gyorieto-blog

[gyorieto-blog]

A vasárnap a bajnokságban játszott remek mérkőzés (1–1) után a Videoton és a Győri ETO szerdán újra összecsapott: a Magyar Kupa elődöntőjének első mérkőzését Székesfehérváron 2–0-ra a vendég Győr nyerte meg.

[gyorieto-blog]

Igazságos döntetlen

A pécsi kirándulás után következhetett az év eddigi legnagyobb hazai rangadója az örök riválisnak számító Fehérvár együttese ellen. Mindkét csapat rendkívül jó formában várta az összecsapást. Bár a Vidi az utolsó mérkőzését elbukta az évek során oroszlánbarlanggá átalakuló diósgyőri katlanban, azonban így is élmezőnyben tart mind eredményességben, mind a játék minőségét tekintve, így joggal várhatott a nagyérdemű a párharc előtt a felfokozott, paprikás légkör mellett közönségszórakoztató, a nyugati bajnokságok színvonalát idéző játékot. Személy szerint már egész héten csak ezt a rangadót vártam. Aztán elkövetkezett a hét utolsó napja! A meccs előtti órákban már érezni lehetett, hogy ma egy kiemelt meccs kerül megrendezésre, mert mindenhol a stadion környékén zöld mezbe öltözött embereket lehetett látni. Az égiek is áldását adták ehhez a derbyhez. A tavasz közepén a hosszú tél után beköszöntött az igazi jó idő. 20 fok, napsütés fogadta a két csapatot. Így minden adott volt a meccs elkezdéséhez. Az előzetes megadott kezdő tizenegytől eltérően több változás is történt. A sérült Svec helyére beállított Tokody utólag jó húzásnak bizonyult. A hetekig a maródiak listáján szereplő Koltai, Had, és Pátkai játékára ezúttal már számíthatott Pinyő, mind a cserepadon vártak a bevetésre. Maga a meccs első félideje nem várt fehérvári fölénnyel telt el, azonban érintetlen maradt a győri háló. Varga Roli egymaga belőhette volna a 12. gólját, de elrontotta a kihagyhatatlant. A második félidőre érezhető volt, hogy Pintér Attila rendet tett a fejekben a szünetben, ugyanis sokkal motiváltabban jöttek ki a fiaink az újabb kezdésre. Az ellenfél fölé is nőttünk, de hiábavaló volt a fölényünk, a rangidős Tóth Balázs talált a győri kapuba. Majd alig 3 perccel később, alig felocsúdva a rémálomból, a fontos gólokat jegyző Kamber volt eredményes a már-már specialitásának számító pontrúgás után. A hátralévő játékrészben már nem született újabb találat, így igazságos döntetlen született. A pontosztozkodás a győri csapatnak kedvez, hisz megmaradt a nyugati riválissal szemben a 15 pontos előnyünk. Az MTK hazai pályán bukott a Hali ellen, így a nem várt eredménnyel a kék-fehérekkel szemben is nőtt az előnyünk 1 ponttal. Sorra dőlnek meg a rekordok tavasszal, úgy látszik ez egy ilyen idény, minden szempontból nekünk kedveznek a dolgok eddig. Remélhetőleg a legfontosabb mutatóban is az élen végzünk a szezon végén, és 30 év után újra aranyérmet ünnepelhet Győr városa. A stadionban előzetesen 10 000 nézőre lehetett számítani, ez a becslés majdnem igaznak is bizonyult. 9400 szurkoló volt a hivatalos adatok szerint. Fehérvárról is sokan elkísérték a kedvenceiket, kb. 7-800-an lehettek. Folyt. köv a mai nap folyamán, újra a Fehérvár ellen, csak ezúttal a kupában, ráadásul idegenben. 6 nap, 3 túra. Tehát ígéretes és roppant fontos hétnek nézünk elébe! Hajrá Győr!

[gyorieto-blog]

ETO-Valcea 24-25

[gyorieto-blog]

A Győri Audi ETO KC bejutott a női kézilabda Bajnokok Ligája döntőjébe, mivel az elődöntőben összesítésben egy góllal jobbnak bizonyult a román Oltchim Valceánál. A kétgólos (24–22) idegenbeli győzelem után Veszprémben egy góllal kikaptak a győriek, a vendégek végig vezettek, az 51. percben még hat góllal. A győriek azonban feltámadtak, és bravúros hajrával öt gólt le tudtak dolgozni a hátrányukból, mindez továbbjutást és BL-döntőt ért számukra.

