#ignorál

[nem-tudom-mivan-velem]

Ezt jobb ha letisztázzuk:

•Te ignorálsz engem-én ignorállak téged

•Te nem mutatsz érdeklődést-én nem mutatok semmi erőfeszítést

•Te engem másodikként-én téged utolsóként

De ha szeretet és hűséget mutatsz nekem, neked adom a világot …

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Kurvára rohadj meg. Az egész hetem alatt azon örlődtem hogy vajon mégis mit rontottam el ami miatt ennyire ignorálsz. Próbálkoztam mindenhogy hogy jobb legyen, de vissza se írtál le se szartál aztán látom hogy azzal a faszkalappal vagy bulizni. Ha ő csettint rögtön ugrasz. Rám meg szarsz egy nagyot. Hát tudod mit? Baszódj meg, innentől mást ne várj hogy visszakapsz. Tudod kire számíts így, rohadék...

[diogenesz2020portugal]

Nagyjából 10 évvel ezelőtt történt. Barátom, aki prosztataműtétre várt, felhívott, s arról számolt be, hogy elmondhatatlanul retteg az egésztől. Megértésemről biztosítottam, s mondtam neki, valóban, felettébb kellemetlen, de próbáltam nyugtatni: ez ma már rutinműtétnek számít, ne tartson ennyire a beavatkozástól. Amire barátom azt felelte, hogy félreértettem: nem a műtéttől fél, hanem a kórházi benntartózkodástól. Mi lesz, ha valaki felismeri? (Az illető SZDSZ-alapító volt.) Mi lesz, ha az éjjeliszekrényén meglátják az És-t és a Népszabadságot? És folytatta a kérdéssort.

A beszélgetés rettenetesen megrendített: addig ugyanis még sosem jutott az eszembe, hogy egy egészségügyi intézményben szempont legyen bárkinek a politikai hovatartozása vagy szimpátiája. Éltem Európa nyugati felén, ott sosem tapasztaltam ehhez foghatót. Csakhogy Magyarországon élünk, s ez bőven elegendő ahhoz, hogy némelyek felülírják a racionalitás, valamint az általános és a szakmai etika minden bevett szabályát és igazodási pontját. A több mint másfélszáz éves, s azóta sem változó, azóta sem módosuló, tanulságokkal azóta sem szolgáló kuruc-labanc dichotómia itt mindent felülír, mindent újraértékel, s ha kell, minden civilizatorikus normát figyelmen kívül hagy, semmibe vesz, ignorál.

Most olvasom, hogy egy vidéki kórház szülész-nőgyógyász főorvosa (tehát szülész-nőgyógyász!), akinek politikai vitája támadt Cseh Katalinnal, a vitapartnerének a vagináján keresztül történő kifordításán ábrándozik, aztán arról, hogy inkább orálisan kellett volna vitapartnere édesapjának vitapartnere édesanyját kielégítenie, végül szóba hozta a botmixert, amit a nőgyógyász „szakszerűen” használt volna Cseh Katalin 9 hónapos magzati korában.

És megismétlem: egy szülész-nőgyógyász főorvos, mindezt egy nőnek adresszálva.

Forog a gyomrom ettől az (ön)tönkrevert, (ön)megnyomorított, (ön)agyonalázott és (ön)agyongyalázott, betegesen frusztrált országtól.

(Gábor György)

[bluestrawberrycoffe2]

Ismerkedés leszbikusként starterpack

- messze van, legalább olyan 6 órára

- exe miatt fáj az élete, de kavar veled

- nagyon de ANNYIRA látni akar, és ignorál

- randizni hív, de utána nem jelentkezik

- randi után a következőt tervezi, majd eltűnik

- valójában nem érdeklődik, de folyton úgy tesz mintha igen

- Folyton megjelenik az életedben, egyszer kétszer ír is, majd úgy tesz, mintha nem ismerne

- elkezdtek beszélgetni, de nincs személyisége

- dumáltok, de csak az időjárásról

- megkérdez valami fontosat , a válasz nem érdekli

Leszbikus nők = férfiak életét éli

[arassea]

én, amikor a crushom ignorál: 🤷‍♀️💁‍♀️👋🥰🤗

én, amikor a bojlerszerelő ignorál és napok óta nem érem el telefonon: 🥺😱😭😿😠😩

[smile-it-confuses-people]

Jószívű embereket ignorálok olyasvalaki miatt aki engem ignorál…..

