csizibence - Tumblr blog

[csizibence]

Kollázs készítés

Az iskolában egy-egy témakört érdemes lehet kollázs formájában is összefoglalni. Létszámtól függően párokat-triókat-négyeseket lehet alkotni, majd kiadni a csoportoknak a feladatokat: 

1) Készítsetek egy képmontázst az utóbbi időben tanult témakörrel kapcsolatban!

2) Az elkészült képmontázst töltsétek fel az alábbi google prezentáció megfelelő helyére: LINK

Az elkészül kollázsokat az osztállyal közösen végignézhetjük, közben egy-egy konkrét, fontosabb dolgot kiragadhatunk belőlünk. A tanárnak érdemes szóban értékelnie az elkészült montázsokat (melyik miért jó/nem jó). Az elkészült montázsok hasznosak lehetnek az otthoni felkészülés során, esetleg a dolgozat előtti utolsó másodpercben rápillantva is memorizálhatnak dolgokat a diákok. 

[csizibence]

Google az oktatásban

1) Google slides

Órán ki lehet adni feladatnak, hogy töltsenek ki a diákok egy online google prezentációt. A vázát otthon meg kell csinálni, és oda kell figyelni a beállításokra (link birtokában bárki tudja szerkeszteni), ezután pedig nagyban megkönnyíti az alkalmazás mind a tanárok, mind a diákok életét. A tanár látja, hogy a diákok hogy haladnak a feladattal, ha valami téves adat szerepel benne, akkor akár ő maga is ki tudja javítani a megbeszélés után. A diákok a feladatot aktívan oldják meg, nem csak passzív befogadófélként vannak jelen az órán (frontális oktatás). Az elkészült fájl pedig jó összefoglalása az órának, otthon könnyedén elérhető és megtekinthető, fel lehet belőle készülni.

2) Google forms

Az űrlap segítségével rengeteg mindent meg lehet kérdezni az osztályunktól, tényleg végtelen a felhasználási terület. Előnye, hogy a diákok a kitöltéskor teljes mértékben anonimak maradnak, illetve a hiányzók is kitölthetik otthonról. Ha valami olyan kérdésről van szó, amihez volt szükséges az órai jelenlét, ez kifejezetten praktikus megoldás, hiszen így azok is beleszólhatnak az egyes döntésekbe, akik hiányoztak (pl. osztályfőnöki óra). 

Egy korábbi blogbejegyzésemhez (https://csizibence.tumblr.com/post/183408743551/edutopia-thumbs-up-responses)már elkészítettem egy minta űrlapot (https://bit.ly/2O0O9QX), melyet azzal kapcsolatban vinnék be egy adott osztályba, hogy felmérjem, szeretnék-e kipróbálni a Thumbs-up módszert.

3) Google Maps/Earth

A Google Maps vagy Google Earth segítségével a matematikaórát lehet színesebbé tenni. Különböző számítási feladatok végeredménye koordináták lennének, amiket meg kell keresni a térképen (3D funkció ajánlott!), és ott adott épület/hegység/bármi magasságát/területét/bármilyét lehetne kiszámolni. 100. óra, vagy rövidített órára érdemes játékos vetélkedőt tervezni, aminek lehetne a fent említett ötlet egy része a vetélkedőnek.

[csizibence]

Szófelhők

Ahogy a hétköznapokban, úgy a tanórákon is egy új generáció tagjai vagyunk. Tanárként lehetőségünk adódik arra, hogy használjuk a technológia vívmányait. Egyszerűen, gyorsan és látványosan létrehozhatnak a diákok egy-egy szófelhőt a tanórán.

Egy nagyobb témakör végén (pl. 11. osztály, matematikaóra, koordináta-geometria) információt nyerhetünk ki a tanulók által létrehozott szófelhőből.A mentimeter.com oldalt csak ajánlani tudom a könnyen kezelhető felülete miatt. Létrehoztam egy példa prezentációt: a diákoknak a menti.com honlapon a 194505 kódot kell beírniuk. Miután elkészült a szófelhő, kielemezhetjük azt: a gyakran előforduló fogalmakat/egyenleteket/összefüggéseket valószínűleg jól megértették, elsajátították a tanulók. Ha szerepel a szófelhőben hibás összefüggés, arról mindenképpen érdemes beszélni a következő (ismétlő) órán. Ha valamilyen fontos fogalom nem szerepel a szófelhőben, azt az anyagot is érdemes lehet átismételni a diákokkal. 

