#Habsburg György

[roehenstart]

Clotilde, Countess Palatine of Hungary. By György Vastagh.

Clotilde was the eldest daughter of Prince Augustus of Saxe-Coburg-Gotha and his wife, Princess Clementine of Orleans. Her younger brother was the future Tsar Ferdinand I of Bulgaria.

[szabadpecsofficial]

Korinek László jogászprofesszor az idei Tüke-díjas

Korinek László jogászprofesszor az idei Tüke-díjas

A pécsi Dóm Kőtárban adták át, idén is január 21-én a pécsi elismerést a Magyarok Kenyere program ötletadó-alapítójának.

Mária Terézia ugyanis több, mint negyvenéves uralkodásának utolsó évében, 1780. január 21-én emeltette városi rangra Pécset. Ezért adja át a díjat évről évre Habsburg György, a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke.

Korinek László kriminológus, egyetemi tanár a…

[theodoreangelos]

Paintings in the Painting and Board Chambers of the Hungarian Academy of Sciences (Magyar Tudományos Akadémia, MTA):

Johann Ender: From Darkness, the Light – Borura derü! (1831): Allegory of the Hungarian Academy of Sciences – A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája)

Paintings in the Presidential Council Chamber (Elnöki tanácsterem)

Friedrich von Amerling: István Széchenyi (1836)

Gyula Benczúr: Archduke Rudolf Habsburg (1891)

Miklós Barabás: György Károlyi (1878) and others

[seggarckollekcio]

Telex: A Debreceni Egyetem hallgat Putyin elnök díszpolgári címéről, de a díjazottak névsorában nincs ott az orosz elnök neve

Nem válaszolt Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Telexnek arra a kérdésére, hogy kezdeményezik-e Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetemi díszpolgári címének visszavonását. Lapunk azután érdeklődött az egyetem rektoránál, hogy Putyin elnök döntése nyomán Oroszország csütörtökön támadást indított Ukrajna ellen, az orosz seregek mélyen behatoltak a hazánkkal határos országba, és a katonai agressziónak az ukrán elnök közlése szerint csak az első napon 137 halálos áldozata volt, köztük sok civil is.

A Debreceni Egyetemen 2017 nyarán, Szilvássy rektor előterjesztésére, a szenátus döntésével kapta meg Vlagyimir Putyin a Civis Honoris Causa elismerést, vagyis az egyetemi díszpolgári címet. Ez a díj olyan magyar vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem jó hírnevének az erősítését – olvasható az egyetem erről szóló 2017-es közleményében. Putyin elnök előtt mások mellett Habsburg György és Rudolf Schuster volt szlovák államfő lett az egyetem díszpolgára – írta akkor a dehir.hu.

Lapunk most azzal a kérdéssel fordult a rektorhoz, hogy kezdeményezte-e a cím megvonását szenátusi tag, tanszékek vagy egyetemi oktatók, felmerült-e az annak idején a díjra jelölő rektorban a visszavonás gondolata. Azt is megkérdeztük, hogy mik a jogi lépések egy ilyen cím visszavonása során, arról ki és milyen eljárás során dönthet. Kértük, hogy a kérdéseinkre pénteken délután 4 óráig kapjunk választ – valószínűsítve, hogy ezt követően hétfő reggelig már úgysem foglalkozna ezzel senki. A határidőre semmilyen reakciót nem kaptunk – leszámítva azt, hogy amikor telefonon érdeklődtünk az egyetem sajtóirodájának, azt mondták, nem ez a sajtómegkeresések módja, küldjük el kérdéseinket írásban – ezt két felületen is megtettük –, és amikor jeleztük, hogy péntek délutánig várunk választ, hozzátették, hogy nagyon sok megkeresést kapnak.

Figyelemreméltó egyébként, hogy az egyetem honlapján a Civis Honoris Causa díjasok között nem szerepel Vlagyimir Putyin neve – bár ha hinni lehet az oldal frissítési adatainak, nem most törölték, hanem már 2021 augusztusában sem volt ott.Sőt, az egyetem jelenlegi honlapján a „Putyin” névre keresve egyáltalán nem kapunk találatot. Ennek persze a korábbi honlapról (ami az https://old.unideb.hu/) mostanira (https://unideb.hu/) átálláskor történt adatvesztés vagy más technikai hiba is lehet az oka, mert a régi honlap keresőjébe beírva három találat is van az orosz elnök nevére. A díszpolgárok névsorában azonban a régi változatban sem találtuk Vlagyimir Putyint.

Az orosz elnöknek díszpolgári címet javasló Szilvássy Zoltán egyébként különlegesen érdekes és színes figurája a hazai egyetemi életnek. Még 2013-ban került a Debreceni Egyetem élére, Balog Zoltán, akkor emberminiszter annak ellenére javasolta őt rektornak, hogy kinevezését az egyetem szenátusa nem támogatta (kétkörös szavazás volt, az elsőben három jelölt közül a legkevesebb szavazatot kapta, a másodikban Paragh György, az egyetem orvostudományi centrumának vezetője a 74-ből 49 szavazatot kapott, Szilvássy csak 24-et). Miután Áder János a második Orbán-kormány első politikai kinevezettjeként az egyetem élére helyezte, a rektor belekezdett, hogy lerója háláját.

Ennek számos, a tudománypolitika határán messze túlnyúló lépése volt. Így például segített professzori címhez juttatni a kormány által gründolt Testnevelési Egyetem élére kiszemelt Mocsai Lajost azzal, hogy az egyetem díszdoktori címet adományozott neki. Az egyetem vezetése kiállt a kormány mellett a CEU-ügyben is, a magyar felsőoktatásban és tudományos közéletben szinte egyedülálló módon. De az igazán nagy vihart kavart döntése Putyin elnök kitüntetése volt, annak nyomán akkora volt a felháborodás, hogy az egyetem Facebook-oldaláról augusztus végén el kellett távolítani az értékelés funkciót, mert több százan adtak egyes osztályzatot az intézménynek. Az ügy miatt az egyetemen etikai bizottsági vizsgálat is indult, de végül érdemi eljárás nélkül lezárult.

Szilvássy rektor utolsó olyan akciója, aminek országos híre ment, pont egy éve történt. Akkor az egyetem modellváltása ellen tiltakozó huszonegy professzort nemes egyszerűséggel lekommunistázta, mondván, azok az emberek „politikai kötelezettségüknek tettek eleget”; illetve az RTL Klubnak azt is nyilatkozta: „őket valamennyiüket a Magyar Szocialista Munkáspárt és utódpártja tagjai között lehet megtalálni”.

