Bp.-től nem messze….de mégis…..vagy talán egy kicsit
Lassan (oké, naggggyon lassan) érik a költözésem. (“Borsodi gyerek a nagyvárosban” címmel, 1,5 év kb. de már most agyalok)
Pesttől lehet megborulnék, de a rokonok ott élnek. Ezért jó ha elérhető távolságban vannak. (vonattal 20-25 perc, ha nem siklik ki) Munkahelyről, munkakörülményekről érdeklődöm. (jogász végzettség+ angol/orosz/jelnyelv + munkavédelmi okj+egy rahedli képzés) Ügyvédi iroda nem játszik! Főleg Vác, Szentendre, Göd, Gyömrő, Gödöllő stb. (Lehet ajánlani!) Mennyire élhető a város? Ha ott éltek/éltetek szeretitek/szerettétek? Szórakozási lehetőség? Színház? Köszi a helpet!
Kitaszítás
Az Ideiglenens Nemzeti Kormány 1945. december 29-én jelentette meg és léptette hatályba a németek kitelepítéséről szóló rendelét. Ez utóbbi kitelepítésre kötelezte mindazokat, akik az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy német anyanyelvűnek vallották magukat, továbbá akik tagjai voltak a Volksbundnak, vagy a Fegyveres SS-nek. A kitelepítési rendelet végrehajtásában a Belügyminisztérium korlátlan hatalmat kapott. A falusi elöljáróságok a Belügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott adatok alapján állítottak össze listáikat, amelyeket aztán kifüggesztettek. Az ötnapos fellebbezési határidő lejárta után meghozták a végleges határozatot. A kitelepítési kormánymegbízottak csak a belügyminiszternek feleltek, és nem vették figyelembe a helyi hatóságok kifogásait sem. Nagy elégedetlenséget váltott ki, hogy az SS-be 1944-ben kényszersorozottakat hasonlóan bírálták el, mint az 1942-1943-ban önként belépőket. Előfordult, hogy valamely családtag Volksbund-tagsága miatt az egész családot büntették. Az első áttelepülő csoportot 1946. januárjában vagonírozták be Budaörsön. Hat héten belül Budaörsről összesen hét transzport indult útnak Németországba. 1946. nyaráig Magyarországról közel 110 000 személyt telepítettek ki. 1948. júniusáig a kitelepítettek és elüldözöttek száma meghaladta a 200 ezret.
Településlista
A Szovjetunióba hurcolt magyarországi németek és a Németország nyugati és szovjet zónáiba kitelepítettek száma településenként.
Forrás: A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2004, pp. 306-331 old.; Zielbauer györgy: magyar polgári lakosok deportálása és hadifogsága 1945-1948, In.Történelmi Szemle, 1989. 3-4 szám, 270-291 old.
Módosult a vasúti menetrend Budapest-Újszász-Szolnok vonalon
A Budapest–Újszász–Szolnok vonalon január 22-én és 23-án Maglód és Gyömrő között a vonatok csak az egyik vágányon közlekedhetnek, mert a vasúti forgalomra veszélyes növényzet gyérítését végzik. Ezért néhány vonat módosított menetrend szerint közlekedik
(more…)
Professzionális, prémium minőségű autó- és jármű-kozmetikai termékek megfizethető áron!Évekkel ezelőtt elsőként hoztuk be az RR Customs termékeit Magyarországra és azóta folyamatosan fejlődünk.Több ezer elégedett ügyfél kiszolgálását követően, üzletpolitikánk és elhivatottságunk miatt is bízunk a további sikerekben.Amit nyújtunk:- szakmai tanácsadás,- oktatás,- valós raktárkészlet,- több éves szakmai tapasztalat,- gyors és rugalmas ügyfélszolgálat.A legjobb ár-érték arányú termékek Magyarországon. #rrcustoms #autókozmetika #autóápolás #tisztítószer #autómosó #járműápolás #rrc #járműkozmetika #rrtuning #tisztító #cleaner #remover #eltávolító#customshungary #carcosmeticshttps://www.rrtuning.hu/
Ez klasszik az a baleset, ahol kurva nehéz megmondani, hogy ki a felelős, mondjuk a bíróság nyilván a leghülyébbek teljes magabiztosságával fog ítélkezni.
és egyszer csak azt veszem észre, mintha magamat hallanám, ahogy rentelek a kelet-pesti és azon túl állapotokon.*
Előtte rajzocska, mit is ért Erdei Pestvidék név alatt:
“Pestvidék nagykiterjedésű (760.000 kat. hold) és népes (448.000 lélek) területe nem egyöntetű vidék. A monor-ceglédi vonaltól északra a Cserhát-Mátra és Bükk lankái húzódnak s rajtuk aprófalvas, nagyrészben törökelőtti eredetű település helyezkedik el: egészben a magyar felvidék pitvara ez a rész; délfelé pedig a jellegzetes duna-tiszaközi alföldi táj terül el, homokbuckákkal, szikes tavakkal és törökutáni nagyfalvas, tanyás településsel. Mégis a két táj azonos sorsra jutott: Budapest árnyékolja be egyformán az életüket.
A félkörhöz hasonlítható terület legyezőszerűen övezi Budapestet. Kilenc vasútvonal fut sugarasan a főváros felé s ebből a kilencből hat kettősvágányú; s még több az országút: összesen tizenkettő, melyekből hat elsőrendűen kiépített fővonal. De a kisebb utak is s a falvak utcái úgy fordulnak Budapest irányába, mint a vaspálcikák a mágnes felé. S amit a külső keretek mutatnak, annak megfelelő a társadalom egész élete: Budapest határozza meg elsősorban.
A főváros az ország távolabbi környékét csak egy-egy szálon köti magához, csak a fővonalak futnak be hozzá, Pestvidékről minden út Budapestre vezet. A közigazgatás és törvénykezés minden ágában már másodfokon is a fővárosba visznek az ügyek. Csak járási székhelyek, járásbíróság s néhány adóhivatal van helyben, megyeszékhely és minden egyéb igazgatási központ Budapesten. A gazdasági összekapcsolódás pedig 100%-os. Ez a vidék Budapest piacára termel: termelésének legkisebb szervezeti egységeit is ez a viszony szabja meg s ugyanez írja elő a termelés ágait is. Pestvidék beszerzési piaca természetesen ugyancsak Budapest. Teljes a kultúrközlekedés is: iskolába, előadásokra, színházba Budapestre járnak Pestvidékről, a budapesti napilapok abban az órában olvashatók, amelyben Budapest határát elhagyták; éppen ezért nem is alakulnak ki komoly helyi orgánumok.
Minden összefüggés összefut abban a meghatározásban, hogy Pestvidéknek Budapest a városa. Az ország többi részei csak másod- vagy harmadfokon kapcsolódnak a fővároshoz, Pestvidék közvetlenül és elsőfokon. Ezért nem is keletkezhetett más város e 60 km-es körzeten belül.* A járási székhelyek mind kisded városkák vagy éppen falvak. Ráckeve, Alsódabas, Gyömrő, Monor, Nagykáta tisztára falvak, még csak mezővárosoknak sem mondhatók. Gödöllő ahogy királyi nyaralóhely volt ezelőtt, úgy nyaralóhelye most is Budapestnek, de nem önálló város. Egyedül Aszód és Vác városi központjai úgy félig-meddig egy-egy vidéknek, részint a Budapesttől való távolság, részint központi fekvésük révén. Aszód nem volt igazi város soha, Vác pedig csak volt, abban az időben, amikor még Pesttel konkurrált.
Minden összetartozandóság ellenére azonban nem ennek a vidéknek a városa Budapest. Nem Pestvidék szülte Budapestet, de még Pestet sem, hanem egy ország nevelte a fővárosát naggyá s úgy került a megnőtt városnak az árnyékába Pestvidék. Az európai városok mintaképei, a délnémet és svájci városok mind egy-egy szűkebb vidék erői által jöttek létre s legföljebb később járultak növekedésükhöz országos erők. Kezdetben piachelyek, iskolavárosok vagy erődítmények voltak, melyeket a környék népe gondozott a saját termékeinek értékesítésére, saját kultúrája emelése és saját védelme végett. München pl. már régóta ilyen város volt, amikor a bajor fejedelmek egy ország energiáit vezették bele. Budapest nem így keletkezett. A vízparti német falu-városka nagyon szűk körnek volt a centruma s a pestvidéki városépítő erők nem úgy indultak, hogy nagyvárost hozzanak létre.
