russiansandoneanother-blog

[russiansandoneanother-blog]

[russiansandoneanother-blog]

[russiansandoneanother-blog]

[russiansandoneanother-blog]

Napi orosz - Tolsztoj

(1828–1910)

Tolsztoj JASZNAJA Poljanában született 1828. szeptember 9.-én. Anyai ágon Puskinnal

rokoni kapcsolatban állt és felmenői közt grófok is vannak és apja harcolt a Napóleon elleni

háborúban. A háborúról hallott és ismert tényei sokat segítettek neki a Háború és béke című

regényének megírásakor. Szülei még kiskorában meghaltak, így bátyjaival és húgával

rokonoknál nevelkedtek. 1841-ben Kazanyban élő nagynénjéhez költözött, így az ottani

egyetem tanulója lett 1844-ben. Jogot tanult, de emellett hihetetlen nagy volt a nyelvtudása.

12 nyelven beszélt, óhéberül, azért tanult, hogy a bibliát eredeti nyelven tudja olvasni.

1847-ben visszaköltözött szülővárosába, ahol gazdálkodásba kezdett. 1850-es évektől kezdett

foglalkozni az írással. Több könyvének, az Erdőirtás és a rajtaütés című elbeszéléseinek az

alapja a kaukázusi katonai szolgálata volt az alapja. Ekkoriban írta meg életrajzi trilógiájának

első kötete, a Gyermekkort is. Krími háborús tapasztalati még több könyvének lett az alapja.

1856-ban több hónapos útra indult, annak pedagógiai tapasztalatait hasznosította, ezért nyitott

egy iskolát parasztgyerekek számára. A hatalomnak nem tetszett Tolsztoj rendszere, ezért egy

házkutatást kísérően bezártatta iskoláját.

Házassága boldog és szép volt. Felesége egy moszkvai orvos lánya Szofja Andrejevna Bersz

volt. 13 gyermekük született. A nagy művek születésének ideje ez a házasság volt. A háború

és béke, sőt még az Anna Karerina ihletője is ez az időszak volt.

A család Moszkvába költözött a 80-as években. Ekkor megromlott családjával kapcsolata,

mert sokkal jobban elmélyült abban, hogy a szegényekkel foglalkozzon, mert bűntudatot

érzett miattuk. Arisztokrataként maga is a megtisztulást, a helyes magatartást, a felelős emberi

élet titkait kutató, gyötrődő regényalakjaihoz hasonlít. A népművelés és népoktatás ügye

ebben az időszakban ismét életének meghatározó eleme lett. E korszak kiemelkedő alkotásai

az Ivan Iljics halála a Kreutzer szonáta és Az ördög című művek. 10 évig dolgozott utolsó

regényén és eközben még előjött a kaukázusi háborús téma is. 1901-ben gyógykezelésre a

Krímbe utazott, itt találkozott Csehovval és ismerkedett meg Gorkijjal is. Életének utolsó

éveiben beteg lett, de annak ellenére is munkálkodott. ekkor született a Bál után (1903), az

Isteni és emberi dolgok és a Hodinka című novella is. 1910. október 28-án titokban elhagyta

Jasznaja Poljanát, de útja közben megbetegedett, s egy Asztapovo nevű vasútállomás mellett

halt meg 1910. november 7-én.

[russiansandoneanother-blog]

                                            Könyv ajánló

A kutyás hölgy című gyűjteményes kötetben az érett Csehov kisprózájának igazi gyöngyszemeivel találkozhatunk. Olyan írásokkal, amelyeken keresztül nemcsak a szerző írásainak hangulatához, miliőjéhez kerülünk közelebb, hanem sajátos stílusához, az "áttetsző realizmushoz" is, amely az orosz szimbolista prózát előkészítve a töredékességen, az elbeszélés nyitottságán, és a főhős többértelműségén alapszik.

[russiansandoneanother-blog]

Napi orosz - Mengyelejev

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev Oroszországban, Tobolszkban látta meg a napvilágot 1834 február 8.-án. Oroszroszágban és Németországban tudományokat tanult, ezután professzorként kémiai feltárásokat tett. Mengyelejev leghíresebb felfedezése a periódusos törvény, ami tudtában megalkodta a periódusos rendszert. 1907 február másodikán Szentpéterváron halt meg.

Fiatalkora és tanulmányai

A tobolszk-i gimnázium igazgatójának (Ivan Pavlovich Mengyelejevnek) és egy helyi üveggyár menedzserének (Mariya Dmitriyevna Kornileva) 17. gyermeke. Apja megvakult ezért feleségének kellett ellátnia a családot. Az üveggyár leégése után Szentpétervárra költöztek.

Mengyelejev Szentpétervár Fő Pedagógiai intézetén érettségizett 1855-ben. Ezután kisebb városokban tanított, majd visszatért Szentpétervárra mesterdiplomát szerezni. Külföldön is tanult, két évet tanult Heidelberg-i egyetemen

A Periódusos rendszer felfedezése

Professzorként Mengyelejev először a Szentpétervári Technológiai intézetben tanított később pedig a Szentpétervári egyetemen egészen 1890-ig. Értékes szervetlen kémia tankönyv hiányában inkább maga írta meg azt, A Kémia alapjai címen.

