baby-on-board-germany - Tumblr blog

[baby-on-board-germany]

Legjobb drog az ebay, avagy vásárolj okosan!

Előzetesben nézzetek meg egy videót egy nagyonkedvenc vloggertől. Nem mellesleg Eszternek hívják, vegán életmódot folytat, nagyon ügyel a környezetvédelemre és van egy Banán nevű kutyája. Ja meg egy Emil nevű kisfia.

Szóval visszavéve a szót, arról szeretnék mesélni, hogy mennyire jó és megéri használtan levadászni a babacuccokat. Hadd soroljak fel néhány érvet általánosságban:

minden sokkal de sokkal olcsóbb. Itt Németországban, nagyon sok anyuka csak elajándékozza a cuccokat, akár olyan bútorokat is, amik kicsit megkarcolódtak vagy itt-ott bele kell tenni egy-egy csavart hogy működjön. Vagy egyszerűen nincs semmi baja sem, csak kell neki a hely. Így lehet pl. babaöblöt 0-20 euróért használtan találni, az eredeti 100-200 euró helyett.

környezetvédelem. Olyan tárgyakról van szó, amiket pár hétig, hónapig vagy amx egy évig használsz. Ha tesókkal is számolsz, max ötször. Ez a rövid használati idő nem indokolja meg szerintem, hogy leterheld a környezetet a gyártással, előállítással, szállítással ésatöbbi.

sokkal több időt tölthetsz el a fészekrakással. Hát ez számomra egy tök fontos érv :D Ha újonnan veszed a dolgokat, akkor is persze ugyanúgy utánaolvasol, hogy milyen funkció, milyen méret, milyen szirszar kell rá, DE ha használtan veszed meg az újonnan funkciókkal kinézett modellt, napokat és heteket is eltölthetsz azzal, hogy megkeresed a megfelelő ajánlatot. Én nagyon élvezem ezt a lassú és türelmes gyűjtögetési folyamatot, bár lehet hogy másoknak a gyors megoldás sokkal jobban bejön. És akkor itt rátérek arra,

hogy milyen jó dolog a piac analizálása.... Szóval én összeállítottam a babakelengyét, vagyis egy listát, hogy mi kell az első felszerelésbe feltétlenül. Aztán kilistáztam, hogy mi mennyibe kerül újonnan, majd a listán bejelöltem azokat a dolgokat, amik nem feltétlen kellenek újonnan. (Mert pl. biztonsági és higiéniás okokból a babamatracot vagy autósülést nem veszem meg használtan) Ezek után jött a használt piac elemzése. A jópártizen olyan cikknél, amket úgy ítéletem meg, hogy akár használtan is teljesen jó lehet, hetekig figyeltem az áralakulást és ajánlatmennyiséget az ebayen es a facebook marketplace felületén, majd nagyjából beírtam egy tól-ig határt a listámba, hogy mennyiért reális megvenni. És innentől kezdve, hogy van egy reális használtpiaci ár a fejemben minden cikkre, kezdődhet a leskelődés, vadászat és jó vagy a saccolásomnál jobb ajánlat esetén a lecsapás. A végső és legjobb lépés egyébként az, hogy kiszámolom, hogy a) az újonnan megvett cikkhez képest, illetve a b) használtan saccolt árhoz képest mennyit sikerült spórolnom. Imádom ezt a folyamatot.

A ruhákkal kapcsolatban pedig csak annyi érvet hoznék fel a használtpiaci vásárlás mellett, hogy:

ebben a méretben a babócák nagyon rövid ideig hordják a ruhákat. Ennek megfelelően a használtan vásárolt ruhák is 1-2x vagy egyáltalán nem voltak gyereken.

a rövid idejű használat miatt ezek a ruhák nincsenek is lehasználva annyira. Az általam eddig összeszedett cuccokon is csak 3-4 darabon van itt-ott egy folt, ami szerintem egy nagyon szép arány.

a használt ruhák legalább 2x át vannak mosva, ezzel sokkal puhábbak és tisztábbak, ami nagyon jót tesz a bababőrnek. Ezen kívül istenien illatoznak is, ha átveszed őket :D

használt ruhából sokkal olcsóbban sokkal többet tudsz összeszedni, a mennyiség mellett pedig az szól, hogy így a gyors használódás (lásd mindenféle eredetű foltok) miatt nem kell kétnaponta mosnod.

Nos akkor nézzük a konkrét adatokat:

Összesen 153 darabra (a játékokat és más apróságokat nem számolva) 90 eurót költöttem. Az új árral számolva, ami 916 euró lett volna, így összesen 826 eurót spóroltam. A darabonkénti átlagár 1,7 euró. Hozzá kell ehhez azért tennem, hogy a csomagokban sok olyan darab is volt, ami nem szerepelt feltétlenül, vagy nem ekkora mennyiségben a listámon, ezért újonnan nem valószínű, hogy ilyen darabszámú és összeállítású alapcsomag lett volna. De erről mindjárt írok még :)

Kezdjük a bodykkal: az alapcsomaggal nagyon elégedett vagyok, 50-56os méretből szerintem elég van ahhoz, hogy akár stresszmentesen naponta többször is tudjam cserélni és ne legyen para a mosással. Nagyobb 62-68as méretből még szeretnék hozni egy párat. Mivel március végi babával számolunk, úgy gondolom, hogy nagyobból nem kell feltétlen hosszabb ujjú, főleg hogy nagyon sok hosszú ujjú felsőnk és pulcsink van, és lehet rétegezni.

A következő alapdarab a rugdalózó, amiből szintén mindenképp kell még egy pár, főleg nagyobb méretben. De ezt azért mindig talál az ember, nem aggódom. A hálózsákok fantasztikus fogás volt. Az öt darab hálózsákot sikerült 10 euróért lecsapnom (újonnan egy hálózsák olyan 20 euróba kerül), az anyuka pedig lelkesen hozzácsapta az overallt. Na pont ez volt az a tétel, amin nagyon gondolkodtam, hogy kell-e nekünk. Ugye tavaszi baba lesz, nem tudni hogy lesz-e olyan hideg, hogy ráaddjam, de azért nyilván nem rossz, ha van, DE nagyjából újonnan 30 euróval kell számolni. Ezt abszolút pénzkidobásnak találtam, pláne, hogy jövő évben meg tuti nem lesz rá jó. De így minden dilemmám megoldódott :D

Nos, nadrágból és hosszúujjú felsőből semmiképp sem akartam ennyit hozni. Főleg mert úgy olvastam, hogy baromi nehézkes főleg az elején rájuk adni, gondolkodjam inkább egyszerűbb darabokban. Viszont tavasszal a kiszámíthatatlan időjárás miatt, a réteges öltözködés talán így könnyebben megoldható lesz. Nos, most van ennyi, ezzel élünk, hiányozni biztos nem fog :)

Ezek a pólók és shortok egy elcsábulásom eredménye, ezek kivételesen újak. De kifogtam eg baromijó akciót, amely során az alapból leértékelt babaruhákra még 50% kedvezményt adtak. Így költöttem 7 eurót pont 7 darabra, úgyhogy simán belesimul a büdzsébe.

A ruhacsomagokban itt-ott-amott voltak olyan ruhácskák és szettek, amiket direkt különtettem, mert annyira csinik és szépek, hogy ezeket külön kimenősnek szeretném megtartani, ha látogatók jönnek vagy barátokkal találkozunk, ilyenek. Voltak egyébként még apróságok, amiket az anyukák mindig a ruhákhoz csaptak: ilyenek voltak például a cipőcskék, amik borzasztó aranyosak, de életemben nem vettem volna meg őket mert semmi értelmük. Persze nem mondom, hogy nem fogom felhúzni a babócának így hogy van, de tudnánk nélkülözni. A sapikból összesen 18 darabot sikerült összegyűjteni, méghozzá azért, mert ez pont az az árucikk, amit az anyukák csak úgy beledobnak a csomagba 3-4 darabot, mert az is ott kallódik. Kaptam egyébként még pár cumisüveget, szoptatós sálat meg játékot is csak úgy mellékesbe, illetve egy babapárnát, amivel el lehet kerülni, hogy benyomódjon a kis feje. Ezek csak úgy a pluszok, amik úgy voltak benne a csomagokban, hogy nem kifejezetten azokért vettem meg őket. Ja, és még van a gyűjteményben négy textilpelenka is, aminek nagyon örülök, persze nem lesz elég. (Textilpelenkát egyébként nagyon nehezen találok használtan új áron alul, valszeg azért, mert pont ezek azok, amiket nagyon lehasznál mindenki, és azt azért már inkább kidobják és nem teszik fel. Úgyhogy lehet, hogy kénytelen leszek újonnan venni.)

Összességében nagyon, kifejezetten elégedett vagyok a kis szerzeményeimmel, még egy pár body és rugdalózó, illetve zokni, harisnya és textilpelenka hiányzik, valamint az ilyen egyéb textíliák, mint törölköző, takaró ésatöbbi.

Facit: menjetek és vásároljatok okosan, használjátok ki a használtcikkpiac előnyeit!

[baby-on-board-germany]

Azok a fránya terhességi csíkok!

Így a 14. héten kezd nőni a pocak és feszülni a bőr. Sokak által emlegetett "mumus" a terhesség alatt a terhességi csík, vagy stria.

Ha striákról beszélünk, nézzük meg először is, hogyan épül fel a bőrünk: sokan emlékeznek még biológiaóráról, hogy három rétegből épül fel, ezek pedig a bőralja (subcutis), irha (dermis) és felhám (epidermis). A különböző szintek különböző feladatokat látnak el:

Az epidermis a bőr legfölső része, és elsősorban védelmet biztosít a bőr többi része, illetve a mélyebben fekvő struktúrák számára. A felhám legalsó részén van egy vékony, egy sejtrétegből álló hártya, amely folyamatos osztódásra képes. Az osztódó sejtek egyre feljebb és feljebb tolják egymást a sorban, így alakul ki a felhám jellegzetes struktúrája. Ez a bőrréteg nem rendelkezik közvetlen tápanyag és folyadékellátással, hiszen nincsenek benne bőrerek. A legalsó sejtsorok az irhából kapnak "szivárogtatva" némi tápanyagot, így életben tudnak maradni, de minél feljebb haladunk az epidermisben, annál halottabbak lesznek a sejtek. Elvesztik folyadéktartalmukat és így funkcióképességüket is. A teljesen kiszáradt és már felismerhetetlen strukturájú sejtek tömegéből alakul ki a szaru.