Szia, Zolibácsi, lehetnél ruhatáros a klubbunkban

[budapestbug]

Saint kings, suzerains and an archangel – Millenium Monument in Hero’s Square of Budapest Popular and widespread belief, that the Millenium Monument on the Heroe’s Square of Budapest was built for the Millenium Celebrations in 1896, when Hungary celebrated the 1000th anniversary that its ancestors found a place to settle down in the Carpathian Basin. In fact, only the decision, that a monument must be erected here was enacted during the celebrations (similarly, monuments were decided to be built on all the notable places of the historical Hungary connected to the events of the conquest and state-foundation, like Ópusztaszer, Verecke-pass and Mukachevo). The centerpiece of the Millennium Monument is the triumphal column that rises to a height of thirty-six meters (118 ft) above Heroe’s Square. At the top of the column stands a statue of archangel Gabriel, holding a crown in his right hand, and a patriarchal cross in this left. According to legend the archangel appeared to the Pope of that time, to advise to saned a crown to Hungary. The legend symbolize, who Hungary became a christian kingdom in 1000. At the base the column is surrounded by seven equestrian statues of ferocious looking warriors. The statues depict the Magyar chieftains who, led by Prince Árpád, settled their people in the area now known as Hungary. The 38 m high Corinthian column – which dominates the square today – was stood up only in 1901, while the colonnades behind were placed between 1901 and 1931. The square, as we see today was built for 30 years. The statue of archangel Gabriel on the top of the central column, and the equastrian statues of the chieftains of the seven founder tribes of the country around it are the works of György Zala. The composition won Grand Prix on the World Exhibition held in Paris in 1900 and as the first piece of the Millenium Monument was erected in Heroe’s Square Budapest in 1901. Two majestic quadrant colonnades serve as a backdrop for the Millennium Column. Between the colonnade’s Corinthian columns stand statues of fourteen of the most prominent figures in Hungary’s history, starting with King Stephen I on the left and ending with Lajos Kossuth on the right. Below each statue is a relief that depicts a historic scene related to the respective figure: kings, suzerains and heroes look down on us. Originally the right side colonnade gave home to Habsburg emperors and empresses, as at the time of the monument’s building Hungary was part of the Austrian-Hungarian Monarchy. Today we see the figure of John Hunyadi, Corvinus Matthias – one of the biggest kings of Hungary in the 15th century-, István Bocskai, Gábor Bethlen, Imre Thököly, Ferenc Rákóczi II and Lajos Kossuth, who were all leaders and heroes of several revolutions againts the Austrian rule here. In the lefthand colonnade the statues – Saint Stephen- founder of the christian Kingdom of Hungary, Saint Ladislaus, King Coloman, Kind Andrew II- the Hungarian crusader king, King Béla IV, Anjou Charles Robert – who established the first royal towns and minted firstly Hungarian forint in golden coins, and Luis the Great, founder of the first Hungarian university – are the original ones. Atop the colonnades are allegorical sculptures. The biga (two-horse chariot) on the left colonnade shows a male figure holding a snake, symbol of War; the sculpture group to the left shows two figures who represent Wealth and Labor. On the right colonnade stands another biga with the figure of Peace; at the other end is a sculpture group with two figures representing Knowledge and Glory. http://www.budapestdaytrips.com/highlights-of-budapest-bud…/

[austrohungarianwriteblr]

Side Character (re) Introduction: György Kiraly

Age: 47

Full Name: György Sandor Kiraly

Gender: Old Man

Sexual Orientation: Could never love anyone other than his beautiful late wife Anna

Nationality: Hungarian and proud of it to the point where it’s almost a problem

Occupation: Former revolutionary, current curmudgeon

Various Alignments: Aries, Chaotic Neutral, INFJ

Likes: Patriotism, his four beautiful children, cooking, reading the newspaper and complaining about it

Dislikes: The Habsburgs, snobbery, tasteless beer, languages that aren’t Hungarian, troubles with his lungs

Tag list (ask to be +/-):

@writingonesdreams, @booksnotbookies, @ren-c-leyn, @kiesinger, @ella-writes-words, @fields-of-ink, @halleiswriting

[fovarosiblog]

A Habsburg-szobrok

A Hősök teréről írok éppen, és a milleniumi emlékmű szobrainak cseréjénél elég hiányos az infóm...

Az megvan, hogy a Habsburg szobrok helyére a ma is láható szobrok kerültek (Mátyás után kezdve), de hogy az eltávolított szobroknak mi lett a sorsa, az elég hiányos...

A Habsburg uralkodók szobrait Mátyás király szobra után eredetileg I. Ferdinánd szobra következett (Margó Ede, 1905). Ezt a szobrot 1945-ben eltávolították, de a magyar állam tulajdonában maradt. Érdekesség, hogy 2010-ben németországi Pfullingenben készült róla egy másolat. A szobor alatti eredeti dombormű (Zala György, 1909), amely az egri vár védelmét ábrázolta, ma is megvan, 1965 óta az egri vár igazgatósági épületének falán látható. Mellette, Bethlen szobra helyén eredetileg III. Károly szobra állt (Telcs Ede, 1912), alatta Zala György domborműve a zentai csatát ábrázolta. Thököly szobra helyén Mária Terézia szobra állt (Zala György, 1911), és ez ma is látható: 2002-ben restaurálták, és 2011 óta a gödöllői kastély kertjében látható. Zala György eredeti domborművének felirata ez volt: "Vitam et sanguinem pro rege nostra Maria Theresia." II. Rákóczi Ferenc szobra helyén II. Lipót szobra állt (Füredi Richárd, 1905), ez azonban a II. világháborúban megsemmisült. Az alatta levő domborművet, amelynek felirata "A szentkorona hazahozatala 1791" volt, 1945-ben lebontották. Kossuth helyén, az utolsó helyen I. Ferenc József szobra állt, két változatban is. Az első változatot (Zala György, 1906) ugyanis 1918-19-ben összetörték. Helyére újabb változatot készített Zala, más öltözékben ábrázolva a császári és királyi uralkodót. Ezt 1945-ben eltávolították. A dombormű, amelynek felirata "I. FERENC JÓZSEF koronázása 1867.VII.8." volt, 1945 után raktárba került. (Érdekesség, hogy Deák Ferenc nem vett rész a koronázási szertartáson.)

Illetve ezt találtam még Wikipedián : “2006-ban Ferenc József, III. Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.” Hol lehetnek most ezek a szobrok? Tényleg felállítják őket valamikor valahol? 

(1906-ban)

[nemzetinet]

Szélhámos Esterházy grófnő kilincsel a brit úri szalonokban

Her Imperial Highness, őcsászári felsége – a háta mögött többen csak így hívják a Londonban élő nőt, aki nyilvánosan Countess Ilona Esterházyként, Esterházy grófnőként szerepel a londoni magyar és brit arisztokrácia találkozóin, jótékonysági rendezvényein.

