rollandnext - Tumblr blog

rollandnext · 7 months ago

Text

Zajok a nappaliból – Traxelektor 2024. 10.

Nem hiszem, hogy logoból ennél többet vizuálisan kihoztak, csodálkoztam rá minap:

youtube

és hát harmincadik az az Anniversary, vagyis kurvára öreg az esztétikám is, miközben már huszonöt éve is too old volt a brózerem. A tripes szőnyeg kapcsán más automatizmusok is működnek, például aminek a vége egy sértett női hang, hogy – Vigyázzon a barátjára! – s amit az a kérdés előz meg, hogy – Fizetnek magának, hogy jegesmedvével kefél? Az egyik legfontosabb Plastikman lemez, az 1998-as Artifakts (bc) – before consumed – legvégén van egy 138 másodperces se nem outro, se nem hidden track. Címe: Lodgikal Nonsense

Like, like i am a very emotional guy (simon you sound like you are) no i'm not! ... (like i do gotta go inside... it gets so cold so cold) whats going on ananita? (is it time?) huh? do you guys got gum? gum? gum? huh? do any you guys got gum? gummmm? gummmm. do any of you guys got gum? huh? gum? gum? gum huh? do you guys got gum? gum? do you need some gum? ohhh i need some gum (ohh yea). can i have two? yeah. (there's one in cleveland last night and there's supposed to be one in indiannapolis tonight) i have 'big red' if you want... oh no no, no i'm not fucked up... okay, i need some gum, ohh yeah... i'm taking care of people... Did you bring some old classics to play tonight or are you gonna play some new music? some classics! good boy. that's what i'm interested in hearing tonight (don't you wanna hear some) i don't want tell me- i don't you to tell me which ones, i wanna hear some classics. i brought a- i brought a whole stack of em (didja?) but i'm not gonna play 'til real late... ah, nevermind. (... superior) ah... everybody's voice it sounds so weird. HAPPY BIRTHDAY TO YOU You know- you know how much i like acid right... like, acid house... you know, everything... i like lit up every piece of acid in my body... that's like the acid... that's like acid dye man... it's crazy (oh no i'm fine)... You're, you, you don't, like, you're, not like youuu wannna tryyy thisss mannn... (because, i am not gonna try it) but, you try it man (it makes you go by) but you're always there. you're always there. you're always there. you're always there. you're always there. you're always there. you're always there...

Hat éve kedveltem meg a Pearson Sound-ot, bár már a 2011-es Radiohead remekből, a Morning Mr Magpie-ból készült remix is hasított a TKOL RMX 1234567 erős mezőnyében. Sokféle ritmikában utazik a brit David Kennedy, de igazából akkor szeretem, amikor valami hangulatot ragad meg, lásd korábbi remekművek: Our Spirits Soar, Rubble, Alien Mode. A Which Way Is Up EP nyitószáma, a Hornet talán ez a szint. Absztrakt hip-hop-ra lassított break, szintetizátordarázslat 808-as ritmusokon, a fedettpályás kemikálbaszorult kiútleső elhaló monotonitása. A folytatás Twister műfajilag uplifting electro acid-trance, a Slingshot acidtől bódult two-step break, mi más lehetne? Az EP a Hessle Audio-nál jelent meg, melynek társtulajdonosa David Kennedy, ki más lehetne?

Azt hiszem máltai elektronikus zenészről eddig nem írtam, mostantól ez a 316 négyzetkilométernyi fehér folt is a múlté a földgömbön. Ddroga, ez a furcsa név, amit tanulgathatunk. A Future Nature hatszámos EP egy szépen felépített vonalú, atmoszférikus techno lemez, a szerző második kiadványa mindössze. Az egyenletes lüktetés adta pulzálást éteri szintetizátor-textúrák kísérik, olyan old-school hatást keltve, mint a trance hőskorából a Platipus művek. Kicsit egy félrement földközi-tengeri utazásnak tűnik ez az egész, mert te Málta természeti szépségeire számítottál a prospektus alapj��n, miközben arra riadsz, hogy egy túlvilági mezőn kerekezel önfeledten, mélyeket lélegezve, boldogan.