[todayidie]

Miért ignorál ma mindenki? Kibaszott magányosnak érzem magam megint

[hislittlecactus]

Annyira elegem van belőle… ha nekem kell valami akkor ignorál de ha neki kell valami akkor ugorjak azonnal… kezdem nagyon de nagyon utálni…

[bczmancy]

feladom, ezt az egészet. nem kereslek többet. nem írok többet, semmi. mert már egy kurva választ/indokot sem érdemlek, hogy miért ignorál valaki. meguntam, belefáradtam, hogy független attól, én hogy vagyok, foglalkozok mindenkivel, és ha valami olyan van, már basznak is a fejemre és jól beszélgetnek másokkal, mondjuk úgy az orrom előtt. egyszerűen nekem elegem van ebből, fáj… nagyon…

mindig ez van, mikor végre kezdek megbízni rendesen valakiben, jön egy pont, eltűnik minden szó hang indok nélkül, és baszik a fejemre. belerokkanok ebbe. sokkal jobb lenne mindenkinek, ha egyszerűen csak felszívódnék és nem lennék többet.

egyszerűbb lenne neked is sz… nem lenne ki megkeserítse a minden napjaid… mindenkinek jobb lenne nélkülem.

[ruddentropptabornok]

Nógrádi - amellett, hogy egy világ életében egy ostoba farok volt - mára már oda jutott, hogy a saját mondatait sem érti. Zagyvaságokat beszél, hazudik,  tényeket ferdít és ignorál. Olyan mint egy hangszóróhibás Sokol rádió, csak recseg a sarokban. Miért hívják ezt bárhová, és miért ül le vele Tarjányi egy asztalhoz?

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Reméltem hogy miután jó későn vissza írtál, legalább megnézed az arra írt "mindjárt jelentkezem" üzenetemet, de rájöttem ha eddig sem írtál vissza úgy nagyon, akkor most miért tennéd...

Csak vennéd észre hogy kurvára fáj és miattad bőgök egy órája...

[somgiv]

Ennyi volt.

Ma este még futok egy utolsó kört aztán vége.

Abba kell hagynom, mert nem bírom gyomorból.

Ez nem az én világom és sosem lesz az.

Nincs több álnév, nincs több packet.

Hiba volt azt hinnem, hogy ebből lehetett volna bármi.

Ha tehetném kitörölnék a fejemből minden emléket ami január elseje óta történt.

Teljesen kifordultam magamból.

Csak egy lányon szerettem volna valahogy túl tenni magam erre mi lett?

Felvettem egy olyan szerepet ami sehogyse illett rám.

Ennyire nem lehetek ki valaki miatt, aki teljes mértékben ignorál és annyit se kérdezett, hogy "nagyon fájt?"

Ennyire nem mehetek szembe azokkal az emberekkel akik nem voltak mellettem mikor egyedül maradtam vagy eltemettem Nagyapámat.

Nem állhatok bosszút mindenkin aki csak egy rossz szót is mond róla. (De annak a fasznak megint eltöröm az orrát ha olyat mond)

Ezt így nem folytathatom, mert a végén még tényleg valaki megöl.

És nem is fogom.

Megbocsátok szépen mindenkinek akik nem tudtak visszaírni vagy keresni.

Elengedek mindenkit aki menni akar.

Legfőbbkép az Egómat, azmiatt van ezaz egész baszódás.

Akik akarnak úgyis elfognak érni.

Aki akar úgyis eljön értem.

De én nem fogok könyörögni bazdmeg senkinek se, hogy szeressen.

Ha kell egyedül leszek életem végéig de legalább boldogan.

Köszi Oszkár vagyis Márk, hogy együtt csináltad ezt velem.

Nincs több segítség/osztás/fuvar/mozgatás/pakta/szórás és deal.

Lehet a cigiről is leszokok.

Csak szeretnék lenni. Szeretnék túl lenni.

Magam mögött hagyni ezt a sok elbaszott nyomorékot akikről azt hittem, hogy a barátaim és ismernek.

De a fele még csak azt sem tudja, hogy milyen a nevetésem.

Remélem meglesznek nélkülem.

Köszönök mindenkinek mindent habár nincs sok dolog amit kéne

De én ma befejztem ezt a keresztes hadjáratot mielőtt hülyét csinálnék magamból. Vagy legalábbis mégjobban.

Igen, összetört egy lány

Igen bazdmeg képzeld el

Ha ezt nem tudják mások felfogni akkor még sosem voltak szerelmesek valakibe és sosem szerettek igazán.

Akkor viszont nem kellenek a társaságomba.

Kigyók között nem él meg egy patkány.

