petofi200

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

Part 6 - pecsét

-

megírtam ezt a Pecsét-es részt:

(a Szendrey Júlia 1849/50-et még nem; majd azt is valamikor megírom)

-

P.S. pecsétnyomós levél Arany Jánosnak - 1849. február 22.

Petőfi utolsó P. S. pecsétnyomós levele az 1849. február 22-ei levele Arany Jánosnak

Forrás: Petőfi összes VII. kötet (1964) - Petőfi Sándor levelezése

(szaktárs-on fent van a könyv:

https://www.szaktars.hu/akademiai/view/kiss-jozsef-v-nyilassy-vilma-h-toro-gyorgyi-szerk-petofi-sandor-levelezese-1964/ )

részlet a tartalomjegyzékből:

utána vagy nem maradt fent a címzés, pecsét, boríték; vagy máshogy van lepecsételve

Petőfi 1849. február 22-ei levele Arany Jánosnak:

pp. 200-201.

jegyzetek hozzá:

pp. 468.

maga a levél az MTA Könyvtárban van (digitalizálva is van):

http://opac.mtak.hu/F?func=direct&local_base=MTA01&doc_number=001087712

így néz ki a pecsét rajta:

a későbbi Arany levelek is megvannak az MTA Könyvtárban; azokon innentől kezdve nem P.S. pecsét van

pl. a legutolsó 1849. július 11-ei levélen egy ilyen pecsét van:

http://opac.mtak.hu/F?func=direct&local_base=MTA01&doc_number=001087728

ez egy levélboríték lenyomat (Petőfi összes, VIII. kötet, jegyzeteknél írják róla)

hogy máshol van-e olyan dokumentum, amin Petőfi 1849. február 22-e után használta a pecsétjét, azt nem tudom; innen úgy tűnik, hogy innentől kezdve (legalábbis az Arany Jánossal való levelezéshez) nem használta

ennek szerintem az az oka, hogy 1849 elején kiadják az osztrákok a körözését, ami el is jut hozzá; amit először nem vesz komolyan; de aztán valaki mondhatja neki, hogy azért legyen óvatosabb, elővigyázatosabb; ne lehessen kívülről látni a levélen, hogy azt ő írta 

szóval én azt gondolom, hogy elővigyázatosságból kezdi el nem használni, de egyébként a pecsétnyomója nála van; nincs oka, hogy ne legyen nála; ez annyira személyes tárgy, személyes darab, hogy ezt nem hagyja ott sehol sem; pici is, semmi nehézség nincs abban, hogy magánál tartsa; akár kellhet is valamihez 

Petőfi pecsétnyomója:

Kalla Zsuzsa - Ratczky Rita (2006) könyv pp. 125-126.

(a könyv: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_056/ )

Petőfi pecsétnyomója egy 4 cm-es kis tárgy

Szendrey Júliának is van saját pecsétnyomója (amit használ is rendszeresen)

-

SZJ levél a fiának - 1850. április 4.

ezt a levelet először Mikes - Dernő-Kocsis (1930) közli, a Kisfaludy Társaság páncélszekrényében találja (ma az MTA Könyvtárban van, nincs digitalizálva)

Szendrey Júlia levele fiának, Zoltánnak, Erdődön írja (SzJ az apjánál van), 1840. április 4-e a dátuma

Mikes - Dernői-Kocsis (1930) pp. 53-54.

illetve, hogy ez a levél a Kisfaludy Társaságnál van ekkoriban:

pp. 267-268.

a Kalla - Ratczky (2006) könyvben is meg van említve ez a levél:

pp. 142-143.

a pecsétről nincs sehol fotó (csak az tűnik fel mindenkinek, aki látta, majd ír róla, hogy a borítékon van egy nagy piros viasz P. S. pecsét)

a levél kinagyítva:

Mikes - Dernői-Kocsis (1930) pp. 53.

hogy hogyan illeszkedik ez a levél Szendrey Júlia 1849/50-es történetében, arról itt most nem akarok részletesebben (arról egy hosszabb, külön posztot írok majd valamikor); itt most röviden annyit, hogy itt Szendrey Júlia itt az apjánál van; és éppen eldönti, hogy a kétségei eloszlatása végett ő elmegy Bemhez Konstantinápolyba, és megkérdezi Bemet, hogy ő mit tud a férjéről

a kisfiát az apjánál hagyja; és ezt a levelet írja neki arra az esetre, ha nem jönne vissza; itt nem arról van szó, hogy öngyilkos akar lenni, és azért írja ezt a levelet; hanem azért, mert 21 éves nőként neki akar indulni egyedül (pontosabban valószínűleg egy segítővel) a nagyvilágnak, ami nem egy életbiztosítás; és azért írja a levelet a fiának, ha esetleg nem jönne vissza

ez az az út, amin elindul, és aminek a vége a házassága lesz kb. 3,5 hónap múlva Horvát Árpáddal

ezt követően találkozik legközelebb újra az apjával, illetve látja a kisfiát újra; akkor az apja már Mágocson van

és van itt is egy P.S. pecsét, amit mind a két könyv úgy vesz, mint ami 1850. április 4-én került a borítékra; de ezt a P.S. pecsétet Szendrey Júlia itt még nem tehette rá, itt a pecsétnyomó még nem lehetett nála (vagy ha valaki úgy gondolja, hogy már itt is nála volt, akkor azt kellene megmagyarázni, hogy mikor és hogyan került hozzá)

itt még Szendrey Júlia abszolút abban van, hogy esetleg a férje, Petőfi Sándor életben van; és el akar indulni Bemhez Konstantinápolyba; apja anyagilag segíti is ebben; csak még útlevelet kell szerezni hozzá

megjegyzés: ebben a levélben is használja az ereklye szót; abban az értelemben, hogy a hajtincsek ereklyék lesznek, ha mindketten halottak lennének akkor már, amikor 10 éves korában a kisfiú ezt a levelet megkapja

én azt gondolom, hogy a P.S. pecsét akkor kerül rá erre a levélre, amikor Szendrey Júlia a házasságkötése (1850. július 21.) után hazamegy az apjához Mágocsra; akkor visszakapja ezt a levelet az apjától, amit neki megőrzésre adott át; érvényét veszíti, tulajdonképpen, lezárult az az útja, amin elindult áprilisban, amikor ezt a levelet írta; ekkor viszont már nála van a P.S. pecsét; és ekkor pecsételi le vele a borítékot, ekkor kerül rá a P.S. pecsét a borítékra

***

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

Part 5 - megjegyzések

-

ezt ide is kiteszem:

a Megjegyzések alatti három ponton fogok végigmenni

-

Scitovszky prímás - a házasság szentsége

szóval Scitovszky ezt írja az egyházi vizsgálat után (Albert főhercegnek), Szendrey Júlia második házasságával kapcsolatosan:

(Mikes - Dernői-Kocsis (1930))

Scitovszky azt mondja ki, hogy SZJ özvegy volt a második házasságkötése pillanatában; tulajdonképpen azt mondja, hogy nem követett el bigámiát a második házasságával

a bigámia nagyon súlyos bűnnek számít

csak guglizva, az első pár találat, amit kiadott:

“(…) pontosabban az egyház törvényeinek megfelelően, nem nézhetett el, nem tűrhetett semmit, ami sértette a szentszéki törvényeket. Különösen érvényes volt ez az erkölcsi ügyekre s főleg a házasság szentségének megsértőire és a bigámistákra.”

1647-ben még lefejezték a bigámistákat

wikipédia:

az 1800-as évek végén megjelenő Pallas Nagylexikonban:

még egy lelkész sem adhatta volna össze őket, ha nem tudja bizonyítani teljes bizonyossággal, hogy nem követ el bigámiát a második házasságával

de hogy egy prímás nem okézza le, senki kedvéért, ha nem teljesen biztos benne, az tuti

a pecsét, az bizonyítja, hogy özvegy volt SzJ

Scitovszky életpályája:

-

August von Heydte - 1854 kinevezés

Heydte nyilatkozata, 1850. január 12-én

(Mikes - Dernői-Kocsis (1930))

(Levéltári leltár (1972))

ez az, amit Budára küld; ott nem elégszenek meg vele; utána szólítják fel Scitovszky-t az egyházi vizsgálatra

Heydte is tutira kért valakinél egy szóbeli meghallgatást is; és ott a teljes történetet elmondja (pecsét)

nem a Scitovszky levél miatt (semmilyen bizonyítékot nem mellékelt hozzá, csak kijelentette, hogy SzJ özvegysége rendben van) zárták le a nyomozást; inkább amiatt, hogy Heydte elmehetett szóbeli kihallgatást kérni Bécsbe, valakihez

ami viszont biztos, Heydte-t előléptetik 1854-ben (ezek után) ezredparancsnokká

(arcanum)

-

Szendrey Júlia - 1850

1850. június 19. - Petőfi per 1880

1880-ban van egy per a Petőfi összes kiadásának jogaival kapcsolatosan; valaki ki akarja adni a Petőfi összest; az Atheneum viszont azt állítja, hogy a jogok náluk vannak

Magyar Jogász, 1880. június 26. - nem a per maga az érdekes, de itt van egy leírása magának a pernek is

cikk:

a zölddel kiemelt rész az érdekes

1850-júniusától kezdődően SzJ veszi fel a kiadótól a Petőfi összesekért járó díjazást

1850. június 29-én úgy veszi fel Szendrey Júlia a pénzt, hogy úgy írja alá, hogy “férjem nevében felvettem”, Petőfi Sándorné s.k.

utána viszont már csak mint Petőfi Sándorné s.k.