Az ironikus HIH megnevezés arra utal, hogy a hetvennyolc éves asszonynak elvileg magasabb fokú tiszteletadás járna, mint az angol királynőnek: a szóbeszéd és saját állítása szerint ő ugyanis Habsburg Ottó lánya, és mint császári leszármazottnak, megilletné az Imperial megnevezés is.

Nem meglepő, ha mindez túl soknak tűnik: még nemesi körökben is lehetetlen, hogy valaki egyszerre legyen egy Habsburg és egy Esterházy apa leszármazottja. Ráadásul az így törvénytelen friggyel meggyanúsított Habsburg Ottó a kérdéses időszakban, 1938-ban Ausztriában küzdött a nácik politikai terjeszkedése ellen.

Egyértelmű, hogy csaló

A Magyar Nemzet kérdésére Habsburg György, Ottó fia egyértelműen cáfolta, hogy családjuk bármilyen rokonságban állna az asszonnyal. „Hallottunk a hölgyről és a Londonban előadott meséiről. Családunknak sajnos nagy tapasztalata van olyan emberekkel kapcsolatban, akik megpróbálnak visszaélni a Habsburg névvel. Ilyenkor jogi úton próbálunk reagálni, de ez nagyon nehézkes folyamat, sok orvosi esettel találkozunk” – mesélte Habsburg György, aki ebben az ügyben is jogi válaszlépéseket tervez.

Levélben érdeklődtünk az Esterházyak hercegi és grófi ágánál is; visszajelzésük szerint senki, a Münchenben élő Esterházyak sem tudnak élő Ilona nevű grófnőről, bár a név valóban elterjedt volt családban.

http://mno.hu/

Az asszony tehát bizonyítottan jogtalanul használja a nemesi címeket, és bár sok helyen magyar grófnőként említik, információink szerint még magyarul sem tud.

Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy komoly karriert fusson be: Londonban ugyan keveset tudnak a magyar és osztrák arisztokraták családtörténetéről, annál többre tartják a jól hangzó neveket. Információink szerint a helyi elit klubokban fenntartás nélkül elhitték a több sebből vérző legendát, és jelentős összegekkel támogatták az asszony által szervezett jótékonysági célú vacsorákat, illetve alapítványait. Hogy ez mennyire jó befektetésnek számít, azt jelzi, hogy a „grófnő” több mint harminc éve él vissza az Esterházyak nevével – ez alatt

több tízezer fontos bevételt gyűjthetett fizetős jótékonysági vacsorák és alapítványok révén, belépett a valódi arisztokrácia köreibe, és magával az állítólagos apával, Habsburg Ottóval is találkozhatott.

Határozott és jó szervező

A legenda nem sokat ért volna határozott kiállás és gyors észjárás nélkül, az Esterházy Ilonáról adott személyleírások pedig egyöntetűen intelligens, vakmerő és indulatos nőt mutatnak be. A magas, testes asszony idős kora ellenére is kirobbanó formában van: gyakran jelenik meg feltűnően ódivatú ruhában, ismerősei hóbortos, de harsány jelenségként írják le – és ami a lényeg, olyan emberként, aki kiválóan ért a szervezéshez.

Ezért fogadták szívesen jelentkezését 1992-ben a magyarbarát brit képviselőket és Londonban élő magyarokat összefogó British Hungarian Societynél, ahol hamarosan átvette a titkári teendőket.

„Kezdetben remekül koordinálta a Society eseményeit, egyeztetett az előadásokról, estélyeket szervezett az olyan nívós klubokban, mint az Athenaeum. Tényleg hasznosította magát” – emlékezett vissza a kezdetekre Tarnóy Péter, az egyesület jelenlegi elnöke, aki itthon elsősorban a Jedlik Ányos Klaszter vezetőjeként ismert a médiában.

„Igazi darázsfészek”

Az elnökség és a titkárság közötti együttműködés azonban fokozatosan megromlott. Nevük elhallgatását kérő tagok szerint főleg azért, mert Ilona – már ha valóban így hívják – egyre nagyobb szerepet követelt magának, a térfoglalását bíráló tagok helyzete pedig fokozatosan ellehetetlenült a British Hungarian Societyben, sőt a civil életben is. Tudunk olyan orvos professzor „chairmanről”, vagyis elnökről, akit ismeretlen személy hivatali visszaélés vádjával jelentett fel, miután elfajuló vitába keveredett a „grófnővel”. A professzor ezután fél évig nem gyakorolhatta hivatását, míg tisztázták a vádak alól.

A konfliktusokat jól mutatja Sir Bryan Cartledge egykori brit nagykövet és egyesületi tag szerkesztőségünkhöz eljuttatott levele, amelyet 2007-ben a szervezet akkori elnökének címzett.

„Öt elnök váltotta egymást az egyesület élén, öt teljesen eltérő hátterű és stílusú vezető, de mindegyikük számára nehézkes vagy egyenesen lehetetlen volt az együttműködés Ilona Esterházyval. Volt közülük olyan, aki egyenesen darázsfészeknek nevezte a Society belső működését. Ezért is döntöttem úgy egy évvel ezelőtt, hogy felkérés ellenére sem vállalom az egyesület vezetését” –

olvasható Cartledge levelében. A konfliktus mára annyira elfajult, hogy Ilona Esterházyt információnk szerint mára szinte teljesen kizárták az egyesületi munkából, bár a szervezet honlapjához még így is hozzáférhet.

Csődeljárás, átvert főbérlők

Az asszony az egyesületi viszályoknál jóval komolyabb ügyekben is érintett lehet: jótékonysági alapítványai után befizetetlen számlák, elmaradt lakbérek maradtak, a tartozás pedig tízezer fontnál is több lehetett – legalábbis erről számolt be John Waite tényfeltáró újságíró, a BBC Face the Facts című, 1996-os műsorában. Waite szerint az előkelően viselkedő asszony olyan bagatellnek tűnő tételeket nem akart vagy nem tudott kifizetni, mint amilyen egy bútorszállító cég számlája. Ennek ellenére nagyra törő tervei voltak: a Queen Elizabeth House Trust és Newton Housing Project nevű jótékonysági szervezetek nevében pénzt gyűjtött, hogy mentálisan beteg rászorulókat helyezzen el a külön erre a célra kibérelt otthonokban.

A projektek be is indultak, a „Countess” pedig jelentős összegeket gyűjthetett be a jótékony célra; csakhogy a befizetések útját innentől nehéz volt követni. A Queen Elizabeth House Trust pénzügyeit ellenőrző könyvvizsgálók már 1980-ban arról számoltak be, hogy a „grófnő” útiköltségként használta fel a befolyó pénzek közel felét, a további költekezésről pedig nem maradtak fenn pontos adatok. Ez pedig így zajlott további tíz éven át – hangzott el a BBC műsorában.

