mindennapimarina-blog - Tumblr blog

[mindennapimarina-blog]

Vajúdás? 1

2019.02.21.
Tegnap alig jött álom a szememre. Már éjfél is elmúlott amikor bedőltem az ágyba. Jógázni akartam - éjjel negyed 1-kor, LOL - meg másnap hajnali 5-kor felkelni, hogy odaérjünk az utolsó trimeszteri vérvételemre a bábámhoz. Szóval a jógát a pár óra alvás érdekében elvetettem. Már éreztem, hogy furcsán vagyok. Másnap kelés, az 5-ből fél 7 lett, természetesen.  Gyorsan a reggeli meleg citromos vizem és a kávém, öltözés, egy kis smink, hogy azért valamitől jól érezzem magam és indulás. A “készülődés-kapkodás” közepette alig érzem, de a reggeli forgalom feszkójában elég jól tudatosul, hogy baromira fáj a fejem és a siettség miatt mégszarabbul érzem magam, utálom ha nincsenek meg reggel a rítusaim. Egy-egy nagyobb fékezésnél a hányinger is jelentkezik. Mi a fene van!? Ez nem első trimeszteri? Megérkezünk a 3. Kerbe, rendelő mit alig találunk, a pisit az autóban felejtettem. Viktor menj vissza érte légyszíves. Be fogok pisilni, legyen már meg a 15/a… Megvan, Tekla leveszi a vérem, nem viselem valami jól, amikor kimegyünk Viktor ott bóbiskol a váróban, kezében a táskám, átadom Teklának a szajrét, érzékeny búcsút veszünk egymástól, ő vissza megy rendelni, mi pedig kezdjük a napot. Program : biobolt az egészségtudatunknak és a termékei a háztartásba, bababolt a még hiányzó dolgok miatt : a szüléshez hiányzik még pár dolog, a baba életre már felkészültünk, amennyire lehet. Gyógyszertár szintén ezügyben, majd egy mama barátnőmhöz, akitől átveszem az újszülött mosható pelusokat, egy biztonsági csomag eldobhatósat meg a flow miatt. AHA. IGEN. Gondoltam én. Sétálunk vissza az autóhoz, mintha Szofi forgolódna. Megállok, hogy segítsem, de nem mozog a gyermek, csak valami nagyon furcsát érzek az alhasamban. Nem nagy fájdalom de kellemetlen, mintha ezer apró manó rugdosna odabent egyszerre, lentről, fölfelé. Viktor bioboltot keres a közelben, fel sem tűnik neki, hogy én valami egészen új érzést kezdek el hordozni magamban. Beparázok, Úristen mi van ha ez valami?, ez fáj és nem múlik el. Liheg, liheg, ripakodik : “-Lehetne, hogy velem vagy!?” - ordítok a telefonba bújt szerelmemhez :D Visszaérünk az autóhoz, a közelben a biztosító, intézzük el azt is. Jó persze, intézzük. Elindulunk, a furcsa érzés szüntelen, alig hagy ki, Szofia rendíthetetlenül helyezkedik odabent, a fejem sajog, parkolás előtt érzem, törne fel a taccs, de elmúlik. Megállunk, én az autóban maradok, nem tudok így mozogni, Viktor légyszi hozz kaját mert éhen halok. Vanília fagyi. A társ negyedóra múltán visszatér, sós rudakkal és egy teljeskiörlésű croissanttal, mi legyen? Biobolt, bababolt? Gyógyszertár? Liza? Menjünk Lizához, mert nem lesz pelusa a gyereknek… De használhatatlan vagyok… Menjünk inkább haza, ezek biztos jelek, hogy ma  pihenjek. Az autóban a haza úton teljesen összeomlik a testem, elönti valami lebegő érzés a fejem hátsófelét, nem tudom eldönteni, hogy gondolatok vannak-e a fejemben, vagy teljesen üres a kép, nem érzek csak a testemmel történő érzeteket. Ki kell düllesztenem a hasam, hogy kényelmesen tudjon rugdosni a manó, meghalok a fejfájástól, fázni is elkezdtem, mi a fasz de tényleg !? hazaérünk. Felrohanok a szobánkba, levetkezek, bedőlök az ágyba, sötétítő, alvás. Alvás, alvás. Fél 3-kor ébredek meg úgy igazán, zabbantok egy nagyot, iszom egy mégnagyobbat, aludni már nem akarok, de ha nagyobb mozgásba lendülök, újra hányinger és fejfájás és furcsa összehúzódás szerű érzések az alhasi tájékon. De ha valami van, az biztos intenzívebb. A bábákat még nem akarom hívni, szenvedni egyedül is tudok. Meg Viktor is itt van. De ha most megindulsz kiskirálylány, kórházba kell menni, itthon csak márc 4.-től lehet. Olvasom a művészet atlaszát, A Villendorfi Vénuszról eszembe jut az Ifjú pápa c. sorozat, nézzem azt? …  de én át akarok menni a Lizához, olyan jó lenne valaki aki megért.. Beteszek egy mosást, ez a próba, hogy elinduljak-e. Kezdek jobban lenni. Belelendülök a Vanish foltkiszedő szappanozásba, telepakolom a mosógépet, készítem a következő adagot is, elteszem a száraz ruhákat. Belém hasít a fejfájás, újabb furcsa fájdalomnak érzett valami a hasamban, liheg, liheg. Oké. Akkor én ma inkább összekészítem a kórházi csomagomat, kislányom. 35 hét, 2. nap. Nem korai ez még?