Kutatásai és a könyve írása során 1860-as években arra a felfedezésre jutott, hogy visszatérő minták figyelhetők meg az atomok csoportjai között. Az  atomok ismert fizikai és kémiai tulajdonságai által képes volt további kapcsolatokat vonni köztük. Szisztematikusan sorrendbe rakta az elemeket súlyuk szerint, ebből következően akár még ismeretlen elemek tulajdonságaira is képes volt jóslatokat állítani. 1869-ben Mengyelejev felfedte kutatásait a Periódusos rendszerről az Orosz Kémiai Egyesületnek.

Eleinte kevés támogatója volt Mengyelejev rendszerének, de fokozatosan ért el elismerést a rákövetkező két évtizedben ahogy három akkor még nem ismert elemre vonatkozó jóslatai igaznak bizonyultak. Mengyelejev periódusos rendszerét a mai napig használjuk.

[russiansandoneanother-blog]

                                               KÖNYV AJÁNJLÓ: 

Dosztojevszkij emberbarátsága nem filantrópia, állásfoglalása nem elfordulás a küzdéstől. Dosztojevszkij egészen, ízig-vérig társadalomhoz forduló művész, ez élteti túl a maga korán, s ez viszi közel megrendítő művét, a Bűn és bűnhődést a ma emberéhez. Ez a regény a mély ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Nyilván ez a körülmény magyarázza, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagy város sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli ezt a művet. A „detektívregényből” így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

[russiansandoneanother-blog]

Napi orosz - Dosztojevszkij

Fiatalkora: 1821-ben született Moszkvában apja orvos és földesúr volt, kit később jobbágyai vertek

agyon. Ez fiát nagyon megrázta és innen eredeztető lelki betegsége.

Hadmérnöknek tanult de tanulmányait nem tudta befejezni mert árulással vádolták meg és

halálraítélték és csak az akasztófánál mondták el neki és társainak, hogy nem akasztják fel őket

hanem száműzetést és későbbiekben katonai munkát kell végezniük. A száműzetését pozitívan

megélt író regényt is írt élményei (Feljegyzések a holtak házából (1862)).

Az 1860–70-es években hosszas utazásokat tett Nyugat-Európában, de – szemben kortársaival – a

Nyugat inkább taszította, mint vonzotta. Utazásai során ismerkedett meg a különböző

szerencsejátékokkal, s eluralkodott rajta a játékszenvedély, emiatt is sokat küszködött anyagi

gondokkal. Ez az élményalapja A játékos (1866) című kisregényének.

Két felesége volt. Legfőbb műve a Bűn és bűnhődés című regény

[russiansandoneanother-blog]

“Ha valaki becsületet prédikál, önmaga is legyen becsületes... ez az én logikám, és ha nem helyes, azt sem bánom."

[russiansandoneanother-blog]

Napi orosz - Alferd Nobel

Alfred Bernhard Nobel  (Stockholm, 1833. október 21. – Sanremo, 1896. december 10.) svéd kémikus, feltaláló, a róla elnevezettdíj megalapítója. Nobel 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben találta fel, és 1867-ben szabadalmaztatta. Nobel már 1847 ��ta kísérletezett nitroglicerinnel. 1864-ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a svédországi Heleneborgban (Stockholm közelében).

[russiansandoneanother-blog]

Nagy tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége – egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve „csak írónak”, semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: „Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet.”

[russiansandoneanother-blog]

The Nobel Prize was born on November 27, 1895 – and it has a surprisingly dark origin story, involving bad journalism, existential guilt, and dynamite.

[russiansandoneanother-blog]

NAPI OROSZ- Anton Pavlovics Csehov

Az Orosz birodalomban született, Taganrogban, 1860. január 29-én és orosz író, drámaíró volt. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója.

elbeszélések, is ekkor jelentette meg különböző élclapokban Antosa Csehonte álnéven. Az 1880-as évek végétől független íróként a konzervatív Novoje Vremja munkatársaként dolgozott. Ő az egyik első orosz író, aki pusztán az írásaiból élt. Talán ez is magyarázza, hogy rengeteget írt, jól nyomon követhető, hogy szinte a hét minden napján megjelent egy-egy írása. Ebben az évben jelentkeztek kezdődő betegsége, a tuberkulózis első tünetei.

1890-ben távol-keleti utazást tett, hosszabb időt eltöltött Szahalin szigetén, az orosz fegyencszigeten. Ennek emlékét őrzi egy útirajza (Szahalin), melyben részletes tárgyilagossággal ábrázolta a rabok iszonyatos életkörülményeit. A műnek olyan jelentős hatása volt, hogy a kormány a rabok életét javító intézkedéseket hozott.

Melihovóban készült el egyik legismertebb prózai műve, a 6-os számú kórterem, itt írta egyebek mellett a Szahalin-szociográfiát, a Három év és az Életem című kisregényt, valamint egészen újszerű drámáját, a Sirályt.

Németországban, Badenweiler tüdőszanatóriumának szállodájában érte a halál. Sírja a novogyevicsi temetőben áll, egykori jaltai és melihovói háza ma múzeum.

Leo Tolstoy and Anton Chekhov. Crimea, 1901

via

[russiansandoneanother-blog]

[russiansandoneanother-blog]

Anton Chekhov, photographed by his brother Alexander in 1891. / Photograph: akg-images (via)

[russiansandoneanother-blog]

1825 Bolsoj tyeatr azaz a nagyszínház.

[russiansandoneanother-blog]

Дмитрий Иванович Менделеев Dmitri Ivanovich Mendeleev / Dmitri Ivanovitch Mendeleïev.  8 February 1834 – 2 February 1907 ( O.S. > 27 January 1834 – 20 January 1907 )