#bécs 2024 | Explore Tumblr posts and blogs

krumplicukor · 2 months ago

Text

Bécsben akkora horderejű politikai üggyé vált a németül nem beszélő iskolások helyzete, hogy a 2024. április 27-én tartott tartományi választás kampányában a bevándorló gyerekek nyelvi és iskolai beilleszkedése lett a zöld ügyek mellett a legfőbb kampánytéma. A tét óriási, hiszen – ahogy azt több bécsi lap szalagcíme is harsogja – az osztrák főváros történelmi léptékű demográfiai átalakuláson megy keresztül, így aztán nem mindegy, hogy Ausztria milyen lehetőségeket biztosít azoknak a nem német anyanyelvű, bevándorló hátterű iskolásoknak, akik mostanra országosan az összes tanuló több mint 20, Bécsben viszont több mint 40 százalékát teszik ki. Mivel a nyelv kulcsszerepet játszik abban, hogy miként látunk és értékelünk másokat a társadalomban – írja 2014-es tanulmányában Gloria Ladson-Billings amerikai pedagógiai szakértő, a kulturálisan releváns pedagógia és a kritikai rasszelmélet kiemelkedő alakja –, nem mindegy, hogy ezek a gyerekek későbbi életükben mekkora elfogadással vagy épp mekkora diszkriminációval néznek majd szembe új hazájukban.

Bécs egy álmos kisváros volt a vasfüggöny szélén, de a jugoszláv háború után hirtelen egy multikulti nagyváros lett belőle” – mondja a Bécsben élő magyarok helyzetét kutató Árendás Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet és a HUN-REN TK Szociológiai Intézet társadalomtudósa. Az osztrák fővárosba igazán a 70-es években indult el a bevándorlás; az első hullámban, hasonlóan Németországhoz, török vendégmunkások érkeztek, és Ausztria mára olyan mértékben többnyelvű és sok kultúrájú ország lett, hogy országos szinten a gyerekek közel negyede, Bécsben lassan a fele bevándorló hátterű. „Mindennek ellenére Ausztria még mindig a 19. századi nemzetállam ideát próbálja erőltetni, és nem hajlandó tudomásul venni, hogy bevándorlóország lett belőle. Ha csak a termékenységi adatokat nézzük, az, hogy Bécs most itt tart, egy az egyben a bevándorlóknak köszönheti. A 70-es éveket követően, a 90-es évek elején a jugoszláv háború után jöttek nagyon sokan, a következő hullámot az újonnan csatlakozott EU-s országokból kapta, a 2015-ös menekültválság idején pedig Ausztria volt a második legnagyobb befogadó ország Németország után – akkor sok szír és afgán menekült is megjelent a városban.” A hazai bevándorlóellenes retorikához szokott közvélemény számára talán meglepő, hogy bár a bécsiek közel fele mára nem osztrák, ezzel együtt (vagy talán részben ennek köszönhetően), az Economist listáján az osztrák főváros 2024-ben immár harmadszorra lett a világ legélhetőbb városa.

Habibi, tanulj meg németül!

Innentől a cikk csak a Qubit+ tagjainak olvasható.

De hiába a nyelvi és kulturális sokszínűség, a tartományi választás előtt kampányoló pártok mind azt üzenték a Bécsben élő bevándorlóknak és gyerekeiknek, hogy először tanuljanak meg németül, és majd utána csatlakozhatnak a normál iskolai menetbe. A riadalom mögött több tényező is szerepet játszik, ráadásul Árendás szerint az egyre növekvő számú, de nyelvileg fel nem zárkózott gyerekek az osztrák oktatási eredményességre is negatív hatással vannak, mivel nyelvi nehézségeik miatt magukhoz képest alulteljesítenek az osztrák méréseken.

