#beszelgetes magammal

[anemalany]

Szóval 2023 mi? 17ben azt gondoltam hogy a 18at se élem meg. Aztán azota baszki mennyi minden megváltozott. Nem mondom, hogy könnyű volt, hiszen sok mindent elveszítettem ez idő alatt. De azert nem csak veszteségbol alltak az évek. Mint ember talan 22-ben fejlődtem a legtöbbet, s talán ez az év volt a legrosszabb is valamilyen szinten. Ez volt az elso ev teljesen nelkuled. S ugy sirtam, hogy kozben megszakadt a szivem. De rajottem, hogy az életnek nem csak szép oldala van, néha nagyon ocsmány tud lenni. De néha kell is ez a felismeres, hogy a legapróbb dolgokat is ertekeljuk...

[utaszigetfele]

Ezt a "naplót" egezs soka kezdtem el "irni" fontosabb, emlékezetessebb jeleneteket idézek elő, próbálva az akkori erzedeimet felidezve mondani. Rengeteg tartalom nem kerül leírásra, mivel elvegre faradt vagyok es éjfél múlt. Egy átlagos kocsikazos estnek indult, boldogtalan napjaimat élve. Megtudtam, hogy videózás fog készülni az ejszakai autós eletről. Videózás kozben már feltűnt egy lány, akiről fogalmam sem volt, hogy kicsoda, csak, hogy eddig soha nem láttam a körben. Rajottem, hogy láttam én már ismerős által. Videózás végén, volt pár megszolalása felém, ami tetszett. Igazából csak márkatárs, es tetszett ahogy védi is ezt. Hazaertem, lefekudtem aludni, es úgy keltem fel, hogy vele almodtam. Nemtudtam hova rakni, azt éreztem, hogy be kell kövessem instagramon. Vissza is követett.

Es innenstol indul a mi történetünk.

2022.11.12

Kattant az agyam, nekem őt be kell jeloljen snapcheten. Sikerult is megtalaljam jo sok keresés után.

Hétfő, átlagos munkával töltött nap utan Snapcheten korbekuldtem a közelieknek, hogy valaki valami? Es ő pedig írt nekem, hogy fussunk ossze egy cigire.

Meglepodtem, de egy olyan megérzés fogott el, hogy ezt most nem hagyhatom ki.

Elmentem talalkozni vele, egész jót elbeszelgettunk.

Kicsit lelkiismeret furdallasok volt mivel mindketten kapcsolatban vagyunk, es tudom, hogy nálunk emiatt veszekedés lenne, mivel a páromnak ez nagyon nem tetszene, de mivel ő is titokban sok csavoval beszelget(es jobb is, hogy ebbe mélyebbre nem merültem bele mit csinalhat még) igy ezt hamar letudtam.

Jott a következő nap, ugyszinten korbekuldtem estefele, ugyszint irt. Egyik jo barátommal voltam, es vittem magammal. Teljesen jól teltek a beszélgetések, nagyon elvoltam.

Mivel őszinte ember vagyok, igy a páromnak elmondtam, hogy talalkoztunk vele.

Megszepitve, úgy lett beallitva, hogy a legjobb baratomnak nagyon bejon, csak félős es nem mer nyitni felé, en pedig beszéltem már vele es igy segítek neki. Szerencsere a jobaratom tartotta a hátat értem és sok sok találkozást megejtettünk így.

Jott a hetvege, paromtol megtudtam a lányról egy dolgot. Minden gondolkodás nelkul éreztem, hogy nekem ezt el kell mondjam neki.

Megbeszeltuk, hogy elmondom neki ha talalkozunk. Talán innenstol indult a bizalmasabb dolog kettőnk között.

Kocsikaztunk veluk, meglepoen jol erezten magam a társaságában.

Úgy éreztem, hogy meg kell őt ismerjem, nagyon felkeltette a kivancsisagomat, hogy milyen is lehet ő.

Ahogy teltek a napok es egyre egyre tonnet beszélgettünk és talalkoztunk, a elkerülhetetlen volg, hogy ő is a párját es en is, hogy ne vonjuk bele a barátságba őket.

Sajnos nekem nem lett szimpatikus a parja, de viszont ahoz, hogy megismerjem, joba legyek vele, kenytelen voltan elfogadni őt.

Volt egy kocsikazos est ahol megismertem a legjobb barátját, a lány ott ült be elosszor mellém az autoba. Azonnal próbára bocsátották a vezetési keszsegeimet, amit különösen élveztem, mivel itt inkább én teszteltem őket.

Meglepően bízott bennem, ennek nagyon örültem. Sajnos viszont egy technika problémába ütköztem, es a rugótányér eltort.

