#csengő

[mirabellomonferrato]

Történnek a történések! :)

Azt sem tudom melyikkel kezdjem. :D A morcos szomszéd néni rámmosolygott és köszönt nekem! Vagy félreértés volt a levelezős sztori vagy a szorgalmas kertészkedésem hatása vagy a boltos mondta neki a bárban/templomban/a boltban, hogy én egy aranyos vagyok. :D Mindegy is, de ennek örülök. Amúgy a néni folyamatosan maszkot hord, egy elhasználódott sebészmaszkot, szigorúan az orra alatt! :D Szerintem a covid óta ugyanazt használja:D És a kis autójával mindig centire ugyanoda parkol, úgyhogy nagyon morgott, hogy arrébb kellett állnia, mert JÖTTEK A VÍZSZERELŐK! :) :) :)

Hiába szereltem fel a csengőt, nem csengettek, ha nem várom őket feszült figyelemmel, és veszem észre az ablakból és kopogok ki, akkor talán el is mentek volna. 😱

Egyébként kedden reggel írtam a CCAM-nak (vízszolgáltató cég), hogy ne hagyjanak víz nélkül. Aztán egy új olasz barátom (ilyenekre is szert tettem), szintén írt nekik, hogy törődjenek velem. Nem lehet tudni, hogy a siránkozó levelek miatt vagy miért, de megjelentek. Meg kell állapítanom, hogy minden olasz faszi jól néz ki, aki idesodródik. :D Nade ez mellékes. A lényeg, hogy megálltak a kis teherautójukkal, kiásták az aknát, belerakták a félkész vízóradobozt, beleaplikálták a vízórát... Itt nagyon elkezdtem izgulni, hogy mikor kéne nekik mondanom, hogy nekem bent, a cső másik végén kéne egy spéci elzáró csap. Szerettem volna, ha beszerelik. A csap azért kell, hogy am��g bent felújítunk, pl a vízvezetéket, azért legyen a házban víz. Azon izgultam, hogy magyar szokás szerint megrázzák a fejüket, hogy nem az ő dolguk vagy azt mondják 100 euró. De összeszedtem a bátorságomat és az összes mosolyomat és szépen elmondattam a tolmácsgéppel. Beszarsz, ezek jöttek, megnézték kb hat perc alatt beszerelték a spéci csapot -- amit még otthon vettem -- és mosolyogtak és kedvesek voltak. Kimentek, lebetonozták amit kell, mondták, hogy elmennek 15 percre, de jönnek vissza és befejezik a munkát. Itt támadt egy olyan gondolatom, hogy sosem látom őket viszont, de ezek nem magyar vállalkozók, úgyhogy jöttek vissza, szépen összeszedtek mindent, a kiásott földet fellapátolták a kocsira, az UTCÁT FELSÖPÖRTÉK, én aláírtam az aláírandót majd hatalmas mosolygások és kölcsönös köszöngetések után eltávoztak. Cirka 3 óra alatt készen voltak, most szárad/köt a beton.

B szerint ugye csak nem teszek olyat, hogy belenyomom a kezem a friss betonba... Szerintem meg de. :D

A kertészkedés, ha az ember csak szórakozásból csinálja, remek dolog. Igaza volt @lampasch nak a vadszőlőnél nincs gecibb növény. elkapok egy gyökeret és mint valami horrorfilmben a fél kerten keresztül pattog fel ahogy húzom ki. Hiába csináltattam r��vidre a körmöm, még a rövidre vágott körmöm is tövig tört. Áldozat nélkül nincs eredmény! D Mivel a cuccom egy része nem jött ki, mintha Vass Mari lennék a Marsra magyarból, egy csiszolópapíron csiszolgatom a körmöm, mert az bezzeg van itt.

