Last Seen Blogs
myexpertducklight-blog
Situations.
haikyuugayz
haikyuu gay shit
kingizhere-blog
KingIzHere (OFFICIAL PAGE)
dokidobe
yellow.dr.monv
jollyrogercaptain-archive-blog
...Is That Theft?
Text
Endre László
amúgy kettő van ezzel a névvel, ugyanabban a világháborúban.
az egyik a fajvédő magyar politikus, akinek 1944ig a legnagyobb tette az hogy lobbizása nyomán a Zsidó nevű települést (semmi köze a zsidósághoz, ahogy Bugyinak sincs a fehérneműhöz) Vácegresre változtatják. funfact, a lakosság egyöntetű tiltakozása ellenére, ők ismerik a saját történelmüket. sajnos azonban az 1944 márciusában megalakuló Sztójay-kormányban, belügyi államtitkári poszton emberünk leteszi névjegyét az asztalra. Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködve oroszlánrészt vállal a magyar zsidóság kifosztás-gettó-deportálás fémjelezte népírtásában. Szálasi alatt kormánybiztos, végre felért a kétes csúcsra.
(itt azért említsük meg Baky László, a belügy politikai államtitkárának és Ferenczy László csendőr alezredesnek a nevét. ők a "három Laci" akik igazán sokat tesznek azért hogy meg lehessünk sértődve magunkra, mert ugye mi ott se voltunk, nem a magyarok csomagolták össze a magyarokat rekordidő alatt, rugdosták fel azokat vonatra, osztották szét a bútoraikat és kerestek nőkben családi ékszert. nagyapa jó ember volt aki párás szemmel mesélt a cselédbálokról meg tanított minket két ÁVHnak írt spiclijelentés között célbalőni, amit majd a szemetek közé kaptok koszos lipsik)
a hadihelyzet szerencsétlen alakulása miatt (ki hitte volna hogy mégsem nyernek a németek?) 1945 márciusában Németországba menekül. amerikaiak fogják el és szívesen passzolják vissza Magyarországnak. 1946. március 29én, a Nagy Ignác utca 1. szám alatt rúgják ki ezen Endre László alól a stokedlit miután a háborús bűnei miatt halálra ítélte a Népbíróság.
a másik egy csendőr. első világháborús katona az orosz fronton, majd fogságban, később vöröskatonaként a románok ellen harcol (ez nem volt egyenlő a kommunista vagyok-kal), még később csendőrként szolgál. tartósan és lelkiismeretesen, így 1939ben Csillaghegy (ami nem Budapest része még) csendőrparancsnoka lesz.
sok gennyes szaralak között feltűnik az egy normális, szóval amikor odajutunk hogy gettósítás Endre László kitünteti magát azzal hogy ember marad. kérdés nélkül oszt utazási papírokat és mindenki számára lehetővé teszi a Budapestre való átjelentkezést (akik élnek vele jellemzően túlélnek, hiszen Budapest az egyetlen ahol végül nem történik meg a deportálás), illetve a csillaghegyi gettónak a külső őrzését biztosítja, tehát atrocitások ott nem történnek. ha meg vki megszökik hát megszökött, mit lehet tenni, nézd a fákat fiam, azok legalább nem mozognak ide-oda. a gettó deportálásának napján személyesen vesz ki 11 embert vegyes házasságukra hivatkozva és később igazolást szerez nekik, a többiért annyit tehet hogy legalább élelemmel és viszonylag jó körülmények között szállnak vonatra.
a Csillaghegyen a háború elején létesített lengyel internálótábor - amiben zsidó és keresztény menekültek élnek - nyilvátartását nem adja át a Gestaponak és köszönhetően annak, nemcsak informálja a lengyeleket a szarzivatar érkezéséről, de 1944 decemberében egyenesen elszabotálja a deportálásukat, az ottani lengyelek mind életben maradnak.
ha kell, saját házában bújtat üldözötteket, úgy hogy felesége meg 3 gyereke is van - a "nem merem belájkolni a Pottyondy-videót, mert mi van ha a gyerek iskolaigazgatója meglátja és akkor majd Bencus talán csak négyesalát kap hittanból" világban élve azért ez igen ottvan. hát persze hogy feljelentik, kap is nyilasrazziát, de nem igazán sikerül felvennie a korszellem tempóját (zsidóbútort, aranyékszert tessék!), a háború végéig egyre vakmerőbb dolgokat húz meg (pl. a Csillaghegyen átvonuló, a bombázások miatt már gyalogmenetes transzportokból simán kivesz embereket) és úgy 3-400 embert ment meg, zsidókat és keresztényeket, magyart és lengyelt, politikait és átlagot.
ez az Endre László a háború után igazolva van a megmentettek által, így szolgálhat tovább rendőrként, végül is egész életében ezt csinálta. 1951ben mégis kirúgják a csendőrmúltja miatt és a nyugdíj lehetőségét is megtagadják tőle. az Óbudai Hajógyárban dolgozik mint segédmunkás, és 1971ben hal meg.
egyébként a csillaghegyi gettó a csillaghegyi Téglagyárban volt. ott ma egy szokványos, unalmas lakópark áll. barátaim pár éve kinéztek ott egy eladó lakást és nagyon lelkesen beavattak a Kiscsillagban (ez egy csillaghegyi étterem) a főétel alatt a meglepibe, holnap utaljuk a foglalót, itt lakunk majd héves madárcsicsergésben. én meg cserébe a desszertnél elmeséltem nekik a gettó meg a két Endre László történetét. jó részletesen.