A szófelhő ilyen célú alkalmazását az ismétlő óra előtti óra végén ajánlom. Így az ismétlő órára való felkészülésünk könnyebb lesz, hiszen lesz fogalmunk arról, mely tananyagot érdemes átismételnünk a diákokkal.

[csizibence]

Edutopia - Thumbs-up responses

Az alábbi edutopiás videót rendkívül hasznosnak találtam: https://www.edutopia.org/video/inviting-participation-thumbs-responses

A videóban felmerült problémát (kézfeltartásos jelentkezés hátrányai) már diákkoromban is érzékeltem, azonban sosem tudatosult bennem igazán. Biztos vagyok benne, hogy ezzel más diákok is így vannak.

Szerintem a thumbs-up rendszer egy szuper ötlet, viszont (tapasztalataim szerint) még nincs elterjedve Magyarországon, ezért újként hat. Így mindenképpen (főleg, ha az osztállyal előtte a klasszikus kézfeltartós módszerrel dolgoztunk) szükség van arra, hogy közösen döntsünk arról, bevezessük-e ezt az új rendszert. 

Ezért hoztam létre az alábbi kérdőívet: https://bit.ly/2O0O9QX

A fentebb belinkelt videót megnéznénk az órán (és elküldeném a diákoknak elektronikusan is), majd otthon ki kellene tölteniük a kérdőívet. Mind a videó, mind a kérdőív segít nekik belegondolni abba, hogy szeretnék-e az adott módszert a saját óráinkon is alkalmazni.

A kérdőívet olyan kérdésekkel kezdtem, amik konkrétan a videó tartalmához kapcsolódnak. Ezek segítenek a diákoknak is a visszaemlékezésben (esetleg motiválódnak arra, hogy megnézzék még egyszer a videót), nekem pedig abban, hogy kiszűrjem, mindenki megértette-e a videó tartalmát. Előfordulhat, hogy valaki valamit rosszul értelmezett, így az ő későbbi válaszait is nagyobb odafigyeléssel kell kezelni (hiszen a további kérdések nagy része is konkrétan a thumbs-up módszerre vonatkozik). 

Majd egy konkrét példán keresztül először csak egy pontszámot kell adnia, majd ezt ki is kell fejtenie a diákoknak. Tapasztalatom szerint konkrét példa után mindig könnyebben tud gondolkodni az ember általánosabban. Ezután a módszer előnyeit és hátrányait kell átgondolnia a gyerekeknek. Majd szintén egy konkrét helyzet következik, amelyre ha nem 10-es pontszámot adott, akkor a következő kérdésben ismét jobban bele kell gondolnia a dolgokba.

A kérdőív végén konkrétan rákérdezek arra, hogy ők maguk is kipróbálnák-e ezt a módszert. Végül adok nekik lehetőséget arra, hogy alakítsanak ezen a rendszeren, vagy kitaláljanak másikat, hiszen lehet, hogy nem pont így szeretnék alkalmazni ezt a rendszert, vagy létezik egy másik olyan módszer, amit többen/mindannyian jobban kedvelnének. Nyitottnak kell lennünk ezekre az ötletekre, sőt meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy ezt közöljék is velünk.

[csizibence]

[ÉRTÉKELÉSRE] Digitális kompetencia, avagy Geogebra az oktatásban

Úgy gondolom, hogy az emberek döntő többsége egyetért abban, hogy a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz a technológiának, azon belül is az informatikának. 

Manapság a cégek és gyárak többsége működésképtelenné válna megfelelő informatikai és technikai háttér nélkül. Hazafelé utazva lépten-nyomon belebotlunk egy-egy digitális órába, telefonjukat nyomkodó emberekbe. 

A technológia elterjedése bizonyos értelemben egy természeti katasztrófához hasonlítható: mindenképpen bekövetkezik, a kérdés csak az, hogy kik és milyen formában alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.

A gyerekek mindenképpen fogják használni a technológia vívmányait (amennyiben adott rá a lehetőség), MI tanárok csak annyit tehetünk, hogy megpróbáljuk “jó” (jelentsen ez akármit) irányba terelni őket. 

Úgy gondolom, hogy minden tanítványomnak meg kell majd ismernie a Geogebra nevű alkalmazást, amely azon túl, hogy remekül használható a matematikaórákon, az informatikai programozás világába is egy kitűnő kezdőprogram/ugródeszka lehet. Hogy miért gondolom így? 

Nézzük meg az alábbi két képet. Mindkettőn egy-egy program nyitóképét láthatjuk. Az felső a Geogebra, az alsó az Origin. Szerinted egy diák melyik programban kezd el szívesebben dolgozni?

