nyunyurka

[nyunyurka]

[nyunyurka]

Néha elképzelem.

Nem erőltetve, csak úgy... csendben, magamban.

Hogy felébredünk egy reggel,

te a kávét csinálod, én a reggelit.

A gyerek nevet, a kutya ugat,

a zene szól halkan a háttérben.

És minden kicsit zajos, kicsit kaotikus — de otthonos.

Este aztán fáradtan ülünk le a kanapéra.

A nap nem volt tökéletes.

De te ott vagy.

Én ott vagyok.

És ez már bőven elég.

Néha elképzelem,

hogy egyszer nem csak álom lesz,

hanem mi leszünk.

[nyunyurka]

[nyunyurka]

The Soul selects her own Society —

Then — shuts the Door —

To her divine Majority —

Present no more —

by Emily Dickinson

[nyunyurka]

Nem szeretem a nagyotmondást,

de

amíg másnak egy szál rózsa vagy,

nekem száz vers

minden gondolata,

a frissen szedett málna illata,

jegyzetek;

hogy miért szereted az őszt,

melyik zenéről kaptad a neved,

hogy a levendula megnyugtat.

— Vajon vízfestékkel el lehetne érni a barna azon árnyalatát, amit a szemedben látok?

— Korlátok nélkül mennyire lesz vad egy rózsa?

Ezeket csak kérdezem,

mert szereted hallgatni,

ha beszélek.

Párizsban az Eiffel- tornyot csak veled,

Milánóba pedig elszökni, csak úgy.

Rejtett üzeneteket hagyni egymásnak, csak így.

Nem szeretem a nagyotmondást,

de

a diós patkóhoz

tej.

[nyunyurka]

Érzéseimmel Te

Adtál nekem egy kis nyugalmat,

Segítettél megmutatni utamat.

Hiányzik minden mozdulatod,

Hogy az agyamat már nem húzod.

Láttam boldogságod arcodon,

Nekem is ott volt arcomon.

Elmúltak csókjaid a nyakamon.

Helyed még itt van ágyamon.

Megbántásodon azóta kattogok,

Elveszítettelek végleg azon agyalok.

Ez is felemészt belülről,

Egyszer elmúlik felülről.

Biztonságom megtaláltam melletted,

Nem csak hideg miatt szeret(t)em kezedet.

Nyugalmamat is megtaláltam,

Lelkileg erősen feltámadtam.

Változás útját is mutattad,

Gondolom mennyire unhattad.

Megváltoztattad tudatomat,

Tán ezt nem is tudhattad.

Nem várom, hogy mondj bármit,

Lehet az egész nem is számít.

Ezzel tartozom magamnak, neked,

Ha már segített lényed, szép szemed.

Köszönöm minden ölelésed,

Minden selymes érintésed,

Mosolyunk mindenkit kikészített.

Lelkemben töltését idézett.

Minden sétálás erőt adott,

Hogy ne veszítsek fejben harcot.

Megkönnyebbülés minden pillanat,

Mikor érintésed elaltat.

Illatod még itt van pingvinen,

Ott is marad vele szerintem.

Erős és nyugtató érzelem,

Nincs bennem, szétesésem.

Végül csak hálás vagyok,

Megmutattad: szerethető vagyok.

Nem tudom, hogy most mi lesz,

De eltemetem bennem a drogost.

Megmutattad egy erős vágyam,

Hogy van még nekem is szárnyam.

Már mindent feldolgozok, elfogadok.

Ezután változni jó irányba tudok.

/ 2025.06.17 /

[nyunyurka]

[nyunyurka]

Az igazit keresed?

Én is azt kerestem sokáig, és mikor megtaláltam rájöttem, hogy hiba volt… Mostmár az “igazat” keresem… Mert az “igazi” szárnyakat ad, és aztán letépi rólad, az “Igaz” oda adja a sajátját, ha zuhanni kezdesz. Az “igazi” megcsókolja a kezed, az “igaz” megfogja. Az “igazi” álmodik veled, az “igaz” virraszt melletted… Az “igaziba” belehalsz, az “igaz” meghal érted, ha kell.

[nyunyurka]

[nyunyurka]

@fasirt

Az igazi fejlődés akkor következik be, mikor belefáradsz a saját szarodba.

[nyunyurka]

Üljünk ki éjszaka egy pokrócra a csillagok alá egy üveg borral, hallgassunk régi klasszikusokat, beszélgessünk hajnalokig a lelkünkről, nézzük meg együtt ahogy vörösleni kezd az ég alja, és koccintsuk a pillanatra. Majd bújjunk össze és csak hagyjuk szótlanul, hogy a nap első sugarai simítsák végig a testünk. Deal?

[nyunyurka]

Mások viselkedése nem a te értéked tükre, hanem az övé!

[nyunyurka]

[nyunyurka]

Örökké az a lány leszek aki azt mondja ,, Semmi baj, megértem" miközben könnyek csordulnak le az arcomon. Örökké az a lány leszek aki bocsánatot kér akkor is ha nem hibázott.

[nyunyurka]

Otthon

Az a hely, ahol elvileg nyugodtnak kéne lenned.

[nyunyurka]

Nem ígérek tökéletes "mi"-t. Csak őszinte jelenlétet. Csak támaszt. Csak szívet.

[nyunyurka]