Text
Szerintem a nácik
felvonulása nagyobb veszély a gyerekekre
10 notes
·
View notes
Text
Élet és siker🫡🤗


Isaac barátom pénteken lediplomázott Bécsben, ezzel ő lett az első azande antropológus (ami elég vicces, hiszen).
Pénteken kapta meg a papírt a CEU-n, ő az első dél-szudáni diák az egyetem történetében a koordinátorok szerint. Teljesen hihetetlen a története, és az egyik legjobb dolog életemben asszem, hogy picit segíthettem ebben.
2019-ben hallottam először Isaacről, az Ugandában, dél-szudáni menekültek között kutató antropológus barátom említett egy fiatalembert, akivel egy menekülttáborban találkozott. Kockás jegyzetfüzeteket írt tele interjúkkal, meg egy kölcsönbe kapott mikrofonnal népdalokat és meséket gyűjtött. Bruno haverom készen volt a csávótól, felvette kutatási asszisztensnek, és gyűjteni kezdett neki valamilyen egyetemi alapképzésre, hogy talán valamilyen módon egyszer majd Európában tanulhasson. Issac addigra kétszeresen menekült, egyszer még pár éves korában Kongóba menekült az egész családja a Lord's Resistance Army elől, apja meg is halt pár éves korában, egyedül maradt sok testvérével és anyjával, egészen kicsi korától kezdve dolgoznia kellett. Az iskolája egy mangófa alatt volt, a szabadban, egy tanár jutott mind a 200 diákra. Legalább franciául megtanult. Utána visszatért Dél-Szudánba a függetlenség kikiáltása környékén, és még középiskolát is elkezdhette pár év csúszással, és egy családi jóakarónak köszönhetően nem Yambióban (ahonnan származik), hanem Yei-ben tanulhatott egy bentlakásos gimnáziumban. Ahogy érettségizett, elérte a polgárháború Yeit, és 2017-ben átmenekült - ezúttal egyedül - Ugandába. Hivatásos menekült lett, emiatt semmilyen munkát nem vállalhatott Ugandában, csak telt az idő. Szabadidejében a többi azande menekült élettörténeteit, meséit, álmait, dalait rögzítette, több ezret. Csak úgy, mert érdekelte. Szóval befizettük a legmegfizethetőbb ugandai olyan BA képzésre, aminek bármi kicsi köze is van ahhoz, amivel később foglalkozni szeretne. A hetednapi evangelisták egyeteme hirdetett BA in Peace and Conflict Management Studies kurzust, oda. 2021-re végzett, ekkor írtam rá először. Addigra elkezdett egy blogot vezetni az azande népcsoport szokásairól. Megbeszéltük, hogy jelentkezik a CEU-ra, a költségekkel ne törődjön, majd ha esetleg összejönne az ösztöndíj, akkor majd erre visszatérünk. Megírtam életem legjobb recommendation letter-jét. :D
Annak rendje és módja szerint fel is vették, ráadásul olyan ösztöndíjjal, ami a megélhetését is fedezi (nagyon szerényen) Bécsben. Az első keserű pirula a vízumjelentkezésnél érte, mert az osztrák konzul Kampalában közölte, hogy a dél-szudániaknak Etiópiába kell menniük vízumért, hiába ugandai lakcímmel rendelkező menekült. Elutaztattuk, tettünk egy csomó pénzt a számlájára, hogy úgy tűnjön, mintha lenne neki, így tudott vízumért jelentkezni. Az osztrák hatóságoknak lett volna 12 hete dönteni, szeptemberben elindult a suli, de vízum még sehol sem volt. Isaac a menekülttáborban egy áram és internet nélküli kunyhóban lakott, minden nap 10 kilométert gyalogolt egy Total benzinkútig, hogy be tudjon lépni online. Az egyetem olyan október-november magasságában mondta, hogy ez így nem megy, de várják szeretettel egy évvel később, az ösztöndíj is megvárja.
Decemberben hívta a nagykövetség, hogy megkapta a schengeni vízumot, és legyen nagyon hálás. Mondta, hogy kösz, és akkor egy év késéssel, de megy szeptemberben tanulni. Mondták hogy semmiképp, mert schengeni vízummal a kiállítás dátumától számítva 3 (vagy 4? már nem emlékszem) hónapon belül be kell lépnie az EU-ba, különben a vízum elveszik és sose kap újat. Pánikba esett. Szereztem neki ingyen egy szobát Budapesten, meg elintéztük a CEU-nál, hogy felvették egy online is végezhető vizuálantropológiai kurzusra április 1-től, így teljesen legális volt a tartózkodása. Pénze nem volt persze semmi, de az utazásig hátralévő időre szerzett egy melót Dél-Szudánban egy kutatóintézetnél. Repjegyet meg vettem neki Európába.
Szóval minden sínen volt, ekkor, 2023 márciusában találkoztunk végre először élőben, két évvel azután, hogy elkezdtük szervezni a tanulmányait. Kutatni mentem Dél-Szudánba, de nem Yambióba. Viszont mondta, hogy mindenképp találkoznom kell az anyjával és a nagyanyjával, mert azt hiszik, szervkereskedő vagyok. Erre nem lehetett nemet mondani, lementem négy napra, de megdumáltuk, hogy akkor segít egy régóta tervezett kutatásban (ezt azóta megírtam, és Isaac is írt egy tanulmányt akkori kutatásáról).

