pszeudoertelmisegi

[pszeudoertelmisegi]

de sikerült?

bámulatos kreativitás

[pszeudoertelmisegi]

Küldeném!

[pszeudoertelmisegi]

[pszeudoertelmisegi]

A levéltárosok régi poros papírokkal dolgoznak. A régi poros papír:

Ilyenkor előjön belőlem is a 12 éves.

[pszeudoertelmisegi]

Mediaworks anno 1936.

Valahogy más, de mégis ugyanaz.

[pszeudoertelmisegi]

Technikailag:

[pszeudoertelmisegi]

[pszeudoertelmisegi]

Minden pénzt megér, amit a bamának adnak. Fontos közéleti cikkek és nívós illusztráció AI segítségével.

[pszeudoertelmisegi]

Ok.

[pszeudoertelmisegi]

[pszeudoertelmisegi]

Ma reggel arra lettem figyelmes, hogy a férjem először kuncog, majd hangosan nevetgél a hálószobában. Kijött és az orrom alá dugta a telefonját. *clickbait* Nem hittem a szememnek! (Print screen-ekhez lásd alább:)

Ez jött vele szembe:

És nyilván a kommenteken röhögött:

Mondjuk a Lázárnál megérte lejjebb görgetni a kommentszekci��t. Ezen például annyira hahótáztunk, hogy kilöttyent a teám:

De arra semmi sem készített fel, hogy a mérce.hu-s Kiss Ábrahám Soma idetrollkodik és Vitályos Eszter (szerintem) mit sem sejtve belesétál:

Itt már a hasunkat fogva röhögtünk, úgyhogy a következő képeknél már a könnyünk is kicsordult:

Nem kellett ma duplakávé az ébredéshez.

Mondjuk ezeknek a képeknek a generálásához minimum egy fél Velencei-tó víze kellett, de hát ugye megérte.

[pszeudoertelmisegi]

Oké, biztonságosnak hangzik: "Tömény alkohol papírdobozban" forrás

Újvidéki napló, 1915/60.

[pszeudoertelmisegi]

gecc, ha valamit megtanultam az előző évtizedben fiatal felnőtté válás rögös útjain, akkor az az, hogy 1000000-szer jobb egyedül lenni, mint egy bántalmazó kapcsolatban.

[pszeudoertelmisegi]

Megjött a válasz így szűk két hónap után. Természetesen lófasz a seggembe, hogy nem vártam be a következő buszt vagy vonatot.

Itt kell lenned, hogy elhidd.

Én ma csak el szerettem volna jutni Veszprémből Pécsre. A 13.50-es közvetlen járattal. Mindig a 13-asról indul. Ez fogadott:

Elmúlt 13.50. Nem jött. Sem az app, sem a menetrendek.hu, sem a buszváróban levő LED kijelzős utastájékoztató-rendszer nem írt semmit.

Nézem az utinform-ot, Városlődnél baleset, a 73-as km-nél nem engednek senkit tovább. A busz Pápáról indult, ekkor már tudtam, hogy ez lesz itt a baj.

Jelenet:

Veszprém autóbuszállás infópultja 14.10-kor.

Én: Elnézést a Pécs fele tartó 13.50-es járatról szeretnénk érdeklődni ugyanis nem jött.

Hölgy: Talán ez a busz ilyenkor nincs is, csak nyáron….. (felnyálazza a papír!! menetrendet)

Én: Kell lennie…

Hölgy: Jajj, tényleg tényleg. Akkor nézzük meg hol jár. (Előkapja a tabletet.) Mèg csak Herenden van! Az még legalább 20 perc kedvesem.

Jelenet vége.

Miközben vártam, nyugtázom az elsőrangú utastájékoztatást.

A busz megérkezett 14.30 körül és haladt tovább az útján, nagyjából 50 perces késést szedett össze Dombóvárig. Dombóvar vasútállomáson a sofőr megállt 16.50 körül és közölte velünk, a megmaradt hű utasokkal a rossz hírt: lejárt a munkaideje, le kell szállnunk. Tájékoztatott bennünket, hogy a következő busz innen 18.20-kor indul. A MÁV menetrendet ránk bízza. Megnéztem. 17.50-kor, azaz szűk egy óra múlva megy vonat Pécs felé.

Azóta a MÁV sem hazudtolja meg magát:

Szerencsémre az egyik sorstársamért jönnek autóval és engem is elvisznek Pécsre.