Ausztriában külföldi gyerekek nyelvtanítására 2018 óta létezik átfogó stratégia; akkor vezették be, hogy két éven át heti 15-20 órás nyelvórákkal (Deutschförderklassen) vagy heti 6 órás, az egyéb tanórákról őket kiemelő kurzusokkal (Deutschförderkurse) támogatják a németül nem beszélő diákokat. A rendszer ugyanakkor nem mentes a zökkenőktől. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, az iskoláknak nemcsak a nyelvórák megszervezése okoz nehézséget, de a program hatékonyságát sem értékelték előzetesen. A kampányban az is rendre előkerült, hogy nincs elegendő, pláne elég képzett nyelvtanár, akik a programot megvalósíthatnák. Így nem csoda, hogy az osztrák Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium megbízásából készült értékelés eredményei szerint a bevándorló gyerekek 44 százalékát nem tudták megtanítani két év alatt úgy németül, hogy utána sikerrel vegyék az iskolát.

Az integráció asszimilációs vs. emancipációs megközelítése

A vita – nemcsak Ausztriában, hanem minden olyan országban, ahol sok a bevándorló gyerek − arról szól, hogy a befogadás szempontjából mi lenne a legjobb a nyelvet nem beszélő gyerekeknek, illetve hosszabb távon a befogadó országnak. Vajon külön iskolákban, osztályokban kell őket megtanítani az ott használt nyelvre, és csak akkor tehetik be a lábukat a mainstream iskolákba, ha megtanulták (ez a rendszer van életben például Hollandiában), vagy rögtön be kell őket illeszteni, és megfelelő pedagógiai módszerekkel segíteni a nyelv elsajátítását és a helyi kulturális szokások megismerését (ilyen például a spanyol rendszer)?

Az oktatási szakemberek az utóbbi megoldás mellett teszik le a voksukat, ugyanis hiába hangsúlyozzák Ausztriában is az integráció fontosságát, a nyelvi elkülönítő program sokszor csak fokozza a gyerekek iskolai szegregációját, hiszen ezekben az osztályokban legfeljebb a tanár beszél németül, úgy pedig nemcsak a nyelvet nehezebb megtanulni, de az osztrák gyerekek közé sem lehet integrálódni. „Az integráció nem csupán a nyelvi integrációt jelenti, hanem a társadalmi integrációt is, ami elválaszthatatlan a nyelv elsajátításától. Ha az működik, és a gyereket az iskola befogadja, akkor utána már a nyelv is beindul. De egy elkülönített nyelvi osztályban ez nem fog megvalósulni. Nem beszélve arról, hogy onnantól kezdve, hogy különrakjuk a gyerekeket, és másnak kezeljük őket, magát a problémát is megteremtjük” – mondja Árendás.

Ausztriában − ami az uniós átlag felett költ az oktatásra, és bár a diákok PISA-eredményei kevéssel az uniós átlag felett vannak, romló tendenciát mutatnak − készülőben van egy oktatásügyi reform, és a szociológus szerint „ha a gyerekre fókuszáló, egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő oktatást valóban megvalósítanák, akkor teljesen feleslegessé válna a nyelvi integrációról külön gondolkozni”.

A pártok egyetlen ötlete a bevándorló gyerekek integrálására: a német nyelv sulykolása

„A német nem választható tantárgy!” – hirdeti a neoliberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) választási plakátja. „Még a most kormányon lévő, amúgy progresszívnak számító NEOS is − ami most városi szinten is megkapta az oktatási tárcát − az elkülönítést erősíti, így kétségek vannak afelől, hogy mit hallott meg mindazokból az ajánlásokból, amiket eddig már elég sokan leírtak. Ők jó neoliberális módra annyit tennének, hogy több paripát-fegyvert adnának ugyanarra a régi célra, vagyis hogy sulykolják a külföldi gyerekekbe a németet” – mondja Árendás. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy már az óvodában indulna a nyelvtanulás, sőt a liberálisok bevezetnék a második kötelező óvodai évet is azoknak, akik nem tudnak elég jól németül. Ezen kívül indítanának nyári németkurzusokat is, a z iskolába lépést viszont német nyelvi teszthez kötnék. „Még a NEOS is csak a teljesítményre fókuszál, és a bemenetre adnának sok pénzt, de ebből teljesen hiányzik az a fajta pedagógiai érzékenység, ami tudomásul venné a bevándorló gyerekek komplex társadalmi helyzetét, és esetleg többnyelvű programokkal és többnyelvű tanítókkal hozná játékos formában közelebb a német nyelvet hozzájuk, ahelyett, hogy fénymásolt papírlapokon erőltetnék a »der die das« ragozási táblákat.”