És igen, én vagyok a patkány.

Ha még valami eszembe jut később leírom.

Viszlát Erik, Viszlát Jason, basszátok meg.

Szia Soma!

Jó leszek.

[bluestrawberrycoffe2]

Miért ignorál valaki ha meghív randizni?

Miért csinálják ezt az emberek?

Miért???

[csknemtudom]

C. Tökre ignorál

[metalindex-hu]

Vienna Metal Meeting – Koncertbeszámoló

Vienna Metal Meeting – Koncertbeszámoló - https://metalindex.hu/2022/10/12/vienna-metal-meeting-koncertbeszamolo/ -

2022. október 8. @ Ausztria, Bécs – Arena

A Vienna Metal Meeting egy – leginkább black-death-doom és ezek vadhajtásai köré burjánzó – meglepően fiatal kétnapos mini(?)fesztivál a szomszédban. Ha minden igaz, akkor 2015-ig nyúlik vissza a története, tehát még 10 éves jubileumát sem ünnepelte (plusz a koronavírus miatt elmaradt alkalmak ugye…). Ehhez képest a kapunyitástól szinte zárásig tartó tapasztalat alapján, lazán rámondtam volna, hogy egy nagy múltú, régről bejáratott fesztivál, olyan gördülékeny és a rajongókat végletekig kiszolgáló profi szervezés uralkodott végig. Rutinos koncertlátogatóknak nem kell bemutatni az érzést, amikor egy tényleg jó koncertet szétbasz elront a pocsék lokális megvalósítás. Nos, ettől itt nem kell tartani.

Rögtön egy szégyenteljes vallomással indítom a koncertek taglalását. Nem elég, hogy csupán a szombati napon vettem részt, de ott sem minden koncertet láttam, esetleg csak egy-két dal erejéig kaptam el némelyiket. Ennek nem az az oka, hogy egy rohadt disznó vagyok, aki jött megnézni valami divatbandát, de amúgy leszar ignorál minden ismeretlent, sőt, de egyrészt értelemszerűen voltak programütközések (bár legfeljebb, másrészt az egyik kisebb teremben meet and greet események zajlottak, meg fogsz lepődni, de szintén vérprofi módon és hát ilyenkor előbújuk az emberből a fanboy. Viszont akikről szó lesz: Samael, Asphyx, Nacrophobic, Gaerea, Gaahl’s Wyrd, Saor és a legnagyobb meglepetés, a Plaguepreacher. Kezdjük is rögtön velük, mert érdemes. Tipik fesztiválhelyzet, délután 3, kisszínpad, első kis helyi zenekar, a szerető családtagokon és a már félrészeg sulis haverokon kívül csak néhány lézengő nézi meg őket, mert hát mégiscsak szól valami élő zene, teljen az idő. Ez utóbbi csoportba tartoztam én is. És itt jött a már emlegetett nagy meglepetés, ugyanis a salzburgi brigád lenyomott egy olyan elementáris erejű fél órát, amit black metalban már rég tapasztaltam. Valahol a Marduk/Ragnarok környékén kell őket keresni, szegecsek, vér, fordított kereszt, Trve Kvlt!!! Viszont az egész körítés nem tette őket a műfaj paródiájává, sokkal inkább megerősítette a kegyetlen, kíméletlen zenét. Erőteljes ének, feszes riffek, dühöngő dob, minden. Az előadásmód mégsem volt öncélú, érződött az elszántság, a műfaj iránti alázat. Nyilván évtizedekre visszanyúló profizmusról nem beszélhetünk a még nagylemezzel sem rendelkező horda kapcsán, de minden szerethető gyermekbetegségével együtt ez a koncert magasan kiemelkedett nem csak a VMM programjából, de az utóbbi idők black metal koncertjei közül is. Simán ott lenne a helyük pl. a Marduk következő turnéján. A setlistről fogalmam sincs, de a maximum létező 10 dalukból kb. 6-7 elhangzott.

Kevésbé tudok ódákat zengeni a Gaerea koncertjéről, akik az aznapi nagyszínpadi programok kezdték, és lemezem rendkívül izgalmasok. Lemezen. Kitűnő elegyet kínálnak a black-death-okkult-atmoszférikus-satöbbi turmixból olyan színvonalon, hogy egy-egy lemezük igen jó kis utazás a sötét univerzumban. Ennek megfelelően vártam is a mély zenei barangolást, ami, ha csak pusztán a muzsikát nézzük, akár be is következhetett volna. De a performansz (vagy mi) valahogy teljesen értelmezhetetlenné vált számomra, részben az énekes extrém gesztusai, részben a hangszeresek hardcore-szerű szaladgálása miatt. Értettem, hogy milyen energiákat szerettek volna átadni, de azt nem értettem, miért olyan formában, ami nem simul ahhoz a zenéhez, amiben el lehetne merülni. Ha hagynák. Műsoruk gerincét egyébként az aktuális lemez, a Mirage adta, és két dalt szántak nekünk a Limbo albumról, szóval minden adott volt egy egyedi (black) metal élményhez. Kár érte.

