felvidek

[felvidek]

Karak

Minden családi összejövetelen meghallgatom, hogy focista apámnak rosszul esett, mikor a kisgyerekként a pályán ösztönből ráültem a labdára. Már csak ebből kiindulva is feltételeztem, apaszerepben biztosan el tudom kerülni azt, hogy nyomást gyakoroljak a fiamra mondjuk a társasjátékok kapcsán. Aztán csak megvettem neki... ööö... magamnak a Karakot (pont másfél évvel korábban, mint kellett volna), mert cuki, a lehető legegyszerűbb dungeon crawler, jó lesz az, némi bemelegítés után játszhatjuk majd az egésznapos játékokat. A terv bizonyos értelemben nem jött össze. Csak mostanában kezdtünk úgy játszani, hogy őszintén tetszik is neki a Karak és pont úgy fejlődik, mint egy átlagos hatéves fiú. Végül is ez a happy end. A Karak valóban az a játék, ami a legalapvetőbb, legegyszerűbb szintre rántja le a dungeon crawler-élményt. Ez ugye az a műfaj, amiben a hősök lemennek a kazamatába, felkutatják a labirintusokat, megölik, aki az útjukba akad és hazaviszik a kincset. Minden játékos kiválaszt egy karaktert két rettentő egyszerű különleges képességgel, majd a saját körében lép és lapkát húz, ha felderítetlen területre téved. Minden lapkán megjelenik valami új, jellemzően egy szörny vagy kincs. A szörnyet hősies küzdelemben le kell verni (azaz két hatoldalú kockával meg kell dobni a célszámát), a kincseit magunkhoz venni, a fegyverként funkcionáló kincsek növelik a dobásaink értékét. A csatornában ott rejtőzik valahol egy sárkány, ha valaki legyőzi, véget ér a játék és a legtöbb kincset összeharácsoló játékos nyer. Végleg meghalni nem lehet, ha valakinek elfogy az életerőpontja, egy gyógyító kútnál némi időveszteség árán feltöltheti magát. Interaktív elem, hogy a múmiaszörnyek átkát azok legyőzése esetén a játékosok egymásra dobálhatják át, semlegesítve a másik képességeit.

Nos, az a helyzet, hogy le is írtam a teljes játékot. Rettentő egyszerű és gyerekbarát, aki tud pöttyöket számolni a kockákon, már játszhatja is, vicces szörnyeket ölni móka, a harcok pedig véletlenszerűek, de legalább gyorsak. Nem az a játék, amit bárki is előszedne egy társasjátékos estén, de pont az a játék, amivel leül játszani a kisfiával/fantasyrajongó kislányával. Pontosan belőve a 6-8-10 éves korcsoportra. Néha nem kell ennél több.

Ennyien játszhatják: Legalább ketten, az alapjátékot legfeljebb öten. Versengve vagy kooperációban is működik, optimális játékosszám szerintem nincs (bár minél több a játékos, annál nagyobb a körök közti holtidő).

Ezért ajánlom: Az első lépés egy nagyon csúszós lejtőn, aminek a végén ott a larp, az rpg, rosszabb esetben az irl rpg. Alantas módon megteremti a lehetőségét, hogy fantasy-meséket mondjunk az utódoknak. Nem birizgálja a gyerek a mobilt. Könnyű sikerélményt ad. Nagyon egyszerű megtanulni. Sokfelé kapni és vannak kiegészítői, meg egy kicsit bonyolultabb második része.

Ezért nem ajánlom: Az összes harc egy kockadobás, a véletlen szerepét a fokozatosan felvehető bónuszok némileg mérséklik.. de csak némileg. Ha versengő játékosok játsszák, akkor a kicsiknek lehet kudarcélménye - ha nem ők szerzik meg a legtöbb kincset, nem ők ölik meg a sárkányt, rossz bögrében kapják a vizet, a kishugi elviszi a kockát, rángatják a széket, lemorzsázzák a drága játékteret... elkalandoztam. Azért nem ajánlom, mert ha nem vagy specifikusan egy kisgyerekes apuka, nem ezt a játékot keresed.