(megjegyzés: 1850. július 20-án veszi fel a következő részt; egy nappal a második házassága előtt; itt a cikkben nincs hozzáírva semmi aláírásként; de ez lehet sajtóhiba is)

Pesti Hírlap, 1880. június 27-ei száma, így számol be a perről:

ezt itt ők úgy interpretálják, hogy 1850. július 29-én SzJ még nem hitte magát özvegynek; a többi nyugtánál viszont már igen

ez szerintem is azt mutatja

-

1850. július 10. - Orlay levél

1850. július 10-ére van visszadátumozva SzJ 1854-ben újraírt nyilatkozata

1850. július 10-én SzJ ír Orlay Petrics Somának egy levelet, hogy elmegy a holmikért, amiket otthagytak Mezőberényben (1849. július)

(Mikes - Dernői - Kocsis (1930))

ebben a levélben SzJ-a az ereklye szót használja

“Sándornak minden betüjét, minden szeletke papirját megtaláljam, mert azokat, mint legszentebb ereklyéimet kivánom megőrizni”

ereklye = “hátrahagyott dolgok, maradvány”

itt már holtnak tudja, az ereklye szóval tulajdonképpen holtnak mondja

(vagyis valamikor 1850. június 29-e és 1850. július 10-e között mutatta meg neki Lichtenstein a pecsétnyomót, bizonyítandó, hogy Petőfi Sándor elesett a segesvári csatában)

visszatérve a levélre, SzJ nem várja meg Orlay Petrics Soma válaszát; hanem néhány nap múlva elindul Mezőberénybe; az apjától kapja meg a holmikat (erről már írtam régebben, korábban)

Petrich Sámuel (1850-es) feljegyzései Petőfiről - Petőfi-Muzeum (1895. 1 szám.)

pp. 19-20.

(arcanum: https://adt.arcanum.com/hu/view/PetofiMuzeum_1895/?pg=20&layout=s )

id Petrich Sámuel 1850-es évekbeli feljegyzései (egy ott maradt 1849-es naptárba írta bele)

(Pest - Mezőberény távolság: légvonalban: kb. 170 km, úton (jelenkori adat): kb. 200 km; szóval olyan minimum 2-3 nap lehetett oda is, meg vissza is az út)

*

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

#esztergomiokiratok

Part 4 - a Nyilatkozat újra íratott verziója (1854) - az "esztergomi okiratok"

#follow-up

-

1972 levéltári leltár - Kiss Dezső

1972-ben újra felfedezik ezeket az “esztergomi okiratokat”; több cikk úgy ír róla, mintha ez egy friss felfedezés lenne; más cikkek pedig arról írnak, hogy ezek nem új felfedezések, ezek már ismert dokumentumok

ami viszont 1972-ben érdekes, az az, hogy Kiss Dezső készít egy leltárt a levéltárakban lévő Petőfi dokumentumokról; és ide beleveszi az esztergomi levéltárban lévő dokumentumokat is

(arcanum: https://adt.arcanum.com/hu/view/LeveltariSzemle_22_1972/?pg=352&layout=s )

ez alapján az esztergomi levéltárban megtalált dokumentumok:

(időrendben)

külön, nem írva, hogy ez a dokumentum hogyan került a levéltárba, de a jelzet alapján ez is 1854-ben került oda, együtt a többi dokumentummal:

Kovacsőczy Máté - mint szemtanú nyilatkozata, 1850. július 11-ei keltezéssel

1854. január 18.:

az osztrák hatóságok levele Scitovszky hercegprímáshoz Szendrey Júlia házassága érvényessége ügyében

1854. január 23.:

Scitovszky hercegprímás felkéri Szántófy plébánost, hogy terjessze fel bizonyítékait Petőfi Sándor halálát illetően

1854. február 18.:

kb. 3,5 hét múlva Szántófy válaszol, és mellékeli a dokumentumokat (kivéve a Kovacsőczy Máté nyilatkozatát, amit úgy tűnik valamilyen más úton juttatott el - véleményem: személyes kihallgatást kért, azt úgy vihette el)

Szendrey Júlia 1850. július 10-én kelt Nyilatkozata

illetve három tanúvallomás: Szendrey Ignác, Markovszky Ádám, Medve Imre

1854. február 25.

Scitovszky hercegprímás válasza Albert főherceg kormányzóhoz: a Szántófy által átadott bizonyítékok alapján kétség sem férhet Szendrey Júlia özvegységéhez

ez itt a fogalmazvány, az esztergomi levéltárban ez volt meg (3/e.)

-

maga a levél, amit Mikes - Dernői-Kocsis (1930) is már látott, le is hivatkozott a könyvében (3/d.):

ez 1972-ben az Országos Levéltárban volt

a levél szövege (ismétlésként) a Mikes - Dernői-Kocsis (1930) könyvből:

-

összefoglalva: Szántófy Antal plébános 1854. február 18-án négy dokumentumot küldött el írásban Scitovszky hercegprímásnak; ezek, illetve egy ötödik tanúvallomás, ami nem ezzel a levéllel érkezett, az ún. “esztergomi okiratok”; ezek kerültek elő 1956 októberében az esztergomi levéltárból, mint bizonyítékok Petőfi Sándor halálával kapcsolatosan

-

Petőfi-adattár III. kötet (1992) - Kiss József

az “esztergomi okiratokról” a Petőfi Adattár III. kötetében - Kiss József

pp. 147. az 1850. július 21-ei SZJ Nyilatkozat szövege

pp. 275-277. a jegyzetek hozzá

amit Kiss József ír az 1853/54-es eseményekről, illetve az “esztergomi okiratokról”, azt én ide teljes egészében kimásolom

a nyomozás első szakasza:

a nyomozás második szakasza:

Kiss József írja le, ő jön rá, hogy ezek az “esztergomi iratok” valójában 1854-ben keletkeztek

Szendrey Júlia újra íratott Nyilatkozata kapcsán Kiss József a szöveget elemzi; azt állapítja meg, hogy a korábbi Nyilatkozathoz képest némileg bővebb, módosítanak a szövegen; de az alap a korábbi Nyilatkozat

vagyis legalább egy példánynak még meg kellett lennie a korábbi Nyilatkozatból; ez Szántófy példánya lehet (mint ahogy jelezte is korábban a jelentésében, hogy ennek egy példánya az ő levéltárában megvan); viszont a másik két példányból (amit a házaspár tagjai kaphattak) már nincs meg egy sem (azok ekkor már Erdélyben vannak); Szántófy a saját példányát nem adja ki a kezéből; helyette írat egy újat Szendrey Júliával (és visszadátumozzák 1850. július 10-ére)

azzal, hogy ezen az újra íratott Nyilatkozaton is (tutira) egy P.S. pecsét van, nem foglalkozott senki

***

a vélemény részt majd valamikor egyszer megírom

az eddigiek alapján röviden annyi, hogy Szántófy is, Scitovszky is a P.S. pecsét miatt fogadja el Szendrey Júlia özvegységét, számukra ezt a pecsét bizonyítja

*

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

#esztergomiokiratok

Part 4 - a Nyilatkozat újra íratott verziója (1854) - az "esztergomi okiratok"

ezen a részen fogok végigmenni:

(a vélemény részt most csak nagyon rövidre fogom fogni a végén)

-

Mikes - Dernői-Kocsis (1930) könyv

1950.

ismétlésként a házasságkötés:

Szendrey Júlia 1850. július 21-ei nyilatkozata:

illetve még kikerestem a FamilySearch-ben az anyakönyvet, ami ott megvan:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939F-9BDF-G?lang=hu&i=640

kinagyítva:

Sz��ntófy plébános Szendrey Júliát hajadonként írja be

Mikes - Dernői-Kocsis (1930) a fejezetet így zárja:

(ez így nem teljesen igaz; Lichtenstein - Heydte már 1853-ban is tisztában volt a házassággal; lásd. a Nyilatkozat két erdélyi példánya)

az 1853/54-es események

és akkor 1853-ban elindul egy rendőrségi vizsgálat Szendrey Júlia második házassága kapcsán (hogy érvényes-e, illetve Petőfi Sándor tényleg meghalt-e a segesvári csatában)

az 1853/54-es eseményeket a főszövegben Mikes - Dernői-Kocsis (1930) így írja le:

a függelékben:

lényegét tekintve:

1853 nyarán elindul egy rendőrségi nyomozás (Bécs, Budapest) Petőfi halála, illetve Szendrey Júlia második házasságának érvényességével kapcsolatosa

1853. december 29-én Szántófy plébános ír egy nyilatkozatot az osztrák hatóságok számára, amelyben hivatkozik Szendrey Júlia 1850-es nyilatkozatára, illetve Heydte-re is

ezt írja:

“3. Petőfy özvegye a forradalom befejezése után egész Erdélyt beutazta, hogy férje nyomára jusson és egyhangu volt a vélemény Petőfy Segesvár mellett történt elestéről, miközben a császári osztrák hadsereg ezredese Heydte még azt is állitotta, hogy Petőfi holttestét saját szemével látta. - Az emlitett nőnek eskü alatt tett ez a vallomása irásban megvan levéltáramban.”

az osztrák hatóságok ezek után Heydte-től is kérnek egy nyilatkozatot; 1854. január 12-én Heydte a nyilatkozatában megerősíti a Szántófy által mondottakat (Heydte a nyilatkozatát Budára küldi)

ezzel az osztrák hatóságok még nem elégszenek meg; felszólítják Scitovszky esztergomi prímást, hogy indítson vizsgálatot Szendrey Júlia második házassága érvénytelenítése ügyében

Scitovszky 1854. február 25-én válaszol; azt írja vissza, hogy Szántófy plébános teljes óvatossággal járt el, az özvegy házasságának érvényességéhez semmi kétség nem fér - ennek a véleményének az alapja: az 1854. február 18-án elé terjesztett akták tartalma

és ezzel le is zárul a rendőrségi vizsgálat Petőfi Sándor halálával kapcsolatosan

Mikes - Dernői-Kocsis (1930) leírásának alapja azok a dokumentumok, amiket Deák Imre talált a bécsi titkos levéltárakban; ezek a dokumentumok alapján ők írják le először ezt az 1853/54-es rendőrségi vizsgálatot

Mikes - Dernői-Kocsis (1930) az újra íratott Nyilatkozatról még nem írnak, nem tudnak; az, négy másik dokumentummal együtt, majd csak 1956-ban kerül elő az esztergomi érsekség levéltárból; ez lesz az az aktacsomag (az “esztergomi okiratok”), amelyre Scitovszky hivatkozik az 1854. február 25-ei válaszában

-

1956 októberi cikk - az esztergomi érsekségi levéltár dokumentumai

mi került elő 1956 októberében az esztergomi levéltárból?

tanúvallomások, amelyek bizonyítani szándékoznak Petőfi segesvári elestét:

Kovacsóczy Máté

Medve Imre

Marsovszky Ádám

Szendrey Ignác

illetve Szendrey Júlia nyilatkozata

-

Dienes (1958)

a könyvében Dienes az egésszel csak egy lábjegyzetben foglalkozik

magával a SZJ Nyilatkozattal nem is foglalkozik

azt írja, hogy elment megnézni személyesen az iratokat; és hogy a tanúvallomások kitalációk, hülyeségek tulajdonképpen, semmit nem bizonyítanak

ő ezzel le is zárja az “esztergomi okiratokat”

ez az az aktacsomag, amire Scitovszky azt írta, hogy kétséget kizárólag meggyőzte Szendrey Júlia özvegységéről

-

1958/1959 Békés István

Békés István szintén azzal foglalkozik, hogy ezek a tanúvallomások hamisak

egy 1958-as cikke

itt közli a dokumentumok fotóit is

Békés István úgy veszi, hogy ezek a dokumentumok akkor íródtak, amikorra keltezve vannak, azaz Szendrey Júlia 1850. július 21-ei második házassága előtt; ebből a kiindulásból próbálja értelmezni őket; Békés az esküvőhöz kapcsolja őket

Békés István 1959-ben megjelent könyve:

(https://www.szaktars.hu/titgondolat/view/bekes-istvan-petofi-nyomaban-1959/ )

itt is közli az “esztergomi okiratok” fotóit:

pp. 445-446.

a SZJ Nyilatkozatot illetve a négy tanúvallomást

a négy tanúvallomást itt sem fogadja el, hamisnak, kitalációknak tartja

a SZJ Nyilatkozat alsó része:

itt is ott van a pecsét a Nyilatkozaton - Békés sem foglalkozik azzal, hogy ez itt is egy P. S. pecsét lenne

ez a SZJ Nyilatkozat sem tartalmában, sem kinézetében nem egyezik meg pontosan a korábban közölt, ismert SZJ Nyilatkozattal:

ez a Nyilatkozat 1850. június 10-ére van dátumozva

más az aláírás: özv. Petőfi Sándorné, szül. Szendrey Júlia 

nincs rajta Horvát Gyula aláírása, pecsétje

tartalmában a másik nyilatkozatnál némileg bővebb - de egyébként hasonló a szövege (a másik nyilatkozat szövege alapján íródott)

ebből a Nyilatkozatból úgy tűnik, hogy csak egy példány készült, amit Szántófy plébános elküldött Scitovszky prímásnak

-

1960 Nagyrévi György - Dienes András

Nagyrévi György cikke az Élet és Tudományban (1960)

SZJ nyilatkozatról a pecsétes részt levágja, nem közli

SZJ nyilatkozat szerinte “nagyjából” ugyanaz, mint ami már eddig is ismert volt

dátumilag szintén elfogadja a dokumentumokat

megjegyzés: Nagyrévi találja meg a Heydte nyilatkozat eredetijét a levéltárban; Mikes - Dernői-Kocsis könyvben lévő, amit Deák Imre talált meg, egy másolat volt

Dienes András válaszol Nagyrévi György cikkére (plusz Nagyrévi viszontválasza) az Élet és Tudományban (1960)

lényege:

Dienes megismétli kicsit bővebben, amit már a könyve (1958) lábjegyzetében is leírt

teljesen hiteltelennek, értéktelennek tartja az “esztergomi okiratok” tanúvallomásait

mind a ketten, Dienes is, Nagyrévi is, készpénznek veszik az okiraton lévő dátumokat; ők nem jönnek rá, hogy ezeket az iratokat 1854-ben készítik csak el, illetve dátumozzák vissza

a pecséttel egyikük sem foglalkozik

-

(folyt köv follow-up-ban, ismét kifogytam a 30-as tumblis posztonkénti képkeretből)

-

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

Part 3 - Kénosy Béla

-

szóval ki volt az a Kénosy Béla, akinek aztán majd a hagyatékából 1944-ben előkerül egy példány Szendrey Júlia 1850-es nyilatkozatából (együtt Petőfi 1849-es körözvényével)?

Kénosy Béla (1842-1907)

Kénosy Béla 1907-ben hal meg Segesváron, oda vonul vissza nyugdíjazása után

1907-es halálhíre:

cikk: https://dspace.bcucluj.ro/bitstream/123456789/177465/1/Gyergyo_1907_19.%20szam%2C%201907-05-12.pdf

(megjegyzés: a cikk alapján visszaszámolva 1840-es születésű lenne, a FamilySearch alapján 1842-ben született:

https://www.familysearch.org/hu/tree/person/details/GP9P-DLY )

Homoródvárosfalva (ott születhetett) / Kénos (ott keresztelhették meg

Kénos:

Székelyudvarhely szomszédságában van

Kénosy Béla: Udvarhelyvármegye "aranytollú" egykori jegyzője/főjegyzője

a cikk alapján főgyezőségének 25 éves jubileumára megkapja a Ferenc József lovagkeresztet; ez 1888-ban volt:

itt azt írják, hogy a közügyekben eltöltött idő a 25 év

1888-25=1863

ez alapján én inkább azt mondanám, hogy a közszolgálatban dolgozott 1863-tól kezdődően (ekkor 21 évesen)

arcanum-ban az első cikket, amikor jegyzőnek titulálják, 1974-es keltezésűként találtam meg

de az biztos, hogy végig Székelyudvarhelyen dolgozik, él

1867: megszületik az első gyermeke (forrás: FamilySearch)

1872-ből ilyen információkat találtam:

ez is valószínűleg ő; ideiglenes szerkesztő volt az Udvarhely lapnál

illetve az unitárius egyházközösség egyik alapító tagja:

kénosi az első lelkész az egyházközösségben

1884: meghal a felesége (37 évesen)

1887: "Petőfi sírja" verse

1894: nyugdíjazását kéri

1895: lapnál társszerkesztő

1896: Segesvárra vonul vissza

"Bem apó" című költeménye

1900: családfakutat

1907: halálhíre

-

szóval amit tudni lehet róla, hogy

székelyudvarhelyi

jegyző, udvarhelyvármegye főjegyzője

32 évig van közszolgálatban

"aranytollú jegyző", szeret írni

szeret kutatni

Segesvárra vonul vissza nyugdíjazása után

és az ő hagyatékából kerül elő az egyik példány Szendrey Júlia 1850-es Nyilatkozatából

Heydte (1809-1880) kortársa, akár ismerhette is, jóban is lehettek

-

az 1877-es Heydte feljegyzésein alapuló cikk

ez csak egy megjegyzés

bővebben nem akarok belemenni, csak röviden

1877-ben jelenik meg az a cikk, amit nem tudnak igazán hova tenni; nem Heydte a szerzője; a cikk szerzője mégis olyan informált, mintha Heydte írta volna a cikket

Dienes (1958):

pp. 316.