A netet intézni továbbra is horror, tegnap elfogyott a mobilnet keretem és olvasnom kellett!!! Ki is olvastam egy fél kalandregényt, mint gyerekkoromban. Amúgy ez éppen egy delfinsorozatos klasszikus, mert a volt a gépemen. Nagyon jó érzékkel a pályázatos anyagomat, aminek 30 volt a határideje, még előző nap feltöltöttem. Evett volna a penész, ha a net miatt lemaradok. Az is kiderült, hogy a posta/futár remekül működik. Két tumblis sofőrünk lesz, akik ma reggel már el is indultak a kisbusszal, az egyikőjük nagyon ügyesen ide rendelt egy csomagot. Olaszországi vásárlás, Olaszországba 1-2 nap alatt itt van. Megállt az autó, épp kint voltam, szaladtam, hogy enyém, enyém, ránézett a csomagra, próbálta formálni a szavakat, a nevemet, én bólogattam, aztán a kezembe nyomta. :D

Mindjárt melegítek vizet és tetőtől talpig megfürdök!!! :D Merthogy vendégeim lesznek! 🥰

A kutyák sokat segítenek. De amúgy nem a hűvös házban pihengetnek, neeeem, nekik a saját gödreikben kell hűsölni! :D

Csigaház gyűjteményem, háttérben a szomszéd nagyon romos, de nagyon érdekes házával. Ha olcsón adná, megvenném. 🙄 Felújítanám... őőő... hagyjuk. :D

A csengő. Raktam rá matricát is! (amúgy csak azért mert benne volt a csomagban. :D) A postaládáról úgy döntöttem, hogy megcsinálom és lefestem. A növények egyelőre romantikussá teszik a pusztulást, még maradhatnak, de idővel ezek a kerítésfalak is rendbe lesznek szedve.

Hogy az olaszok alapból kedvesek-e vagy csak az elmeháborodottakkal, ezt még nem tudom. :D

[bdpst24]

A csengő – ifjúsági operabemutató az Eiffel Műhelyházban

A csengő – ifjúsági operabemutató az Eiffel Műhelyházban

Donizetti egyfelvonásos vígoperáját a Lázár Ervin Program részeként az általános iskola 8. osztályos diákjai számára hirdette meg a Magyar Állami Operaház. A Toronykőy Attila rendezésében 2023. szeptember 26. és 29. között tizenkét alkalommal telt házak előtt látható előadás szeptember 30-án 17.00 órakor a nagyközönség előtt is debütál az Eiffel Műhelyház Bánffy termében. A produkció támogatója…

[pappito]

anno amikor a nagyobbik gyerek ment középiskolába, a suli közölte, hogy egy fajta számológépet fogad el, de azt meg kötelező, úgyhogy vettünk neki egyet. Ezt a szépséget, na:

Becsületes nevén Casio fx-9860GIII, mint utóbb kiderült, az iskola csak erről a modellről tudta, hogy hogyan lehet exam mode-ba rakni, lol. Most, hogy a kisebbik megy ugyanabba az iskolába, végigmentünk a beszerzendő bigyókon, és most az iskola egy másikat ajánl, amit úgy hívnak: Casio FX-82AU Plus II.

Ez kb. a negyedébe kerül, mint a másik, de a másikat már anno megvettük, szóval nem downgradelünk, csak hogy kisebb legyen a tévé rajta és zöld legyen a légkondi gomb. Nade. Az a fehér az egy nagyon okos masina ám, messze többe tud, mint amire bárkinek valaha szüksége lehet (van rajta Python bakker meg add-in appok!!!) viszont gondoltam megnézem lehet-e ápdételni rajta valamit.

Mint kiderült lehet, az OS le van maradva pár szubverzióval, úgyhogy fogtam magam és elmentem a casio vonatkozó oldalára, ahol mindenféle okosság van ehhez meg minden máshoz.

