rememberme15blog - Tumblr blog

[rememberme15blog]

Nem fogsz lehorgonyozni a szívem közepén.. ugye??! Te is csak egy átutazó vagy.. igaz?!?

[rememberme15blog]

Magamban hordozom a fájdalom 1000 oldalát. Újra és újra belepusztulok..

Belepusztulok a múltamba, belepusztulok a jelenembe. Tegyem ezt a jövőmmel is?!

[rememberme15blog]

Ki fogja kimondani a mindent véget vető "VISZLÁT"-ot?

Te, vagy én?

[rememberme15blog]

Állandóan olyan érzésem van, mintha lemaradnék valamiről. Mintha lemaradnék a saját életemről...

[rememberme15blog]

... és a hallgatása volt az, ami választ adott az összes kérdésemre.

[rememberme15blog]

Szorít a mellkasom. Fáj. Nem kapok levegőt. Kiakarok futni a világból...

[rememberme15blog]

Órák óta kattogok. Nem tudok aludni. Leírnám az érzéseim, próbálom megfogalmazni, de nem megy. Egyik szó sem adja vissza azt, ami most a szívemben zajlik. Igen... a szívemben. Mert éjszaka, mikor senki sem lát, megengedem neki, hogy átvegye az irányítást az eszem felett. Majd elég lesz reggel józanésszel gondolkodni...

[rememberme15blog]

Én nyújtom a vigaszt, miközben magam is fuldoklom.

[rememberme15blog]

Hányszor tud egy 🖤 összetörni?

Miért van az, hogy én annyiszor "már túl vagyok rajtad", de igazából meg egyszer sem!?

Mi ez az érzés? Saját magunknak miért hazudunk?

Ó mondd, miért??? Miért törsz még mindig össze?? Mikor lesz már vége???

[rememberme15blog]

Csak remélni tudom, hogy elég vagyok neki; s nem pedig túl sok, vagy túl kevés.

[rememberme15blog]

A kérdés csak az, hogy látjuk-e még egymásban azt, amit más lát bennünk!?

[rememberme15blog]

Szívem annyiszor törik szilánkosra, ahányszor látlak.

És nem; nem lett jobb "idővel" sem.

[rememberme15blog]

Arcod elmémbe hímzem.

[rememberme15blog]

Ez már csak egy utolsó utáni elcseszett próbálkozás.

[rememberme15blog]

Itt van ez a fal közöttünk. Te lehet, hogy korlátként fogod fel, nekem viszont védelem.

[rememberme15blog]

Néha úgy érzem, hogy nem bír már el többet a szívem.

Mostanában úgy érzem, hogy már nagyon tele van... sajnos fájdalommal.

Olykor úgy érzem, hogy tényleg bele tud halni

és úgy érzem, most nem fogom tudni összerakni.

[rememberme15blog]

Először TE törtél össze, majd utánad a következmények.