hellotinderlover-blog

[hellotinderlover-blog]

B.Z.

Egyszer kiraktam egy lányt trash of tinderen, aztán fél évig kúrócimbik voltunk. többet nem mondhatok. :(

[hellotinderlover-blog]

C.N.

Egyszer találkoztam egy sráccal, söröztünk, aztán felmentünk hozzá, füveztünk, lefeküdtünk, és utána 4 hónapig jártunk. Ilyen is van. Két legfőbb pozitívuma a rövid életű kapcsolatunknak:

1. Vettem egy biciklit és megtanultam a városban biciklizni.

2. Ideiglenesen örökbe fogadtunk egy kutyát, akit ő utána megtartott.

Semmi szaftos sztori, a végén egy ótvar kocsmában szakítottam vele, ahol a hányás ízű sörnek a felét tudtam csak meginni.

[hellotinderlover-blog]

K.N.

Alapból nem akartam ide posztolni, mert sok sztorival nem szolgálhatok, de aztán eszembe jutott kettő. Jó pár éve randiztam egy csajjal, akit meg közép suliból ismertem. Pár évig nem beszéltünk, aztán valahogy elkezdtük es kitaláltuk, hogy menjünk el a Csendesbe. Dumálgattunk, nevetgéltünk, úgy nézett ki, hogy mindketten jól érezzük magunkat. Aztán egy idő után elkezdett furán viselkedni a csaj, de így hirtelen, nem nézett a szemembe, kitérő válaszokat adott, meg kicsit zárkózottabb is lett. Amikor vége lett a randinak, egy darabig egy irányba mentünk és akkor kezdett már kicsit kínos is lenni a dolog, mintha zavarnám. Aztán elköszönéskor azt mondta, hogy ne találkozzunk többet és elment. Én meg percekig álltam ott, hogy wtf.

[hellotinderlover-blog]

K.B.

Pér évvel ezelőtt hosszasan, és fesztelenül cseteltem hetekig egy lánnyal, mikor is kitaláltuk, hogy itt az ideje találkozni. A Facebook még nem volt közismert, a taxik még nem voltak sárgák, én pedig még magamban hordoztam némi esszenciális ártatlanságot. A randira a Dürerben került sor, de kiderült hogy egy egész társaságot magával hozott. Mindenki jó arcnak tűnt, gondoltam állok egy kört. Elmentem a tálca piáért, de vissza az asztalokhoz már nem jutottam, mert két tarkopasz hegyomlás állta el az utam, és biztosítottak arról hogy én oda vissza nem fogok jutni. Próbáltam érvelni, és megérteni, mi is történik, mikor is nagy nehezen kibökték, a lány megkérte őket, hogy ne engedjenek vissza. Paff. Meglehetősen kiborultam, megittam minden piát a tálcán, aztán elindultam gyalog haza.

[hellotinderlover-blog]

Sz.S.

Életem első randiján a Mekibe mentünk, ahol egy csöves odajött, belenyúlt a krumplimba, és elment. Szívem választottja nem akart második randit, mert nem álltam ki magamért, és ezt nem tartotta valami tökös dolognak.

[hellotinderlover-blog]

I.B.