Korábban: Bevezető, Game of Thrones, Catan telepesei, Pippo, Munchkin, War of the Ring, Arkham Horror, Carcassonne, Ticket to Ride, Starcraft, Doom, Castle Ravenloft, Shanghaien, Lunch Money, Smallworld, Love Letter, Pandemic, Dungeon Lords, Dungeon Command, King of Tokyo, Bizzarie, Cyclades, Alhambra,Colt Express, Rune Age, Dominare, Coup, Avalon, Sheriff of Nottingham, Star Realms, Torres, Spyfall, Welcome to the Dungeon, Dice City, Camel Up, Scythe, Exploding Kittens,  Viticulture,  Spartacus ,  Saltlands, Onwards to Venus, Root, Kemet, Nemesis, 7 Wonders Duel, Mississippi Queen, Lords of Waterdeep, The Mind, Windward, It’s a Wonderful World, Kingdomino, Terraforming Mars, Tiny Epic Kingdoms, Path of Light and Shadow, Hellapagos, Unmatched/Legendák Ligája, Fesztáv, Adventourist, Dune: Imperium, Furnace, Pax Pamir, Cascadia, The Genius:), Hegemony

[felvidek]

fyi

[felvidek]

Jól van, rájöttem, miért nem írok a tumblira és miért nem is akarok a következő időszakban :D Na, a régebbi felvetésem ugyanúgy érvényes, vonulok megint a háttérbe, négy szolgálati megjegyzés: - társasos, szlovákiás, csehes kérdéssel keressetek nyugodtan itt is taggel, vagy privátban, csak lehet némi csúszás a válaszomban

- a nevemmel vállalt véleményem kint szokott lenni a médiákokban

- a társasos sorozatom (tag: tarsas) pár havonta frissül - ne öljetek meg senkit, mert túl sok internetet olvastok, nem jó

[felvidek]

Na, itt egy szép példa. Ahol a kormánynarratíva cáfolatát követően a következő indoklás tűnik fel:

Állít a cikk technikailag valótlant? Nem. De ha egy olvasónak két pontot adsz meg egy harmadik lényeges pont nélkül ("Ellenzéki tüntetésekre járt, Ficót kritizálta, saját vallomása szerint is ez volt a motivációja"), akkor egy olvasó azt a két pontot fogja összekötni, hogy teljesen hibás következtetést vonjon le. Amúgy Cintulának a hivatkozott szélsőjobbos "támogatása" szűk tíz éve történt, a Smer-ellenessége meg most, szóval még csak azt se lehet mondani, hogy nem releváns az a bizonyos kihagyott tényező. Na, abbahagyom, mert rebloggol a trollszekció is, bár az a konkrét paródiáját reflektálja a a mondandómnak (az internetes gyűlölet hatására tényleg bekattanhat valaki, jé).

Oké, eddig bírtam, hogy ne írjak ide is. Nagyon rövid kérdés-válasz szekció arról, hogy milyen irányultságú Robert Fico merénylője meg minden.

Q: Baloldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú. Q: Liberális Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor biztos jobboldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor meg szélsőjobboldali? A: Nem, az sem. Q: Akkor mi az előéletében ez az oroszos meg cigányellenes szál, meg minden, a képen is egy szélsőjobbos rendezvényen van? A: Fico merénylőjének valódi indokait tekintve pont ugyanakkora ordas dezinformáció, mint az, hogy liberális vagy baloldali. Extra kontextus, hogy a VSquare és Panyi Szabolcs kezdte először terjeszteni, mikor a szlovák sajtó még nem is eszmélt. Q: Mi van? Akkor mondd már meg, hogy mégis milyen pályán játszik ez az ember? A: Utálja Ficót, pont úgy, mint a kormány ellenzéke és az elmúlt időszakban kormányellenes tüntetésekre járt. Pont úgy, mint a kormány ellenzéke. Az, hogy utálta/utálja a cigányokat és szereti az egyenruhákat, az érdekes adalék a személyiségére nézve, de pont irreleváns abból a szempontból, hogy lelőtte Ficót. Q: Na de az nem lehet, hogy valaki egyszerre rendpárti és utálja Ficót. A: De. Q: Jól van, ez bonyolult, akkor kit lehet hibáztatni? A: Ha rendszeresen beírod az internetre, hogy kinek az életéért nem kár, akkor saját magadat, amúgy az ismerőseidet, akik ezt csinálják szabadidejükben.

[felvidek]

Végülis csak megcáfoltam a "fideszes" narratívát is, Robert Fico konzekvens utálata pedig a tumblim stabil pontja az elmúlt tizenöt évben :D Ebben a vsquare-s averziós felvetésben viszont határozottan van valami, először akkor kaptam fel a fejem, hogy mi ez az újságírásnak tűnő, de nagyon nem újságírásos dolog, mikor a szlovák elnökválasztás első fordulója előtt, egy nappal a kampánycsendet megelőzően a portál dobta be a "Pellegrini moszkvai utat intézett magának Szijjártóval" minibombát, bevallottan titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, amik leestek a képzeletbeli teherautóról (avagy "according to sensitive, detailed intelligence material obtained by VSquare").