A kunyhója előtt találkoztunk, kezében egy nekem készített, kicsinyített gugu dobot fogott. A korábban már említett haveromtól kapott életében először egy okostelefont, aminek kitanulta a kameráját, és a semmiből forgatott egy teljesen nézhető dokumentumfilmet ennek a ceremoniális dobnak a történetéről és készítéséről:
youtube
Bécsben a reptéren vártam egy hónappal később, a nyár eltelt munkával és Balatonnal (a kép a balatonfelvidéki Köveskálon készült, ahol kislányom és Brunó kislánya Isaacen doboltak). Csodálatosan nem volt képben Európával, nem ivott még soha szénsavas vizet, nem értette a mozgólépcső működését, és még ezer dolog minden nap. Kurva sokat röhögtünk. Szeptemberben végre elkezdte a sulit, és azt hittük, innen minden sínen van.

Sokat panaszkodott fáradtságra, de hát azt hittem, sokszorosan menekült, nyílván fáradt. De szeptemberben végre lett biztosítása, ezért elment életében először egy orvoshoz. Kiderült, hogy születési szívhibája van, lyukas a szíve, és nem pumpál rendesen, és 30 év alatt el is deformálódott. Azonnal meg kell műteni, közölték vele, mert hónapjai vannak hátra. Mondta, hogy neki most szemesztere van, majd annak a legvégén lehet csak műteni, mert nem lesz több esélye tanulni. A vizsgaidőszak első napján megműtötték, nyílt szívműtét, leállítással, műszívvel, mindennel. Az intenzív osztályon már írta az esszéit. Pár héttel később felhívott, hogy a másik vonalon éppen valami ápolóval beszél, és mondjam már el neki, mi is az a szanatórium. Mondtam neki, hogy nincs időm elmagyarázni, de mondjon igent.
Innentől már tényleg fáklyás menet volt, nyáron terepmunka otthon, másodévben még több esszé és tanulás, majd belerokkant, de lediplomázott, 3.79-es átlaggal (a 4.00-ból), A- szakdolgozattal. És szeptemberben kezdi a doktorit Durhamben, az oxfordi egyetemhez tartozó Pitt-Rivers múzeummal közös finanszírozásban. Persze csak akkor, ha kap angol vízumot. Elviekben arra már jelentkezhet Kampalában. Nagyon csípem ezt a csávót.