Gólya voltam egyetemen, mikor szobatársamnak hála elkezdtem járni falat mászni, ahol találkoztam Vele. Közben kiderült, hogy van közös óránk is, szóval kiderítettem a nevét, kiderült, hogy már régóta jár falat mászni, szóval ez már jó indításnak is tűnt stb. Másnap találkoztunk buszon, ráköszöntem, de ő nézett rám a "kiafrancvagyte?" arckifejezéssel. Este újra megyünk falat mászni(persze minden alkalmat megragadtam, csak hogy a közelébe kerülhessek), még nem volt ott, mikor odaértem, elkezdtünk mászni, épp én biztosítottam, mikor odajött, "jajj bocsánat, fáradt voltam és nem ismertelek fel a buszon", persze örültem a fejemnek, legalább nem nekem kellett a beszélgetést kezdeményezni. Aznap kb. többet beszélgettünk, mint másztunk, utána is sokat beszéltünk, segítettem neki közös órán, mások - közeli ismerősei, nem csak idegenek - is mondták, hogy velem más, tuti tetszek neki, hívjam el valahova stb. Aznap szar idő volt, én meg épp autóval voltam, égi jel, minden tökéletes, felajánlottam, hogy hazaviszem, beszélgettünk. Év eleje, gólyák vagyunk mindketten, mi is lenne jobb a gólyabálnál? Kérdezem, lenne-e kedve eljönni velem, erre a válasza: "elvagyok otthon is". Én naiv meg már megvettem addigra a jegyeket, a kedvem totál elment tőle, szóval inkább eladtam fél áron őket szaktársaimnak.

[hellotinderlover-blog]

K.N.

A második sztori rövidebb, bár elintézte, hogy hosszú évekig ne akarjak randizni, csak a saját nyomoromban tapicskoljak. Szóval sosem voltam egy sportos testalkatú gyerek, meg önértékelésem és önbizalmam sem volt sohasenem, de azt hiszem ezeket a lehetőségekhez képest jól kompenzáltam azzal, hogy viszonylag vicces vagyok és viszonyítási alaptól függően értelmes is. Az egyetemről jóban voltunk egy lánnyal és megbeszéltünk egy randit. Remekül elbeszélgettünk, jól éreztük magunkat, gondoltam, lesz majd következő találkozó is. Hát nem lett, mert az este végén azt mondta a leány, hogy nagyon bír engem, de ő nem tudja ilyen nagydarab srác mellett elképzelni magát.

[hellotinderlover-blog]

B.I.

Az érzés mikor rá jössz, hogy "te mindent megpróbáltál..."

Egy lánnyal már régóta beszélgettem és gondoltam végre neki leselkedek és össze szedem a gatyámban az összes erőt. Randit kérek. A lánnyal azonnal igent válaszolt! Büszke voltam magamra, de komolyan!! Egy éve nem mentem nő közelébe, most meg kapásból egy randi. Megbeszéltem a lánnyal, hogy találkozzunk Pesten, az Astorián 7-kor szombaton. A lány nem ellenkezett, oké-t mondott a szitura. Nagyon izgultam, már fél órával korábban ott voltam és vártam... 18:30, 19:00, 19:29... Aztán 19:52 végre ide ért a lány. Elindultunk a moziba, egy elég nyálas filmet néztünk, a lány a film első 10perce után hozzám bújt és megcsókolt. Kezdtem majd kiugrani a bőrömből… Aztán elmentünk vacsiztunk, majd kicsit beszélgettünk, kérdeztem tőle, hogy nincs e kedve fel jönni a kecómba, tudjátok.. "egy kávéra". De a lány inkább azt felelte haza szeretne menni. Ezért hívtam egy taxit. Mikor oda ért a taxi, a lány beült és utána én is, gondoltam "haza kísérem". A lány eléggé frusztrált volt, aztán megcsókolt. Egy eldugott kis utcához értünk, a lány kiszállt és egy csuklyás palihoz rohant. ....és megcsókolta!!! Ismétlem, MEGCSÓKOLTA A PALIT!!!! A lány vissza szaladt a kocsihoz és csak annyit mondott: köszi Isti az estét, jó éjt! Én hazáig ütöttem a fejem... :(

...és a tanulság az egészből? A KFC drágább, mint a taxi, ezt soha ne feledjétek!

[hellotinderlover-blog]

K.Cs.

