#szomorú hely ez a Kelet Európa

[nekemisvantumblim]

Tegnap megtörtént a Black Bartók búcsú koncertje, ami egy iszonyatosan szomorú dolog.

De ami miatt írni akarok, az az, hogy milyen keserűen méltatlan vége lett a zenekarnak. És ezért a banda amúgy igazán nem felelős, mert az elejétől kezdve mindent megtettek azért, hogy ez egy sikeres projekt legyen. A hangzásban, név választásban, megjelenésben, szám címadásban és az angol szövegekben minden megvolt, hogy egyszer felkapja őket az interneten és valahova nagyon messze kilőjje a zenekart. De ehelyett tegnap 50 viszonylag enervált ember előtt lenyomták a bulit - a katarzis megtörtént, de aztán mindenki mélán ment tovább a dolgára. Nem jutott nekik se backstage, se afterparty, se ünneplés. Egyszerűen valahogy feladata mindenki.

És ezt érzem valahogy egyre erősödően a Keleti Blokk bezárása után, hogy itt lassan végleg elfogy a levegő, minden teljesen atomizálódik és végül az egészet befagyasztja a fidesz diktatúra. Mert lassan nem lesz hol összegyűlni és kihez szólni, a rendszer meg a saját középszerét fogja tolni. Azonfelül meg ott maradnak a Facebook, YouTube és a Spoty királycsináló algoritmusai. Meg az emberek is csak öregednek...

Idén még feloszlott a Gyík Zenekar és Hanoi is, két másik tök potenciális banda voltak, de az egyiknek sima gazdasági kivándorlás tett be, míg a másiknak szerintem az elmaradt siker - mert Magyarországon egyszerűen mindenki predesztinálva van a bukásra -.-

Zárásként itt hagyom a Hanoi búcsú dalát🖤

[korkep-blog]

Tűzfészkek I.: 10 háborús konfliktus a világban, amely nem hagyhat bennünket hidegen

A világ nem olyan békés hely, mint szeretnénk

Jelenleg a világban 22 háború zajlik, de fegyveres konfliktusból ennél jóval több van. Ezekben a konfliktusokban világszerte 62 ország és 240-nél is több terrorista- illetve gerillacsoport érintett. Sokról napi szinten olvashatunk a sajtóban, némelyikről pedig alig tudunk valamit, vagy olyan régóta folyik a harc, hogy már el sem éri az európai ember ingerküszöbét.

  Cikkünk első részében 10 fegyveres konfliktust mutatunk be röviden, megmutatva a hátterét, a hatását és, amennyiben vannak, a szomorú statisztikákat is.

  A hozzánk legközelebb álló katonai konfliktus egyértelműen az ukrán válság, vagyis a kelet-ukrajnai háború, amelyben a 2014-es Majdani Forradalomtól az ukrán állam és az oroszbarát szeparatisták állnak egymással szemben. A harcok eddig több, mint 10 ezer ember halálát okozták.

  A legnagyobb figyelem ma Észak-Koreára összpontosul. Hétfőn vette kezdetét az USA és Dél-Korea minden eddiginél nagyobb szabású légi hadművelete a Koreai-félsziget felett. A koreai válság fontossága nem lebecsülendő: nem csak azért kap figyelmet, mert elsősorban Amerikát fenyegetik, hanem mert nukleáris és ballisztikus rakéta-arzenálja globális fenyegetést jelent. Elég arra gondolni, hogy Pozsony közelebb van Phenjanhoz, mint az USA nyugati partján lévő Seattle. A két Korea között a mai napig hadiállapot áll fenn: a két ország közti háborút 1953-tól csak egy fegyverszüneti megállapodással szüneteltetik. Nincs béke, a helyzet pedig fokozódik.

  EMGN.com

  Az orosz-amerikai egymásnak feszülés egyik mintapéldája a szíriai polgárháború. Itt van némi esély, hogy jövőre valamilyen formában sikerül véget vetni a harcoknak. A szemben álló felek az oroszok által támogatott szír kormányerők, a Nyugat által ellenzékként elismert lázadók és az Iszlám Állam. Ez utóbbinak a súlya minimálisra csökkent az országban. Pontos adatok az áldozatokról nincsenek. A nemzetközi szervezetek nagyjából félmillióra teszik a halottak számát, de ami Európát is nagyban érinti, az a migráció. A nagyjából 20 milliós szíriai lakosságból 11 millió hagyta el otthonát, nagyjából a fele külföldön keresett menedéket, elsősorban Törökországban, más Közel-Keleti országokban és természetesen Európában.

  Aleppó ostrománál. Fotó: Time.com

  Az európai migráció egyik kiemelt kérdése Líbia, ahol polgárháború zajlik. Moammer Kaddhafi líbiai diktátor 2011-es likvidálása óta az országban nem tudott létrejönni egységes kormányzat: két önjelölt kormány és az Iszlám Állam is bomlasztja az egységet. A konfliktus miatt az ország az emberkereskedelmi lánc fontos ugródeszkája Európa felé. Az Iszlám Állam mellett több mint 1700 (!) különböző, elaprózódott militáns csoport harcol Líbia ellenőrzéséért. A líbiai konfliktus közvetlenül 50 ezer ember külföldre vándorlását okozta, több mint 230 ezren belső migrációban élnek.

