utazokpalcikaval - Tumblr blog

[utazokpalcikaval]

5. Nap - Tokió Ueno park

Jó időben bebarangoltuk az Ueno parkot, amely egy szép zöld terület. Több múzeum található benne, több szentély és egy állatkert is pandával. Mi a zöld területeket és a szentélyeket jártuk körbe. A Toshogu shrine egy 1651-ben épült 5 tornyos pagodából és aranyozott falakkal borított főépületből áll. Tokugawa Ieyasu unokája építette. Hatalmas, 600 éves Kámfor és Ginkó fák veszik körül. A Ginko fát azért telepítették a templom mellé, mert a levelei nem éghetőek, így megvédik a templomot a tűztől.

Az Ueno park után egy teaszertartáson vettünk részt. Először egy sakura teát kaptunk, abban virágszirmok voltak. Aztán volt egy rendes erős matcha, amit a szertartásvezető csinált nekünk. Előtte is utána elmagyarázta, hogy melyik japán zöld teát hogyan termesztenek és hogyan készül. Elmagyaráta, hogy egy rendes matcha koffein tartalma felér egy espressoval, mégis jótékonyabb hatású. Betegségek megelőzésére is érdemes ezt inni. Végül egymásnak készíthettünk egy gyengébb matchát. A teák között helyi mochit és rizskekszet tálalt. Egy családi étteremben vacsoráztunk, ahol kipróbáltam a hideg soba tésztát tempurált zöldségekkel.

[utazokpalcikaval]

4. Nap - Tokiói királyi palota

Ezen a napon reggel a Királyi palotában kezdtünk, ahová már jó előre lefoglaltam az angol nyelvű túravezetést. Az idegenvezetőnk szerint nagyon szerencsések vagyunk, mert láthattuk a Kínai és a Tajvani Nagykövet beiktatásának egy részét. Lovaskocsival viszik őket a Tokió állomásra. A palotába bemenni nem lehet, de közvetlen közelről láthatóak az épületek.

Egy vonatállomás oldalában található étteremsor egy éttermében nagyon jót ebedeltünk. Majd visszamentünk a palota kertjébe. A keleti kertbe regisztráció nélkül be lehet lépni. Ez egy elég nagy terület szép növényekkel, védtoronnyal. Eztuán elmentünk a 6 emeletes Seiko múzeumba. Este felfedeztük a környéket. Láttunk egy színház épületet, vpltunk egy 6 emeletes papír írószerben és láttunk egy buddhista templomot. Vacsorára megettük a második japán ramen-ünket.

[utazokpalcikaval]

3.nap -Tokió

A 3.napunkat a szállásunktól pár megállóra található Asakusa megálló környékén kezdtük. Először is lefoglaltuk a vacsora időpontunkat a Benitsuru palacsintázóban. Felmentünk a világ legnagyobb tornyának első szintjére. A torony teljes magassága 634 méter, mi 350 méter magasra mentünk fel, ahol a kissé ködös időjárás ellenére is sokat láttunk. Szerencsére kevesen voltak és nagyon hamar feljutottunk. Nagyon jó élmény volt.

A tornyot elhagyva elsétáltunk a Kameido Tenjin Shrine-hoz. A szentélyt nagy tavas kert veszi körül, amelyben sok teknős él. Ezt a helyet valószínűleg nem gyakran látogatják turisták, így a google lens segitségével tudtuk lefordítani a szobrokról és növényekről írt információkat.

Ezután ellátogattunk a nyüzsgő Senso-ji szentélyhez, amely Tokió legismertebb temploma és valószínűleg Tokió egyik legzsúfoltabb pontja. Itt éreztem először, hogy fogjuk egymás kezét, különben elveszünk. A templomhoz vezető úton és a környező utcákban árusok (papucs, legyező, mindenféle szuvenír...), kis éttermek sorakoznak. Különböző rizs kekszeket, aprósüteményeket, cukorba vont epret is lehet itt vásárolni. Úton útfelen beleütköztünk riksa hajtó emberekbe, akikkel vigyázni kellett, mert ha szóba elegyedsz, nem engednek el anélkül, hogy fel nem ültetnének. Azért mi megúsztuk.