Mindenféle segítséget nyujtani szerettek volna nekem, ami hihetetlenul jól esett.

Teltek a napok, jott egy masik est.

Ott a legjobb baratja és ő ult mellettem, a parja Külön autoba volt.

Elkezdtek bizalmas temaba keveredni, es rajottem, hogy nem túl fenyes a kapcsolata neki se. Nem tetszett ahogy a barátja arra biztatja, meg ha csak poenbol, akkor se, hogy félrelepjen.

De elfogadtam, és szimplan csak figyeltem rájuk. Végül csatlakoztam a beszélgetéshez, es úgy ereztem picit nyithatok feléjük. Megbizonyosodhattak, hogy amit látnak, hogy milyen vagyok, az nem a valódi énem, hanem az aki boldogtalan.

Nagyon kivancsi lettem a lanyra, hogy milyen is valójában. Ahogy teltek a napok es nyílt felém, egyre jobban egy hernyót próbált mutatni felem. Eloallitotta magát gyengén, de egy kurvának körülbelül aki szórakozik azzal, hogy jatszadozik a fiukkal, aztan pedig pofáraejti őket.

Poenbol odaszurtam neki, hogy ha szingli lennék biztos nalam is beprobalkozna es csak húzná az agyam. Kivetten a szavaiból, hogy igen. Ez nem tetszett nekem, volt elég problémám. Teltek a napok es ugy alakitottam a beszélgetést, hogy az legyen a téma, hogy mi lenne ha.... Elkezdett jatszani, próbálta húzni az agyam, kicsit engedtem az érzésnek, mivel nagyon vonzó, es nagyon felkeltette a kivancsisagomat miert ilyen, es ki is ő.

Ettol függetlenül mikor ereztem, hogy na nem szabad tovább menni a témában, mkndtam neki, hogy de viszont mindkettőnknek párja van, igy csak baratok vagyunk, friendzone.

Nagyon meglepodott rajta es nem tetszett neki.

Itt talán kitűzte magának célul, hogy akkor is eleri azt, hogy a keze közzé csavar.

Viszont hulye nem vagyok.

Ahogy beszélgettünk, egyre inkabb azt ereztdm, hogy egy sebekkel teli lány, ahol a sebek nem gyógyultak be, és időnként felszakadnak azok y sebek. Rajottem, hogy nagyon igenyli a törődést es a szeretetet, szeretné ha figyelmének rá.

Mesélt picit a múltjáról, megjobban egy hernyónak mutatta magát, viszont ahogy figyeltem rá, feltunt a szívén az a bizonyos burok, és egy picike rés, ami belülről viszont ragyog, de sötét van. Napról napra egyre jobban felkeltette az érdeklődésemet.

Páromat egyre jobb zavarta, hogy közeledek felé viszont azok a dolgok miatt amiket tudtam, engedtem a kisertesnek.

Kitűztem magamnak egy célt, hogy megismerjem nagyon jol, illetve mivel gyönyörű, egyszer az életben jo lenne megtapasztalni, hogy hogyan csokol, bújik, törődik, szexel, es hogyan szeret. Elkezdtem felé olyan érdeklődést mutatni aminek alaphelyzetben nem szabadott volna megtortenjen.

Szerettem volna minel tobbet vele lenni, aksrhogy is volt rá lehetőség. Szép emlékeket akartam okozni neki.

Elvittem őket Szegedre, illetve Nagyváradra is, csak azert talaltam ki , hogy vele lehessek. Ha nem akartai volna menni, én nem mentem volna.

Rendkívül figyeltem rá, hogy mit szeret es milyen lehet ő. Jött egy este, ahol se az én párom se az ő psrja nem volt jelen, csak a legjobb baratja.

Megbizonyosulhattam, hogy az a barát, barmeddig elmenne csak azert, hogy 1x meglegyen a lány.

Náluk voltunk, a szobában 3 an, unoztunk es tétjei lettek a nyerésnek. Mindenaron szerettem volna tudnk, hogy az a barát mit szeretne, es ezt csak úgy erhettem el, hogy belemegyek abba a jatekba amibe nem szabadna alapbol. Megbizonyosulhattam, hogy milyenek is ők.

A srac belement volna még a 3asba is, viszont mondta is, hogy nem fogja még megadni magát a lány, de elobb utobb ugyis megfog törni és meglesz. Az a csodaszep lány, egy nagyon nagy hernyót mutatott sajnos, így úgy ereztdm, hogy nem fogok akarni tőle semmit, maximum azt, hogy meg tudjam mire is képes es, hogy hogyan.

