gonoszen

[gonoszen]

Barátok a kukában

Úgy bizony, annyit harcoltam azért a sok emberért, hogy észre sem vettem, szétszedtek. Igen, a barátok alakítják azt, aki vagy, csakhogy én ezt a saját kezembe venném most.

Jön a kiakadás, a kiosztást, a felháborodottság? Jöjjön csak, nem fognak megakadályozni abban hogy kiéljem magam. Egyszerűen elengedem őket. Egytől egyig a kukába dobom azokat, akik nem értik meg mit érzek most.

Azt hiszik segítenek azzal, hogy önzően szídnak az “ellenük vétett” dolgaimért? Nem emberek, tudjátok sokszor gyűlöltem magam, mi több évek óta utálom és hibáztatom magam mindenért. MINDENÉRT! De most az egyszer úgy érzem nem értetek kell küzdenem, hanem magamért.

Aki mellettem marad ezalatt is, az az igazi barátom. Ti ott, a kukában, szégyelljétek magatok, hogy ezt tettétek velem. Tönkretettek, széttörtetek, befolyásoltatok, bántottatok.

Van az a mondás, miszerint a barátok jönnek és mennek. Soha de soha nem akartam ezt elfogadni. Egy barátság több ennél, ezért mindenkiért küzdöttem és újfent elnyertem mindenki bizalmát, avagy visszanyerték ők az enyém. De most, azt hiszem megértettem miért kell elengedni egyeseket.

Nem csak barátságok zárulnak le ezzel. Korszakok érnek véget, ami az életben való továbblépést adja eredményül. Erre van most szükségem, és ti fogtok segíteni.

Szóval drága “barátaim”, ünnepélyesen a kukába doblak titeket. Köszönöm, hogy általatok megtalálhatom magam és jobb lehetek a jövőben. Puszpá.