Hogy folytassuk a sort, a Bécsben nyolcvan éve hatalmon lévő szociáldemokrata párt, az SPÖ − aminek vezetőjét, Michael Ludwigot újraválasztották Bécs polgármesterének és tartományi vezetőjének − az egész napos iskolával és államilag támogatott korrepetálással kampányolt, de emellett a szociáldemokraták azt is hangsúlyozták, hogy a társadalmi háttér nem lehet akadálya a boldogulásnak.

A zöldek, a Die Grünen volt a legkevésbé harcias párt: Árendás szerint „az ő választási üzenetük az volt, hogy az oktatásban meg kell jeleníteni a társadalom sokszínűségét – nemcsak a tananyagban, hanem az intézmények működésében is –, és leginkább ők beszéltek arról, hogy a gyerekek többnyelvűségét is figyelembe kellene venni”.

Az osztrák néppárt, az ÖVP kampányszlogenje úgy szólt: „A német kötelező, Habibi” (a jobboldali, bevándorlásellenes narratívában a habibi szót, ami arabul drágámat, kedvesemet jelent, gúnyosan használják arab/muzulmán férfiakra, kicsit úgy, mint a magyarban a tesókámat) szintén a plusz óvodai évben látja a megoldást, de az egész napos iskolát már túlzásnak tartja, és inkább a korábbinál hatékonyabb nyelvi fejlesztésre helyezné a hangsúlyt. „Ma már ott tartunk, hogy az integrációs és családügyi miniszter, aki az ÖVP delegáltja, konkrét büntetéseket emleget. Büntetnék a szülőt, ha nem kellően kooperál, és nem jelenik meg a szülői értekezleten. De mi van, ha nem tud németül, és ezért nem megy el?” – teszi fel a kérdést Árendás.

A szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ még durvább retorikát használt a kampányban: szerintük minden a német nyelvvel kezdődik, és ha egy hároméves gyerek még nem beszél folyékonyan németül, jobb, ha már most megvizsgálják, hogy mire lesz képes később. A kötelező nyelvi szűrésekkel azt szeretnék elérni, hogy csak az kerüljön iskolába, aki biztosan tudja követni az oktatást. Mint Árendás mondja, „ők már 3 éves korban tesztelnék a gyerekek nyelvtudását, és bedugnák őket különböző kategóriákba. De ha ezt bevezetik, kíváncsi vagyok, hogy mit kezd majd az óvoda azokkal a túlkoros gyerekekkel, akik nyelvi hiányosságaik miatt nem mehetnek iskolába. A szakirodalom szimbolikus erőszaknak hívja, amikor a szülőkön kérik számon, hogy mennyit tesznek meg a gyerekeik németnyelv-tanulásáért. Pedig lehetne a szülőket partnerként is kezelni, és akár visszakérdezni, hogy nekik esetleg mire lenne szükségük vagy igényük az óvodától vagy iskolától”.

Idővel rájuk ragad?