Panaszkodtak a „grófnőre” a háztulajdonosok is, akik hiába várták a megígért bérleti díjak befizetését – állította Waite –, volt olyan főbérlő, aki 6000 fontot szeretett volna behajtani a fizetés helyett betegeit továbbköltöztető alapítványokon. 1991-ben aztán 11 ezer fontos tartozás miatt végrehajtás is indult a két karitatív szervezet ellen.

A segítség homályos útjai

A csődeljárás és az ügyeiben megjelenő cikkek később sem tántorították el az álgrófnőt az úgynevezett jótékonykodástól. Az asszony egészen a közelmúltig vezette az Ashram International nevű segélyszervezetet, és jelenleg is ügyvezetője a Prosper Mental Health Fund nevű alapítványnak; utóbbi elvileg szintén a mentálisan beteg embereket segíti, és jótékonysági ebédek során pénzt gyűjt számukra.

http://mno.hu/

A két alapítvány honlapja a dizájn alapján a kétezres évek elején készült, és úgy tűnik, azóta sem változtattak rajtuk. Az Ashram saját közlése szerint indiai, pakisztáni és afganisztáni programokat – iskolaépítést, munkaerő-fejlesztést, képzéseket – finanszírozott, de hiába kérdeztünk meg három együttműködőként említett szervezetet is: a pakisztáni De Estiqlal Lycee School és Habitat Integrated, illetve az indiai YMCA Shimoga központ sem válaszolt levelünkre, vagy már az ímél is visszapattant időközben törölt címükről.

A Prosper Mental Health Fund alapítvány működéséről, elért eredményeiről még ennyi információ sem található a neten.

http://mno.hu/

A szervezet 2015-ben egyébként két éve még 7000 fontos regisztrált nettó vagyonnal rendelkezett, míg a tavaly megszüntetett Ashram egyenlegén az elérhető publikus információk szerit 2015-ben még több mint 18 ezer font, 2014-ben közel 30 ezer font volt.

Hogy ezekkel a forrásokkal mi történt, arról nincs hír a honlapokon sem – az Ashram oldalán legfrissebb bejegyzésként egy három évvel ezelőtti Youtube-videót találtunk.

Napokkal ezelőtt levélben kerestük meg a magát Ilona Esterházynak nevező asszonyt is, és kértük, hogy valamilyen módon igazolja nemesi származását, mutassa be, hogy összegszerűen milyen célokra fordították, fordítják a Prosper Mental Health Fund és az Ashram International számlájára érkező pénzeket. Válasz eddig nem érkezett kérdéseinkre, ha a „grófnő” reagál, frissítjük cikkünket.

    Szélhámos Esterházy grófnő kilincsel a brit úri szalonokban a Nemzeti.net-en jelent meg,

[eugeniovonsavoy]

Egyébként tényleg érdekelne az az excel. A kettős honfoglalás játszik-e? Hunyadi János hányat számít és milyen helytállt/nem helytállt aránnyal? Dózsa György honvédő háborúzott-e? Erdély és a királyi Mo. külön számít-e vagy együtt? Ha csak Erdély, mi van a Zrínyiekkel (többek közt..)? Ha mindkettő, akkor Bocskai, Bethlen, a Rákócziak és Thököly Habsburg-ellenes hadjárataival mi a szitu?? 1956-ban győztünk-e (Schmidt Mária szerint igen)? És végül a legfontosabb; legyőztük-e 2015-ben a nagyfaszú négereket, ha Berlinig jutottak az arabok?!

[plumsworld]