Vegul kettesben maradtunk náluk.

Itt megmutatta hogy megiscsak van rsjta egy burok, es hogy azért csinalja amit mivel nem kapja meg azt amire vágyik, nem törődnek vele, es boldogtalan. Megsajnaltam, es tudnk akartam a reszleteket. Azt ereztem, hogy nyitnom kell felé, és hogy boldoggá szeretném tenni.

Mély beszelgetesekbe keveredtunk, illetve osszebujtunk es végül csattant jonehany puszi is. Rettegtem, hogy csak jatszadozik velem, es hogy csak elerte a célját. Remenykedtem benne, hogy ez már nem csak játék, mivel túl messzire ment volna el érte, es abban az esetben akkor egy hernyó.

Egyedinek es kivetelesnek éreztem magam, es a társaságában nagyon boldog voltam, szeretetet es törődést ereztem.

Szerettem volna megtobbet es mégjobban negismerni őt. Ez volt 2022.12.22.

23.an nem talalkoztunk este, viszont ő és a legjobb baratja igen.

Elmondta a, hogy 23.an a baratjaval is megtörtentek azok a dolgok amik velem is.

Szomorú voltam de felfogtan, elfogadtam, valószínűleg csak jatek.

24. Este megtudtam, a baratjatol, hogy nem csak annyi történt, hazudott.

Büszkén mesélte, hogy betörte a vár falát.

Haragudtam rá és csalodott, hogy egy játéknak veszi őt, es, hogy azthiszi, hogy megtorte a falat.

Csokoloztak, illetve a lábán ülve orgazmust kapott. Csalódott voltam, hogy hazudott nekem, illetve hogy az érzés, hogy különleges vagyok es kivétel, ezek valotlanok.

Elmondtam neki, hogy tudom az igazságot es csalódtam benne. Láttam, hogy nsgyon megerintette, és sajnáltam őt, mert nem volt boldog.

A belső megerzeseim azt sugalltak, hogy adjak neki megegy lehetőséget.

Éreztettem velen, hogy itt vagyok, es itt is leszek.

Kisujjeskut tetttem vele, hogy nem mondhatja vissza, hogy elmondtam, tudnom kellett, hogy számára a kisujj esku mit jelent. Sajnos a megerzeseim beigazolodtak, nála nem szent és serthetetlen.

Elvesztettem hitemet a kisujjeskuvel kapcsolatban.

Kicsit szabadjára engedtem az erzeseimet, es ereztettem vele, hogy mennyire fontos es, hogy ismerni akarom őt.

Teltek a napok, szokásos eseményekkel.

A párom eszrevette ahogy megfogja a kezemet, igy veszekedés alakult ki.

Elotte lévő napokban elhataroztam, hogy hiaba ő is beszélget es csinal dolgokat titokban, én nem az az ember leszek aki patkány velenszemben.

Ha mar megtettem a dolgokat, ezt nem lehet kijavitani, es nincs mese, ha ezek kialakulhattak, nincs valós jovonk, akármennyire is fáj es szeretem. Boldogtalan voltam vele.

Kenytelen voltam megtenni azt a lépést amit nem szerettem volna, de tisztelten annyira, hogy nem baszom át, es fájjon bsrmennykre is, véget vetek ennek.

Igy is alakult, veszekedeskor begyujtottam a bombát, robbsntottam.

Veszekedés kozben is hazudott sokat nekem, megmondtam neki, hogy nem vagyok boldog vele.

Nagyon fájt, de nem volt más tisztességes megoldásom, veget kellett vessek a 2.5 éves kapcsolatomnak.

Ezek utan a Lány, nagyon sokat foglalkozott velem, ereztette, hogy fontos vagyok számára, és nagyon törődött velem.

Hihetetlenul jól esett es elkezdett picit meginditani bennem egy lavinát. Ahogy teltek a napok, és egyre jobban nyitottam felé, úgy kezdtem őt msgismerni. Rajottem, hogy teljesen boldog vagyok a társaságában. Egyre mélyebb dolgokat mondott el es tobbet mesélt magáról.

Egyre jobban azt éreztem, hogy ő nem is az a hernyó akit mutatott, nem kezd átalakulni valamivé, amit csak a burkon belül láthatok.

Jött a szilveszter. A legjobb baratjaval oszintere ittuk magunkat. Sokat beszélgettünk, aztmondta felole kezembe a lehetőség ha szeretnélek, dontsem el mit szeretnék és, hogy ne bantsam.

Elő tudták jönni az erzeseim. Megmondtam neki soha de soha nem fogom magára hagyni, es ha utalni fogjuk egymást akkor is bármikor számíthat rám a lány. Talán én se vettem észre de itt már nem csak az volt a celom, hogy 1x meglegyen, hanem hogy megismerjem inkább.