A kutató szerint pedagógiailag semmi nem indokolja a kampányban beígért megoldásokat. „A pártoknak valójában egymásra is licitálva az volt az üzenetük, hogy nyomasszuk minél jobban a bevándorlókat, de az elhangzott ígéretek igazából nem a lehetőségek biztosításáról szóltak”. Árendás felidézi, mennyire meg voltak döbbenve spanyol és finn kollegái, amikor megtudták, hogy Ausztriában a külföldi gyerekeket külön osztályokban vagy az órákról kiemelve oktatják. „Náluk senkinek meg nem fordulna a fejében, hogy így nyúljon hozzá a külföldi gyerekekhez. Ezekben az országokban az osztályon belül kapnak segítséget a bevándorló gyerekek, akikre így idővel úgyis ráragad az ország nyelve”.

Az elkülönítés mögött ugyanakkor Árendás más tényezőt is gyanít. Egyes becslések szerint ma már nemcsak a mindenféle színű és származású gyerekek aránya nőtt meg látványosan, de a muszlim diákok alkotják a legnagyobb vallási csoportot is Bécs állami iskoláiban. Márpedig politikailag ők a legérzékenyebb téma, és a sajtó is velük riogat leginkább – nem véletlen a plakátokon használt habibi kifejezés sem. Épp ezért a kutató él a gyanúperrel, hogy „a gyerekek nyelvi elkülönítése sokkal inkább azért történik, hogy a más kultúrákból érkező gyerekeket távol tartsák a helyi diákoktól, és nem arról szól, hogy ez valóban a bevándorló gyerekek érdekeit szolgálná”.

3 notes · View notes

bdpst24 · 9 months ago

Text

"Narancshét" vs. Black Friday – Bécs fenntartható alternatívája

2024. november 25-30. között második alkalommal rendezik meg a túlvásárlás ellen kampányoló úgy nevezett “Orange week”-et, az osztrák főváros híres bolhapiacán, a 48er-Tandleren. Az egyhetes eseménysorozat helyszíne a népszerű “48er-Tandler”, az a hely Bécsben, ahol a használt tárgyak egy második esélyt kapnak. Nem is akárhogyan, hiszen a vásár egy kifejezetten ebből a célból épült csarnokban…