Az égből lebukó csészealjak képe nélkül is dermesztően, bármiből kizökkentően indul DYL, a román Eduard Costea, és Senking, a német Jens Massel közös hatszámosa. A Diving Saucer Attack a berlini Karaoke Kalk kiadványa, klasszikus IDM matéria, és a feszültség is oldódik idővel, de összességében komor groove-ok karmolta lágy ambient témák, trip-hop sebességű spacetrip, amit kapunk. Massel az utóbbi években kevésbé aktív, szemben Costeával, és ez a lemez is homeoffice-os pingpongozás eredménye, így hidalták át a Kolozsvár-Köln távolságot az alkotók.

A Golden Bug eredetileg szólóprojektnek indult, de Antoine Harispuru, a barcelonai La Belle label társtulajdonosa is úgy járt, mint sokan ezzel a ragyogó nemesfémmel, vele is elszaladt az aranyló. A Golden Bug lemezein, már a két évvel ezelőtti Piscolabis-on is egy kisebb session állt Harispuru mögött, de ettől színesek, érdekesek a GB albumok. Na jó, kicsit hajaz az Air-re, meg úgy alapból a French Touch (anno) rockkal keveredő klasszikusaira (Juantrip – aki szintén katalán vala). Amúgy a Piscolabis egy több jelentésű spanyol/katalán kifejezés, falatozást is jelent, de egyes kártyajátékokban a tét emelését is nevezik így, ergo helyben vagyunk, a Piscolabis II ugyanis tényleg az előző egyes kiterjesztése, folytatása. A vendégművészek: a bájos Phoebe Coco (a 2019-es Vibrations Metallique-en is szerepelt) és Anna Jean (az irodalmi Nobel-díjas Le Clézio lánya), a The Limiñanas duó, akik Laurent Garnier-vel is közösködtek pár éve, Rubén García Kielmannsegge (neki van magasan a legtöbb hozzáadott értéke a lemezen, a kicsavart Autobahn átiratért jár a pacsi, cserébe nem olvasom a neved magyarosan), és egy visszatérő vendég, a japán Vega Voga kisasszony. Ez az utazós, filmzeneszerű trip-hop, slow-break, lounge elsőre nagyon dallamos, és biztosan sokaknál egyből átmegy – és egy romkocsmában ideális háttér – a problémám vele csak annyi, hogy pár heti hallgatás után (akár randomban és krosszfédben trackszinten) jómagam megunom. Persze lehet, bennem van a hiba, a dallamtapadásom miatt slágeritiszem nőhetett az évek alatt, mert ez egy slágerlemez, és akkor lesz majd igazán érdekes, amikor kijönnek a remixek.

Bajorországban olyan udvariasak a közlekedési táblák, hogy a fotó kedvéért derékszögnyit befordulnak feléd. Aztán majd jön közeg, s jól megvágja a kedves Boris Steffen urat, mondjuk én az ízlésrendészetet küldeném a srácra a választott pszeudója miatt: Jichael Mackson – na menjé’ má’ Jiklós! A Zenker tesók müncheni kiadója, az Ilian Tape vállalta a szerző debutalbumának megjelentetését, kvázi hazai pályán. A Wait For It egy nagyon szerethető lemez, rokon Khidjáék lassú, hipnotikusan a végtelenbe tartó downtemp elektronikájával, ami ha innen nézem breakbeat, ha onnan triphop, ambient maszatokkal bekent dubtechno, azaz ilyenkor szokták e-képp címkézni: electronic. Her Steffenre egyébként több helyütt is a müncheni „live jam guru”-ként hivatkoznak, harminc éve van a szcénában, 18 kislemeze után pedig ez az első albuma.

Különös gerjedelmek uralják a LyeForm - Neon Belly című hatszámosát. Az elvileg break és jungle alapok deep dubsteppel bolondított formulái már annyira eltekeredtek, hogy sokszor rendesen klasszikus Prodigy alapokat hallok benne darabjaira hullani, és ott ül ez a punk attitűd is rajta, ettől érdekes. A címadó felvétel a Warp-nál is megjelenhetett volna, igazi sheffield-i glitch, ellenben a párizsi French Tabloïdnak köszönhetjük a kiadványt.

