alom-naplo-blog

[alom-naplo-blog]

Végül is azt álmodtam tegnap este hogy a munkám az volt, hogy döglött zsiráfokat élesszek fel. Hmmm.

[alom-naplo-blog]

Konferencia és szülinap

Ma este Editről, a barátnőmről álmodtam. A valóságban elment Varsóba egy konferenciára, ma jön haza. Az álom a hazatérését dolgozza fel.

Ott kezdődött az egész, hogy már hazajött és egy házibuliban vagyunk, nem nálunk, de az ő szülinapi buliján. Volt egy torta is amit adtunk neki. Ezt és egy másikat, amit ekkor még nem tudtam minek van, én hoztam el a cukrászdából, ahonnan megrendelte Edit. Ekkor azt gondoltam hogy valaki másnak is szülinapja van, egyszerre ünnepeljük. Már nem emlékszem az arcokra akik ott voltak, de azt tudom, hogy közeli ismerősök. Edit valamiért különlegesen viselkedett, valahogy mindenkivel sokkal közvetlenebb lett. Alapvetően pedig nem ilyen, kifejezetten távolságtartó. Ez meg is lepett engem: mi történhetett Varsóban?

Idegesített is, hogy ilyen közvetlen, minta mindenkihez oda akarna bújni. Végül egy ismeretlen archoz oda ia bújt. Na itt nem bírtam tovább. Fogtam magam és az ajtókat magam mögött becsapva hazamentem, bezarkóztam. Egy pár haver jött velem amúgy, nem tudom miért. A ház pedig, ahova hazajöttünk, nem a valós lakás volt, hanem egy nagy kertes ház. Kinn sötét volt, de nem természetesen sötét, hanem mintha egy másik bolygón lennénk, ahol a hold egy sokkal nagyobb égitest és sokkal jobban beragyogja az éjszakát, ezáltal egy kékes félhomályt adva neki.

A bezárkózás nem ért semmit. Edit és a vele maradt barátok is hazajöttek és mintha mi sem történt volna, folytatták a bulit. Ekkor került elő a másik torta, ami szintén Editnek szólt. Le is cseszett, hogy hogyan nem gondoltam hogy mind a kettő neki szól. Itt már nem volt jelen az, akihez Edit odabújt. Viszont a társaság és ő is azt éreztette velem, hogy a történtekért én vagyok a hibás.

Ezen a ponton szakadt vége az álomnak. Mi lehet ebből a tanulság? Én úgy gondolom, hogy ez egy tudatalatti félelem a távolságtól, hogy nem látom minden nap. Szerencsére pár perccel ezelőtt, mikor elkezdtem ezt a posztot írni, írt is messengeren, hogy milyen jó, hogy ma jön haza, mert most már elkezdtem nagyon hiányozni :). Az álom után ez egy kicsit megkönnyebbülést hozott.

[alom-naplo-blog]

Osztálytalálkozó

Érdekes, hogy most miért álmodtam volt osztálytársaimmal. Igazából sok okom nem volt rá (mondjuk jövőre kéne lennie a 10 éves találkozónak :O). Lehet azért, mert az egyik mostanában párszor szóba került? De mondjuk ez nem is róla szólt. Az álom sem volt egy nagy cucc. Szóval a lényeg az, hogy valamiért találkoztunk, asszem ez is osztálytalálkozó volt. Egyikünket, nevezzük most Tamásnak nem nagyon szerettem sosem. Kicsit sunyi gyerek meg sokat kamuzik. Na most vele volt a gond. Az osztályfőnök kiadott egy feladatot, ahol valami 8-as számrendszerben lévő IP címeket kellett átváltani 10-es számrendszerbe (lol?). Ja amúgy mint gondolhatod, infós osztály voltunk. Mindenki nekiült a feladatnak, én méghozzá nagyon magabiztosan, mert most is programozó vagyok, I can get shit done. Erre Tamás, amikor már nagyon benne voltam a szamolgatásban, fogta és ellopta az egyik tollam (lol2?). A toll egyébként az egyik kedvencem volt, azt én is valahonnan úgy szereztem (de nem loptam, olyan nem vagyok). Mire felkaptam a fejem, láttam hogy valahova dugdossa el, tele voltak a zsebei tollakkal (más tollával ékeskedik :D). Senki nem látta. Felálltam és megpróbáltam tőle visszavenni, de abból csak lökdösődés lett. Letagadta. Végül nem sikerült és itt nagyjából vége is szakadt az álomnak. Még egy olyan jelenetre emlékszem, ahol a wc-re mentem ki, kakilni kellett, de elég fura hely volt. Úgy nézett ki, hogy 2 wc helység háta össze volt nyitva. Így ha leültem valahova, akkor a hátam kb összeért a másik emberrel. Elég sokáig kellett keresni, hogy egyedül üljek. Viszont ekkor meg bejött a wc-re egy másik osztálytársam, nevezzük mondjuk Bélának, és elkezdett hozzám beszélni. Nem tudom már mit mondott. De csak ott állt és beszélgetni akart. Mondanom sem kell hogy milyen felemelő érzés amikor az ember ülne a wc-n, erre mások beszélnek hozzá szemtől szembe :D. Persze nem volt ajtaja a wc-nek, miért is. Sajnos ezen a ponton szólt az ébresztő, ennyi volt a mai kaland.