Hogy mit mondott a Volán ügyfélszolgálata? Ugyanis én ezért teljes árat fizettem. Megérti a felháborodást, küldjek mailt a lefotózott jegyemmel, írjam meg a részleteket. Majd jelentkeznek.

Kiváncsi leszek.

[pszeudoertelmisegi]

10/10

"Vágod faszim, biztos nem" - 1887-es változat

Az 1880-as évek egyik érdekes szenzációja volt Jozef Hartl bécsi vívómester női tanítványainak bemutatója. A csoport több helyen is fellépett, nagy sajtóvisszhangot keltve, mert noha nem volt teljesen példátlan, mégiscsak szokatlan volt hölgyek kezében kardot (jelen esetben vívótőrt, vagy ahogy akkoriban mondták, vítőrt) látni, a vívást alapvetően férfias dolognak tartották. Amikor a hölgyek először felléptek Pesten, 1883-ban, díszvacsorát is tartottak nekik.

A csoport (vagy egy része*) később színielőadásokban is fellépett, javarészt koreografált harcokkal, egy ilyen előadásról számolt be az Ország-Világ c. lap munkatársa 1887-ben, hozzátéve egy esetet ami egy korábbi előadáson történt meg:

"Pozsonyban adta ugyanezt az operettet [az Udvari bolondot] a német színtársulat s a vívó hölgyek közreműködtek ott is az előadásban. Az első sor zsöllyéjén ott ült a város egy fiatal gavallérja, hódító halványszőke ifjú, és nagyon megtalálta nézni a kis amazonok egyikét. A fiatal gavallér hozzá volt szokva, hogy a kulisszák mögött mindig gyorsvonaton utaznak az ő hódításai. Fogta tehát, felküldte a névjegyét a színpadra a megcsodált fiatal hölgyhöz, azzal a szerény kéréssel, hogy mikor és hol? Nem kellett a válaszra soká várakoznia. Nemsokára visszaérkezett a névjegy, feleletül a névvel jegyzett oldalán csak annyi: X. hotel 10. sz. első emelet, ma este. A fiatal hős elégedetten dugta zsebre a névjegyet, a vacsorázó kompániától jelentőségteljes gyorsasággal vett búcsút s gomblyukába tűzve a város legszebb Maréchal Niel rózsáját, repült az expressz-szerelem szárnyain. Kopogtat az ajtón. «Szabad!» hangzik belülről egy szeretetreméltó hang. A fiatal úr benyit és nagy csodálkozására egy helyett két hölgyet talál ott, mindegyik a bécsi amazonok közül való, de egyik sem a választott. Mielőtt még ideje volna szóhoz jutni, az egyik hölgy megszólal igen komoly és szigorú hangon: «Uram, ön vérig sértette barátnőnket, mi azért vagyunk itt, hogy az ő nevében lovagias elégtételt követeljünk öntől». A fiatal úr hímezett-hámozott, de a hölgyek nem tágítottak, és a szokatlan meglepetés Don Juan urat olyan zavarba hozta, hogy még kibúvót sem talált a furcsa párbaj alól. Mit, volt mit tenni, végre is kénytelen volt lemenni a hotel éttermébe, ahol még együtt volt az egész fiatalság. Két urat felhívott magával segédekül és azután nyomban ott az édes találkozó helyén megtörtént a fegyveres találkozó, kardpárbaj, a lovagiasság legszigorúbb szabályai szerint. A hódító fiatal úr egy jókora vágást kapott a képén keresztül és évekig hordani fogja a nyomát, bizonyságául annak, hogy a színpadi emlékek mégse mindig édesek, sőt néha fájnak is."

(Ország-Világ, 1887/13. 231-232. o)

Kép a vívó leányokról (ugyancsak az Ország-Világból):

*=a bemutatón fellépők többnyire színinövendékek voltak, nem csak itt, hanem más női vívásbemutatót, de ennek nem feltétlenül az volt az oka, hogy csak ők tanultak vívni, hanem az is, hogy ők vállalták a közönség előtti fellépést.

[pszeudoertelmisegi]

A községi iratok és a szépirodalom között vékony a határ:

…./1949. Ősi nagyközség elöljáróságától

Tárgy: Kardos nevű tenyészkan leselejtezése

A Kardos nevű 2 éves tenyészkan többszöri sikertelen fedeztetés miatt selejtezésre javasolt.

Aláírás

Körállatorvos

Aláírás

Községi jegyző

[pszeudoertelmisegi]

❤️