A magyar Damata Daniel-nél is fel-feltűnő Maelstrom harmadik albuma a CPU-nél jött ki (ez olyan mondat lett, mint amikor Nemzeti nyalonc Sportban a Liverpoolt rendre „Szoboszlai Dominik csapata”-ként hivatkozzák). Igen, ez a Central Processing Unit kiadó egyenesen Sheffieldből, és a muzsika is pure-idm, mint ahogyan a cover is a hagyományos CPU logó, benne a kiadvány sorszáma bináris formulával kiírva. Az egyszerűség gyönyörködtet. Az arányok ízléses megtartása pedig harmonizál, és a The FM Tapes albumon Joan-Mael Péneau mindvégig tartja ezt az egyensúlyt, miközben klasszikus idm-electro-techno teljes repertoárját kijátssza, de időben is, azaz néha még a Clock DVA korszak is felsejlik.

Juan Ricot korábban Architectural néven ismerhettük, szerethettük, utóbbi időben azonban Reeko néven aktívabb, áprilisban a Tomorrow Doesn't Exist EP is ott volt a hónap lemezei között. A Urmah hat számozott tételből álló albuma egy klasszikus igényességgel felépített technolemez, fel és le van vezetve, közte a tételek pedig egyetlen mixtúraként illeszkednek egymásba. Valamire nagyon ráérzett az ember, mert ellenállás nélkül csúszik le ez a 35 percnyi matéria, mely a berlini Samurai Music-nél jelent meg.Nekem a hallgatása közben gyakran ugrott be Tarkovszkij Stalker-ének kézi hajtányos jelenete (zene: Artemij Artemijev) amint ez a monoton lüktetés befelé haladva szétkenődik a Zóna atmoszférájában.

Samunak van szép anyakönyveztetett neve – Samuel Van Dijk – ő mégis egy szabványos kismegszakítótól vett magának nevet, így lett ő VC-118A. Ezen a kis savazáson túl, eme lapokon eddig csak szépeket olvashattatok róla – a Crunch / Plonk maxi 2020-ban Top 12-es volt a kislemezek között, 2021-ben a Spiritual Machines album éppen nem fért be az erős Top 12-es mezőnybe, tavaly pedig a Waves Of Change EP az 5. helyen landolt az év végi listán. Olybá tűnik, ez így is marad, pedig most vállat kockázatot is, Michael Diekmann személyében egy társat talált magának, s ketten jegyzik a Flow Zone albumot. Azért Sam kicsit tutizott is, mert Michael művésznevét meg egy klasszikus rozsda- és korróziógátlóról vette, ez a boomer WD40, a korszakosan híres CRC. Már az se lepne meg, ha egy szerszámáru-szaküzletben találkoztak volna, de erről nem olvastam sehol. Over the DIY Rainbow, a Flow Zone hallgatása alatt olyan nevek suttogtak fülembe, mint a néhai Pete Namlook (Peter Kuhlmann) vagy a minimaltechno apostol Plastikman (Richie Hawtin), mert ez az a polc. Nincs felesleges hang, bárgyú túlzások, minden ott van, ahol lennie kell, terei tiszták és tágasak, mint Detroit egy science-fiction utópiában, az analóg és acid ízfokozók halkan teszik dolgukat, nincsenek gyenge track-ek, max kiemelkedően erősebbek, ezeket találjátok a Traxelektorban.

A keresztnevén ismertté vált londoni DJ/producer Imogen Richmond már southamptoni kislányként, amint ült raver anyukája autójában, Prodigyt és Stanton Warriorst hallgatott. (kárpáti mellékszál: sajnos anyámék az autóban Zámbó Jimmyt, a kíméletesebb napokon Goombay Dance Band-et hallgattak, csoda, hogy élek, pláne, hogy ilyenekről írok.) Szóval Imogen kemény csaj, egy cikkben még az ír kormányt is kritizálta egy fesztivál fellépésekor, a tánczenékhez való hozzáállásuk kapcsán, és úgy tűnik, elég sok mindenről van kemény véleménye, ezek nagy része a dj- / partykultúrával kapcsolatos. A berlini Tresor gondozásában megjelent ötszámos EP-jének is beszédes a címe: Metanoia. Amennyire a techno képes sablonos műfaj lenni, annyira jól szabadul Imogen a kötöttségeitől. Váltásai, törései, sűrítései különlegesek, dystopian electro, rumbling bass és choppy breaks címkékkel is illették már.