#Black Friday

0 notes

partyanimalshu · 1 year ago

Text

A Carson Coma 10 állomásos Európa-turnéra indul

A Carson Coma a brit ATC ügynökség segítségével idén ősszel 10 állomásos Európa-turnéra indul. Ez lesz a zenekar eddigi leghosszabb külföldi koncertkörútja, két hét alatt összesen nyolc országban és tíz városban játszanak majd, Bécstől Londonon át Münchenig. A Carson Coma idén ünnepelte 5. születésnapját több mint 10 ezer emberrel együtt az MVM Dome-ban, legutóbbi lemezük, az IV sikere után pedig szemmel láthatóan egyre többen követelik őket külföldön is. Így a zenekar a fesztiválszezon és nyárzáró Budapest Parkos koncertje után készen áll arra, hogy bevegye az európai klubok színpadait is. „Azon túl, hogy mint minden évben, idén nyáron is megpróbálunk a lehető legtöbb magyarországi helyszínre eljutni, azt vettük észre, hogy óriási érdeklődés van a zenekar iránt a külföldre emigrált magyar közösségekben, így az angol ATC ügynökséggel karöltve (akik olyan előadókkal dolgoznak együtt, mint Nick Cave, Passenger, Big Thief) igyekszünk ennek az igénynek eleget tenni” – meséli Fekete Giorgio, a zenekar frontembere. A turné október 30-án, Bécsben indul, majd fellépnek még Prágában, Varsóban, Berlinben, Kölnben, Amszterdamban, Londonban, Párizsban és Zürichben, a körutat pedig november 12-én zárják Münchenben. Ez lesz a srácok eddigi leghosszabb külföldi turnéja: „Életünkben először koncertezzük végig a legnagyobb európai városokat, életünkben először töltünk együtt ennyi időt egy huzamban – nagyon veszélyes kaland lesz” - mondja Héra Barnabás, a csapat dobosa. – „A legutóbbi nemzetközi koncertsorozatunk számomra az öt nap alatt 3 táska és egy pár cipő elhagyását jelentette, remélem, hogy a két hét alatt ez nem fog hasonló arányban növekedni, bízunk a legjobbakban. Tavaly elég emlékezetes felvételek készültek a turnéról, jó lenne, ha idén ősszel is jönne velünk valaki egy kamerával, mert valószínűleg lesz mit megörökíteni.” A tavalyi koncertkörúton izgalmas tapasztalatokat gyűjtött a zenekar, ezekről is meséltek: „A tavalyi, rövidebb EU turné fantasztikus élmény volt, mind az együtt utazás, mind a koncertek szempontjából: például Berlinben egy srác odajött a koncert után, hogy “jó volt egy este erejéig újra otthon éreznem magamat”. - Eleveníti fel Giorgio. - „Nem meglepő módon a Feldobom a követ című dalunk ment a legnagyobbat ezeken az estéken.” „A kint élő magyar haverjainkon túl bízunk benne, hogy több helyszínen is érnek majd minket olyan meglepetések, mint tavaly, amikor egy kedves holland csapat halandzsázva énekelte velünk a dalszövegeket. Idén egy fokkal több angol dallal készülünk” - ígéri Barni. A zenekar mielőtt nekivág a külföldi kalandoknak, szeptember 20-án, a Budapest Parkban búcsúztatja majd a nyarat. https://youtu.be/R57gv7jjT-o?si=Tbpl5DS7lgDkCM1E A turné állomásaira a jegyértékesítés április 26-án 10 órakor indul a www.carsoncoma.hu weboldalon. Carson Coma EU turné 2024: 2024.10.30. Bécs, Flex 2024.10.31. Prága, Fuch2 2024.11.02. Varsó, Chmury 2024.11.04. Berlin, Frannz 2024.11.05. Köln, Helios37 2024.11.06. Amszterdam, Melkweg 2024.11.08. London, Oslo 2024.11.09. Párizs, Le Hasard Ludique 2024.11.10. Zürich, Alte Kaserne 2024.11.12. München, Hansa 39 Read the full article

0 notes

metalindex-hu · 2 years ago

Text

Beast In Black │ Gloryhammer │ Brothers Of Metal @ Gasometer, Bécs, 2024.01.23.

Beast In Black │ Gloryhammer │ Brothers Of Metal @ Gasometer, Bécs, 2024.01.23. - https://metalindex.hu/2024/01/26/beast-in-black-%e2%94%82-gloryhammer-%e2%94%82-brothers-of-metal-gasometer-becs-2024-01-23/ -

A finn-magyar-görög Beast In Black a tavalyi Európa-turné után alig egy évvel ismét útra kelt. Bár új nagylemezük egyelőre nincs, szinte minden koncertjük teltházas idén is. A frissített programmal és új vendégzenekarokkal kiálló csapatot Bécsben kaptuk el.

[…] Bővebben!

0 notes

frankyoungestein · 1 year ago

Text

ez is olyan, amiért külön is akasztás járna minden egyes fideszesnek helyi képviselötöl felfelé (persze öket is beleértve.

Nem okultak a parasztok abból, hogy öseink a Milleniumkor Bécs kicsi-olcsó mását építették fel, az ócsítás jegyében szük utcákkal.

De a '89 utáni tömbrehabilitációnak csúfolt városkép rombolásból sem okultak, amikor lett volna lehetöség 2-5mél hátrább húzatni a homlokzatokat, e helyett sok helyen inkább az utca terhére nöelték a beépítettséget.

Erre most, az Úr 2024.-ik évében ezek a pokolfajzatok megépítik Bronx alsót a Lágymányosi híd tövébe, ahol a talajszintre csak július végén délben süt le a nap, viszont egy Netflix elöfizetést tud nézni a teljes szembeház, de még a feliratokat is tudja olvasni, olyan közel vannak egymáshoz az ablakok.

Remélem minimum 2 mio Ft/m2 áron persze.