"Ezeket a közléseket egy magasállású, lapunkkal barátságos viszonyban álló személyiségnek köszönhetjük, mely közlések annál is inkább teljes hitelt érdemelnek, mivel a segesvári ütközet egyik résztvevőjének feljegyzésein alapszanak."

"a segesvári ütközet egyik résztvevője", akinek a feljegyzésein a cikk közlései alapulnak, az nyilvánvalóan Heydte (ezt nem is szokták kétségbe vonni)

a "magasállású, lapunkkal baráti viszonyban álló személyiség" kiléte ismeretlen

véleményem szerint Kénosy Béla ez a személyiség; ő közlései ezek, Heydte feljegyzései alapján; vagyis hozzá kerültek, Heydte neki átadta a feljegyzéseit (és így kerülhetett hozzá a Szendrey Júlia Nyilatkozat is)

***

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

Part 2 - Erdélyi másodpéldányok

-

Marosvásárhelyi Múzeum (1960)

2000-ben az Erdélyi Múzeum lapban megjelenik egy cikk, Bónis Johanna írása

Erdélyi Múzeum - 62. kötet, 2000. 1-2. füzet

pdf:

Bónis Johanna arról ír, hogy a Marosvásárhelyi Múzeumnál van egy példány Szendrey Júlia 1850. július 21-ei nyilatkozatából (és hogy erről korábban még nem volt közlés sehol)

ő megemlíti a pecsétet, viszont Petőfi Júlia, P.J. pecsétnek azonosítja be - de azon a nyilatkozaton is valójában P.S. pecsét lehet

kép nincs róla, de a leírás alapján teljes mértékben megegyezik mind a szövege, mind a kinézete a PIM-ben lévő Nyilatkozat képével, szövegével

illetve a Nyilatkozat mellett ott van még náluk ("egy csomagban") Petőfi körözvénye:

megjegyzés: ez Petőfi 1849-es körözvénye

a Nyilatkozatot (és a körözvényt együtt) a múzeum Bács Istvántól vette meg 1960. október 12-én

Bács István pedig Láni Oszkár örököseként, az ő hagyatékából szerezte

Láni Oszkár (1888-1953), aki többek között régiséggyűjtő is volt

(Láni Oszkár:

)

összefoglalva: 1960-ban a Marosvásárhelyi Múzeum megvesz egy (másod)példányt a Szendrey Júlia 1850-es Nyilatkozatából

a Nyilatkozat eredetét, származását Láni Oszkár hagyatékáig vezetik vissza

-

Csíkszeredai Levéltár (1979)

a Csíkszeredai Levéltár 1979 júliusában szintén megvásárol egy példányt Szendrey Júlia 1850-es Nyilatkozatából

erről csak egy 1979-es cikk van (arcanum)

Király István, aki akkor a levéltár vezetője, írja magát a cikket

ez is szó szerint megegyezik a PIM-es példány szövegével, és a leírás alapján a kinézete is pontosan ugyanolyan (fotó nincs róla)

pecsét van rajta, de nem említi, hogy a piros viaszpecsét P.S. pecsét-e (de ezen is az van, tutira)

ez a példány Deák István örökségéből származik (fia, Deák Ernő adja át a levéltárnak); Dienes András ezt a példányt látta 1948-ban

itt azt állítják, hogy Deák István egy tanítványa családjától kapta; Siklód stimmel (lehet, hogy ők, a tanítványa családja, találták a padláson)

-

összefoglalva az eddigieket:

Erdélyben két példány van, egyiket a Marosvásárhelyi Múzeum veszi meg 1960-ban (Láni Oszkár hagyatékik vezetik vissza a dokumentum származását)

másikat 1979-ben a Csíkszeredai Levéltár veszi meg (Deák István Siklódon találja a II. vh alatt)

mind a két dokumentum a leírások alapján teljesen megegyezik a PIM-es példánnyal

megjegyzés: az erdélyi példányok a Szendrey-Horvát házaspár példányai lehetnek; logikusan 3 példány készülhetett; egyet megtartott Szántófy plébános a levéltárában; egy-egy példányt pedig kapott a férj és a feleség; ez utóbbiak kerülhettek Erdélybe (véleményem szerint Szendrey Júlia tudta nélkül, Horvát Árpád közreműködésével)

-

és akkor még egy rész

Kénosy Béla hagyaték (1944)

1944 júliusában megjelenik két cikk a Székely Népben:

arcanum: https://adt.arcanum.com/hu/view/SzekelyNep_1944-3/?pg=61&layout=s

arcanum: https://adt.arcanum.com/hu/view/SzekelyNep_1944-3/?pg=216&layout=s

az első cikk:

1944-ben vagyunk

a Nyilatkozat ifj Gál József dr csíkszeredai ügyész kezébe került, egy meg nem nevezett székelyudvarhelyi származású barátjától kapta; a meg nem nevezett baráthoz Kénesi Béla volt székelyudvarhelyi városi főjegyző hagyatékából került

a szöveg és a leírás alapján a kinézete is teljesen ugyanolyan, mint a PIM-es

a pecsétről csak annyit ír, hogy vörös pecsétviasszal hitelesítve

a második cikk:

a Jóó Gábor-os részt emelném ki belőle:

helyesbíti a nevet, Kénosy Béla helyesen

és van hozzá valami okirat, ami azt igazolhatja, hogy az ő hagyatékában volt benne

Kénosy Béla tisztségét is helyesbíti

összefoglalva: a nyilatkozat Kénosy Béla hagyatékából kerül elő 1944-ben; egy meg nem nevezett, székelyudvarhelyi származású valaki mutatja meg

Kénosy Béla (1842-1907)

megjegyzés: ez lehet az a példány, amit majd a Marosvásárhelyi Múzeum vesz meg 1960-ban; Láni Oszkár marosvásárhelyi születésű volt, úgyhogy nem ő lehetett a meg nem nevezett "székelyudvarhelyi származású barát"; viszont miután itt, 1944-ben, hitelesnek mondják a dokumentumot, Láni Oszkár itt veheti meg tőle

-

Kénosy Béláról bővebben pedig majd a Part3-ben

*

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

SZJ Nyilatkozat (1850) - Part1 - follow-up

-

Mikes - Dernői-Kocsis (1930)

pdf:

a könyvben szó van a nyilatkozatról, de azt, hogy egy P.S. pecsét lenne rajta, azt nem közlik:

(XV. fejezet vége)

gyakorlatilag úgy közlik le a nyilatkozatot, ahogy azt 1891-ben az Ország-Világ leközölte

később a függelékben még ennyit írnak róla:

itt még azt sem írják, hogy a dokumentumon ott található Horvát Gyula (Horvát Árpád (a leendő férj) testvére) aláírása, pecsétje

később még egyszer szó esik a nyilatkozatról, amikor az 1953/54-es eseményeket tárgyalják; erről most még nem, majd csak később (az 1854-es újraíratott Nyilatkozat kapcsán) lesz szó bővebben; most itt csak ennyit emelnék ki:

Szántófy 1853. december 28-ai levelében azt írja, hogy Szendrey Júlia 1850-es nyilatkozata az ő levéltárában megvan

-

Dienes (1958)

és akkor végül a Dienes András Petőfi a szabadságharcban című könyv (1958)

(Szaktárs-ban bent van a teljes könyv (FSZEK beiratkozással elérhető):

https://www.szaktars.hu/akademiai/view/dienes-andras-petofi-a-szabadsagharcban-1958 )

alaposan foglalkozik az 1853/54-es eseményekkel, illetve Heydte-vel, a Szendrey Júlia nyilatkozatot csak épphogy megemlíti

a könyv főszövegébe a Nyilatkozat szövegét teszi bele:

pp. 374-375.