Filippo Scorcucchi és Giuseppe Tillieci szintetizátormágus urak rendre ilyen csodás szecessziós grafikával készült borítókba csomagolják lemezeiket. LF58 néven ismerjük őket régóta, ambientben utaznak, s egy ideje sajnos már annyira, hogy ha a végeredmény nem éri el a 20 percet, egy gombot se hajlandóak lenyomni a kezelőfelületen. Én, aki playlist-eket gyártok pedig szomorú tekintettel nézem ezt az irányt, mert a 6-12 perces darabjaik is hibátlanok voltak, nagyon működtek randomban is, krosszfédben is, és amelyik évben volt ilyenjük, az év végi Grand Traxelektorok Sense kategóriájában mindig becses darabok voltak. Dehát üsse kavics, és a Radial album első felét így is beválogattam, te meg majd hallgatod, aztán csodálkozol, hogy ez még mindig az a szám? Az!

Fent említett Giuseppe Tillieci masterelte a svéd Northern Electronics-nál megjelent Exploit Divisions albumot. A Lundin Oil nevet ritkábban használó – Black Gold Grey EP (2014), North Gate EP (2015), DebtBetween the Shields LP (2016) – Anthony Linell jegyzi a produkciót, akit Abdulla Rashim néven is ismerünk. Noise és experimental jegyekkel súlyosbított technója a kísérleti ipari zenék területére vitte ez alkalommal, a szibériai jeges tundra közepére.

Megőrülsz, de ez még mindig az a szám, bocsánat, személy. Mert Tillieci DJ/producerként legismertebb neve mégis csak Neel. Donato Scaramuzzival azaz Donato Dozzyval közös kiadójuknál, a Spazio Disponibile-nél jelentette meg dísztelen megjelenésű négyszámos EP-jét, ez a Movimento. Fullasztóan nedves visszhangokkal dubbá morzsolt nyílegyenes dub-techno, magas intenzitás, nanofinom akusztika, az olasz techno jellegzetes erényeivel (egyensúly és elegancia) felvértezve, 4/4.

Orlagh Dooley már az a generáció, aki „electronic music production” szakon végezte tanulmányait, tüstént meg is alapította kiadóját CÉAD néven. Trusting Theta című debutalbuma azonban egyből a fabric Originals-nél jött ki. Az ír Or:la karaktere engem erősen emlékeztet a német Rosa Anschütz-re, talán még a hangjuk is hasonlít kicsit, ő egyébként transmedia szakos volt. A Trusting Theta borítóján a Orlagh 3D printelt mellszobrát láthatjuk antik görög stílusban. Az album szövegeiben is felbukkannak a görög és kelta mitológia elemei – „különösen a kelta panteon vonzott, és a kelták tisztelete a nők, mint gyógyítók, anyák és vezetők iránt – az egyenlőségre való ilyetén összpontosítás szíven ütött”. A női autoritásnak mindig nagyon szurkolok az elektronikus zenében, és ez a csajos flow kifejezetten jót tesz a szcénának, hiszen a nők korábban jellemzően (csak) a hangjukat adták a különféle produkciókhoz, s ez a trend változóban van. Az album 9 felvétele változatos tempójú, vendégművészként felbukkannak a szerző közeli barátai, illetve társai a londoni klubszcénából, a nyitó Milky Way of Glitter-ben a Derryben született jóbarát SOAK versét hallhatjuk. „I'm a fire, I rage / Ash and iris black / Disintegrate your gaze / Slay the beast inside the maze” – ezek már Eliza Rose sorai a Slay The Beast -ben, egy heves kiáltvány vágyakról, fürkésző tekintetekről az éjszakában. A Cooking Up Pepper Sprayegy dacos főzési oktatóanyag, amiben Or:la és Mary Lake borsspray-t készítenek, mivel Angliában a kormány kriminalizálta ezt az önvédelmi eszközt. Csípős feminim humor és irónia, de ami fontos, a Trusting Theta zeneileg is erős anyag, türelmes kísérletezés eredménye, amiket Orlagh mély meditatív állapotban alkotott, az úgynevezett théta-agyhullámok szintjén, mely az elme tudatos és tudattalan tartalmai közti területe.