Oké, eddig bírtam, hogy ne írjak ide is. Nagyon rövid kérdés-válasz szekció arról, hogy milyen irányultságú Robert Fico merénylője meg minden.

Q: Baloldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú. Q: Liberális Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor biztos jobboldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor meg szélsőjobboldali? A: Nem, az sem. Q: Akkor mi az előéletében ez az oroszos meg cigányellenes szál, meg minden, a képen is egy szélsőjobbos rendezvényen van? A: Fico merénylőjének valódi indokait tekintve pont ugyanakkora ordas dezinformáció, mint az, hogy liberális vagy baloldali. Extra kontextus, hogy a VSquare és Panyi Szabolcs kezdte először terjeszteni, mikor a szlovák sajtó még nem is eszmélt. Q: Mi van? Akkor mondd már meg, hogy mégis milyen pályán játszik ez az ember? A: Utálja Ficót, pont úgy, mint a kormány ellenzéke és az elmúlt időszakban kormányellenes tüntetésekre járt. Pont úgy, mint a kormány ellenzéke. Az, hogy utálta/utálja a cigányokat és szereti az egyenruhákat, az érdekes adalék a személyiségére nézve, de pont irreleváns abból a szempontból, hogy lelőtte Ficót. Q: Na de az nem lehet, hogy valaki egyszerre rendpárti és utálja Ficót. A: De. Q: Jól van, ez bonyolult, akkor kit lehet hibáztatni? A: Ha rendszeresen beírod az internetre, hogy kinek az életéért nem kár, akkor saját magadat, amúgy az ismerőseidet, akik ezt csinálják szabadidejükben.

[felvidek]

Konkrétan három információ szálingózott az elkövetőről a merénylet utáni fél napban: Az egyik, hogy szélsőjobbos eseményen lépett fel és hozzájuk köthető (elsődleges forrás: vsquare

A másik, hogy utálta a cigányokat (forrás: refresher.sk, akik először nézték meg a 2015-ös kötetét)

A harmadik egy videó az elkövetőről, amin direktben kamerába mondja, hogy a Fico-kormány elleni tiltakozásnak szánja, mert nem ért egyet se a Bírói Tanács elnökének leváltásával, se a közmédia átalakításával (forrás: egy egész elképesztő home videó valószínűleg egy rendőrtől, már a merénylet után készítve, telegramon és facebookon terjesztve)

Ha a harmadik, amúgy minden porcikájában illegális anyag nem készül el, akkor csak az első két infó forog a médiában napokig. Illetve a magyar médiában csak ez az első két infó forgott egy darabig. Amúgy mindegy, a legfontosabb az utolsó bekezdés.

Oké, eddig bírtam, hogy ne írjak ide is. Nagyon rövid kérdés-válasz szekció arról, hogy milyen irányultságú Robert Fico merénylője meg minden.

Q: Baloldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú. Q: Liberális Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor biztos jobboldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor meg szélsőjobboldali? A: Nem, az sem. Q: Akkor mi az előéletében ez az oroszos meg cigányellenes szál, meg minden, a képen is egy szélsőjobbos rendezvényen van? A: Fico merénylőjének valódi indokait tekintve pont ugyanakkora ordas dezinformáció, mint az, hogy liberális vagy baloldali. Extra kontextus, hogy a VSquare és Panyi Szabolcs kezdte először terjeszteni, mikor a szlovák sajtó még nem is eszmélt. Q: Mi van? Akkor mondd már meg, hogy mégis milyen pályán játszik ez az ember? A: Utálja Ficót, pont úgy, mint a kormány ellenzéke és az elmúlt időszakban kormányellenes tüntetésekre járt. Pont úgy, mint a kormány ellenzéke. Az, hogy utálta/utálja a cigányokat és szereti az egyenruhákat, az érdekes adalék a személyiségére nézve, de pont irreleváns abból a szempontból, hogy lelőtte Ficót. Q: Na de az nem lehet, hogy valaki egyszerre rendpárti és utálja Ficót. A: De. Q: Jól van, ez bonyolult, akkor kit lehet hibáztatni? A: Ha rendszeresen beírod az internetre, hogy kinek az életéért nem kár, akkor saját magadat, amúgy az ismerőseidet, akik ezt csinálják szabadidejükben.

[felvidek]

Oké, eddig bírtam, hogy ne írjak ide is. Nagyon rövid kérdés-válasz szekció arról, hogy milyen irányultságú Robert Fico merénylője meg minden.

