elegemvanmindenbolmar

[elegemvanmindenbolmar]

Mikor nem mutatod hogy fáj, próbálod elhinni hogy tényleg nem fáj, de jön a pillanat mikor egyedül vagy, sötét van és elő jönnek a problémák

[elegemvanmindenbolmar]

Szörnyű azzal a tudattal lefeküdni, hogy lehetett volna másképp is

[elegemvanmindenbolmar]

Nem segít az alvás, lelkileg fáradtam el.

[elegemvanmindenbolmar]

Saját magam fele annyira nem szerettem soha, mint Téged, de mégsem volt elég.

[elegemvanmindenbolmar]

Xy : Nem ihatsz mindig

Én : Dehogynem, csak figyeld

[elegemvanmindenbolmar]

Már nem kell, hogy meghallgassanak, nem akarok beszélni. De szeretnék valakit, aki megölel és addig el sem enged - míg legalább egy picit - jobban nem leszek.

[elegemvanmindenbolmar]

[elegemvanmindenbolmar]

Hónapok teltek el, és semmi késztetést nem éreztem az írásra. Nem akartam semmit megőrizni a napokból, csak hagytam őket nyom nélkül elmúlni.

De most itt vagy te, az égszínkék tekinteteddel, és tudom, hogy bánnám ha semmi emléket nem hagynék magamnak az első napokról.

Szóval üdv újra itt ősz, ismét egy évvel idősebben de annál sokkal bölcsebben, remélem ezalkalommal nem töröd össze a szívem.

Lily Midwinter - Sokadik esély

[elegemvanmindenbolmar]

Sad but true

Már nem vágysz rám,

Már nem találsz vonzónak..

És tudom jól,

A tökéletlen testem az oka..

[elegemvanmindenbolmar]

[elegemvanmindenbolmar]

"Az emberek könnyen törnek, ahogy a szívek és az álmok is."

Neil Gaiman - Törékeny holmik

[elegemvanmindenbolmar]

[elegemvanmindenbolmar]

Kérdések maradtak bennem. Összezavarodtam. Segíts, hogy ne gondoljam túl...

[elegemvanmindenbolmar]

Mert néha üvölteni tudnám mennyire fáj és mennyire felemészt mégis inkább csendben tűröm csak azért,hogy másnak ne fájjon.Ezt hívják kurva nagy emberi dolognak .

[elegemvanmindenbolmar]

"Az emberek könnyen törnek, ahogy a szívek és az álmok is."

Neil Gaiman - Törékeny holmik

[elegemvanmindenbolmar]

Addig szeretni foglak, amíg a testem el nem porlad, és a szél el nem hordja...

[elegemvanmindenbolmar]

“Csak az a lány szerettem volna lenni, akinél végül ott maradsz majd. Akinek bebizonyítod, hogy léteznek még a tündérmesék. Az a lány, akit nem szűnsz meg szeretni az évek múlásával. Akit legbelül mindig elcipelsz majd. Aki megkapja azokat a szavakat, amik a múltban rekedtek kimondatlanul. Csak szerettem volna az a lány lenni, aki nem múlik el, akármit is teszel majd.”

— Veréb Emese: Négy évszak években