A NER és Budapest viszonyáról, röviden.

35 notes · View notes

korkep-blog · 7 years ago

Text

Elon Musk újabb világmegváltó ötletekkel állt elő 2030-ig

Elon Musknak általában remek ötletei vannak – nézzük, miket tervez megvalósítani 2030-ig

Íme egy rövid gyűjtés arról, mi mindent várhatunk tőle 2030-ig a hvg.hu összeállításában.

Az amerikai üzletember/feltaláló kapcsán egyszemélyben lett a védjegye azoknak az őrült elképzeléseknek, amelyeknél a legtöbben csak legyintenének, hogy “ez lehetetlen”.

Jó példa erre a Tesla bő tíz évvel ezelőtt bemutatott első elektromos autója, a Roadster is, aminél még kevesen hitték volna, hogy az autóipar forradalmát láthatják. Azóta már elkészítette a rakétát, ami kilövés után képes visszaszállni a Földre – újra helyzetbe hozva az amerikaiakat az űrkutatásban –, és építi a hipergyors vákuumvasutat, ami egyszer Budapest–Bécs–Pozsony között is jár majd – csak, hogy néhányat emlékítsünk a projektjei közül – írja a portál.

2018

Várhatóan az idei évben befejezi annak a virtuális er��műnek a kiépítését, ami összesen akár 75 ezer ausztráliai háztartásban is képes lesz biztosítani az elektromos áramot.

Kép: hvg.hu

2019

Elon Musk tervei szerint 2019-ben indul majd be annak az elektromos kamionnak a gyártása, amelyet 2017 végén mutatott be, és amire már több mint száz megrendelés érkezett. 2018 októbere és 2019 áprilisa között mutathatja be a platós Teslát, 2019 novemberében pedig jöhet az elektromos crossover, a Tesla Y. Emellett ott van még a Boring Company is, a technológia, ami 240 km/h-val szállítaná az embereket a föld alatt. Ennek megvalósítására még nincs konkrét időpont, de az engedélyek függvényében a következő pár évben biztosan elkészül majd.

2020

Itt már kezdenek izgalmassá válni a dolgok. Ebben az évben kerülhet piacra a tavaly novemberben bemutatott Tesla Roadster 2, amelynek 1000 km-es hatótávolsága és 400 km/h-s végsebessége igen ígéretesnek tűnik. Ha a Model 3 gyártása is beindul, a Tesla éves szinten elérheti az 1 millió legyártott autót. Musk tervei szerint ekkorra már 1000 km-es hatótávolsággal közlekednek majd a Teslák.

2021

A számítások szerint három év múlva, 2021-ben indulhat be a gyártás a befejezett Gigafactoryban, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyára lesz. Kérdés, milyen káoszt okoz ez akkor, amikor már mostani kapacitásával is globális akkumulátorhiány ütötte fel a fejét. Emellett 1000 darab Superchargert állítana fel Kínában.

2022

Musk valószínűleg ezt az évet várja a legjobban, ekkor veheti kezdetét ugyanis az első Mars-misszió, ami a majdani telepesek számára készítené elő a területet. Ekkorra már a SpaceX alapegysége lesz a Big Fucking Rocket.

2024

A már emléített rakéta segítségével a világ bármely pontjára képesek leszünk 60 perc alatt eljutni, de ami még ennél is fontosabb: elindul(nak) az első ember(ek) a Mars felé.

2030+

Hogy pontosan mi mindenre számíthatunk még Elon Musktól, az egyelőre kérdés, hiszen jóval több tervét nem ismerjünk, mint ahányat igen. Ilyen lehet például a Neuralink nevű fejlesztés, amely az emberi agyat és a számítógépet kötné össze. Bár ezt a projektet 2021-re becsülte Elon Musk, könnyen lehet, hogy 2030 utánra csúszik át a megvalósítás – zárja összefoglalóját a HVG.

HVG

#Elon Musk #Tesla

0 notes