#Segitseg

[orokkeatied2017]

Ha a pár évvel ezelőtti énem látna, elsírná magát, hogy mi lett belőle.

[fovarosiblog]

Így segíthetsz Iványi Gáboréknak

Kedves Barátaink!

Egy ideje (az anyagi problémák mellett) azzal is küszködünk, hogy szinte teljesen visszaesett a tartós élelmiszeradomány mennyisége mindenütt. Hiába kapjuk a kétségbeesett levelet a rászorulóktól, nemhogy nekik nem tudunk sokszor élelemiszercsomaggal segíteni, de most már (október 7-e óta) nem kapunk támogatást a központi konyhánkra sem, így a napi 655 adag ételhez is segítséget kell kérnünk. (Óvodásaink, iskolásaink, hajléktalanok és nehéz helyzetben lévő dolgozóink számára főzünk.)

Kérjük, ha a Dankó utcában járnak, és tehetik, hozzanak nekünk tartós élelmiszert, cukrot, tejet, lisztet, teafüvet, zsírt, margarint, konzervet. Nagyon örülünk búzadarának, lencsének, sárgaborsónak. Boldogan fogadjuk a gyerekek számára a száraz szalámit, sajtot, gyümölcsöt, zöldséget, édességet.

A Domestos és a folyékony szappan kelendőek még nagyon.

Sajnáljuk, hogy meg kell említenünk, de kérjük, csak olyasmit hozzanak, aminek a szavatossága nem járt le. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a 2016-ban lejárt liszt, vagy két éve lejárt tartós tej nem kiosztható, ellenben nagy gondot jelent megszabadulni tőlük. Tekintsük embernek rászoruló felebarátainkat is!

A Dankó u. 11. szám alatt éjjel-nappal várja adományaikat a portaszolgálat. Kérdéseikkel, felajánlásaikkal keressék Borsányi Aranka kollégánkat. Telefon: +36 70 459 36 81. E-mail: ari@wjlf.hu

Hálásan köszönjük!

(2023. október 18.)

@kozszolg

[szerethetoangyal]

Itt az ideje megérteni

Attól hogy te mindenkin segíteni akarsz,

Az nem azt jelenti hogy rajtad bárki is fog.

Nem feltétlenül jelentesz annyit valakinek, mint amennyit ő neked.

[oldmacykerenew]

Segitsegre lenne szuksegem…

Van itthon nekunk ez a Curiosa nevu sebkezelo gel… Ma aZuam elment a patikaba, hogy vegyen nekem sebosszehuzo tapaszt es megkerdezte, hogy ez a Curiosa mehet-e pluszban.. azt valaszoltak, hogy ezt csak horzsolasokra lehet kenni meg hegre… A papirja meg teljesen mast ir. Ott irnak vagasokat, elso es masodfoku egeseket, fekelyeket…

Akkor most belekenjem a konyokombe, vagy inkabb hallgassak a gyogyszereszre? :) (tudom, o jobban tudja, de hatha van valaki, aki tapasztalt a gellel kapcsolatban)

Halam orokke uldozni fog mindenkit, aki segit… hogy ne verezzem ossze az osszes pulcsimat mar 😂

[bluestrawberrycoffe2]

Legalább a karácsonyra jelenj meg

Ne legyek már megint szingli karácsonykor

Te se akarsz az lenni ugye

Fogalmam sincs ki vagy de milyen király

Karácsonyi vásárokban bolyongani??

(miközben halálra fagyunk)

De ugye milyen király???

lets be real im delusional

[egy-lany-blogja]

Mindig minden úgy alakul,hogy nekem a legjobb legyen hiszen isten csapatában játszom... ez a filozófia és a srácok sokat segítettek nekem, hogy tisztábban lássam a dolgokat ,fogadjam el magam és ,hogy megéljem a pillanatokat,mert sosem tudatja az ember mennyi ideje van ,apropó idő a legdrágább kincs,mert a gyásszal fizetsz érte....ezt csak az értheti aki veszített már el életében olyan személyt akit igazán szeretett...