Számtalan alkalmim volt, amikből számos anekdotát mesélhetek. Viszont a legelső, és remélem, legutolsó élményem, amit leírok: ezek közül: Még Szegeden laktam, mindig annyit írt a srác, h csöcs. Alpári vagyok, viccesnek tartottam. Majd Budapestre költöztem nyár elején. Akkor elkezdett normális, összefüggő mondatokban írni. Találkoztunk. Berúgtunk. Benne voltam még egy alkalmiban. Lehet leszólni, hogy minek mentem oda... Mondta, a bérház alatt alagsor van, ahová nem mer menni. Mondtam, hogy nézzük meg. Érdekes és vicces volt. Szerintem félt. Aztán felmentünk, a lakásuk el��tt cigiztünk. Majd elkezdtünk *szegszelni*. Egyre durvább lett. Le akartam lökni magamról, ami tőlem telhetően ki lett maxolva. Kapálódzás, kiabálás, karmolás, teljes erőből agresszív eltaszítás. Nem segített ez. Reggel bocsánatot kért azzal, hogy néha előfordul vele ez (vajon hány lánnyal?). Én akkor "megfeledkeztem" az egészről. Aztán összejöttünk. Soha többé nem bántott fizikálisan. Amúgy egy fasz volt. Kb 1,5 hónap után szakítottam a faszszopó viselkedése miatt. Akkor döbbentem rá, jutott "eszembe", mi történt. Az fáj leginkább, hogy megbirkózzak a fura emlékezetkiesésemmel. És hogy amikor nem bírtam tovább, elmeséltem az ikertestvéremnek, aki lehülyézett és hosszasan taglalta, hogy miért és hogy nem gondoltam végig, és azt mondta, ha benne voltam az elején az aktusban, utána nincs miért hisztizni. Ezért vagyok az önsajni csoportban szerintem.

[hellotinderlover-blog]

Sz.B.

Két éve egy nagyon helyes fiúval matcheltem Tinderen, majd sok sok átchatelt nap után végre megbeszéltünk egy találkozót. Nagyon izgatott voltam, mert annyira egy hullámhosszon voltunk. A képekhez képest egy 30 kilóval súlyosabb, kissé ápolatlan és csöndes fiúval indultam útnak az Örstől a belvárosba. Már maga az út is igen kényelmetlen volt mivel a beszélgetés sehogy sem látszott beindulni. Egy kerthelységbe ültünk be. Az első sokk az ingjéből észrevétlenül kibuggyanó gyomra volt, amit alig bírtam nem bámulni, zavaromban pedig összevissza beszéltem, majd amikor elmesélte, hogy ő kurucinfó-t olvas, de nem rasszista ám, ezek után elmentem a mosdóba kiötölni, vajon miképp távozhatnék idő előtt a lehető legkevésbé kellemetlenül. (Nem sikerült). Az alibim ultragáz volt, azt mondtam, hogy az exem most tudja csak odaadni a cuccaim és el kell mennem kispestre. Eljött velem a metróig. Mikor gondoltam elbúcsúzom, azt mondta ő lekísér. Így tudtam, hogy kénytelen leszek kispest fele hazamenni. A búcsúzás igen kellemetlen volt, éreztem, hogy megakar csókolni, de kitértem előle és gyorsan felpattantam a metróra. Azt mondtam, majd beszélünk. Többé nem beszéltünk. 😞

A kispestről Örs felé tartó buszon patakzott a könnyem a lelkiismeret furdalástól és a csalódottságtól, akkor töröltem a picsába a Tindert.

[hellotinderlover-blog]

B.A.