Talán a névvel kezdődött. The Bug. A (rejtett) Hiba jelét olvasta magára Kevin Richard Martin 2007-ben, meg még vagy 15 pszeudót a saját neve mellé, hogy eltérítse a kíváncsi fotonokat, eltűnjön a szemek elől, s maradjon rejtve. A serény alkotó elérte célját, hanggá alakította a legsötétebb árnyalatokat. Nehéz megállapítani, mikor került olyan közel, hogy benyelje a körülötte manifesztálódó fekete lyuk, talán a 2021-es Fire-t követően. Először, mert mélyszürke háttérsugárzásként képes volt visszatérni (Return to Solaris), és létrejött a Rhythm, A Ciklus (Red, Red, Blue, Absent). A Machine nevet kapta a legújabb album, a következő fázis, s mint előzményei, ez is csapdába ejti fényt. Ismerünk nagymestereket, akik pályájuk egy szakaszán vetett árnyékukból alkották meg fekete albumukat – két erős példa: Massive Attack - Mezzanine (1998), Leftfield - Rhythm and Stealth (1999) – de még a legnagyobbak is sugároztak nyomokban reményt. Ez már nem az a The Bug, amely dühös, destruktív, szemben áll vagy tagad, ez nem akar semmit, abszolút – gépként történik tovább, és fenyegetően dereng a jövőre feneketlen rejtekéből.

A Kalahari Oyster Cult válogatta Elsewhere XX-nek köszönhetően ismertem meg őket, és az akkor hallott Dis-Umani talán még mindig a legjobban eltalált „slágerük”. A katalán Dame Area valószínűleg a két hónappal ez előtti 33 perces KEXP Live-val került sokak látóterébe, olvasva a kommenteket, nyilvánvaló: „Wow!!! First time hearing this band. This is great stuff! I was about to go sleep but now I am ready for action! / These dudes are badasses! / Violent music with a ton of passion! Awesome stuff / Really a must-see live ! / this could be the soundtrack to an epic chase scene. with a chainsaw battle at the end.”.

youtube

Ámulatba ejtő, ahogy ez a páros, Silvia Konstance Costan és Víctor Hurtado, Test Department-nyi energiát képesek megmozdítani, és performance-uk brutális hozzáadott értékkel bír. A fent előadott szerzemény is felkerült új albumukra, a Toda la Verdad Sobre Dame Area-ra. A teljes igazság, róluk. Hiányolom a rénfát (egyeseknek rémfát) az albumborítóról, ami a faluvégi kikötözős szexnek alapvető eleme, látva ahogy dallamos zajjá penetrálja a viharos koncerteket megélt hangszedőket Silvia Konstance. Ami még igazán tisztelni való az industrial-tribal-experiment kettős kapcsán, hogy anyanyelven adnak elő, még akkor is, ha spanyolul beszélnek annyian a világon, mint angolul. A lemez a római Mannequin Records-nál jelent meg. Kedves olvasó, ha éppen enervált sóhajtozások közepette olvasod ezt egy fáradt, h��vös őszi napon, bajodra vény nélkül, neked: Dame Area - Vengo Dall'aldilà!

Onnan tudom, hogy léteznek konzervatív Underworld fanok, hogy magamon detektáltam a kórt. Valahol ez szomorú, és komoly vitákat is eredményezett baráti körben (gyere már koncertre / nem megyek koncertre), de történetileg trianoni töréssel felérőnek éltem meg az Emerson-pontot (2000), amikor a trió duóra olvadt a Darren távozásával. Mindeközben elmondhatom, hogy az agyonhallgatott (és 5 lemezes remaster deluxe formában újra kiadott) triász mellett (Dubnobass..., Second Toughest..., Beaucoup Fish) a 2002-es Hundred Days Off a leghallgatottabb lemez. Az újkori UW színesebb, mint a klasszikus korszak, de ezt nem zeneileg értem, a hármak mérföldkövek, anno túlnőttek még a zenekaron is. Az újkori UW menedzselése színesebb, gondoljunk csak az Iggy Pop-os őrületre, pár nekem rózsaszínre sikeredett Barkingra és Barbarára, vagy a stúdiós demokból, jam-elésekből, és lemez szintű anyagokból megszületett Drift-sorozatra (2018-19). Öt év csend után itt van a Strawberry Hotel, két kislemezzel (And the Colour Red, Denver Luna) vezették fel, nálam nem sok sikerrel. A borítón nagyon megtolták a színeket, és sajnos néha a lemezen is hallhatunk efféle túlszaturáltságot, lehet, ez simán belefér. Karl Hide hangja, dalai, a túltolt emóciók, kitárulkozásai változatlanul működnek, és mindegy mi a tempo, mi a műfaj, Rick Smith-szel mély, igényes alapokat pakolnak össze végig. Még a nem tetsző számokban (pl: Ottavia) is vannak 1-2 perces zeneileg pillázós szakaszok. Folyamatosan hetvenes évek flesseim vannak, amiket megszaggatnak, széttépnek a feltámadó techno alapok. Az már most nyilvánvaló, hogy ez a kritika korai és felszínes, többször hallgatós album, s egy hónap múlva teljesen más részei lesznek kedvelve, mint éppen most. Egy csomó szintinek hármasmetró, ajtókzáródnak! hangja van. Az oroszok már a stúdióban analógnak. Bölcsésztechno, tengerparti nyár, ültünk a múlón és néztük. Less Hyde, More Techno, Less Vocoder! Összegezve nagyjából a Strawberry Hotel a 2007-es Oblivion Bells szintje, kicsivel alatta, és szinte teljesen hiányoznak a klasszikus techno-house sémákból épített táncos meglódulások, amikkel az albumjaik rendre indultak (1.2. és még két-három pontja az albumnak, pl Beaucoup Fish: 1.2.4.8.11) – ez egy deep-house / downtemp album lett.

