznak van erre ideje). Gratulálok minden olyan kapcsolatnak, ahol soha egyik fél sem játszadozott el egy pillanatra sem azzal, hogy mi lenne ha. Mert ugye egyedül ebből a pozícióból méltányos és igazságos hahotázva osztogatni a különböző mémeket. Nyilván most ez is egy kinyilatkoztatás, de annyira önreflexív most nem tudok lenni, hogy a saját felháborodásom belső ellentmondásait is szétszálazzam.

[regiszinkron]

Én tényleg nem tervezek azon a szokásomon változtatni, hogy nem olvasom el a jegyeken a gdpr disclaimert. És továbbra is őrült feszültséget látok az aktuálisan mindent átható adatvédelmi hiperparanoia és eközött a világméretűre dagadt sztori között. Ettől függetlenül én is olyan normákat hozok otthonról, hogy igen, nem rakjuk a kirakatba a dolgaink. Ezt a 2 dolgot szerintem lehet egyszerre állítani.

civil / nem-civil: én 2 héttel ezelőttig nem tudtam, hogy ők vannak, most már tudom, szerintem ez is egy szempont. Kiss József hegeszt, ők Teams-meetingeken mondják el naponta 30-szor, hogy "I'll get back to you ASAP once I have the exact answer to that question". Van közöttük pár millió dollár, de alapvetően csak profitot termelnek. Nem olvastam utána, de gondolom nincs olyan Lölős bekötöttségük a Trump vagy akármilyen kormányba, hogy a sima kapitalista geciségen túl a tevékenységük átemelné őket egy olyan szintre, hogy az általuk követett kulturális és etikai normák irányadóak lehetnének bármilyen USA társadalmi csoport számára. Szóval hogy értem mit mondasz, de mivel konfúz, hogy pontosan mi alapján szeparálod Kiss Józsefet tőlük, így igazából ez csak egy intuitív fizessenek/bűnhődjenek a gazdagokból fakadó különbségtétel. De javíts ki, ha van ennél konkrétabb paramétered, nyitott vagyok beismerni, hogy nincs igazam.

És akkor a lényegesebb szempont amit Te is és mertmegerdemled is felró: azt mondjátok, hogy a félrekúrás apologétája vagyok. Szerintem összekeveritek az izolált eseményt és azt ami azóta ráépült. Én az utóbbit tartottam iszonyatosan érdekesnek/elemzésre méltónak és ijesztőnek.

A cucc maga: nagyon konkrét input/outputból áll, a hübris elragadta őket, gondolom meglesz a méltó büntetés, válás, gyerektartás, stb. Szerintem ebben ugyanazt gondoljuk. Nekem is nagyon fájna szopóágon lenni ebben a sztoriban, gyerekek szemszögébe nem is akarok belegondolni.

De ami utána jön. Tudom ez ami nagyon szubjektív lesz. Látok ebben a sztoriban valami eddig példátlan szűnni nem akaró gerjedést (nekem ezért volt érdekes, ezért írtam ezt az egészet), amit valahogy az emberi jóérzés, kegyelem, common sense sehogyan nem bír lezárni. Valahogy itt a neokon álszentség (vagy igen, protestáns prüdéria), a lelketlen mém-szarkazmus, a technológiai fejlettség biztosította lehetőségek, a bibliai megkövezés mint rekreációs szelep, szóval hogy a kibaszott nagybetűs, Bosch-festmény szintű kollektív kéjes ROSSZINDULAT itt egyszerűen nem tud leállni. Még mindig özönlenek a pofámba a Tibi-atya szintű vicceskedő mémek. Tehát hogy valahogy tényleg elvesztettük az arányérzékünket, ha egy ilyen jelenséghez fűződő viszonyunkat ily módon tesszük normává. És kollektíven így éljük meg.