Nyáron elkezdtem hébe-hóba tinderezni, matcheltem is egy fiúval, aki első ránézésre nagyon bejött, beszélgettünk pár napig, majd elhívott találkozni. Hosszú idő után ez volt az első randim, amit igazán vártam és nem nyűgként éltem meg. Nagyon jól el tudtunk beszélgetni mindenről, elég hasonló volt az érdeklődési körünk és nagyon intelligens fiúnak tűnt, még a helyesírásra is figyelt, amire én nagyon háklis vagyok. Lényeg, hogy tőlem szokatlan módon, vártam ezt a randevút. Megbeszéltük, hogy a Deákon találkozunk. Találkoztunk is, én magamhoz képest még mindig igen lelkesen mosolyogva odamentem hozzá, hogy első körben azzal szembesüljek, hogy lényegesen alacsonyabb nálam. Nem baj, volt már dolgom alacsonyabb fiúval, igazából annyira nem is gáz, nyugtatgattam magam. Köszöntem neki, ő pedig visszaköszönt egy olyan vidéki tájszólásban, amit egyszerűen képtelen volt befogadni a fülem, pedig ez engem többnyire nem szokott zavarni. Jó nem baj, attól még hogy pici és lófaszt nem értek abból, amit mond, még jó lehet ez az este. Elmentünk a boltba venni innivalót, majd kiültünk az Akváriumhoz. Ahogy sétáltunk oda, megálltunk a zebránál a csodás naplementében. Közölte, hogy amúgy neki rengetegféle fejfájása van, amik különböző dolgoktól múlnak el. Ezt nem igazán tudtam hova tenni, így kifejtette, hogy van olyan fejfájása, ami attól múlik el, ha a napba néz, de van olyan, ami bizonyos szagoktól vagy bizonyos testtartástól. Erre kb csak annyit tudtam mondani, hogy ko, majd mentünk tovább. Mikor leültünk beszélgetni, akkor kb végig nekem kellett vinni a beszélgetést, és bár nagyon szeretek beszélni, azt jobban szeretem, mikor jön reakció arra, amit mondok. Nem jött, úgyhogy kezdtem magam egyre kínosabban érezni, különösen akkor, mikor megemlítette, hogy amúgy utál emberek között lenni és csak otthon szeret lenni a 4 fal között, lehúzott redőnyökkel, depresszív zenéket hallgatva. Nincs ezzel probléma, de én nagyon nem ez a típus vagyok, úgyhogy azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon hogyan léphetnék le. Ez nyilván látszott is az arcomon. Bunkó nem szerettem volna lenni, mert biztos voltam benne, hogy nagyon kedves és értelmes srác, csak nekem nincs türelmem megvárni, míg megnyílik, de annyira kényelmetlenül éreztem magam, hogy egy idő után már én sem szóltam semmit és csak ültünk csendben. Ekkor szólalt meg a telefonom és hívott édesapám, hogy most kötöttek ki a hajóval a Ferenciek-tere közelében, lenne-e kedvem meginni vele egy sört. Életemben nem örültem még ennyire az atyai időzítésnek (többnyire mindig akkor hív, amikor nem kéne), rögtön le is csaptam rá és mondtam, hogy nekem most mennem kell, mert édesapa vár rám. Látszott rajta, hogy nem annyira hiszi el a történetet, de mondta, hogy menjek nyugodtan, én meg mint a szél, úgy elhúztam. Még aznap este írt, hogy amúgy nagyon jól érezte magát és megismételhetnénk a dolgot. Nem találkoztunk újra.

[hellotinderlover-blog]

B.Zs.

Nem Tinder, Pesten Láttalak csoport. Kitettem egy helyzetet, hogy keresek egy srácot. Végül nem találtam meg, de egy hozzá hasonló pasi bejelölt Facebookon, és elkezdtem vele beszélgetni. Megszerveztünk egy randit, ami nagyon kínosan indult, egymáshoz se szóltunk, majd orra estem, azzal oldódott a hangulat. Beültünk egy helyre, ahol elkezdtünk beszélgetni. Fél óra után már az abortuszról meg a házasságról volt szó és, hogy ő legszívesebben már azonnal elvenne feleségül. Ezt az egészet betudtam az alkohol hatásának, majd feljöttünk hozzám. Képről/érzésre először tökéletesnek tűnt a nemi szerve, majd mikor odajutottunk, hogy legyen valami kiderült, hogy túl méretes hozzám (nem mellesleg egy kis enyhe szado-mazo jellem is társult hozzá). Úgy voltam vele, hogy tök jó fej és ezt le lehet kommunikálni vele, ezért ne hagyjuk annyiban a dolgot. Elmondtam neki, hogy mi a szar, mi volt jó, változtasson, ha szeretné ezt tovább (visszagondolva, nagyon kétségbeesett voltam). A lényeg, hogy változtatott a dolgokon, megpróbált "gyengédebb" lenni, karácsonyra szerelmes levelet is írt nekem kézzel, amiben leírta, hogy én vagyok az élete értelme, de ez nem volt sajnos elég, mivel így is a természet miatt, nem voltunk szexuálisan kompatibilisek. Azóta nem beszéltem vele, leírtam neki, hogy sajnos túl nagy odalent és hagyjuk, mert ez sehogy sem fog működni.