A palacsintázóban sós tojással, baconnel és holland szósszal leöntött vacsorát választottunk. Innen visszamentünk a szállásunkra, ahol kibéreltük egy órára a privát onszent.

[utazokpalcikaval]

2. Nap - Esős Tokió

A reggelünk nagyon rosszul indult. Én nem gondoltam, hogy a jetlag létezik, de most sajnos kiderült, hogy nekem is van. 11kor a hotel recepciója ébresztett minket telefonon, amikor el kellett hagyni a szállást. Mi ezt 5 perc alatt megtettük és átvittük a bőröndjeinket az új szállásunkra, az Edo Sakurába, amelyben egy tradicionális tatamis szobánk van.

A nap egészében folyamatosan csöpögött az eső. Egy ebéddel folytattuk a napot a barátnőmmel, aki szintén pont itt van Tokióban. Rizs, hússal és miso levessel volt a menü. A délután maradék részében az Akihabara városzrészt fedeztük fel. Az electronic town-nak nevezett városrész tele van hatalmas 6-9 emeletes épületekkel, melyekben üzletek és játéktermek találhatóak. Voltunk egy Don Quijote nevű áruházban, amelyben tényleg minden volt. Végül majdnem üres kézzel távoztunk, csak egy mango puding volt a zsákmányunk, amelyet a férjem szerzett nekem egy játékautomatából. Ugye milyen romantikus :)

A nap végére sikerült azért találnunk egy Shrine-t a nyüzsgő város közepén. Egy Izikayában (neve: Ichie) vacsoráztunk, amely nagyon hangulatos volt. A finom falatok mellett a sake-t is megkóstoltuk.

[utazokpalcikaval]

Újra Ázsiában _ Nászút Japánba

2023.05.26. kora este elindultunk a reptére. Kicsit hamarabb, mint kellett volna. Egy könnyed 5,5 órás út után megérkeztünk Dubajba egy Flydubai géppel, ami egy fapados Emirates. Gyorsan átszálltunk az Emirates gépre az impozáns Dubai repétren, amely alvóhelyünkként szolgált a közel 10 órás utazáshoz. 

Este 22:40 volt már, amikor megérkeztünk a Haneda reptérre. Kis szerencsével, furfangosan értünk a szállásunkra, mert ebben az időben már nem jár a tömegközlekedés. Hajnal 2 volt itt Tokióban, amikor elaludtunk és egészen 11 óráig kialudtuk az út fáradalmait. 

Reggel egy 7-elevenben szereztünk reggelit. Fejenként két “rizsszendvics”-et. Elég változatos ízvilággal kapható a szilvástól, a rákoson, marhahúsoson át. Amit eddig próbáltunk mind ízletes volt. Elmentünk a Shibuja állomásra, ami híres hatalmas kereszteződéséről. Itt egy fesztiválra bukkantunk, ahol tradicionális (vagy vicces?) ruhába öltözött japánok, főként idősebb nők táncot járnak körbe. A google segítségével kiderült, hogy egy Kagoshima Ohara fesztiválba csöppentünk. Itt egy jót kávéztünk, jeges teáztunk. 

Útnak indultunk a Koneji negyedbe, ahová konkrét céllal indultunk. Már régóta követem instagramon Made_by_M (https://www.instagram.com/_made_by_m/ ) oldalát, aki mögött Momoko áll, egy ékszer designer. Jó volt vele személyesen találkozni és megtekinteni az ékszereit. A nyelvi akadályokat a modern technikával lekűzdve jót beszélgettünk. 

