tovatovabblepni - Tumblr blog

[tovatovabblepni]

A mai nap margójára

Ma van az a nap, mikor szerelnem kellett az irodában...és nálad elm ent a hálózat, és akkor mondtam, hogy - Engedj magad alá, hogy kihúzzam és bedugjam... mire a kolléganő felszisszent. :-) Meg kicsit furcsán viselkedtél te is utána. :-)

Felkavar, felemel és földhöz vág, mint egy hurrikán. Elemi erő. Még most is ezt érzem, nem mindig, de abban a pillanatban, ahogy ,megláttalak, világos testhez álló naciben és szintén testre símuló fekete felsőben, hát megint. Nem hinném, hogy ennek bármikor is vége lesz. Belém vésődtél. A múltkor, ezt nem is írtam meg, eddig, szóval felvettem a méhész felsőmet, aminek édes méz illata volt talán keveredve a propolisz kissé fanyar illatával, tudtam, hogy ez az illat a te puncid illata pontosan. És évek óta megvolt ez az illat, de most állt össze. Illat emlékek, furcsák amúgy, csak jönnek és nehéz őket fogalmakhoz kötni, mert egyből érzéseket hoznak elő.Egyébként azon is gondolkodtam kicsit, hogy egy ilyen nagyon szenvedélyes kapcsolatot és hogy el lehet baszni, ha az ember nem a lényegre figyel. Félelmetes. Semmi nincs biztonságban. Ugyanakkor ma már tudom, hogy odafigyeléssel viszont a legtöbb dolgot meg lehet menteni. Kár, hogy utólag jöttem rá, de ki kellett az árát fizetni, hogy megtudjam.

Asszem a Lopott könyvek nagyon illik ide.

[tovatovabblepni]

Mikor láttam a lábad, tegnap este, előttem álltál a műsort nézve, és a bokád meg a vádlid íve, a szandál felett, meztelen, eszembe jutott, ahogy őket, a kis lábakat a nyakamba vettem. Finoman csokoltam, éreztem bőröd illatát, és lassan hatoltam beléd. Aztán kissé megharaptam, hát elmúlt ez is, ahogy sok minden más, de az illat meg a harapás, meg a vádlid íve az nem, az itt marad most már mindig az a finom harapás.

[tovatovabblepni]

pont és vessző

Ahogy eljöttem, orromban maradt illatod, amit nyár melege adott, és nem vett el klíma meg a nyitott ablak. Ahogy föléd hajoltam, hogy a telefonodon egy értesítést kikapcsoljak, arról ha üzenet érkezik, ne csippanjon annyit, csak anyit mondjon "ping" és már látszik is, hogy próbaként egy pontot küldtem. Nem tudom miért válaszoltál rá, de egy vesszőt küldtél vissza. Hát ez a mi beszélgetésünk, írásjelek, lassan húsz éve, főleg vessző, közte sok kérdőjel, és igen volt egy pont is. De most újra vessző van minden gondolat végén, és ez jó.

[tovatovabblepni]

 Az eldobott szerelem

Fussatok el eskük is imák, Ugyis elmulik már a világ, Kopott kocsin siet el velem Az eldobott, szegény Szerelem.

Kék hajnalok és esti pirok, Csókokat már rátok nem bizok, Fút a kocsi, üzve fút velem, Ködbe-veszőn fut a Szerelem.

Ha futva is futunk, Piroslik az utunk, Csöndesen hull a vér, Szaladj kopott szekér.

Szép kialudt lángok Gyönyörü hajnali álmok Köddel ölelő, vén esték Lesik a szekeret rég.

Fussatok el eskük is imák, Ugyis elmulik már a világ, Kopott kocsin siet el velem Az eldobott, szegény Szerelem.

(Ady Endre)

[tovatovabblepni]

Az a helyzet hogy ma éjjel igen intenzív szexuális álmom volt veled. Az a különös, hogy nem is a múltban játszódott, hanem kifejezetten jelenben, ami tényleg furcsa. Tudatában voltam mindennek, ami az elmúlt években történt, mégis álmomban megtörténhetett. Mindenesetre újra megtapasztalhattam azt, ami nem állom, hanem valós emlék, hogy neked van a legkeményebb feneked a világon!