[hellotinderlover-blog]

B.Zs.

Még 5 évvel ezelőtt volt egy srác, akivel középsuliba együtt jártunk, így az ismeretség megvolt, de mindig is egy egoista baromnak tartottam. Egyszer kitalálta, hogy találkozzunk, amin csodálkoztam is, eszembe nem jutott volna, hogy ez "randi" akar lenni. Nem mondta hova megyünk, így kicsit aggódtam... A Moszkva tértől kezdtünk el sétálni a Gellért felé. Igazából akkor még sosem jártam arra, így tetszett a hely újdonsága, és őszintén meg tudtam lepődni azon, hogy milyen jó a kilátás a Gellérthegyről az Erzsébet híd felett. Amikor ott megálltunk, akkor mondtam a srácnak, hogy gyújtsunk rá, mert legalább pihenünk is egy kicsit, ekkor ő elővett egy spanglit, hogy neki jobb ötlete van. Nem is kell mondanom, nagyon megörültem, és értékeltem a minimális kreativitását, hogy nem csak egy sima sétálgatós - addigra már egyértelmű volt, hogy - randit talált ki. Elszívtuk, majd rám jött a nasi flash, ami miatt kicsit el is szomorodtam, meg szomjas is lettem nagyon, amit mondtam is neki. Ekkor újabb meglepetés ért, mert egy Cappyt és egy tábla csokit is előkapott. (Igen, ezzel elérte, hogy megfeledkezzek arról mekkora seggfej volt mindig is.) Ezt még 3x eljátszottuk az úton, majd "összejöttünk", 1 hét után meg szakítottam vele, mert addigra rájöttem, hogy valami olyan fura benne. 😀 És itt következik, hogy többször eszembe jutott, hogy egyébként végig tök kedves volt, meg jól is éreztem magam vele, de akkor miért is dobtam ki?! Most 5 év után újra megkeresett és elhívott megint találkozni. Belementem, mert igazából 5 éve is jó volt a randink. Most is minden megtervezett, szép és jó volt, nagyon jól éreztem magam addig, amíg egyszer csak ki nem bökte, hogy ő skizoid és a pszichológusával is beszélt sokat, de 5 évvel ezelőtt amikor én faképnél hagytam, az nem tett jót a személyiségeinek... Na, ekkor döbbentem rá, hogy ez nekem nem fog menni és, hogy valószínűleg 5 évvel ezelőtt is ez volt ami miatt inkább otthagytam, csak akkor még nem tudtam konkrétan mihez kötni a viselkedését. Amint ezt elmondta, bennem már halálra lett ítélve az este, meg minden vele kapcsolatban, de ugye ezzel a megnyílásával előtört az érzelmes énje, akinek szüksége van valakire, és ez váltakozott a seggfej énjével. Hagytam, hogy nálam aludjon, mert nem volt szívem elküldeni, de másnap mikor elköszöntünk, mondtam neki, hogy többször ne próbálkozzunk ezzel…Életem legjobb randijához, életem eddigi legkellemetlenebb és legrosszabb befejezése társult.

[hellotinderlover-blog]

Cs.Zs.

Kb 6 éve történt az eset. Tini koromból megörökölt (mára már kevésbé valid) fétisem az agyontetovált, szanaszét lyuggatott (nem, nem úgy) csajok. Épp boldognak hazudott szingli voltam és tőlem szokatlan módon, egész jól ment a futó kalandok felhajtása, ezáltal bővült a "hát ezt kurvára nem kellett volna" listám is. Szóval, volt egy a fentebb említett fétisre kalibrált lány az akkori baráti társaságomban (ő nem volt állandó tag, amolyan átutazó volt) akinek jól láthatóan tetszettem, de sokáig nem nyitottam felé, mert van egy elvem, hogy h��zinyulat nem lövünk, noha jó nő volt kívülről (személyisége ennek a szöges ellentéte volt, de az most mindegy). Aztán egy közepes mértékű berúgással spékelt házibuli alkalmával, valahogy mégis összegabalyodtunk, de nyálcserén kívül nem történt semmi. Teltek múltak a hasonló haveri események, volt hogy csak ketten mentünk inni (mert mást nem lehetett a csajjal csinálni -borzasztó rossz pont-), míg nem eljött egy bizonyos este. Ketten elmentünk az ő törzshelyére. Beszélgettünk stb... Egyszer csak odajött egy haverja aki mindenáron belém akart erőltetni egy kis általa hozott házipáleszt. Udvariasan elutasítottam, hiszen épp whiskey-ztem, ráadásul egy korty pálinka is azonnal kinyírja a gyomrom. A srác jól láthatóan de annál kevésbé érthető okból megsértődött és odébb ment. Kimentünk cigizni, a piát bent hagytuk. Visszatértünk a boxunkba és kortyoltunk tovább, azonban az ott hagyott Jack-nek fura íze lett, de gondoltam csak elolvadt a jég és felmelegedett. Elfogyott, újabb cigikör. Amint rágyújtottam elkezdtem érezni, hogy a fejem kezd leválni a nyakamról, és ájulás közeli állapotba kerültem, tudtam, hogy valami baj van, hirtelen elköszöntem a csajtól, és szinte rohanva és BŐGVE indultam haza. Bőgve, mert tudtam, hogy ha megállok, vagy elborulok, akkor bizony nem jutok haza és február lévén belefagyok egy árokba. Sikerült haza jutnom, de 2 napig olyan beteg voltam, mint még soha és azóta se, a piától biztos nem lehetett, hiszen összesen 2 Jack csúszott le, és akkoriban 4-5. után kezdtem csak mosolyogni, szóval valószínűleg a pálinkás gyerek valamit belekevert az italomba. Ezen én eléggé felbasztam magam és megmondtam a csajnak, hogy erről így ennyit. Ez tartott is nyár elejéig, addig nem is láttam a lányt, éltem a felelőtlen életem. De nyár elején egyik haverom megszervezte az éves "szalonnázzunk a telken" bulit, ahova meghívta a csajt is. Kerültem direkt, jól láthatóan ignoráltam, hiába igyekezett közel férkőzni, beszélgetni, hozzám érni, én mentem odébb. Na de, ezek a telki bulik rengeteg, de rengeteg alkohollal jártak együtt. Szépen be is rúgott mindenki, én is, és egyre kevésbé funkcionált a józan ész és elvhű akarat. A leányzó ezt ki is használta, én meg már nem a fejemmel gondolkodtam és az egész egy borzasztó kínos, nagyon nagyon béna és részeg, testnedvekkel járó valamibe torkollott. Reggel "oh baszd meg, mi a faszt csináltál?!" sóhajjal ébredtem, míg a lány kaján vigyorral. Elindultunk haza, útközben megkérdezte, hogy akkor most hogyan tovább... Én meg gondolkodás nélkül rávágtam, hogy "sehogy, ezt nem kellett volna és te is meg fogod bánni". Elváltunk és soha többé nem találkoztunk/beszéltünk, mert az ő neve van a legvastagabb betűvel írva a fentebb említett listámon. Az eset óta a házinyulas elvem még erősebb lett, és sokkal megfontoltabb lettem ilyen téren. Legalább ennyi haszna volt a dolognak.