Ahogy teltek a napok, rajott hogy ezt abba kéne hagyni ami van. Elengedte a kezem és ez nagyon fájt, de elfogadtam, mivel azt akartam, hogy boldog legyen. Végül úgy alakultak dologok, hogy megiscsak fogni akarta a kezem.

Folytatódtak a dolgok. Egyre egyre mélyebbre astuk magunkatna helyzetbe, elkezdtem felé erzelmeket erezni. Nagyon fontossá vált es szépen lassan kezdtem megszeretni őt.

Minel boldogabbá szerettem volna őt tenni.

Féltem az egésztől viszont mégis akartam

Ahogy teltek a napok, egyre mélyebbre sullyedtunk a dolgokban. Volt egy késő délután, ahol kettesben maradtunk. Heves csókok, bujasok közepedte új dolgokatnis megmutattunk egymasnak.

Elkezdtek érezni, hogy ez tenylegesen nem csak játék már felole, viszont nagyon hajtja a kíváncsiság.

Reménykedtem benne hogy ha megkapja amit szeretne, utána is akarni fogja. Végül nem úgy alakult, hogy megkapja amire vágyik.

Újra úgy gondolta, hogy haggyuk az egészet és elengedi a kezem újból. Ugyszinten nagyon fajt de elfogadtam. Enis ujult erovel próbálkoztam segíteni abban amit szeretne elerni, de vegul újra az lettna vege, hogy megfogta a kezemet es folytattuk ahol abbahagytuk. Én itt mar azt ereztem, hogy szeretem és nagyon feltem az erzestol. Szerettem volna sokkal sokkal jobban megismerni őt.

Szeretrem volna 15 percet beszélgetni vele es megismerni, a kocsikazos est utan.

Indokokat mondott miert nem ér rá es miert megy haza. Hazavittem es veletlen rajottem. Hazudott.

Hihetetlenul osszetorve éreztem magam. Ngyon mélybe zuhantam, nemtudtam mit tegyek. Elengedjem a kezét es kilepjek az életéből, vagy haragudjak rá. Aludtam a dologra illetve sokst agyaltam mit tegyek.

Belső megerzeseim alapján arra a döntésre jutottam, hogy kicsit ereztetem vele mennyire fájhatott nekem, illetve adok neki még egy lehetőséget.

Egyre mélyebbre kerultunk a dolgokba, benne is kimutatkozott az, hogy kezd megszeretni.

Az egyik pálos estén, a legjobb baratja szerelmet vallott neki.

Nem voltam meglepodve rajta, nagyon nagyi régóta, talan kezdek ota latszott rajta.

Volt egy beszélgetésem ezek elott 1 hettel es utalt arra, hogy a lány mindenkivel csak játszik, es most éppen velem, illetve, hogy vajon ki lesz a következő utánam.

Megjobban elhataroztam magam, hogy kibaszottul nem lesz következő, mert megszerzem, enyém lesz.

A srac hazament vegul és kettesben maradtam vele.

Egymasnak estünk es szabadjaira engedhettuk erzelmeinket, vagyainkat.

Nagyon boldog voltam vele. Talán ennyire még soha nem voltam.

Masnap megtapasztalhattam picit milyen is lenne vele az élet, sokat fantázialtunk, és éreztem hogy szeret engem.

Nagyon szomorú voltam, hogy el kellett jojjek onnan. Úgy ereztem otthon vagyok vele es hogy. Minden napomat vele akarom tölteni úgy.

Ahogy teltek a napok, ereztem, hogy újra el fogja engedni a kezemet. Túlságosan tervezett a párjával. Beigazolodtak a felelmeim, újra elengedte a kezem. Itt én megtortem.

Egy hajszalnyira voltam, hogy tenylegesen kilepjek az életéből, és kulon utakon evezzünk

Rajottem, hogy ez nem én lennek.

Mivel ő a celom, a celjaimat pedig soha nem szeretem feladni, es küzdök azért , hogy meg szerezzem. Az értékeimet pedig célom, hogy megbecsüljem es megtartsam.. Elhivtam beszelgetni es elmondtam neki, hogy hogy erzek, es nem fogom hagyni veszni azt ami Kialakult. Ne engedje el a kezem, mivel halal biztos vagyok benne, hogy olyan boldogok lennénk együtt, amit még soha nem tapasztalt.

Nehéz az út, fájdalmas, de az utána lévő gyönyörért megeri kuzdeni.