[tovatovabblepni]

Mi ez?

mi ez az érzés, hogy egyik pillantban még úgy beszélgetek veled, mint egy kedves régi ismerős, aki nagon örül, hogy régen látott, majd jön egy pillanat, ma épp egy kép a fejemben rólad, ahogy hossz szoknyában mosolyogsz rám, és akkor lavinaként indulnak meg bennem az emlékek a hangodról, ahogy becézett, a bőröd illatáról és ízéről, az érintésedről, és már nem is hallok és látok semmit, csak kavarog velem az egész világ...mintha átlépném egy fekete lyuk eseményhorizontját, szippantanának be az érzések, de végül megrázom a fejem, és visszatérek a valóságba, és azt se tudom, hogy ez mennyi idő volt egy másodperc, vagy fél perc? Két évnél is több pedig már.

[tovatovabblepni]

Tudtad-e?

Hogy mikor ülsz a székeden, és én áthajolok feletted, hogy valamit megnézzek a gépeden, akkor igyekszem minél közelebb hajolni a nyakadhoz, hogy kicsit az illatodat érezzem? Mikor az orrom a legközelebb van a nyakadhoz behunyom a szemem, és veszek egy lassú mély levegőt, és a bőröd orromba áradó friss páráját figyelem. Próbálom elraktározni magamban, és bár azt mondják, az illatokra nem tudunk emlékezni, szerintem ez ugyanakkora hülyeség, mint hogy az álmok nem színesek. Egyébként, amíg nem szerettem beléd, addig nem igazán éreztem a bőröd illatát, ami furcsa, mert nem hinném, hogy igazából összefügg. Vagy mégis?

[tovatovabblepni]

Miért nem múlik el?

Csak a csípőd íve,csak az illatod. Visszatér minden, ami azt hittem elhagyott.

Csak egy kis kuncogás, csak egy olyan "hajh", ahogy te mondod.

Meg persze azt is utána, hogy "faszom". Valami időutazás ez? Azonnal mindent újra érzek, újra látom a meztelen tested a ruhád alatt. Most akkor verset írok, vagy még sem, azt sem tudom....

[tovatovabblepni]

Eszembe jutottál...

Elveszett pénz és eltévesztett,

Rosszkor kiejtett szó, a nem talált kulcsok,

Eszembe jutottál.

Botlás a járdán, hazugság,

Idétlen képek és az eső,

Amikor futni kell mert bassza meg

Nem hoztam magammal kabátot.

Eszembe jutortál.

Papírra írt, aztán kihúzott

Szavakban is ott van a baj, hogy

Eszembe jutottál.

Na és az éjjel, amikor fölkelnék,

De a takaró súlyos, nem enged,

Minden félbetörik,

És arra ébredni, hogy álmomban nevettem,

És nem emlékezni, hogy miért is nevettem,

Eszembe jutottál.

Esőkabát nélkül esőben

Megázni és káromkodni,

Bassza meg ez maradt belőled.

A tévesztések, járdai botlások,

Elveszett kulcsok, esőbeli futások,

Hogy megint nem hoztam

Magammal kabátot,

Eszembe jutottál.

Elveszett pénzem vagy, elvesztett kulcsom vagy,

Rosszkor kiejtett és sértő rossz szavam vagy.

Valami helyett most

Már megint, már megint

Eszembe jutottál.

Egy óriás kezében játék,

Ez vagyok én, hajlít és tördel,

Szétszakít, játszik.

Szétszakít, játszik.

Bereményi Géza

Tegnap egy kis koncerten hallottam ezt a számot, amit nagyon szeretek. Ahogy hátulról néztem a nézőket, az egyik nőnek a hajáról jutottál eszembe, A másiknak a fél hátulról látott arc profiljáról, és a szemüvegéről .

[tovatovabblepni]

Csak egy újabb álom

Az elmúlt két hónapban kétszer találkoztunk, egyik sem tartott tovább egy percnél. Én eközben abban a hitben voltam, hogy valami egy új szakaszba lépett bennem, A végső elengedés szakaszában, amelynek a végén kedves ismerősökké valunk egymás számára. És igazából lehet hogy ez így is van, de furcsa hogy a tegnapi két mondatos találkozásunk után ma éjjel ismét veled álmodtam. Olyan volt mintha egy helyen dolgoztunk volna de valami könnyű fizikai munkát, csoportban többen együtt és nem tudtunk beszélgetni. Kedves voltál, de távoli. Valamint nagyon furcsán kinéző cipő volt amelyen te jót nevettél hogy hogy lehet ilyet hordani. 😂Próbáltam a közeledbe férkőzni, pont ugyanazt az érzést éreztem mint a valóságban, végtelen lassú és kissé fájdalmas vágyódást irántad, aki távoli de annál fényesebb csillagként ragyogsz életem egén.