Budapestet szűkebb vidékének a megkerülésével alapította a reformkorszak országos lendülete és építette ki a kiegyezés utáni kapitalizálódó korszak. A várossá fejlődés idején Pestvidék még embert és anyagot sem tudott az elvárható arányban szállítani; csak tűrte, hogy nagyváros épüljön a feje fölé és azon vette észre magát, hogy árnyékba került. Budapest pedig - mely nem szűkebb vidékéből nőtt ki, nem helyi ízek sűrűsödéséből, nem hosszabb-rövidebb történelem lerakódása során - maga sem kereste a kapcsolódást a vidékével. Egy elképzelt birodalom arányaihoz és szükségleteihez kívánt igazodni s erőit is erről, a birodalomnak hitt területről merítette. Lenézte és leigázta a környékét. A környék, ha már kiesett a várost szülő és nevelő szerepből, legalább kiszolgáló vidék akart lenni s úgy ahogy fölzárkózott Budapest mögé. Idomult hozzá s karjai közé futott, ha szükségletei támadtak. A távoli erőkből hirtelen nőtt város s a mostoha sors után nehezen fölemelkedő vidék: minden technikus összekapcsolódás és minden igyekezet ellenére két külön világ. Ahhoz, hogy összeforrjanak, mindkettőnek igen-igen komolyan át kellene formálódnia.
Nagy-Budapest határain belül, ha szörnyűködnie kell is szüntelen, még civilizációnak a szagát érzi az ember, de mikor kívül ér rajtuk, hamarosan pusztai szél csapja meg. Ha délfelé indul, Soroksárnál még ragyogó európai agrikultúrát és gondosan tiszta falut talál, de Kiskunlacházánál már nádtető és leigázatlan mezők veszik át az uralmat, Kunszentmiklósnál mocsár, szik, vízállás és kopasz mezőség fogadja a meglepett utast: ez már Ázsia s a raffinált budapesti zsivajt vízimadarak szava váltja föl, a duzzadó városi jólét és a komplikált városi szegénység helyén pedig rideg gazdamód és még ridegebb zsellérnyomorúság ásít. Keleti vonalakon még annyira sem kell menni. Ócsán és Alsódabason már olyan parasztokat szemlélhet az ember, akiknek termelése nem sokkal elébbvaló, mint egy századdal ezelőtt. S ha Gödöllő felé igyekszünk kifelé Budapest köréből, Aszód után már alig érintett parasztfalvakat lelünk. Turán, Boldogon színes paraszti viseletben járnak az emberek és paraszti világképük minden zavaró hatás ellenére sem rendült meg.
Pestvidékre árnyékként borul Budapest közelsége, de egymáshoz való viszonyuk végelemzésben sokkal komplikáltabb, semhogy ilyesféle hasonlítás kifejezhetné. Egy primitív civilizáltságú paraszti vidék indult itt el 1700 körül a fejlődés útján. Magára hagyva bizonyára eljutott volna ezidőre odáig, ahol ma a Három Város van: kifejlesztett volna néhány centrumot és a maga módján polgárosodott volna. E helyett az történt, hogy rajtakívül álló erőkre támaszkodva egy nagy város épült a centrumába, s a magasfokú civilizáció s a pezsgő kultúrélet, melyet a nagyváros teremtett, befejezett tények elé állította vidékét. Az nem tehetett mást, mint behódolt. Hozzáidomult a város szükségleteihez, bekapcsolódott a város által kínált civilizációba és kultúrába. Ahol valami ok miatt kiesett egy-egy rész e fejlődésből, az végkép kiesett és Ázsiának marad, ha maga nem segít magán.
Nem újság az ilyen jelenség Magyarhonban. Van néhány tornyunk jól-rosszul megépítve s körülötte egy-egy kis udvar, de azontúl pusztaság, amelyre nem sok ügyet vet a torony és udvara.