Q: Baloldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú. Q: Liberális Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor biztos jobboldali Fico merénylője? A: Nem a klasszikus értelemben véve, leginkább zavaros irányultságú.

Q: Akkor meg szélsőjobboldali? A: Nem, az sem. Q: Akkor mi az előéletében ez az oroszos meg cigányellenes szál, meg minden, a képen is egy szélsőjobbos rendezvényen van? A: Fico merénylőjének valódi indokait tekintve pont ugyanakkora ordas dezinformáció, mint az, hogy liberális vagy baloldali. Extra kontextus, hogy a VSquare és Panyi Szabolcs kezdte először terjeszteni, mikor a szlovák sajtó még nem is eszmélt. Q: Mi van? Akkor mondd már meg, hogy mégis milyen pályán játszik ez az ember? A: Utálja Ficót, pont úgy, mint a kormány ellenzéke és az elmúlt időszakban kormányellenes tüntetésekre járt. Pont úgy, mint a kormány ellenzéke. Az, hogy utálta/utálja a cigányokat és szereti az egyenruhákat, az érdekes adalék a személyiségére nézve, de pont irreleváns abból a szempontból, hogy lelőtte Ficót. Q: Na de az nem lehet, hogy valaki egyszerre rendpárti és utálja Ficót. A: De. Q: Jól van, ez bonyolult, akkor kit lehet hibáztatni? A: Ha rendszeresen beírod az internetre, hogy kinek az életéért nem kár, akkor saját magadat, amúgy az ismerőseidet, akik ezt csinálják szabadidejükben.

[felvidek]

Nem pontos fordítás lesz: "Egy olyan országban élek, ahol gondolok egyet, veszem a pisztolyom és közelről megpróbálom kilyuggatni a miniszterelnököt, aki amúgy egy kellemetlen ember. Ezt követően letepernek, őrizetbe vesznek, de hagynak egy kicsit várakozni a folyosón a rendőrőrsön, hogy aztán valószínűleg az egyik rendőr kamerájába elmondhassam a manifesztómat. A kolléga alig várja már, hogy megfuttassa a felvételt a legtöbbet ajánló tévének, aztán lehet, hogy csak úgy kirakja a telegramra, hogy osztogassák a szélsőjobbosok, aztán a szeriőz média is, mert így működnek a dolgok. Amúgy a köztévé szétverése és a bírói tanács elnökének leváltása miatt tettem, vagy ilyesmi, kicsit motyogok, ha nem baj, nehéz napom volt."

HELP! @felvidek pontos fordítását várja az egész magyar társadalom!

[felvidek]

Valamikor tizenkét(?) éve, mikor először mutattam be egy társasjátékot itt, az volt az elképzelésem, hogy egy hatalmas projektté fejlődik az ötlet, de aztán az egész megmaradt egy permanens, de nem túl innovatív hobbinak - az időm, az anyagi lehetőségeim és a baráti köröm érdeklődése is véges. Szóval azóta akkor írok játékokról, ha kedvem van, vagy annyira megfog az adott játék, vagy annyira érdekes lehet a tumblis közegnek.

Legalább ötven-száz olyan társasjáték létezik, aminek helye lenne az ismertetők között és népszerűek is, csak eddig nem foglalkoztam velük, és ez így van jól :)

Online társasokat keveset játszok és felkérés/önálló iniciatíva híján nem is írok máshová, bár mindenkinek ajánlom az Unmatched ligát, mint a Szerintem Legjobb Játék Online Platformját.

Hegemony

Kivételesen két sztorival kezdek.

Az első játékunkban én voltam a kapitalistákkal, miközben a két társam (a munkásosztály és a középosztály) nagy egyetértésben az első körben leszállították az adókat, ingyenessé tették az egészségügyet és az oktatást, majd elhelyezkedtek az állami szektorban, figyelmen kívül hagyva a cégeim. Az állam egy kör alatt csődbe ment és jött az IMF.

A következő körben megunva, hogy a magánegyetemem közepesen drága szolgáltatásait senki se használja ki, eladtam az épületet, a munkásokat (egy utcára került takarítót és egy tanárt) pedig alkalmaztam egy frissen nyitott gyorsétteremben.

A Hegemony egy asszimetrikus játék, amiben három játékos a három osztályt irányítja, és ha esetleg akad egy negyedik is, akkor az illető az állammal van. Mindenki a saját szabályai alapján gyűjtöget pontokat - a kapitalisták cégeket és vagyont halmoznak fel, a munkások jobban akarnak élni a szolgáltatásokból, a középosztály egy kicsit mindkettő, az állam pedig minél inkább ki szeretné egyensúlyozni az előbbi három játékos szerepét. Úgyhogy a körönként ötszöri akciót (összesen öt kör van) mindenki nagyon másképp használja ki - gyárnyitásra, termelésre, szolgáltatások vásárlására, a közvélemény befolyásolására, miközben az egyes termékek árszintjeit a szavazásal átállítható állami politikák befolyásolják.

Namármost aki szerint ez annyira izgalmas, mint a festék száradását figyelni, utálni fogja a Hegemonyt. Egy bizonyos réteg - amibe szerintem beletartoznak az összetett játékokat szerető bölcsészek és közgazdászok, ki tudja, mennyien vannak - viszont rajongani fog érte. Ha húsz éve jön ki, akkor Tóta W. Árpád se a Tropicóból meg a Civilizációból jön rá az élet nagy dolgaira, hanem a Hegemonyra hivatkozik.

Elsőre talán azt lehetne hinni, hogy ez a játék megtanítja az állam működését. Ez nem feltétlenül igaz, mert minden bonyolultsága (erről később) ellenére durván leegyszerűsíti a gazdasági és társdalmi folyamatokat. Viszont amire tökéletesen alkalmas, hogy elhitesse és átéreztesse velünk, mennyire törékeny és sokváltozós egy olyan mesterséges ökoszisztéma, amiben mind a három (négy) szereplőt merőben ellentétes motívumok mozgatják. És hogy a rendszer megbontása, két játékos állandó, illogikus szövetsége katasztrofális következményekkel jár. Ugyanakkor a saját elemi érdekedben meg akarod bontani a status quót, hogy több pontot gyűjts. A Dolgok Megértése szempontjából sokkal jobb, mint bármilyen hétvégi toleranciatréning.

Amit még fontos kihangsúlyoznom, hogy ez a játék elsőre tényleg bonyolult és sok apró, elsőre alapos elmélyülést igénylő mechanizmusa van. A társaságból másfél órát készültünk rá szabályvideók nézegetésével és egy óráig biztosan tartott az első kör - mikor minden lépés következményeit hosszasan böngésztük a szabálykönyvben. Biztos vagyok benne, hogy ennek ellenére sem alkalmaztunk minden szabályt helyesen. Viszont a játékmenet egy ponton, mikor már láttuk, hogy mit miért érdemes csinálni és az milyen előnyökkel és hátrányokkal is jár, érezhetően felgyorsult. Teljesen megértem viszont azokat, akik könnyebb és lazább társasokkal akarják elütni az idejüket.

Ennyien játszhatják: Akár ketten is, szerintem három játékostól élvezhető, néggyel pedig még jobban - de hosszabb is.

Ezért ajánlom: Közgazdasági gyorstalpaló. Dinamikusan változó szövetségek - a játék kimondottan bátorít arra, hogy legyél alkalmazkodó - és viszonylag sok interakció. Sokszor kiáltotok fel közben úgy, hogy "de hisz ez történik a való életben is!", miközben azért nem pont ez és nem pont úgy történik a való életben. Játszani élmény, nem csak megnyerni.

Ezért nem ajánlom: Sok apró bizgentyű kell az előkészületekhez. Egyszerűen muszáj előzetesen tanulmányozni a szabályokat és nem tudod hozzá leültetni a barátod csak úgy, hogy játsszon veled. Fiataloknak (edit: mondjuk alap- és középiskolásoknak) rettentően absztrakt. Ha a társaságból senki sem játszott még vele, hosszú, frusztráló és fájdalmas tanulójáték is kikerekedhet belőle. A hosszából és az összetettségéből adódóan céges csapatépítőkre, politológiacampusokba is alkalmatlan.

Korábban: Bevezető, Game of Thrones, Catan telepesei, Pippo, Munchkin, War of the Ring, Arkham Horror, Carcassonne, Ticket to Ride, Starcraft, Doom, Castle Ravenloft, Shanghaien, Lunch Money, Smallworld, Love Letter, Pandemic, Dungeon Lords, Dungeon Command, King of Tokyo, Bizzarie, Cyclades, Alhambra,Colt Express, Rune Age, Dominare, Coup, Avalon, Sheriff of Nottingham, Star Realms, Torres, Spyfall, Welcome to the Dungeon, Dice City, Camel Up, Scythe, Exploding Kittens,  Viticulture,  Spartacus ,  Saltlands, Onwards to Venus, Root, Kemet, Nemesis, 7 Wonders Duel, Mississippi Queen, Lords of Waterdeep, The Mind, Windward, It’s a Wonderful World, Kingdomino, Terraforming Mars, Tiny Epic Kingdoms, Path of Light and Shadow, Hellapagos, Unmatched/Legendák Ligája, Fesztáv, Adventourist, Dune: Imperium, Furnace, Pax Pamir, Cascadia, The Genius:),

[felvidek]

Hegemony

Kivételesen két sztorival kezdek.