[alom-naplo-blog]

Nyár eleji szünet

Kicsit most szüneteltem, de a mai naptól folytatom a naplózást. Mostanság érdekes álmaim voltak, de mivel nem írtam le őket, így nem nagyon emlékszem rájuk. (Röviden azért megpróbálok leírni egyet-kettőt.) Ilyen pici szünetek egyébként várhatók néha :). Na de akkor essünk vissza az álmok közé...

Buli

Bulizni voltunk haverokkal. Egy pár csajra vártunk, hogy majd csajozunk. A hely úgy nézett ki, hogy a bejáraton bemenve jobbra volt a wc, balra pedig maga a disco. Ha balra, a disco fele fordulunk és kicsit megyünk, akkor úgy 3-4 méter múlva jobb kéz fele volt egy lépcső, amin felmenve egy kicsit elkerítettebb részre jutottunk, ahol kényelmes fotelekbe lehetett leülni. Itt dumáltunk haverokkal egy ideig. Ezután lementem WC-re, de az valamiért közös volt (tehát lányok is voltak bent), és az egyik csaj nem akart az egyik wc-re beengedni. Azt már nem tudom, hogy miért nem. Mindegy, egy másikba sikerült bemenni, és ott végeztem el a dolgom. Mire kijöttem onnan, a többiek éppen indultak, már az ajtóban voltak, mert nem jöttek a csajok (jellemző amúgy... - szerk.). Ekkor összetalálkoztam Nikikével, egy ismerősöm lakótársával (igen, ő most nem volt lakótársam volt barátnője, csak őt is így hívják - a történeteimben :) ). Beszélgettünk egy kicsit, hogy mi újság, és azután mindketten elindultunk kifele, mert a bulit meguntuk. Elég jól éreztük magunkat, és láttam rajta, hogy ő is szeret velem beszélgetni. Kifele menet megfogtam a kezét. A disco a városban volt, és a város ezen része a moszkvai Kreml előtti térhez hasonlított, de nem az volt, csak most mondom, hogy el tudjátok képzelni. Kint eső utáni állapot volt, tehát a járóköveken kisebb tócsák voltak, és a feljövő nap fényében látszottak az elvonuló viharfelhők. Amint kiértük, mondtam neki, hogy hazakísérem. Ebben a pillanatban mindketten az égen zajló jelenségre lettünk figyelmesek, ugyanis egy UFO húzott el a távolban. Ez egyébként jellegzetes volt, tehát egy csík, mintha valami repülő lett volna, majd egyenletesen gyorsulva egyre halványabb lett, végül eltűnt. Ezután mindketten egymásra néztünk kérdően, hogy a másik látta-e ezt a jelenséget. Mindkettőnk szemében látszott egy kis döbbenet. Itt sajnos vége szakadt az álomnak.

Érdekes egyébként, elég fura ez a befejezés. Ez az álom még az előző postom után pár nappal lehetett. Igazából néha gondolkodom rajta, hogy mi lehetett ennek az UFO-nak a jelentése. A többi eléggé egyértelmű. Na de hátha a következő álmok kiadják :)

Menekülés

Ez pont egy tegnap esti álom. Nem írtam ugyan le a lapomra, de pár részletre még emlékszem. Az első részben Diával voltam valamilyen múzeumszerű helyen. Itt azt hiszem beszélgettünk (de már nem tudom pontosan, hogy miért voltunk ott). A következő jelenetben haverokkal voltam, és tőlünk nem messze a környéken sétáltunk. Itt már Dia nem volt jelen. Nyirkos, felhős, esős idő volt (volt föci tanárom szerint olyan igazi takony idő - szerk). Már nem emlékszem, hogy ki elől menekültünk, de azt tudom, hogy nem futva, de viszonylag sietősen mentünk. A régi játszótér helyén most valamilyen autós telep volt, ahol régi autók és alkatrészek voltak. Egy autóért mentünk ide, ami mindjárt szerepet fog játszani. Ebben a műhelyben egy volt idősebb tanárom dolgozott, mint szerelő. Ő vezetett oda minket az előbb említett járműhöz. Mi megköszöntük neki és beszálltunk. Itt történt egy nagyon furcsa dolog, ugyanis ahogy az autóval elindultunk, hirtelen gyorsulva a világűrben találtuk magunk, majd ezután kicsivel egy másik bolygó légkörébe léptünk be. Itt egyébként történt egy "valóságváltás", azaz egy másik valóságba léptünk át. Erős gyanúm amúgy, hogy az első álomrész végén is ilyesmi történt. Egyik haver elmondta, hogy ez egy csupa vízből álló bolygó, itt nem is találunk mást, csak halakat. Így is volt. Ahogy "földet értünk", a vízből lassan kirajzolódott egy hatalmas vízi város, amit halszerű lények laktak. Felismertek minket, valami vezetőjük voltunk. Pont jókor jöttünk egyébként, mert valami háborút kellett levezényelni. Na ennek örömére szétváltunk, és én boltba mentem, ahol mostani lakótársam, Eszter volt a pénztáros, és itt elkezdtünk telefonokról beszélgetni. A telefonoknak volt is valami jelentősége a háborúban, csak már nem tudom, hogy mi. Valahol egyébként itt szakadt vége az álomnak.