[gyorieto-blog]

Az edző a magasban!

[gyorieto-blog]

[gyorieto-blog]

[gyorieto-blog]

A női kézilabda Bajnokok Ligája elődöntőjének első, szombati felvonásán a Győri Audi ETO KC 24–22-re győzött a román Oltchim Valcea vendégeként Bukarestben, azaz kétgólos előnyt szerzett a visszavágóra.

[gyorieto-blog]

Bevettük Mecsekalját is!

És akkor a képek, videók után jöjjön a beszámoló az újabb sikeres túránkról. Hajnalban értünk haza, így akkor már nem volt se időm, se erőm megírni az élménybeszámolómat, de most kialudva boldogan visszagondolva leírom a tegnap történteket.

Maga az odaút nem tartogatott semmi különlegességet, Pécsre már sokszor eljutottam, így az útvonalat ismertem, és a belvárost is, de a stadionnal most találkoztam először. Semmi különleges rendőri készülődés, számomra is meglepő volt, hogy rendezővel is alig lehetett találkozni alig fél órával a meccs kezdete előtt. Majd kijöttek melegíteni a srácok, már akkor látni lehetett, hogy ma nem a szép foci fog dominálni ezen az irreális minőségű gyepen. Rendkívül mélynek bizonyult a talaj külső szemlélőként is. A pécsi pályagondnokok még a kapu előtt próbáltak javítani egy kicsit a téren, aztán elkezdődhetett a mérkőzés Bognár sípszavára. A baranyaiak talán túlzott optimizmussal néztek a mérkőzés elébe a nyilatkozataik alapján, így talán ez is kellő motivációt biztosított a fiainknak. Mondhatni hogy Koltai hiányában is az egyik legerősebb kezdő tizeneggyel léphettünk pályára. Már rögtön az elején nyomatékosítottuk a pécsiekkel, hogy ki az Úr a háznál, letámadtuk őket, az ő térfelükre összpontosult a játék. Ez két gólban is megmutatkozott az első félórában. Több érdemleges dolog nem is történt volna, ha a sípmester nem osztott volna ki két piros lapot röviddel a félidő vége előtt. A második félidőben Akassou szándékos kezesése és jogos pirosa után már nem volt kérdés a győriek győzelme. Egyedül az lehetett kérdés, hogy mennyivel fogunk győzni. Sajnos több gólt már nem tudtunk rúgni, hiába volt még számtalan kontránk, és ebből ziccer, azonban a koncentráltság már a fölény birtokában alábbhagyott, így maradt a 0-2! A hazaút a nagy távolság ellenére hamar eltelt az önfeledt boldogságnak köszönhetően.

Egy újabb meccsel közelebb kerültek a fiúk az áhított aranyhoz egy újabb meggyőző játékkal. Ezt a csupa nagybetűs CSAPATOT már lehet szeretni, ahogy tegnap is az utolsó leheletükig küzdve szántották fel a pályát. Most ennek tudatában nem is emelnék ki senkit, mindenki hozzátette a maga dolgát, így minden szurkoló elégedetten várhatja a jövő vasárnapi derbyt, az év eddigi talán legfontosabb napját, ahol a Fehérvár ellen tehetjük fel a koronát a bravúros teljesítményünkre. Addig a fehérváriaknak még van két nehéznek ígérkező megjelenésük holnap Diósgyőrött és jövő hétköznap Szombathelyen. Reménykedjünk hogy valamelyik meccsen pontot veszíthetnek, aztán már tényleg következhet a 8 nap múlva rendezendő CSATA.

Szép volt fiúk!

[gyorieto-blog]

... Aztán elkezdődött a mérkőzés, és nem is maradt kérdés rövid idő elteltével hogy ki hagyja el a pályát ezen az esős estén győztesen.

Ahogy a gólöröm közben is látszik, mindenki foggal-körömmel csúszott-mászott ma a győzelemért, ahogy az idei kiírásban már többször is.

[gyorieto-blog]

A meccs előtt még kilátástalan volt a helyzet, a nagyobb sárdarabokat talicskába rakták. Ilyet is ritkán látni még a magyar pályák viszontagságait is figyelembe véve.