Az első játékunkban én voltam a kapitalistákkal, miközben a két társam (a munkásosztály és a középosztály) nagy egyetértésben az első körben leszállították az adókat, ingyenessé tették az egészségügyet és az oktatást, majd elhelyezkedtek az állami szektorban, figyelmen kívül hagyva a cégeim. Az állam egy kör alatt csődbe ment és jött az IMF.

A következő körben megunva, hogy a magánegyetemem közepesen drága szolgáltatásait senki se használja ki, eladtam az épületet, a munkásokat (egy utcára került takarítót és egy tanárt) pedig alkalmaztam egy frissen nyitott gyorsétteremben.

A Hegemony egy asszimetrikus játék, amiben három játékos a három osztályt irányítja, és ha esetleg akad egy negyedik is, akkor az illető az állammal van. Mindenki a saját szabályai alapján gyűjtöget pontokat - a kapitalisták cégeket és vagyont halmoznak fel, a munkások jobban akarnak élni a szolgáltatásokból, a középosztály egy kicsit mindkettő, az állam pedig minél inkább ki szeretné egyensúlyozni az előbbi három játékos szerepét. Úgyhogy a körönként ötszöri akciót (összesen öt kör van) mindenki nagyon másképp használja ki - gyárnyitásra, termelésre, szolgáltatások vásárlására, a közvélemény befolyásolására, miközben az egyes termékek árszintjeit a szavazásal átállítható állami politikák befolyásolják.

Namármost aki szerint ez annyira izgalmas, mint a festék száradását figyelni, utálni fogja a Hegemonyt. Egy bizonyos réteg - amibe szerintem beletartoznak az összetett játékokat szerető bölcsészek és közgazdászok, ki tudja, mennyien vannak - viszont rajongani fog érte. Ha húsz éve jön ki, akkor Tóta W. Árpád se a Tropicóból meg a Civilizációból jön rá az élet nagy dolgaira, hanem a Hegemonyra hivatkozik.

Elsőre talán azt lehetne hinni, hogy ez a játék megtanítja az állam működését. Ez nem feltétlenül igaz, mert minden bonyolultsága (erről később) ellenére durván leegyszerűsíti a gazdasági és társdalmi folyamatokat. Viszont amire tökéletesen alkalmas, hogy elhitesse és átéreztesse velünk, mennyire törékeny és sokváltozós egy olyan mesterséges ökoszisztéma, amiben mind a három (négy) szereplőt merőben ellentétes motívumok mozgatják. És hogy a rendszer megbontása, két játékos állandó, illogikus szövetsége katasztrofális következményekkel jár. Ugyanakkor a saját elemi érdekedben meg akarod bontani a status quót, hogy több pontot gyűjts. A Dolgok Megértése szempontjából sokkal jobb, mint bármilyen hétvégi toleranciatréning.

Amit még fontos kihangsúlyoznom, hogy ez a játék elsőre tényleg bonyolult és sok apró, elsőre alapos elmélyülést igénylő mechanizmusa van. A társaságból másfél órát készültünk rá szabályvideók nézegetésével és egy óráig biztosan tartott az első kör - mikor minden lépés következményeit hosszasan böngésztük a szabálykönyvben. Biztos vagyok benne, hogy ennek ellenére sem alkalmaztunk minden szabályt helyesen. Viszont a játékmenet egy ponton, mikor már láttuk, hogy mit miért érdemes csinálni és az milyen előnyökkel és hátrányokkal is jár, érezhetően felgyorsult. Teljesen megértem viszont azokat, akik könnyebb és lazább társasokkal akarják elütni az idejüket.

Ennyien játszhatják: Akár ketten is, szerintem három játékostól élvezhető, néggyel pedig még jobban - de hosszabb is.

Ezért ajánlom: Közgazdasági gyorstalpaló. Dinamikusan változó szövetségek - a játék kimondottan bátorít arra, hogy legyél alkalmazkodó - és viszonylag sok interakció. Sokszor kiáltotok fel közben úgy, hogy "de hisz ez történik a való életben is!", miközben azért nem pont ez és nem pont úgy történik a való életben. Játszani élmény, nem csak megnyerni.