Nagyon örült neki, es ereztem, hogy most tényleg erzi vegre, hogy fontos es, hogy szeretem őt.

Inennstol én is éreztem, hogy szeret engem es, hogy akar engem.

Azóta teljesen mas szintén állunk, és fogjuk egymás kezét, viszont fáj, hogy csak egy szerető vagyok.

A párját alaphelyzetben nem is akarnám ismerni, mivel gyerek még es éretlen, komolytalan es nem azt a stilust kepviseli akit én. Muszáj vagyok nyitni felé mégis,illetve segíteni neki akarcsak az olajcsereben, hogy azzal lehessek akit szívből szeretek es akarok.

Eljott Linda olajcsereje. Eljott segiteni nekem. Nagyon boldog voltam, hogy tenylegesen érdekli amit csinálok, es hogy ennyire fontos vagyok neki és szeret. Miután vegeztunk, hazsmentunk es egymasnak estunk. Nagyon jo volt vele lenni es sose akarom ezt abbahagyni.

Rajottem, hogy vele barmire képes lennék az életben. Bármi újba belemennék, elkezdeném akár az eletemet is. Rajottem, hogy már nem csak szeretem hanem szerelmes vagyok, persze ezt nem szabsd azonnal tudtára adni.

Miutan hazavittem, azt mondta tudja mi az útja, akarja es szeretné es az lesz, nincs mese,csak erőt gyűjt hozzá.

En végig mellette fogok lenni es erőt adok neki hogy boldog lehessen utána velem

Ami az ő problemaja az az en problémám.

Ketten minden problémát egyszerűbben megoldanank.

Ő az en gyönyörűséges pillangóm.

Úszom a szemeiben.

Ahogy eltelt egy ket nap, együtt voltunk, talalkoztunk, nagyon jol ereztem nagam vele.

Tenylegesen nagyon nagyon szeretem.

Viszont fáj, ahogy látnom kell, hogy az akit szeretek, mást csokol, puszil, fogja a kezét, öleli.

Annal inkabb fáj, hogy azt látom, hallom ahogy tervez vele, ekozben nekem azt mondjs erőt gyujt, hogy megtegye a lépést amit meg kell tegyen. Aztmondja az én utamat szeretné járni, de nagyon faj az hogy ha nem csak velem van Olykor mégsem velem tervez.

Ez nagyon nagyon elbizonytalanit, es szomorúvá tesz. Az az érzés van bennem, hogy ha tenylegesen velem szeretne lenni, akkor nem kellene vele terveznie a dolgokat.

Nemtudom, hogy csak egy játék es szerető lennék, vagy tenyleg velem akar lenni.

Elvagyok bizonytalanodva.

Szeretem őt és akarom mindennel jobban.

Nagyon félek, hogy ha ezt elmondom neki akkor elveszitem.

Csak legyen őszinte, es csak akkor mondja, hogy az en utamat akarja járni, ha tényleg úgy is van, és hatarozza el magát ezesetben.

Ne csak azt mondja amit hallani szeretnék hanem amit gondol és akar.

Erzemn, hogy szeret tenylegesen, viszont nagyon rossz ez az elbizonytalanodottság ami van bennem jelenleg. Nemtudom mit szeretnél, tényleg akar-e engem, mivel a tapasztalataimnak teljesen ellentmondd amit csinál. Ha velem van egyértelműen erzem, hogy szeret és akar, de ha nem csak velem van, akkor teljesen olyan cselekedeteket csinál, hogy nem engem akar.

De ha elmondom megiscsak.... Akkor is elerem a celomat, es enyém lesz es boldog lesz velem végig! Nem akarom elengedni a kezét, es nem is szeretném hagyni, hogy elengedje. Nem fogok megijedni, meghátrálnk a fájdalomtól, végképp nem fogom feladni. Nehéz az út, de egy gyönyör van a végén, nehézségek és fájdalmas dontesek Nélkül nincs gyozelem és boldogság!

Enyém lesz, es pont. Ő lesz a legboldogabb nő! Szeretem!

02.03. Eléggé hullámvasútnak erzem az erzeseimet. Elmondása alapján szeretne az en utamat jarni. Tervez velem es szeretne eltunni az emberek elől. Elég hatarozottnak tűnt, viszont nem tudja még mindig, hogy mi bánt engem.

A legjobb baratja elmondasok alapján örül, hogy boldog velem, ennek pedig örülök, hogy legalabb ő nem akar hátráltatni a celom elérésében.

Folyt. Később.

[a-banatos-szerelem-ara]

Ki kell írnom magamból!