[gyorieto-blog]

22. forduló PMFC-Matias-Győri ETO 0-2 összefoglaló

[gyorieto-blog]

Egy újabb sikerrel megvívott mérkőzés krónikája

[gyorieto-blog]

Futsal estére

Jelentkezek újra egy friss bejegyzéssel. Bár a fél 7-es mai futsal meccsnek már rég vége, de a magyarok fantasztikus sikere a horvátok felett a TV elé ragadott, így csak most tudom szavakba önteni a mai mérkőzést, ami nem is érdemel túl sok említést, egy újabb sima győzelmet arattunk, de előtte kitérnék a futsal iránti szeretetemre.

Kezdődött egy 2004-es brazil parádéval a futsal vb-n, amit Thaiföldön rendeztek akkoriban, és azonnal szemet szúrt az Eurosport csatornát nézve eme csodás sportág egyedülálló sajátosságai. Bár a labda itt is kerek, azonban sok mindenben eltér a hagyományos válfajától. Itt minden mérkőzés izgalmassá válik köszönhetően a gyors passzos játéknak, a gyors lemozgásoknak, a sosem lankadó iramnak. Aztán a következő esemény egy évvel későbbre köthető vissza, ahol a magyar válogatott a legnehezebb kvartettbe került, az akkor is bombaerős spanyolokkal, olaszokkal, és portugálokkal egy csoportba. Minden meccsen tisztesen helytálltunk, a két ibériai válogatott ellen még győzelmi esélyeink is voltak a második félidőben. Az akkori nemzeti válogatottból sok régi-új ismerős van, gondoljunk csak Lódi Tamásra, vagy a végig már-már emberfeletti bravúrokat a kapuban bemutató Balázs Zolira. Ők ketten az ETO Futsal csapatának nevét öregbítik már jó pár esztendeje. 2009 nyarán lett felkarolva az addig szerény lábakon élő Arrabona Futsal, és innen már nem volt megállás, 3 bajnoki cím, 2 kupagyőzelem azóta, remeklés a nemzetközi porondon, válogatottak klasszisa. A meccsek úgy 95 % -án én is jelen voltam Győrben, és ha tehetem idegenben is elkísérem a csapatot a nagyobb meccsekre. Különösen Neris és Mincho játéka tetszett, akik már sajnos távoztak, de talán a mostani keret az eddigi legerősebb, ezt bizonyítja az őszi remeklés, és az Elite Round a legnevesebb európai kupasorozatban, az UEFA Futsal Cup-ban.

A mai mérkőzésen annak ellenére lőttünk 14 gólt, - ez még számunkra is ritka jelenség itt Győrben - hogy nemrég Oroszországban vendégszerepelt a fél csapatunk, illetve 4 válogatottunk Olaszországban játszott a selejtezőben. 

A vendégek nem tanúsítottak különösebb ellenállást védekezésben, így sorba potyogtak a szebbnél szebb gólok. Külön említést érdemel Harnisch sarkazása, és Dróth megszokott bombái sem maradhattak el. A fiatalabb tehetségek is gólokkal hálálták meg ma a Mester bizalmát, így tehát elégedetten vonulhatott haza a szerény számú közönség.

Folyt. köv. egy nehezebb összecsapáson hétfőn az idei meglepetéscsapat, a Szeged otthonában!

[gyorieto-blog]

Pénteken Pécsre látogatunk

A már-már ünnepiesre sikeredett bevezető szövegek után térjünk vissza erre az esős, hideg április eleji estére amikor is már nagyon várom az újabb fordulót.

Alig telt el pár nap a Húsvétvasárnap rendezett Diósgyőr elleni ütközet óta, máris nyakunkon a következő párharc a Pécs ellen, már csak alig 2 nap és pénteken este 7 órakor útjára indul a labda a Mecsekalján, hogy abszolváljuk az álmunk felé vezető rögös út újabb állomását. Remélhetőleg már barátibb lesz az időjárás is, ugyanis október óta minden meccset végigfagyoskodtam, köszönhetően ennek a kiszámíthatatlan időjárásnak, ami a focira is rányomta a bélyegét, mivel már fordulót is halasztottak el tavasszal amiatt. De nem is az időjárás a legfontosabb tényező pénteken, hanem a 3 pont a pécsiek otthonában. Annál is inkább, mivel már 19 mérkőzés óta nem találtunk legyőzőre, és a zsinórban 20 veretlenül megvívott meccs az ugyancsak Pintér vezette gárda pár éve felállított klubcsúcsának beállítását jelentené. Egyébként a pécsi stadionban még nem volt részem szurkolni, – alig van már csak pár olyan stadion itthon, ahol ne fordultam volna meg már – de pénteken már a betegségem ellenére is részt tudok venni, így a helyszínen buzdíthatom a kedvenceinket.