Bécsben nagyon sokat segített @krumplicukor, mindenféle hivatali ügyekben, meg ha kellett Isaacnek egy jó szó, akkor kérés nélkül repült <3
509 notes
·
View notes
Text
Magyarországon ilyenről csak álmodnak...😁🤪
kicsit jobban állunk, a mai bizarr sztori, hogy a gyereket kiszedték az assesment izéből és lejött a parancs a titkos főhadiszállásról, hogy az új helye az ötös osztályon lesz. Ward five. Legott jött is egy anyagmozgató aki ágyastul betolta a gyereket a liftbe, felvitte az ötödikre, végigkanyargott a folyosón és egy évek óta gyakorolt tökéletes mozdulattal elhelyezte az ágyat a folyosó közepén úgy, hogy mindenkinek egyszerre lett útban. Zseniális gyakolat volt, ha he ebből lenne olimpia ez a faszi a nemzeti válogatottban lenne. Ez még nem is lett volna baj, csak én szórakoztam rajta, amikor jött a megaboss (piros scrub - élethalálurafőnővér) és mondta, hogy és ez ki a bánat itten? Ápolókám, a szakma nagy öregje mutatja a telefonján, hogy ehun-e a task, hozza fel a gyereket és a gyerek itt is van. Közben az ágyat mindenféle tologatós, kórházi biszbasszal próbálta mindenki kikerülni, több-kevesebb sikerrel. Nővér mondta, hogy de ez a gasztroenterológia és ők nagyon erősen szimpatizálnak a gyerekkel, de neki nem rájuk van szüksége, nem oda való. Sűrű telefonálgatás után a gyereket visszatolták eredeti lelőhelyére, ahol egy nagyon kedves nővérke örvendezett, hogy újra látja, de amúgy mégis mi a faszt keresünk mink ottan. További egyeztetés, eszkaláció és tárgyalások során kiderült, hogy a gyerek nem a five, hanem a whā (wh= "f" in Te Reo Maori) wardra kerül majd. A whā szimplán négyet jelent a helyi lingóban, viszont egy száz méterrel arrébb levő épületben van. Nagyot kacagtunk csak a gyerek sírt aki éppen elaludt volna.
Nemsokkal ezután megjelent egy kb. 135 centi magas filippino kislány és megkezdük zarándoklatunkat a whā ward felé. Ami az újonnan épült szárnyban van és jobban néz ki mint az amerikai kórházas filmek legszebb kórházai, beszarsz olyan menő. Nade. Gyereket betolták az új helyére aztán várni kellett, azt meg már tudjuk hogy kell. Amíg tutujgatták, kimentem a nővércentrálba, beszédbe elegyedtem, aztán félig viccesen felhoztam, hogy hát fasza, hogy minden az égvilágon maoriul van (nincs viccesebb, mint amikor a kínai nagyi próbálja magyarázni a bangladeshi uber drivernek, hogy tōtara haumaru, de hát whatever) de ha két wardot nagyon hasonlóan hívnak az zűrzavarhoz vezethet, ugyebár, exhibit A.

De a néni szemrebbenés nélkül megmagyarázta, hogy ez tényleg csak párszor fordul elő, hogy félrehallják a telefonban PEDIG könnyű megjegyezni, mert a whā (négyes) ward az régen a Ward 5 volt de már nemaz, hanem most az a Ward 5 ahonnan ideküldtek mert azt hitték, hogy ez az ÉS a mostani ward five az a régi épület ötödik emeletén van, ez a négyes (whā) meg az új épület harmadik emeletén, pofonegyszerű.
Itt feladtam.

Egyébiránt _mindenki_ kibaszott kedves, segítőkész, figyelmes és aranyos, senkivel nem beszélnek úgy, mint a hülyegyerekkel és minden privacy-first aki ott dolgozik és mindenki elmondja, hogy mit fog csinálni és miért.

Aztán a barátaink vittek be egy noise cancelling fülest a gyereknek, úgyhogy tudott végre pihenni, már nagyon kész volt szegény.
Tavaly adták át az épület, 150 ágy, kb. 66 milliárd forintnyi kiwi tallérba került, nem tudom az hány stadion vagy vizes vb vagy miben kell most számolni.
belül ilyen:

kívül meg ilyen:

A régi épület (ahol amúgy olyan fontos személyek születtek, mint pl. a másik lányom) elégg élefingottnak néz ki, de belül az is oké, csak hát nem új, meg az ED az nyilván erősen használatban van, a kórtermek sokkal jobban néznek ki. Feleilyen állapotú kórházakért bárki odaadná takács mindkét golyóját. Az új épület meg a régit egy ilyen zárt felüljáró/légihíd vagy mi köti össze és sikerült úgy megtervezni, hogy elfér benne egyszerre két ágy egymás mellett.