Régi márciusok emléke kísért

Kamaszkorom kedvenc nemzeti ünnepe március 15. volt. Talán azért is, mert hivatalosan nem volt nemzeti ünnep, munkaszüneti nap sem volt, iskolába ugyan elvárás volt kokárdában menni, de nem szerették, ha túl nagy, nemigen szerették, ha az ember túl közel lófrált a Petőfi- szoborhoz, az Örökmécseshez vagy a Bem-szoborhoz. Az úgynevezett Három tavasz ünnepével próbálták meg semlegesíteni - márminthogy egy ív lenne március 15., március 21. (fiatalabbak kedvéért: a Tanácsköztársaság kikiáltása) és április 4. (a Felszabadulás ünnepe, ahogy akkor mondták). Abban a kádári szürkeségben a nyolcvanas években jól esett tüntetni, lerakni virágokat, valamennyire még békésebb március 15-én is tiltakozónak képzelni vagy talán tudni magunkat. Kevéssé reflektálni arra, hogy kinek mekkora kokárdája van, kinek milyen népi szőttes táskája vagy fekete öltönye - ki helyezi a hangsúlyt elsősorban március 15. polgári demokratikus tartalmára ki pedig elsősorban függetlenségi tartalmára, s kiben van valahol egyensúlyban a kettő. De egészen biztosan úgy éltem meg március 15-ét akkor, mint egy szikrányi forradalmi eseményt, egy napot, amely megváltoztatta a világot. Aztán március 15. központi jelentősége némileg elkezdett csökkenni számomra. Nem azért, mintha nem gondolnám fontosnak a tartalmát - hanem azért, mert március 15. kontextusa értékelődött fel bennem. A reform-országgyűlések két évtizednyi sorozata, amelynek során hazánk akkori legnagyobb politikai elméi próbálták meghatározni az ország jövendő útját, lefektetni a modern Magyarország alapjait. Kétségtelen, hogy ennek a korszaknak a szereplőit idealizáljuk, de mégiscsak páratlanul elhivatott generáció volt ez, bizonyos értelemben valóban nem termelt ki a magyar politikai még egy ilyen generációt. Ettől az idealizálástól hajlamosak vagyunk távolról úgy látni vagy úgy gondolni, mintha itt valami példátlan nemzeti egység valósult volna meg, mintha ezek az emberek egyek lettek volna a célban, egyek a módszerekben. Miközben persze tudjuk, hogy mást gondolt az arisztokrata Széchenyi, mást a szintén arisztokrata Batthyány vagy Wesselényi, mást a centralista Eötvös és Szalay, mást Kossuth. Amit nem szabad elfelejteni, hogy hosszas intellektuális és országgyűlési küzdelem fejlesztette ki azt a gondolati keretet, határozta meg azokat a szavakat, amelyek készen álltak március 15-én az ifjak számára. Nem kizárólag március 15-ből, a Nemzeti Múzeum soha nem volt lépcsőjéből, a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatásából, nem Heckenast Gusztáv segítő súgásából, hogy foglalják le a nyomdagépet lett, március 15-ből 1848, hanem mindabból, ami felhalmozódott 1825 óta. Ezekből és március 15-ből együtt lettek az áprilisi törvények, amelyek radikálisan új alapra helyezték Magyarországot. Egyébként a Habsburg Birodalmon belül, és ezt Jellasics támadásáig senkinek nemigen állt szándékában bolygatnia - sőt, többen éppen ettől, hogy a magyar és a Habsburg-lojalitás feloldhatatlan konfliktusba került, hasonlottak meg és váltak le a forradalom útjáról. Ha szabad annyi aktualizálást: számomra most éppen a gondolat, a merész politikai vízió hiányzik az ellenzéki politizálásból. Igen, a Momentumnak van választási programja, van EP-választási programja, van büszkeség Budapest-víziónk is - de ha az össz-ellenzéki ajánlatot nézzük, a közös lista ötletén kívül nincs gondolat, nincs vízió, hogy - mi legyen akkor, amikor már nem Fidesz van - hogyan fogunk tudni oda elérni - mit kell ahhoz most tennünk. Enélkül a politikai vízió nélkül, a saját reformkorunk nélkül, a politikai nyelv meghódítása nélkül nagyon nehéz lesz győzelmet elérni és utána működőképes országot csinálni. És ehhez nem elég az, ha ünnepi beszédekbe beleszövünk reformkori idolok más szövegkörnyezetben, más politikai helyzetben elhangzott vagy papírra vetett szavai közül vett jól hangzó idézeteket. A saját korunk lényegileg más - a saját gondolkodóinknak, saját politikusainknak kell a saját korunkhoz és helyzetünkhöz illő gondolatainkat kitermelniük. És ebben nem sokat segít a teljes ellenzéki térfélen érzékelhető értelmiségellenesség sem. És ha már kamaszkor, ha már nyolcvanas évek. Tegnap elmentünk a Blinken OSA archívumba, ahol a Fekete Doboz tudosítását vetítették az 1989. március 15-i megemlékezésről. Amit Szilágyi Saci Sándor koreografált, amelyen Cserhalmi György mondta el az aktuális 12 pontot (valószínűleg élete legnagyobb szerepében), Csengey Dénes (MDF) foglalta le a magyar televíziót ("Nem kell tőlünk félteni a televíziót, nagyon fogunk vigyázni rá, mert a miénk!"), majd a Kossuth téren Orbán Viktor (Fidesz) és Kis János (SzDSz) mondott beszédet. Én akkor nem voltam ott, azt hiszem, pont Pécsen éltem, Luca pont négy hónapos volt, lusta voltam utazni, barátaim voltak ott sokan, ebből kicsit olyan lett, mintha én is ott lettem volna. De megdöbbentő volt nézni a filmen, hogy kicsit másfajta ruhákban, mobiltelefonok nélkül, de ugyanolyan testtartásban, ugyanazokon az útvonalakon, ugyanazokat a dolgokat skandálva (demokráciát, pl) vonulunk most is, mint harminc éve. Az örök visszatérés. Nem mondom, hogy nem változott közben semmi, hiszen mégiscsak volt közben néhány jó évünk, de kormányzat és társadalom viszonyát, a népszuverenitás érvényesülését tekintve nagyon hasonló helyen járunk, mint ahol jártunk 1989-ben. Az idióta tekintettel tapsoló Deutsch Tamás előtt Orbán olyan megsemmisítő kritikát mondott az éppen fennállóról, amelynek csaknem minden szavát elmondhatná ma is a saját rendszere elleni kritikaként. Nem tudok a mai március 15-én nem arra gondolni, hogy mi mindent árult már el ez az ember és mi mindent fog még. Addig is megyek ki a Ligetbe Momentumos piknikre. Társasjáték, beszélgetés, könnyedség, barátkozás. Utána pedig délután tüntetés. Gyertek, emlékezzünk együtt. (alább, kommentekben az események és a film linkje is.) (a fotó forrása: Nagy Piroska képei, holvoltal.reblog.hu - azt hozzá kell tenni, hogy ez a kép 1988. március 15-én készült, nem pedig a hivatkozott 1989-esen.)

Kerpel-Fronius Gábor 

[tobbpenztazembereknek]

