#Bartolomaiosz

[nemzetinet]

Veres András: Európa a teljes önfeladás küszöbéhez érkezett

A keresztény értékrend elhagyásával Európa a teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbéhez érkezett – mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén, vasárnap Budapesten.

Veres András homíliájában kiemelte: ebben a különösen nehéz történelmi helyzetben óriási felelőség nehezedik minden keresztény ember vállára.

Azt kérte, hogy “bátor őszinteséggel” vizsgálja meg mindenki a saját felelősségét és cselekvési lehetőségeit, valamint azt, hogy mi vezetett Európa-szerte a hit és a vallásosság gyengüléséhez, az evangéliumi értékrend kiszorulásához a mindennapi életből.

Az MKPK elnöke Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint “egy olyan hit, amelyik nem válik kultúrává, rosszul befogadott, rosszul megélt és rosszul továbbadott hit”.

Hozzátette: nemcsak a múlt hibái vezettek a társadalom szekularizációjához, korunk keresztényei sem teszik magukévá teljesen Isten törvényeit. “Langyos keresztények” pedig nem tudnak meggyőző erővel tanúságot tenni az evangéliumról és másokat Krisztus követésére hívni – figyelmeztetett.

Kitért arra: nagy felelősség egy országot, egy gyárat, egy intézményt vezetni, de sokkal nagyobb “lelkeket vezetni”, gyermekeket nevelni. A hit továbbadása és a hitre nevelés a legfontosabb feladat, mert elbizonytalanodott, sok vonatkozásban értékvesztett világunkban csak ez tud biztos alapot, erőt, bátorságot adni az embernek.

A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: Szent István bevezette a magyarságot az ezer évvel ezelőtti Európa keresztény népeinek közösségébe. A kereszténység Európa népeinek kultúrájában ihlető erő volt, nem szürkévé és egyformává tette a népeket, hanem abban segített, hogy mindegyik a saját gazdagságát fejlessze tovább – mondta.

Erdő Péter kiemelte, Szent István hitében szilárd alapra talált, és erre az alapra akarta építeni országának életét. Nagy reformokat hajtott végre, ezek tették lehetővé népének megmaradását.

Hűségre és megújulásra van szükség korunkban is. “Keresztény hitünk ma ihletőnk lehet, hogy megtaláljuk helyünket a változó világban, amelyet ma is kísér Isten gondviselő szeretete” – fogalmazott a bíboros.

A szentmisén Erdő Péter megáldotta az új kenyeret.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta, előtte vonultak a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai, utána Erdő Péter és – a Budapesten tartózkodó – I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, majd a plébániák zarándokcsoportjai.

A körmenet – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Széchenyi István tér – Zrínyi utca útvonalon haladt.

A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Tarlós István főpolgármester, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye, Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

MTI

  The post Veres András: Európa a teljes önfeladás küszöbéhez érkezett appeared first on PolgárPortál.

Veres András: Európa a teljes önfeladás küszöbéhez érkezett a Nemzeti.net-en jelent meg,

[romanmigracs]

Telex: Egy amszterdami orosz ortodox gyülekezet már nem akar többé Moszkva alá tartozni

Egy amszterdami orosz ortodox gyülekezet bejelentette, hogy szakítani fog a moszkvai patriarchátussal az ukrajnai invázió miatt, mert nem tudnak spirituálisan biztonságos környezetet teremteni a híveknek.

Az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka, Vlagyimir Putyin szövetségese, elutasította, hogy elítélje Ukrajna lerohanását, és gonosz erőknek nevezte Oroszország ukrán ellenfeleit. Egy múlt heti vasárnapi prédikációjában pedig azt is mondta, hogy a nyugaton szervezett melegfelvonulások az ukrajnai háború egyik oka.

Az amszterdami gyülekezet nemcsak elhatárolódott Kirilltől, de új patriarchátushoz is csatlakozik. Moszkva helyett Konstantinápolyt választotta.

Az orosz ortodox egyház 2018-ban megszakította a kapcsolatot a világ ortodox keresztényeinek szellemi vezetőjének tekintett konstantinápolyi pátriárkával, miután Bartolomaiosz függetlenséget adott az ukrán ortodox egyháznak, amely korábban Moszkva ellenőrzése alatt állt.

[nemzetinet]

Nem tárgyaltak Porosenkóval az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű püspökei

Meghiúsult Petro Porosenko ukrán elnök keddre tervezett találkozója a moszkvai patriarchátushoz hű ukrán ortodox egyház püspökeivel.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a találkozót az elnöki hivatal az Ukrán Ház nevű kulturális intézménybe szervezte. A moszkvai patriarchátus püspöki kara viszont közölte, hogy kizárólag egyházi területen hajlandó találkozni az államfővel.

