egrimintek - Tumblr blog

[egrimintek]

Lecsó

Mint a ki nem fizetett munkát Téged is megcsináltalak De minek Mint másnap a romlott lecsót Téged is megkajáltalak De minek Most meg már mióta ülünk itt Ketten, én és a lavórom Nektek adtam mindent Ami bennem volt De minek

[egrimintek]

Sör

Mint a sört, amit én nyertem meg helyetted Mint a fogadást, amit elvesztettél Mint a lányt, akit más nyert el helyettem Mint a lányt, akit én vesztettem el Mégis mindig megjelenik ott, ahol vagyok Ellenben a söröddel De a lényeg annyi Hogy baszhatjuk mindketten Nem, én még csak nem is

[egrimintek]

Kabát

Mint ázott kabátot vihar után Úgy vetem le az emlékeimet Pedig egykor melegen tartottak Büszkén hordtam színeiket De mára mind megfakult Mint a szemed barnája okkerré A viharok roncsolják az anyagot Szóval most új kabátra gyűjtők Emlékeket

[egrimintek]

Telik

Mint ujjak közül a homok Mint padlón az üveggolyók Mint pulton a felespohár Mint a félegyes pesti gyors Folyik, gurul, telik, szalad az idő Előled, előlem, mindenfelé Sehová

[egrimintek]

Szikrák

Mint csillagszórót gyújtani Egy kád meleg vízben ülve Gyönyörű szikrákat szór De semmit nem lobbant lángra Nem marad utána semmi Csak a test és a drótszál Együtt hűlnek bele A fémes füstszagban A szennyes fürdővízbe

[egrimintek]

Sósav

Mint a meg nem írt szakdolgozat A félkész tanulmány A kihagyott zárthelyi A dohányzásról le nem szokás Az anyós a kád sósavban Csak várni kell És idővel oldódik a probléma

[egrimintek]

Korty

Mint egy pohár hárslevelű Ízlik a pillantásod Édeskés, jólesik, megbutít Nem tudok betelni vele Mégis csak lassan kortyolgatom Pedig holnapra úgysem marad De ma nem akarok lerészegedni Nehogy elfelejtsem az ízét

[egrimintek]

Ima

Mint aki a vihar elől Rohant be a misére Nem biztos, hogy Itt kéne lennem Te is itt vagy Neked biztosan nem kéne De mégis csak a te szobád Minek is ez az egész Félsz, hogy öklendeznél Ha lenyelnéd a büszkeséged Pedig annyira édes vagy Saját bevallásod szerint Szerintem még az ereidben is Ananászlé csörgedezik És pont mint a templomban Magamban mormolom az imát Hogy jobbra forduljon Vagy az se baj, ha balra És nem tudom, hogy ez, vagy csak A hiúságod, ami térdre kényszerít

[egrimintek]

Kalács

Mint az órám a falon, mindig sietsz Én meg mindig kések Mint az Eger-Debrecen gyorsjárat Olyanok vagyunk, mint a korai Meg a kései vetés Amikor téged már aratnak Én még ki sem hajtottam De mire aranyba fordul a kalászom Téged már valaki más habzsol A reggeli csokis tej mellé Felváltva emelkedünk és süllyedünk De sosem egyszerre Mint a szinusz és a koszinusz Talán ezért van, hogy ha találkozunk Az biztosan nem negatív élmény De nem is teljesen pozitív Csak a nulla üres teljessége De legalább a nulla is páros Talán ha ugaron állna a föld Az én kalácsomat reggeliznéd Ha fordulnánk egy-egy derékszögnyit Együtt hullámoznánk végtelenül Ha előrébb állítanám az órát Pontosan mutatná, hogy Lesz-e még időnk egymásra Vagy csak feleannyi

[egrimintek]

Meztelen

Mint akik más nyelven gondolkoznak (De biztosan nem az egymásén) Ami nekem barátis, neked az banális A szívverésem is színlelés Itt szárnyalás, ott szájnyalás Még a bóközön is közöny Pedig ha egyszer felöltözöm Talán hozzád, beléd költözöm De addig még sokat fekszem Itt, veled az eszemben Majdnem meztelenül Egy szál szégyenbe bújva

[egrimintek]

Napfény

Mint a napfény íze

Vagy mint az éjszakai életé

Szabad vagyok

Persze mondhatnám

Hogy csak az a baj

Hogy nappal van

És be is van borulva

De most nem mondom

Ragyogóan süt a nap Egerben

A kedvenc ingem van rajtam

Remekül érzem magam

Megtanultam szeretni

Magamat helyetted

Szóval Kodály után szabadon

Mintváltás következik

[egrimintek]

Függés

Mint ahogy a dohányzásról

Rólad is le kéne szoknom

Káros szenvedélyek

És mint minden függőség

Megölnek bennünk egy darabot

Egy darab tüdőt, egy darab lelket

Egy darab tisztaságot

De amikor legutóbb próbáltam

Rászoktál a cigarettára

És leszoktál rólam

Azóta is függő vagy

Leszokásfüggő

Pedig nem vagyok dohányfüst

Bár lennék, mondjuk szegfűszeges

Akkor mindig vágynál rám

Jólesnék

[egrimintek]

Tanul

Mint a vizsgán megbukott halgató A babakocsiban síró csecsemő A holdat vonyító kóbor eb Én is elégedetlen vagyok Pedig már hozzászoktam Hogy bármikor bele lehet bukni Hogy sokszor rázós az út Hogy a csendes magánnyal élek Közös háztartásban De mint a jó pap, én is holtig Csak többnyire saját hibáimból Ez ad okot az elégedetlenségre De ma megtaláltam a mantrám Az alagút falára fújva “Tanulj! Dolgozz! Dögölj meg!”

[egrimintek]

Szappan

Mint szappanmaradék A mosdókagylódra Én is lerakódnék Mondjuk veled Egy asztal mellé Két sör társaságában Ha volna kedved Jólesne egy barát Csak aztán ne vakarj le Kár lenne a körmeidért

[egrimintek]

Tej

Mint a tej a citromlével Úgy összeillünk Szóval semennyire És mégis mennyi Egymásra szánt idő Több órán át tartó Telefonbeszélgetés Összelopott emlék Elpazarolt gondolat Köt össze minket Talán te sem érted Pedig te vagy a tej Aki az én szintemre Savanyodott

[egrimintek]

Szürke

Mint a szürkéről elhitetni Hogy narancssárga Vagy ugyanazt hazudni Különböző embereknek Hogy az ugyanolyan Más mint a többi Hogy sorsszerű véletlen Az előre megtervezett Az ösztönös tagadást Elfogadásba csomagolni A tátongó ürességet Értékként eladni Épp úgy, mint egy Hétköznapi ragadozó Önző magányában Úgy csinálnám én is De ez, amint látod Tényleg narancssárga

[egrimintek]

Rák

Mint egy rákos sejt Olyan vagy nekem Néha elburjánzol bennem Aztán még ha el is múlsz Mindig ott maradsz És csak idő kérdése Mikor gyengül le annyira A lelki szervezetem ismét Hogy újra felüsd a fejed És sem idő, sem alkohol Nem pusztítja el Ezt a fajta daganatot Nem tudlak kiirtani magamból