Senkinek nem mondtam el, senkivel nem beszéltem meg. Meg magamnak se mertem beismerni, hogy ez már nem működött. Mert akartam hogy működjön. Mindig valamire fogtam. Valami faszsagra, de mindig kibukott idovel. Eltudtam nyomni mert akartam. De felszínre tört akarva-akaratlanul is. Addig amíg nem beszéltem róla nem volt valóságos. Aztán egy hulye morzsa indított be mindent…

Tudjatok nem az a legfájdalmasabb amikor benned van egy érzés de elnyomod, hanem amikor kiderül hogy Benne is. Amit Te sosem lattal, vettél eszre. Én még ezen a ponton is azt mondtam beszéljünk róla. Az első alkalommal en sem tudtam mi legyen. En is azt mondtam ‘ nem tudom ‘. De Ő is. Ez után kaptunk még 1 napot, és jött az éjjeli na akkor beszéljük meg beszelgetes. Aminek a vége ejjel 2 kor az lett, hogy VÉGE. Itt törtem össze. 4 év. 48 hónap. 1440 nap. Majdnem..

Ő volt a mindenem. Az életem. A társam. A barátom. A lelki társam. Mindig azt mondtam ha senki más nem lenne nekem a világon, Ő akkor is elég lenne.

Ami hazugság volt félig. Így éreztem, mert így akartam érezni. Pedig már réges régen nem volt jó. Szerintem az első szakitasunkkor. 2020.05.28. Itt kellett volna abba hagyni. De nem tudtam/tudtok. Látjátok itt Ő sem tudta. Én sem.

De most 2021.11.01.-én már Ő nem tudta.

Ilyenkor bennem 2 személyiség él. Az agyam: racionális. És a szívem: emocionális.

Tavaly az agyammal szakitottam, és a szivemmel fogadtam vissza.

Idén az agyammal szakitottam, és a szivem nem tudja feldolgozni, hogy Ő nem akarta folytatni. Megoldani azt a 4 évünket.

Itt jönnek a papolások, hogy még fiatal vagyok és lesz ennek sokkal jobb is. Oke, és ha Én soha nem akartam jobbat. Mindig mindenkinél van jobb. De belőle csak egy van. Na és ezt feldolgozni nehéz. Hogy Ő, az Egyetlen többé nem fog már velem lenni.

Sok szar volt már, albérlet, penz, jovokep… minden ami ilyenkor lehet. És jött is a maga idejében. Nem volt már meg a kommunikáció (nem tudom valaha megvolt-e), a tisztelet, a vonzalom. Ami azért fontos még ilyen fiatalon.

Miután ezeket felfogtam magamban idővel, sorozatfüggővé váltam. Időközönként. De most már aktív 5 hónapja az voltam. Ebből tudok arra következtetni, hogy ezt én már rég felfogtam de nem ismertem be. Ő ebből csak annyit látott hogy csak a sorozat, a sorozat. Tudta h menekülők valami elől (4 év alatt ki ismert a kis szaros), de azt hitte hogy a sok más szar, mivel Ő ezt hitte, így Én is.

És most felfogtam hogy kurvara nem. Miatta volt. Nem volt már az igazi. Nem voltam már szerelmes. Nem tiszteltem. Nem vonzódtam hozza. Nem neztem fel ra. Csak SZERETTEM, illetve hát SZERETEM mai napig.

Hogy lehet valaminek vége amikor ugy köszön el egymástól két ember az utolsó közös ciginel miután az egyik elköltözik hogy SZERETLEK. Így elválni, így szakítani hogy szeretlek..

Saját magammal harcoltam és harcolok még mindig. És felfogni nem tudom hogy Ő aki soha nem tudott semmit eldönteni, megérteni, akarni, ezt most éreztem hogy nem akarja folytatni. Nem mondta ki, szerintem csak nem merte, vagy arra várt hogy mondjam ki én mert ugy egyszerubb. Tudom hogy neki is nagyon faj. Latom. Nem tudom nem nézni. De ma letiltottam mindenhonnan, hogy ne is lássam. Sírva fakadok mindig. Pedig már amúgy nem sirok csak olyankor. És ilyenkor a depresszív idézetek melle csatolódnak a cicis nénik is. Amitől én rosszul vagyok. Tudom hogy most ugy érzi ez kell neki. Mert kell is. Nekem nem szabad latnom. És mostantól nem is fogom…

Ez eletem legfájdalmasabb időszaka, de ugy érzem jobb lesz. Újra fel tudom fedezni magam, mégis kivagyok en ma nem pedig ki voltam 2017-ben mikor osszejottunk. Onfejlesztés. Mindent megteszek amit nem tettem meg eddig. Élni fogok, hogy egy egészséges kapcsolatot létre tudjak hozni idő múlva mással. És ezt is felfogom és megertem. A történtek ellenére is, hogy van jövő. Van kiút. Van fény az alagút végén. De ez a vonat most az idő. Amiből van még nagyon sok.