1564. július 25-én hunyt el I. Ferdinánd magyar király és 1556-tól német-római császár, az újkori Magyarország első Habsburg uralkodója. A spanyol származású Ferdinánd regnálásának időszaka a török elleni küzdelem és a három részre szakadt magyar állam egyesítésének jegyében telt el, miközben kiépült a királyi Magyarország végvári rendszere és közigazgatása.Ferdinánd I. Fülöp kasztíliai király és I. (Őrült) Johanna királynő (ur. 1504-1555) második fia volt, aki spanyol földön, az Alcalá de Henáres-i királyi rezidencián látta meg a napvilágot, 1503-ban. A herceg gyermekéveit túlnyomó részét családjától elszakítva töltötte, miután apja, a későbbi I. Fülöp (ur. 1504-1506) ekkor még mint trónörökös Németalföldet kormányozta, és maga mellett tartotta Ferdinánd bátyját, Károlyt is. Fülöp és Johanna Kasztíliai Izabella (ur. 1474-1504) halála után, 1504-ben ülhetett Kasztília trónjára, de két év múlva a férj életét vesztette, és Johanna apja, II. Ferdinánd aragóniai király (ur. 1479-1516) ragadta magához a hatalmat. Mivel Károly herceg Németalföldön maradt, Johanna támogatói Ferdinándot akarták trónra ültetni nagyapja ellenében, így a későbbi magyar király gyermekkorát gyakorlatilag politikai túszként töltötte az aragóniai udvarban, miközben őrültnek nyilvánított anyját Burgosba zárták.Miután 1516-ban II. Ferdinánd meghalt, a fiatal főherceg Károly spanyolországi uralmát támogatta, cserében 18 évesen megkapta –V. Károly néven császárrá koronázott testvérétől (ur. 1519-1556) az Osztrák Örökös Tartományok irányítását. Ferdinánd az 1515-ös Habsburg-Jagelló házassági szerződés révén hamarosan közel került a magyar trónhoz is, 1521-ben ugyanis feleségül vette Jagelló Annát. Miután Ferdinánd sógora, II. Lajos (ur. 1516-1526) életét vesztette a tragikus mohácsi csatában, a főherceg trónkövetelőként lépett fel, és 1526 decemberében egy csonka országgyűlés döntését követően meg is szerezte a királyi címet.Az osztrák főherceg uralma azonban nem állt biztos alapokon, a köznemesség vezetésével ugyanis a rákosi végzésre hivatkozva (ebben a rendek megfogadták, hogy nem választanak idegen királyt) 1526 novemberében megkoronázták Szapolyai János (ur. 1526-1540) erdélyi vajdát. Miután Perényi Péter koronaőr 1527 során átállt Ferdinándhoz, lehetőség nyílt a Habsburg uralkodó megkoronázására is, amire 1527. november 3-án került sor Székesfehérváron. A kettős királyválasztás után a két rivális között évtizedes harc kezdődött az ország feletti uralomért, a politikai élet főszereplői pedig a kalandorok lettek, akik érdekeik szerint hol János, hol Ferdinánd oldalára álltak. Kezdetben a Habsburg főherceg került előnybe, mert bátyja, a császár segítségével komoly zsoldossereget tudott toborozni, mely a tokaji és az 1528 tavaszán aratott szinai győzelem után kiszorította Jánost az országból.Szapolyai Szulejmán (ur. 1520-1566) támogatásával nemsokára visszatért Magyarországra, és miután 1529-ben a törökök Bécset is megostromolták, Ferdinánd uralma csak egy keskeny nyugati sávra korlátozódott. Bár a két király politikai játszmája döntően V. Károly császár és I. Szulejmán bevonásával zajlott, a Habsburg uralkodó arra is kísérletet tett, hogy alkalmasint a szultánnál sározza be riválisát. 1538-ban ugyanis Szapolyai és Ferdinánd titkos békét kötöttek Váradon, melyben az idősödő, gyermektelen János riválisára hagyta trónját. A Habsburg uralkodó módszereit jellemzi, hogy idővel maguk a bécsi követek árulták be az egyezményt a szultánnál, ami Szapolyai János Zsigmond (ur. 1540-1570) születése miatt I. János szószegése okán végül soha nem lépett életbe.1540 nyarán I. János szívszélhűdésben meghalt. Fráter György és Izabella özvegy királyné a csecsemő János Zsigmondot ültette a keleti királyság trónjára, ezzel tartóssá vált a megosztottság állapota. Ferdinánd elhatározta, hogy fegyverrel szerez érvényt követelésének, azonban 1541-ben Roggendorf, majd 1542-ben Brandenburgi II. Joachim egyaránt arcpirító vereséget szenvedett Buda és Pest falai alatt, miközben a János Zsigmondot támogató Szulejmán elfoglalta az ősi magyar fővárost, 1543-tól kezdődő hadjáratában pedig kiszélesítette hódoltságát. Ferdinánd végül az 1547-es drinápolyi béke megkötésére kényszerült, melyben nem csupán elismerte Szulejmán hódításait, de az általa uralt területekért évi adót is fizetett a Porta számára. A megalázó szerződés elfogadása dacára az uralkodó nagy érdeme volt, hogy felismerte, a nálánál jóval erősebb birodalmat egyedül a végvárrendszer megerősítésével lehet megállítani.A drinápolyi békével Ferdinánd időt nyert a felkészülésre, és a következő években a Magyar Kamarán keresztül hatalmas összegeket fordított arra, hogy az ország belsejében fekvő erősségekből egy új védővonal jöhessen létre. Jóllehet, ez a visszavonulás kiábrándította támogatóit, hiszen azok az ország azonnali felszabadítását várták tőle, mégis azt kell mondanunk, hogy reálpolitikát folytatott, mely legalább a területveszteségek mérséklésével eredményt hozott. Ferdinánd mindeközben arról sem mondott le, hogy egyesíti a két országrészt: 1549-ben Fráter Györggyel megkötötte a nyírbátori egyezményt, melyben sziléziai birtokokért cserében Jagelló Izabellát és kiskorú fiát lemondatták a keleti királyság trónjáról.Miután az egyezség végrehajtása nem a tervek szerint haladt, 1551-ben Castaldo tábornok vezetésével Ferdinánd katonái megszállták Erdélyt, majd Fráter Györgyöt is meggyilkolták, mivel félreértették a törökkel szemben folytatott politikáját. A barát Portával szembeni óvatossága azonban indokolt volt, ugyanis a két országrész egyesítését látva Szulejmán szultán 1552-ben hadjáratot indított Magyarország ellen, melyben Hadim Ali és Kara Ahmed pasák elfoglalták többek között Veszprémet, Temesvárt, Szolnokot és Drégelyt is. A Habsburg uralkodó 1556-ig mégis uralma alatt tarthatta a keleti tartományt, ám népszerűtlen politikája (önkényuralom, az adók emelése, német hivatalnokok kinevezése) miatt később maguk az erdélyiek kergették el zsoldosait.Bár ebben az évben Ferdinánd megörökölte bátyjától a német-római császári címet (V. Károly ugyanis lemondott valamennyi trónjáról), az új koron��val inkább új feladatokat, mintsem új erőforrásokat kapott: az egyébként toleráns uralkodó belebonyolódott a német tartományok vallási harcaiba és a mind nagyobb önállósággal rendelkező fejedelmek küzdelmeibe. A császár-király legfontosabb németországi rendeletét még V. Károly megbízásából, 1555-ben hozta, amikor az augsburgi vallásbékében (az „akié a föld, azé a vallás” elvén) rendezte a tartományok vallási helyzetét, és ezzel nyugalmat teremtett nem csak a tisztán protestáns vagy katolikus, de a vegyes vallású területeken is. A császári korona megszerzése az uralkodó magyarországi politikáját nem befolyásolta, az utolsó években Ferdinánd defenzívába vonult vissza, miközben a keleti királysággal ádáz harcot vívott a Felvidék megtartására. A császár-király 1564-ben bekövetkező halálakor a királyi Magyarország nagyjából már a későbbi speyeri egyezményben meghatározott határok közé került.Bár első újkori Habsburg uralkodónk három majdnem négy évtizedes kormányzását számos kudarc és hiba jellemezte, melyek utóbb a róla alkotott képet is jelentősen torzították, ezek mellett nem vitathatjuk el tőle eredményeit sem. Bár ez elsősorban a Habsburg családnak volt siker, de tény, hogy Ferdinánd volt az a magyar király, akinek sikerült egészen 1918-ig megszilárdítani a Habsburg-dinasztia hatalmát. Magyarország elsősorban úgy profitált ebből, hogy sorsát Európa legerősebb dinasztiájához kötötte.Ferdinánd uralkodásának legnagyobb érdeme az volt, hogy többek között a Magyar Kamara létrehozásával a mohácsi összeomlás után felépítette a jogilag szuverén királyi Magyarország új intézményrendszerét, megerősítette a végvárak vonalát, és birodalmi segítséget szerzett a védekezéshez. Nem az ő hibája volt, hogy a Habsburgok a császári hatalom birtokában sem szabadították fel az országot, hanem V. Károly döntésének következménye, aki számára a prioritást a francia háború és Spanyolország védelme jelentette, egyedül a Német-Római Császárságnak pedig nem lett volna elegendő ereje egy ekkora feladathoz. Ferdinánd uralkodása során ugyan nem hozta el az áhított csodát, de egy olyan modus vivendit képviselt, mellyel megalapozta utódai, elsősorban a halála után trónra kerülő I. Miksa (ur. 1564-1576) politikáját.

Forrás: Tarján M. Tamás • Rubicon Kalendárium

Jó reggelt kívánok! Mikor tiltják már be a madárcsicsergést!