[tovatovabblepni]

Panettone. Erről a szóról is te jutsz eszembe. Meg a sütiről is.

[tovatovabblepni]

Fehér ruhában

Táncoltunk már fehér, menyasszonyi ruhában. Gyönyörű voltál akkor is, kedves könnyű, finom, izgatott, és elég boldognak is tűntél. Ahogy én is. Életem egyik legkedvesebb meglepetése volt.

Egyik reggel azon gondolkodtam, hogy van egy másik kép is a fejemben. Egy másik menyasszonyi ruhás kép. Állsz boldogan a házasságkötő teremben, csodás mosollyal az arcodon. Ez a pillanat jár neked, remélem megéled, és lesz, aki meg tudja adni ezt neked. Évek óta kísért engem ez a kép, hol a városháza előtt látlak az utcán benne, hol bent, hol a templomban. Fontos nekem, mert tudom, hogy boldog lennél.

[tovatovabblepni]

Io ti bacerei...

Io ti bacerei per la strada, tra passanti curiosi, seduta al tavolino di un bar.

Ti bacerei lungo giorni rubati ad altre vite, su ponti, palazzi, maree.

Ti bacerei ancora e ancora, al limitare della notte, su sentieri impervi, in ogni dove, in ogni quando.

Ti bacerei fino a dimenticare chi siamo, rimanendo sospesi in quell’ istante di noi, ed in quel bacio porterei l'infinito.

(Carla Casolari)

[tovatovabblepni]

Ez a hely tetszene neked! Gyerekkorom egyik legizgalmasabb helye, de most hogy véletlenül megint fölfedeztem, rájöttem hogy ez akár az Az-ban is lehetett volna. Tudod, csatorna, bejárat Pennywise birodalmába. Amúgy ez tényleg egy csatorna kifolyó, amit mi annak idején pataknak hittünk :-), sokat játszottunk itt. Nincs messze a hídtól, sőt majdben mellette van, hozzánk pedig egész közel volt. Kidőlt fákon keltünk át rajta, rengeteget bújócskáztunk, meg egymással háborúztunk. Mikor rájöttem, hogy mégsem patak, hanem csatorna, elkezdett izgatni, honnan jön a víz, fejemben egész térképet rajzoltam a város csapadékvíz hálózatáról, . :-)

[tovatovabblepni]

Boldog születésnapot!

Azon gondolkodom itt este a gáton sétálva, hogy mi lehetett az első dolog az első szülinapon talán 18 évvel ezelőtt amit adhattam neked. Valószínűleg semmi. lehet hogy nem is tudtam, hogy akkor van a szülinapod, bár téged ismerve, biztos elmondtad hogy szülinapod van. De 16 éves voltál én meg 26. Innen nézve mintha egy másik világban történt volna mindez. Nem mondom hogy az első általam ismert szülinapod óta, de mióta jobban ismerlek, ez egy különleges nap nekem. És azt hiszem ez már így is marad.

[tovatovabblepni]

Azon gondolkodtam, hogy mire tudnám felcserélni azt a vágyat, hogy veled lehessek. Ez alatt azt hiszem most főleg a szexuális értelmét gondolom a dolognak.

Ha beszélgetnénk, ha elmondanál nekem mindent ami a fejedben van, amit a könyveidről gondolsz, amit a családodról érzel, mindent. Ez hiányzik leginkább.

Persze nem vagyok naiv, tudom, ez nem szüntetné meg a szexuális vágyaimat, csak most erősebben érzem ezek hiányát. Azért ez durva.

Valahol ez embernek lenni...hogy a beszélgetés és a másik megismerésének a vágya még a szexnél is erősebb tud lenni.

[tovatovabblepni]

Azért az durva, hogy ennyi év után ma lettünk ismerősök! Végre!🤩