Ezt sose fogod látni, de köszönöm ezt a 4 évet. Ezt a gyonyoru 4 évet. Szeretlek míg élek. Már sosem ugy, de mindig benne leszel a szívemben.

[hopeyoupain]

Sikerült kilépnem egy másfél évig tarto toxic kapcsolatbol . Fajt a megszokás . Fajt a hiany! De sokkal jobb igy ! Meg mindig fura. Megyek ide megyek oda! Tengek lengek de nem talalom sehol magam. Nem tudom mit kezdjek magammal ,mindent is érzek és semmit ,meglepődott vagyok és nem vagyok meglepodott,tul leptem es nem leptem tul! Vagy talan ez lenne a tul lepes? Masfel ev utan erosnek magabiztosnak ereztem magam hogy ezt egyedul meg tudjam tenni! Buszke vagyok magamra !

Lassan mar egy honap telt el !

Az eletembe egy jelentos szemely tert vissza . Eletem elso szerelme . Meg csak 13 eves voltam amikor legeloszor megpillantottam de mar ott szerelmes letteem bele! A csoda szep tenger kek szemei ,a gyonyoru mosolya amivel a szivemet rabul ejtette,az a finom illata ,mar akkor tudtam hogy fulig szerelmes vagyok ebbe a fiuba . Kis naiv 13 evesen nem tudtam semmit a szerelemrol aztan abba maradt a beszelgetes nem keresett tobbet.

1 hettel ezelott :

Felbukkant ujra ez a rendkívüli fiu az életemben ,nagyon boldog voltam nagyon boldoggá tett ,noha mostmár a 19-dik életévemet töltöm lassan mégis mint egy naiv kislany lettem volna. El kezdunk beszelgetni ,egyre tobb mindenrol es tobb mindenrol . Hajnali orakig orakon at hallgattuk egymas hangjat ,aludtunk el egymas hangjara,0-24 ben beszeltunk.

Eljött a talalkozas ideje:

Mikor meglattam azt az edes arcat a szivem 3utemet kihagyott ,nem hittem a szememnek . Egyszer csak megszolalt: Gyere már ide —> huzott magához s ölelt meg szorosan percekig! Nem akartam hogy abba hagyja ! Szívem abban a percben be pillangosodott és örökké érezni akartam azt amit akkor annal a legelso olelesnel ereztem ! Sétálni kezdtunk a kellemes levegőben ,élveztük egymás társaságát ,iszonyatosan zavarba voltam . Sétálgatunk sétálgatunk egyszer csak at lép az ut masik oldalára és egy virágot nyom a kezembe ,oda húz magához megolel ,es gyengeden megcsokol! Leirhatatlan boldogságban volt a szívem . Mentünk tovább mostmár kezenfogva egymast es kisujjon. Le ülltünk egy parkban egymasnak dolve , sok sok puszival es csokkal korbe olelve ! Ahogy a szemébe néztem ,ahogy ereztem azt az illatot ,soha nem ereztem meg ilyet ,mintha ujra 13 eves lettem volna es a kis naiv kislany elott allt volna ugyan ugy… telt az ido el mentunk megint setalni be ultunk egy kis jatszoterre bolondoskodtunk kaptam a puszikat es mindent ,a szivemnek jol esett es a kis kihult szeretetre vagyo lelkemnek es testemnek! Szeretném ha szeretne ! Szeretném ezt a boldog eletet . Ahogy vegig simitotta a hatam bele borzongottam . Ahogy hozzam ert mar attol fel allt a szor a kezemen ,az edes puha szaja arrol ne is beszeljunk . Itt az idő el köszönni felelte a fiu—> megcsokoltam valahogy ereztem hogy az elso es az utolso lesz ,millionyi pici puszikkal illettem a szajat az elso es utolso talalkozas vegenel ,mondta jolegyel es puszi a kisszadra! Elment! Azota a beszelgetes nagyon meg valtozott ! Talan en csinaltam valamit rosszul . Mar nem erdeklodik felolem ,mar nem olyan . Talan nem feleltem meg neki ,es talan nem ezt varta volna ,de mit is vajon? Hisz nem is ismeri a valodi enemet . Teljesen mashogy viselkedik mint a talalkozasunk elott . Es beszélni beszélünk ,mint 2barat aki csak annyit ir mizu azjo… ennek boldog befejezese nem lesz ,talan erre mondjak azt hogy TOBB MINT BARATSAG,DE KEVESEBB MINT SZERELEM… vagy lehetne ugyis fogalmazni hogy ha nincs lo jo a szamar is … Es megint egy naiv 13 eveskent viselkedtem . Talan jobb lenne ha el is engednem . Ez a tortenet jobb mar nem lesz , s a szivem ujra sotetbe borul,zarkozik a vilag elol,es ha lehetoseg adodik kinyilik majd ujra bezarul ahogy most is tette.