Ezért nem ajánlom: Sok apró bizgentyű kell az előkészületekhez. Egyszerűen muszáj előzetesen tanulmányozni a szabályokat és nem tudod hozzá leültetni a barátod csak úgy, hogy játsszon veled. Fiataloknak (edit: mondjuk alap- és középiskolásoknak) rettentően absztrakt. Ha a társaságból senki sem játszott még vele, hosszú, frusztráló és fájdalmas tanulójáték is kikerekedhet belőle. A hosszából és az összetettségéből adódóan céges csapatépítőkre, politológiacampusokba is alkalmatlan.

Korábban: Bevezető, Game of Thrones, Catan telepesei, Pippo, Munchkin, War of the Ring, Arkham Horror, Carcassonne, Ticket to Ride, Starcraft, Doom, Castle Ravenloft, Shanghaien, Lunch Money, Smallworld, Love Letter, Pandemic, Dungeon Lords, Dungeon Command, King of Tokyo, Bizzarie, Cyclades, Alhambra,Colt Express, Rune Age, Dominare, Coup, Avalon, Sheriff of Nottingham, Star Realms, Torres, Spyfall, Welcome to the Dungeon, Dice City, Camel Up, Scythe, Exploding Kittens,  Viticulture,  Spartacus ,  Saltlands, Onwards to Venus, Root, Kemet, Nemesis, 7 Wonders Duel, Mississippi Queen, Lords of Waterdeep, The Mind, Windward, It’s a Wonderful World, Kingdomino, Terraforming Mars, Tiny Epic Kingdoms, Path of Light and Shadow, Hellapagos, Unmatched/Legendák Ligája, Fesztáv, Adventourist, Dune: Imperium, Furnace, Pax Pamir, Cascadia, The Genius:),

[felvidek]

"Képek a szlovák kormányalakítási megbízás átadásáról, amiknek kizárólag a tumblin a helyük" - rovat.

[felvidek]

elemzesekbe'

[felvidek]

akit esetleg erdekel

[felvidek]

A tetszik és a nem érdekli/elviseli között van némi különbség. Illetve a szlovákiai pártrendszer arányos, öt százalékos a választási küszöb és országos lista. Matovič mostani példái mutatják, hogy egy ilyen rendszerben tök mindegy, mit gondol rólad a többség - neked arra van szükséged, hogy legyen öt (az ő esetében hét, de ez messzire visz) százaléknyi szavazó, aki nem csak elviseli, de kimondottan tetszik neki, amit csinálsz.

A szlovákiai magyar politikai és vitakultúra kb. olyan, mint a magyarországi: bántóan polarizált, libsizős-nácizós, de egymás megrugdosása nincs terítéken. Illetve gyorsan lekopogom, eddig nem történt ilyen és remélhetőleg nem is fog.

@felvidek ha még jársz erre, vagy valaki, aki jól ismeri a szlovák helyzetet: ezeknek így pontosan mi a baja??

[felvidek]

Átfogalmazom: a választók többségének (gondolom lebontásban kijönne, hogy átlagosan több köztük a férfi, kevésbé iskolázottak, stb.) nem számít red flagnek, ha egy politikus vulgáris és/vagy verekedik, ha egyébként más ügyekben egyetért vele. Nincs a politkusokhoz kapcsolt viselkedési-szalonképességi elvárás, ami például Nyugat-Európában, de szerencsére még Magyarországon is megvan. A közvélemény egy részét nyilvánvalóan zavarja.

@felvidek ha még jársz erre, vagy valaki, aki jól ismeri a szlovák helyzetet: ezeknek így pontosan mi a baja??

[felvidek]

Nagyon tömören ez egy sajátos, nagyjából 2010-től fokozatosan elfajuló politikai kultúra végterméke. Először Matovič, de fokozatosan mások is rájöttek, hogy egy olyan rendszerben, ahol sok szereplő van, nagy a konkurencia, a választóid egy része pedig nem vevő a politikusi finomkodásokra (mint a civilizált beszéd és fellépés) a vulgarizmus és verekedés ugyanúgy hozhat szavazatokat. És azóta csak rosszabb lett. Illetve nem kifejezetten pozitív példaként, hanem a párhuzam kedvéért írom, de a parlamentnek egy ponton egy szlovákiai Kövér Lászlóra lett volna szüksége házelnökként, aki minden formális szabálysértést megtorol és valahogy fenntartja a politikai kultúra látszatát. Ez nem történt meg, úgyhogy a folyamat: parlamenti vulgarizmusok elszaporodása -> fizikai kontaktus a parlamentben -> verekedések a parlamenten kívül.