Nincsenek véletlenek így azt gondolom okkal futottál most bele ebbe a posztba...

Szeretném mindenkinek ajánlani Bódi tesók könyveit ha lusta vagy olvasni nézz tőlük videókat facen vagy youtubeon...nem bánod meg ígérem...

[egydagadt]

Nem tudom mi tévő legyek

Nem tudom, hogy el kell e mondanom,

Nem tudom, hogy lesz e következménye,

Azt tudom, hogy ha nem mondom el,

Akkor nyugalom lesz remélhetőleg.

Sokszor feladnám,

Belefáradtam,

Nincs ki tudna segíteni,

Reménytelen a helyzet.

Tud segíteni rajtam valaki vajon

Vagy jobb volna feladnom?

Van még remény számomra

Jobb élet gyanánt?

By : egydagadt

[crystal2002]

Milyen ironikus hogy én hagytam ott ot mégis nekem fáj a legjobban:(

[haw-duck]

Épület

Képzeljük el hogy mindenkiben van egy hatalmas nagy épület, szépen berendezve, kivilágítva, teli élettel. Az én épületemet egyszer csak mindenki el hagyja, a berendezést viszik magukkal, és végül ott marad üresen. Néha megjelennek ott az érdeklődők, a legtöbbjük visz magával valamit az épületből, idővel végül minden értékes eltűnik onnan. Ott áll egy magában üresen, sötéten. Onnan tudom hogy baj van hogy érzem leomlani,... a darabjai lassan rám nehezednek az egész túl nő rajtam és én a törmelékek alatt vagyok. Fuldoklok, de még mindig várom hogy valaki felújítsa az épületet.

[orokkeatied2017]

Depresszió

És tudod, mi fáj a legjobban az egészben?

Hogy akármennyire is próbáltam kimászni ebből a depresszióból, hiába tettem meg mindent mégis visszaestem ugyanabba a gödörbe, amiből indultam az elején. 👏🏻👏🏻👏🏻

[ezcsakhazugszerelem]

Megfigyelte,

hogy bizonyos esetekben megváltozik a körülötte lévők viselkedése vele szemben, anélkül, hogy beszélt volna velük. Szerinte ilyenkor valamit szeretnének tőle, vagy valahol szóba került és amiatt változott az ő megítélése. Mindez tőle függetlenül történik, úgy érezte erre nincs befolyása.

Azt is, ha neki ellenszenves valaki és méltat, dicsér valamit, akkor ő könnyen válik elutasítóvá azzal a valamivel szemben, mert összeköti a mesélővel, annak ellenére, hogy tudja egyébként annak semmi köze hozzá. Mert olyankor a másik lelkesedését, rajongását utasítja el.

Ugyanakkor számtalanszor érezte, hogy hiába nyit, képes átlépni a saját világából a másikéba, ott együtt lenni vele megértéssel, elfogadással, mikor próbálja a magáéba hívni, azt megmutatni egyszerre egyedül marad. Mint a sétánál párat egyedül előre lépő, fordul vissza és csodálkozó, fürkésző hallgatást, mozdulatlanságot észlel a másikon. A feszült csend végül újra a másik világába lépve oldódik. Ezeket az önfeladás díszlépéseinek tartja.

Azt, hogyha érzelmes, elgondolkodtató dalt hall vagy felbosszantja valami, a düh forráspontjakor teljesen máshol, egy visszatérő, fel nem dolgozott problémánál, le nem zárt kapcsolatnál, szerelemnél találja magát. Feltárul a feldúlt, rendetlen szekrény ajtaja, amit rendszerint visszazár. Elnapolja a pakolást, rendcsinálást, halogatja az őszinte szembenézés pillanatát.

Megfigyelte, a szeretett elhunyta után, mindig marad a hozzátartozó élőben egyfajta lelkiismeret furdalás, megbánás, de a kirendelt időn belül a távozó ugyanúgy tehet az együttlét milyenségéről, mikéntjéről és mennyiségéről. Az igazukkal meghalókat elkerüli az érett életbölcselet, ők megmaradnak az igazukkal, hogy ők emlékeznek jól, azt a „fődet” nem tudják kiverni a fejükből, pedig az a „főd” már el van adva.

