kicsilany - Tumblr blog

[kicsilany]

Tudom hogy a nyaka a gyengéje, és azért is fogom folyton azt csókolgatni. Imádom mikor libabőrös lesz tőle

[kicsilany]

IM FINE

Mindenki azt hiszi jobban vagyok.. De igazabol naprol napra egyre jobban megakarok halni..

[kicsilany]

Minden mindegy nekem már

Azahriah - Mind1

[kicsilany]

“Emlékszel a vitákra, mikor kint ültél duzzogva és még csak egymásra sem néztünk? Nem szóltunk, csak lopva lestünk egymásra, hogy figyel e a másik? Mikor este már nem bírva törtük meg a csendet, a békülős szexre?”

—

[kicsilany]

“Úgy érzem jövőre nem leszek itt Szóval nevessünk egy kicsit mielőtt elmegyek”

— Lil Peep

[kicsilany]

mindig én vagyok az aki enged, aki ki szeretne békülni, aki megtartja magának a véleményét csak hogy ne legyen veszekedés, valószínűleg ennek az az oka hogy én vagyok az a személy is aki mindig jobban szereti a másikat.

[kicsilany]

mindig én vagyok az aki enged, aki ki szeretne békülni, aki megtartja magának a véleményét csak hogy ne legyen veszekedés, valószínűleg ennek az az oka hogy én vagyok az a személy is aki mindig jobban szereti a másikat.

[kicsilany]

Lehet nem lesz már rá alkalmam elmondani, hogy mennyire szükségem volt Rád mikor újra visszazuhantam…

[kicsilany]

Én nem vagyok képes elviselni több fájdalmat. Szépen lassan tűnök majd el… És észre sem fogjátok venni, hogy meghaltam.

[kicsilany]

Azt akarom, hogy zaklass. Annyit írj, hogy már az idegeimre menj,kérlek..

[kicsilany]

Reménykedsz, de pontosan tudod hogy hiába..

[kicsilany]

Tudod…kurva kíváncsi vagyok, hogy mi lenne a reakciód, ha a halálomról kapnál hírt.

[kicsilany]

[kicsilany]

“üljünk le a fotelba, kezünkben egy-egy pohár borral, nevessünk a semmin, koccintsunk, beszélgessünk mindenféléről, aztán vedd ki a kezemből a poharat, tedd le az asztalra, és csókolj meg”

—

[kicsilany]

És akkor elindítottad a zenét. Amint megszólalt kérdőn néztél rám hatalmas szemeiddel, mintha csak azt vártad volna hogy jóvá hagyjam. A reakcióm azonban nem sokat számít sosem, úgyis az marad amit te szeretnél. Lassú szám, de ütemes. Amint felcsendül az első ütem kicsit közelítesz felém, még mindig a tekintetembe fürkészve kicsit félénken. Megfogod a kezem és nagyon közel húzol magadhoz, a testünk teljesen összesimul. Bal kezedet a derekamra helyezed de csak óvatosan és finoman, nehogy lejjebb csússzon, elvégre mi csak barátok vagyunk. A jobb kezed kitartod, várva hogy az én balomat a tenyeredbe helyezzem. Nem habozok egy percig sem, és az ujjaid már rá is kulcsolódtak az enyémre. A jobb karom sehova nem fér el ezért kis habozás után ugyan, de a nyakad köré fonom és hátulról belesimítok a hajadba. Ekkor veszem észre hogy a kedvenc pólómat vetted fel ezért végigsimítok rajta az ujjaimmal, megérintem a szívedet. Megint összenézünk és nevetünk egyet, utána a kezem visszakerül a nyakad köré. Az ütemre elkezdesz táncolni én pedig csak követem a mozdulataidat, fogalmam nincs hogy mit csinálok főleg hogy a közelséged teljesen elkábít. Hirtelen felindulásból megpörgetsz. Ez nagyon tetszik nekem, ezért megint megismétled, aztán elkezdünk nevetni. Miután kiforogtam magam és meguntam a dolgot megint nagyon közel talállak magamhoz. Nem merek a szemedbe nézni, egy fél percig sem bírnám ki. Ismersz, olvasni tudsz a szemeimből, és mivel azt hazudtam már túl vagyok rajtad nem szeretném hogy meglásd az igazságot... még. Inkább csak állok ott, jobbra balra lengetsz, nem is figyelek semmire csak töltődik a lelkem a közelségeddel. Ez a tökéletes pillanat nem fog örökre tartani, valahogy ki kell húznom a következőig. Azonban nem én vagyok az egyetlen aki zavarban van es kábult. Ahogyan táncolunk, érzem, te sem mersz rám nézni. Tudod jól hogy én is olvasni tudok a szemeidből.

Te vajon mit titkolsz előlem?

[kicsilany]

Gyűrd össze a lepedőt velem, aztán hagyd a parnámon az illatod.

[kicsilany]

“Mert csókkal bontjuk a harag falát, öleléssel szántjuk a szomorúság mezejét, és szeretkezéssel gyógyítjuk az összetört szíveket.”

—

Lionard Hibiscus 

🌺