Megjelenések (2024.10.):

CRC x VC-118A - Flow Zone [2024, Touched Music][LP] Dame Area - Toda la Verdad Sobre Dame Area [2024, Mannequin][LP] Ddroga - Future Nature [2024, Future Sounds][EP] DYL & Senking - Diving Saucer Attack [2024, Karaoke Kalk][EP] Golden Bug - Piscolabis II [2024, La Belle][LP] Imogen - Metanoia [2024, Tresor][EP] Jichael Mackson - Wait for It [2024, Ilian Tape][LP] LF58 - Radials [2024, Astral Industries][LP] Lundin Oil - Exploit Divisions [2024, Northern Electronics][LP] LyeForm - Neon Belly [2024, French Tabloïd][EP] Maelstrom - The FM Tapes [2024, Central Processing Unit][LP] Neel - Movimento [2024, Spazio Disponibile][EP] Or:La - Trusting Theta [2024, fabric Originals][LP] Pearson Sound - Which Way Is Up [2024, Hessle Audio][EP] Reeko - Urmah [2024, Samurai Music][LP] The Bug - Machine [2024, Pressure][LP] Underworld - Strawberry Hotel [2024, Smith Hyde Productions][LP]

(71/79, 6:21/7:14, 90%)

Traxelektor 2024 10 Full Playlist

Altinbas - Sustain [Sustain, Fuse Imprint] Ambien Baby - Baila (Roza Terenzi Remix)[Masa, Turbo] Ambien Baby - Jaulas En El Cielo (Original Mix)[Masa, Turbo] Bill Converse & Patricia - Fixer [380/750 EP, Acid Test]

CRC x VC-118A - Flow Zone [Flow Zone, Touched Music] CRC x VC-118A - Last Night [Flow Zone, Touched Music] CRC x VC-118A - Spores [Flow Zone, Touched Music] CRC x VC-118A - Virga [Flow Zone, Touched Music] Dame Area - Si No Es Hoy Cuándo Es [Toda la Verdad Sobre Dame Area, Mannequin] Dame Area - Striscia [Toda la Verdad Sobre Dame Area, Mannequin] Dame Area - Vengo Dall'aldilà [Toda la Verdad Sobre Dame Area, Mannequin] Ddroga - Forbidden Planets [Future Nature, Future Sounds] Ddroga - Red Hypergiant Stars [Future Nature, Future Sounds] DYL & Senking - 2024 [Diving Saucer Attack, Karaoke Kalk] DYL & Senking - Diving Saucer Attack [Diving Saucer Attack, Karaoke Kalk] DYL & Senking - Six Doors Down [Diving Saucer Attack, Karaoke Kalk] Elements of Joy - Dopamine (Sawf Remix)[VA - Divide & Rule Remixes, Pi Electronics]