Majd kiderült, hogy kell egy "fx-9860GIII GRAPH35 Series OS Ver.3.70 Update.exe"-t letölteni, azt felinstallálni a virágtartóra (mac-re is van asszem) majd elindítani, a számológépet összekötni a pc-vel, belemenni valami sokadik menü sokadik bugyrába, hogy receiver módba tedd a cuccot és elindítani az ápdét. Itt már mélyen jártunk a kilencevenes években (letöltöm a zip-et, kicsomagolom a zip-et)

Na mindegy, lefutott, megoldotta, most már új oprendszer van, minden jobb lett kicsit. Biztos. De látom ám, hogy van ez az okos Physium nevű addon:

Periódusos rendszerrel meg mindenféle hasznos majomsággal, na dobjuk fel azt is! A physium letöltése egy pillanat volt csupán és nyertünk vele egy zip fájlt amiben van egy PHYSIUM.g1a nevű fájl, amivel gyakorlatilag semmit nem tudok kezdeni. Kis turkálás után kiderült, hogy azért nem, mert ahhoz, hogy feltegyem ezt az addont a számológépre, kell a bájosan csengő névvel rendelkező FA-124 PROGRAM LINK, amire amúgy semmiféle utalás nincsen a készülék saját oldalán, a sw support részen, meg sehol, egy 2011-es, antik forumbejegyzésben (don't go there) leltem rá a megoldásra.

Kis küzdelemmel kitúrtam a FA-124-et a casio hivatalos support oldal minden igyekezete ellenére:

a telepítő az amire azt szokás mondani, hogy "időtálló design", ez se változott 1996 óta. De most büszke tulaja vagyok ennek az appnak:

Nosza, futtassuk is hát!

Az időutazást folytatva, első kísérlet a csatlakozásra nem zárult fényesen, a számológép nincs data receive standby módban!!!!

Ilyesmivel engem már nem lehet meglepni System/F6/F5 és TÁDÁMMM, nem működik. Forduljunk hát a manuálhoz, lássuk mit mond.

MInt az közismert, a physium kiterjesztése g1a, viszont a szoftver, az ígéretekkel szemben, csak g1m kiterjesztésú fájlt hajlandó elfogadni... wtf.

Pedig, ahogy a designből is tisztán látszik, a legfrissebb változatot használom, lecsekkoltam.

Egy másik fórumbejegyzés vitt el egy még másikabbra, (ezek már 2012-esek) ahol semmi érdekes nincs. De miközben a megoldást kerestem, a számológép kijelzőjén mindenféle tippek jelentek meg, például ez:

hogy mi van, ha simán csak USB transfer módban konnektálsz a számológéphez, majd a g1a fájlt szanzsén belebaszod a root-ba, fittyet hányva a sok fejlesztésre amit a casio szakemberei invesztáltak az FA-124-be?? Így is tettem, tehát. Igazodva a felhasználói felület és a processz dizájnjához, természetesen totál kommanderben.

Hiszed-e, vagy sem, a physium és a valószínűségszámítós addon vígan csücsül a menüben:

Csak úgy lefotóztam ezt ahelyett, hogy a CASIO Screen receivert használtam volna, mert ahhoz már nem volt erőm, hogy annak is nekiálljak.

Köszönjük, hogy velünk utaztak a casio időgépén (most pucolhatom le az amúgy tök felesleges szarokat a pc-ről) és velünk örültek, hogy most már a gyereknek egy (na jó, kb. 10) gombnyomással elárulja a zsebszámológépe a kobalt titkait:

Bónuszként kiderült, hogy a zsebszámológépeknek is van teljesen elborult rajongói közössége, akik amellett, hogy játékokat portolnak számológépre, meg mindenféle vad dolgokat művelnek amibe jobb nem belemenni. Meg az is, hogy ez a masina mennyire elbaszott jó kis kütyü, még valamiféle mintavételezős izét is rá lehet akasztani és data loggerként használni, meg a gyűjtött adatokat mindenféle grafikonon ábrázoltatni vele.

De azért elmehetnek kázióék a bús a picsába, elég lett volna annyit írniuk, hogy "másold be a fájlokat a gyökérkönyvtárba data transfer módban" és akkor nektek nem kellett volna elolvasni ezt a sokmindent.