A Geogebra első ránézésre inkább egy játékos, rajzolós programnak tűnik, nem pedig egy geometriai-algebrai szerkesztőprogramnak. A pasztell színek, az egyszerű kezelhetőség, és az animációk segítségével nagyon könnyen a gyerekek kedvencévé válhat a program. Minimális tanári segítséggel villámgyorsan el lehet jutni arra a szintre, hogy a diákok izgalmasabbnál izgalmasabb mandala mintázatokat hozzanak létre.

Bármilyen síkbeli geometriai alakzatot érdemes Geogebrában ábrázolni (és kivetíteni), hiszen a táblára egyszerre csak egy adott méretű/pozíciójú alakzatot tudunk rajzolni, míg a programunkban az egér mozgatásával (vagy animáció elindításával) számtalan különböző méretű/pozíciójú alakzat létrejön. Ezáltal a Bruner-féle második reprezentációs sík (a képi sík) rendkívül erősen hat a diákokra. (https://bit.ly/2XRm7M2)

A program segítségével a problémamegoldó képességük is fejleszthető a diákoknak. Van egy trükkös bizonyítás (Minden háromszög egyenlő szárú, https://bit.ly/2H8VDk7), melynek alapja egy szándékosan hibás ábrázolás. Ha azonban a gyerekek pontról pontra követik a szerkesztési eljárást a Geogebrában, rögtön kiderül a turpisság (mi volt a hiba a táblarajzon), és ezáltal a hiba matematikai bizonyítása is könnyebbé válik.

Különböző projekteket, kiselőadásokat és szorgalmi feladatokat is lehet úgy adni a diákoknak, hogy az a Geogebra használatára épüljön. Ekkor célzottan magasabb szintű felhasználói készségek elsajátításában is segíthetjük a gyerekeket. 

A Geogebra természetesen elérhető online is, és ingyenes regisztráció után meg is oszthatjuk másokkal saját munkáinkat (vagy elmenthetjük privát munkaként). Böngészhetünk más nyilvános munkái közt, amelyeket szabadon fel lehet használni. Ezáltal felhívhatjuk a diákok figyelmét a(z internetes) szerzői jogokra.

Mivel a Geogebra mind a tanárnak, mind a diákoknak megkönnyíti/megszépíti a dolgait, mindenképpen szerves részét fogja képezni a tanóráimnak a program használata.

[csizibence]

Produktumok és reflexiók

- Digitális kompetencia: https://csizibence.tumblr.com/post/183337820351/digit%C3%A1lis-kompetencia-avagy-geogebra-az

-Edutopia: https://csizibence.tumblr.com/post/183408743551/edutopia-thumbs-up-responses

-Vizualizáció (szófelhő): https://csizibence.tumblr.com/post/184157660526/sz%C3%B3felh%C5%91k

-Google az oktatásban: https://csizibence.tumblr.com/post/184251090706/google-az-oktat%C3%A1sban

-Multimédia (kollázskészítés): https://csizibence.tumblr.com/post/184318800801/koll%C3%A1zs-k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s

[csizibence]

Tanítási filozófiám

Egy tanítási filozófia megfogalmazása azért fontos egy tanárjelölt számára, mert a megírása közben egy képet próbál lefesteni a saját “tökéletes tanár” elképzeléséről. Még ha nincs is mindig így konkrétan kimondva, valójában mindig erre törekszik ilyenkor az író. Az én tanítási filozófiám (egyik) legfontosabb gondolata az, hogy nem létezik tökéletes tanár. Egyrészt azért, mert tökéletes ember sem létezik, másrészt egy 30 fős osztályt nézve, nem jöhet létre egy tökéletes tanóra sem. (Tanárral együtt) 31 fő összezárva 45 percre. 31 különböző előzmény, 31 aktuális testi/lelki/szellemi állapot. 0 annak a valószínűsége, hogy az adott 45 perc mindenkinek a lehető legtökéletesebb volt. És még csak egy tanóráról beszéltünk. 

Éppen ezért úgy gondolom, hogy aki azt hiszi, hogy létezik tökéletes tanár, az nagyon messze került a saját céljától, miszerint hogy ő maga is azzá váljon. Akkor ugyanis, ha elfogadjuk, hogy nincs tökéletes tanár, máris két olyan tulajdonságot tudhatunk a magunkénak, amik elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a lehető legjobb tanárok lehessünk: nyitottság és rugalmasság.