Gaerea setlist:

Conspiranoia Salve Deluge Mantle Urge Laude

A Gaerea-t követő (és annak jelenlegi turnétársa) Saor munkássága eddig ismeretlen volt számomra. Két szerzeményt csíptem el a műsorból, ami itt kb. 25 percet jelentett egy figyelemre méltó folkos, költői (de azért illendően blackes) világban, ami első hallásra határesetnek tűnik egy keményzenei fesztiválon, de nem az, ha hozzátesszük, hogy a turnécsomag főzenekara az utánuk következő Gaahl’s Wyrd. Harmadik alkalommal látom/hallom élőben a korábbi Gorgoroth-dalnok (bár ez a jelző már jóval kevesebbszer kerül elő, mint korábban) saját formációját, de még mindig nem tudnám megmondani, milyen műfaj. Úgyhogy erre most kísérletet sem tennék. Ami viszont biztos, rendkívül érdekes, magával ragadó minden egyes koncertjük. Gaahl borzasztó szuggesztív előadó, beszippantja az embert az általa (és nyilván a zenekar által!) teremtett atmoszféra, amiben az a legszebb, hogy a zene semmilyen irányban nem túlzás. A dalok enyhébb és súlyosabb részei tökéletes összhangban vannak. Természetesen pár Gorgoroth klasszikus is elhangzott a biztonság kedvéért, de a Wyrd zenéje bőven izgalmasabb azoknál. Bármikor szívesen megnézném újra, továbbá mindenkinek ajánlom, aki picit nyitottabb a műfaji kereteket illetően.

Saor setlist:

Origins The Awakening Aura Tears of a Nation

A black metalos műfajtágító utazások után elérkezett a mély death metal ideje. A „hollad Katona Főnök”, azaz Martin Van Drunen vezette Asphyx régi szerelmem, még a Last One On Earth albummal vettek meg kilóra, de azóta is csípem valamennyi munkájukat, így itt mindenféle elfogulatlanságot nélkülözni fogok. Tökéletes volt. Death/doom, se több, se kevesebb. A teljes életműből válogatva játszottak, töményen, súlyosan, kíméletlenül, a legutóbbi lemez, a Necroceros egyik gyöngyszemével, a Botox Implosion-nel nyitva. Death the Brutal Way, Deathhammer, Forerunners of the Apocalypse, Last One on Earth … igazi slágerparádé! Egy baj volt a bulival, gyorsan véget ért.

Asphyx setlist

Botox Implosion Molten Black Earth Death the Brutal Way Asphyx (Forgotten War) Deathhammer Knights Templar Stand Scorbutics Wasteland of Terror The Nameless Elite Forerunners of the Apocalypse The Rack Last One on Earth

Mégpedig azért, mert jött a Necrophobic, akik szintén az egész életműből szemezgettek, külön örömömre elhangzott a Tsar Bomba nóta is, amit egy jólbebaszott lelkes rajongó folyamatosan a koncert után is a zenekar épp merchpultnál levő tagjainak ordítozott. Izmos, vastag, zord és nem mellesleg látványos koncert volt egy nagyon szerethető bandától, ám túlzás lenne azt állítani, hogy a kötelezőn túl bármi extra történt volna. De talán nincs is ilyenre szükség, pont úgy volt elég és jó, ahogy volt.

Necrophobic setlist

The Infernal Depths of Eternity The Call Black Moon Rising Mirror Black Mark of the Necrogram Devil’s Spawn Attack Tsar Bomba Blinded by Light, Enlightened by Darkness The Nocturnal Silence

Egyszer egy Samael kritikában olvastam, hogy a régi Samael fanok elutasítják a Passage utáni lemezeket, merthát micsoda dolog az. Én ennyire sarkosan nem fogalmaznék, de az tény, akár tetszik, akár nem, a svájci Locher-fivérek tábora két részre osztható, a pre-Passage és a post-Passage fanokra. Minden bizonnyal nem ismeretlen az olvasó számára, hogy a Passage lemezzel a Samael „áttért” a klasszikus blaszfémikus feketefémről a blackes elemeket azért felvonultató, de sokkal több elektronikus elemet beépítő industrialabb metalra (ami aztán elég jól hatással is volt sokakra, sőt, szerintem még a Rammstein is bőven nyúlt a post-Passage érából).