az okmányok résznél beleteszi a nyilatkozat képét:

nem foglalkozik a pecséttel; nem veszi észre (valószínűleg) vagy csak nem kommentálja (kevésbé valószínű, alapvetően nem nagyon foglalkozik ezzel a nyilatkozattal), hogy egy P. S. pecsét van rajta

viszont lábjegyzetben ő említi meg először, hogy Erdélyben látott egy másodpéldányt (1948-ban):

pp. 550.

annyit ír róla, hogy Deák István találta, Sikosdon, állítólag egy parasztház padlásán

-

összefoglalva a Part1-t:

arról, hogy Szendrey Júlia 1850. július 21-ei Nyilatkozatán az aláírása alatt egy P.S. pecsét lenne, először 1992-ben Kiss József ír a Petőfi Adattár III. kötetében (korábbi írást erről én nem találtam)

Dienes András 1948-ban Erdélyben lát, talál egy másodpéldányt a Nyilatkozatból

a következő (Part2) részben az erdélyi másodpéldány(okkal...) fogok foglalkozni bővebben

*

[petofi200]

#szendreyjúlia #nyilatkozat

ezt ide is kiteszem:

ezeken a pontokon fogok most végigmenni kicsit részletesebben

-

SZJ Nyilatkozat (1850) - Part1

amiről szó van, szó lesz, az Szendrey Júlia Nyilatkozata - 1850. június 21.

Horvát Árpáddal kötött második házassága előtt Szántófi Antal, a lipótvárosi plébános, aki aztán összeadja őket, kér egy ilyen nyilatkozatot tőle; gyakorlatilag ez a nyilatkozat felel meg Petőfi Sándor halotti anyakönyvének

ennek a nyilatkozatnak az eredeti példánya most a PIM-ben van:

és itt ki is írják, hogy a fenti pecsét, Szendey (Szendreí-nek írva) Júlia neve alatt egy P.S. pecsét van, Petőfi Sándor pecsétje

-

azt kerestem, hogy kik, hol írják le először, hogy ez itt egy P.S. pecsét

azt találtam (én legalábbis korábban leírva nem találtam), hogy ezt először Kiss József írja le 1992-ben a Petőfi Adattár III. kötetében

Petőfi Adattár III. (1992)

III. kötet, Kiss József (gyűjtötte, sajtó alá rendezte, jegyzeteket írta)

pdf innen letölthető:

benne van egyrészt a Nyilatkozat szövege:

pp. 147.

illetve a hozzá tartozó jegyzetek:

ez így csak én magamnak raktam egymás mellé; a jegyzetek oldalszáma: pp. 275-277.

és akkor itt, a jegyzetekben írja le Kiss József először, hogy ez itt egy P.S. pecsét

amit itt most még kiemelnék a jegyzetekből:

a kézirat a Petőfi Társaság törzsanyagából való, az 1900-as évek elején szerezték be, korábbi tulajdonosa, beszerzési módja ismeretlen

megjegyzés: ez Szántófy példánya lehetett

a Nyilatkozat megjelenése:

Kiss József a Magyar Hírlap 1891. március 22-i számát írja első megjelenésnek

megyjegyzés: én ezt a Magyar Hírlap számot nem találtam meg, nincs benne az Arcanumban (a Kiss József által szintén említett 1899-es szám sincs meg az Arcanumban); helyette én egy 1891-es Ország-Világ megjelenést találtam; itt kép is van a Nyilatkozatról (pecsétről nincsen)

további megjelenések (Kiss alapján):

Petőfi Album 1898

Petőfi Album 1908

Mikes - Dernői Kocsis (1930)

Dienes 1958

ezekben az anyagokban kerestem, néztem végig, hogy "mi van a pecséttel?"

-

Ország-Világ (1891)

az Ország-Világ 1891 december 19-ei számában jelenik meg a Nyilatkozat

pp. 487.

(arcanum: https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag_1891_2/?pg=380&layout=s )

egy Mari című elbeszélésbe van belehelyezve

nincs semmi további infó magáról a Nyilatkozatról; hogy vajon kitől kapták közlésre; itt még nincs rajta a Petőfi Társaság pecsétje

illetve levágják a pecsétes részt, azt nem közlik

az Ország-Világnak Benedek Elek a szerkesztője; nem tudjuk, nem derül ki sehonnan sem, hogy honnan, kitől kapta ezt a Nyilatkozatot közlésre

az Arcanumból még annyi látszik, hogy:

a többi lap innen, az Ország-Világtól veszik át közlésre

a Petőfi Múzeum lap is ezt hivatkozza le:

megjegyzés: az arcanumban a Petőfi Múzeumban jelzett Petőfi dagerrotípiát nem találtam meg; viszont ennek az Ország-Világ lapszámnak az első oldala, lapja ki van tépve, nincs meg; valószínűleg ott lehetett

-

Petőfi Album (1898)

a következő megjelenés: Petőfi Album, 1898.

(pdf:

)

a Nyilatkozat közlése a 64 és 65 oldalak között található:

(szövegkörnyezete egy Szendrey Júliáról szóló írás; az első pár, illetve utolsó oldala:

)

szintén nem közlik, hogy honnan, kitől kapták a Nyilatkozatot közlésre

itt már látszik a pecsét helye, de maguk a pecsétek ki vannak törölve

itt sincs még rajta a Petőfi Társaság pecsétje; feltételezhetően még itt sem volt a nyilatkozat a Petőfi Társaság tulajdonában

-

Petőfi Album (1907)

a következő megjelenés: Petőfi Album, 1907.

(ezt az arcanumban találtam meg:

https://adt.arcanum.com/hu/view/PetofiAlbum_PestiNaploKiadas_1907/?pg=0&layout=s )

pp. 105.

itt már ott van a képen a P.S. pecsét - de nem közlik, hogy az ott egy P.S. pecsét lenne

itt a Nyilatkozat már a Petőfi Társaság tulajdonában van - ott a pecsétjük a dokumentumon

szövegkörnyezet: ugyanolyan, mint a korábbi Petőfi Albumban

(az első pár, illetve az utolsó oldala:

)

-

mj. mindjárt egy következő posztban még ezt a részt is folytatom, csak kifogytam a tumbli posztonkénti max 30 képkeretéből

-

[petofi200]

#lénártlajos

Lénárt Lajos 1920-1935 Part 5 - 1934-1935

-

és akkor ennek a szakasznak (1920-1935) az utolsó két éve

1934

ebben az évben van Lénárt Lajos 25 éves költői pályafutásának jubileuma; Pesity Imre ebből az alkalomból egy Virágoskert című antológiát hoz össze a számára

itt akkor azt mondja, hogy 1909-ben indult a költői pályája (a Felhők című verseskötete 1912-ben volt kiadva)

ez a kötet egy antológia

-

1934-ben megjelenik egy ilyen cikke is Lénárt Lajosnak

"Egy kis összehasonlító nyelvtudomány" - cikk

A Somogyi Újságban

(a teljes cikket is iderakom, hogy össze lehessen hasonlítani majd egy későbbi cikkével; Lénárt Lajos így írt, ilyen az "akadémiai tudása")

-

illetve 1934/35-ben megjelennek írásaik (Lénárt Lajos, Jager Iréne) különböző antológiákban; ezeket Gulyás Pál gyűjtötte ki (mindjárt újra ide is teszem a Gulyás féle cikkeket, csak előtte magukat az antológiákat)

Lénárt Lajos, Jager Iréne:

Tizenöt éve

Várkonyi-Vollain / Dunántúli koszorú

Jager Iréne:

Daloló szívek

ezek mind antológiák; kettő közülük a Hortobágy kiadó kiadása

---

és akkor egy rövid kitérő, vissza a Gulyás féle életrajzi cikkekre

Jager Iréne:

Gulyás 2 alkalommal gyűjtött információkat

először 1925-ben

Jager Irénének addigra már voltak publikációi; nyilvánvalóan Pesity Imre segítségével publikált; egyházi újságokban, egyházi témákban publikál; M. Jager Iréne néven publikál

1917 Alkotmány:

1918 Alkotmány:

1923 Élet című lapban ismertetett Legnagyobb úr (Vác, 1923) kötete:

illetve a Gulyás féle cikkben az Itk 1924 = Irodalomtörténeti Közlemények 1924:

majd 1934/35, akkor foglalkozik vele (velük) Gulyás újra; ekkor viszont már Gulyás nem igazán személyes megkeresések alapján írja az életrajzokat, hanem ő maga nézi át az újságokat, antológiákat, könyveket

de őket valószínűleg valamilyen szinten megkereshette levélben is; azért kerül be a cikkbe, hogy 1934-ben Kerekegyházán élnek