Az irha a bőr igazán élő része. Telis de teli van apró vérerecskékkel, idegvégződésekkel - baromisokfajtával mindenféle dolgok érzékelésére, mint nyomás, hő, tapintás, stb. - illetve a számunkra fontos fehérjefonalakkal.

A bőralja elsősorban zsírsejtekből áll, és tápanyag raktározására szolgál (lásd kulcsszó szubkután zsír).

Nézzük csak meg azokat a híres bőraljai fehérjefonalakat és hogy mire valók?

Ezek főleg kollagén- és elasztinfonalak, amelyek a bőrnek ezt a rétegét elsősorban felépítik, és a struktúráját adják. Fontos tudni, hogy az elasztin a bőr rugalmasságát biztosítja, anyaga könnyen és jól nyújtható szakadás nélkül. A kollagénfonalak ezzel szemben a bőr alapstruktúráját hivatottak biztosítani, anyaguk rugalmatlan. Az öregedő bőr veszit kollagéntartalmából, és a meg-megbomló alapstruktúra miatt alakulnak ki a bőrön a ráncok:

Mi történik a terhességi csíkok megjelenésekor? Nagyon fontos, hogy ezek a bőrhibák nem csak terhesség során jelenhetnek meg, hanem bármely hirtelen bőrnyúlás hatására (pl. hirtelen hízás, testépítés, hormonális hatások).

Szóval a bőr hirtelen, nagy mértékben megnyúlik. A bőr alapstruktúráját adó kollagénfonalak viszont nem nyúlékonyak ilyen szinten, és elszakadnak. A kollagénfonalakon alapuló felhám rész is velük szakad. A kollagénfonalak szakadási felületén keresztül be lehet látni az irha megfelelő szintjébe, és az ott található - egyébként a felhám miatt nem látható - erek miatt a szakadási felületek az első időben gyakran vöröses-pirosas-kékes színnel rendelkeznek. Később, a bőr regenerálódási fázisában az epidermis osztódó hámsejtjei részben újra elfedik a rést, és hegként jelenik meg a sérülés. (A lenti képen is látszódik, miért van más színe egy hegnek: az epidermis-sejtek beleosztódnak a keletkezett résbe)

Nagyon fontos egyébként még az az infó is, hogy a kollagénfonalakból rengetegfélét ismerünk már, a bőr felépítésénél ezek közül a kollagén I és kollagén III fajták játszanak fő szerepet. Ezek aránya nagyban befolyásolja a bőrtípusunkat, a kollagén III típus sokkal jobban ki tud nyúlni, majd visszanyerni eredeti állapotát, míg a kollagén I sokáig nyúl, végül pedig szakadásra nagyon hajlamos. A két kollagén-fajta aránya határozza meg, hogy mekkora a valószínűsége a terhességi csíkok kialakulásának: a kollagén I-típus túlsúlya esetén sajnos gyakrabban előfordul. Van viszont egy rossz hírem is: a kollagén-fonalak típusának aránya genetikailag meghatározott, tehát ezen nem igazán tudsz változtatni.

Jó, de akkor mit tehetsz a terhességi csíkok ellen?

Első jó hír, az idősebb terheseknek (ha már olyan kevés előnye van idősebben teherbe esni, azért említsük meg azt a pár előnyt is, na): mivel bőrünk öregebb, a fent említett módon a kollagén fonalak is egyre kevesebb mértékben vannak jelen, tehát kevésbé feszesebb a bőrünk. Ez azonban azt is jelenti, hogy kevésbé könnyen szakad!

További fontos teendő, a bőrünk vitálisan tartása: előregedő, nem megfelelően ellátott kollagénrostok könnyebben szakadnak. Ezért fontos az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, elsősorban a béta-karotinoidok, E- és C-vitamin segíti a bőr egészséges felépítését, ezen kívül az elegendő folyadék bevitele.

Az viszont nem elegendő, ha megfelelő tápanyagokat viszünk be, azoknak el is kell jutniuk a megfelelő helyre - a bőrbe. Mivel bőrünkbe nem vezet nagyobb ér, hanem csak kisebb hajszálerek, jobb táplálékellátás érdekében a hajszálerek munkáját stimulálhatjuk is: többek között sporttal (a teljes keringés mértékének és minőségének javításáért), illetve hideg vizes tusolással. A hideg hatására a bőrbén található erek összehúzódnak, majd szobahőmérséklet vagy meleg víz hatására újra kitágulnak. Ez az izommunka egyfajta pumpamechanizmust hoz létre az érben, és elősegíti az adott terület vérellátását.

Nagyon sok helyen hallható az a tanács, hogy a striák elkerülése érdekében kenegesd a hasad és masszírozd olajjal. Sokan úgy gondolják, hogy a száraz bőr hidratálásával a kollagénrostok szakadását előzhetik meg. DE. (Itt olvashatsz egyébként németül egy nagyon érdekes tanulmányt arról, hogy egyes termékek milyen mélyre hatolnak le az epidermisben) A hidratálást elősegítő krémek, kenőcsök és olajok csak az epidermis halott-félhalott és félig élő sejtjeinek hidratálását segítik elő - ami nagyon hasznos, hiszen a hámlással járó viszketés, durva bőrérzést, fertőzéseket és sok egyéb dolgot megelőzhet, de a kollagénrostokhoz semmi köze. Tehát az olajozgatással nagyon jót teszel a bőröd felső részének, a striákat viszont direkte nem kerülöd el. Természetesen a rendszeres masszázs, bőr stimulálása a fent említett módon szintén aktiválja az adott bőrrész vérellátását, ami erősíti a kollagénrostokat, így indirekt módon mindenképpen segít az olajozgatás. (Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy ne dőlj be a speckó striák elleni kenőcsnek, mert nem fogsz vele elérni semmit. Egy sima testápoló ugyanúgy megteszi.)

Itt még egy rövid magyarázó videó, kedvenc német influencer-orvosomtól, Dr. Johannestől:

[baby-on-board-germany]

Ez a titkos tesók közötti kötés 🤷‍♀️

Ezt most csak így itthagyom.

[baby-on-board-germany]

Mai workout. Kis némettudás szükséges, de baromi jól esik. Maradjatok fitten!

[baby-on-board-germany]

Hormonális koktél

A hormonok nem úgy működnek, mint a mechanikus gépeknél a kapcsolók, amik ki és be tudnak kapcsolni, esetleg skálán állítani egy funkciót. Nem egy pofoengyszerű elveken működő mechanikai szerv, mint a szem vagy a szív, ahol minden kis alkatrésznek megvan a saját maga egyértelműen beazonosítható feladata, ami alapján felépül és működik a funkció, amit ellát.

A hormonokat inkább úgy képzeljük el, mint egy jó parfümöt vagy fűszerkeveréket: ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érd el, millió meg egyszáz apró összetevőre kell figyelned és ugyanakkora mennyiséget használnod. Ha valamit elfelejtesz, azt lehet, hogy észre sem veszed, de valószínűbb, hogy egy nagyon nagyon fontos mellékíz fog hiányozni, ami megadja a hormonkoktél fontos karakterét - persze ha egy másik összetevőt felejtesz ki, ugyanígy fogod gondolni.

A hormonok nem úgy működnek, mint a mechanikus gépeknél a kapcsolók, amik ki és be tudnak kapcsolni, esetleg skálán állítani egy funkciót. Nem, a hormonok mindenbe, de mindenbe beleszólnak, ebbe a folyamatba így, a másik folyamatba úgy, egyikbe jobban, a másikba kevésbé jobban. Ez egy hormonnál még úgy ahogy követhető, de ha végigvesszük a sok-sok hormonféleséget, azt látjuk, hogy nem látunk már át semmit, mert egy folyamatot millió meg egyszáz hormonocska befolyásol így vagy úgy, a hatások pedig egy egymáson keresztül-kasul mutató bonyolult hálózatot alkotnak. Szóval borzasztóan nehéz elmagyarázni, hogyan működik a hormonrendszer, azt pedig még nehezebb, hogy működik a hormonrendszer, ha a terhesség során a feje tetejére fordul :)

(A lenti folyamatábra például csak a stressz hatását mutatja be, amelyben összeszámolva nyolcféle hormon szerepel)

De nézzük meg először is, hogy mik is azok a hormonok és hogyan működnek. A hormonok igazából biokémiai vegyületek (mint a só vagy a cukor), amelyet bizonyos sejtek gyártanak, bizonyos, előre meghatározott környezeti változások hatására. Ezek a kémiai anyagok aztán a vérfolyamba kerülnek, és az elszállítja őket a test minden pontjára. Bizonyos szervekhez, illetve azok bizonyos sejtjeihez érve a hormonok olyan receptorokat találnak a sejt falán, amihez csatlakozni tudnak (szokták itt használni a kulcs-zár metaforát is). Ezekhez a receptorokhoz csatlakozva kiváltják végül a kívánt hatást.

DE ugye a hormonok mindenhová elkerülnek a testünkben, és keresik a passzoló receptorokat. Attól függően viszont, hogy milyen sejthez tudtak csatlakozni, különböző szervekben különböző hatást válthatnak ki - innen jön az a tulajdonságuk, hogy egy hormon nem csak egy folyamatot irányíthat, hanem beleszól többféle folyamatba is. És mivel a vér játssza a hormonkoktél szerepét, és (majdnem) minden hormon a vérben szállítódik, így annak hormon-összetétele nagyon finoman meg kell legyen határozva. Hogy ez hogyan történik, hagyjuk a neurológusokra, és ne menjünk bele :)

Szóval van egy adott hormonkoktél a vérünkben, ami biztosítja a normál működést. Namármost ha megtörténik a megtermékenyítés, az agyunk jelet kap, hogy figyelem, gyártási üzemmódba kell átállni és le kell gyártani egy gyereket. Az agyad azonnal elkezdi újrakeverni a hormonkoktélt, és gyakorlatilag minden belső szerved működését - a hormonkoktél közvetítésével - újraprogramozni, hogy a gyártási folyamatnak a legmegfelelőbb környezetet biztosíthassa.