@felvidek ha még jársz erre, vagy valaki, aki jól ismeri a szlovák helyzetet: ezeknek így pontosan mi a baja??

[felvidek]

The Genius A sorozatban eddig társasjátékokról írtam és ez egy kivétel, mert a Genius egy olyan koreai tévésorozat, ami a leginkább hasonlít egy nagy, virtuális társasjátékra (és ezt úgy írom, hogy nagy rajongója vagyok a Survivornak, ami nem mellesleg egy IRL játszott Hellapagos). Az alapfelállás viszonylag egyszerű: vegyél egy rakatnyi celebet, akik mellékesen okosak is - mensa-tag fiúbanda-énekest, e-sportolót, bemondót, politikust és mindenféle jót. Zárd össze őket egy virtuális házba elvonulós szobákkal, majd adj nekik szociális-logikai feladatokat. A győztes és általában egy kiválasztott személy immunitást kap, az abszolút vesztes meg kieséses meccset játszik egy általa kiválasztott személlyel egy másfajta logikai-szociális játékban. Aki utoljára marad, az elviszi a fődíjat.

Oké, alkottak már ilyen műsort, mi ennek a különlegessége? Az én szempontomból az, hogy ez egy társasjáték-műsor, ahol rengeteg játék leegyszerűsített vagy átformált változata megjelenik a feladványok között, miközben a legtöbbször akad szociális vagy logikai kiskapu, kiemelt szerephez jut a matematika, a logika és a szociális stratégia, illetve folyamatosan változnak szövetségek. A Geniusban játszottak már Resistance-t, a Set helyi, Gyul! Hap! névre hallgató változatát, torzított Dixitet, a maffiára hasonlító játékokat, koreai ki nevet a végént (Yut Nori), koreai minisakkot (Janggi négy bábuval edit: úgy hívják, hogy Dobutsu Shogi), szóval egy társasjáték-rajongó számára ez a sorozat a kánaán. Illetve igazából olyan, mint egy utazás az országba, ahol nem az épületeket/tájat nézi meg az ember, hanem antropológusként bezárják egy ketrecbe, aztán megfigyelheti a furcsa férfi-női viszonyokat, a társadalmilag alá-fölérendelt szerepek átvetülését egy játékba, a koreai viccek természetét - amire én amúgy is kimondottan kíváncsi voltam. Négy évada készült, az internet sötét zugaiban meg lehet találni, ha szeretitek a logikai reality show műfaját (tényleg a Survivor a referenciapontom, esetleg a Híd, ha már magyar ekvivalens kéne), akkor tegyetek vele próbát.

Ennyien játszhatják: Magad nézed vagy családdal

Ezért ajánlom: Mintha elutaznál Koreába embereket nézni. Minden rész egy, vagy két új logikai játék. A koreai műsorok teljesen más logika alapján készülnek, mint akár az amerikai játékshow-k. Megtanulod megkülönböztetni egymástól a koreaiakat. Felfedeztem miatta egy nagyon jó zenekart.

Ezért nem ajánlom: Angol felirattal lehet megtalálni. Nagyon gyors vágás és hosszú, egy órán felüli részek. Ha csak mezzót nézel, akkor ezt se fogod szeretni.

Korábban: Bevezető, Game of Thrones, Catan telepesei, Pippo, Munchkin, War of the Ring, Arkham Horror, Carcassonne, Ticket to Ride, Starcraft, Doom, Castle Ravenloft, Shanghaien, Lunch Money, Smallworld, Love Letter, Pandemic, Dungeon Lords, Dungeon Command, King of Tokyo, Bizzarie, Cyclades, Alhambra,Colt Express, Rune Age, Dominare, Coup, Avalon, Sheriff of Nottingham, Star Realms, Torres, Spyfall, Welcome to the Dungeon, Dice City, Camel Up, Scythe, Exploding Kittens,  Viticulture,  Spartacus ,  Saltlands, Onwards to Venus, Root, Kemet, Nemesis, 7 Wonders Duel, Mississippi Queen, Lords of Waterdeep, The Mind, Windward, It’s a Wonderful World, Kingdomino, Terraforming Mars, Tiny Epic Kingdoms, Path of Light and Shadow, Hellapagos, Unmatched/Legendák Ligája, Fesztáv, Adventourist, Dune: Imperium, Furnace, Pax Pamir, Cascadia