[szerelembolszakitottak]

mar mindegy

tegnap megtapasztaltam, hogy mig en probalom a sajat javamra forditani ezt a szakitast, addig a masik fel “csak” szenvedni akar. nincs ebben semmi elitelendo, de megprobalom elmagyarazni a sajat szempontombol, hogy miert nehez ez. 

sosem mukodott jol koztunk a kommunikacio. A. nem igazan kepes megfogalmazni az erzeseit, a gondolatait a lelkevel kapcsolatban. igy azt sem igazan erti, amikor en errol beszelek. abbol tudom, hogy nem kapcsolodik. annyit mond “ertem” vagy “orulok”, ami eleg kevesnek bizonyul egy ido utan. hisz a szomorusagot, vagy a “majd kiugrom a borombol”-t aterezni kell, nem esszel felfogni.

miota kulon vagyunk, megfigyeltem, hogy az uzenetvaltasainkon, hogy mikor van jobban es mikor van rosszabbul A. peldaul megirja, hogy “bele se merek gondolni, hogy milyen lesz nelkuled az elet” akkor lennek szamara jo beszelgeto partner, ha belemennek ebbe a picsogasba, hogy “en sem nelkuled” vagy “szomorufej”-et kuldenek, vagy hasonlok. nem jo valasz az, hogy “emlekezzunk a szepre” vagy az sem, ha megprobalom elterelni a beszelgetes fonalat, mert azonnal bezarja a kommunikacios csatornat.

nekem pedig ez okoz fajdalmat. de hatarozottan probalom emlekeztetni magam ilyenkor, hogy mar mindegy. nem tudtunk sokszor kozosen megelni esemenyeket, torteneseket, nem volt koztunk arrol szo, hogy ki mit tapasztalt, erzett, gondol adott dologgal kapcsolatban. vagy ha igen, az egy vallatas, egy fogoval kihuzott visszajelzes volt. hat hogy varhatom el, hogy most beavat. hogy megosztja velem, hogy mit csinal, kivel talalkozik, mit gondolnak a szamara fontos emberek arrol, ami velunk tortenik. hogy is hihetem azt, hogy magammal huzhatom az optimista, deulato oldalra, ha o igazabol szenvedni akar “csak”.

egyet tehetek, nem vallalok felelosseget az o erzeseiert. akkor tudok a kozeppontomban maradni, kiegyensulyozottan, ha nem megyek bele ebbe a jatszmaba, hogy varom, faggatom, egyutt sirankozok, bankodom. mert nem banok semmit. szoval eloszor eletemben csak hallgatni fogok. nem adok tanacsot. nem kerdezem meg a velemenyet. nem akarok tudni rola, csak annyit, amit elarul, amennyire nyitott. es elvezni az eletemet.

[honestone]

tudod edesem,

lehet, hogy en vagyok "gaz", "szanalmas", "nyomorult" esatobbi,

de

menj keresztul azon, amin en.

probalj boldogan elni olyan baratokkal, akik elhanyagolnak es feleslegesnek erzed magad mellettuk,

probalj boldog lenni olyan szulokkel, akik csak a rosszat latjak benned, es ezt minden kibaszott beszelgetes soran a tudtodra adjak.

nem voltam ott, amikor szukseg volt ram?

mondanal kerlek egy olyan alkalmat, amikor te es a baratnod elmondtatok, hogy mi a baj, es en csak elsetaltam?

csak magammal foglalkozok?

nyisd ki a szemed, es vedd eszre, hogy magamon kivul mindenki masnak probalok segiteni, de hogyis vehetned eszre, ha csak a rosszat latod bennem.

felsz, hogy elveszem a baratnodet?

tudod mit?

o sosem volt a tied vagy az enyem, o nem egy targy, amit kisajatithatsz vagy barki mas.

o valasztott teged, szoval nincs jogod sem neked, sem neki mergesnek lennetek ram, hogy beletorodtem ebbe, es nem szeretnek mar az eletetek resze lenni.

sem senki mase tobbe.

legyetek boldogak,

gondoljatok ram ugy, ahogy irtad,

ribanc, ha jol emlekszem.

mar pedig jol:)