A pécsi fórumokat, honlapokat böngészve többek között a jó formájuknak is köszönhetően magabiztosan várják a győriek elleni ütközetet. Tavaly második helyezettként látogattunk el a pécsiekhez, akik 2-0-ra legyőztek minket, idén viszont ezzel a kerettel már mindenképp elvárható a pontok megszerzése. A Diósgyőr ellen már nagyon szervezett és magabiztos játékot nyújtottunk, ahol egy percig sem forgott veszélyben a sikerünk, reméljük hogy ezt a formát a baranyaiak ellen is át tudjuk menteni.

Tehát semmi kifogás nem lehet, csakis a győzelem reményében indulhatnak holnap útnak az ország legdélibb élvonalbeli egyesület városába a győri ifjak.

[gyorieto-blog]

Több, mint három hetes vakáció után térünk vissza a bajnokság küzdelmeihez, ahol a Rába ETO futsal csapata a Swietelsky-Haladás VSE csapatát fogadja csütörtökön a Magvassy Sportcsarnokban 18.30-kor.

A bajnoki szünetben talán a Rába ETO játékosai voltak leginkább aktívak, hiszen válogatott játékosai mellett a csapat Szibériában vendégszerepelt. Marcos Angulo Juanra és Ramada játékára nem számíthat a meccsen, de mindenképpen győzelmet vár a győriek Mestere. A Haladás legutóbb a Magyar Kupa döntőjében szerepelt az ETO ellen, az akkori eredménnyel (7-1) most is elégedett lenne a győri publikum, de biztosan készül valami meglepetéssel a szombathelyi szakmai stáb is. A mérkőzésre mindenkit szeretettel várnak, a belépés ingyenes.

Marcos Angulo: Egy kis vakáció és a válogatott csapatok szereplése után ezen a héten visszatérünk a verseny Magyarországra, csütörtökön a Haladás csapatát fogadjuk. Juanra sárga lapjai miatt, Ramada pedig térd sérülése miatt nem játszhat. Szeretnénk nyerni, hogy közelebb kerüljünk a bajnokság megnyeréséhez, viszont most újra kell kombinálnom a csapatomat, bonyolult játékot várok.

[gyorieto-blog]

Tegnap a Vác együttesét fogadtuk a magyar bajnokság elődöntőjének első mérkőzésén a Magvassyban. Egy 10-0-ás, ritkán látható rohanással kezdtünk, az első gólt csak a 17. perc derekán kaptuk, többek között a szenzációs védekezésünknek, és a már megszokott Lunde parádéknak köszönhetően. Kimagasló egyéni teljesítmény Hornyák Dóri nevéhez köthető, aki 7 gólt dobott. Radicevic volt talán a negatív hős, – már ha lehet egyáltalán ilyet mondani egy ilyen sima meccs kapcsán – mivel számtalan ziccert hibázott az első félidőben, a helyzetkihasználásán tehát bőven van még mit javítani, mivel a szezon legfontosabb része még csak most következik. A második félidőben a cserék dominálták a játékot, a kulcsjátékosokat már pihentette a spanyol szakember. Az történt, ami ilyenkor már szokásossá vált, macska-egér játszadozás szemtanúi lehetett a győri publikum. A vége 23 gólos hazai siker. Innentől kezdve minden idegszálukkal a szombati Bukaresti Arénában rendezendő meccsre koncentrálhatnak a győri lányok, ahol a Valcea ellen lépünk pályára a BL elődöntőjében.

 Ui.: Sajnálatos, hogy ennyire unalmasak az ETO bajnoki meccsei. Ekkora szakadék alakult ki az első két helyezett ETO, Fradi és a többi együttes között. Vigasz talán a mindig élvezetes játék lehet talán, de elég keserves dolog nézni, - az amúgy több egyéni tehetséges játékost is felmutató váci gárdát – hogy hitehagyottan próbálnak támadni a győri fal ellen. Amúgy hozzáteszem, hogy a szakemberek a magyar bajnokságot tartják a világ legerősebb ligájaként számon a női kézilabdázásban.