[hellotinderlover-blog]

C.N.

Úgy kezdtem ezt a Tinderezés dolgot anno, hogy rögtön csináltam egy Tinder hetet, azaz 1 nap kivételével, amikor pont nem értem rá, minden napra szerveztem 1 randit. Ebből lett egy fuckbuddym pár hónapra, egy, aki két randit élt meg, egy, aki hármat, de néha azóta is próbálkozik, a többivel nem folytattuk. Leírom a legelsőt. A Neked Csak Dezsőbe mentünk a fiúval, a nevére sem emlékszem már. Késtem 10 percet, szerintem ez nem tetszett neki. Sajnos elkezdtünk filmekről beszélgetni, és a kocsma neve miatt említettem a Tanú c. filmet. Egyrészt mondta, hogy nem látta (-1 pont), másrészt, hogy a Stallone filmek a kedvencei (-2 pont). Arról beszélt egy kicsit. Utána meg végig arról pofázott, hogy mennyire jó a Boschnál dolgozni és mennyire jó a BME-n a marketing szak, ahova jár (fél évet jártam a BME-re, mert utáltam). 1 sört bírtam meginni vele, és sajnos elkísért a buszig.

[hellotinderlover-blog]

M.R.

Sok éve nincs barátom, talán azért, mert miután otthagyott az első komoly kapcsolatos fiúm azzal a szöveggel, hogy Isten nem engem szánt neki, valahogy magamba fordultam, nézzétek el nekem. Aztán egyszer a balfék erőteljesen introvertált Réka egy szép napon elkezdett tinderezni. Minden simán ment, egy sráccal el is kezdtünk komolyabb dolgokról beszélgetni, jól is nézett ki a képein, értelmesnek is tűnt, okosnak, ami nekem, intellektuális sznobnak nagyon imponáló volt. Előbb utóbb mindketten kíváncsiak lettünk a másikra, de fel kellett neki tennem az ominózus magasságra vonatkozó kérdést, hisz alsó hangon is 170 körül vagyok cipő függvényében, és nem szerettem volna se magamat, se őt kínos helyzetbe hozni, mert utálok kínos helyzetbe hozni másokat, ám sajnos, míg én lefelé kerekítettem azt a bizonyos számot, ő fölfelé.

Szóval el is jött a tali napja. Réka csinibe vágta magát saját határaihoz mérten, smink, haj, kedvenc szép felső és egyebek, és megkockáztatott egy lájtos fekete magassarkút is, hisz az úgysem dob rajta sokat, meg úgyis, más nem ment a szettjéhez. Aztán meglátta a srácot, és szíve szerint a következő busszal ment is volna haza. Nemcsak ápolatlan volt, alacsony is, pedig vastag talpú bakancs volt rajta és élőben nem is tudtak érdekes, komoly, vitaindító dolgokról beszélgetni, például minden áron el akarta hitetni vele, hogy egy tigris háziállatnak kitűnő alapanyag. Fél órán át. Szed sztori. De Réka elment vele, meghívatta magát egy forró csokira, miközben ő sört ivott, három órán keresztül hallgatta őt úgy, mintha karót nyelt volna, és hazament és több Tinder randit meg sem kockáztatott, és szerinte nem is fog többet, mert egy magába forduló finnyás dög.

Sajnálom az E/3-mat, szeretném, ha nem velem történt volna meg, amúgy így olvasva nem is tűnik olyan cikinek, viszont ez az esemény igazán belegázolt a kis lelki világomba.

[hellotinderlover-blog]

V.R.

Igaz, ez már vagy 3. randi volt, meg nem is Tinder, meg nem is vicces, de:

(srác:) - és amúgy szereted a gyerekeket?

(én:) - hát, én a kiskutyákat igazából jobban szeretem.

(ő:) - és gondolkoztál már, hogy te mikor szeretnél gyereket?

(én:) - ...

Nem vagyunk együtt, gyerekem sincs, de kutyám igen, win-win!