Összességében elég érdekes volt átélni, a vége már picit átfordult kabaréba. Azért nem semmi a nagy háború közepette egy Spar vagy Coop jellegű boltba bemenni :D.

A Darázskirálynő

Pesten voltam. Este közlekedtem egy vonattal, de már nem tudom, hogy honnan és hova. Kint már sötét volt (valamikor éjjel 2-3 körül járt az idő). A vonat nagyon rossz állapotú volt. Belülről kb úgy nézett ki mint egy lerozzant metró szerelvény vagy villamos. Pár ember volt rajta, főként munkások, akik ilyenkor jártak dolgozni, vagy ilyenkor végeztek. Leültem kb a kocsi közepén, jobb oldalra. Egyszer csak egy nő jött oda hozzám, és leült a mögöttem levő székre. Olyan 35 körüli volt maximum, elég jól nézett ki, a göndör és vörös (vagy talán rozsdabarna) hajjal, ami a lapockájáig ért. Beszédbe elegyedtünk. Eléggé rámenős volt, de nem bántam. Találtunk egy darázs szerű rovart, ami igazából nem volt darázs, mert kb 10 cm hosszú volt, és hátul visszahajló tüskéi voltak, amik egybeértek (mint ez itt, ni, képzeld el ezeknek a végét valami bazi nagy darázson, aminek a hátuljából jönnek ki, előre hajlanak, és a feje mellett végződnek összeérve). Itt még nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Elég jól összemelegedtünk egyébként, eljutottunk egészen a csókig is. Viszont ezután a pólóm alól kellett kiszedni egy ilyen darazsat, ami ugyan nem csípett meg, de ott volt. Lassan többet is éreztem a ruhám alatt, végül egy kisebb, "mindössze" dongó méretű darázs csípett meg a nyakamon. Kiszedtem innen, de a hosszú fullánkja, amelynek állaga egy rágóéhoz hasonlított, nem jött ki belőlem, csak miután már majdnem a nyakamtól 40 cm-re húztam ki a darazsat. Lassan egyébként elkábultam, és az álomnak is vége lett.

[alom-naplo-blog]

Északi sark, Adóhivatal

1. álom (Északi sark)

Ez egy igen érdekes álom volt. Ebben az északi sarkon laktam, a gazdáimmal és egy fehér, illetve szürkés szánhúzó-kutya voltam. Az álom alapvetően jó hangulatú volt. A cselekmény itt az volt, hogy a házunkhoz közeli kis magaslaton bújtam el és sajnos már nem tudom, hogy miért. Az biztos, hogy nem rosszindulatból vagy félélemből, mert az egész álom alatt jól éreztem magam. A helyszín is ennek megfelelő volt, hiszen az egész jelenet fényes nappal játszódott, egy felhő sem volt az égen. Úgy emlékszem, hogy a család akikkel laktam háromtagú volt. Az sajnos már nem maradt meg, hogy jelen életemből volt-e ismerős, vagy sem.

2. álom (Adóhivatal)

Az előzővel ellentétben ez egy eseménydúsabb, de még mindig jókedvű álom. Itt kér haverommal (legyen most Viktor és Attila) törtünk be az adóhivatalhoz, és töröltünk le bizonyos fájlokat a benti gépekről. Tényleg olyan hangulata volt az egésznek, mintha egy filmben lennénk. Szépen feltörtük a zárat, bementünk, végig a folyosón, majd be egy irodába, ahol a gépet kezdtük el piszkálni. Több emeleten is végigmentünk és mindenhol csináltunk a gépekkel valamit (80%, hogy törlés volt). Ezután sajnos menekülni kellett, mert értesítette valaki a rendőrséget. A menekülés gyalogosan (futva) zajlott, de Viktort és Attilát elkapták, egyedül én menekültem meg, mert én a rendőrautó elől beszöktem egy ilyen kisebb ház melletti területre, ahova nem tudtak utánam jönni.

[alom-naplo-blog]

Táborozás, találkozó

1. álom (Táborozás)

Ismerősökkel találkoztam. Összesen négyen voltak, ebből ketten egy együttesnek voltak a tagjai. Egy helyre mentünk ahol táboroztunk, vagyis inkább így üdültünk, mert voltak rendes kőházak is. Mi is olyanban voltunk. A jelenet amire emlékszem, hogy kaját csinálunk, és mindenféle furcsaság történik: véletlenül ráöntöm a vizet a konnektorra, de van hogy össze-vissza mászkálunk, éneklünk (megjegyzés: nem, nem éreztem magam részegnek, és nem emlékszem, hogy ittunk volna :)). Valamiért az egész kicsit rémálomszerű is volt, az ismerőseim viselkedése megijesztett.

Magát az álmot nem tudom kötni sajnos semmihez. A legnagyobb része este játszódott, viszont még délután találkozhattunk.