[budapestbug]

WITTNESS OF HUNGARIAN HISTORY – HEROE’S SQUARE, BUDAPEST Heroes’ Square (or „Hősök tere” in Hungarian) is one of the most-visited attractions in Budapest, which was created in almost 30 years, starting towards the end of the 19th century. Widespread disbelief, that the Millenium Column and Millenium Monument of the square was built for the Millenium Celebrations of 1896. In fact, when the half-year long celebrations started, the square was almost empty. Only the present building of the Hall of Arts stood at the edge of the City Park, and in the middle of the spacious place one could see the Gloriett of Miklós Ybl. The Gloriett, erected in 1884 was a kind of „wellhouse”, marking the place, where Vilmos Zsigmondy’s drilling was completed in 1878 with finding the first hotspring of the Széchenyi (that time Artesian) bath. Today you see a memorial tablet to sign the notable place, within the fence of the Tomb of Unknown Soldier. On the place, where Millenium Monument stands today, in 1896 stood the main entrance to the Millenium Celebrations. The main highlight of Heroe’s Square is the Millennium Column, the focal point of the Millenium Monument. The statue of Archangel Gabriel and the seven Hungarian chieftains of the Hungarian tribes who, – according to our traditions – led by Árpád, conquered the area now known as Hungary was placed here in 1901. In the previous year the creation of György Zala won Grand Prix on the Paris World Exhibition. Behind the column is a semicircular colonnade with statues of famous men who made their mark on Hungarian history. Statues atop the colonnades symbolize War, Peace, Work and Welfare, and Knowledge and Glory. Though the monument was started to be designed already in 1896 (a parliamental act issued during the Millenium Celebrations ordered to mark all notable places of Hungary related to the Conquest), Albert Schickedanz and György Zala completed it only 35 years later. The square received its current name in 1932, three years after the completion of the Millenium Monument. When the monument was originally constructed, Hungary was part of the Austro-Hungarian Empire and thus the last five spaces for statues on the left of the colonnade were reserved for members of the ruling Habsburg dynasty. The Habsburg emperors were replaced with Hungarian freedom fighters when the monument was rebuilt after World War II. Since its creation Heroes’ Square has been the site of numerous special events. In 1919 – at the time of the first Communist dictature – the square’s statues were covered with red „mantle”. In 1938 the 34th International Eucharistic Congress was celebrated here. The square saw German and Soviet tanks, celebrations and demonstrations, feasts and processes. After WWII the square was place of many Socialist holiday celebrations staged during the country’s Communist era, first of all 1st May. In 1989 a crowd of 250,000 gathered at the square for the reburial of Imre Nagy, former Prime Minister of Hungary, leader of the Uprise of 1956, who was executed in 1958. Heroe’s Square is the first place even today, where official parade is effected on every national holiday. In 1991 Pope John Paul II celebrated holy mass on the square. The Heroe’s square gave place for almost 10 years to the „Connection” concerts – started with the free concert of Sting -, and since 2008 in every August to the final of the National Gallop. The Heroe’s Square is famous also for two museum. On one side of the square you can see the Museum of Fine Arts, and opposite to it th Hall of Arts.

[korkep-blog]

575 éve született az igazságos Mátyás király

Ötszázhetvenöt éve, 1443. február 23-án született Kolozsvárott Hunyadi Mátyás, a középkori magyar állam legnagyobb királya, akinek a neve a mai napig népmesékben és legendákban él tovább.   A befagyott Duna jegén választották királlyá   A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet má...

Ötszázhetvenöt éve, 1443. február 23-án született Kolozsvárott Hunyadi Mátyás, a középkori magyar állam legnagyobb királya, akinek a neve a mai napig népmesékben és legendákban él tovább.

  A befagyott Duna jegén választották királlyá

  A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia kiváló nevelést kapott, több nyelven beszélt és olvasott. Ifjúsága kalandok és cselszövések közepette telt: tizenhárom éves volt, amikor apja az 1456-ban kivívott nándorfehérvári diadal után pestisben meghalt. A gyenge V. (Utószülött) László király ezután a Hunyadiak vetélytársát, Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánnyá, akit az idősebb Hunyadi fiú, László egy elfajult vita végén megölt. A bosszúra éhes Garai-Cillei liga befolyása alatt álló király ezután László fejét vétette, majd a fegyvert ragadó Hunyadi hívek elől Prágába menekült, s a foglyul ejtett Mátyást is magával vitte.

  V. László 1457-ben váratlanul meghalt, s a magyar rendek az 1458. januári rákosi országgyűlésen (a legenda szerint a befagyott Duna jegén) az alig tizenöt éves Mátyást választották királlyá. Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, s végül az az egyezség született, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül. Idehaza az új király anyja és nagybátyja, Szilágyi Mihály megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért. A Garaiak megtarthatták javaikat, Szilágyi Mihályt a király kiskorúsága miatt öt évre kormányzóvá választották.

  Fotó: MTI/Nagy Zoltán

  A hazatért Mátyást csak intronizálni tudták, azaz ünnepélyesen trónra ültették, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár császár birtokában volt. A koronázásra csak 1464-ben került sor, miután Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát, s azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse.

  Az áhított császári címet nem sikerült megszereznie

  Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt. A bárók megfékezése után a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak. Hatékonyabbá tette az államszervezetet, megreformálta az államháztartást, értékálló aranypénzt veretett. A túlzott adóztatás, a rendeket mellőző kormányzás elégedetlenséget keltett a főnemesek között, 1471-ben Vitéz János esztergomi érsek vezetésével összeesküvést is szőttek ellene, amit Mátyás kemény kézzel fojtott el.

  Hatalmas adóbevételeiből állandó zsoldos hadsereget – a híres fekete sereget – tartott fenn, erre támaszkodott hadjáratai során. A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett. Végső célja a császári cím megszerzése volt, ennek érdekében előbb Csehországban háborúzott. 1468-as hadjárata kedvezően indult, és jóllehet a katolikus cseh rendek királlyá választották, csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia. 1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, majd 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie.

  Fotó: Nimród Mohács

  A művelt és bőkezű uralkodó honosította meg Magyarországon a reneszánszt. Tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett. Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája. A korban hatalmasnak számító, ötezer kötetet számláló könyvtára volt, de a Corvináknak nevezett kódexek halála után megsemmisültek, szétszóródtak, a fennmaradtak egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

  “Meghalt Mátyás király, oda az igazság”

  Mátyás háromszor nősült. Először gyermekkorában Cillei lányával jegyezték el, aki hamarosan meghalt. A második, a cseh Podjebrád Katalin szintén fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg, a harmadik Aragóniai Beatrix volt, de Mátyásnak tőle sem született utóda. Törvénytelen fia, Corvin János egy bécsi polgárlánytól származott, de utódlását a király már nem tudta keresztülvinni.

