#Napjaim

[arassea]

a bennem élő gótlány is elégedett volt Milánóval

[jucirose]

Békétlennek kell lenned, ahhoz hogy békére találhass.

[nyekergek]

Lehet rossz címen keres a szerelem, mert még mindig nem talált rám.

Megírom neki, hogy elköltöztem.

[kertikavics]

HR és management: Ez a dolgozó nem teljesít olyan jól, mint szokott, boldogtalan és mások is megjegyezték ezt. Kedves dolgozó, mi okozza ezt és hogyan tudnánk jobbá tenni?

Dolgozó: Rendes kompenzáció a munkámért, megfelelő támogatás és lehetőség fejlődésre?

HR és management: Hah! Csodálatos, úgy hallom még több megbeszélést szeretnél arról, miért teljesítesz rosszul.

Dolgozó: De hát...

HR és management: Több megbeszélés!!!

[tmtlw]

Jön a félelmetes rész. Váltottam az offline írásról. Már minden gondolat megy fel a blogba. Most tetszik, hogy Tumblr, s onnan át a blogomba. Hogy mennyire lesz ez így élhető még nem tudom. Tesztnek tökéletes.

Ma nem éreztem, hogy ki hogyan miért lennék. Ma nagyon senki voltam. Pedig a napokban Mese erőssen dominált. Persze alapból ő vagyok. Magamban a hangom is kezd változni. Kifelé kevésbé.

Ha minden igaz, holnap megjön az új táskám. Várom már.

Más nem volt ma. Munka megy, kezdek beilleszkedni. Igaz, semmit nem tudnak. Egyenlőre jobb így.

[drakvuf]

szóval

voltam edzeni

aztán sétáltam két órát

aztán bevásároltam

aztán főztem

aztán takarítottam

és még vacsorát kell majd csinálnom, de milyen jó már amikor nem kell dolgozni és mindenre jut időm egy nap

[mysekai]

Néha vannak jobb napjaim, de mostanában közel sem azokat élem meg.

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Eldöntöttem, hogy amint beköszönt a nyár beletemetkezem a munkába... Szarrá akarom dolgozni magam csak hogy le legyenek kötve a gondolataim. El akarom érni, hogy annyira ki legyek fáradva majd a napjaim végére hogy időm se legyen kattogni a sok bennem lévő fájdalmon. Hogy ne legyen se időm se energiám marcangolni magam, mert ha így folytatom egyszerűen ki fog csinálni az amin keresztül megyek jelenleg...

[bukovskikaroly]

Kalitka béli víg napjaim 2.

Gyerekkoromban anyám gyakran figyelmeztetett, hogy ne rohangáljak a lépcsőn, mert elesek és kitöröm a nyakam. Végül is igaza volt.

Hello mutter, emlékszel, hogy gyakran megjegyezted, hogy húzzam már ki magam, és álljak egyenesen? - mondtam a telefonba. Igen, és? - kérdezte. Asszem ez a kérdés is letudva.-válaszoltam.

A János kórház traumatológiáján üldögéltem, miután visszahoztak az RTG, MR, CT, PDF, CIA vizsgálatokról, mikor az ajtó nyílt és szólítottak. Bukovski Károly! Bukovski Károly! Jelentkeztem annak a rendje-módja szerint. Úgy nézett rám az asszisztens, mint Mészáros Lőrinc egy elbukott közbeszerzésre. Maga mér nem fekszik basszameg, el van törve a csigolyája. így tudtam meg a diagnózisomat, még vagy egy tucat emberrel együtt.

[arassea]

minták, színek, italok

[sarqstic]

a napjaim ismételten csak abból állnak, hogy felkelek, dolgozok majd mikor haza érek fürdök egyet és alszok, aztán repeat 🔁

[calleyspage]

Napjaim

Szerintem az is lehet, hogy hónapok óta nem írtam már személyesebb tartalmat, de nagyon köszi annak aki még követ, kíváncsi Rám!

Sok minden történt az utóbbi hónapokban, keresztszalag-szakadással műteni kellett a kiskutyánkat, rengeteg szervezési feladatunk is van, ugyanis időközben férjhez mentem. A lakodalom majd nyáron lesz, a Polgári volt nem rég, aznap a tanúmmal és a vőlegényével Slash koncertre mentünk szóval emlékezetes nap volt, és marad is 🩶 ott 2 órán keresztül az utóbbi 2 éven legboldogabb óráit éltem meg.

Az elmúlt főként másfél évem rettenetesen fájdalmas volt lelkileg. Próbáltam minél többet fektetni magamba, hogy tartsam magam, ami úgy az idő nagy részében sikerült is, legalábbis a tágabb környezetem felé, a közeli emberek ott voltak mellettem és megélték velem együtt a nehéz időket. Sok mindent kell még rendeznem magam felé is, de nagyon nehéz. Most még pánikszerű szorongások jönnek, mikor naponta, mikor napi többször, a szívem most már nem a vérszegénység miatt teker, hanem az idegtől. Elképesztően jó lenne csak úgy megpihenni kicsit, tàvol minden ingertől, amikre jelenleg most nem tudok olyan választ adni, mint egy egészséges ember, nagyon érzem, hogy lecsökkent a rezilienciám.

És igen, tudom hogy másoknak sokkal rosszabb, milliószor nagyobb gondokkal küzdenek meg mint én, meg néznek szembe tragédiákkal. De én egy kicsit csak most legalább pár napig nem szeretnék semmin betegesen aggódni.

Az utóbbi időben rengeteget olvastam, csoportos terápiára jártam, de úgy érzem, szükségem lesz egyénire is (ez nem áll tőlem távol - anno már egy másik nehézség kapcsán is jártam pszichilógushoz).

A munkámmal kapcsolatban is nagyon sok minden kavarog a fejemben, legfőképpen, hogy az egészségügyben képzelem-e el az életemet. Mostanában erre már az idő 98%-ban egyértelműen azt tudom mondani, hogy nem, de nehéz belevágni bármi másba, ha már 11 éve ezt tanulod/ csinálod és közel 30 éves vagy.

Szóval ezek a napjaim. Mostanában.

Remélem, hogy erre a felületre is vissza tudok majd jönni ahogy jobban leszek. Nem adom fel 🩶

[troger]

megint ingerem van hirtelen elszaladni valahova - hétfőtől meló, ezek az utolsó szabad napjaim 😱

[trilliannnn]

Életem, napjaim

[munchausenparokaja]

Napjaim Horányban

[verzek-csenben-elek]

Üresek a napjaim mióta nem vagy benne..