A világunk mindig is folyamatos változásban volt, mostanában azonban (a digitális korszaknak köszönhetően) ez a változás már emberi léptékkel is mérhető. Ha tartjuk a lépést világunk változásával, alkalmazkodunk a folyamatosan változó környezethez, akkor könnyebb dolgunk lesz a munkánk során, és sikeresebbek (jobb tanárok) lehetünk. Ha nem vagyunk nyitottak, csak sodródunk a változó világban, mint egy tehetetlen farönk a folyóban. Ha azonban nyitottak vagyunk, megtanulhatunk kormányozni ebben a sodrásban.

Rugalmasság alatt azt értem, hogy sosincs egy abszolút jó módszer/eszköz. Vannak olyan helyzetek, mikor a leghatékonyabb tanítási módszer a frontális oktatás, és a legkevésbé hatékony a kooperatív csoportmunka. Van, hogy a kahoot-tal érdemes átismételni az anyagot, máskor viszont páros munkával érjük el a legtöbb eredményt. Véleményem szerint a(z adott helyzetben a lehető) legjobb tanár a mai sakkozó programokhoz hasonlítható a leginkább. A lehető legjobb tanár birtokában van rengeteg módszer és eszköz (amiknek a tárházát a nyitottsága révén könnyen tud bővíteni), majd az adott szituációt helyesen felmérve a lehető legoptimálisabb lépést (módszert/eszközt) választja. Ezután az adott módszerrel és eszközzel már csak helyesen kell bánni, ami gyakorlással tanulható.

Térjünk most át konkrétumokra. Matek-kémia tanár leszek, ezért ezen két tárgy mentén gondolkodok tovább. Ehhez kapcsolódóan kimutattak néhány dolgot, amik mellett nem lehet elmenni szó nélkül: a diákoknak olyan tulajdonságokat kellett felsorolniuk, amik “jó”vá tesznek egy tanárt. Az első három helyen a szakmai tudás, a “jófejség” és az igazságosság szerepelt. Első ránézésre háromból kettő tulajdonság a tanársággal kapcsolatos: a szakmai tudás egyértelmű, míg az igazságosság alatt feltehetően az osztályzásra/feleltetésre gondoltak a diákok. Vegyük észre azonban, hogy a “jófejség” egy hatalmas gyűjtőfogalom, amibe rengeteg különböző emberi tulajdonság beletartozik. És ezt a diákok nagyságrendileg ugyanolyan fontosnak tartják, mint a szakmai tudást. Egy másik nagyon érdekes (pontosabban inkább lesújtó) tanulmány alapján (https://mersz.hu/hivatkozas/matud_40) a fizika és kémia tanárok helyzete szinte lehetetlen. A tanulmány tanulsága (kémiatanárként): ha a szakmai tudás, jófejség és az igazságosság terén is a maximumot nyújtom, akkor talán van esélyem arra, hogy néhányan meg fogják kedvelni a tárgyamat. Ha ezek nincsenek meg, akkor erre szinte semmilyen esélyem sincs. 

Pedig a kémia sokszor életközeli és valóságos problémákra is választ ad. Talán ez lehet az az icipici, halovány fény az alagút végén. A kémiaórákon minden egyes alkalommal el kell mondani a tananyaghoz kapcsolódó valóságos példákat, sőt órákat is lehet köréjük szervezni. Manapság a háztartásban rengeteg vegyszer előfordul, amelyekkel tanulságos kísérleteket is lehet végezni. Divatosak lettek mostanában a lúgos vizek, továbbá az oxigénnel dúsított vizek. Látványosan meg lehet mutatni, hogy ezek a termékek az áltudományosság klasszikus példái. Mindezek mellett a technológia is a kémia megmentését jelentheti. Elképesztő minőségű 3D-s modellek érhetők el az interneten, melyek az impozáns vizuális élmény mellett a részecskemodell megértését is elősegítheti. Fél perc keresés után zseniális játékokat/modelleket találhatunk a legkülönfélébb témakörökhöz. Hiszem, hogy a kísérletezés mellett ezek nyújtják a legnagyobb élmény a diákok számára.