Na de a lényeg, hogy egy megosztó, ám szerény véleményem szerint korszakos, zseniális lemezről beszélünk, aminek (a tavaly aktuális) 25. születésnapja alkalmából jól meg is turnéztatták azt. És milyen jól tették. Egy az egyben eljátszották a teljes lemezt, végig. Amikor felcsendültek a Rain kezdő taktusai, nos ez az a rész, amit nagyon nehezen tudok szavakkal elmondani. A Passage végigjátszása hibátlan és vérprofi volt, Vorph igazi frontemberként csak annyit mozgott, vezényelt, amennyi „jól állt” a produkciónak, Xy pedig hátul valóságos boszorkánykonyhát működtetett a dobokkal és az szintikkel. Külön dalokra nem szedem a Passage-blokkot, mert semmi értelme nem lenne. Olyan teljesség volt ez, mint a Mayhem De Mysteriis turnéja pár éve. Ám azzal ellentétben a lemez utolsó hangja után nem ért véget a koncert, a Samael megajándékozott minden még egy blokkal, amiben már vegyesen szerepeltek pre/post-Passage dalok. Az ős blackereknek kedvezve elhangzottak olyan ópuszok, mint a Son on Earth, a Baphomet’s Throne, az industrial vonal szerelmeseinek pedig többek között a zseniális Luxferre vagy a Reign of Light.

Most összeszedem magam és megpróbálom megfogalmazni, miért olyan fasza is ez: mert a Samael black metalja jó volt és jó is a mai napig, de az a húzás, amit a Passage hozott, olyan dimenziókat nyitott meg, amikről vétek lenne, ha nem tudnánk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ez a koncert is bebizonyította, hogy a Samael zenéje élőben (is) nem azért ilyen korszerű és kivételes, mert a korai rossz lett volna, hanem mert olyan spektrumot tár elénk, amit ritkán tapasztalhatunk.

Samael setlist:

Passage: Rain Shining Kingdom Angel’s Decay My Saviour Jupiterian Vibe The Ones Who Came Before Liquid Soul Dimension Moonskin Born Under Saturn Chosen Race A Man in Your Head

Encore: Samael Luxferre Son of Earth …Until the Chaos Infra Galaxia Reign of Light Baphomet’s Throne Black Supremacy

Összességében egy jó érzékkel összerakott műsort nyújtott a nagyszínpad szombati programja, mely kellően szélesen mozgott a fent taglalt műfajok között, ám nem lépte át azok képzeletbeli „határait” olyan módon, hogy bárki is kilógott volna a sorból. Még a Saor sem.

Ami a kisszínpadot illeti, a Samaellel turnézó Diabolical koncertjét meg szerettem volna nézni, de ők olyan tömeget vonzottak be a kis helyre, hogy csupán az ajtóból tudtam nagy nehezen 3 dalt végig fülelni, azok rendben voltak, enyhe egyhangúságuk ellenére is.

Sajnos a többi bandából egy-egy dalt hallottam futólag, így komolyabb véleményformálástól tartózkodnék (pedig a Fuoco Fatuo-t már korábban kinéztem magamnak).

A fesztiválélményről még annyit, hogy az Asphyx, Gaahl’s Wyrd, Necrophobic és a Samael esetében szervezett meet and greet eseményen lehetett részt venni egy külön teremben (jól ott is voltam mindegyiken), ami mindig pontosan kezdődött és annyi kötetlenséggel, hogy mindenki válthatott pár szót az előadókkal, persze aláírások, közös képek kíséretében. Mondjuk az Asphyx számára az egész este egy meet and greet volt, mert a koncertjük után egész a feszt végéig kint voltak a közönségben :). Kulturált módon, rendesen haladt ez is, mint minden. Értsd: nem volt hosszú sor a kajánál, piánál, volt bőven wc, ülőhely, terasz (onnan néztem végig a Passage lemezt, fantasztikus volt), kerthelyiség, szóda ingyen, ésatöbbi ésatöbbi.

Logikus lenne azt mondani, hogy ez a fesztivál legyen egyre nagyobb, de szívem szerint annyit kívánnék, pontosan ilyen maradjon.

Source

[lonelysoul235]

A törődés fáj úgyhogy abbahagytam..