2. álom (Találkozó)

Ismét egy barátnős álom. Ebben a volt barátnőimmel találkoztunk. Érdekes, hogy olyan is volt ott, aki nem is volt (és szerintem nem is lesz - nevezzük most Ritának) barátnőm. Alapvetően az egész egy beszélgetésnek indult ki (Dia és Rita egész jól eldumáltak egymással az álom alatt), de, de Lili valahogy nagyon összeveszett Liával, elkergette, majd pedig később hívtak, hogy nagyon összeverte, így rohannom kellett ki szegény Liának segíteni (mentőt kellett hozzá hívni). Az egész álom alatt kicsit kényelmetlenül éreztem magam.

A környezetet tekintve egy díszes, világos házban voltunk. Kint nappal volt, és az ég szép tiszta. Ezt nem is fogtam fel rémálomnak.

Gondolatok

Szerintem ez az álom is inkább jellemrajz lenne. Lia mindig is olyan beilleszkedő volt, viszont Lili (vele elég kevés ideig jártam, Lia után jöttünk össze) sokszor haragudott rám Lia miatt, mert akkor még tartottam vele a kapcsolatot. Lehet ezt szimbolizálta a verekedés. A másik két lányt tekintve: Dia egyébként is ilyen nyílt, szóval nem csodálkozom, hogy békésen beszélgetett. Ritát sem vérmes nőszemélynek ismertem meg :).

[alom-naplo-blog]

Lia

Az utóbbi időben sajnos kicsit alább hagyott az álomtevékenységem, de lehet azért mert keveset aludtam. Ami volt is álom, abból maximum pár szóra emlékszem, és ezek nem érnek meg külön posztot. Na de az álomtalan szériám megszakadt, itt az újabb :).

Ebben az álomban egy volt barátnőm szerepel, akivel elég hosszú ideig (valamivel több, mint három év) együtt voltam. Igazából hosszú ideig nem is gondoltam rá, csak az utóbbi időben kezdett el foglalkoztatni, hogy vajon mi lehet vele.

Az álom

Ebben az álomban is éppen együtt voltam vele. Gonosz rokonai voltak, kétes alakok. Ezekkel a rokonokkal többször is kimentünk valami erdőszéli helyre, amit nekem nem szabadott volna látni (de már nem tudom, hogy miért). Egy fekete terepjárójuk volt, és valamiért nem voltam olyan jó viszonyban Liával. Az erdő maga picit ködös volt, de alapvetően világos, egyenletesen szórt fénnyel. Az égen egybefüggő felhő volt, kicsit olyan hűvös, őszies idő. Különösebb cselekmény nem történt, az egész álom ezt a hűvös viszonyt szemléltette.

Gondolatok

Liával valóban kicsit hidegen váltunk el, és arra gondolok, hogy ez az álom annak lehet a feldolgozása. A rokonai szerintem alapvetően rendesek voltak, bár kicsit távol álltak tőlem. Hmmm... Igen, szerintem ez az álom valamiképp tükrözi a kapcsolatunk lezárását.

[alom-naplo-blog]

A vers és az autó

1. álom (A vers)

Ma volt vagy három álmom, de ebből sajnos csak az egyik maradt meg teljesen, illetve egy másik, amelyikben egy verset olvastam. Még álmomban próbáltam is memorizálni, de sajnos nem sikerült, és most már csak arra emlékszem, hogy egy 6-7 soros kis versike volt.

Egyébként érdekes, hogy relatíve gyakran álmodok szövegekkel. Egy korábbi álmomban volt olyan, hogy konkrétan egy könyvet diktáltak le nekem, amiben mindenféle spirituális tanítás volt (sajnos ennek sem emlékszem a szövegére). Az az álom nyilvánvalóan annak a következménye volt, hogy akkoriban sok hasonló témájú könyvet olvastam, és lehet így dolgoztam fel a tartalmukat.

2. álom (Az autó)

Andrásnak és nekem van egy autóm. Az álom-jelenetben éppen veszek bele valamit, illetve látom így a szemem előtt, hogy mennyit ér az autó, mi a jó, illetve mi a rossz benne (mármint milyen tulajdonságai erősebbek és melyek a gyengébbek). Kicsit olyan, mintha egy videojáték lett volna, azzal a különbséggel, hogy ez nem az volt :D. Szóval ezeket a fejlesztéseket meg is mutattam havernak, és neki rossz véleménye volt róla, szerinte ezek nem voltak jók.

Ennek az álomnak olyan valós életbeli vonzata van, hogy András mostanában vett magának egy saját autót és igen sokat foglalkozik vele. Valószínűleg ez is szerepet játszhatott az álom ilyesmi kialakulásában. Viszont nem hiszem, hogy ez lenne a valódi indok (viszont a valódi indokot még nem találtam ki).

[alom-naplo-blog]

Borús idő, kismacskák

1. álom (Borús idő)

Itthon vagyok és borús idő van. Én lent a nappaliban TV-zek, apum pedig jön le a lépcsőn és a rossz időn panaszkodik. Ebben az álomban különösebb dolog nem történt, csak elvoltam, pihentem. Nem sokkal később viszont megjavult és napfényes meleg lett. Ekkor én már fent voltam a fürdőszobában, a ruhákat válogattam, illetve azon gondolkoztam, hogy milyen fürdőnadrágot vegyek.

Ha a környezetet le akarom írni, akkor nyárias idő volt, rövidnadrágban és pólóban voltam egész végig. A ház üres volt, a többiek nem tudom hol voltak, csak én és apum voltam otthon.

Gondolatok

A második álom az nagyon hasonló volt az előzőhöz, de sajnos nem emlékszem, hogy melyik volt előbb, mivel mindkét irányban összepasszolnak valamennyire.

2. álom (Kismacskák)

Jó idő volt, nyár. Szintén otthon pihentem, de most már sokan voltunk otthon (anyum, apum, Andi és én), és valahogy az idő is sokkal forróbb volt, mint az előző álomban. Nagyon sok fekete kismacskánk született Kormitól, a nagy macskától (ő valójában is létezik). Andival és anyummal fényképeket is csinálunk róluk. Az egyik sikerült, a másik pedig nem (elmozdult a macska). A következőben megint egy kis jelenetváltás történt, mert ki lettek csukva a cicák. Arra emlékszem, hogy nézem őket az ablakból, és kint borús idő van. Lementem beengedni őket, és közben azon gondolkodtam, hogy ezek tényleg Kormi kölkei-e, mert megláttam Tarkát is a garázsban a zsákokon feküdni. Belegondoltam, hogy nem, hiszen Tarka nem annyira szereti a gyerekeket, és nem annyira anya típus, mint Kormi (pedig Kormi lánya). Ez az álom itt ért véget.

Gondolatok

Ahogy ezt a bejegyzést írom, eszembe jutott, hogy Andi csak rövid időre volt ott, vagy jött, vagy éppen ment. Az utóbbi azt támasztaná alá, hogy az elsőnek leírt álom következik ezután.

Eddig még nem álmodtam macskákkal. Most nem fogom megnézni, hogy mit jelent az álmoskönyv szerint, hiszen nekem valószínűleg mást fog. Viszont mostanában sokat szerepeltek az életemben macskák, főleg itt a neten a macskás posztok formájában :D. Érzelmileg valamennyire kötődök hozzájuk, alapvetően szeretem a őket, de konkrét eseményről nem tudok, hogy miért szerepelhettek.

[alom-naplo-blog]

Niki, költözés, albérlet

Az utóbbi napokban többször is álmodtam, bár ezek igazából rövidnek, így egy ideig nem tartottam lényegesnek azt, hogy leírjam őket, de végül mégis így döntöttem.

1. álom (Niki)

Ebben az álomban Nikivel voltunk együtt. Az álom inkább átfogó jellegű volt, több helyen is voltunk. Alapvetően az egész álom arról szólt, hogy párkapcsolatban vagyunk. A helyszín többnyire az albérlet volt, hiszen itt találkoztam vele a legtöbbet.

Niki az volt lakótársam volt barátnője. Igazából egy tök helyes csaj, el tudtam volna vele képzelni a párkapcsolatot.

2. álom (költözés)

Otthonról költözik az egész család, de nem tudom hogy hova, vagy miért. Pakolom a cuccokat (a sajátom), és belegondolok, hogy inkább már az új albérletbe kéne vinnem, mivel úgyis ott zajlik az életem.

3. álom (albérlet)

Az albérletbe jövök haza. Lepakolok és közben lakótársammal dumálok valamit. A következő az, hogy Aladár hív, hogy ő és Trynda (Tryndamere a LoL-ból :D - de egyébként valakinek a beceneve volt az álomban) már várnak rám a munkahelyen, hogy menjek és nyissam ki az ajtót, mert nálam van csak kulcs.

A cég ahol dolgozok egy középvállalkozás, és Aladár csak fél munkaidőben dolgozik. Továbbá csak a teljes munkaidősöknek van kulcsa (mint nekem), és reggel általában én szoktam nyitni. Ez az álom azért jöhetett elő, mert féltem, hogy elalszok, ugyanis előző este kis buli volt :).

[alom-naplo-blog]

Seth az álmokról

"...and the dreams of unborn children and their mothers often merge. The dreams of those about to die often involve dream structures that already prepare them for future existence. In fact towards death a great dream acceleration is involved as new probabilities are considered -- a dream acceleration that provides psychic impetus for new birth."

"... és a meg nem született gyermek álmai gyakran összeolvadnak az anyáéval. Azok álmai, akik hamarosan meghalnak, gyakran egybeolvadnak azokkal az álomstruktúrákkal, amik felkészítik őket jövőbeli létezésükre. Valójában a halálhoz közeledve az álmok gyakoribbá válnak ahogy új lehetőségek merülnek fel -- egy álom-gyorsulás, amely pszichikai lendületet ad egy új születésnek."

Jane Roberts - A psziché természete, 786. ülés

[alom-naplo-blog]

Biciklivásár, megint stadion, medve

Ma több álmom is volt, egészen pontosan három. Az időrendben elsőre és másodikra nem nagyon emlékszem (de azért leírom), a harmadikra viszont elég jól.

Az első álom

Megint a stadion egy sötétebb részén voltam egy ismerősömmel (nevezzük Mártinak - legalábbis visszagondolva azt tudom elképzelni, hogy vele beszélgettem álmomban), és megint a volt barátnőkről volt szó, konkrétan a nevükről beszélgettünk, illetve magukról a kapcsolatokról is (de konkrétumra nem emlékszem sajnos).

Gondolatok

Úgy látom, hogy ez a stadion ilyen csajozós helyszínnek tűnik, már csak azt kell kiderítenem, hogy miért. Lehet végezni fogok valami kutatást, hátha közben rájövök.

A második álom

Itt egy nagyon érdekes dolog történt. Konkrétan nem tudom, hogy miért kerültem egy erdőbe, és egy fekete medve társaságába, de valahogy a tudatomra ébredtem, és megkérdeztem tőle, hogy mit jelent ez az álom! Viszont a választ már nem kaptam meg, az álom eltűnt, felébredtem.

A harmadik álom

Ezt az álmomat nem nagyon tudom kötni semmihez, mármint semmi valós eseményhez, így többnyire kommentár nélkül teszem közzé. Annyit fűznék hozzá, hogy az álomban szereplő Áron egy tanárom volt (PhD hallgató). Ami a furcsa volt, hogy rémálom jellege volt, de egyáltalán nem fogtam fel annak. Lehet kicsit sok Dextert nézek mostanság :). Tényleg nem tudom, hogy milyen szerepe lehetett ennek.

Álmomban tehát Kerek Áronhoz megyek biciklit venni egy külvárosi helyre. Ez már nagyon a város széle, a környéken rosszabb állapotú tégla- vagy vályogházak vannak. A házhoz egy agyagszínű poros földút vezet. A faluban (vagy külváros, vagy akármi is legyen) ez az egyik utolsó ház, ezzel szemben már csak egy félig felépített emeletes téglaház áll. Az ablakai hiányoznak, a tetőszerkezete is csak félig van kész. A háznál pedig valamilyen bűnözők vannak, akik éppen feldarabolnak egy embert láncfűrésszel. Nem ijedek meg túlzottan, tudom hogy rossz emberek, és nem kéne nagyon bámészkodnom. Bemegyünk Áronhoz és beszélgetünk. A pontos témára már nem emlékszem, valószínűleg a bicikliről volt szó, illetve említettem neki a bűnözőket. A fent említettek viszont egy idő után befejezik a munkájukat a szemben lévő romnál és átjönnek, mert tudják, hogy láttam amit csinálnak. Áront elviszik magukkal (nem tudom, hogy miért), és engem is próbálnak, de nem sikerül nekik. Dulakodás meg ilyesmi nem volt, csak beszélgetés. Egy fiatalabb cigány lányra emlékszem még, aki velük volt, és vele is vitatkoztam.

[alom-naplo-blog]

Munkahelyi stressz

Na ez egy friss élmény. Igazából nem mondanám, hogy stresszel a munkahelyem, mert jelenleg belső projekten dolgozom, és nincs kitűzve olyan szoros határidő. Mégis az álmom mást mond ezzel kapcsolatban.

Az álom

Egy érdekes szituációban vagyok. Idősebb nővérem, Andi, és kisfia, unokaöcsém Róbert bent vannak a munkahelyemen. Valamit csináltatni szeretnének velem, már pontosan nem tudom mit, de Robinak kell ez a valami. Én alapvetően olyan vagyok, hogy amit rám bíznak, azt elvállalom. Ezt is elvállalom (pedig mondják, hogy nem muszáj). Viszont folyton kérdezgetnek, ellenőrizgetni próbálnak, hogy mikor leszek készen. Már a húr egészen addig feszül, hogy a mosdóban a sírás küszöbén vagyok, és csak azt szeretném, hogy hagyjanak egyedül, békén. Itt Andival megbeszélem, hogy majd ők megcsinálják, esetleg munka után segítek nekik.

Szerkesztés: a negatív attitűd ellenére nappal játszódott az álom, alapvetően optimista környezetben.

Gondolatok

Nekem a tanulás sokszor fontosabb volt az életem folyamán eddig, mint a család. Sokszor ki kellett hagynom közös családi dolgokat (esetleg csak egy-egy játékot unokaöcsémmel), mert tanulnom kellett. Amíg kisebb volt, addig igazából ezt nem bántam, mert nem nagyon tudok a gyerekekkel bánni (sajnos mindig azt juttatják eszembe, hogy később valószínűleg nekem is lesz, de ezt még nem szeretném). Viszont utólag néha sajnálom ezeket az elszalasztott lehetőségeket. Lehet, hogy ez jött vissza így. Elég kézenfekvő lenne.

A másik gondolatom viszont az, hogy van a munkahelyemen egy-két munkatársam, akik kifejezetten stresszelnek. Nem azért, mert bunkók, hanem mert túlságosan is a nyakamon lógnak, és időnként én meg igényelném az egyedüllétet, hogy ne zargassanak a személyes dolgaikkal, vagy egyszerűen csak ne legyenek idegesítően buták. 

[alom-naplo-blog]

Stadion 3

Ismét egy újabb rész a stadionban. Bár ebben nem vagyok biztos, de úgy éreztem, ott volt.

Az álom

Az előző álmok valamelyikében megtörtént, hogy összejöttem Diával. Ez az álom megmutatta, hogy milyen volt a valós életbeli kapcsolatunk. Egy sötétebb helyen voltunk, valahol a belsejében. Vitatkoztunk, mert Dia a szokásához híven megint nemtörődöm volt, elkésett, és úgy viselkedett, mintha totál nem is érdekelném. Sajnos a konkrét vita tárgyát már nem tudom, de érintette a kettőnk kapcsolatát, valamivel nem voltam megelégedve, és a "megint itt tartunk" érzés járt át.

Szerkesztés: az álom egy sötétebb folyosón (vagy talán egy öltözőben?) játszódott. A terem alapvetően sötét volt, és egy lámpa fénye világított, csak ránk, mint filmek esetén az olyan jelenetekben, ahol a szereplőket ki akarják ezzel emelni.

Gondolatok

Sajnos az álomból csak ennyi maradt meg, mert nem írtam le az éjjel. Viszont több érdekes gondolatot ad. Az első az eddigiek folytatása, hogy a tudatalattim eljátszott a párkapcsolatunk újrakezdésével/folytatásával, de végül ugyanoda jutott ki, ahogyan a valóságban is történt: Dia sokszor figyelmetlen, nemtörődöm volt, és ezért én felkaptam a vizet. Bár sosem veszekedtünk, mert alapvetően szerettem, viták azért előfordultak, mint ahogy itt az álomban is.

A másik pedig egy előrejelzés. Közben a valóságban (egy pár nappal az álom előtt) megbeszéltünk egy baráti találkozást, és hogy megnézünk egy filmet, dumálunk egy jót. Hát mondanom sem kell, hogy nem jött össze. Igaz önhibáján kívül, mert lebetegedett. De mivel nem mondta rögtön, hanem csak írt egy sms-t, hogy "ma nem jó a találkozás, ne harizz", így megint megharagudtam rá - mint később kiderült, alaptalanul. Lehet, hogy ezt jelezte volna előre az álmom, vagy csak szimplán a korábbi kapcsolatot éltem át?

[alom-naplo-blog]

Stadion 2

Egy pár nap eltelt az előző stadionos álom óta úgy, hogy felébredve nem emlékeztem egyetlenre sem. Viszont ma reggel folytatódott az előző. A történet valós részéhez annyit hozzátennék, hogy azóta beszéltem Diával, és egész jó viszonyban maradtunk. Ez jó, ennek örülök. Még ha nem is párkapcsolat, de barátság lett belőle. Kicsit talán még bízok benne, hogy lesz belőle több is, de nem tudom... Igazából én nyitott lennék rá, de tudom, hogy ő nem, így nem is erőltetem a dolgot. Na de ennyi mellébeszélés után jöjjön az álom.

Az álom

Sajnos megint hiányosak az emlékeim, reggel nem sok időm volt memorizálni (de még akkor leírtam, amit tudtam). Szóval ez megint Diáról szólt. Az érdekessége az, hogy megjelent az előzőekben emlegetett stadion. Most már lehet el kell gondolkodnom róla, hogy ez a helyszín valamit jelent-e. A különbség viszont az, hogy ebben az álomban már eldőlt, hogy összejöttünk. A stadion nem tudom, hogy került oda, igazából ott csak beszélgettünk, de nem tudom miről. Egy másik jelenetben, pedig már együtt voltunk, és a mostani albérletemben dumáltunk. Igazából jó érzés volt együtt lenni. Azután pedig jött egy vállalkozó házaspár, megvették az albérletet a főbérlőtől, nekünk pedig ki kellett költözni.

Gondolatok

Nem nagyon tudom, hogy mit mondjak. A stadion minden esetre érdekes, de gőzöm nincs, mit jelenthet. Annyi biztos, hogy egy olyan helyszín volt, ahol kellemes beszélgetni. A múltkor is, de most is teljesen üres volt, csak mi voltunk ketten. Talán valahogy a tágas belsejével a teret, helyet, szabadságot  szimbolizál. Esetleg dicsőséget, de az valószínűtlen lenne.

A másik dolog az albérlet. Ugyan ez nem került korábban elő, de mivel itt lakom, ez egy fontos hely számomra. Az ide kapcsolódó történet annyi, hogy a főbérlőm majd valóban el akarja adni olyan két év múlva. Nem tudom mit szimbolizálhatott, esetleg volt-e egyáltalán valami jelentősége. Az tény, hogy szeretek itt lakni, nyugodt a környezet, én pedig szeretem a nyugalmat. Visszaemlékezve úgy tűnt, hogy Diával itt már együtt laktunk (ami vicces, mert a szakításunk egyik oka az volt, hogy ő még nem akart összeköltözni).

Összességében eddig úgy látom, hogy ez az álom is egy "mi lenne ha" jellegű volt, amit a tudatalattim állított elő, hogy eljátsszon a lehetséges jövőkkel. Nekem ez egy szimpatikus jövőkép lenne, de valószínűleg nem ez lesz az enyém.

[alom-naplo-blog]

Stadion

Na ez az álom sajnos rövid lesz, viszont friss, ma reggeli termés. Mintha az előző napot folytatnám, viszont nincs itt Barbi, csak Dia. Magára az álomra már nem emlékszem szinte egyáltalán, szóval legközelebb jobban koncentrálnom kell. Valószínűleg azért felejtettem el teljesen, mert reggel sem idéztem fel, csak leírtam és aludtam tovább, még volt egy fél órám :). Volt még egy álom, de sajnos az korábban volt, így már nem emlékszem rá. Szóval...

Az álom

Egy stadionszerűségben voltam megint csak Diával. Érdekes volt, mert itt lakni lehet. Mivel elfelejtettem, így már nem tudom neked leírni. Hátha máskor is járok ott. Az álom igazából arról szólt, hogy Diával beszélgetünk a stadionban. Kedves, meg aranyos volt velem, és hajtott rám. Azon gondolkodtam, hogy összejövök vele megint.

Következtetések

Ez az álom egyébként a tegnapi nap egy terméke is lehet, mert valóban egy tök jót dumáltam vele, egészen olyan 2-3-tól (éjjel) reggel 6-ig, és valóban voltak percek, amikor úgy éreztem, hogy ebből lehetne még valami működőképes. Más magyarázatot nem találok arra, hogy miért álmodtam ezt.

[alom-naplo-blog]

Otthoni konfliktusok

Ez az álmom tegnapelőtt történt. Igazából már nem nagyon emlékszem rá, így szerencse, hogy elég részletesen leírtam amikor felébredtem. Valójában két álom is volt, viszont a másik hamarabb történt, így sokkal homályosabb (elfedte az utána lévő).

A történet hozzá pedig a következő. Volt egy barátnőm úgy egy háromnegyed évig (Dia). Vele igazából lényegtelen miért szakítottunk, de kb egy hónapja történt. Neki a barátnőjét Barbinak hívják (a valóságban persze továbbra sem egyeznek a nevek). Igazából nincs semmi különösebb vonzalmam hozzá, helyes lány, ennyi az egész. Mostanában egyébként többet beszélgetek vele a szakítás miatt. Viszont most jöjjenek az álmok, időrendi sorrendben.

1. álom

Mint mondtam, sajna ebből nem maradt meg sok. Sőt már nem is emlékszem, csak arra, amit leírtam. Egy romos házban voltunk, amiben halottak is voltak. Ebben a jelenetben ott volt Dia és Barbi is. Az álom lényege valamiféle keresés volt, viszont arra már nem emlékszem, hogy mit. Viszont egy hullát találtunk. Annyi még megvan, hogy a ház eléggé romos volt, a vakolat néhol omlott volt. Egészen hasonlított a régi tanyánkra, ahova anyumékkal jártam ki. Tartozott hozzá egy kisebb föld is, amit még gépek nélkül művelni lehetett. Sokat voltunk itt, általában dolgoztunk, de jól éreztem magam. Már nagyon régen eladtuk, még akkor, amikor nagyszüleim éltek, mert senkinek sem volt ideje már kimenni oda. Most nem tudom mi van vele (egyszer lehet megérné kimenni).

Szerkesztés: maga a helyszín világos volt, még az is, ahol a hullát találtuk.

2. álom

Ebben is a fentebb említett csajszik szerepeltek. Itt most párkapcsolatban voltam hol az egyikkel, hol a másikkal. Nálunk voltunk. Az álom két szobában játszódott: az én régi kicsi szobámban, illetve anyuék szobájában. Az érdekes az volt, hogy amikor az én szobámban voltunk, akkor Diával voltam, de anyuéknál viszont Barbival. Valahogy mintha a két személy egy lett volna, mert cserélődtek.

Kezdetben Diával voltam az én szobámban. Apummal megint konfliktusunk volt, mert alkoholizált, túlpiálta magát és erőszakos volt. Diát/Barbit rejtegetnem kellett (de már nem tudom, hogy miért). Apumnak jött valami haverja, aki hozott még pálinkát. Ekkor már anyumék szobájában voltam Barbival. Apuval össze is vesztünk, mert rájárt a pálinkára (az ismerős nem tudom, hogy hova lett). Barbit valamiért átküldtem az én szobámba, majd utána mentem. Ekkor (mire odaértem) már Dia lett belőle. Egy játékot kerestünk (nyilván unokaöcsémnek), amit végül a szekrény tetejéről akartuk levenni. Lejött vele valami marha nagy (legalább 30cm hosszú) sáska is. Ekkorra egyébként már elmúlt a veszekedés.

Szerkesztés: alapvetően már este volt, de a szobákban fel volt kapcsolva a villany. Apum lentről (emeletes házunk van) az előszobából beszélt hozzánk, ahol sötét volt. A konyhában még azt hiszem égett a villany.

Gondolatok

Az álom többi részére nem emlékszem, mert felébredtem. Érdekes viszont megfigyelni, hogy változtak a személyek álom közben. A két barátnő valahogy egy embert játszott mindkét álomban, egyszerre egy jelenetben sosem szerepeltek. Ami még számomra valamennyire jelképszerű, az a színterük, ahol voltak. Dia egyébként is kicsit éretlen gondolkodású, ezzel szemben Barbi egészen felnőtt, így Dia a gyermekkori szobámban, Barbi viszont anyumékéban volt. Apum a korábbi álmaihoz hasonlóan kritikusi szerepben tűnt fel, viszont most igen negatív formában. Az erőszakos alkoholizmus régebben egyébként is jellemző volt rá (mostanában már nem), így valamennyire önmagát alakította.

Ezeknek az álmoknak nem láttam semmilyen tanulságát, jelentését vagy bármit, de ha rájövök, akkor kiegészítem ezt a bejegyzést.