Megfigyelte, hogy a történtekre tud emlékezni, ábrándjaira kevésbé. Emlékei az öregedéssel fordítottan, az idő múlásával szépülnek. A rosszra, ugyanarra az eseményre, a bevillanás keserű pillanatán túl egyre elfogadóbban gondol. Lehet ez a megbocsátás következménye, az azzal vegyes nosztalgiáé, mert benne volt, van, a részese.

Azt, hogy az emberek a rossz dolgokban is ugyanúgy várják a kimondást, megerősítést, mint a jókban. Szükségét érzik a megbizonyosodásnak, mert az a továbblépés kiindulási pontjává válhat.

Megfigyelte, hogy megfigyelték.

[valakiakiszomoru]

"Barátságon túl"

Mit jelenthet? Mit takarhat? Segítsetek

[dorka]

az O3-nek vannak allitolag limitacioi, kollegam most veszitett el egy egesz projectet, mert egyszer csak megszunt emlekezni az egesz beszelgetesre.

a segitseg, amit kapott: aaa, hat mint regen az Excelt, ki kell menteni helyi fajlba az egeszet from time to time!

repeating trauma.

she promptly lost all her hair.

nekunk azt tanitottak az O4 mini az nagyon jo matekban, step by step instructions, coding.

[pidzson]

Long time no see.

Hosszabbacska omlenges kovetkezik, be warned.

Szoval azt hiszem minden eddigin tultett a kiegesem. Az eletemben nem gondoltam volna, hogy nem tudok ranezni a sajat hobbijaimra, es fontolgatom, hogy eladjak mindent ami egyebkent rengeteg oromot es sikerelmenyt adott az evek alatt, mert “kar belem”, but here we are. Szerencsere annyira vagyok “muvelt” a temaban, hogy tudjam, hogy ez egy potencialisan atmeneti allapot, amibol egy pihenes + valtas kombo joesellyel ki fog tudni billenteni.

Ami kulon faj, hogy egyebkent is relative csekely szocialis kapacitasom elert egy olyan minimumot, amiben mar az is megterhelo sokszor, hogy regi, nagyon szeretett barataimmal talalkozzak, vagy akar csak online beszelgessek. Napokig, hetekig hagyok meg olvasatlan uzeneteket, mert kulonben teljesen elfelejtem. Lehet, hogy most van, aki forgatja a szemet, hogy “Livibazmeg hat nekem ez az alapallapot, ne rinyalj mar”, de ehhez erteni kell, hogy en egy szuletett tyukanyo vagyok es mindenki, aki valaha kedves volt a szamomra permanens jogosultsagot szerez arra, hogy az osszes nehezseget megossza, megbeszelje velem, es en pedig kezet-labat torve rohanok ha segitseg kell az illetonek, mert rengeteg oromom lelem benne.

Szoval a figyelmes olvasonak feltunhet, hogy (majdnem) mindent sikerult letepnie rolam a kiegesnek, amibol egyebkent toltekezni tudnek.

Az idei elso munkanapomon eldontottem, hogy hamarosan felmondok. Majdnem 4.5 eve dolgozom itt, nagyon szeretem a kollegaim, csodas csapataim vannak, es objektiven kurvajol csinalom, amit csinalok, nagyon puha szekekben ulo emberek pacsiztak mar velem tobbe es kevesbbe hivatalos formakban, hogy jo kis kutya vagyok. A juttatasokra, rugalmassagra egyetlen rossz szavam sincs. (ha barki most IT szektorban munkat keres kozuletek, szoljatok es korulnezek nalunk, teljesen genuine ajanlas.) Dehat Livi, kerdezheted, akkor meg megint mi a fasz bajod van?