Zuglóba költöztek.
175 notes
·
View notes
Text
4K notes
·
View notes
Text
Peter and the Test Tube Babies 21.12.2023 Im Wizemann Stuttgart
0 notes
Text
Peter and the Test Tube Babies 21.12.2023 Wizemann Stuttgart
0 notes
Text
Martin Munkacsi. Girls dancing in the streets, Budapest. 1923
598 notes
·
View notes
Text
Rejtő Jenő egészalakos, dedikált fotója | 1928, Berlin
„A regényalakjaihoz méltóan kalandos életű, bokszolói múlttal is büszkélkedő Rejtő nem félt megvédeni magát, mikor az utcán belekötöttek. Ezen a felvételen látszik, hogy sportsérülés következtében az írónak arcizom-bénulása volt, ami miatt nem tudott nevetni, s mosolya is visszafogott. Rejtőről nagyon kevés fénykép maradt fenn, stúdiófelvételről nincs tudomásunk, pár családi, baráti, illetve fotóriporter által készített fotó őrzi az író emlékét.”
Rejtő Jenő levele Buttola Edénének
Rejtő legjobb barátja Buttola Ede [Edi] (1902–1981) közkedvelt zeneszerző, jazzmuzsikus, szaxofonos. Edével, valamint annak ikertestvérével, Buttola Istvánnal együtt nőttek fel, Rákosi Szidi híres színiiskolájába is együtt jártak, barátságuk az író haláláig fennmaradt.
Kedves Mancika!
Fogadja legőszintébb jókívánságaimat és gratulációmat és higyje el, ha most ott állnék maga előtt, középeurópa legünnepélyesebb arcát vágnám és zavaromban rángatnám a kabátom szegélyét, amint azt a néptanítók szokták a ministeri biztosok előtt. Szép versikét sajnos nem küldhetek, mert a költészet feslett múzsájával végleg szakítottam, de higyje el, hogy egy olyan igaz, őszinte jókívánság mint az enyém, nem szorul olyan erőszakolt díszítésre, mint a rím. Különben is, modern költő vagyok, és az üdvözlő vers hemzsegne a "halál puszpáng…lidérc szamóca…kápolnás pörösznyés" és egyéb kedvelt kitételeimtől.
És remélem, hogy mi még nagyon jó barátok leszünk és ha van a szívében egy kis hely, egy érdektelen jóbarát számára, úgy kérem, ajándékozzon meg a szeretetével és meg fogja látni, hogy az unszinpatikus külső alatt egy baráti szeretet tekintetében, őszinte szív van. És nagyon szeretem az Edit és így természetesen most már Magát is. Bizonyos fokig elhagyatott és elvadult életet élek, aminek részben én vagyok az oka, és amit egy cseppet sem sajnálok, de ha mégis lenne egy kis hely valahol ahol kedves emberekkel eltréfálódzhatom és el "nagyképűsködhetem", azt nagyon megbecsülném.
Nem igen tűrök meg barátot magam mellett, de az Edi az mindig más volt és az ő otthona is más lessz nekem, mint azok a családi helyek, amelyeken eddig hosszú téli délutánokat (???)-keztem át végtelen zongora-(???) mellett.
Higyje el, hogy most már nagyon szeretem és kezeit csókolom a viszontlátásig: Jenő
U.i.: „A Gyuluson nagyot röhögtem. A töltő tolla nem szuperált, hát ugy rázta írás közben mint zsidók peszahkor a lülefet.” Jenő
Központi Antikvárium 164. árverése (2023. 12. 08.)
82. tétel, kikiáltási ára: 1.500.000 HUF:
– Rejtő Jenő egész alakos fényképe dedikálással
– Rejtő Jenő levele Buttola Edénének
– Rejtő Jenő Vanek Úr Párizsban c. regényének gépirat részlete
„Rejtő épp idegszanatóriumban tartózkodott, amikor a regény színvonalával elégedetlen kiadója, a Nova Irodalmi Intézet javításra visszaküldte a Vanek úr Párizsban kéziratát, amit a kritika miatt feldühödött író ketté tépett és többé nem foglalkozott vele. A darabokat gépírónője szedte fel és ragasztotta össze. Rejtő emiatt ekkor, 1940 végén – 1941 elején, több oldalas zaklatott levélben szakított a Nova kiadóval, mely 1935 nyarától a „kalandos regények” sorozatában P. Howard néven 14, Gibson Lavery néven pedig 5 regényét jelentetette meg. A töredék variáns, a kiadott regény szövegével nem egyezik meg. Másik különlegessége, hogy a regény egyik fele kézirat, a másik jegyzet formájában maradt fenn. Rejtő halála után bátyja, Révai Gyula dolgozta össze és egészítette ki a művet, melynek kiadására a Népszava és a Mikrovar kulturális szolgáltató kisszövetkezet vállalkozott 1986-ban.”
158 notes
·
View notes
Text
János Stekovics, Hungarian, b. 1959, János and István Papp Lukács, 1980s, Puszta, Hungary
116 notes
·
View notes