A következőkben csak és kizárólag azokat a hormonokat szeretném bemutatni, amik a terhesség során megváltoznak, illetve fontosabb szerepet játszanak. Figyelem, a hormonháztartás ennél természetesen sokkal több elemet tartogat még meglepetésként :)

A fenti rajzon láthatod, hogy a (főbb) terhességi hormonok igen jelentős mértékben változnak meg.

A HCG-hormont mindenki ismeri. Ha nem is névről, de gyakorlatilag mindenki kimutatta már, aki csinált egy pozitív terhességi tesztet. Az angolul human choriongonadotropin nevű vegyület csak és kizárólag megtermékenyítés után termelődik, méghozzá az osztódó petesejt külső sejtecskéi, a chorionok által (amiből később a placenta fejlődik ki). Szintje az első trimeszter során folyamatosan növekszik, majd a trimeszter végén hirtelen esik le. Egyes elméletek szerint a HCG-hormon szintjének a szervezet számára szokatlan növekedése okozza az első trimeszterre jellemző állandó hányingert. A HCG-hormon egyébként az ösztrogén- és progeszterontermelést segíti a petefészkekben egészen addig, amíg a 3. hónaptól kifejlődött placenta ezt a feladatot át tudja venni - aztán már persze nincs rá szükség.

Az ösztrogén az a női nemi hormon, amiről már mindenki hallott, ő a felelős a másodlagos női jellemek és a nemi érésért a lányoknál serdülőkorban, illetve a normál női nemi ciklus során a peteérést stimulálja. A terhesség alatt először a petefészekben található sárgatest, majd a placenta termeli, és a terhesség alatt folyamatosan növekvő szintje elsősorban a méh és mellek fejlődését és növekedését segíti. Hatását a kötőszöveti kollagénfonalak (amik ugye feszessé teszik azt) lazításával éri el, így azok tágulásra, ill. mozgásra képesek. Ehhez a témához már írtam egy bejegyzést, a hasfájás okáról.

Következő hormonunk a progeszteron, amiről sokan szintén a női nemi ciklussal kapcsolatban hallhattak már. A progeszteron a normál ciklusban felelős a méhnyálkahártya megvastagodásáért, ami a lehetséges beágyazódást segíti elő (ha nincs megtermékenyítés, ugye ez a megvastagodott nyálkahártya válik le és ürül menstruáció formájában). Az ovuláció után az érett petesejtet petefészekből kilökő tüsző maradék sejtjeiből keletkezett sárgatest termeli egészen addig, amíg a 3. hónapban kifejlődött placenta átveszi a termelést. Széleskörű hatásai közül fontos megemlíteni a simaizmokra való ellazító hatását, ami sok különböző szimptómát okoz:

a vérerek falaiban található simaizmok ellazulásával tágulnak a vérerek, ami vérnyomásesést okozhat, de elsődleges célja az erősebb vérellátás biztosítása,

az emésztőszervrendszer izomzatának ellazulása a gyomorban a gyomorszáj záródásának funkcióhibáját okozhatja, ami gyomorégéshez illetve hányingerhez vezethet, a belek izmainak ellazulása a perisztaltika lassulásához és székrekedési panaszokhoz vezethet (erről bővebben itt). Ennek elsődleges célja, hogy a belekben hosszabb ideig időző táplálékból több tápanyag szívódhasson fel, a baba ellátásának optimalizálása céljából,

a húgyvezetékek és húgyhólyag izomzatának ellazulása okozhatja a vizelési zavarokat gyakori vizelési inger, vagy később akár inkontinenciás tünetek kialakulásával is,

persze elsősorban a méhizomzat ellazulásával a méh problémamentes növekedését segíti, később pedig a szülőcsatorna lazulását segíti elő,

izomlazító hatása miatt hipnotikus érzetet és boldogságérzést okozhat.

A placentahormon vagy HPL az 5. héttől a korai placentában termelődik és szintje folyamatosan emelkedik terhesség alatt. Elsősorban a babóca "finomságokkal" való ellátását készíti elő, így a placenta proteinképzését serkenti és a főtusz számára használható alakba konvertálja az anyai vérben található szőlőcukrot. Hatással van továbbá az anyai inzulinképzésre is, aminek megbolygatása terhességi cukorbetegséghez vezethet. (És itt egy élő példa a hormonkoktél bonyolultságára, folyamatábrán: megtermékenyítés > (különböző folyamatok és hormonok) > placenta képződése > HPL termelődése > inzulinszint változása > cukorfelhasználás megváltozása).

A prolaktin, ahogy a neve is mutatja, elsősorban a mellek szoptatásra való előkészítésében, illetve a tejtermelésben játszik szerepet, először a szülés után lép akcióba. Az agyban termelődik.

A relaxin a petefészkekben termelődik és hozzájárul a medencekörnyéki ízületi szalagok meglazulás��hoz, ami a méh növekedését, a születési csatorna tágulását és a szülés előkészítését eredményezi.

Az oxitocin nagyon sokak számára ismert kötődési hormon, amiről egy másik plattformon, itt írtam már bővebben. Az agyban termelődő hormon elsősorban méhösszehúzódásokat eredményez. Szerepe a vajúdási és kitolási szakaszban elképesztően fontos, ezért szülésbeindításhoz is sűrűn használják. Későbbi fázisban különböző ingerekre, mint baba látványa, vagy sírás hallása, illetve mellbimbó ingerlése hatására termelődik és igen fontos szerepe van a kötődés kialakulásában.

Természetesen más hormonok is szerepet játszanak a babagyártás folyamatában, mint pl a kortizol stresszhormon vagy egyéb androgén hormonok - tesztoszteron például a férfi külső nemi szervek gyártásához kell-, de a tiroxin növekedési hormon is.

[baby-on-board-germany]

Mi is az? Nyaki redő mérés és triszómia

A nyaki redő mérést az első trimeszter végi ultrahangvizsgálat során szokták megmérni. Erre a 11. és 14. terhességi hét között sor. Ennek a meghatározásnak két egyszerű oka van:

Ahhoz, hogy az arányosság, tehát az irányszámok nagysága megfelelő legyen, a baba hosszának (fejtől fenékig) 45 és 84 mm között kell lennie,

illetve a 14. hét után már olyan kifejlett a babóca nyirokrendszere illetve veséje, hogy a nyaki redőben felgyülemlett vizet a magzat szervezete elszállítja.

A mérés a babóca tarkóján felgyülemlett víz mennyiségét méri, a nyak hátsó részének gerinc feletti bőr és bőr alatti szövetek közötti rés alapján. Ez a rés az ultrahangon fekete, ill. sötét résként jelenik meg, ami a vizsgálat során könnyen mérhető.

A mérés irányszámai pedig a következőek:

1 és 2,5 mm vastagság között a nyaki redő vastagsága átlagosnak,

3 mm fölött vastagnak,

6 mm fölött pedig erősen megvastagodottnak számít.

És mi van akkor, ha feltűnő a vizsgálat? A nyaki redő vastagsága a következő betegségekre lehet utaló jel:

13, 18 és 21 triszómia,

szívhiba,

rekeszizormsérv,

gátolt nyirokelfolyás (anya)

a főtusz vérszegénysége

a vér alacsony proteinszintje

infekció

Ezek közül a nyaki transzparenciamérést elsősorban a triszómiákkal szokták összefüggésbe hozni. Én magam is meglepődtem, hogy megvastagodott nyaki redőt egy egyszerű infekció, fehérjeszegény étkezés vagy nem megfelelő nyirokelfolyás is okozhat. Ezek viszonylag nevetséges okok ahhoz képest, ha megnézzük az első két okot.

Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a triszómiákkal és a szívhibákkal kapcsolatban is a mérés csak egy irányadó érték, és nem egy biztos diagnózist adó vizsgálat! Ezt azért fontos megjegyezni, mert sajnos sok olyan eset van, hogy a nyaki redő vizsgálat után az eredménytől megijedt szülők elvetetik az egyébként lehet, hogy teljesen egészséges gyermeket - a vizsgálat időpontja nagyjából az utolsó időpontra van datálva, ha azt nézzük, meddig lehet abortuszt végeztetni.

Nagy sajnálatomra nem találtam statisztikai adatokat arról, hogy mekkora a valószínűsége egy fals pozitív vagy egy fals negatív nyaki redő vizsgálatnak, tehát mekkora arányban született egészséges gyermek feltűnő nyaki redős vizsgálat után és fordítva. Annyit tudok mondani, hogy édesanyám és keresztanyám terhességei során is előfordult feltűnő nyaki redő mérés, mégis mindannyian egészségesek vagyunk. Amit én tennék, egy feltűnő eredmény után elmennék egy biztos eredményt ígérő kromoszómavizsgálatra.

De mi is az a triszómia és hogyan alakul ki? Nézzünk meg pár alapfogalmat:

A kromoszómák azok a DNS-láncok (leegyszerűsítve), amik az öröklött tulajdonságainkat kódolják. Persze a tulajdonságokon kívűl sokminden mást is, ők tartalmazzák a szervezetünk működésének pontos kézikönyvét, minden csavarnak és irányítókarnak a felépítése és funkciója megtalálható bennük.

A genom az ember összes kromoszómáját jelenti: a kromoszómákat párba lehet rendezni (ezek nagyjából ugyanazokat a funkciókat írják le, csak az egyik az anyától, a másik az apától származik, ezért picikét különbözhetnek). Az egyes kromoszómafajtákból 23 darab van, párosítva tehát 46 darab.

Triszómia esetén az egyik kromoszómatípusból kettő helyett három darab van. Hogy ez hogyan fordulhat elő, mindjárt megnézzük.

És akkor most nézzük a három legfontosabb triszómiatípust:

A 13-as triszómia, vagy Patau-szindróma, több szervrendszer súlyos fejlődési zavarát eredményezi, és a magzat még születés előtt vagy maximum egy évvel a születés utáni halálát okozza.

A 18-as triszómia, vagy Edwards-szindróma szintén súlyos szervfejlődési rendellenességet okoz és szintúgy a magzat halálához vezet.

A 21-es triszómia talán a legismertebb, másik nevén a Down-szindróma. Erre nem is vesztegetnék több szót, mindenkinek van több-kevesebb ismerete róla, többet itt olvashatsz.