Ez a valtas hirtelen jott 2020-ban, es csupa olyan alternativam volt a sajat szakmamban, amire ugy ereztem, hogy az akkori kontextusban keptelen vagyok: kellett a stabilitas, a nyugalom kiheverni egy eleg traumatikus idoszakot. Ettol azt megkaptam, de kurva tavol all a sajat szakmamtol. Ez egy ideig nem hatott meg annyira, mert hat a termeszettudomanyos kepzesek ma palyaelhagyo-gyarakkent funkcionalnak, de ra kellett jonnom, hogy sajnos, vagy nem sajnos, de en kurvara szeretem a sajat szakmam.

Sajnos 4.5 ev alatt sokat felejtettem, ami most megint nem segit elvalni a jelenlegi szcenatol (re: objektiven kurva jol csinalom), de ez kb minden remenyem.

Es tudjatok mire jottem ra?

Mindig dacosan kihuztam magam es dullesztettem a mellkasom, amikor valakivel elokerult a kozoseegi media kerdese, mert hat en aztan baszok bele, hogy ki milyen kurva jol nez ki, meg hanyszor ment Balira heret logatni, es milyen boldog es fantasztikus eletet el. De en sok szakmai tartalmat kovetek. Minden nap, amikor szembejon egy poszt arrol, hogy “nezzetek meg ahogy egy bioreaktorral rotyogtatom az E. colit” meghal bennem valami. Nalam joval fiatalabban doktoralo szakmabeliek sikeres publikaciokkal, gyonyoru kutatasi projektekben reszvetel, vagy akar egy sikeres tudomanyos illusztratori karrier es forog a kes a lelkemben, az irigysegtol verben uszik a szemem. Ezek olyan dolgok, amik nem ram vallanak, de a kontraszt az ok (kis szeletekben prezentalt) es az en eletem kozt eleg, hogy kihozza belolem. Amint ezt felismertem, igyekeztem az elmult 1 honapban levagni magam errol a mergezo koldokzsinorrol, es eltavolodtam a kozossegi mediatol. Amit sikerult elernem: meg annyit sem beszeltem a barataimmal, mint eddig. Amit nem: elegedettebb lettem a sajat helyzetemmel.

Szoval itt tartunk.

Aki keres biomernokot/biotechnologust MSc-vel es Fold koruli palyarol, szabad szemmel is konnyen lathato meretu agyfasz nem kizaro ok, ping me.

Koszonom a figyelmet, johet a fuggony.

[spikebam]

Van valakinek air bnb je?

Vagy tud errol valamit a ma Magyarorszagan?

Megeri manapsag elinditani egy ilyet kicsi felujitando lakassal? Nagy segitseg lenne par meglatas :)

[egydagadt]

Voltam már 2x az iskolapszichológusnál…

Első alkalommal segített nekem az egyik tanár odamenni mert féltem/félek tőle. Felmérte a helyzetet, tesztet kellett kitöltenem és mutatott szorongásoldó gyakorlatokat amik használtak/használnak is.

Második alkalommal az iskola balhéról beszéltünk ami szerintem nem volt hasznos csak felidegesített a téma mert azt gondolja (szerintem), hogy a haverom befolyásol engem. Ő csak véd engem mert tudja hogy érzékeny és törékeny vagyok hiába nem mutatom ki. Valamint mutatott gyakorlatot hogy hogy tudom a túlgondolást leállítani és kaptam feladatot hogy írjam le a túlgondolás helyzetét, az érzéseket és a gondolatot is. De nem tudom az érzéseim megnevezni, nem tudom milyenek vannak.

Jövő héten lesz a következő alkalom de nem annyira várom, mivel haverom szerint szólnom kéne a pszichológusnak, hogy gáz van és meg kellene mutatnom a vágásaimat de szerintem akkor gyógyszeres kezelésnek vetne alá amit nem akarok.

Ha valaki elolvassa ezt és tudja akkor kérem írja le a véleményét arról hogy el kellene e mondanom a pszichológusnak a hegeimet és ha igen akkor hogyan. Nem akarok pszichiáterhez kerülni mert örülhetek hogy ezt engedélyezték nekem a szüleim.