De periódusos rendszer gecc!!!

a valószínűségszámítósban van coin toss meg kártyahúzós meg kockadobós aminek megmondhatod, hogy mennyiszer fejvagyírásozzon, kockadobjon és az eredményt lerajzolja, meg mindenféle paraméterezhető izéket tud, meg python kódot lehet rá tenni és futtatni, tök menő az egész, négy AAA elemmel.

A nejem, az örök optimista most közölte, hogy "és mi van, ha az iskola csak az új, butább verziót fogadja el?". Hehe. He.

bonusz kontent:

Physium titkai

Probability Simulation titkai

Geometry Application titkai

[chimie]

Karácsonyi mese – felnőtteknek

"Elmúltál már 18 éves? Ha igen, elmondok neked egy történetet.

– Hol volt? Mikor volt? Jó húsz éve, a Korányi Sándor utcában. Erre laktam azokban az években, a nyolcadik kerületben. Nem kell sajnálni miatta, szép környék, egyik oldalán a Ludovika tér fái zöldellnek, a másikon a Semmelweis Egyetem épületei, kertje, odébb a Füvészkert. Hazafelé tartottam, késő délután, egy-két nappal karácsony előtt. Akár éjszaka is lehetett volna, a lámpák alig tudtak megbirkózni a sötétedéssel, pedig friss, fehér hó is sietett a segítségükre.

Azért az utca nem volt néptelen. Távol a belváros karácsonyi vásárától, itt – mint minden nap – lányok kínálták portékájukat, egyebük nem lévén, magukat. Engem is megszólítottak. Kettesben voltak, láthatóan összetartoztak, talán húsz valahány évesek lehettek.

– Jöjjön velünk a fiatalúr. Nem fogja megbánni.

– Nem, nem, köszönöm. – válaszoltam megállva, mert olyan kedves, csengő hangon szólítottak meg, hogy úgy éreztem nem lehet egyszerűen otthagyni őket. Egyikük még reménykedve tovább próbálkozott:

– Én huszonnégy figurát tudok. – ezután végigmért, aminek eredményeként hozzátette:

– Na, magával csak tizennyolcat. – kritikus szellem volt.

Indultam volna már tovább, de a barátnője, váratlanul tegezőre váltva, ellenállhatatlan, kérő hangon folytatta:

– Engedd meg legalább, hogy elénekeljük neked a Mennyből az angyalt.

És akkor, azon a havas, karácsony előtti kora éjszakán, mintha maguk is az égből pottyantak volna, a két lány elénekelte nekem a Mennyből az angyalt."

(via FB )

[sztupy]

[csacskamacskamocska]

tologatni a dolgokat a fejedben

Nem nagyon ismerek senkit, akinek élete nagyobb részében lett volna ideje arra, hogy azzal foglalkozzon, hogy a kis madzagokat kötögesse össze az agyában, meg tologassa a kis bábukat ide-oda, hogy feltérképezze kivel milyen a viszonya, kit hogy kezeljen. Ez a baj, hogy az öregek bölcsebbek, de nem is hallgat rájuk senki, meg nincsenek is benne a sodrásban. A fiatalok tele vannak energiával, új ötletekkel, rácsodálkozásokkal, de nincs élettapasztalatuk, és csak ritkán van rálátásuk a saját végtelen lehetőségeikre. Legalább abban, hogy mit tudnak és mit nem tudnak könnyen változtatni a gondolkodásmódjukban.

Vannak kulcsszavak, amiket kerülgetünk. Bántalmazás, elhanyagolás, közöny, önzés, manipuláció. Pedig, ha bepattintjuk a helyére, hirtelen minden összeáll. És vannak dzsoli dzsóker szavak, narcisztikus, pszichopata, hülye fasz/hülye picsa, őrült, ami nem késztet önismeretre, bárhova jó, akár több helyre is ahol valami nem kerek.

Vannak nagyon jó technikák, de mind időigényes. Egyszerűen rengeteg idő újrahuzalozni az agyunkat, megváltoztatni a szokásainkat. Nameg a környezet utálja a változás.