"Gratulálok azoknak a…" Nem volt szarkazmus. Ha tudsz ilyen párokról, Te magad egy ilyen kapcsolatban élsz, akkor őszintén gratulálok Neked és felnézek Rád és a kapcsolatodra (hozzátéve, hogy személy szerint nem ezt a kicentizett teljesítményt tartom egy jó és tartalmas kapcsolat legfontosabb előfeltételének)

Volt-e valaha a Coldplay kiss camnél képmutatóbb (netes) mozgalom/mém? Tényleg kibaszott ijesztő a dolog. Én amúgyis öngyilkosság-parás vagyok (mégiscsak 2 civilről van szó ha jól értem basszameg), de ez mellékszál, bár én biztos elgondolkodnék, de hogy a pornhub korában (minden második videó threesomeokról meg a megcsalás többi végtelen variációjáról szól) vagy éppen 14 évvel a legeslegelső Black mirror rész után (disznódugás nézést választani az ugyanolyan mint photoshopban kéjesen végtelen számú popkulturàlis kontextusba helyezni azt a kibaszott ölelést), meg tényleg lassan 60 évvel '68 után azon pörgünk, hogy nem egy hotelszobában intézték el a dolgot? Egyszerűen nem értem, hogy hol lépi át ez a dolog azt a skandallum-thresholdot amire ez egy arányos viszontválasz, vagy hol van a balfaszságukban a Kárász Róberti humorforrás? Nem ők irányították magukra azt a kurva kamerát (soha nem olvasok el semmilyen GDPR disclaimert ha koncertre megyek, mert ki a fasznak van erre ideje). Gratulálok minden olyan kapcsolatnak, ahol soha egyik fél sem játszadozott el egy pillanatra sem azzal, hogy mi lenne ha. Mert ugye egyedül ebből a pozícióból méltányos és igazságos hahotázva osztogatni a különböző mémeket. Nyilván most ez is egy kinyilatkoztatás, de annyira önreflexív most nem tudok lenni, hogy a saját felháborodásom belső ellentmondásait is szétszálazzam.

[regiszinkron]

"a C level management iránti egyre növekvő gyűlölet manifesztálódott ennél a két szerencsétlennél" na ez egy nagyon konkrét és logikus magyarázat, igen

Volt-e valaha a Coldplay kiss camnél képmutatóbb (netes) mozgalom/mém? Tényleg kibaszott ijesztő a dolog. Én amúgyis öngyilkosság-parás vagyok (mégiscsak 2 civilről van szó ha jól értem basszameg), de ez mellékszál, bár én biztos elgondolkodnék, de hogy a pornhub korában (minden második videó threesomeokról meg a megcsalás többi végtelen variációjáról szól) vagy éppen 14 évvel a legeslegelső Black mirror rész után (disznódugás nézést választani az ugyanolyan mint photoshopban kéjesen végtelen számú popkulturàlis kontextusba helyezni azt a kibaszott ölelést), meg tényleg lassan 60 évvel '68 után azon pörgünk, hogy nem egy hotelszobában intézték el a dolgot? Egyszerűen nem értem, hogy hol lépi át ez a dolog azt a skandallum-thresholdot amire ez egy arányos viszontválasz, vagy hol van a balfaszságukban a Kárász Róberti humorforrás? Nem ők irányították magukra azt a kurva kamerát (soha nem olvasok el semmilyen GDPR disclaimert ha koncertre megyek, mert ki a fasznak van erre ideje). Gratulálok minden olyan kapcsolatnak, ahol soha egyik fél sem játszadozott el egy pillanatra sem azzal, hogy mi lenne ha. Mert ugye egyedül ebből a pozícióból méltányos és igazságos hahotázva osztogatni a különböző mémeket. Nyilván most ez is egy kinyilatkoztatás, de annyira önreflexív most nem tudok lenni, hogy a saját felháborodásom belső ellentmondásait is szétszálazzam.

[regiszinkron]

Volt-e valaha a Coldplay kiss camnél képmutatóbb (netes) mozgalom/mém? Tényleg kibaszott ijesztő a dolog. Én amúgyis öngyilkosság-parás vagyok (mégiscsak 2 civilről van szó ha jól értem basszameg), de ez mellékszál, bár én biztos elgondolkodnék, de hogy a pornhub korában (minden második videó threesomeokról meg a megcsalás többi végtelen variációjáról szól) vagy éppen 14 évvel a legeslegelső Black mirror rész után (disznódugás nézést választani az ugyanolyan mint photoshopban kéjesen végtelen számú popkulturàlis kontextusba helyezni azt a kibaszott ölelést), meg tényleg lassan 60 évvel '68 után azon pörgünk, hogy nem egy hotelszobában intézték el a dolgot? Egyszerűen nem értem, hogy hol lépi át ez a dolog azt a skandallum-thresholdot amire ez egy arányos viszontválasz, vagy hol van a balfaszságukban a Kárász Róberti humorforrás? Nem ők irányították magukra azt a kurva kamerát (soha nem olvasok el semmilyen GDPR disclaimert ha koncertre megyek, mert ki a fasznak van erre ideje). Gratulálok minden olyan kapcsolatnak, ahol soha egyik fél sem játszadozott el egy pillanatra sem azzal, hogy mi lenne ha. Mert ugye egyedül ebből a pozícióból méltányos és igazságos hahotázva osztogatni a különböző mémeket. Nyilván most ez is egy kinyilatkoztatás, de annyira önreflexív most nem tudok lenni, hogy a saját felháborodásom belső ellentmondásait is szétszálazzam.

[regiszinkron]

az ízléstelenség határát súrolja

a klasszikus "eltévesztettem a személyt" mémösvényen haladva

[regiszinkron]

Cutter útja / Cutter's way - részlet (1981, r: Ivan Passer)

Ez az egyik legnagyobb szinkronkincsem.

A hang a színes MOKÉP 16mm-es tekercsemről származik, blu ray alá vágtam a hangot (a Pannónia szinkron nincs sehol): http://iszdb.hu/?audio=29134

Imádom a filmet, még hogyha csiszolatlan gyémánt is.

[regiszinkron]

Tök igazam volt amikor Bowie halálakor trollkodtam egy picit az ismerősökkel a fb falon, merthogy ugye tele volt rip posztokkal minden és hát nem volt "organikus" valahogy. Tudom nagyon lejárt lemez a szőrösszívű zenebuzi sznobizmus, de azért ez most egy kis elégtétel: egy kibaszott, legalább "God only knows" rip poszt nincs a falamon. Mondjuk ez is jelzi, hogy mekkora loner vagyok és hogy idétlenül barátkozom, de akkor is. Mivel a szocializációmban a gyerek meg kor miatt már átsiklottam a Hooligans emlékkoncertekre járó céges középvezető demográfiai emésztőgödörbe (na ez még egy mikroszociológiailag érdekes téma, hogy miért érzem magam akkora űrlénynek a suliban a szülők között), így végleg reménytelen minden.

Ja, nekem is van egy ilyenem, csak fekete alapon.

[regiszinkron]

ez az eddigi legjobb CC, csodálatos ez az őrült vágtatás. Imádom a "tegyük fel, hogy hazaviszünk egy deszkást egy jó kis egyéjszakás kúrásra" gondolatkísérletet. nem bírnék vele ki egy napnál többet, de abban az egy napban minden megtörténne velünk :)

[regiszinkron]

the horror... the horror...

[regiszinkron]

Eleve imádom amikor úgy indul egy szám, hogy már benne vagyunk a kellős közepében, de ennek a 3:28-tól induló részét felveszem a Shins One by one all day zárás mellé mint kedvenc (tudom a Panda Bear Bros-ban azt a váltást nem ér mondani, mert akkor Pitchfork-buzi lesz az ember)

Egy that escalated quickly kérdés: vajon a halál olyan mint végtelenítve egy ilyen folyamban úszni mint az az 1 perc a végén, vagy inkább olyan mint mondjuk egy gecierős fogfájással végtelenítve körözni a Stephenson 2-18 körül? (nincs nyomasztóbb a csillagászati videóknál, főleg azoknál, amik a méretarányokat vizualizálják, így hozta elém a Stephenson 2-18-at a kurva algoritmus)

[regiszinkron]

Na jó, éreztem én itt valamit :)))))))))))))))994444 Ez gecijó :) Akkor nem kell tovább elemezgetni, visszavonom.

Remélem Konok hallgat ma este majd valami jó kis blúúúúzt, olyan jó blúúúzosat, olyan Janiseset!

Idegesítőségi skála

Hont-Pottyondy < Miyazaki AI < Mattel mém

Mondjuk a Hont-probléma szerintem még mindig nincs rendesen kidumálva. Szóval lehet stigmatizálni a csávót, de úgy igazán kurva okosan még soha senki nem küldte el a picsába, pedig zsigerileg érzem, hogy megérdemli és kurva kártékony AHOGYAN csinálja amit csinál ("Mosonmagyaróvári Marilyn Monroe" elképzelem, hogy hányat fröccsent a monitorra, amikor ez így kibuggyant az agyából), várom, hogy ezt valaki tételesen levezesse.

Én akkoriban (2020-ban írtam ezt) nem ismertem a Hont-jelenséget még, de szerintem elég pontosan állítottam fel a diagnózist, azóta sem jutottam tovább. Talán annyit tennék hozzá, hogy a valóban jelenlevő képességei folyamatosan nárcizmusba gabalyodnak, ettől aztán hiteltelenné válik abban a látszólagos szándékában, hogy jobbá tegye maga körül a dolgokat. Az egészen más kérdés, hogy ha legörgetek az Impresszumhoz, akkor partnerként ott az Index meg az ATV. Pont azt mondom, hogy ez a mutogatós érvelés megkerülése a problémának.

"Még nincs meg igazán Hont gondolkodási patternje, de azt hiszem jó úton haladok, kb. a mindig mindent picit máshogy, máshogy tweakelve mondani, legyen teljesen egyedi mindig minden megszólalás"

[regiszinkron]

Ha számít bárkinek bármit a véleményem: minek??? Perché??? A Saló az az a film, amiről bőven elég elolvasni, hogy micsoda. Persze pattanásos 14 évesként nagyon izgi ha kakát esznek a vásznon, olyan mint Mester és Margaritát, Mario és a varázslót meg Camust olvasni, de aztán később rájössz, hogy ezek ilyen mesterségesen létrehozott intellektuális kapudrogok amire egy Legyen ön is milliomos adáson kívül az égvilágon semmi szükséged ahhoz, hogy később biztos lábakon tájékozódhass a világban.

(azért kekeckedek, mert eddig szinte kivétel nélkül minden választás szuper és indokolt volt)

[regiszinkron]

Idegesítőségi skála

Hont-Pottyondy < Miyazaki AI < Mattel mém

Mondjuk a Hont-probléma szerintem még mindig nincs rendesen kidumálva. Szóval lehet stigmatizálni a csávót, de úgy igazán kurva okosan még soha senki nem küldte el a picsába, pedig zsigerileg érzem, hogy megérdemli és kurva kártékony AHOGYAN csinálja amit csinál ("Mosonmagyaróvári Marilyn Monroe" elképzelem, hogy hányat fröccsent a monitorra, amikor ez így kibuggyant az agyából), várom, hogy ezt valaki tételesen levezesse.

Én akkoriban (2020-ban írtam ezt) nem ismertem a Hont-jelenséget még, de szerintem elég pontosan állítottam fel a diagnózist, azóta sem jutottam tovább. Talán annyit tennék hozzá, hogy a valóban jelenlevő képességei folyamatosan nárcizmusba gabalyodnak, ettől aztán hiteltelenné válik abban a látszólagos szándékában, hogy jobbá tegye maga körül a dolgokat. Az egészen más kérdés, hogy ha legörgetek az Impresszumhoz, akkor partnerként ott az Index meg az ATV. Pont azt mondom, hogy ez a mutogatós érvelés megkerülése a problémának.

"Még nincs meg igazán Hont gondolkodási patternje, de azt hiszem jó úton haladok, kb. a mindig mindent picit máshogy, máshogy tweakelve mondani, legyen teljesen egyedi mindig minden megszólalás"

[regiszinkron]

Szerintem ez egy tök fontos pillanat és persze lehet pro meg kontrázni, ciki, nerd, és a többi. De akkor is ez olyan, hogy a Majka eszköztelenségében azt tematizálja, hogy Gulyás Marci hogy tartja a lábát ülés közben (most ez ugrott be hirtelen, Partizán Pop). Nekem amúgy, ha nem is ilyen sarkosan, de pont így telt a kamaszkorom (konkrétan a kosárterem és a könyvtár közötti ingázás) és utólag nagyon sajnálom, hogy nem voltam tudatosabb és konfrontatívabb az ilyen egysíkú bunkókkal, tök jó lett volna egy párszor verekedni, trollkodni, polgárpukkasztásból kimaxolni a nerdséget (nem tudom, propelleres baseballsapkában térdig felhúzott zoknival kosarazni, mittudomén). Ja és ennyit a nagy Jokic mítoszról meg az ‘európai intellektus leváltja az afroamerikai genetikai sportosságot’ hülyeségek. Attól, hogy olyan passz-szögeket látsz a pályán amiket senki, attól még egy korlátolt, dörmögő hangú bunkó maradsz haver (ugyanez igaz Doncicra).