Koenjiben bóklászás után elmentünk a Meidzsi szentélybe, amely a Yoyogi parkban található. Egy igazi zőld oázis a metropoliszban. Megtudtuk, hogy 1920-ban telepítették az erdőt, több mint 100 000 Japán különböző tájairól érkező fa adományokból. A szentély egy shinto szentély, amelyet Meidzsi házaspárnak állították.

Ezután a ramenezők tengeréből választva egyet elfogyasztottuk az első Japán rámenünket, amely határozottan nem az utolsó volt. 

Este tettünk egy könnyed sétát, hogy megtekintsük a kivilágított Tokiói tornyot. Nagyon várjuk a holnapi kalandokat.... 

[utazokpalcikaval]

Nha Trang - július 15

Ezen a napon leszakadtunk a csapattól, aki iszapfürdőzéssel és hasonló dolgokkal töltötte az idejét a SPA-ban. Mi pedig korán keltünk és egy igazi Padi-s búvárkodásra indultunk, ahol én életemben először merültem rendes felszerelésben. Az első merülés során a párom, aki már gyakorlott búvár is velem tartott a tutor mellett. Nagyon szép volt, rengeteg mindent láttunk 6 méter mélységben. Rengetek korallt, némelyik becsukódott mikor odaértünk. Sok-sok halat, némelyik csíkos volt vagy szivárvány színű. Volt sok tengeri sün és uborka, muréna és sok más számomra egyenlőre ismeretlen élőlény. Engem kicsit megviselt a hajókázás. A második merülés során én a hajón napoztam, amég a többiek 12 méter mélyre is lementek különböző barlangokba.

A délutánt, egy ágyban töltött ebéd után pihenéssel töltöttük és a vacsorát a MIX étteremben fogyasztottuk.

[utazokpalcikaval]

Nha Trang - július 14 A pazar Asia paradise hoteli reggeli után útunkat vettük a kikötőbe, ahol elhajóztunk először merülni egyet. Itt egy búvár segítségével kicsit megtapasztalhattuk a búvárkodást. Ezután egy szigetre vitt minket a hajó, ahol ebédeltünk. Délután megtekintettük a város katolikus templomát, ami csak kissé különbözött az európaiaktól. Sokkal kisebbek a festmények benne és a füstölőnek itt is nagy szerepe van. Végül az esti strandolás és görögös vacsi előtt még elmentünk a Long Son pagodához, ahol egy óriási buddha szobor található.

[utazokpalcikaval]

Nha Trang

A Nha Trangba vezető úton megálltunk egy kilátóban, ebédeltünk, mert már nagyon nagyon éhesek voltunk és végül megmásztunk egy világító tornyot. Minden nagyon nagyon szép volt.

A vacsorát végre egy európaibb helyen töltöttük a Livin nevű étteremben helyi kézműves sört és kolbászt meg hamburgert ettünk. Néhányunk nagy megelégedésére.

[utazokpalcikaval]

Quy Nhonba és onnan tovább vezető út A Quy Nhonba vezető úton 2 helyen is megálltunk, abban a reményben, hogy szép képeket készíthetünk a gyönyörű tájakon. A két megálló Ky Co és Eo Gió voltak. Nagy meglepetésünkre Ky Co-n a rázos, kanyargós hullánvasutas kis buszos élmény után egy gyönyörű homokos tengerpart fogadott minket. Úgyhogy néhányan visszamentek a fürdőruháinkért és bevetettük magunkat a hullámok közé. Néhány óra elteltével ettünk egy kis sültkrumplit és indultunk tovább Eo Gióra, de ekkor már este fél 6 volt. Eo Gión gyönyörű táj és hatalmas szobor fogadott minket. Végül megérkeztünk a Red hotelbe, ami kicsit csalódás volt, de egy éjszakára megtette. Elmentünk egy helyi étterembe, ahol kukoricát, rizst csirkét és marhát fogyasztottunk. Reggel fél 9-es indulással robogunk is tovább Nha Trang felé és izgatottan várjuk az újabb megállókat a kanyargós, veszélyes utakon. Valahogy út közben kicsit ki kell kapcsolni az agyad és bízni a 28 éves sofőr tapasztalataiban és élvezni a hullámvasutra hasonlító élményt, a kanyarban előzéseket. A lényeg, hogy mind jól vagyunk és reméljük ez így is marad. Már csak 5 nap és visszaérünk Hanoiba. Elképesztő gyorsan repül itt az idő.

[utazokpalcikaval]

HOI AN második nap Párommal úgy döntöttünk hogy a hascsikarások és az esős előrejelzés miatt inkább kihagyjuk a csapatunknak mára szervezet Cham szigeti hajókázást. Ennél talán még nagyobb ok a döntésünk mögött az volt, mert elvarázsolt minket ez a kis lampionokkal díszített város és szerettük volna jobban bejárni. Így egy vietnámi kávés és mézes-banános meleg croissant után nyakunkba vettük az óváros nyüzsgő utcáit. Vettünk egy belépőt, ahová 5 helyre bemehettünk, de végük 8 helyet is sikerült megtekintenünk. Egy assembly hallt, 3 múzeumot, 3 old house-t tekintettünk meg és a Japán hídon is átsétáltunk. Ebédeltünk a Bo Bo Caféban egy szendvicset és végig jártuk a szép utcákat. Nagyon jó, tartalmas nap volt, sok történelmi érdekességgel tüzdelve. Más nap reggel egy 6 óra menetidővel számolható buszozás vár ránk Quy Nhon felé, ami közben temetőket, esküvőt, szokásos vietnámi utcákat és őrült motorosokat látunk.

[utazokpalcikaval]

Da Nangból Hoi Anba

Ma is korán indultunk. Először egy márvány árusnál álltunk meg, majd megmásztuk a Márvány hegyet. A következő állomásunk My Son, ami egy champa pagoda. A termékenységet hangsúlyozó csodás, több száz éves épületek nagyon varázslatosak. A templom komplexum a 4. És 13 század között folyamatosan épült. Az épületek fő különlegessége, hogy a homoktéglák habarcs nélkül vannak összeragasztva. Ma sajnos nem is ismerjük ezt a technikát, így méltán nevezhetők a champák a technika mestereinek. Sajnos sok helyen habarccsal vannak megoldva a rekonstrukciós területek, de így megéri a komplexum a végig járását. A dombon felsétálva egy részletesebben kidolgozott, nagyobb területű templomokat csodálhatunk meg.

My sonból az utolsó pillanatban sikerült belépnünk a buszba az eső elől. A Hoi An-ba vezető egy órás úton tapasztalhattuk meg az igazi papucson átfolyós, dézsából szakadó vietnámi esőt, ami hál' istennek a városba érkezésünk után nem sokkal csöpögéssé vált. Így a helyi tradicionális édes-savanyú, ananászos csirkés rizs elfogyasztása után még elsétáltunk a Japán hídig felfedezve Hoi an varázslatos nyüzsgő utcáit.

[utazokpalcikaval]

Da Nang

Hueben reggel még megtekintettük Tu Duc sírját, ami egy hatalmas komplexum, ahol megtalálható az említett király, a fő felesége (5ből az első) és a fogadott fiai sírja, de maga a király nem konkrétan a sírhelyre van eltemetve, hanem valahol a tó körül elterülő nagy komplexumban.

Hueből Da Nangba vezetett a kisbuszunk útja, ahol útközben megnéztük a szerpentines út tetején található kilátót, majd a városba érve ebédeltünk. Csak a 3dik étteremben sikerült ugyan, mert először egy akváriumszerű, mindenféle tengeri herkentyűkkel megtöltött raktár fogadott minket, ami ellen azért lázadtunk. Végül a tengerre nézve tésztát ebédeltünk. Ezután megtekintettük a hegy túloldalán található óriási Budha tanítványáról készült női szobrot és az ott található pagodát.

Ezután elfoglaltuk a csodás 5 vsillagos, medencés villa szállásunkat és az elkövetkezendő 2-3 napban kiélveztük a magánpart adta lehetőségeket. Este vicces taxizásokkal jutottunk vacsorához. Első este megnéztük a sárkányhídnál található tüzi játékot ( a sárkány okádott tüzet párszor). Utolsó este meg a szerelmesek hídját.

[utazokpalcikaval]

HUE a desszertek városa Reggel korán indult a repülőnk Hanoiból Hue-be. Egy órát késett ugyan. Az egész utazás egy buszozásra jobban hasonlított a Vietnam Airlines pici kékeszöld járatával. Megérkezésünkkor egyből a hotelbe mentünk, becsekkoltunk és a szemben lévő Golden Rice étteremben jót ebédeltünk. Én szezámos karamellizált csirkét rizzsel. Ez volt az egyik legjobb ebéd. Ezután elindultunk a császár várába. Ahol rettentő meleg volt. Rengeteg kapu, gyönyörűen díszített fal és sok sok régi fénykép várt itt minket. Azonban a füllesztő hőségtől nem igazán tudtuk élvezni. Beszereztem róla egy utikönyvet, hogy majd később elolvassam a részleteit a hatalmas komplexumnak. Ezután a Hue jelképévé vált toronnyal díszített pagodát látogattuk meg, ahol a aok ma is ott élő szerzetesek és gyermekek mellett található még egy kocsi, annak a szerzetesnek az emlékére, aki ebből a kocsiból kiszállva gyújtotta fel magát tiltakozásképp. Este egy fenséges vacsora után - , ahol 2 desszertet is elfogyasztottam - hosszú sétát tettünk ahol élveztük a nyüzsgő várost, a legkülönfélébb kézműves portékák és ruházat bő választékát.

[utazokpalcikaval]

NINH BINH - július 5

A második napunkat Ninh Binhben korai keléssel kezdtük. Nagyon durva, hogy itt még reggel 6 órakor is tűz a nap és meleg van. Megmásztuk a szállásunk mellett elterülő Lying Dragon hegyet még a fincsi kenyérben, tojásban és gyümölcsökben gazdag reggeli előtt. Volt itt sárkánygyümölcs, dinnye, mango és banán. Korábban már kóstoltunk licsit is.

Reggeli után az utunk csónakázással folytatódott. 4en szálltunk be egy csónakba amit egy 59 éves hölgy evezése hajtott. Azért segítettünk neki. 3 barlangon mentünk át, amelyből az egyik 1 km-es volt. Nagyon meleg volt a barlangokban. Minden barlangot egy pagoda követett. Az elsőben tiszteletünket tettük a térség örzői előtt. A King Kong film egy részét is itt forgatták, ezt is volt alkalmunk látni. A 2 és fél óráa csónakázás után Hanoiba vezetett az utunk, mert másnap korán repültünk Hue-be

[utazokpalcikaval]

NINH BINH - július 4 A reggel kicsit keményen indult. A fiúk gyomra nem bírta a tegnapi Pho levest, amit vacsorára ettünk. Azért lassan elindultunk Ninh Binh-be, ahol először Hoa Lu templom komplexumot tekintettük meg. Szép volt, bár lassan mindegyik pagoda egyforma számunkra. Azért itt volt egy két különleges is, amit még a közel negyven fokos melegben is tudtunk értékelni. Például vietnám legöregebb márványoszlopa vagy a Konfucius emlékére állított pagoda. A budhista templomok legfőbb jellegzetességei közé tartozik, hogy a kapu után rögtön egy fal van, hogy a bejárat védve legyen. A kerten áthaladva balra és jobbra is található egy pagoda. Majd szemben a fő, amibe nem lehet belépni cipőben és ami általában két egymást követő részből áll. A felvezető lépcsőn általában egy sárkány fejű oroszlántigris őrzi az épületet, de gyakran az épületen belül is találunk 2 örzőt. Egyet szigorú a másikat kedves ábrázolásban. A Hoa Lu-i látogatás után egy szuper étterembe vitt minket a sofőrünk. Kecske ragu és kecske sült, rizs, vízi spenót és különböző helyben készült zöldségek. Utána hosszú túrát tettünk a Bai Dinh komplexumban, ami az egyik legnagyobb bronzból készült Budha szobrot rejti és még egy csodás pagodát még nagyobb szobrokkal. Valami felfoghatatlan hangulat öleli át a helyet. A pagodákig a leghoszabb felvezető folyosón át jutunk, ahol szobrok kísérik az utunkat. A túrát a régi barlangban levő pagoda megtekintésével zártuk. A napot a csodás szállásunkon zártuk.

