#Bécs

[eugeniovonsavoy]

A közösségi hűtőben találtam egy szegekkel kivert almát. Ezt magyarázza meg nekem valaki!!!

[politikapolka]

Apóssal balra fent. Az AI azé ilyet akkor sem tud, ha begombázik.

[angelofghetto]

hagyomáááány, hagyomány

"Hagyomány nélkül olyan ingatag lenne az életünk, mint hegedűs a háztetőn."

Gyerekkoromban tök alap volt, hogy augusztus huszadikán ágyból néztük a tűzijátékot. Olyan helyen laktunk, ahonnan oldalvást rá lehetett látni a Gellérthegyre, és bár már megvolt a pizsamaosztás, úgysem aludtunk volna a durrogástól. Aztán elköltöztünk, felnőttünk. A gyerekeimet még kis korban kivittem a rakpartra baráti társasággal, de valahogy kikopott ez a szokás, most meg még a politika is belerondít. Elvesztette a régi varázsát.

Ilyen hagyomány volt nagyiéknál a húsvét. A vacsora az ��reg házban, a locsolkodás ugyanazokkal a versikékkel, és úgy tettünk, mintha nem ugyanaz lenne évről évre, de fix keretet adott az életnek, mérföldköveket az úton. Amíg éltek. És Fater, aki minden április elsején azzal ébresztett minket hajnalok hajnalán, hogy "Gyerekek! Esik a hó!!!" És vihogtunk, és úgy tettünk, mintha még aludnánk, mert már túl nagyok voltunk, és túl sokszor hallottuk ahhoz, hogy elhiggyük. Ugyanígy a mindennapi esték szerves része volt a Tévémaci fagottzenéje.

És sziveszter éjjelén végignevetgéltük az egyre csökkenő minőségű műsorokat, majd a tévével együtt számoltuk vissza a perceket, és január elseje nulla óra nulla perctől együtt énekeltük a himnuszt a szimfonikus zenekarral, persze tiszta hangon, szépen, mert nálunk valahogy mindenkinek köze volt a zenéhez. Koccintás a pezsgővel (a gyerekek is belenyalinthatnak egyet csak az ünnep kedvéért). Hosszasan aludtunk utána, és a pizsamás délelőttök szerves része volt a bécsi újévi koncert Apuval, míg Anyu zörmöcölt a konyhában, és a készülő ebéd illata úgy kúszott be a szobába, mint a Strauss dallamok a fülünkbe, és néztük a szép ruhás balerinákat, nevetgéltünk a szerzeményekben elrejtett zenei humoron, mikor pl. üllőn verte ki a ritmust a zenész, vagy beépítette a zeneszerző a csappantyúval ijesztgetést a régi korokban elbóbiskoló közönség megébresztésére, vagy hallgattuk az elmaradhatatlan Pizzicato-polkát, a Radetzky-marsnál együtt tapsoltuk ki a menetritmust a jól öltözött, felékszerezett bécsi nagyérdeművel, akinek a szembe forduló karnagy beintett, hogy mikor kezdje. És jött a koronaékszer, minden idők leghíresebb és legszebb keringője, a Kék Duna, amit megint csak együtt dúdolt a család, és ami évekkel később a 2001 Űrodüsszeia Kubrick mozi egyik ikonikus jelenetét is olyan kiválóan aláfesti, és aminél kicsit mindig elfelhősödnek a szemeim, és jön az otthon-érzés.

Aztán ez is elmaradt. Férj, gyerekek, válás, gyomor-nyomor. Lettek új rituálék, de van ami még ott legbelül visszahozza a gyerekkort, mint a húsleves illata a vasárnapok hangulatát.

Míg ezt írom, a neten élőben követem ama bizonyos újévi koncertet Bécsből, de már nem Wili Boskovsky vagy Lorin Maazel, de nem is Claudio Abbado vagy Herbert von Karajan dirigál, és nem Apuval hallgatom, nézem. Bár megtehetném.

A világ változik, az életünk változik, mi is változunk, és a fontosságaink is változnak. Minden mozgásban, ezért kellenek a kapaszkodók. A régi és új hagyományok, vagy a visszahozottak, amíg végleg el nem tűnnek az emlékezetünkből.

[telaviv-delhi]

Bár belvárosi a kéró, vannak apró hibái: reggel az ébredező nejemtől 1 méterre kellett kulázni. Szerelem próbája, asszem.

[telavivdelhi2]

[kaoszkutato]

otthon, hontalanul

A miniszterhelyettes úr azon tanakodik, hogy vajon miért van annyi külföldi Bécsben. Nem érti, hogy miért vállalják olyan sokan még azt a kockázatot is, hogy esetleg másodrangú polgárként kell leélniük az életüket. Lehet, hogy azért, mert indokolatlan ez a félelem, mert Bécsben befogadják őket?

Szívesen megírnám ezt a tippet neki is, csak ahogy a köztársasági elnök vagy a parlamenti képviselőm, úgy ő is letiltott már pusztán amiatt, hogy nem azonos a véleményünk, így én magyarként másodrangú polgár vagyok itthon, a hazámban.

Őt az zavarja, hogy a külföldiek mennyire otthon érzik magukat Bécsben. Engem meg az zavar, hogy magyarként nem érezhetem magamat otthon a hazámban.

[frankyoungestein]

Bécsi tagozat figyelem:

SZEMÉLYESEN BÉCSBEN Prof. Dr. RÓNA PÉTER!

Még várjuk Prof. Dr. RÓNA Péter előadására-beszélgetésre a jelentkezéseket, a most csütörtökön, 2025 január 30-án, 17 órától, Bécsben, a Kinzerplatz 10-11. klubhelyiségben tartandó rendezvényünkre! Jelentkezni: kedomegy@gmail.com. A részvétel ingyenes, de adományt elfogadunk!

[eugeniovonsavoy]

Amin azóta sem tudok felülemelkedni, hogy Ausztriában mennyire komoly környezettörténeti és klímakutatási projektek mennek, valamint milyen színvonalas publikációk születtek. Elképesztő.

[katagarden]

Alex DeLarge

[politikapolka]

Angol az perfekt vagytok

[telaviv-delhi]

Gyanút foghattam volna, mikor a nejem "innál egy sört a bejáratnál, amíg beugrom néhány percre a Martinba? Neaggodjrögtönjövök" beugrott a Martinba. Nem aggódom, hiszen csak egy óra telt el a beugrás óta. A párizsi Défense negyedi Sephora előtt 3 órát várakoztam az esőben, mindeközben belülről is annyira eláztam, hogy a feka, szemből ungefähr 2 négyzetméteres ajtonálló szükségesnek érezte a rommáázot külföldi white trash hátizsákjába betekinteni. Pedig nem is loptam a söröket. Én sohasoha nem lopok. Sört sohasem. Az embernek legyenek elvei.

[blevai]

Advent Bécsben II.

[kaoszkutato]

Ahogy odaza egyre mélyebbre süllyedünk a kézivezérelt gyűlölet mocsarába, úgy válik egyre felüdítőbbé egy kirándulás ebbe a szabad és elfogadó városba.

Lehet, nem csak kirándulni kellene ide...?

[konyvboritok]

[infinitetravel]

48er-Tandler - Bécs