Tegnap álltam a konyhában és egy hirtelen ötlettől vezérelve kitettem pár embert a konyhaasztalra. Két műanyag akasztó, egy beltéri csengő és egy műanyag kupak játszott. Rögtön ki is derült, hogy a beltéri csengőnek annyira nincs köze a többiekhez, hogy nagyon. Álltam ott, kicsit próbálkoztam közelebb tolni a csengőt a műanyag akasztókhoz, de ettől se lett köze hozzájuk.

Vicces, hogy egy ilyen miért simítja ki az ember lelkét. Magának ezzel nincs dolga -- mondaná a pszichológus. És ez remek.

Álmomban egy szerelmemmel beszélgettem. Arról, hogy mi történt vele, hogy miért változott meg. Közösen próbáltuk összerakni azt az embert, akit szerettem. Felkaptunk részeket, emlékeket, és ragasztgattunk. De nem nagyon akart összeállni egyetlen emberré. Azt kérdezte, hogy szerettem-e vagy ragaszkodtam. És elkezdte magyarázni, hogy a szeretet azt szereti, amilyen. És én szeretem-e azt, amilyen. Azt hiszem, nem szerettem, hogy folyton kiderült, hogy nem olyan.

Aztán az álom miatt a ragaszkodáson meg a szereteten gondolkodtam. Hogy vannak barátaim, akik rettenetesen fel tudnak baszni. És olyankor egyáltalán nem szeretem őket. És hiába mondja a pszichológia hogy ez tökre rendben van, engem mégis megijeszt. Azon gondolkodom, hogy el kell döntenem vagy szeretem, vagy nem. De éppen nagyon nem! :D És magamban elkezdem mondogatni, hogy azért ilyen meg olyan jótulajdonságai vannak, de közben a fejemben az dobol, hogy baszódjon meg baszódjon meg. :D :D Aztán eltelik valamennyi idő, pár óra, pár nap és csak egy sóhaj marad. Hát igen, XY az lusta mint a dög. Ráadásul azzal untat, hogy a Fiat ilyen meg olyan nem lehet nagyobb mint a másik Fiat mert ugyanaz az alváz... és én meg dühöngök, hogy miből gondolja, hogy engem ez egy picit is érdeke és miért nem veszi észre, hogy nem érdekel és ha szólok, hogy nem érdekel, miért mondja még mindig? Mert ő csak ebben tud jobb lenni. Azért. Mert minél kevésbé érdekel, annál jobban érzi, hogy ebben ő jobb. És szüksége van rá. Mert amúgy meg nyomorultul érzi magát. Ekkor megsajnálom. Legszívesebben megölelném. Mert annyi jó tulajdonsága van, csak soha nem szánt rá időt, hogy csengőket meg műanyag akasztókat tologasson a konyhaasztalon. Nem hisz benne, hogy neki attól jobb lenne az élete. Néha vannak emberek, akiknek érezhetően jó velem. És nekem is jó velük. Mégis el kell tolnom magamtól, hogy másvalakinek ne legyen rossz. :/ Ha semmi se történik, ha egymáshoz se érünk, akkor is lehet valaki másnak rossz. Nem éri meg.

[verzek-csenben-elek]

Tudom hogy lehetetlen és nem jössz, mégis várom hogy megszólaljon az a kibaszott csengő..

[mirabellomonferrato]

Ma egy hete mondták, hogy egy hét

Most kiderül, hogy vajon igazak-e a legendák a mosolyogva mindent megígérő olasz férfiakról :D :D Nem jönnek vizet szerelni. Nem is jelentkeznek. Ma írok nekik.

A gond az, hogy én valami elképesztően és szégyenteljesen jól érzem magam ebben a félnomád állapotban. Van egy tiszta szobám -- a falon egy hatalmas lehullott vakolatfolttal, de amúgy fehérre festve, függöny, tiszta ablak, orchidea az ablakban, kényelmes franciaágy, éjjeliszekrény, lámpa, kilátás a teraszra, templomra, napfelkeltére. Van egy tök kulturált, bár régi fürdőszobám amiben nincs víz. :D, de van 20 literes kannákban. Van egy konyhaszerűségem, rengeteg ennivalóm. És még van több szoba, fürdőszoba, mind fehérre festve, de üresen.