Lénárt Lajos cikk:

amíg 1925-ben még nagyon lelkesek lehettek a Gulyás féle kiadással kapcsolatosan (ami aztán elakadt), 1934/35-ben valószínűleg már nem annyira

---

1935

ebben az évben (1935 szeptember-október) alakul meg a Mátyássy társaság

ügyvezető elnöke: Barátosi Lénárth Lajos

-

1935 október 3 - házasság Jager Irénével (Budapesten)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668T-QHCC?lang=hu

-

írások a Magyar Vadászatban - semmi exra

---

ez mondható el Lénárt Lajosról 1935-ig

(((és majd folytatom 1936 után, de azt még alaposabban át akarom nézni)))

Pesity Imre "menedzseli" az írói karrierjét

gyakorlatilag szakmailag (mint író, költő) itt 1934-35-ben (a maga szintjén) csúcson van

*

[petofi200]

#lénártlajos

Lénárt Lajos 1920- 1935 Part 4 - 1926-1933

-

1926 - csodakenőcsös cikk

ez az az év, amikor megjelenik velük a rákgyógyszeres cikk a Magyarságban, éppen egy csodakenőcsöt promóznak

(...)

Pesity itt már sógoraként hivatkozik Lénárt Lajosra (jobb oldali oszlop, alcím alatti első bekezdés)

-

1928 - Berzsenyi társaság

1928-ban a Berzsenyi társaság tagjai lesznek mind a ketten

Lénárt Lajos (író, Kerekegyháza)

Lénártné Jager Irén (költőnő, Kerekegyháza)

-

1929 - ócsai iskola

1929-ben az ócsai iskolában, ahol Pesity mint nyugalmazott plébános hittanórákat tart, szavalják Barátosi Lénárt Lajos versét

-

1930 - Szent István Akadémia

1930-ban Barátosi Lénárt Lajos beküldi bírálatra a versét a Szent István Akadémiához

-

1925-1930 - versek

közben folyamatosan jelennek meg a versei a Vadászatban (később Magyar Vadászújság)

-

1931-1933 - írásos anyagok

1931-től kezdődően pedig már nem versek, hanem írásos anyagokat publikálgat

1931

ilyen szinten vannak a történelmi ismeretei

illetve ilyen adomázgatós, mesélgetős mód jellemzi az írásait

1932 - visszaemlékezés a katonaságra

1932-ben ír egy visszaemlékezést a katonaságra

a cikkben azt írja, hogy a katonaság alatt törököknél volt, Brussa-ban (ami egyébként Olaszországban van, Törökországban Bursa van)

a cikk elején azt írja, hogy 24 éves; ami alapján ez 1916-os történés (1892-ben született)

a vége felé van egy ilyen rész:

a cikkben azt írja, hogy 1917 augusztus 18., akkori ez a történés (ez alapján itt akkor 25 és nem 24 éves lett volna)

1917 szeptember 1-je Motta di Livenso (Olaszország)

16 hónapos hadifogság; azaz 1919 április, akkor szabadult volna onnan

szóval tartja magát a Gyulai féle cikkben közölt sztorihoz itt is

Pesity-nek ezt mondhatta; ők nem valószínű, hogy tudnak, tudtak az 1918-as házasságáról

(de ugye közben 1918 februárjában valójában Szegeden van, és ott házasságot köt Nagy Erzsébettel)

(csak érdekességként: az olaszországi Brussa és Motta di Livenza egyébként elég közel van egymáshoz, kábé 30 km lehet légvonalban)

1933-as cikke:

-

szóval 1931-től kezdődően ír cikkeket, kábé ez a történelmi tudása, illetve ilyen a stílus

*

[petofi200]

#lénártlajos

Lénárt Lajos 1920-1935 Part 3 - 1925

1925 az az év, amikor Lénárt Lajos a publikációihoz megváltoztatja a nevét Barátosi Lénárth Lajosra; illetve ez az év, amikor a Gulyás féle gyűjtés történik

kezdeném ez utóbbival

-

Gulyás Pál - Magyar írók élete és munkássága

úgy is szokták hívni, hogy "új sorozat"; nem akarok nagyon belemenni a részletekbe; wikipédia:

az a lényege, hogy a korábbi, Szinnyei József féle Magyar írók élete és munkái sorozat frissítésével bízza meg Szinnyei József Gulyás Pált 1915-ben; akkor el is kezdni; de aztán ez a munka elakad

és 1924/1925-ben fut neki újra; úgy néz ki, hogy ki fogja tudni adni (de aztán később ez a kiadás is elakad)

egyrészt újságokban hirdet, hogy az írók küldjék be neki az életrajzaikat

másrészt püspöki segítséget kap hozzá:

innen jön az, hogy 1925-ben Pesity Imre küldi be Lénárt Lajos (illetve előtte Jager Iréne) életrajzát Gulyás Pálnak

aztán majd csak 1939-ben jelenik meg az első kötet (1934-35-ben aktualizálja majd újra Gulyás Pál az életrajzokat)

ennek az előszavából (Gulyás Pál írta) még a munkamódszer kapcsán idetennék pár idézetet

az első bekezdés még arra vonatkozik, hogy 1915-ben megszerkesztette az általános felhívást

a második bekezdésben ír arról, hogy ezt 1925-ben megismételte; de csak néhány száz életrajz érkezett be

itt megjegyzendő: ebben az 1925-ös pár száz visszaérkező önéletrajzban benne van, amit Pesity Imre küldött egyrészt Jager Irénéről (1925 áprilisában), illetve Lénárt Lajosról (1925 júniusában)

ezeket később az MTA Könyvtár gondozta; lehet, hogy valahol még megvannak ezek az eredeti Pesity levelek

Gulyás Pál ebben a formátumban kérte megírni az életrajzokat:

(forrás: szintén az 1939-es kiadás előszava)

női írokkal kapcsolatosan:

illetve hogy kik kerültek bele a gyűjtésbe:

aztán ez az 1939-től kezdődő kiadás is elakad; 1944-ig csak 6 kötet jelenik meg

Viczián János gondozásában, Gulyás Pál eredeti (később már nem aktualizált) cédulái alapján 1990-ben indul meg újra a kiadás, a VII-dik kötettel

Jager Iréne cikk majd csak 1993-ban, a XV. kötetben jelenik meg

Lénárt Lajos cikk pedig 1999-ben, a XVIII. kötetben

-

Lénárt Lajos - 1925

Lénárt Lajos 1925-ben folytatja a versei publikálását a Vadászat című lapban

először még csak Lénárt Lajos néven publikál; majd 1925 májusától Barátosi Lénárth Lajos névvel

korábban azt gondoltam, hogy itt a Vadászatban való publikálás miatt vette fel ezt a nevet, hogy ez jobban hangzik

de valószínűbb, hogy a Gulyás féle gyűjtés miatt

oda nem akart bekerülni Lénárt Lajos névvel; ha lelépett az előző házasságából, akkor valószínűleg úgy gondolta, hogy míg Lénárt Lajos névvel felismerhető, Barátosi Lénárth Lajos névvel már nem...

mindenesetre Pesity Imre 1925 áprilisában küldi be Jager Iréne életrajzát Gulyás Pálnak:

(forrás: 1993-as kiadás)

azért lenne érdekes megtalálni az eredeti Pesity levelet, mert itt már Jager Iréne mint barátosi Lénárth Lajos felesége szerepel (és egyébként el van írva a születési dátuma, 1883-ban született)

szóval hogy ezt Pesity már 1925 áprilisában így küldte vajon be, vagy csak később kérték a módosítást

Pesity Imre 1925 júniusában pedig beküldi Lénárt Lajos életrajzát is

(forrás: 1999-es kiadás)

itt van benne a Kufstein, Vetscherra Sarolta kitaláció

itt írja (aztán ehhez később is következetesen tartja magát), hogy 1919 április 9-én tért haza olasz hadifogságból

irodalmi részt most még nem elemezném (majd csak később), viszont egy dolgot itt is kiemelnék; Lénárt Lajos 1925 kéziratként megjelölve: Borsosberény közs. és 200 é. plébániája, monogr.

Pesity Imre Borsosberényben volt plébános korábban (1922 végéig); 1925-ben van egy kész monográfiája Lénárt Lajosnak Borsosberényről; ezt már el kellett kezdenie írnia korábban (legalább 1924-ben); 1924 (esetleg 1923), ekkor ismerkedik meg egymással Lénárt Lajos és Pesity Imre

-

és akkor még végül az 1925-ös évhez

Lénárt Lajos 1925 novemberében előadást tart Kecskeméten hun-magyar témában

(Lénárt Lajos néven)

-

ez volt Lénárt Lajos 1925-ös éve

névváltoztatás

Gulyás féle gyűjtés

valószínűleg "házasság" Jager Irénével

*

(((most ennyi, és majd folyt köv)))

*

[petofi200]

#lénártlajos

Lénárt Lajos 1920-1935 Part 2 - 1923 és 1924

-

az előző 3 posztban eddig erről volt szó:

(Pesity Imre, Jager Iréne FamilySearch volt a vége)

Lénárt Lajos 1920 - 1935

mit lehet tudni róla?

összefoglaló előre:

-

tényszerű adatokkal azt találtam, hogy Lénárt Lajos 1918 februárjában házasságot köt Szegeden Nagy Erzsébettel

utána valószínűleg Szekszárdon vagy a Szekszárd melletti Kistőke tanyán élnek

ahonnan Lénárt Lajos 1919 áprilisában leléphetett

saját életrajzaiban azt állítja, hogy 1919 április 9-én jön haza az I. Világháborúból, addig olasz hadifogságban volt

-

Pesity Imre (nyugalmazott plébános) és feltételezhetően vele a féltestvére Jager Iréne 1923-ban költöznek Kerekegyházára

-

1924

Lénárt Lajos - Baracspuszta

Lénárt Lajossal 1924-ben lehet (tényszerű adatokkal alátámasztva) találkozni legközelebb; akkor Baracspusztán él

Baracspuszta (vagy Kunbaracs) pár kilométerre van Kerekegyházától

Lénárt Lajosnak 1924 januárjától jelennek meg versei rendszeresen a Kecskeméti Közlönyben, 1924 szeptemberéig

itt is látszik (a vers alatt), hogy ekkor Baracspusztán él

ezzel, egy életmentéssel, is bekerül a hírekbe:

1924 decemberében jelenik meg az első verse a Vadászat lapban:

itt még mint Lénárt Lajos szerepel

-

1923

Barátosi Balogh Benedek Kecskeméten

egy évet visszaugorva az időben, 1923-ban Barátosi Balogh Benedek két alkalommal is előadást tart Kecskeméten

először 1923 januárjában

a Kecskeméti Közlöny szerkesztőségében készülnek, szervezik az érkezését

Cholnoky Jenővel jönnek

itt BBB már politizál, ezek már turános, turán mozgalmas programok (az akadémia karrierjének már vége); gyüléseket, toborzásokat tartanak a turános mozgalom érdekében

(Kecskeméti Közlöny, 1923. január 23.)

illetve 1923 novemberében

ezekre a Barátosi Balogh Benedek programokra Lénárt Lajos elmehetett

lehet, hogy Pesity Imre is elmegy rájuk (egyikre vagy mind a kettőre, ő 1923-ban érkezik Kerekegyházára)

Kerekegyháza Kecskemét mellett van

*

[petofi200]

#lénártlajos

1920-1935 Part 1 - Pesity Imre, Jager Iréne

*

Pesity Imre - életút

először is Pesity Imrével (és Jager Irénével) kell foglakozni

Pesity Imre 1875-ben született Bezdánban, majd a papi pályára lépett

(Forrás:

)

középiskoláit Kalocsán, Kiskunhalason végezte (iskolai értesítők benne vannak az arcanum-ban is)

teológia: Vác

1902-ben szentelik pappá (27 éves)

1905-től Algyőn van, helyi káplán

1914: zsinati vizsga

utána 1915-től 1922-ig Borsosberényben plébános

pár kép róla:

Képes Krónika, 1920:

ő tényleg volt 6 hétig börtönben a Tanácsköztársaság alatt

Képes Krónika, 1922:

itt még Borsosberényben (1922) van

majd 1923-ban kerül Kerekegyházára, mint nyugalmazott plébános (ekkor 48 éves)

(Forrás: Kovács (2003), pp. 33.)

1927-től dolgozik az ócsai iskolában, mint hittan tanár

1942-ben hal meg, Kerekegyházán

-

Pesity Imre - FamilySearch

Pesity Imréhez a FamilySearch-ben egy ilyen van:

https://www.familysearch.org/hu/tree/person/details/GB26-G7F

anyja: Sey Adalberta (1854-1918)

róla pedig a következő van:

https://www.familysearch.org/hu/tree/person/details/GZ7D-5BK

tehát ebből az látszik, hogy Pesity Imre 1875-ben született; (akkor az anyja 21 éves volt)

az anyja rá egy évre megy férjhez, 1876-ban, Jager Mátyáshoz

ebből a házasságból négy gyerek született, ketten élték meg a felnőttkort, Iréne és József

Pesity Imre és Jager Iréne így voltak anyai ágon féltestvérek

Pesity Imre házasságon kívül született gyerek volt

Say Adalberta több helyen más-más névvel szerepel (de mindig beazonosítható, hogy róla van szó)

a házassági anyakönyvük megvan

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRX-MGR6?lang=hu&i=355

itt pl. szerintem Bertha Peslity névvel

az anyja 1918-ban Borsosberényben hal meg, ahol Pesity Imre plébános

tehát Borsosberényben Pesity Imrével él az anyja; illetve valószínűleg a féltestvére is, Jager Iréne

*

Jager Iréne - FamilySearch

Pesity Imre féltestvére, anyai ágon (8 év van köztük)

született: 1883 november 24, Apatin

neki megvan a születési anyakönyve

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X62L-M89?lang=hu

-

házassági anyakönyve

1835 október 3. - Lénárt Lajossal házasság (Budapesten)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668T-QHCC?lang=hu

szóval Lénárt Lajossal valóban csak 1935-ben házasodnak össze

1953-ban válnak el

-

neki megvan a halotti anyakönyve is

1969. április 4-én halt meg Budapest

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6BNB-G5M5?lang=hu

*

Lénárt Lajost velük sodorja majd össze az élet

tehát az biztos, hogy Pesity Imre 1923-ban költözik Kerekegyházára; vele élhet egy háztartásban (és már korábban is vele élhetett) Jager Iréne, a féltestvére

*

[petofi200]

#lénártlajos

1919/1920-ig Part 2

katonaság

újra a Gulyás - Viczián (1999) életrajz

szóval 1913-ban bevonul - ez valószínűleg igaz; biztosan muszáj is volt bevonulnia

aztán azt mondja, hogy olasz hadifogságba esik; és onnan 1919 április 9-én tér haza

na, hát ez biztos, hogy nem igaz

-

házasságkötés - 1918 február - Szeged

Lénárt Lajos 1918 február 20-án feleségül veszi Szegeden Nagy Erzsébetet

erről anyakönyvi dokumentum van

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-3PZ9?lang=hu

Nagy Erzsébetnek a születési anyakönyve is megvan, 1891-ben született Hódmezővásárhelyen

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZXD-1MF?lang=hu

Kutatási feladat: utána lehetne menni ennek a családnak, illetve ennek a házasságnak; biztos, hogy vannak (vagy legalábbis lehetnek) olyan leszármazók, akik emlékeznek még arra, hogy "mi történt Erzsi nénivel", mi volt ezzel a házassággal

az anyakönyvben nincs válás beírva (bár később Lénárt Lajos elváltnak mondja magát)

-

Kistöke tanya - 1919 január, február

amit még találtam, az az Alföldi Újságban ilyen hirdetések 1919 januárjában, februárjában:

itt van egy Lénárt Lajos

Szentes, illetve Szentes melletti Kistöke tanya

ez szerintem a mi Lénárt Lajosunk; ide költözhettek a feleségével

ennek is utána lehetne még biztosan menni (helyben)

innen léphetett le 1919 áprilisában

-

Tanácsköztársaság

azt írja az életrajzban, hogy volt valami köze a Tanácsköztársasághoz; bebörtönözték pár hétre egy verse miatt

ez vagy igaz, vagy nem (inkább nem)

a házasságából viszont elég nagy valószínűséggel szó nélkül lelépett

-

aztán hogy hol volt 1919 utáni pár évben - passz

Kovács (2003) megpróbált utána menni az állításainak, de nem találta bizonyíthatónak (Pene község nincs is, csak Penc; de annak biztos, hogy nem volt a jegyzője)

az Arcanum-ban 1924-ben bukkan fel újra; ekkor Baracspusztán él (nem messze van Kerekegyházától)

(de erről bővebben majd az élete 1920 utáni részében)

-

és akkor a végére ideteszek még két életrajzot

mind a kettő benne van a Kovács (2003)-as könyv Mellékletek részében

az egyik az 1934-es Virágoskönyvben lévő életrajza (ez a könyv készült a 25 éves költői jubileumára)

ez pedig 1937 decemberében jelenik meg a komádi Attila lapban:

*

(((most ennyi, és majd folyt köv)))

*

[petofi200]

#lénártlajos

1919/1920-ig Part 1

-

Lénárt Lajos

született: 1892. március 3. Máriaradna

meghalt: 1968. április 18. Komádi (mint Barátosi Lajos)

most először az életének az 1935-ig tartó időszakával fogok foglalkozni

azon belül is először azzal, hogy mit lehet róla tudni úgy kábé 1919/1920-ig

-

Iskolái

iskoláiról már írtam korábban

ismétlésnek annyi, hogy az 1909/1910-es tanévben Marosvásárhelyen kezdi a Felső Kereskedelmi Iskola (középiskola) középső osztályát; amiből aztán kimarad

1910/1911-es tanévben újra be van iratkozva, Aradon, szintén a középső osztályban

aztán nagyon úgy tűnik, hogy másodsorra sem sikerül megugrania

(nincs érettségije)

-

Soborsin

legközelebb Lénárt Lajossal 1911 júliusában Soborsinban találkozunk a parkünnepélyen (dolgozik, felügyeli a csónakázókat)

1912-ben pedig megjelenik a Felhők című verseskötete (Arad), saját finanszírozásban

hogy vajon ki lehetett ez az András(s)y Rózsika, azt nekem nem sikerült kiderítenem; még potenciális jelöltet sem találtam

és a későbbi életében sem kerül elő újra ez az András(s)y Rózsika, hogy újra támogassa

saját dátumozása alapján 1912 januárjában, februárjában Soborsin-ben van:

Soborsin az "ő faluja":

Soborsin egyébként a kastélyáról híres

valahogy ekkoriban újítják fel a kastélyt (1895-1910); Hunyadi Károly - Nádasdy Irma; akik 1894-ben házasodtak össze; és aztán sokat vannak itt a kastélyban; a parkünnepélyt is ők rendezték

HK:

NI:

(Forrás: Darabanth)

(Forrás: Fortepan)

szóval Lénárt Lajos nem lenne rossz helyen, hogy itt szerezzen valami mecénást magának

vagy akár munkát

később mégis úgy tűnik, hogy ezt a soborsini időszakát nagyon igyekszik letagadni

a verseskönyve alapján az élete ekkoriban:

szerelmes, reménytelenül, a szerelmét Margitnak hívják; Margit egyáltalán nem foglalkozik vele, valami Károlyba szerelmes; de abból sem sül ki semmi jó; és Margit el is megy

Lénárt Lajos sokat van az erdőben

meg a Maros parton, elvágyódik innen

azt írja magáról, hogy őt nem érdeklik a könyvek; csak az erdő, a dal, a pacsirtaszó

úgy tűnik, hogy a család nagyon nem örült annak, hogy nem igazán ment neki az iskola

viszont van egy 10 éves huga, aki kitűnő az iskolában (van egy verse róla)

-

szóval ez az élete 1912-ig

most ideteszem a Gulyás-Viczián (1999) életrajzát; erről még később bővebben is fogok mesélni; most csak így ideteszem; ez a legkorábbi életrajza; az életrajzi rész 1925-ben íródhatott

és ez saját "bevallás"

1925-ben azt mondja majd, hogy:

érettségi után... - mj. nem volt érettségije

1911-ben Kufsteinbe ment

ahol feleségül vette br Vetscherra Saroltál - mj. Kovács (2003) utánament, nem tudnak Kufsteinben arról, hogy ott akkoriban élt volna ott egy br Vetscherra Sarolta

aki 1913-ban gyerekszülésben meghalt

Lénárt Lajos pedig 1913-ban bevonult

ez utóbbi valószínűleg igaz, muszáj volt neki bevonulnia

de a többi az nem igaz

az kérdés, hogy miért találta ezt ki?

miért nem volt jó neki, hogy 1911-1913 között Soborsin-ban volt, és András(s)y Rózsika segítségével 20 éves korában kiadta a Felhők verseskötetét?

rákerestem arra, hogy mégis mi történt 1912-ban Soborsin-ban?

amit találtam, az egy rablógyilkosság

1912 márciusában tartóztatták le az elkövetőket

nem azt mondom, hogy tutira köze volt hozzá

a gyilkossághoz nem valószínű; de magukhoz az elkövetőkhöz esetleg volt; ismerte őket, találkozott velük az erdőben; esetleg segítette is őket; esetleg tőlük kapta a pénzt a könyve kiadására...

ez csak speculáció

de megmagyarázná, hogy miért mondja azt, hogy "én ott sem voltam" (Soborsin-ban), miközben ott volt

-

[petofi200]

#lénártlajos

ez meg itt a Lénárt Lajos

majd valamikor nekiállok el is mesélni, most csak így kiteszem, "spoiler"

ez 1935-ig az élete

első szakasz: 1919-ig tart

második szakasz: 1920-1935

Pesity Imre fontos szereplő; az ő életét is megnéztem; kezdeni is majd vele érdemes itt a második szakaszban

három helyen van életrajza (erre az időszakra)

egyik a Gulyás féle; erről is fogok mesélni bővebben

illetve van egy az 1934-es Virágoskert könyvben; ez a köny készül a 25 éves költői jubileumára

illetve van az 1937-es, ami a komádi Attila lapban jelent meg; ez egyébként nincs benne az arcanum-ban, viszont a Kovács (2003)-as könyvben szuperül benne volt, a mellékleteknél; ez az első olyan megnyilvánulása, ahol világutazónak mondja magát; szóval ez már túlmutat az 1935-ig terjedő időszakon; itt, 1937 végén, még Petőfi sír megtalálónak nem mondja magát (csak készíti elő a terepet rá); majd csak pár hónap múlva, szintén a komádi Attila lapban; és az is szuperül benne van a Kovács (2003)-ban; 1938 áprilisában az lesz az első Petőfi-s megszólalása

most így ennyi

(((és majd folyt köv)))

*

[petofi200]

#lénártlajos

próbálom röviden (bár nem biztos, hogy sikerülni fog)

szóval...

az volt a Kovács László (2003) könyvben (könyvet lásd ekőző #lénártlajos poszt), hogy ők Jager Iréné-vel csak 1935-ben házasodtak össze; hogy Kovács kapott egy ilyen anyakönyvet

én azt gondoltam, hogy elírás lehet

a többi forrás (arcanum) azt mutatja, hogy ők 1925-ben már elég nagy valószínűséggel együttéltek Kerekegyházán; Pesti Lajos nyugalmazott plébános, akinek Jager Iréne anyai ágon féltestvére, is ezt hiresztelte (1926-ban erről cikk is van); innentől kezdve Iréne Lénárt Lajosnéként mutatkozik be

hogy ehhez képest csak 1935-ben házasodtak volna össze, az nincs összhangban ezzel

úgyhogy nekiálltam megkeresni, hogy valahol fellelhetők-e az anyakönyvek; és fellelhetőek

familysearch.org

kell regisztrálni, de a regisztráció nem vészes

és ott megtaláltam ezt az anyakönyvet; és tényleg 1935-ben házasodtak össze

és találtam Lénárt Lajosnak egy másik házassági anyakönyvet; saját állításaival ellentétben, hogy ő 1919-ig olasz hadifogságban volt, és csak 1919-ben szerelt le, 1918 februárjában Szegeden volt, és megnősült éppen

az 1935-ös anyakönyve:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668T-QHCC?lang=hu

kinagyítva a lényeg:

itt egyébként Lénárt Lajos elváltként szerepel

-

ez pedig az 1918-as anyakönyve:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-3PZ9?lang=hu

felesége neve Nagy Erzsébet (neki a születési anyakönyve is megvan)

kinagyítva:

itt egyébként nincs az utólagos bejegyzés rovatba beleírva, hogy ezt a házasságot felbontották volna; az 1935-ösnél van, 1953-ban váltak el

Jager Irénének is megvan a születési anyakönyve; meg hogy hogy van rokoni viszonyban Pesity Imrével; de ezt most nem teszem ide

-

aztán kontextusba is raktam ezt az egészet; csak azt most nem állok neki leírni, mert az hosszú (de egyébként nagyont érdekes)

csak így spoiler-esen, vázlatszerűen teszem most ide:

1935-tel zárul az a szakasz az életében, amikor még csírájában sincs, hogy ő világutazó, Petőfi kutató lenne

viszont 1935-ig egészen jól sikerült feltérképezni az életét; erről majd írok még később bővebben

illetve arról a metamorfózisról is, amikor is 1937/38-ban visszamenőleg (1909-1913) átmegy világutazóba, Petőfi sír megtalálálóba

-

szóval ezek pedig a házassági anyakönyvei, kettő is van belőle

*