  Fotó: CNN.com

  Az amerikai kontinens sem annyira békés, bár háború jelenleg nem dúl rajta. A legveszélyesebb országrész azonban nem Caracas (bár felül van a listán), hanem Mexikóváros. Elképesztő mértékű a bűnözés, a korrupció és a bűnszervezetek hatalma. Eddig összesen 80-100 ezer ember halála köthető a bűnszervezetek tevékenységéhez közvetlenül. A mexikói állam csak az USA-tól 2,5 milliárd dollárt kapott a helyzet rendezésére – minimális sikerrel. A városban 200 drogcsempész hálózat működik.

  A mexikóvárosi drogkartellek leszámolásai mindennaposak. Fotó: BusinessInsider.com

  A közel-keleti békefolyamat egyik nagy kihívása az izraeli-palesztin konfliktus, ami most újra nagyon nagy figyelmet kapott, mivel Donald Trump amerikai elnök szerdán várhatóan elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, amelyet sem a palesztinok sem a többi arab ország nem néz jó szemmel. Ez az egyik legrégebbi, ma is  – váltakozó intenzitással – folyó fegyveres konfliktus, amelynek csak a 2014-es 50-napos háborúban 2400 halálos áldozata volt (Izrael több mint 6000 légicsapást hajtott végre a Gázai övezetben, a célpont a Hamász volt). Tavaly a lappangó erőszak ideje alatt 105-en haltak meg a kisebb nagyobb összecsapásokban.

  Az ötven napos háború légicsapásai után így nézett ki Gáza. Fotó: Dailymail.co.uk

  A másik globális hatásokkal fenyegető konfliktus a Dél-kínai-tengeren zajló tengeri határviták, amelyeknél ugyan még nem volt nyílt fegyveres összetűzés, de olyan tempóban szaporodnak a légi és tengerészeti támaszpontok, hogy csak idő kérdése. A térség alatt lévő olajtartalékokat nagyjából 11 milliárd barrelre becsülik, a fölgázlelőhely nagysága pedig mintegy 5380 milliárd köbméterre tehető. A feszültségnek azért jelentős a globális hatása, mert ezen a területen halad keresztül a világ kereskedelmi volumenének negyede.

  Ha Kína megszerez egy korallzátonyt vagy szigetet, akkor nem csak halászati jogot és kőolajat szerez, hanem azonnal támaszpontot épít ki. A Távol-Keleten alig van valaki, aki nem fegyverkezik. Fotó: BBC.com

  A kurdok ugyan megszavazták önálló államuk létrehozását, erre azonban reális esélyük nincs: rajtuk kívül senki sem akar egy kurd államot a Közép-Keleten. Legkevésbé Törökország, ahol 15 milliónál is több kurd él. Kurdisztánban nemrég kezdődtek meg az iraki hadsereg hadműveletei, hogy a népszavazás következményeit elkerüljék. A kurd kérdés (amely nem mentes katonai összecsapásoktól, merényletekről és légicsapásoktól) már 33 éve tart.

  A kurd népszavazás mellett tüntetnek Kirkuk városában. Fotó: independent.co.uk

  A mianmari konfliktus jelenleg a világ legnagyobb aktuális menekültválságának okozója. Több mint 670 ezer rohingya hagyta el otthonát augusztus óta, vagy próbálja elhagyni otthonát. Céljuk a szomszédos Bangladesh. A konfliktus történelmi múltra tekint vissza – azzal a megjegyzéssel, hogy Mianmarban (Burmában) egymást érik a polgárháborús időszakok. A menekültek útját a mianmari katonaság már aláaknázott területekkel próbálja elállni. A rohingyák indiaiakhoz rokon népcsoport, muzulmánok. Számuk eredetileg 1,1 millió volt az országban. A menekültek közül a nők kivétel nélkül nemi erőszakról a férfiak pedig brutális tisztogatásokról számolnak be.

  Menekülő család a bangladeshi határ közelében. Fotó: BBC.com

  Irak még nem szabadult meg az Iszlám Államtól, bár egyre közelebb kerül hozzá. A halálos áldozatok számáról nem sokat lehet tudni, ám az iraki konfliktus miatt nagyjából 5,4 millió ember hagyta el otthonát 2014 januárjától, rengetegen érkeztek közülük Európába is. Irakban az amerikai hadsereg segédkezik a dzsihadisták elleni harcban: 7000 katona segíti kiképzéssel és más módon a hadműveleteket, és amerikai vadászgépek az elmúlt csaknem három évben 13 300 légicsapást hajtottak végre az IÁ állásai ellen. Nem szabad azonban elfeledkezni a háborúban nagy segítséget adó kurd milíciákról sem, akik nélkül aligha sikerült volna visszaszorítani a terrorszervezetet.

  Moszul ostroma végén. Fotó: independent.co.uk

  Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: cfr.org