Ha felbaszódom valamin, lerohanok a kertbe és dühös gyomlálásba kezdek. :D Vagy fogom a fúrómat és megszerelek valami kis baszt. Vagy legalább megpróbálom.

Nem akarok emberekkel beszélgetni, nem akarok ismerkedni, imádom, hogy az otthoninál nagyobb a mozgásterem és minden negatív gondolatomat ki tudom oltani valami mozgással/tevékenységgel. Kicsit olyan, mint a covid idején, hogy nekem most szabad úgy élnem, ahogy nekem jó.

Nem intéződik semmi, mert nagy valószínűséggel a személyes intézéssel és asztalcsapkodással jobb eredményt lehet elérni, mint a levelezéssel, amire képes vagyok olaszul. Meg a másik, hogy amúgy én dolgozom, nem is keveset, szóval szabadidőm az nem lett több.

Elképesztő megtapasztalni, hogy milyen kevés dolog kell a jólléthez. Mármint birtokolt holmit tekintve.

Persze, ez egy korszak az ember életében. Ugyanez nem így lett volna 20 vagy 30 évesen, gyereket nevelve, karriert építve.

Beszéltem egy növénybiológus ismerősömmel, hogy hogyan tudom a kertből kimenteni azt a pár növényt, amit felismerek és ami túlélte a megpróbáltatásokat. Tulipán, nárcisz, az olasz kontyvirág. Van valami hatalmas babérfa maradéka is, amit kivágtak, de kihajtott. Plusz, ebben a 20 nm kertben nem csak kazalnyi gyom, hanem gyökerek, tégladarabok, vakolat, üveg, el lehet babrálni a rendbehozatalával. Legalább 3 fa volt ebben a kertben amit kivágtak, megtaláltam a 10-20 centis csonkját. de nem kizárt, hogy ugyanaz a fa bukkant fel több helyen. Múlt évben kiirtottuk a vadszőlő 80%-át és most éppen jó időben szedem kifelé a még puha talajból a gyökereit. A dísznövényeket azt mondta az ember, ki kell szedni, gyűjtőcserépbe vagy ládába, bármibe földdel, nagyon keveset locsolni, hagyni, hogy a tulipánlevelek leszáradjanak és ősszel lehet visszaültetni az új helyére. Pillanatnyilag rosszabbul néz ki a kert, mint amikor megjöttem és derékig ért a gaz. De a tulipánból, nárciszból, rózsákból ítélve, valamikor régen valaki gondozta ezt a pöttöm kertet.

Aki innen elköltözött, az dühös lehetett, vagy valami nem volt okés. Minden foglalat helyén a k��belek tőben elvágva, nehézkes lesz szerelni, a csengő kábele elvágva -- ezt tegnap fedeztem fel. De megtaláltam a házszámtáblát a falról lelógó növények alatt! :)

Lujzi megpróbálja kiásni magát a kerítésfal tövében, közben megtalált egy rakás gyökeret, amiket el kéne vágni. (pl mert az egyik belenőtt a téglából rakott lefolyóaknába) Borisz meg mellettem sertepertél a kertben és egyszerűen arconnyal, ha lehajolok valamiért.:D

Amit akartam ültetni talajtakaró növényt, arról kiderült, hogy négyzetméterenként kb 10 000 forint lenne. Ha nem ültetek semmit, akkor ősszel kezdhetem ugyanezt a gaztalanítást. Szóval most ilyen nyári rét magkeveréken gondolkodom, ami valójában egy virágzó gyomkeverék. :D :D :D

[dideki]

started saying szóló szőlőt, mosolygó almát, csengő barackot to my parents asking me what i want for any celebration where you usually get something because i dont knoooowwww and i love fruit

[bdpst24]

A CSENGŐ – Lázár Ervin Program (Fotókkal)

A CSENGