angelblueb

[angelblueb]

4/6

A Petőfi híd, budai hídfő következik. Felhívjuk utasaink figyelmét, hogy a villamos a Széll Kálmán tér felé közlekedik.

[angelblueb]

FESZTIVÁLFŐVÁROS

1. ESSZÉ

A VÁROSDIPLOMÁCIÁRÓL

Felcím: A város és a világ

Cím: Fesztiválfőváros

Alcím: Budapest nemzetközi, városdiplomáciai szerepe a fesztiválok tükrében

Angol cím: Capital of Festivals

Angol alcím: Budapest's International Role in City Diplomacy through the Lens of Festivals

0. Abstract

The city of Budapest, the capital of Hungary serves as home for many festivals with different themes. This paper highlights Budapest’s role as a “festival capital”, hosting numerous local, cultural, and international festivals throughout the year. These events range from neighborhood-level gatherings to globally renowned festivals such as the Sziget Festival, which is one of Europe’s largest music festivals. Other notable events include Brain Bar, a future-focused conference blending science and entertainment, and the Ars Sacra Festival, a religious cultural event with ecumenical outreach.

By examining the diversity of these festivals, the paper analyzes their potential impact on urban development, local economies, and Budapest’s international image. It also delves into the challenges and benefits they bring to the city, from tourism and economic growth to environmental concerns and the effects of large crowds on the city’s infrastructure. Through this analysis, the paper provides a comprehensive view of how festivals contribute to shaping Budapest’s identity and the role they play in urban diplomacy and global issues such as sustainability, climate change, and social transformation.

1. Bevezetés

Az az ország vagyunk, ahol időnként úgy tűnik, már félnapos helyi rendezvényekre is – amiket korábban falunapnak, ifjúsági találkozónak vagy főzőversenynek neveztek – divatosan fesztiválként hivatkoznak, annak ellenére, hogy van erre egy magyar szavunk, az ünnep. A fesztivál kifejezés azonban az ünnephez képest önálló jelentést kapott hazánkban.[1]

A fesztivál latin eredetű szó (festum), mely francia közvetítéssel került az angol nyelvbe (festival),[2] nyelvünkben pedig a magyar helyesírás szabályainak megfelelően a kiejtés szerinti írásmóddal használjuk. A Cambridge Dictionary szerint az angol festival elsődlegesen egy (jellemzően vallási okokból ünnepelt) ünnepi napot vagy időszakot jelent, és csak másodlagosan egy olyan szervezetett programsorozatot, ahol például a zenéé a főszerep[3]– így az angol nyelvben a magyarral ellentétben ugyanaz a szó utal az ünnepekre és a fesztiválokra.

A legtöbb magyar embernek általában a fesztivál szóról elsőként a Sziget Fesztivál jut eszébe, és annak, aki még soha nem vett és nem is szándékozik részt venni zenei fesztiválon, a Szigetről valószínűleg egy olyan megfizethetetlen, elérhetetlen és távoli – fizikailag azonban igencsak közeli rendezvény jut eszébe, ahol a részeg holland fiatalok, drogok, nemi erőszak, sátrazás, lopás, az óbudai lakosok életét minden augusztusban megkeserítő tömeg, és a külföldi előadók jóvoltából Óbudától Újpestig bömbölő zene[4] dominálnak.

Fesztivál alatt ma a köznyelvben általában elsősorban az olyan, többnapos szabadtéri rendezvényeket értjük, amikben közös, hogy zömével fiatal felnőttek vesznek részt rajta kikapcsolódás és szórakozás céljából, akik ezalatt sátrakban alszanak, továbbá gazdag zenei program jellemzi őket napi több, egymást követő koncerttel és akár egy rendezvényhez kapcsolódóan a fesztiválterületen több színpaddal, illetve egyéb kisebb helyszínnel; és a rendezvény zenés részét kísérhetik civil programok, egyéb kapcsolódó kulturális workshopok, családi, gyerekfoglalkozások is.

A fesztivál jelentése az utóbbi évtizedekben kibővült és már nem csak a könnyűzenei fesztiválokat, a dalversenyeket vagy a könyvünnepeket soroljuk ide, hanem számos kulturális vagy gasztronómiai rendezvénysorozat, egy-két napos, koncertekkel is bővített szabadtéri vagy zárttéri zenés-táncos rendezvény, sőt, kötetlenebb programelemeket is tartalmazó konferencia, szabadegyetem, ifjúsági találkozó is ide sorolható,[5] amennyiben fesztiválként hivatkozik magára. Tehát gyakorlatilag fesztivál bármi lehet, ami annak nevezi magát és a programelemek széles skálán mozoghatnak a kulturálistól a tudományosig, de manapság általában közös mindegyikben, hogy a napközbeni programokat este legalább egy kiemelt, valamilyen zenés-táncos programelem, koncert vagy buli zárja.

Nem állítom, hogy a főként a hazai zenei fesztiválokkal összefüggésben elterjedt előítéletek teljesen alaptalanok, mégis az emberekre az információfeldolgozás pszichológiai jellegzetessége és evolúciós okok miatt – a túlélésre rendezkedtünk be – jellemző, hogy a negatív történések gyakoriságát túlbecsülik. Dolgozatomban a fesztiválok sokszínűségét és az ilyen jellegű rendezvényekben rejlő különböző lehetőségeket kívánom bemutatni, az előnyöket és kihívásokat Budapest fejlődése és mindennapi működése szempontjából.

2. Budapest a fesztiválok tükrében

Budapest bizonyos szempontból bulifőváros,[6] az éjszakai élet nemzetközi szinten is híresnek számít és nagyszámú turistát vonz az év bármely időszakában, így hagyományos városi problémákat is előtérbe helyez[7] – és ahogy Magyarország a területén megrendezésre kerülő nagyszámú, fesztiválként identifikált rendezvény okán a fesztiválok földje, Budapest fesztiválfőváros is, ugyanis a különböző, változatos tematikájú fesztiválok egy jelentékeny része itt található.

Budapest számos különböző fesztiválnak ad otthont szinte egész évben, többségük jellemzően a tavasztól őszig terjedő időszakban kerül megrendezésre. A fesztiválok között vannak egy-egy kerületet érintő, jellemzően ingyenesen látogatható helyi rendezvények, melyeket általában az adott önkormányzat vagy egy civil közösség szervez elsősorban a helyi lakosság számára, napközben általában kulturális, családi és kézműves programokat, este pedig koncerteket kínálva (ilyen kerületi fesztiválok például a belváros-lipótvárosi Belvárosi Fesztivál, a ferencvárosi Bakáts Feszt, a terézvárosi TE! Feszt vagy az újbudai Bartók Feszt), azonban ezek is bárki számára nyitottak és látogathatóak.

Vannak továbbá valamivel nagyobb fesztiválok, melyek egy része kerületeken is átívelő programmal, több helyszínen is várja a látogatókat, ahol a programok egy része vagy egésze csak belépőjegy megvásárlása ellenében látogatható, illetve van, ami alapvetően díjmentes, de adománnyal támogatható.

A Budapesten megrendezésre kerülő fesztiválok közül a kulturális és művészeti fesztiválok közé tartozik például a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapesti Táncfesztivál, a Zsidó Kulturális Fesztivál vagy az Ars Sacra Fesztivál, a zenei fesztiválok közé sorolható a JazzFest Budapest vagy a Sziget Fesztivál, a gasztronómiai és mezőgazdasági fesztiválok sorát színesíti a Gourmet Fesztivál, a Budapest Borfesztivál vagy a Belvárosi Sörfesztivál és a könyvfesztiválok sorát gazdagítja az Ünnepi Könyvhét vagy a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.

A Sziget Fesztivál mint a könnyűzene képviselője, a Brain Bar mint a tudományé és az Ars Sacra Fesztivál mint a keresztény kultúráé három teljesen különböző kategóriába sorolható és különböző programelemekkel jellemezhető fesztivál, azonban mindegyikben közös, hogy amellett, hogy Budapesten kerülnek megrendezésre, rendelkeznek nemzetközi vonatkozással és vizsgálhatók városdiplomáciai szempontból is. Kiválóan alkalmasak arra, hogy reprezentálják, Budapest milyen gazdag és kulturális szempontból sokféle rendezvénynek ad otthont már akkor is, ha önmagában csak a fesztiválokat nézzük, és annak elemzésére is, hogy a fesztiválok márkaként hogyan vehetnek részt a városimázs alakításában, a városok közötti versengésben, illetve hogyan járulhatnak hozzá az olyan globális, a városokat kifejezetten érintő kérdések és kihívások megoldásához, mint a klímaváltozás, a környezettudatosság, a közlekedés és a társadalmi változások.

2/a. Sziget Fesztivál

A Sziget Fesztivál Magyarország leghíresebb és legszélesebb programkínálattal rendelkező, egyben Európa egyik legnépszerűbb könnyűzenei fesztiválja.[8] Az eredetileg Diáksziget névre hallgató rendezvény elsőként 1993-ben került megrendezésre az Óbudai-szigeten. A kezdetek óta nagy népszerűségnek örvend, a produkció változott, a tulajdonos cserélődött, de a siker töretlen: több százezer belföldi és külföldi látogatót vonz egyaránt minden évben,[9] ami a fesztivál szervezőin túl a főváros számára is jelentős hasznot eredményezhet közvetett módon. Az angolul Island of Freedom néven is hivatkozott rendezvény 2012-ben elnyerte a YOUROPE – European Festival Association (Európai Fesztiválszövetség) díját legjobb nagyfesztivál kategóriában.[10]

A fesztivál a számos színpadon megrendezett különféle műfajú koncert mellett széles kulturális programrepertoárt is kínál a látogatóknak cirkuszi előadások, táncelőadások, kiállítások, workshopok, családi programok formájában, továbbá számos, társadalmunknak érintő ügy kapcsán is leteszi a voksát.[11]

A Sziget Fesztivál elkötelezett a befogadás mellett, hogy mindenki számára megközelítő programokat kínáljon. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy akadálymentesen elérhetővé váljon: dedikált kempinggel, szállító szolgálattal, jelnyelvtolmáccsal, látássérült személyek kíséretével, kerekesszék bérleti lehetőséggel, a nagyszínpadnál elhelyezett emelvénnyel segíti a speciális igényű „szitizeneket”.[12] A családbarát programok mellett külön kempinget biztosít a gyermekkel fesztiválozók számára is. A Magic Mirror színpadnál LMBTQ-témákkal foglalkozó előadások, panelbeszélgetések és szórakoztató műsorok várják az érdeklődőket, a tudományos témákban való elmélyülésre továbbá a Think For Tomorrow nevű rendezvényhelyszín biztosít teret angol nyelven zajló gondolatébresztő pódiumbeszélgetésekkel, előadásokkal, dokumentumfilmvetítésekkel, a Civil Szigeten pedig megismerhetünk számos civil szervezetet, akik bemutatják munkájukat, aktív részvételre invitálnak vagy egy jó, elmélyült beszélgetésre hívnak az általuk képviselt fontos ügy kapcsán.[13]

A fesztiválokon rengeteg szemét keletkezik, így a rendezvény ösztönözni igyekszik a látogatókat a környezettudatosságra. 2018-ban a Sziget Fesztiválon is bevezetésre került a repohár-rendszer, továbbá a fesztivál Green Sziget pontjain nem csak a poharakat válthatják vissza a látogatók, hanem környezettudatos aktivitásokban vehetnek részt, cigarettacsikktartót, illetve alumínium- és műanyaghulladékgyűjtőzsákokat vehetnék át, aki pedig távozáskor bemutatja vagy leadja a sátrát, a következő évben kedvezménnyel válthatja meg a jegyét.[14]

A fesztivál finanszírozása alapvetően a jegyárbevételekből történik, emellett a rendezvény sikeres lebonyolítását több ezer önkéntes közhasznú munkája is segíti.[15]

2/b. Brain Bar

A 2015 óta minden évben megrendezésre kerülő Brain Bar Budapest Európa legnagyobb jövőfesztiváljaként hirdeti magát, melynek célja, hogy a világ kiváló gondolkodói összegyűljenek és a közönséggel megvitassák, merre tartunk.[16]

A rendezvény alapvetően egy szórakoztató műsorelemekkel gazdagított nemzetközi, multidiszciplináris tudományos konferenciának tekinthető, amely egy fesztivál jellegzetességeit is magán hordozza: számos előadás, az előadásokat kísérő kulturális programok, panelbeszélgetések jellemzik napindító reggeli jógával, foodtruckokkal és a napot záró esti zenés-táncos rendezvénnyel. A rendezvényt számos kiállítópartner is színesíti, ami kiváló lehetőséget teremt az álláskeresők számára a cégek megismerésére.[17]

A rendezvény finanszírozása a jegyárbevételekből történik, nyitott a partneri együttműködésekre, továbbá tanároknak és diákoknak ingyenes belépést biztosít: a fesztivál kérdőívének kitöltését követően díjmentes jeggyel díjazzák az érdeklődőket, hogy anyagi akadályok ne gördülhessenek a jövőről elmélkedni, eszmecseréket folytatni, kapcsolatokat építeni és tanulni kívánó fiatalok és oktatóik elé.[18]

A magyar mellett számos előadás angol nyelvű, így nemzetközi vendégek is gond nélkül csatlakozhatnak a jövőnket és a jelenünket érintő kérdések közös megválaszolásához. A fesztivál kérdőíve segít felmérni a szervezőknek a közönség érdeklődését, amit a későbbi rendezvények megszervezésekor figyelembe tudnak tenni. A rendezvényen a legváltozatosabb témák kerülnek terítékre a hagyományos tudományoktól a városi mindennapjainkat érintő problémákig, a pszichológiától a fenntarthatóságon át a városi közlekedésig, melyeket ismert hazai és külföldi szakértők tárgyalnak.[19]

A Brain Bar okoseszközökre telepíthető alkalmazásának funkciói segítik a programválasztást, a helyszíni tájékozódást a kiállítópartnerek megismerését és a kapcsolatépítést is azáltal, hogy a felhasználói regisztrációt követően afféle virtuális névjegykártyát hozhatunk létre és a többi résztvevő számára elérhetővé tehetjük magunkat, illetve a személyes beszélgetés során saját QR-kódunkat felmutatva a későbbiekben könnyebben felvehetjük a kapcsolatot.[20]

2/c. Ars Sacra Fesztivál

A 2007 óta minden szeptember 3. hetében megrendezésre kerülő Ars Sacra Fesztivál[21] egyedülállóságát az adja, hogy egy alapvetően a keresztény vallást és kultúrát népszerűsítő rendezvénysorozat, amely ökumenikus szemléletű és felekezeti hovatartozástól, vallási meggyőződéstől függetlenül mindenki számára nyitott és díjmentesesen látogatható, és melyet a zenei programok mellett kiállítások, előadások és a Nyitott Templomok Éjszakája során vezetett templomlátogatások is kísérnek. A többi Közép-Európában megrendezésre kerülő hasonló vallási fesztivál általában specifikusan a vallási zene ünneplésére összpontosít, így talán nem várnánk egy keresztény fesztiváltól, hogy az egyházi zenén túl mással is foglalkozzék, azonban az Ars Sacra Fesztivál azon túl, hogy a különböző művészeti ágak révén bemutatja a szakralitást, előadásai keretében olyan társadalmi kérdésekkel is foglalkozik, mint a társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi igazságosság, háború és béke, egészség és betegség.[22]

Bár a fesztivál legtöbb rendezvényének helyszínéül Budapest szolgál, számos település csatlakozhat a maga rendezvényeivel és csatlakozik is országosan és a határon átívelően a Kárpát-medence távolabbi részeiről is, például Kolozsvár, illetőleg Bécs is – tehát a rendezvény ilyen szempontból már önmagában nemzetközi aspektussal is bír a keresztény kultúrán keresztül összekötve a magyarságot.

A fesztivál finanszírozására az Ars Sacra Alapítvány szolgál, melyet adományaival bárki szabadon támogathat[23], továbbá a partnerek és támogatók listáján a Nemzeti Kulturális Alap mellett megtalálhatók például a kerületi önkormányzatok közül a budavári, az erzsébetvárosi és a ferencvárosi önkormányzat is.[24]

A fesztivál a Római Katolikus Anyaszentegyház néhai vezetője, II. János Pál pápa 2003-as Az egyház Európában[25] kezdetű enciklikájának hatására jött létre, melyben a pápa megújulásra hívta Európa nagyvárosait, hogy a jelen kihívásait figyelembe véve mutassák be a keresztény hitet. Bécs, Párizs, Lisszabon, Brüsszel és Budapest bíborosai létrehozták a városmissziót és a „Nemzetközi Kongresszus az Új Evangelizációért” kezdeményezést, ahol a nemzetközi irányítócsapat munkáját az Emmanuel Közösség fogta össze.[26] A nemzetközi együttműködés keretében 2003-tól 2007-ig minden évben más város és így ország adott otthont a városmissziónak és a kongresszusnak, melynek célja a katolikus értékrend bemutatása volt előadások, konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és liturgikus események formájában. Budapestre 2007-ben került sor, hogy megrendezze a városmissziót, így jött létre az első Ars Sacra fesztivál, melynek sikerének hatására a fesztivált országos, majd határon túli szintűre bővítették és azóta is minden évben megrendezik.[27]

3. Miért érdemes a fesztiválokkal foglalkozni?

A fesztiválok kérdésköre egyértelműen városi probléma, mivel számos olyan kihívást és lehetőséget hoznak magukkal, amelyek közvetlen hatással vannak a városi életre és működésre. Ezek a rendezvények nagymértékben befolyásolják a városi infrastruktúrát, gazdaságot, társadalmat és környezetet.

A fesztiválok erősítik mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmust, ami számos gazdasági előnnyel járhat a főváros számára.

A kerületi fesztiválok hagyományosan nem vonzanak külföldi tömegeket, azonban a nagyobb fesztiválok, mint amilyen a Sziget Fesztivál és a Brain Bar számos neves nemzetközi előadót vonultatnak fel, angol nyelvű kínálatukkal nemzetközileg is versenyképessé téve a rendezvényt. A keresztény Ars Sacrának pedig mind értékrendje, mind programjai országhatárokon átívelőek, a különböző országok városaiban található, ám egyazon rendezvény ernyője alá tartozó programok fokozhatják a városok közötti együttműködést, mely együttműködés a későbbiekben más városi ügyekre is kiterjeszthető.

A fesztiválok kiválóan alkalmasak arra, hogy a városok közötti versengésben Budapest jó hírnevét erősítsék, így a főváros a saját imázsának alakításában tudatosan törekedhet a területén megrendezésre kerülő fesztiválok által hozzáadott kulturális, társadalmi értékek hangsúlyozására, hogy bemutassa, Budapest kiváló célpontot biztosít a különböző területeken élményeket keresők számára: akik a művészetek által művelődnének, nyitottak a tudományos újdonságokra, kulináris élvezetekre éhesek, elmélyítenék a hitüket vagy egyszerűen csak jót szórakoznának egy zenei fesztiválon elvonulva a világ többi részétől, városunkban mind megtalálhatják ezeket.

A fesztiválok tudatosan törekszenek a márkaépítésre és a nemzetközi szerepre: hivatalos weboldalaik angol nyelven is elérhetők, aktívan jelen vannak a különböző közösségi médiafelületeken, emellett a Brain Bar podcast műsorral is láthatóvá teszi magát, illetve a Sziget Fesztivál sajátmárkás ruházati termékeivel és egyéb kiegészítőivel is növeli rajongói táborát. Az okoseszközökre telepíthető alkalmazások, illetve digitális programfüzetek által nyújtott kényelem pedig tovább növelik a fesztiválélményt és egyszerűsítik le a fesztivállal kapcsolatos tájékozódást és szolgáltatások használatát.

A Sziget Fesztivál a régióban található hasonló zenei fesztiválokkal verseng a közönségért, mint például az osztrák Nova Rock Festival, az újvidéki EXIT Fesztivál vagy a kolozsvári Untold Festival, ezeken túl a világ egyik leghíresebb fesztiválja, a belga Tomorrowland ellenében is meg kell méretnie magát a holland turistákért, és a fesztivál időtartamát illetően egyértelműen kiemelkedik a többi közül.

A budapesti fesztiválokra ellátogató nemzetközi vendégek gyakran egy hosszabb, Európa több országát, illetve városát érintő utazás keretében látogatnak el egy-egy magyarországi fesztiválra és városnézéssel is egybekötik az élményszerzést vagy pont az itt szerzett jó fesztiválélmény miatt döntenek úgy, hogy később városnézési céllal is visszalátogatnak Budapestre, ami jó lehetőséget teremt a főváros számára azáltal, hogy a fesztiválok révén a vendégek által szerzett jó tapasztalatok erősíthetik a turizmust és a városok közötti versengésben segíthetnek, hogy az ezen vonzó rendezvények miatt idelátogatók nemzetközi viszonylatban is erősítsék a város jó hírnevét.

A Brain Barhoz hasonló jövőfesztiválok és rendezvények világszerte egyre népszerűbbek, mivel a technológiai, társadalmi és gazdasági változások előrejelzése és megvitatása egyre nagyobb érdeklődést vált ki, Budapest pedig azzal büszkélkedhet, hogy az egyik legnagyobb ilyen európai rendezvény a területén kerül megrendezésre. A fesztiválon megvitatott témák között számtalan olyan akad, melyek tovább gondolásából Budapest közvetlenül is profitálhat saját jó gyakorlatainak kialakítása során: az évről-évre felsorakoztatott szakértő előadók olyan, Budapest mindennapjait is érintő kérdéseket vesznek górcső alá, mint a társadalmi változások, közlekedés, klímaváltozás. A Brain Bar olyan innovációs és jövőorientált témákat tárgyal, amelyek lehetőséget adnak városok közötti együttműködések kialakítására a technológia, tudomány és oktatás terén, így egy diplomáciai platformként is szolgálhat, ahol nemzetközi politikai vezetők és gazdasági szereplők találkoznak. Amellett, hogy a fesztivál jó alapot szolgáltathat a városok közötti együttműködésre és a fejlődésre a tudományos eredmények adaptálása, tapasztalatok megosztása, ötletek megvitatása által, a főváros tanulhat abból is, hogyan mutassa be Budapestet, mint márkát és meglévő jó gyakorlatait más városok számára.

A közlekedés, energiahasználat és a szemetelés megnöveli a fesztiválok ökológiai lábnyomát, ami környezeti fenntarthatósági kérdéseket vet fel.

A fesztiválok nagy tömegeket vonzanak, ami nyomást gyakorol a városi közlekedési hálózatra, továbbá jelentősen megnehezíti a parkolási lehetőségeket a fesztivál helyszíne környékén. A megnövekedett látogatószám miatt forgalmi dugók, tömegközlekedési zsúfoltság is előfordulhat. Az Ars Sacra Fesztivál esetén a számos, különböző kerületekben lévő programhelyszín miatt, melyeken párhuzamosan futnak a rendezvények, ez a tömeg eloszlik és kevésbé terheli a várost, a Sziget Fesztivál esetén viszont a fesztivál kezdetekor egy többszázezres tömeg áramlik az Óbudai-szigetre jellemzően a repülőtér, illetve a vasúti pályaudvarok irányából, majd a fesztivál végén vissza, a fesztivál ideje alatt pedig a külföldi vendégek közül Budapest Kártyát váltva sokan élnek a város adta számtalan lehetőséggel,[28] és a turizmust erősítve meglátogatják a város nevezetességeit, ezzel jelentős nyomást helyezve a Budapesti Közlekedési Központ járatai közül elsősorban a H5 jelzésű hévekre és a 100E jelzésű autóbuszokra, illetve nagyobb arányban veszik igénybe a mikromobilitási eszközöket és a taxiszolgáltatásokat, ezzel fokozva a közúthálózat terheltségét. A budapesti közösségi közlekedési szolgáltatók, mikromobilitási eszközök, autómegosztó szolgáltatások és taxik kiegyensúlyozott használata révén azonban a közlekedési káosz jelentősen mérsékelhető. A Sziget Fesztivál kerékpártárolót és hajójáratot is biztosít az érkezőknek, azonban a többség még így is hagyományosan a H5-ös hévvel közelíti meg a rendezvényt, aminek járatkövetési idejét a rendezvény alatt sűrítik és a BKK és a MÁV-HÉV munkatársai már a felszállás előtt segítik a biztonságos és a díjszabási feltételeknek megfelelő utazást.[29]

A Sziget Fesztiválhoz hasonló rendezvények jelentős mennyiségű szemetet és hulladékot termelnek, amelyek megfelelő kezelése komoly városi probléma lehet. A szervezőknek és a városnak fel kell készülniük és tervet kell készíteniük a hulladékszállítás és a fesztiválok utáni takarítás megoldására, hogy biztosítsák a terület gyors és hatékony tisztítását és regenerálódását. Az Óbudai-szigetnek, ahol a Sziget Fesztivál évről évre megrendezésre kerül, jelentős része természetvédelmi terület,[30] azonban a rendezvény után a megfelelő hulladékkezelésnek köszönhetően a terület regenerálódik és a természet ismét átveszi az uralmat. Budapest élen járhat és megoszthatja tudását és jó gyakorlatait más városokkal a téren, hogyan lehet egy természetvédelmi terület közvetlen közelében fesztivált szervezni és odafigyelni a természeti értékek megóvására egy ilyen nagy rendezvény vonatkozásában.

A jövőben érdemes lehet kampányokkal nagyobb hangsúlyt fektetni a fesztiválok ideje alatti zöld módon történő közlekedés lehetőségeire – rollerekkel, kerékpárokkal, gyalogosan. A Sziget esetén a H5-ös hév és környékének közlekedési terheltsége csökkenthető lehet alternatív hajójáratok biztosításával a Batthyányi tér irányából, környezeti terheltsége pedig a fesztiválterület közvetlen környékén és a közelben lévő megállókban ideiglenesen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőkkel.

A több rendezvényhelyszínnel rendelkező, illetve a közönség mozgása vagy a zajhatások révén több kerületet is fesztiválok a kerületi önkormányzatok közötti együttműködést is segíthetik egyrészt a helyszínbiztosítás kapcsán, másrészt a felmerülő kihívások megoldása érdekében, mint például a közlekedés, környezetvédelem, hulladékkezelés, zajszennyezés. A Sziget Fesztivál például strandhelyszínt is kínál a látogatóknak az Óbudai-sziget északi csücskében,[31] ez a terület azonban csak a fesztivál ideje alatt használható strandként. Budapesten évtizedekig tilos volt a Dunában fürdeni, jelenleg ez két helyszínen lehetséges a nyári időszakban. A Duna vízminőségével szerzett tapasztalatok felhívhatják a figyelmet a környezetvédelem fontosságára és inspirációként szolgálhatnak mind civil szervezetek, mind az érintett önkormányzatok számára a közös cselekvésre, hogy tegyünk azért, hogy a fővárost átszelő folyó vízminősége javuljon és a jövőben több helyszínen is biztonságosan lehessen élvezni a díjmentes strandolást.

A legtöbb fesztiválon számos önkéntes is dolgozik, az ő közhasznú önkéntes tevékenységük is hozzájárul a költségek mérsékléséhez, a rendezvények sikerének, színvonalának növeléséhez. A Budapest Városháza által a Budapest Brand keretében szervezett rendezvények kapcsán a jövőben a főváros is elgondolkodhat önkéntesek bevonásán.

Összességében Budapest fesztiváljai a városon belüli szerepüket tekintve és a város működésével összevetve is vizsgálhatók: a felmerülő lehetőségek, kihívások, kérdések legyenek bár infrastrukturálisak, gazdaságiak, környezetiek vagy társadalmiak, mint például márkaépítés, közlekedés, akadálymentesség, biztonság vagy hulladékkezelés sok párhuzamot mutatnak általános városi ügyekkel, így vizsgálatuk jó alapot szolgáltathat ugyanezen problémák fővárosi szinten való elemzésekor, illetve jó gyakorlatok kialakításakor. Akárcsak a főváros, a fesztiválok is tagjai hazai vagy nemzetközi fesztiválszövetségeknek; továbbá nemzetközi ismertségük és vonatkozásaik által platformként való használatuk a városdiplomácia szolgálatába állítható a városok közötti versengésben és együttműködésben egyaránt.

4. Hivatkozások

Ars Sacra. „Adomány”. Elérés 2024. január 7. https://www.ars-sacra.hu/adomany.

Ars Sacra. „Ars Sacra Fesztivál”. Elérés 2024. január 7. https://www.ars-sacra.hu/.

Ars Sacra. „Az Alapítvány”. Elérés 2024. január 7. https://ars-sacra.hu/az-alapitvany.

Ars Sacra Alapítvány. „Fesztivál programok”. Elérés 2024. január 7. https://ars-sacra.hu/fesztival-programok.

Bede Márton. „Térképen a budapesti bulinegyed”. 444, 2013. május 24. https://444.hu/2013/05/24/bulinegyed-budapest/.

„Brain Bar”. In Wikipédia, 2024. január 4. https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brain_Bar.

Brain Bar. „Partnerségi együttműködések”. Elérés 2024. január 7. https://brainbar.com/partnersegi-egyuttmukodesek.

Brain Bar. „Rólunk”. Elérés 2024. január 7. https://brainbar.com/rolunk.

Brain Bar. „Student and Teacher Registration for Brain Bar 2024”. Elérés 2024. szeptember 23. https://brainbar.com/en/student-teacher-2024.

Budapest Kártya. „Főoldal”. Elérés 2024. január 7. https://budapest-cards.com/hu.

Budapesti Közlekedési Központ. „A BKK is készül a Szigetre”, 2023. augusztus 9. https://bkk.hu/hirek/2023/08/a-bkk-is-keszul-a-szigetre.10669/.

„Festival”. In Wiktionary, the Free Dictionary, 2023. december 4. https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=festival.

„Festival”. In Cambridge Dictionary. Elérés 2024. január 7. https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/festival.

„Fesztivál”. In Wikipédia, 2022. december 17. https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fesztivál.

Google Play Áruház. „Brain Bar – Alkalmazások a Google Playen”. Elérés 2024. január 7. https://play.google.com/store/apps/details?id=com.guidebook.apps.brainbar.android.

Horváth Ildikó (szerk.). „fesztivál”. In A magyar nyelv értelmező szótára. Köt. II. A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960. http://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/f-28F2F/fesztival-2B509/.

II. János Pál pápa. „Az Egyház Európában”, 2023. június 28. https://www.vatican.va/content/john-paul-ii/hu/apost_exhortations/documents/hf_jp-ii_exh_20030628_ecclesia-in-europa.html.

Index. „A Sziget a legjobb fesztivál Európában”, 2012. január 12. http://index.hu/kultur/zene/fesztival/2012/01/12/a_sziget_a_legjobb_fesztival_europaban/.

Kovács Bendegúz, és Jelinek Anna. „Ahol tízezrek vonulnak éjszakánként – a bulinegyed mélyére merültünk”. 444, 2024. január 6. https://444.hu/2024/01/06/ahol-tizezrek-vonulnak-ejszakankent-a-bulinegyed-melyere-merultunk.

Nézőpont. „Városmisszió – Bécs, Párizs, Lisszabon, Brüsszel, Budapest”. Magyar Kurír, 2005. november 8. https://www.magyarkurir.hu/hirek/varosmisszio-becs-parizs-lisszabon-bruesszel-budapest.

Pénzes Dávid. „2022-ben természetvédelmi terület lett az Óbudai-szigetet körbeölelő galériaerdő”. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, 2023. január 7. https://obuda.hu/2022-ben-termeszetvedelmi-terulet-lett-az-obudai-szigetet-korbeolelo-galeriaerdo/.

Sziget Fesztivál. „Akadálymentes Sziget”. Elérés 2024. január 7. https://szigetfestival.com/hu/akadalymentessziget.

Sziget Fesztivál. „Green Sziget”, 2023. https://szigetfestival.com/hu/greensziget.

Sziget Fesztivál. „Izgalmas helyszínek, még izgalmasabb előadók”. Elérés 2024. január 7. https://szigetfestival.com/hu/exciting-venues-of-sziget.

Sziget Fesztivál. „Love Revolution”. Elérés 2024. január 7. https://szigetfestival.com/hu/love-revolution.

Sziget Fesztivál. „Önkéntesek a Szigeten!” Elérés 2024. január 7. https://szigetfestival.com/hu/onkentesseg.

Sziget Fesztivál. „Programfüzet”. Elérés 2024. január 7. https://szigetfestival.com/hu/utlevel.

„Sziget Fesztivál”. In Wikipédia, 2023. december 2. https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sziget_Fesztivál.

Sziget Fesztivál. „Sziget-élmény”. Elérés 2024. január 7. https://szigetfestival.com/hu/experience.

[1] Horváth Ildikó (szerk.), „fesztivál”, in A magyar nyelv értelmező szótára, A magyar nyelv értelmező szótára (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960), http://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/f-28F2F/fesztival-2B509/.

[2] „Festival”, in Wiktionary, the Free Dictionary, 2023. december 4., https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=festival.

[3] „Festival”, in Cambridge Dictionary, elérés 2024. január 7., https://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/festival.

[4] „Sziget Fesztivál”, in Wikipédia, 2023. december 2., https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sziget_Fesztivál.

[5] „Fesztivál”, in Wikipédia, 2022. december 17., https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fesztivál.

[6] Bede Márton, „Térképen a budapesti bulinegyed”, 444, 2013. május 24., https://444.hu/2013/05/24/bulinegyed-budapest/.

[7] Kovács Bendegúz és Jelinek Anna, „Ahol tízezrek vonulnak éjszakánként – a bulinegyed mélyére merültünk”, 444, 2024. január 6., https://444.hu/2024/01/06/ahol-tizezrek-vonulnak-ejszakankent-a-bulinegyed-melyere-merultunk.

[8] „Sziget-élmény”, Sziget Fesztivál, elérés 2024. január 7., https://szigetfestival.com/hu/experience.

[9] „Sziget Fesztivál”.

[10] „A Sziget a legjobb fesztivál Európában”, Index, 2012. január 12., http://index.hu/kultur/zene/fesztival/2012/01/12/a_sziget_a_legjobb_fesztival_europaban/.

[11] „Love Revolution”, Sziget Fesztivál, elérés 2024. január 7., https://szigetfestival.com/hu/love-revolution.

[12] „Akadálymentes Sziget”, Sziget Fesztivál, elérés 2024. január 7., https://szigetfestival.com/hu/akadalymentessziget.

[13] „Programfüzet”, Sziget Fesztivál, elérés 2024. január 7., https://szigetfestival.com/hu/utlevel.

[14] „Green Sziget”, Sziget Fesztivál, 2023, https://szigetfestival.com/hu/greensziget.

[15] „Önkéntesek a Szigeten!”, Sziget Fesztivál, elérés 2024. január 7., https://szigetfestival.com/hu/onkentesseg.

[16] „Rólunk”, Brain Bar, elérés 2024. január 7., https://brainbar.com/rolunk.

[17] „Partnerségi együttműködések”, Brain Bar, elérés 2024. január 7., https://brainbar.com/partnersegi-egyuttmukodesek.

[18] „Student and Teacher Registration for Brain Bar 2024”, Brain Bar, elérés 2024. szeptember 23., https://brainbar.com/en/student-teacher-2024.

[19] „Brain Bar”, in Wikipédia, 2024. január 4., https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brain_Bar.

[20] „Brain Bar – Alkalmazások a Google Playen”, Google Play Áruház, elérés 2024. január 7., https://play.google.com/store/apps/details?id=com.guidebook.apps.brainbar.android.

[21] „Az Alapítvány”, Ars Sacra, elérés 2024. január 7., https://ars-sacra.hu/az-alapitvany.

[22] „Fesztivál programok”, Ars Sacra Alapítvány, elérés 2024. január 7., https://ars-sacra.hu/fesztival-programok.

[23] „Adomány”, Ars Sacra, elérés 2024. január 7., https://www.ars-sacra.hu/adomany.

[24] „Ars Sacra Fesztivál”, Ars Sacra, elérés 2024. január 7., https://www.ars-sacra.hu/.

[25] II. János Pál pápa, „Az Egyház Európában”, 2023. június 28., https://www.vatican.va/content/john-paul-ii/hu/apost_exhortations/documents/hf_jp-ii_exh_20030628_ecclesia-in-europa.html.

[26] Nézőpont, „Városmisszió – Bécs, Párizs, Lisszabon, Brüsszel, Budapest”, Magyar Kurír, 2005. november 8., https://www.magyarkurir.hu/hirek/varosmisszio-becs-parizs-lisszabon-bruesszel-budapest.

[27] „Az Alapítvány”.

[28] „Főoldal”, Budapest Kártya, elérés 2024. január 7., https://budapest-cards.com/hu.

[29] „A BKK is készül a Szigetre”, Budapesti Közlekedési Központ, 2023. augusztus 9., https://bkk.hu/hirek/2023/08/a-bkk-is-keszul-a-szigetre.10669/.

[30] Pénzes Dávid, „2022-ben természetvédelmi terület lett az Óbudai-szigetet körbeölelő galériaerdő”, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, 2023. január 7., https://obuda.hu/2022-ben-termeszetvedelmi-terulet-lett-az-obudai-szigetet-korbeolelo-galeriaerdo/.

[31] „Izgalmas helyszínek, még izgalmasabb előadók”, Sziget Fesztivál, elérés 2024. január 7., https://szigetfestival.com/hu/exciting-venues-of-sziget.

[angelblueb]

DEMOKRÁCIA

A bejegyzés pontatlanságokat, magánvéleményt és elírásokat tartalmazhat.

Hetem:

2024. június 7., péntek, 3:30

Amióta vasárnap este hazaértem, Euronewson, alkoholon és koffeinen élek - a ChatGPT-n, Copiloton és Geminin kívül nem is nagyon kommunikálok senkivel. Ki is merítettem az OpenAI kvótámat. Szorgalmasan építem az európai identitásomat.

És most, hogy befejeztem a pakolást, végre írok. Mindent. (Mély)Hűtőből próbálok maradékokat kienni (fesztiválokra való) költözés előtt - mind maró dolog: hagyma, mustár, salsa/erős/jalapeno paprika -, be is görcsölt az epém.

Szerintem én még soha nem voltam ilyen feszült választások előtt, mint most.

Őszintén nem tudom, mi a legrosszabb ennek az országnak: a Fidesz az ellenzék vagy Magyar Péter. Szerintem dobok egy kockával, hogy döntse el az helyettem. Tegnap végre sikerült kiderítenem, hova kell mennem szavazni. A szomszédos általános iskolába - alig várom, hogy nyári szünet legyen, mert az állandó gyerekzsivajtól nem lehet nyitva hagyni az ablakot (megőrülök).

Szerintem nem ezért harcoltak 1848-ban. Talán még ‘56-ban sem. De sokakat elveszítettünk. És ahogy a kétfarkúak megmondták: nem a hülyék mentek el.

Így működik az ember: ahol nem jó neki, onnan elmegy. Szerintem a pszichológusok gyakran újratraumatizálják a klienseiket, amikor azt sugallják nekik, hogy maradjanak és "harcoljanak" - állítólag nem mondják meg, hogy mit csináljanak, mégis tele van az internet olyan Insta postokkal, hogy "a jó kapcsolatért küzdeni kell" - mintha nem létezhetne olyan kapcsolat ami csak működik: mert nyitottak vagyunk, empatikusak és szeretteljesek. + Olyannal is beszéltem már aki a külföldre költözést elítéli, mert “Ez az eszképizmus...” - és megcsóválta a fejét.

Miért kell benne maradni a szarban?

Sok ismerősöm, távolabbi családtagom távozott külföldre. És nem az ostobák. Akik 5 éve a lakótársaim voltak, már nincsenek itt.

Még mindig nem döntöttem el, hogy a Kárpát-medencét megtölteni kell benzinnel és beledobni egy égő gyufát vagy érdemes arra áldozni az életemet, hogy megpróbáljak megváltoztatni valamit. November óta ezen gondolkozom. (Romániába egy önismereti út volt nekem, amiről azóta sem publikáltam bővebben. Na majd.) Nagyon sokan élünk itt a traumatizáltság a dermedtség, a közöny, a kiégettség és a depresszió állapotában.

De szerintem a legrosszabb a közöny. Az a leggyilkosabb valami. Amikor elmegyünk egymás mellett és hagyjuk a másikat megdögleni, mert “az nem az én problémám és nem akarok magamnak problémát csinálni azzal, hogy foglalkozok vele”. Sőt, tovább megyek: a rosszindulat. A nyílt rosszindulat talán még rosszabb. Engem nem szoktak szeretni az őszinteségem miatt (és hidd el, már nagyon sokat visszavettem belőle, hogy közösség-kompatibilis legyek): azt mondják, hogy megsértem őket, de ha meg akarlak sérteni, azt egyértelműen jelezni fogom - az emberek jobban szeretik, ha valaki hazug módon nyal nekik, mintha önmagaként viselkedik (ismerek olyan manipulátorokat, akik ezt nagyon jól csinálják és szépen másznak felfelé a szociális szamárlétrán, a közösség vezetői és a “nép” imádja őket - Bánki György után szabadon, ezeket nem én találtam ki, a Hazudj, ha tudsz c. sorozatban is elhangzik, hogy “a népszerű gyerekek jól tudnak hazudni”) - de ismerek olyanokat, akik napi szinten többórányi bal/jobboldali sajtót fogyasztanak - és nekik egyszerűen minden szar. Minden, de minden szar, semmilyen fejlesztésnek nem lehet örülni, mert az is szar, akkor mér’ nem már úgy, ha fekete az a baj, ha fehér, az a baj. A szürkéről már ne is beszéljünk… és ez NORMALIZÁLVA VAN. Szerintem ez a legnagyobb baj. 2 dolog van normalizálva: a közöny (ne csinálj semmit) és a hőbörgés (mindig minden szar).

És ez ad egy alaphangulatot ennek az országnak.

Az embercsecsemő úgy jön a világra, hogy mindenre nyitott, minden érdekli, őszinte, nyitott, szégyentelen és barátságos (most hagyjuk a fejlődési rendellenességeket). Aztán jön a szocializáció. És lesz a kihasználások/bántalmazások hatására zárkózottság, közöny, szégyen és depresszió - dermedtség. Üss vagy fuss - vagy tettesd magad halottnak. Ezek mind a dermedtég állapotai. Jönnek szembe velem ezek a kampányplakátok az utcán - és az egyiken reflexből felnevettem, annyira nevetséges volt: hogy ez mennyire szégyenteljes. Ami erre írva van. És hogy ezért fizetünk. MI fizetünk. A mérgező, lélekölő magyar munkahelyemen megdolgoztam azért, hogy ez a plakát ide kikerülhessen. Az én lelkem ment tönkre azért - hogy aztán kikerülhessen ide az utcára és tovább rombolja. Undorító a plakát (1) - a mi pénzünkön vették (2) - és ez nem zavar senkit (3): ezért kellett felnevetnem. Mert kínomban már nem tudok mást tenni.

Nagyon egy kifacsart világban élünk.

Engem nem így neveltek az iskolában. A 2002/6/10-es választások idején még nem voltak ilyen plakátok.

Mondd, hogy konzervatív vagyok. Az ma már szitokszó - de nézz egy kis Euronewst, nekik áll a világ: a többség az.

Neveztek már mindennek: fideszesnek és baloldalinak is.

Nem akarom tudni, hogy mi vagyok. Kétszer álltam neki kitölteni a Political Compasst. A Chrome csodái miatt mindkétszer félbeszakadt. Feladtam. Én nem kezdem még egyszer elölről. Töltöttem ki már elég személyiségtesztet pszichón.

Majd talán egyszer újra nekiesek - ahogy a 16PF-nek egyszer az Allee-ban - addigra már túl voltam az eredeti MBTI-n rég (vezető-executive/konzul-consul vagyok, ha érdekel - valszeg hangulattól függ, épp merre billen: ez a 2 típus csak 1 vonás mentén tér el, ahol én kb. középen vagyok). Fogalmam sincs, mi lesz arra a 2 papírra írva, amit le fognak rakni elém. Ahogy ‘18-ban és ‘22-ben is olyan pártok neveivel volt tele, akikről akkor hallottam először - és tudtam, hogy most is fogok utoljára. Aktívan távol tartom magam a pártpolitikától, de ha én felvilágosult emberként nem tudom, mit kezdjek majd azzal a darab lappal, akkor mi a helyzet a többiekkel? Valahol egy "MINTA" vízjellel ellátott választólap elérhető az interneten? Hogy tudjak előre készülni, mint egy jó egyetemi vizsgára? Erről kellett volna egy QR-kódot elhelyezni abban a lev��lben - pünkösdkor nagyanyám volt kedves és odaadta a választási behívómat - egy karácsonyi képeslappal együtt, amit a Református Egyháztól kaptam, amiben megköszönték a tavaly nyári önkéntes munkámat - mikor máskor örülök jobban annak, hogy valaki áldott karácsonyt kívánt nekem, mint pünkösdhétfőn?

Csütörtökön már csak aludtam.

Addigra már másfél hónapja átjelentkeztem szóval csak kíváncsiságból bontottam ki.

Én még soha nem vettem részt önkormányzati választásokon. ’19-ben az önkormányzatira nem kaptam levelet. A lakcím nélküliek olyat nem kapnak Nem is mentem el: mert nem tudtam, hova kéne. Legalább a Tárhelyre küldhettek volna. Nem is értem, miért nem oda küldik. Van valami furcsa ebben az országban. ’15-ben meg már nem ott laktam akkor, ahova mennem kellett volna és tartózkodásim nem volt - annyit meg nem ért, hogy én odavonatozzak, sokat gyalogoljak, aztán ezt vissza is eljátsszam Monorról Őrbottyánra (3 óra vonattal és gyalog az út, aztán ezt vissza, az már 6 óra utazás azokért az x-ekért).

Utoljára népszavazáson szavaztam érvényesen [vicces, hogy ‘22-ben ez egyben volt a parlamentivel és elvileg ugyanazok szavaztak, a népszavazás mégis érvénytelen lett - nem akarják megvédeni a gyerekeinket vagy csak cinikusok (méghogy én vagyok az), nem tudom]. ‘18-ban kaptam rá az érvénytelen szavazásra, mert elegem lett abból, hogy lecsesznek elém egy lapot tele ismeretlen kamupártok megélhetési politikusainak neveivel: senki nem érdemli meg a szavazatomat. ’19-ben már nem is gondolkodtam: hatalmas mosollyal vettem át délután 5-kor az Eötvös10-ben az ívemet - a ‘18-as újbudai átjelentkezési válság után megfogadtam, hogy ilyet még egyszer nem - a ‘22-est már nem is merték abba a suliba szervezni, pedig a ‘16-os népszavazás is ott volt: minden gond nélkül lezajlott -, hogy aztán 2 mp alatt behúzzam az átlókat: egy nagy X - két egymást metsző vonal saroktól-sarokig.

El se olvastam, mi van arra a papírra írva. De asszem lefényképeztem. Talán elő tudom kotorni a Google Fotókból.

Nem bátorítok erre senkit. Mindenki döntsön belátása szerint. Nekem még mindig fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni. Túl nagy a súly. Túl nagy a felelősség. Nem bírja ezt a lelkiismeretem. Választani: két (vagy több) szar közül? Aztán két (vagy több) szék között a földre esni? Nem bírom azzal elintézni, hogy "Úgyse rajtam múlik, ez csak 1 szavazat" - ha mindenki így gondolkodik, akkor végülis ki dönt? A manipuláció? A szociálpszichológusok tudják rég. Iszonyú befolyásolhatók vagyunk.

’21-ben egy lakodalmon nekem szegezték a kérdést, hogy "Miért, te a Fideszre szavaztál?" Valószínűleg soha nem fogom elfelejteni, ez már örökre belém égett jó vakuemlékként: mert teljesen másról volt szó, aminek semmi köze nem volt a pártpolitikához. Azóta használom azt a kifejezést, hogy “habzószájú balliberálisok”. Ezt a "ballibsi" (ők hívják magukat így, szóval megtisztelem őket azzal, hogy az általuk előnyben részesített megnevezéssel hivatkozom rájuk) ismerőseimnek nem szoktam mondani, nehogy megsértődjenek. De amióta egy momentumos pesti polgármester (a kedvenc kerületem, pedig nem ott lakom, just sayin’; na vajon ki lehet az) szájából elhangzott közvetlenül mellettem a "Momentum fasiszták" kifejezés, és hogy "ő is próbálja irtani őket", azóta legitimizálva érzem magam. :)

Gondolkodni veszélyes. Sajnos nem lehet kötelezővé tenni - de szerencsére betiltani sem. Én megérteni akarok - és együttgondolkodni - másoktól tanulni. Velük együtt fejlődni és alkotni. Sokan ezt nem értik. De azért folytatok annyi interakciót - annyit beszélek, néha hülyeségeket -, hogy kijavítsanak és hasonszőrűeket találjak és nálam nagyobb tudásúaktól tanulhassak. Egyszer megvádoltak azzal is, hogy biztos, hogy hazudok, amikor azt mondom, hogy én szeretem a kritikát. Mert hogy az mindenkinek fáj. Fenét. Egy tök jó visszajelzés arról, hogyan látnak mások és mit csinálok jól/szarul szerintük - és talaj annak, hogy elgondolkodjak hogyan és mit változtathatnék - akkor is, ha telebőgöm a kispárnámat közben (minden akut érzelmi krízis 3 napig szokott tartani nálam - kivéve a féléves PTSD -, ezt már 2012 óta tudom magamról). Nem hiszem azt magamról, hogy tökéletes vagyok, mert sajnos messze több a korlátom, mint szeretném és nem mindből tudok kitörni. De azért újra és újra nekiugrok a falnak, mert mazochista vagyok és szeretem, ha fáj.

Kedden láttam egy az interjú a Euronewson ( https://hu.euronews.com/2024/05/31/ir-kormanyfo-a-kozel-keleti-stabilitashoz-szukseg-van-a-palesztin-allam-elismeresere). (Lehet, hogy Írországba kéne költöznöm.) Kétszer is megnéztem. A csávó zseniális. Figyelek és tanulok. Elemzek és tanulok. Éljenek soká a centristák! Szerintem én egy liberális konzervatív vagyok.

Frissítés:

2024. június 8., szombat, 14:29

Kedd este az OBI-ig kellett mennem varrótűért, mert sehol máshol nem lehet kapni ebben az istenverte városban hétköznap este 6 után. Hét közepére annyira begörcsölt az epém és kijött rajtam a kialvatlanság (nem lehet örökké 2-5 óra alváson élni), hogy csütörtökön és pénteken nagyrészt csak aludtam - nagyon szarul voltam. Ezt péntek este törtem meg, amikor 20:40-kor besettenkedtem az Aldiba az 1. coláért, amit meglátok [valami alsópolcos sajátmárkás volt, de legalább 50 Ft-ot fizettem a palackért; kéménybe korommal: nem kidobni! (már új rendszer van, elvileg januártól, gyakorlatilag… eh, most májusban láttam először 50 Ft-os visszaváltható aludobozt - a régieket január óta már nem veszik vissza, ezek bezzeg milyen kva drágák…)] - már orvosok is mondták nekem, hogy ha ilyen szarul vagyok, igyak colát - egy volt munkatársam szerint az ördögöt is kiúzi.

Működött, mert azóta jobban vagyok. De lehet, hogy csak az tette, hogy utána felültem a 7-es buszra, hogy “legalább lássam egy kicsit a várost” (ilyen öreg vagyok már), elmentem az Urániáig, aztán fordultam egyet - lehet, hogy jó irányba rázta a vesekövemet.

[angelblueb]

PANDÉMIA (Tesla 2.)

Figyelmeztetés: A novella a Tehetség Íróstúdió és a Könyvfőváros 5. workshopján félóra alatt született (https://facebook.com/events/s/a-pandemia-emlekei-pillanatok-/457600350062723/). A szerző gyakorlatlan novellista.

Úgy tűnt, mintha ebben a városban mindenki összefogott volna ellene. Az, hogy le volt zárva a híd, csak a kezdet volt. A főváros nagyon belejött ezekbe a hídfelújításokba. Biztos megint megjöttek az EU-s pénzek, amikre úgy vártak. Komolyan, ezek az emberek nem úgy élik ott az életüket mint más tisztességes állampolgár: nem azt várják, hogy "jaj, mikor lesz már hónap eleji fizunap", hanem "jaj, mikor lesz már a következő az Unió átutalja a pénzeket-nap". Utoljára akkor csináltak ilyet, amikor a fél emberiség majdnem szerencsésen kiszelektálta magát a kézmosás hiányával atombomba nélkül is - viszonylag olcsó és kíméletes megoldás, nemde? -, de aztán jöttek azok az aspergeres tudósok, akik embert nem akarnak látni a közelükben, de kényszeresen beleássák magukat a biológia legsötétebb bugyraiba és különben is, milyen jól jönne az az orvosi Nobel-díj, hogy legyen pénz a további kutatásokra -, ezért sajnos megmentettek minket a kipusztulástól. Pedig egész jól haladtunk. Pár hónappal előtte még mindenki azzal a svéd kiscsajjal volt elfoglalva, a csapból is az ömlött, hogy inkább zárd el, mert nem fogjuk túlélni, csak a következő évtizedeket, ha nem térünk vissza nagyanyáink második világháborús praktikáihoz: azaz kezdünk el veszettül spórolni és újrahasznosítani mindent, ami nem lélegzik. Ja, csak ma ezt már divatosan környezettudatosságnak hívják. Az ezredforduló tájékán még többévtizedes fonott szatyrokban vitték vissza a közértbe a visszaváltható Coca-Colá-s meg fantás üvegjeiket egy doboz szódapatronnal a hónuk alatt - aztán beléptünk az Unióba, ránk szakadt a Közel-Nyugat és kapitalista mintára közölték, hogy a jólléti társadalom alapja az, hogy semmit nem kell újrahasználnod, mindent nyugodtan dobj el, mert ezt hívják kényelemnek - és elkezdtük mi is teleszemetelni az óceánokat annak ellenére, hogy egy tenger sem mossa Magyarország partjait. 15 évvel később egy skandináv kisiskolás Insta történetei hatására pedig újra feltaláltuk a spanyol viaszt - és ezért elkezdtünk méregdrága vászonszatyrokat vásárolni adócsaló egyéni vállalkozók Instagram-oldalairól, mert az kézműves és milyen menő. Aztán eltelt fél év, és már hirtelen senkit nem érdekelt, hogy tud-e csomagolásmentes vegán szalámit vásárolni a sarki bioboltban, csak az, hogy van-e élesztő, mert valami kínai megevett egy nem EU minőségű denevért egy helyi streetfood-osnál, aztán ezért a Budafoki élesztőgyárban hiába dolgozik maximálisra növelt kapacitással a gyártósor, nincs annyi gomba a világon, amennyi ennek a sok otthon tespedő, pár hónapja még klímaszorongó, most "10 tipp hogyan alakíts ki egy új hobbit 10 nap alatt" online kézikönyveket forgató életunt szerencsétlennek elég lenne, mert azt olvasták a facebookon, hogy mostantól otthon kell kenyeret sütni. Valaki igazán szólhatott volna nekik, hogy a pékek nem képezték át magukat egyik napról a másikra mindannyian Wolt futárnak. Azóta persze igen. Zacher Gábor szerint nem érdemes a 3. világháború miatt aggódnunk, mert mindenki tudja, hogy amíg senki nem vet be atomot, rendben vagyunk - valami podcastben erről elmélkedtek erről Nógrádi Györggyel. Zseniálisan beteg ötlet azt a két faszit összeereszteni, hogy vitatkozzanak egymással, mi fog minket hamarabb megölni: a klímaváltozás miatt kiolvadó jégsapkákban rejlő legősibb, legtermészetesebb biofegyverek vagy az atom - nagyon úgy tűnik, hogy akármit is csinálunk, mi fogjuk saját magunkat. Az emberiség ősgénállományába van kódolva a pusztítás, Freud is megmondta: építünk és rombolunk, építünk és rombolunk és eddig valahogy mindig túléltük. Talán ezt most nem fogjuk. Talán hiába újítják fel a hidakat, hamarosan le kell bombáznunk magunk mögött az összeset - vagy valaki lebombázza felülről helyettünk. De jelenleg oda kellett érnie a lánya középiskolai ballagására, aztán majd vissza kell fognia magát, hogy csak gondolatban fejelje le a volt felesége új férjét: és semmi fontosabb dolga nem volt annál, hogy találjon egy másik hidat - és a hirtelen Y megfordulás közben ne gázolja el a város utcáit az FKF mellett serényen tisztító, szemétevő galambot.

[angelblueb]

Ökoszorongás (Tesla 1.)

Feladat:

sci-fi / humoros / realista (szépirodalmi)

E/3-ban fogunk írni és az olvasóban fogunk szorongást kelteni: a leírással próbáljátok elérni, hogy az olvasó teljesen beszorongjon tőle.

A humoros írók paródiát írjanak. Mo.-n játszódik. Nem a ti életkorú szereplőt írjatok.

Produktum:

Becsapta a Tesla ajtaját. Kibaszott ideges volt, hát csapkodni akart. Utálta, ha késtek. Ha valamivel ki lehetett kergetni a világból, az a késés volt. Csak az volt a baj, hogy ennek a rohadt Teslának már nem lehetett olyan jó hangosan becsapni az ajtaját, mint a régi Opeljének. Az a kocsi már 20 éve is 20 éves volt, amikor 25 éves korában hozzákerült. Akkoriban majdnem egyidősek voltak a járgányával. Ő ovis volt, amikor a kocsi pelenkásként letotyogott a gyártószalagról. Bezzeg ennek a bébi Teslának szinte hangtalanul záródott az összes ajtaja. Még a kipakolt motor helyére bepakolt első csomagtartóé is. A fenébe még ezzel is!

Mindenkinek sírt a szája, hogy így a rezsicsökkentés meg úgy meg majd az oroszok elzárják a gázt. Mert ez a háború soha nem fog véget érni, ha az amerikaiak tovább pumpálják a pénzt Ukrajnába. Tiszta hidegháború 2.0. Legalább annyi ideig) eltart majd ez is.

Neki halványlila gőze nem volt, mennyibe kerül jelenleg egy köbméter gáz. A titkárnője intézett minden ilyesmit, ő legalább 10 éve nem látott egy sárga csekket sem. De valószínűleg több. Mondjuk állítólag már nem is voltak csekkek, a gáz meg víz meg áram meg telekommunikáció meg ki tudja még milyen szolgáltató e-mailben meg appokon keresztül küldött mindent. Ha volt is csekk, ő azt nem látta. Jobb is: utálta a papírokat, csak elhagyná őket. Neki küldjenek mindent elektronikusan. Onnan talán nem hagyja el. Az Atlanti-óceánon úszó Google meg Microsoft, meg ki tudja milyen hivatalosan nem adócsaló, de az összes kiskaput megtaláló multióriás szerverhajóiról csak nem lehet elhagyni dolgokat. Ugye?

Kivéve talán, ha elsüllyednek. Bár ha van eszük, használnak annyi redundáns technológiát, hogy minden felhőre mentett adat több különböző kiszolgálón is megtalálható legyen. Tanult eleget erről az egyetemen, volt néhány infós tárgya. Nagyon megmaradt benne, hogy van az a dolog, hogy RAID, mert már akkor sem értette, miért pazarolják azzal a helyet meg az erőforrásokat, hogy redundánsan tárolnak dolgokat, főleg, ha még elavult is az a technológia amit épp használnak hozzá.

Mondjuk most pont értette. Elég kellemetlen lenne, ha egy nap kiderülne, hogy csak azért tartja fent a drága Google Workspace előfizetését, hogy a cég közölje: bocsi, elhagytuk. Elsüllyedt az a szerverhajónk, amin a te cuccod volt. Az oroszok vagy valaki lebombázta ezt is, tudod, mint amikor véletlenül felrobbant az a vezeték a tenger alatt a háború kezdetén.

Na, az a környezetszennyezés. Ki volt az a hülye, aki úgy döntött, hogy azt fel kell robbantani - háború ide, háború oda? A tenger kellős közepén? Greta nem őrjöngött? Meg a GreenPeace-esek, akik a skandináv kiscsaj megjelenése előtt 20 évvel már rég lengették az újrahasznosított műanyagból készített textíliából varrt zászlóikat, hogy bocsi, baj van? Amúgy meg üvegházhatás már ezelőtt is volt. Már a 80-as években is volt ózonlyuk. Eddig is mindenki tudta, hogy van. Az ipari forradalom óta gusztustalan mértékben megy a környezetszennyezés főként a nagy. Szent. Mindennél és mindenkinél jobb és demokratikusabb. Amerikai. Egyesült. Államokban. Akkor miért egy 15 éves skandináv kiscsaj kellett ahhoz, hogy hirtelen mindenki elkezdjen ökoszorongani és azért mondja le a péntek munka utáni közös vacsit, hogy "bocs, most nem tudok menni, annyira ökoszorongásom van, a pszichológusomhoz megyek"?

Ő már rég nem is használt gázt.  Villannyal ment a fűtés, a tűzhely, az internet. Már csak a víz maradt, amit nem tudott kibekkelni, de majd az új házban. Most épült a szuperklímasemleges kéglije az erdő tövében fenn a hegyen. Ezt az ezredfordulón épült kertest itt hagyja. Bútorozottan. Ez lesz a válási ajándéka.

Amúgy különben is: minek ennyi szolgáltató? Miért nem lehet egy nagy, miért nem lehet centralizálni az egészet? Kell ez a nagy verseny, mi? A fenébe a kapitalizmussal! Azt mondják ezek az egyetemről épphogy kiesett közgazdászok, akiknek még ki se hűlt a friss, ropogós oklevelük, hogy a kapitalizmus a non plus untra. A szocializmus egy szar volt. A kapitalizmus a legjobb rendszer a világon. Na, persze.

Nem mintha ő nem ebből élt volna. Nem mintha nem az áldott kapitalizmus tette volna lehetővé a Tesláját. A 3. Tesláját. A Porsche-t már kidobta, mert az nem elég zöld. Nem elég menő. Nem elég öko.

Olyan ez a kapitalizmus, mint a demokrácia. Hogy ha nem is tökéletes, nem tudunk jobbat. Legalábbis azt mondják. Aztán valószínűleg hazudnak. Mindig valakinek az érdekében áll elhitetni valamit nagy tömegekkel, hogy hát bocsi, ütött-kopott, tudjuk, hogy zörög, de ez a legjobb, ami van. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk. Vagy hogy volt az az idézet.

A telefonja megrezzent. Nekidőlt a kocsi oldalának, benyúlt a nadrágzsebébe a készülékért. Az app szerint Rita épp most érte el a találkozási pontot. Felemelte a fejét, amikor - Bu! - hátulról valaki megragadta mindkét vállát.

Elfintorodott, miközben megfordult.

- Késtél. Levonom a zsebpénzedből. Az idő pénz, tanuld meg.

- Ja, tudom. De elhúzódott a tünti.

- Mégis milyen "tünti"?

- Demonstráltunk a suliban, hogy minden teremben legyenek szelektív hulladékgyűjtők.

- Aha. - Kinyitotta a kocsi ajtaját. - És hányan voltatok, hárman?

- Négyen.

- Intőt kaptál? Majd láttamozom az e-naplóban.

Rita megtorpant egy pillanatra.

- Van még valami. Hétvégén elmennénk sátrazni. Patakban fogunk fürödni, bogyókat eszünk, tüzet rakunk és forrásvizet iszunk majd.

- Anyád tudja?

Rita zavartan a füle mögé simította egyik szalaggal font tincsét.

- Még nem. Gondoltam, te meggyőzhetnéd.

Az orrát ráncolta. Magában sóhajtott. Válási ajándék. Egy üveg pezsgőt is hagy majd a hűtőben, amikor kiköltözik.

- Jó, de bogyókat nem ehettek. Visztek kaját - nézett a lányára. - Egy modern hippi vagy, ugye tudod?

Rita szája a füléig szaladt.

- Méghogy én! Tudom, hogy a szíved mélyén te is zöld vagy.

[angelblueb]

Ez nem a naplóm

Nem bizony.