[utazokpalcikaval]

Ha Long Bay

Tegnap a 4 órás úton 2 megállónk is volt. Az egyik helyen márványt faragtak. Innen szállítanak sok felé a világban márványszobrokat. Főként Amerikába, de mondjuk Svájcba vagy Spanyolországba is. Az udvaron megtalálható volt a kifaragott elefánt és sárkány szobor, de Buddha és Mária szobra is. A telep turista boltként is funkciónál mert áthaladva a szőtt faliszőnyegen át a rubin és jáde kövek és a legkülönfélébb édességek vására várja az idelátogatót.

A második megálló egy kagylótelep volt, ahol egy hölgy erőteljes ázsiai akcentussal magyarázta angolul, hogy melyik az a 3 kagyló amiből ők kinyerik a gyöngyöket és hogy készítenek tökéletesen gömb gyöngyöket egy műanyag alap kagylóba helyezésével. Végül egy jó drága shopba vezettek minket természetesen.

Megérkeztünk a Ha Long öbölbe, ahol fantasztikus hangulat fogadott minket. Egy egyszerű vízi bábszínház szórakoztatja az idelátogató várakozó vendégeket. Felszálltunk a hajónkra, ahol csak a mi kis 8 fős társaságunk volt. Először ebédeltünk. A menü: ponty, garnéla, tintahal, sertéshús vízi spenót, uborka és természetesen az elmaradhatatlan rizs. Bátor voltam és mindent megkóstoltam. Ezután beértünk az öbölbe és bementünk a cseppkőbarlangba, mi a várakozásainkkal ellentétben nagyon meleg volt. Ezután a Ti Tóp hegyre hajóztunk, ahol a szűk 45 perces időkeret alatt megmásztuk a hegy tetején található pagodát, ahol csodás látvány fogadott minket.

Az öböl nagyon szép, habár nagyon nagyon sok turista hajó közlekedik benne, ami kicsit ront az élményen. Illetve a szigetek is kicsit távolabb vannak egymástól mint ahogy azt én előre elképzeltem. Gyönyörű zöld.

A napot a Hanoiba visszaérkezésünk után egy helyi fogadóban Pho levessel zártuk.

[utazokpalcikaval]

Első nap

Most épp a második nap reggelén tartunk a Ha Long öbölbe, ami egy 4 órás 16 személyes busz út. A túra vezetőnk vietnámi számokat énekel és elmondta azt is, hogy egy építkezésnek hála, jövőre már csak 2 óra lesz ez az út.

Tegnap körbe néztünk Hanoi városában, azzal a céllal, hogy beszerezzük a még szükséges holmikat. Nagyon pici ruhákat varrnak, érdemes otthonról hozni, mert habár gyönyörű az áru, egyszerűen nincs méreted.

Körbejártuk a Hoam Kiem tavat, ahol egy gyönyörű pagoda is található. Körben több mint 30 utca, ami mind a régen ott űzött mesterségről van elnevezve. Található itt bőr utca, toll utca és a food utcát is itt találjuk. Sajnos ma már az áruk keverten, ittt viszonylag drágábban találhatók meg a turisták számára.