  Mátyás 1490. április 6-án váratlanul halt meg Bécsben, valószínűleg természetes okból, de lábra kapott a legenda, hogy az általa igen kedvelt fügével mérgezték meg. Halálát trónviszály követte, utóda végül II. Ulászló lett, hódításai gyorsan elvesztek.

  Bár erőskezű uralkodása miatt csak kevéssé volt népszerű, gyengekezű utódai, majd a török hódítás miatt emléke gyorsan megszépült. Már a 16. században lábra kapott a szólás: “meghalt Mátyás király, oda az igazság“. Alakja köré legendák szövődtek, népmesék hőse lett, amelyekben a király álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy saját szemével lássa, mi történik országában, s ha kell, igazságot tegyen.

  https://www.youtube.com/watch?v=_G6ksv3_pcM

  MTI

Nyitókép: Szeretlek Magyarország

[fovarosiblog]

A Habsburg kripta

Alig tud róla valaki, de van egy egészen ép állapotú része a Budai Várnak. Az egykori Zsigmond-kápolna mára megsemmisült, de az alatta megépült kripta a mai napig is megvan, sőt, temetkeznek is ide. Nem is akárkik: a Habsburgok magyar ágának ez a hivatalos temetkezési helye. 

A Nemzeti Galériából (C épület) lehet lejutni, bár elég nehézkes a bejutás - érdemes a Kulturális Örökség Napjait és hasonló rendezvényeket figyelni, vagy szervezni egy csoportot a látogatásra.

1769-ben temetkeztek ide először, és 1837-ben lett a Habsburg család temetkezőhelye. Jobbra egy kis kápolna található, míg a legnagyobb síremlékeket balra találjuk. A középpontban József nádor (1776-1847) síremléke áll. 

Szobrát Zala György, a Millenniumi emlékmű szobrásza készítette el. József nádor első felesége Alexandra Pavlovna orosz hercegnő volt. Az ő koporsóját is itt találjuk, bár földi maradványait 2004 óta az Ürömön található kápolnában őrzik. A második feleség, Hermina és azonos nevű lánya is a várbéli kriptában nyugszik. (És nem a Hermina kápolnában.) A harmadik feleség, Mária Dorottya síremléke is itt található - őrá mint a Habsburgok magyar ágának megteremtőjére emlékezhetünk. A nádor nagy méretű szobra mögött fia, József főherceg és az ő felesége, Klotild nyugszik. József adta át a fővárosnak a Margit-szigetet, a cserébe kapott, a mai Jászai Mari tér közelében található területen emelt házakat rá emlékezve nevezték el Palatinus-házaknak. Klotild nevét pedig a Ferenciek terén álló paloták őrzik.

A középső helyiség eredetileg ravatalozónak épült, de később temetkezési hellyé is vált, miután a bal oldali helyiség betelt. A mennyezeti festés az éjszakai csillagos égboltot idézi, a sarkokban angyalok néznek le ránk. Itt nyugszik Habsburg László is: ő volt az egyetlen családtag, aki 1945 után nem hagyta el Magyarországot - a rákövetkező évben hunyt el. Az 1990-es évekig az óbudai temetőben temették el, sírjára a teljes név helyett csak annyit írtak, hogy "H. László".

[nemzetinet]

Az egységes Európa lelkes szószólójává lett az utolsó magyar trónörökös

Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár elsőszülött fia, a Páneurópai Unió elnöke 105 éve, 1912. november 20-án született.  Egészen haláláig aktív volt, még kilencvenedik életévén túl is évente több mint száz órát töltött repülőgépen, utazásai csaknem mindig a munkával voltak kapcsolatosak. 

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörökösének hivatalos neve Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt, Németországban Otto von Habsburg, Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert az osztrák alkotmány tiltja a nemesi címek használatát.

Ottó apja az 1917-ben magyar királlyá koronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. A vesztes első világháború után Károly Ausztriában, majd Magyarországon is lemondott uralkodói jogairól. Miután 1921-ben kétszer is sikertelenül kísérelte meg a visszatérést a magyar trónra, családjával a Portugáliához tartozó, az Atlanti-óceánban fekvő Madeira-szigetére száműzték, Károly itt halt meg a következő évben.

Özvegye, Zita nyolc gyermekével ezután a spanyolországi Lequeitióban élt, ahol Ottónak magyar tanítói is voltak, így nemcsak a nyelvet, de a kultúrát is megismerte. A család 1929-ben Belgiumba költözött, Ottó a leuveni katolikus egyetemen állam- és társadalomtudományokat hallgatott és 1935-ben kitüntetéssel doktorált. A fasizmust nyíltan ellenezte, tiltakozott az Anschluss (Ausztria a náci Harmadik Birodalomhoz csatolása) ellen, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából, a II. világháború idején az Egyesült Államokban is élt.

Ottó 1961-ben mondott le osztrák trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat Ausztriában politikai tevékenységet. Ezt hosszú közjogi vita követte, így a Habsburg-ház feje csak 1966-ban utazhatott ismét szülőhazájába. 1978-ban német, 1990-ben magyar, majd horvát állampolgárságot is kapott. Ottó kifogástalan européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 évig volt elnöke a Páneurópai Uniónak, majd a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának volt az elnöke. 1989-ben egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett “páneurópai pikniknek”, amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.

A magyarul is kiválóan beszélő Ottót Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Egészen haláláig aktív volt, még kilencvenedik életévén túl is évente több mint száz órát töltött repülőgépen, utazásai csaknem mindig a munkával voltak kapcsolatosak. „Olyan családból származom, amely már 600 éve van a politikában. Már a génjeink is olyannyira átalakultak, hogy az embernek egyszerűen politikussá kell válnia. Számomra a politika mindenekelőtt felelősséget jelentett” – vallotta.

Habsburg Ottó több mint tíz egyetem, köztük a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktora volt, harmincnál is több művét adták ki, többségét német nyelven. 1999-ben magkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, 2005-ben Bajorországban IV. Károly Európa-éremmel tüntették ki az 1989-es határnyitásban játszott szerepéért.

Regina szász-meiningeni hercegnővel kötött házasságából öt lánya és két fia született. Felesége 2010-ben bekövetkezett halála után nem jelent meg többé a nyilvánosság előtt, németországi otthonában, Pöckingben hunyt el 2011. július 4-én. A Habsburg családi hagyományoknak megfelelően földi maradványait Bécsben helyezték örök nyugalomra, szívét a testtől külön, a Pannonhalmi Főapátságban helyezték el.

Habsburg Ottó gyermekei és unokái a világ számos pontján élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Magyar Vöröskereszt volt elnöke. A szűken vett családhoz harmincnyolcan tartoznak, de szélesebb körben a dinasztiának ma több mint háromszáz tagja viseli a Habsburg nevet.

Az egységes Európa lelkes szószólójává lett az utolsó magyar trónörökös a Nemzeti.net-en jelent meg,