Sokan tudjuk, hogy az édesanya korával nő a triszómiák aránya. Erről itt egy kis táblázat is:

No de miért van ez így? Egy kis biológiai előismerettel és józan emberi ésszel nem is olyan nehéz megérteni. Kezdjük a magzati korral! Mégpedig az anya magzati korával. A női ivarszervek magzati fejlődése során már kialakulnak a petesejt-kezdemények: gondoljatok bele, Ti már a nagymamátok hasában "megszülettetek" - legalábbis félig. Ezek egy meghatározott számban alakulnak ki és raktározódnak el a petefészekben.

Ezek a petesejt-kezdemények a születés pillanatában az első meiózis profázisában megragadva találhatóak meg, majd a serdülőkor ösztrogén-hatására fejlődnek tovább elsődleges vagy éretlen tüszővé. Innen, ha eljött az idejük - van aki csak 14 évig, mások egész 50 évig várakoznak ebben az állapotban! - érett tüszővé (tüszőérés vagy ovuláció) fejlődnek és befejezik az első meiózist, majd a petesejtet a petevezetőbe kilökve sárgatestté alakulnak és elkezdik a beágyazódást segítő progeszteron-hormon termelését. A petesejt a második meiózis első fázisában lökődik ki, ez viszont csak és kizárólag akkor fejeződik be, ha a megtermékenyítés megtörténik.

Ebben a leírásban, ha nagyon figyeltél, már elrejtettem azt az információt is, hogy miért jellemző, hogy növekedő életkorral növekszik a triszómiák valószínűsége. Nézzük csak, mi a manó is az a meiózis.

A meiózis a sejtosztódás egyik fajtája, amely során (fontos!):

az ivarsejtek jönnek létre (tehát petesejtre és hímivarsejtre jellemző)

egy anyasejtből négy sejt jön létre

a négy létrejövő sejt genetikai állománya nem azonos, mert a meiózis során átkereszteződés történik (így lehet az, hogy te és a tesóid nem vagytok teljesen ugyanolyanok)

a létrejövő sejtek az anyasejt 46db kromoszómájából csak 23 db-ot tartalmaznak (ez azért kell, mert ha egy 23 kromoszómás petesejt és egy 23 kromoszómás hímivarsejt találkozik, az pont kiadja a kívánt 46 darabot a zigótában).

Leegyszerűsítve a meiózis két részből áll: a meiózis első fázisában a kb X alakú kromoszómák párokba rendeződnek (! jegyezd meg) a sejt közepén, aztán pedig szétválva két új sejtet eredményeznek. A második meiotikus osztódás során pedig a húzófonalak a kromoszómák X-alakú "lábait", a kromatidákat választják el egymástól, és így alakul ki a négy utódsejt.

Mi történik egy anyuka elsődleges tüszőjével, aki mondjuk 45 évesen esik teherbe? Nos, a szóban forgó, a babóca anyai genetikai térképét hordozó petesejt-kezdemény már az anya magzati korszakában kialakult, és belekerült az első meiotikus fázisba. Ez azt jelenti, hogy a petesejt-kezdemény kromoszómái szépen a sejt közepére rendeződtek, a kromoszómapárok összetapadtak és várakoznak arra, hogy a meiózis tovább folytatódjon és új sejtekbe kerülhessenek. Nos, de ez a várakozás petesejtünk esetében egész 45 évig tart! 45 év után a peteérés során folytatódik az 1. meiotikus osztódás, és az addig (évekig!) összetapadt kromoszómák elválnak egymástól és két új sejtbe kerülnek. És itt történik a - statisztikailag egyre sűrűbben előforduló - hiba a gépezetben. Az a helyzet, hogy ezek a kromoszómák annyi ideig össze voltak tapadva, hogy most nem szeretnék elengedni egymást. Így történhet meg az, hogy az egyik fajtából véletlenül kettő kerül a petesejtbe, az pedig 23 helyett 24 kromoszómával kerül megtermékenyítésre. Az apai kromoszómaszerelvény bekerülésével pedig a kettőből három lesz - és ki is alakult a triszómia.

(A poszt megírására egyébként az késztetett, mert a 11. héten lévő vizsgálaton már átestünk az első trimeszteri screening-en, ahol meg lett állapítva a nyaki redő, megjegyzem, saját kutatásaim szerint tévesen, hiszen a babócám itt még csak 3,9 cm volt. Nálunk 2,8 mm-es nyaki redőt állapítottak meg, amivel először jól rámhozták a szívrohamot, egészen addig, amíg utána nem olvastam részletesen a dolognak. A jövő, 13. héten megyek kontrollra, amikor már érvényes vizsgálati eredményt várunk.

UPDATE: a 13. héten, 7,1 cm-es babócánál 2,1mm-es nyaki redőt mértek, úgyhogy minden rendben! :))

[baby-on-board-germany]

Napibosszús

Ma nézegettem egy kicsit a babakelengye-listákat (ha összeállítok egy olyat, amit én is használni fogok, feltöltöm ide, hadd legyen egy nyolcmilliomodik is), az egyik oldalon ezt írják:

Idézem: "Fontos, hogy ha a légzésfigyelő mellett döntesz, tanuld meg az újraélesztési technikákat is!"

Szeretnélek megkérni, hogy az újraélesztési technikákat NE CSAK AKKOR tanuld meg, ha légzésfigyelőt vásárolsz, hanem mindig tudd! És ne csak babákra vonatkoztatva, hanem kisgyermekekre, felnőttekre, öregemberekre, mindig, mindenhol!

[baby-on-board-germany]

Montessori bútorok otthonra

A terhesség természetesen nem csupán a várakozásról, illetve a tünetek többé kevésbé kibírásáról szól, hanem a tervezgetésről is. Főleg, ha első baba, nagyon sok, addig számodra még ismeretlen szituációt és problémát kell majd megoldanod, ami elegendő anyagot szolgáltat az egész napos álmodozásra - erre van egy nagyon jó német szó: "Kopfkino", avagy a mozi, ami a fejedben megy.

Nos, az én Kopfkinom természetesen a születés utáni első időszakról is sokszor szól, de legalább annyit gondolkodom a különböző gyereknevelési kérdéseken, illetve konkrét gyerekbútorokon.

Maria Montessori a 20. század elején, Olaszországban alapította meg - az én szememben az első igazi - óvodáját, a Casa dei Bambini-t, ahol árva gyerekek számára valósította meg először pedagógiáját a gyakorlatban. Többek között az ő intézetében voltak először gyerekméretű bútorok.

A montessori-pedagógiát egy egyszerű elv vezérli: a szülő és nevelő hagyja a fejlődés irányát és menetét a gyermeki individuum által meghatározni. A szülő kíséri a gyermeket, alternatívák felkínálásával észrevétlenül esetleg irányítja a figyelmét. Nincs büntetés és dícséret, nincs értékelés. Ami viszont nagyon fontos: a szülő határozza meg az adott szituáció keretét. Nézzünk egy példát - amihez még segédeszközök sem kellenek: reggeli öltözködés, szeles őszi nap. Anyukának több lehetősége van:

engedi, hogy gyermeke szabadon válasszon ki akármit a szekrényéből, amit aznap fel szeretne venni,

előre meghatározza, hogy mit vesz fel a gyerek,

vagy meghatározza a felveendő ruhadarab típusát (pl. pulcsi), de a pulcsik között a gyermek választhat.

Nos, a montessori-pedagógiának az utolsó pont felel meg: a szülő meghatározza a keretet, amelyen belül a gyermek szabadon mozoghat, saját belátása szerint.

Ez a bejegyzés arról hivatott tehát szólni, hogy hogyan gondolkodom el a hagyományos gyermekbútorok, illetve gyermeknevelés során használt berendezési eszközök értelméről és próbálom gondolatban belerakni a montessori-koncepcióba. Előre meg szeretném jegyezni, hogy első gyermekemet várom, ezért nem biztos, hogy az általam megálmodott dolgok a valóságban így működnek is, mindenesetre két csodálatos és rettentő mód felvilágosult pedagógus szülőnek és négy testvérnek - értsd nagycsaládi élet - köszönhetően szerintem van egy kis tapasztalatom a téren. Nézzük hát.

RÁCSOK. Elsősorban a rácsokkal hatalmas bajom van a szokványos gyerekbútoroknál. Rácsos kiságy és járóka, hogy csak ezekkel kezdjem... Biztonság ide vagy oda, én nem szeretném bezárni a gyermekem sehova, egyszerűen ráz a hideg a gondolattól.

A rácsos gyermekágy-korszak két részre osztható: az első fél évben-évben, amíg a gyerek nem képes saját magától helyváltoztató mozgásra, elsősorban a megemelt felülete miatt a szülők derekának egészsége érdekében ajánlott :D A megemelt felülethez tartozó rácsok pedig biztonságot teremtenek. Mivel ebben az életkorban a csecsemő még nem képes elkúszni-mászni oda, ahova szeretne, ezért a rácsok ebben az életkorban inkább a szülők biztonságérzetét növelik (főleg ha babafészket is használunk az ágyikóban). Ennek ellenére viszonylagos rácstalanított verziók az ágy mellé állítható kiságyak, amelyeknek egyik oldaláról hiányzik a rács, így az édesanya éjszaka egy mozdulattal ráteheti a kezét a babára vagy akár odahúzhatja magához szopizni.

A rácsos gyermekágy második időszaka a kúszás-mászástól kezdődik. Itt a gyermek már elég nagy ahhoz, hogy saját maga határozza meg, hol szeretne lenni és helyváltoztató mozgásra képes. Ebben az időszakban véleményem szerint a rácsos ágy az éjszakai nyugalmat szolgálja, hogy a kisgyermek éjszaka ne mászkáljon mindenfelé, ne essen ki az ágyból, ne keverje magát veszélyes szituációba felügyelet nélkül. Nos, a montessori-bútorgyár-dömping már erre a problémára is talált megoldást: az alacsony védőráccsal - inkább kis kerítés szerintem, egy helyen rács nélkül, a földhöz közel elhelyezett ágyak minden montessori-pedagógiai elvnek megfelelnek: az alacsony elhelyezés balesetmentességet, az alacsony kerítés a bezártságérzés hiányában mégis biztonságot ad - ha a gyerek álmában oldalra gördülne, sem tud kiesni. A rácson lévő közlekedő lyuk pedig megadja a gyereknek azt a szabadságot, hogy eldöntheti ő maga, hogy éppen hol szeretne lenni. A többi - hogy ne mászkáljon éjszaka, ne kerüljön veszélybe felügyelet nélkül: csak szülői praktikák kérdése. Egy fix napi rutin megszokása segít az éjszakai mászkálást elkerülni, a gyerekszoba berendezése pedig nem kellene, hogy lehetőséget adjon a balesetekre (pl. konnektorokat biztosítani, kábeleket elrejteni / kábelvédővel ellátni, bútorokat a falhoz rögzíteni stb.)

