hansi-hinterschinken - Tumblr blog

[hansi-hinterschinken]

me irl

[hansi-hinterschinken]

[hansi-hinterschinken]

🚬

[hansi-hinterschinken]

úristen, találtak egy (1) egyiptomit egy arab meséhez!!! gratulálok!!! 440 millió ember közül sikerült egyet találni, egész hihetetlen, legközelebb talán találnak egy közel-keleti nőt is, de arra még várni kell

tweet

[hansi-hinterschinken]

hmmm

[hansi-hinterschinken]

[hansi-hinterschinken]

[hansi-hinterschinken]

[hansi-hinterschinken]

Here have a vine compilation that I made and enjoy I’m not late to the party or anything (update for part two)

[hansi-hinterschinken]

[hansi-hinterschinken]

Nyírfakéreg tábori levelezőlap,1944

[hansi-hinterschinken]

erről a Trianonnal nem viccelünk threadről nekem mindig a szerémségi Csepregi Pályó  jut eszembe. Egy kora nyári estén pálinkáztunk és ő mesélt mindenfélét én meg jegyzeteltem, talán épp a fafejű crnagóracokról ahogyan ő emlegette őket, és akkor futva jött be az udvarba a frissen odakerült, városi lelkész felesége, hogy Pali bácsi holnap jönnek a Duna tévétől, szervezne egy kis éneklést meg néptáncot a parókián, esetleg  a lovakat is befoghatnánk, hogy teljes legyen a program. Pali bá meg szépen lassan nézett fel a pohara mellől, “Drága tekintetes asszonyom, baszom én a Trianont meg a mamájuk pináját, oszt a földeken dolgozni ki fog?”

[hansi-hinterschinken]

Jean-Léon Gérôme, The Grief of the Pasha (1882)

[hansi-hinterschinken]

The Crying Spider, 1881, Odilon Redon

[hansi-hinterschinken]

„Valószínű, hogy hivatalosan még nem kimutatott politikai és kultúrtörténeti tény: az úgynevezett szamizdat-irodalom hatása és jelentősége (legalábbis Magyarország számára) Márai Sándor ’Halotti beszéd’ című versével kezdő-dött. Ez a vers az 50-es évek elején hangzott el egy nyugati rádióállomás magyar műsorában, voltak, akiknek sikerült hangszalagra rögzíteniük, arról leírták és kézről-kézre adták, mígnem már százával, sőt talán ezrével voltak olyanok, akik megtanulták, betéve tudták és társaságokban, szűk baráti összejöveteleken halkra fogott hangon elmondták. Abban az időben ez a vers főtémája volt elsősorban a fővárosi nagyközönségnek – az emigráció, az emigráns lét belső tragikumán át, világította meg az ország kiszolgáltatottságát, elesettségét. Mert a művészetnek vannak ilyen rejtélyes áttételei, az emigráns számkivetettségnek ábrázolása erősebben vádolta azokat, akik a hazájukhoz ragaszkodó és abban gyökerező embert elvándorlásra kényszerítették, mint (esetleg) az otthon élő ember panasza. Az emigráns ugyanis elveszített még valamit, amit az otthon élő, még magának mondhat: a hazát. A szó, a fogalom, hogy ’szamizdat’ tehát a föld alatt terjedő, kézzel írott vagy sokszorosított művek műfaja akkor még ismeretlen volt Magyarországon. A ’Halotti beszéd’ azonban már ott lapult a zsebek mélyén ronggyá olvasva és rögződött ezrek emlékezetében, a műfaj nevét még nem ismerték, de a mű már életre kelt: az első magyar szamizdat.”

[hansi-hinterschinken]

nagy féltenyérni vörös csípésfolt

az mi lehet? öt nap után se múlt el, az illető volt most orvosnál ahol kapott antibiotikumot, nem darázs, elvileg nem hangya és nem kullancs (mert annál élénkebb piros és nincs az a holdudvar sem, összefüggő egyszínű folt), de valami természetben összeszedhető cucc, nem is fáj meg semmi. mondom, orvosnál volt már, szóval nem világmegváltást várok, csak van itt sok mindenki, aki gyakran túrázik és hátha volt már hasonló

[hansi-hinterschinken]

Későn szóltál, jobban rákaptam a vr janira mint bármelyik sorozatra az elmúlt pár évben:D

ha lenne faszom, erre kiverném