31 notes
·
View notes
Text
Vitruvius-tanulmány
Hogy ne csak a munkába süllyedjek el, meg ebbe az agyrohasztó stresszbe, aminek ki akarnak tenni minket konstans, a múlt héten láttam a Leonardo-féle Vitruvius-tanulmány.
Az eredetit, épp ki van állítva Velencében az Akadémián.
És nem egy nagy tárgy, nem is túl látványos, egy megfakult kb A3-as papír, üveglapok mögött. Mégis azóta kísért a jelenvalósága. Hogy az az igazi volt, a világszerte annyi nyomaton, pénzérmén, táskán, könyborítón látott kép – annak ott voltam az eredetijétől 30 centire.
Hogy az a papírlap, az az origó. A sokmillió tárgy, amin ott van ez a széttárt karú, terpeszben álló alak, az mind ide fut össze.
Ahogy álltam előtte, valami hatalmas formátlan tömeg mintha össze akart volna nyomni, és arra gondoltam, hogy ha ennek a kis papírlapnak a l��tezését kivonnánk a világból, mármint meg se született volna, akkor hány millió egyéb létezés így huss...

17 notes
·
View notes
Text
Pride
Viktor olyan kocka volt kisfiúnak is hogy csak úgy lehetett rávenni a szobából való kimozdulásra hogy meg kellett neki ígérni, utána majd számítózhatsz ameddig csak akarsz (a "számítózás" a nagyija szavajárása volt, abszolút kedvenc, nem létező szavam azóta hogy először meghallottam). szóval a suliban ő lett a matekversenyes kockacsávó, aki hát nem volt a népszerűségi lista legtetején a matekfaktos színjelesekkel meg a számtech táborokkal, így az alfahímek "buzzzzivagy" oltása olyat tett a kis nagy lelkével, hogy inkább a halál mint egy kétes szitu. nincs Pride, nincs rózsaszín póló, nincs kigombolt ingnyak, menjünk biztosra ha már még egy sört sem tud meginni, mert szerinte az túl keserű.
de hát nem él burokban, a fidesz évek óta erőteljes buzizása nála IS termékeny talajra hullott és célt ért. én már hetek óta mondom szombat pride, mire tegnapelőtt amikor morogtam hogy faszom kánikulában kell majd a városban hervadoznom teljes nyugalomban hozzátette: mehetnénk együtt.
úgy csináltam mint az anyukák szoktak amikor a gyerek elfeledkezik magáról és megeszi a zöldségköretet, csak bólintottam hogy oké és nem kezdtem körbeünnepelni hogy na lám, végre kihúztad a fejed a seggedből életem, így kell ezt, adom is a kézzel festett vad feliratos pólót amiben végiggrasszáljuk a várost hogy bazd meg magadat Orbánviktor, bazd meg magadat minden tetves nájlonnáci faszkalap.
kis lépés az emberiségnek, de nekem ettől most jobb kedvem van.
110 notes
·
View notes
Text
- Jó napot! Belügyminisztérium?
- Igen, tessék, miben segíthetek?
- Kovács Béla vagyok, és csak szerettem volna elmondani, hogy a párommal, Sándorral nagyon jó kapcsolatban élünk együtt.
- Értem uram, de mondja, mégis mi közöm van nekem ehhez?
- Hát ez az...
187 notes
·
View notes
Text
66 notes
·
View notes
Text
Elmentek otthonról vagy elmentek otthonról?

ez teljesen kattos
39 notes
·
View notes
Photo
Páncélos és gyík hús 😁

Advert for meat cream, 1974. From the Budapest Municipal Photography Company archive.
3K notes
·
View notes
Text
A közeli erdőben elkezdett nyílni a hóvirág (más néven kála) meg sok más dolog is, de ezen kívül csak a kék meténg és az akácia nevében vagyok biztos. Az akáciás képen egy bónusz méhsegg is látható.









42 notes
·
View notes
Text
Minden szavával 🙂🌈
Mit csinálnak a melegek a négy fal között?
Vivien Kaiser
Mit csinálnak a melegek a négy fal között? Kevesen tudják, de majdnem három évig éltem a négy fal közt egy meleggel. Szóval abszolút első kézből vagyok informált azzal kapcsolatban, mit is csinál egy nem hetero otthon a négy fal között. Mielőtt belekezdenék a leleplezésbe, figyelmeztetek mindenkit: lehet, mire ennek az irománynak a végére értek, ti magatok is meleggé váltok, vagy ami még rosszabb: ELFOGADÓVÁ, ne adj’ isten NYITOTTÁ.
Szóval a melegek már reggel nagyon durva dolgokat művelnek: felkelnek és bemennek a fürdőszobába. Az ajtót is becsukják. Nem tudom, mit is csinálnak pontosan bent, de többször hallottam fogmosásra emlékeztető hangokat, meg olyanokat is, amik arra utaltak, hogy zuhanyoznak. Aztán tovább folytatják a meleges dolgaikat: kávét isznak. Most kapaszkodjatok meg: cukorral és tejjel! A reggeli rutinjuk szerves része egyébként az olyan anti-hetero tevékenységek, mint az öltözködés, fésülködés, meg az evés. Aztán munkába mennek. Nem is értem, ezt miért nem a négy fal közt csinálják!? No, de mi van a munka után? Hát végre valahára hazatérnek a négy fal közé, ahol a helyük van. Tapasztalataim szerint a melegek amint hazaértek, van, hogy még a cipőjüket sem veszik le és máris ráköszönnek az emberre! Aztán meg, miután végre levették a cipőjüket, kezet mostak és macinacira váltották a farmert, ilyenekkel zargatják az embert, mint, hogy: „mizu?” „hogy telt a napod?” „fel*asztad magad a melóban?”. Ha válaszolsz a kérdéseikre, megesik, hogy véleményt és tanácsot mondanak, esetleg reflektálnak is az elhangzottakra. Ha pedig visszakérdezel, beszámolnak azokról az eseményekről, melyek aznap a négy falon kívül történtek velük. A délutánt aztán van, hogy alvással, olvasással, játékkonzol nyomogatással, tévézéssel, sportolással, chateléssel, evéssel (már megint) töltik. És akkor eljön az este. A melegek ilyenkor is aktívak bizony, van, aki nem képes a négy fal közt maradni és találkozik egy barátjával - heteroval is, meleggel is - vagy a szüleivel, tesójával, kollégáival. Mindenféle helyekre elmennek aztán és későn érnek haza. Megesik, hogy ezeken a helyeken beszélgetnek, meg ülnek és bizony esznek meg isznak is. Más melegek otthon pihennek vagy a párjukkal töltik az időt, akinek ugyanaz a neme, mint nekik. Mikor úgy döntenek, aludni térnek, pizsamaszerű ruhát öltenek, ismételten magukra csukják a fürdő ajtaját, majd a következő történik: odasomfordálnak a szobádhoz, kopogtatnak, majd azt mondják: Jóéjt. Ezen interakció után aludni térnek: ágyban alszanak, a fejük a párnán, egyesek hason, mások háton fekszenek, de szerintem a legtöbben oldalra fordulnak, de az egészen biztos, hogy csukva van a szemük. Reggel pedig a telefon tizenkettedik-tizenhatodik szundija után felkelnek és megint kezdődik minden elölről.
Tapasztalataim szerint a melegek nem fűtik fel a szobát télen, nem sütnek a kezükön melegszendvicset, nem tudnak kézrátétellel popcornt pattogtatni. Mindezen tevékenységekre többször is kértem őket, de nem teljesítették szóval lehet, mégiscsak tudnák ezeket, csak tagadják. Amúgy még azt is tagadják, hogy bármi közük lenne a globális felmelegdéshez.
Végezetül pedig egy fontos infó rólam: a három év alatt, amíg egy meleggel éltem együtt, nem lettem meleg.
És most próbáljuk meg szeretni egymást és annyira érdeklődni honfitársaink nemi és szexuális irányultsága iránt, mint amennyire a boltban lessük árgus szemmel, hogy egy vadidegen 1,5-ös vagy 2,8-as tejet vesz le a polcról.
ÉS EGY ÉLETRE MEGJEGYEZNI: AZ LMBTQI+ EMBEREK NEM EGYENLŐEK A PEDOFILOKKAL, B*ASZKI, MÉG AKKOR SEM, HA A MAGYAROK (AKIKNEK A NEMZETI HIMNUSZÁT EGY MELEG ÍRTA) NÁCI KORMÁNYA ENNEK ELLENKEZŐJÉT ÍRTA MA BE ABBA AZ ALKOTMÁNYBA, MELYET EGY MELEG FÉRFI ÍRT.
#acsaládazcsalád #loveislove #o1g
39 notes
·
View notes
Text
46K notes
·
View notes
Text
Ezt titokban rebblog 🙂
vettem a pasimnak
egy ilyen párezer forintos kis teljesen haszontalan játékrobot, végig tud menni egy kis pályán azt kb annyi, na de felfedezte, hogy lehet vele hangot felvenni és aztán visszajátszatni, szóval rámondta, hogy kurvaanyád, és most tapsra, meg néha random elkezd pörögni a kis robot és 3 különböző elváltoztatott (nagyon vékony, nagyon mély, nagyon robot) hangon motyogja, hogy kurvaanyád
nagyon elégedett vagyok ezzel a beszerzéssel, a pasim úgy kacag minden alkalommal, mint egy kisgyerek, nagyon cuki
104 notes
·
View notes
Text
Hatvanon túl már saját bőrén érzi az ember, mit jelent Thomas Mann József és testvérei című regényének kezdőmondata: "Mélységes mély a múltnak kútja."
Én már nem siratom el a bennem múló időt, ahogy nem siratom a kőtáblák morzsalékait sem. Bizony mondom néktek: nem kell vérrel írni, ha vízzel is lehet. A sors nem az a villámcsapás, amiben meglátnánk a Teremtő arcát. A titkoknak nincs ideje, csak dallama, ami úgy hullámzik át az életen, mint a tó fodrai az eldobott kavicstól. A Teremtő is dudorászva alkot, de mert nem mindenki muzikális, ezért kénytelen szöveget is mondani alája.
Érted már, miért dúdolnak az anyák, és miért énekelnek a siratóasszonyok? Talán mert az élet elején még a dallamot is értjük, de a végére már a szövegére sem emlékszünk.