További gondolkodást okozott számomra a bili kérdése. Mi a francért ültetjük a gyereket egy külön kis műanyag izére a szoba közepére, miért nem tanulja meg úgy intézni a dolgát, mint a nagyok? Ha wc-zni kell, a wc-re megyünk. Anyának és apának sem kell utána extra takarítani. Erre is vannak manapság már szuper segédeszközök, például egy ilyen:

A fürdőszobát montessori-elven berendezni szintén nem nehéz: rendezz be egy fiókot / dobozkát a gyereknek a saját, fürdőszobában használatos dolgaival: fésű, fogkefe, fogkrém, stb. és tedd egy olyan helyre, amit könnyen elér. A piacon lehet kapni gyerekméretű kis bútorkákat, amik kis polccal, törölközőtartóval, tükörrel és lavórral vannak ellátva, amit szülőként feltölthetsz vízzel, és a gyerek mindent elér. Ezek szintén nagyon hasznosak, de ha nincs egy ilyenhez helyed a fürdőben / pénzed rá, akkor egyrészt te is berendezhetsz fillérekből egy ilyen sarkot, vagy: veszel egy kis sminktükröt és kirakod a mosdókagyló szélére, illetve használtok egy sámlit, amire a gyermeked felállva eléri a kagylót.

A sámli egyébként nagyon sok szempontból értelmesen bevethető. Minden olyan felülethez használhatod, amit a gyermeked nem ér fel, és nem tudod lejjebb helyezni - elsősorban mondjuk a konyhában, sütés, főzésnél, tésztagyúrásánál ésatöbbi. Ehhez egyébként vannak külön "tanuló torony"-nak nevezett bútorok, amik a sámlinál kicsit több biztonságot és mozgásszabadságot adnak a gyereknek. Mind a sámlinál, mind a tanuló toronynál fontos, hogy a gyerek szabadon fel és le tudjon mászni rá / róla.

Következő bútordarab, amin sokáig gondolkodtam, az etetőszék. Ez is egy tipikusan olyan bútordarab, ahova lerakod a gyereket, ott marad amíg te úgy nem döntesz, hogy vége az étkezésnek és aztán kiszeded belőle. Nos, ugye nagyon fontos, hogy a csecsemőket, amíg saját maguktól szabadon ülni nem tudnak, nem szabad etetőszékben etetni. Ez a 4-9. hónapban történik meg, innentől mehet az etetőszékbe. Ebben a műfajban nekem elsősorban ez a gyerekkel együtt növő etetőszék a befutó eddig, itt a szék magasságát a falapok megfelelő távolságra való beállításával szabályozhatjuk, illetve a több lépcsőnek köszönhetően a gyerek önállóan is fel tud rá mászni.

Továbbá szimpatikus még ez az egyben etetőszék egyben asztal-szék koncepció is, amivel az ember megspórolhat es komplett gyermekméretű bútorszettet.

Ami a járókát illeti, azt már a nyusziknál megtanultam: nos, őket sem zártam be a ketrecbe, hanem egész nap szabadon rohangálhattak, eleinte az egész lakásban. Amikor a kutyus megérkezett a családba, kialakítottam az egyik szobát nyusziszobának: a szoba volt lekerítve, nem a nyuszik bezárva, a szoba minden eleme át volt ellenőrizve, hogy ha véletlenül megrágják, ne legyen belőle bajuk. Szerintem járóka helyett a gyerekeknél is érdemesebb inkább ilyen gyerekbiztos régiókat kialakítani a lakásban. Ehhez lehet kapni szuper térelválasztókat. (A képen egyébként a kialakított tér pont nem bababiztos nézzük csak a laptopot, növénykét illetve rádiót, de most itt nem ez a lényeg :D)

Ami egyébként még fontos a gyerekszoba berendezésénél: csak olyan dolgok legyenek benne, amit a gyerek elérhet, és azt tudja is elérni. Gondolok itt a gardróbra, játékokra, könyvekre, akármikre. Szóval alacsony bútorokat vásárolni, én főleg komódokban, siteboardokban meg ilyenekben gondolkodom - van is itthon egy pár, amit át lehet alakítani megfelelően. No és ilyen apróságok, hogy a konyhában kirámolni egy alacsony polcot és odapakolni a gyerekedényeket, evőeszközöket meg akármiket, amiket akár főzés-kuktáskodásnál nyugodtan használhat, az előszobában olyan akasztót montírozni, amit elér, ésatöbbi. De ez már az apróság része.

Kívánok nektek (is) sok örömet a képzeletbeli mozizáshoz :)

[baby-on-board-germany]

Mennyit hízhatok?

Nálam most, a 12. hétben kezd el mozdulni a mérleg nyelve (eddig kb. egy kilót hízhattam), ezért gondoltam, hogy utánaolvasok és meg is osztom, hogy mennyi hízás megengedett a terhesség alatt, biológiai szempontból legalábbis.

Nos, először is nézzük meg, hogy mi az a plusz súly, amit a terhesség végén magunkon cipelünk. Ehhez nagyon szépen összeszedett táblázatokat lehet találni, én most idemásolom az egyiket. (Ez egyébként a nagyon szuper és alapos "Schwangerschaft Woche für Woche" c. könyvemből van, amit Prof. Lesley Regan gyakorló szülész-nőgyógyász írt, és az én egészségügyis-orvosis-biológiai érdeklődésemet maximális módon kielégíti a leírásokkal és magyarázatokkal.)

Tehát a terhesség végén

A baba 3-4 kilót,

A placenta 0,7 kilót,

A magzatvíz 1 kilót,

A plusz vér- és egyéb folyadékmennyiség 1,5 kilót,

Az ödémák 2,5 kilót,

A mellek 0,5 kilót,

A méh 1 kilót,

Az anyai zsír 2 kilót,

összesen tehát 11-16 kilót tesz ki. Ez a hízás egyébként a terhesség folyamata alatt következőképpen alakul: az első trimeszter alatt alig, majd a 12. héttől heti 0,7-1 kiló hízás az átlagos.

Ez az ábra az átlagos hízást mutatja: A sötétkék vonal az abszolút átlagot, a körülötte satírozott világoskék terület pedig az elfogadott határértékeket. Eszerint normális az is, ha a 20. hétben még semmit, de az is, ha ebben az időpontban már 8 kilót híztál.

Namármost persze neked egyáltalán nem mindegy, hogy nulla vagy nyolc kiló plusz van rajtad a huszadik héten, de ne aggódj, erre a széles intervallumra is vannak hivatalos orvosi ajánlások. Az irányadó szám ebben a kismama terhesség előtti BMI-je. A BMI, vagy testtömeg-index, ez egy egyszerűen kiszámítható irányadó szám arról, hogy a súlyod a magasságod arányában mekkora. A BMI-számok különböző kategóriákba vannak sorolva, amely szerint megkülönböztetünk sovány, normál súlyú, túlsúlyos és erősen túlsúlyos embereket. Hozzá kell tennem, hogy a BMI egy rideg számolási módszer, ami csak és kizárólag a testtömeget és a magasságot veszi figyelembe. Mi a munkában egyébként főleg egy irányadó információs számnak szoktuk venni, ha valamilyen túlsúlyt vagy alultápláltságot mond ki, akkor mélyebb anamnézist veszünk fel az adott paciens táplálkozási és egyéb szokásairól, mert abból sokkal többet meg lehet állapítani.

Na szóval terhesség és BMI. A terhesség előtti adataiddal számold ki a BMI-det, mondjuk itt. Ha megvan a szám, és érdekel, ebből a táblázatból leolvashatod, hogy melyik kategóriába tartozol a fent felsoroltak közül:

A hivatalos ajánlások szerint terhesség alatt a BMI szerint

Sovány nők, 18.5-ös BMI alatt 12-18 kilót,

Normális testsúlyú nők, 18,5-25 BMI-vel 10-16 kilót (amit fent kiszámoltunk),

Túlsúlyos nők, 25-30-as BMI-vel 7-11 kilót,

Erősen elhízott nők pedig, 30-as BMI felett 6 kiló alatt egészséges, ha híznak.

Az látjuk, hogy a terhesség fiziológiai súlya a normál testsúlyú nőknél említett hízással egyezik meg. De miből adódik az eltérés? Természetesen, a tartalék zsír mennyiségétől: normál testsúlyú nők számára is "ajánlott" (nem kimondottan ajánlott, de átlagosan elvárható) 2-3 kilogram depotzsír felraktározása, mert ez a baba kihordása, megszületése és későbbi szoptatása során tartalék tápanyagot biztosíthat. Ha úgy nézzük, hogy egy normál testsúlyú nő 18-25% közötti testzsírszázalékkal rendelkezik (tehát testsúlyának 18-25%-a zsír), akkor egy sovány nő esetén, annyi zsír hiányzik róla a terhesség alatt, amennyivel kevesebbet nyom. Így tehát logikus, hogy a sovány nőknek azt ajánlják, hogy hízzanak többet - zsírra -, mert szükségük lesz arra a plusz energiára, ami róluk hiányzik. Ezzel ellentétben a túlsúlyos nők rizikóbetegségei nagyobb valószínűséggel lépnek fel a terhesség alatt - magas vérnyomás, diabétesz, visszér, trombózis -, ezért elsősorban a fogyás ajánlott nekik. Náluk is nagyjából 11-16 kilót tesz ki a bejegyzés előtt kiszámolt plusz terhességi súly, ami ugye a babából, méhből és egyéb adalékokból áll össze, de mivel náluk elsősorban a zsírból való fogyás ajánlott, összességében nem hízhatnak akkora mennyiségben.

Ez egyébként érdekes módon amúgy is megfigyelhető a túlsúlyos terhes nőknél, hiszen sokan amint megtudják, hogy babát várnak, automatikusan átállítják az étkezési szokásaikat hurkakolbász-sültkrumpliról zöldség gyümölcsre, mert kell a babának a vitamin. No és a kiegyensúlyozott étkezés meg is teszi a hatását :) tuti tipp: nem csak a babának kell a vitamin, tartsd meg az étkezési szokásokat terhesség után is!

És akkor így a bejegyzés végére vitassuk meg azt is, hogy mi a helyzet a híres kettő helyett eszem-mondással. Nos hát, rossz hírem van: NEM. Első trimeszterben semmi sem indokolja, hogy többet egyél. A babád a trimeszter végén is csak 15 grammos. A fiziológiai változások inkább a sok folyadék fogyasztását követelik meg. A hivatalos ajánlások szerint a második trimeszterben is csak 250 kcal-lal (egy szelet kenyér), a harmadikban pedig 500kcal-lal (egy plusz tányérnyi repeta ebédnél) ehetsz többet. Szóval semmiképpen sem a dupláját.

Amit egyébként mi csináltunk, és nagyon ajánlom tovább: tudatosan átálltunk egy mediterrán - vagy krétai - diétára. Igazából ez elég hülyén hangzik, mert a koncepció nem diéta, hanem inkább étkezési szokás, tehát hosszabb időn keresztül is folytatható. Az alapjai

Az étrend alapját a zöldség és a gyümölcs teszi ki. Tanulmányok szerint a görögök napi 1 kg friss zöldség gyümölcsöt képesek elnyomni. Magas rosttartalmuk egyébként az egyik korábbi bejegyzésemben említett székrekedés ellen is nagyon hatásos. Tehát nagyon sok a saláta, reggelire gyümölcsjoghurt, gyömölcsturmix vagy -müzli,

(Sok) só helyett friss fűszerek és sok fokhagyma (ez a kedvencem :D ),

Állati eredetű zsírok helyett kizárólag olivaolaj használata, illetve magvak fogyasztása,

Zsírszegény tejtermékek, joghurt, fetasajt, mozzarella és társai,

Húsokból pedig elsősorban a zsírszegény baromfihúsok és halak használhatóak (megmondom őszintén, én a húsra pár hete rá sem tudok nézni, a hal még úgy ahogy megy. Próbáljuk hüvelyesekkel és tejtermékkel pótolni),

Szénhidrátforrásként elsősorban teljes kiőrlésű termékek, illetve zabpehely és társai,

A diétában még egyébként a vacsihoz kényelmesen elfogyasztott vörösborocska is benne van, amit nyilvánvalóan én nem iszok, de a borban megtalálható hasznos anyagok egyébként ugyanúgy benne vannak a fürt szőlőben is, csak az alkohol káros hatása nélkül. ;)

Egyébként terhesség előtt is valami hasonló konyhát csináltunk, csak kevésbé tudatosan, sokkal inkább becsúszott a melegszendvics, a tészták vagy pizzák, vagy ha nem volt kedvünk salátát összerakni, odarohadt a zöldség a hűtőbe.

A diéta egyébként egyéb krónikus betegségeknél vagy azok megelőzésére is ajánlott, elsősorban keringési problémáknál, érelmeszesedés, diabétesz és társai esetén. Tehát népbetegségeink megelőzése érdekében is: hajrá, zöldségeshez!

[baby-on-board-germany]

Terhespilátesz gyakorlatok

Nagyon jó pilátesz gyakorlatok, többek között a gátizomra koncentrálva. A torna német nyelven van.

[baby-on-board-germany]

Terhességi tünet - székrekedés

Számomra az egyik legkínzóbb terhességi tünet - vagyis inkább mellékhatás, a székrekedés. Borzasztó, egészségügyisként mindig is nagyon figyeltem és figyelek az egészséges székelésemre, frekvenciára, színére és állagára, már csak megszokásból. Terhesség előtt legalább naponta ha nem naponta többször sikerült mosdóba menni, a pozitív teszt után pedig egyszerűen 3-4 napokig nem megy.

Na de milyen fiziológiai okai vannak ennek? Természetesen ez sem olyan mint az egyszeregy, hogy egyértelmű és kizárólagos oka lenne, mint akármi más a testünkben: a szervezetünk egy nagyon finoman összehangolt gép, amely részelemek bonyolult hálózatából áll, és bizonyos célt vagy tünetet több alkatrész elállítódásával is elérhetünk. Nézzük, hogy a terhesség alatti székrekedést mi okozza.

Elsősorban a megnövekedett progeszteronszint, ami egyrészt a beágyazódást segíti, de többek között a méh simaizomzatának ellazulását is eredményezi, ami megkönnyíti a szerv tágulását. Menjünk csak vissza egy kicsit, mi is az a simaizom?

A fenti ábrán a "Smooth Muscle Tissue" vonatkozik most ránk. Ezt az izomtípust egyébként zsigeri izomnak is szokták nevezni, mert a zsigeri szervekben található meg. Nagyon fontos tulajdonsága, hogy akaratlagosan nem befolyásolható, tehát nem tudsz arra gondolni, hogy hm most jól összehúzom a méhemet és összehúzod. Irányítása egyébként a vegetatív idegrendszer segítségével működik, főleg hormonális úton, mint esetünkben is. Simaizom található meg tehát a következő szervekben:

(Fordítás: szemek, légutak, vérerek, emésztőszervrendszer, méh, húgyhólyag)

Szóval a progeszteronszint megemelkedik a vérben és azt mondja az idegrendszernek, hogy lazítsa el a simaizmokat. De nem tudja azt mondani, hogy figyu idegrendszer, igazából nekem csak a méh simaizmainak a lazaságára van szükségem, így egész egyszerűen ellazul az összes simaizom. Nos, ez vezet ahhoz, hogy a belek tevékenysége egyszerűen belassul.

Mindenki hallott szerintem már arról, hogy milyen fontos a belek perisztaltikus mozgása. A perisztaltika működését a következő videó nagyon szépen bemutatja:

Nos, el lehet képzelni, hogy ha a simaizmok ellazulnak és képtelenek, vagy csak csökkentett mértékben képesek a perisztaltikus mozgásokra, az milyen kihatással lehet a székelésre. A terhesség alatti székrekedés első és legfontosabb oka tehát a megnövekedett progeszteronszint miatti simaizom-lazulás. Ez ellen nem lehet sok mindent tenni.

További okok egyébként:

A terhesség főleg későbbi szakaszaiban a méh nyomhatja a beleket, ami megnehezíti a bélsár haladását azokban. Ez ellen is keveset tehetsz.

A fizikai kondíció romlása miatt (rosszullétek, keringési problémák, teljesítőképesség csökkenése, kimerülés és fáradtság) a sport mennyisége és minősége is csökken terhesség alatt. A mozgás nagyon fontos a perisztaltika megőrzése és segítése érdekében. Így próbáljunk arra figyelni, hogy ha nem is annyit és olyan mértékben, mint terhesség előtt, de legalább napi fél óra aktív mozgást - akár séta formájában - iktassunk be a napunkba!

A rosszullétek miatt sok kismama kihányja vagy nem is képes megenni azt az ételmennyiséget, amihez szokva van. És logikus: ami nem megy be, nem is fog kijönni!

A székrekedés elkerülésének három nagyon fontos alapeleme van tehát - nem terheseknek is :)

MOZGÁS, hatását fent már kifejtettem,

EVÉS, az úgynevezett rostanyagok olyan tápanyagok, amelyek a szervezet számára gyakorlatilag emészthetetlenek. Szerepük, hogy a bélsár minőségét javítják, úgy képzeld, mintha mondjuk agyagba fogácsot kevernél: a bélsár puhább és könnyebben kiválaszthatóbb lesz,

IVÁS, az elegendő folyadékbevitel szintén a bélsár minőségét javítja. Szerintem már mindenki tapasztalta, hogy a "kemény" kakit egyszerűen nehezebb kiválasztani, mint a picit puhábbat. Nagyon fontos, hogy a belek, főleg a vastagbél a bélsárból sok vizet próbál visszaszívni, de ennek is megvan azért a maga limitje. Ha tehát egyszerűen több folyadékot viszel be, mint amennyit a belek vissza tudnak szívni, az a bélsárban fog maradni és tádám - szép puha lesz a végeredmény :) Egyik előző bejegyzésemben már megemlítettem, hogy várandóság alatt a szükséges folyadékmennyiség megnövekedik 3-4L-re, erre nagyon fontos odafigyelni.

[baby-on-board-germany]

Miért is olyan érzékeny szakasz az első trimeszter?

Sokan úgy döntenek, hogy először a 12. terhességi hét után számolnak be a nagy nyilvánosságnak a megváltozott vagy változás alatt álló családi helyzetükről. De mi az olyan különleges ebben az időpontban? Azt sokan tudják, hogy eddig nagy a veszélye egy esetleges vetélésnek, ha valami nem úgy fejlődik, és a későbbi terhességi szakaszban már kevesebb az esély erre. Ebben a bejegyzésben ennek a speciális időnek szeretnék utánajárni, miért is pont 12 hét az érzékeny időszak?

Nos, nézzük csak meg az embrionális fejlődés szakaszait! Ezeknek különböző fura nevei vannak, de ne aggódjatok mindent végigveszünk:

gametogenezis

fertilizáció

barázdálódás

gasztruláció

organogenezis

differenciáció

Nézzük szép sorjában:

A gametogenezis nem jelent mást, mint az ivarsejtképződést. Ez teljesen máshogy és viszonylag bonyolultan zajlik férfiakban és nőkben, a lényeg, hogy a folyamat végterméke a termékeny, egy kromoszóma-sorozattal (23db) rendelkező spermium vagy petesejt.

A fertilizáció során a spermium behatol a petesejtbe és megtörténik a megtermékenyítés. A két ivarsejt különböző eredetű kromoszómaszerelvénye egyesül és egy teljes, 46 db kromoszómából álló "szótárat" hoz létre. Nagyon fontos, hogy a megtermékenyített petesejt, a zigóta egyetlen sejt, amiből aztán a babóca összes sejtje osztódással és differenciálódással alakul ki (hát nem elképesztő?). Szóval, mivel tudjuk, hogy sejtosztódás során az örökítőanyag, tehát a kromoszómák változatlanul (ha minden rendben megy) kerülnek a további sejtekbe, biztos, hogy az embrió, illetve babóca összes sejtjének kromoszómaszerelvénye teljes mértékben azonos lesz a zigótáéval.

A barázdálódás során a zigóta osztódni kezd, miközben mérete állandó marad, ergo a keletkezett sejtek lesznek egyre apróbbak.

A fázis utolsó állapota a blasztocita, amit magyarul hólyagcsírának nevezünk. Ez nagyjából már 70-100 sejtből áll, és a megtermékenyítés után egy héttel alakul ki. A blasztocita már elérkezik a petevezetőből a méhbe és elkezdődik a beágyazódás: a sejtkupac megtapad a méhnyálkahártyában és szó szerint kis kar-nyúlványokat, trophoblast sejteket növeszt, amik segítségével behúzza magát a nyálkahártya mélyére.

Ekkor kezdődik a gasztuláció, ami nem jelent mást, mint csíralemezképződés. Ez egy nagyon fontos fázis, amely során három csíralemez alakul ki (aki biológián, állatfejlődéstanon odafigyelt, pontosan tudja, hogy minden állat átmegy ezeken a fázisokon, és fejlettségi fokától függően egy bizonyos ponton megállt). A csíralemezekből három képződik, amelyek a későbbi szervek alapjait képzik, ezek:

ektoderma, külső csíralemez

mezoderma, középső csíralemez

endoderma, belső csíralemez

Itt egyébként találtok egy részletes leírást arról, hogy melyik csíralemezből milyen szervek alakulnak ki, de nagyvonalakban a külső csíralemezből a bőr és hámsejtek, a központi idegrendszer - először a velőcső, majd a gerincvelő és agy, illetve a különböző érzékszervek mint szem, fül, stb. A középső csíralemezből a váz- és izomrendszer, vesék és szív, a belsőből pedig elsősorban minden, ami az emésztőszervrendszerhez tartozik, ezenkívül tüdő és húgyhólyag. A mezoderma alakul ki utolsóként, ami a terhesség nagyjából a 3. hét elején már megtörténik.

Ekkor kezdődik az organogenezis, méghozzá a velőcső kialakulásával. A velőcső az ektodermából, a külső csíralemezből alakul ki különböző speckó lépések során, melynek vége a velőcső záródása. A lenti képen látható, hogy a velőcső a 3. és 4. hét között, kb. a 4. hét közepéig fejlődik ki teljesen. Ez azért fontos, mert a velőcső folsav hiányában nem záródik megfelelően. A nők nagy része ekkor viszont még nincs tisztában a terhességével, ezért is nagyon fontos, már tervezett terhesség esetén még teherbeesés előtt elkezdeni folsavat szedni.

Az organogenezis a terhesség 8. hetéig tart. Mit is jelent ez? Az organogenezis ugye szó szerint a szervek teremtését jelenti. Tehát a nyolcadik hét végén a babóca minden későbbi szerve már kialakult - még ha csak kezdetlegesen is. Minden fontos elem alapköve már le van rakva - ha belegondolunk, ez azért elég menő egy dolog. Szóval ezért van az, hogy a nyolcadik hétig embriónak, azután pedig főtusznak nevezik a fejlődő babát.

A fenti képen láthatjátok az organogenezis stádiumait, egyes szervekre levetítve. Az első a (németül ZNS) központi idegrendszer gyakorlatilag az egész terhesség alatt fejlődik - ezért sem ihatsz alkoholt, mert az pont ennek a fejlődését gátolja nagyban. A többi vonalka sorrendben:

a szív fejlődésének érzékeny szakasza a 6. hétben, véglegesen a 8. hétben záródik le

a végtagok fejlődésének érzékeny szakasza a 7. hétig tart, véglegesen a 8.-ig

a szemek a 8. hétig érzékenyek a fejlődésre, de sokkal tovább tart a végső kialakulás

a fogak és a szájpadlás a 8. hétig érzékeny, a 9-10. héttől véglegesen kialakult,

a fül a 9. hétig érzékeny, majd a 10. hét végére eléri végleges formáját,

a külső genitáliák pedig a 9. hétig érzékenyek a fejlődésükben, de sokkal tovább tart, míg végérvényesen kifejlődtek.

A fenti ábráról még leolvasható, hogy az 1-2. hétben bekövetkező rendellenességek spontán abortuszhoz (vetéléshez) vezetnek, a 3-8. hétben történő rendellenességek nagyfokú morfológiai elváltozásokhoz (hiszen valamely szerv "alapköve" nem lett rendesen lerakva), a 9. héttől bekövetkezett elváltozások pedig funkcionális hibákhoz és kisebb morfológiai anomáliákhoz vezethetnek.

Nos, a fenti felsorolásból az láttuk, hogy az érzékeny szakaszok utolsó része a 10. hétig tart. Hogy jövünk akkor a bevezetőben leírt 12. hétre? Egészen egyszerű: a társadalmunk a terhességet nem a megtermékenyülés pillanatától (mint a fenti ábra) számolja, hiszen ez az időpont viszonylag bizonytalan. Manapság a terhesség heteit az utolsó menstruáció első napjától számoljuk. Az utolsó menstruáció első napja és a peteérés között pontosan (pontos ciklus esetén) 14 nap telik el: és voilá, meg is van a hiányzó két hét. Tehát ha azt mondod, négy hetes terhes vagy: igazából csak 2 hete történt meg a megtermékenyítés és a fenti táblázatban a 2.-3. hétre vonatkozó adatokat kell nézned.

Tehát az organogenezis érzékeny szakasza a 12. hétig tart, ebben az időpontban a főtusz úgy néz ki, mint egy kész kis miniemberke, gyakorlatilag minden szerve megvan.

Az utolsó szakasz, ami a leghosszabb - kétszer annyi ideig tart, mint az eddig felsoroltak, a differenciálódás. A magzat turbósebességgel elkezd növekedni, és a szervek differenciálódnak. Oké, mi ez a fura szó?

Vegyük csak a tüdő példáján! Az, hogy az organogenezisben kialakult a tüdő, mint szerv alapja, az nem jelenti azt, hogy ez egy működőképes szerv is. Az organogenezisben tüdőként csak egy sima cső alakul ki, ezzel még nem lehet lélegezni. A terhesség további szakaszában ez a cső tovább differenciálódik, tehát kialakulnak a főhörgők, aztán tovább osztódnak hörgőkké, hörgőcskékké, egészen addig, amíg a terhesség viszonylag végefelé kialakulnak a léghólyagocskák is - ez már az aprólékos munka -, ami végül működésképessé teszi a tüdőt, mint szervet. Ez minden szervnél nagyjából így képzelhető el, tehát a 2-3. trimeszterben a szervek és a babóca nem csak nő, hanem a szervek "kidolgozottsága" nő, míg azok működőképes szervekké fejlődnek.

Ebben a német nyelvű videóban az embrionális fejlődés első pár szakaszáról van szó.

[baby-on-board-germany]

Terhességi tünet - keringési problémák

Nálam nagyjából a 7-8. héten jelentkeztek keringési problémák először: egyszerűen kevesebbet tudtam teljesíteni, ami főleg a sétáink hosszában mutatkozott meg. Ha túlhajtottam magam, jött a szédülés, a kép elsötétedése, lábak remegése, levegő kapkodása, magam vonszolása - egy az egyban úgy éreztem magam néha mint egy öreganyó :) Nos, ha megnézzük a rosszullét fiziológiai okát, kijelenthetjük, hogy valamilyen szempontból igazam is volt: egy hormonális okokra visszavezethető szívinszuficienciám van. (A kifejezést én találtam ki, nem a jelenség hivatalos megnevezése, az úgy hangzik, hogy terhesség :D)

Kezdjük azzal, hogy miből is áll a vér?

vérplazmából és

véralkotókból, ami

vörösvértestekből,

fehérvérsejtekből és

vérlemezkékből áll

A vérplazma a vérnek gyakorlatilag a vizes része. Ez egy vizes oldat, amiben különböző fehérjék vannak oldva, amik többféle folyamatot katalizálhatnak (például a véralvadást). Ebben a bejegyzésben maradjunk annyiban, hogy a plazma a vér víz része.

A vörösvérsejtek sokak által ismert fánk alakú, középen összenyomott kör alakú, nem igazi sejtek, mert nincs sejtmagjuk. Legfőbb feladatuk a vérben oldott oxigén szállítása.

A (nagyon nagyon sokféle) fehérvérsejtek a (nagyon nagyon sokféle) immunválasz megszervezéséért felelősek.

A vérlemezkék nem is sejtek igazából, hanem a vérsejtgyárban az osztódó-gyártódó vérsejtekből leszakadó kis részecskék-elemek-törmelékek, amik elsősorban a véralvadásban játszanak szerepet.

Nos hogy változik a vér összetétele a terhesség alatt? (Mert nyilván megváltozik, hiszen minden megváltozik)

A vér összvolumenje, tehát összetérfogata 30-50%-kal nő, tehát majdnem másfélszerese lesz! Ez egy törékeny nőnél, akinek terhesség előtt 4 L vér volt a keringési rendszerében, 6 L vért jelent. Viszont! A következő ábrán jobban látszódik, hogy míg a plazma volumenje 40-50%-kal növekszik, a véralkotók aránya (RBC volume) csak 20-30%-kal, sőt, eleinte csökken is. Ez okozza a terhességi anémiát vagy vérszegénységet. Gondoljunk csak bele: ha a plazma a víz, a véralkotók meg mondjuk a cukor, és a szervezetünk hozzá van szokva, hogy egy adott töménységű cukoroldatot igyunk és azzal érzi jól magát, de azt egyszer csak extrém módon felhígítjuk - másfélszeres vízhez nem másfélszeres cukrot, hanem csak egy picit többet rakunk - akkor azt meg fogjuk érezni.

Jó, de mit kezdjünk ezzel az infóval egyáltalán? Mit jelent hogy nő a volumen és mit jelent hogy csökken a véralkotók aránya?

Kezdjük a volumennel, jó? Ehhez egyébként még fontosnak tartom megosztani ezt a diagrammot is, ami a méh és placenta vérellátását mutatja:

Nos nézzük össze a két grafikont! A fenti grafikonon látszik, hogy a 2. hónapra (ami a nálam is jelentkező 8. hét volt) a vér volumenje 10%-kal nő, míg a véralkotók aránya 10%-kal csökken, a lenti grafikonról pedig leolvasható, hogy a 60. napra (a második hónapra) a méh vérellátása duplájára nő (100 ml/min-ről 200 ml/min-re). Ez a terhesség végére egyébként 1200 ml/min-re nő, ami egy 12-szeres növekedés. A megnövekedett volumen nyilván (többek között) ezt a többszörösére növekedett vérellátást is hivatott biztosítani. A méh megnövekedett vérellátása járul egyébként hozzá, hogy a szerv megduzzadjon és nőni kezdjen, illetve biztosítja az ideális friss tápanyag- és oxigénellátást is. A méhen kívül egyébként egyéb szervek is teljes gőzre kapcsolnak, a terhesség első trimeszterében a szervezet a hormonális irányításra (kapitány) megkapja a jelzést, hogy namostaztán mindent bele, határidőre minusz három napra kikötőbe kell érnünk, és a kis munkások (szervek) minden erőt beleadva dobálják a szenet a tűzbe. Így a máj, a vese, szív, tüdő és nagyobb vérellátást igényel.

Igenám, de a vér volumenje nem növekszik meg csettintésre, hanem mint az első diagrammon látszódik, csak szépen fokozatosan. Ez okozza az ájulás-közeli tüneteket az első trimeszterben: az alacsony vérnyomás. Hogy MI? Hogy lehet alacsony a vérnyomás, ha több a vér?

Hogy is működik a vérnyomás? Úgy képzeld el, mint ha a szívószálon keresztül szívnád fel a limonádét: ha kevés a folyadék, túl kicsi a nyomás, nem sikerül felszívni. Ha túl sok folyadékot lennél képes a szívószálba szívni, mert te lennél hihetetlen Hulk, akkor egy idő után szétrobbanna, mert nem bírná a magas nyomást. Tehát kevés volumen = alacsony nyomás, magas volumen = magas nyomás. Namármost ugye a te vérnyomásodnak elvileg növekednie kéne szép lassan, az első grafikonon ábrázolt vér volumenjének növekedésével egyenlően. DE mint előbb kifejtettem ugye a kis szervecskéid a megváltozott anyagcseréjük (a teljes gőzzel előre parancs) miatt lecsapolják ám ezt a volument. A méh x százalékkal, a vese x százalékkal, a máj x százalékkal és így tovább. Ezért van az, hogy a végén a vénákba és a szívbe nem jut elég volumen és a vérnyomás leesik, te pedig elájulsz.

Mit tehetsz ellene?

Először is: igyál eleget. Ez szerintem nagyon logikus, hiszen honnan is szerezné a keringési rendszer a plusz volument, ha nem a folyadékból? Nem terhes embereknek ugye a napi ajánlott mennyiség 2-3 L / nap. Nos, nekünk (kapaszkodj meg) 3-4L napi folyadékbevitel ajánlott. Én egy idő után már rá sem tudtam nézni a csapvízre, esküszöm. Ízesítsd, rakj bele citromot, főzz teát vagy levest (na ez nálam nagyon bejött), de igyál!

Másodszor: mozogj! A mozgással nem csak a szívedet edzed, de az ereidet is, így azok vérnyomásesés esetén erősebben össze tudnak húzódni.

Harmadszor: hasznos tipp lehet még egy váltózuhany, ha másnem csak a lábszáradon. A váltózuhany az erekre lazító - összehúzó hatással van, ami szintén a fent leírt effektust segíti elő illetve erősíti.

Egyéb keringéssel kapcsolatos érdekességek

A terhesség vége felé a volumen olyan mértékben növekszik, hogy meghaladja a szervek többletszükségletét, ezért növekszik (illetve növekedhet meg) a vérnyomás a harmadik trimeszterben.

A második-harmadik trimeszter jellegzetes tünete még a lábak ödémásodása: ez a megnövekedett volumennek köszönhető, egyrészt a szervek által nem igényelt (túl sok) vérplazma átszűrődik a sejtek közötti térbe. Másrészt a szív nem bír el egyszerre ekkorra volumennel és nem képes ekkora mennyiségben visszaszívni, az alsó végtagogban "várakozó" folyadék pedig nem marad az ereken belül, hanem kiszivárog a sejtek közötti térbe.

A terhesség során a pulzus (tehát a szív egy perc alatti összehúzódási frekvenciája) fokozatosan nő. Ennek oka, hogy a szív fokozott munkával igyekszik a szervek növekedett vérellátási igényét kielégíteni.

A terhesség során fellépő levegőhiány, levegő utáni kapkodás több okra vezethető vissza. Először is a már említett terhességi anémia (vérszegénység) állhat a hátterében. Ahogy a bejegyzés elején említettem, a vörösvérsejtek aránya a terhesség előtti fiziológiás állapothoz képest jóval alacsonyabb. No és mire valók a vörösvértestek? Persze, ők látják el oxigénnel a szerveket. Mire következtetünk tehát, ha az arányuk csökken? Hogy csökken a szervek oxigénellátása. Tehát: a kismunkás a hajó gyomrában azt mondja, hogy főnök több szénre van szükségünk, mert teljes gőzzel kell menni. A főnök viszont nem tud olyan hirtelen annyi szenet szerezni, így hogy a munkások ne vegyék észre, kavicsot kever a szén közé. Viszont a kaviccsal nem ég a kazán, ezért a munkások egyre csak követelik a szenet tovább. A főnök meg kétségbeesetten keresi a maradék szenet a hajón. Ugye a hajón nehezen fog plusz szenet találni, de a hasonlatban te sokkal könnyebben jutsz plusz oxigénhez: növeled a légzési frekvenciádat, tehát kapkodod a levegőt - így több oxigént juttatsz a szervekhez. A levegőkapkodás másik oka egyébként részben az, hogy a szív térfogata is a tüdő kárára nő, így egy légvétellel kevesebb levegő kerül a léghólyagocskákba.

Ismert az úgynevezett Vena Cava Szimptóma, ha az ismert szédülés háton fekvés során lép fel. Ez azért történik, mert a méh, illetve a magzat elnyomja a szív felé tartó fő vénát, ami a főbb hasi szervekből és az alsó végtagokból gyűjti a vért, és szállítja a szív felé. Ezért: ne háton aludni (de ne aggódj, ha elnyomódik a véna, arra felébredsz, ilyenkor egyszerűen csak válts pozíciót!) A lenti képen a szóban forgó véna a középen futó nagy kék, felirat: inferior vena cava.

[baby-on-board-germany]

Szülészorvosok beszélgetnek

Nagyon érdekes beszélgetés (szakmai szempontból is) a szülés folyamatáról

[baby-on-board-germany]

Terhességi tünet - hasfájás

Úgy jelentkezik, mint a menstruációs görcs, csak egy picit gyengébb. Én először megijedtem - mint az első héten nagyjából mindenen -, hogy valami nincs rendben és mindjárt megjön. 

A tünet maga gyenge görcsölés vagy húzódás, alhasi, ágyéki vagy farokcsonti tájékon. Nálam a tünetek erősebben jelentkeztek, ha “túlerőltettem magam”, ami az első pár hétben kifejezetten nehéz volt. Mint ismert, én egy gép vagyok, megyek és csinálom a dolgomat kb. tekintet nélkül arra, hogy mennyire vagyok fáradt. Na most nagyon gyorsan megmutatta a testem, hogy hol a határ: már egy laza kis 5.000 lépéses kutyasétáltatástól vagy a lakás teljes kb. másfél órás takarításától is úgy fájt a hasam, hogy kicsit le kellett feküdni.

Na de mi történik anatómiailag a testünkben ilyenkor? Mint ismeretes, a terhesség központi szerve az anyaméh, ami normális állapotában egy nagyjából szilva nagyságú szerv az alhasban, a húgyhólyag alatt. Igen ám, de ha csak így külön tanul róla az ember, vagy ábrázolásokat lát róla, mindig csak úgy “önmagában” képzeli el, nem? Nos persze az anyaméh is, mint minden más szerv erekkel, izmokkal és ínszalagokkal van a környezetébe ágyazva, amelyeknek természetesen mindnek fontos szerepe van a szerv akadálytalan működése érdekében. Ami a fájdalmat okozza, azok a méhet tartó ínszalagok.

Ínszalag, de mi is az? Németül léteznek a Sehnen und Bänder, magyarul ezt ínnak és ínszalagnak nevezzük. Laikusként nagyjából ugyanarra gondol az ember, nem? Nos hát nagyon nagy különbség van a kettő között, mégpedig:

Inak kötik össze az izmokat és a csontokat (Sehnen), ilyen pl. az Achilles-ín is. Ezeknek nagyon fontos tulajdonságuk, hogy főleg elasztikus kötőszövetből áll, tehát jól nyújthatóak. (A lenti képen pl Tendon calcaneus)

Az ínszalagok ezzel ellentétben elsősorban az ízületek környékén jelennek meg mint a két csontot stabilizáló szalagok (Bänder). Ilyenek például a térdszalagok. Ezek rugalmatlan kötőszövetből állnak, hiszen elsődleges feladatuk az adott szerv / csont stabilizálása. (A lenti képen pl Seitenbänder)

Nos, ínszalagok rögzítik a belső szerveket is a helyükre. Az ínszalagok csak akkor viselkednek furán, ha az adott belső szerv a meghatározott helyéről elmozdul. Pontosan ez történik a terhesség alatt: az első szakaszban elsősorban a méh megnövekedett vérellátása miatt, majd a babóca növekedése miatt a szerv folyamatosan tágul. Ez persze azt jelenti, hogy a méhet a medencecsonthoz, farokcsonthoz és egyéb, a környéken éppen megtalálható izmokhoz és csontokhoz kapcsoló ínszalagoknak a méhhel együtt változtatniuk kell a formájukat. És ez fájdalommal jár.

(A képen: “Round ligament of uterus”, na EZ fáj)

(A képen balra: így fáj, ha az ínszalagok húznak, a képen jobbra: így fáj, ha a méh nyom)