Kedden a moszkvai patriarchátus a kijevi Pecserszka Lavra kolostor- és templom komlexumban tartott püspöki gyűlést, amelyen határozatot hoztak arról, hogy nem fognak részt venni az autokefál, azaz független nemzeti ukrán egyház megteremtésében. “Törvénytelen beavatkozásnak” minősítették továbbá a konstantinápolyi pátriárka azon döntését, hogy kész autokefáliát adni az Ukrajnában létrejövő egységes nemzeti ortodox egyháznak, amely szerintük tovább mélyíti a megosztottságot az Ukrajnában élő emberek között. Leszögezték, hogy nem tartják lehetségesnek a továbbiakban az “eucharisztikus közösség” fenntartását Konstantinápollyal.

A gyűlésen a patriarchátus 90 püspöke közül 83 vett részt, beleértve az egyház vezetőjét, Onufrij metropolitát.

Az elnöki hivatal sajtószolgálatának nyilatkozata szerint Porosenko fenntartja meghívását a moszkvai patriarchátus püspökei számára egy újabb találkozóra. Ugyanakkor – teszi hozzá a nyilatkozat -, sem az ultimátumok nyelvén megfogalmazott követelések, sem a püspöki gyűlés a meghívás idejére eső megtartása – amely nyilván Moszkvában készült forgatókönyv alapján történt – nem képes meghiúsítani az egységes nemzeti ortodox egyház létrejöttét.

“Ezt a folyamatot államunk polgárainak abszolút többsége támogatja. Ezért szembemenni saját népünk akaratával egy olyan út, amely sehová sem vezet” – hangsúlyozza az elnöki állásfoglalás.

Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon önállóságot a most még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó ukrán ortodox egyháznak.

A folyamat elindult, Konstantinápoly kijelentette, hogy joga van az ökumenikus pátriárkának döntenie a kérdésben, továbbá Konstantinápoly visszavette joghatóságát az ukrán ortodox egyház fölött Moszkvától. A konstantinápolyi szinódus október elején hozott döntése alapján amint létrejön az egyesített ukrán ortodox egyház, az ökumenikus pátriárka megadja az új egyházvezetőnek a tomoszt, vagyis az önállóságról szóló iratot. Ehhez egy egyesítő gyűlést kell tartani az ukrán ortodox egyháznak, amelyen meg kell választaniuk a püspököknek az új egységes egyház vezetőjét.

Ukrajnában jelenleg három részre szakadt ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátus az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. A kijevi patriarchátus 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismeri el a kijevi patriarchátus függetlenségét, szakadárnak tekinti. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekint.

A ukrán egyház autokefállá válását Moszkva hevesen ellenzi, s azt az orosz világi és politikai vezetés egyaránt az évezred egyházszakadásának nevezi.

Nem tárgyaltak Porosenkóval az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű püspökei a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Krétán most történik meg az ami ezer év óta sehol a világon

Több mint ezer év után megnyílt pénteken Krétán az első ortodox keresztény egyetemes zsinat, amelyről az egyes egyházak közötti viszály miatt négy meghívott távol maradt – közölte a görög állami rádió.

Az “ortodox világ” 14 független (autokefál) egyházból áll, s közülük tízen vesznek részt a történelmi jelentőségű tanácskozáson. Az orosz ortodox, a bolgár és grúz egyházak, illetve a damaszkuszi székhelyű Antiochiai Patriarkátus távol maradnak. Ennek oka egy évtizedek óta húzódó vita az ortodox világ berkein belül. A háttérben a Konstantinápolyi és a Moszkvai Patriarkátus hatalmi harca húzódik meg a szétszóródott ortodox világ vezetéséért. Az orosz ortodox egyház közel 100 millió hívővel a legnagyobbnak számít közöttük. Ugyanakkor a konstantinápolyi ortodox egyház és annak feje – jelenleg I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka – tiszteletbeli elsőbbséget élvez az ortodox egyházak között. A történelmi jelentőségű zsinat pénteken tartotta első ülését, de a tulajdonképpeni munka vasárnap indul majd, s várhatóan június 27-ig tart. A tanácskozáson a híveknek szánt üzenetet készülnek megfogalmazni. A görög ortodox egyház szerint a tanácskozások jelentős részét zárt ajtók mögött fogják tartani.

Az orosz ortodox egyház kedden közölte, hogy Bartolomaiosz válaszára várnak, mert a moszkvai ortodoxok a szinódus elhalasztását kérték, hogy tisztázni lehessen a távol maradó egyházak által felvetett problémákat. A bolgár egyház a múlt héten közölte, hogy nem vesz részt a találkozón, mert a zsinat napirendjén nem szerepeltek a bolgárok számára „különösen fontos kérdések”, de a tervezett ülésrendet is kifogásolták, illetve azt a szabályt is, amelynek értelmében a tanácskozáson megvitatott szövegeket nem változtathatják meg.

Emellett a bolgár szent szinódus a részvételi költségeket is kifogásolta. Bartolomaiosz szóvivője tudatta: nincs joga elnapolni a zsinatot, mert ő nem vonhatja vissza azt a döntést, amelyet a 14 egyház vezetője hozott januárban a zsinat megtartásáról.

Krétán most történik meg az ami ezer év óta sehol a világon a Nemzeti.net-en jelent meg,