A matematikával könnyebb dolgom van, hiszen kötelező érettségi tantárgy (és valószínűleg az is marad sokáig). Persze persze, tudom, tisztában vagyok vele, hogy ez külső motiváció, de attól még motiváció!  Itt talán nehezebb életközelibb példákat felhozni (az nem életközeli példa, hogy vízszintes terepen egyenesen folyik a folyó, és a túlparton álló fa magasságát meg akarom határozni úgy, hogy 3 random adatot pont ismerek). Mégis van annyi valóságos és komoly élethelyzet, amely mögött matematika van, csak elbújva. Éppen ezért minden egyes témakört úgy próbálnék meg felépíteni, hogy a téma lezárásaként 1-2 órán át egy adott (nagyobb) probléma megoldásán dolgozunk. Ez a probléma valóban életközeli lenne, és talán értelmet adna az elmúlt hetek tanulásának. Egy jó példa erre: http://ofi.hu/eletkozeli-gyakorlati-feladatok-0 , a sebességes feladatlap. Van egy Geogebra nevű program, amely rengeteget segíthet a matematikaoktatásban, erről már írtam részletesebben: https://csizibence.tumblr.com/post/183337820351/digit%C3%A1lis-kompetencia-avagy-geogebra-az

Még egy fontos dolog, amely elkerülhetetlen a munkánk során: az értékelés. Sok mozgásterünk nincs ezen a téren, a legtöbb iskolában pontosan meg van szabva, hogy mennyi témazárót kell íratni, hány jegynek kell legalább lennie stb. Semelyik dolgozat, témazáró, felelet sem méri jól azt a tudást, amit a diák birtokol. Minden egyes számonkérés azt méri, hogy abban az adott időintervallumban, az adott helyen és állapotban mit és mennyit tudott a gyereke. De ez a tudás mind az idővel, hellyel és állapottal folyamatosan változik. Szerintem sokkal korrektebb képet adnak a jegyek akkor, ha folyamatos “számonkérés”, pontosabban jegyszerzési lehetőséget biztosítok. Ezt házi, szorgalmi feladatokkal szeretném elérni. Továbbá szeretnék bevezetni egy olyan rendszert, hogy minden témakör elején kiosztanék (online elküldenék) egy feladatsort (nem sok feladattal), melyből (legalább) 1 szerepelne a témazáró dolgozatban. A ponthatárokat pedig úgy határoznám meg, hogy ha valaki csak ezt az egy feladatot tudta megoldani, akkor már megkapja a kettest. Ezzel minden diák motiválódik arra, hogy megcsinálja, megbeszélje az összes feladatot, mely ezen a feladatlapon szerepel.

Nagyon sokat lehetne még írnom a tanítási filozófiámról, ám ezt nem tartom szükségesnek. Fölösleges tovább szaporítanom a szót, hiszen úgyis majd “éles helyzetben” derül ki minden. Ezek csak szavak, de a tettek fognak beszélni.

[csizibence]

Bemutatkozás

Szia! :) 

A nevem Csizi Bence, és harmadéves matek-kémia tanárszakos hallgató vagyok az ELTE-n. Kiskoromban sok minden szerettem volna lenni: 

-Kukás, hiszen annyira menő a kukásautó hátulján végigmenni a városon

-Mentőhelikopteres, hiszen egész nap csak repültem és emberéleteket mentettem volna meg (igaz tériszonyom van, és a vértől is rosszul vagyok)

-Crossmotoros, mert az nagyon vagány

Ezt követően egy hosszabb tanácstalan időszak következett, és csak 12. osztályos koromban döntöttem el, hogy tanár leszek. Általános- és középiskolában jól ment a matek, ráadásul még szerettem is, így biztos voltam benne, hogy ezzel mindenképpen szeretnék majd továbbtanulni. A kémiát csak a középiskolában szerettem meg, és rövid idő alatt a második kedvenc tárgyam lett. Mivel okosnak számítottam az osztályban, sokan és sokszor kértek tőlem segítséget egyes feladatok megoldásában, anyagok elmagyarázásában. Mindig szívesen segítettem a többieknek. Ezen kívül hozzásegített még a tanárrá válásomhoz az, hogy sosem féltem a táblánál szerepelni, illetve nagyon sok jó (és kevés nagyon rossz) tanárom is volt, akik (ellen)példaképként szolgáltak. Bár a pályaválasztás során főleg kizárásos alapon válogattam, a tanári pályára egyértelműen és határozottan igent mondtam. 

Jelenleg két dologban vagyok biztos: 

1) Az egyetemről kikerülve egy iskolában, tanárként fogok elhelyezkedni

2) Tanári pályáról fogok nyugdíjba menni (haha, már ha lesz még olyan addigra), hiszen ez az A szakma, amit szeretnék csinálni.

Az, hogy az 1) és 2) pont közötti időszakomban hol fogok dolgozni, még sok más tényezőn múlik.