Golden Bug - Ricochet [Piscolabis II, La Belle] Golden Bug feat. Anna Jean - L'Effet Domino [Piscolabis II, La Belle] Golden Bug feat. Ruben Kielmannsegge - Autobahn [Piscolabis II, La Belle] Golden Bug feat. Ruben Kielmannsegge - Toupie [Piscolabis II, La Belle] Hidden Sequence - Switch [Positive Charge EP, Alt Dub] Imogen - Breathe Again [Metanoia, Tresor] Imogen - Summer Kiss [Metanoia, Tresor] Imogen - Tired Bones [Metanoia, Tresor] Jamie xx - Still Summer [In Waves, Young] Jichael Mackson - 5onit [Wait for It, Ilian Tape] Jichael Mackson - Shangri La [Wait for It, Ilian Tape] Jichael Mackson - Spring Break [Wait for It, Ilian Tape] Jichael Mackson - Welcome [Wait for It, Ilian Tape] Klara Lewis - 4U [Thankful, Editions Mego] Konduku - Rupsje [Slowworm, amenthia]

LF58 - Radials - Part One [Radials, Astral Industries] Lundin Oil - Schengen Burning [Exploit Divisions, Northern Electronics] Lundin Oil - Unpaid Moral Debts [Exploit Divisions, Northern Electronics] Lycurgus - 831 16 (Templeyard Studios Remix)[VA - Divide & Rule Remixes, Pi Electronics] Lyeform - Kwork [Neon Belly, French Tabloïd] Lyeform - Neon Bell [Neon Belly, French Tabloïd] Lyeform - Oxy [Neon Belly, French Tabloïd] Maelstrom - Algo Tango [The FM Tapes, Central Processing Unit] Maelstrom - Alt50ser [The FM Tapes, Central Processing Unit] Maelstrom - Suede [The FM Tapes, Central Processing Unit] Maelstrom - The Operator [The FM Tapes, Central Processing Unit] Maelstrom feat. Fasme - Res 06 [The FM Tapes, Central Processing Unit] Meemo Comma - Journey to the Sphere [Decimation Of I, Planet Mu]

Neel - Azione [Movimento, Spazio Disponibile] Neel - Deep Quarantine [Disco Quarantine, Interdimensional Transmissions] Neel - Moto [Movimento, Spazio Disponibile] Neel - Riflesso [Movimento, Spazio Disponibile] Neel - Visione [Movimento, Spazio Disponibile] Or:la - Chant [Trusting Theta, fabric Originals] Or:la - Cupid Doesn't Live In Clapham Common [Trusting Theta, fabric Originals] Or:la - Fired Up [Trusting Theta, fabric Originals] Or:la feat. Eliza Rose - Slay The Beast [Trusting Theta, fabric Originals] Or:la feat. Mary Lake - Cooking Up Pepper Spray [Trusting Theta, fabric Originals] Pearson Sound - Hornet [Which Way Is Up, Hessle Audio] Pearson Sound - Slingshot [Which Way Is Up, Hessle Audio] Pearson Sound - Twister [Which Way Is Up, Hessle Audio] Priori - Lexica [Lexica, Kalahari Oyster Cult] Priori - Sub Lux [Lexica, Kalahari Oyster Cult]

Radicall - Nautilus [FR047, Future Retro London] Reeko - Urmah 1 [Urmah, Samurai Music] Reeko - Urmah 3 [Urmah, Samurai Music] Reeko - Urmah 4 [Urmah, Samurai Music] SPD - Genbu [Genbu, Sneaker Social Club] Sub Basics - Nonlinear [Rooms in Time-Space, Temple of Sound] Sub Basics - Observatory [Rooms in Time-Space, Temple of Sound] The Bug - Buried (Your Life is Short)[Machine, Pressure] The Bug - Drop (Machine Sex)[Machine, Pressure] The Bug - Exit (Wasteman)[Machine, Pressure] The Bug - Floored (Point of Impact)[Machine, Pressure] Toupaz - Birdsong [Rabatanto, Grid] Toupaz - Genuine Connection [Rabatanto, Grid]

Tul Waitoonkiat - Nueng Kamtham (Black Merlin Traverse Dub Mix)[Nueng Kamtham, Siamese Twins] Tul Waitoonkiat - Nueng Kamtham (Sleep D Remix)[Nueng Kamtham, Siamese Twins] Underworld - Burst of Laughter [Strawberry Hotel, Smith Hyde Productions] Underworld - Lewis in Pomona [Strawberry Hotel, Smith Hyde Productions] Underworld - Sweet Lands Experience [Strawberry Hotel, Smith Hyde Productions] Underworld - Techno Shinkansen [Strawberry Hotel, Smith Hyde Productions]

5 notes · View notes