📌 Quinta da Regaleira - Sintra - Lisboa
52 notes
·
View notes
Text
De hát ez a Tumblr,itt mindenki mindenhez hozzá szól,ha kell ha nem😁😏
szakállas fiúk, miért
discl. Mindenki úgy hordja az arcszőrzetét, ahogy akarja
Szóval hogy miért visel szakállt bárki, aki nem nyugdíj előtt álló néptánc tanár?
Zavarja a csupasz arc, a vele járó macera? Nem volt ideje borotválkozni? Macsónak szeretne látszani, hogy kerülje az edzőtermi beszólásokat? Rejtegeti a férfiasságát, otthon meg csupaszpornót néz?
Miért nem jártok borotvált arccal?
-------------------------------------------
(fyi: szőrös a pofám, úgy 30 éve)
és igaziból a bajuszt nem értem
141 notes
·
View notes
Text
Igazából azért,hogy beszolhass kedves @egyszavak😏
szakállas fiúk, miért
discl. Mindenki úgy hordja az arcszőrzetét, ahogy akarja
Szóval hogy miért visel szakállt bárki, aki nem nyugdíj előtt álló néptánc tanár?
Zavarja a csupasz arc, a vele járó macera? Nem volt ideje borotválkozni? Macsónak szeretne látszani, hogy kerülje az edzőtermi beszólásokat? Rejtegeti a férfiasságát, otthon meg csupaszpornót néz?
Miért nem jártok borotvált arccal?
-------------------------------------------
(fyi: szőrös a pofám, úgy 30 éve)
és igaziból a bajuszt nem értem
141 notes
·
View notes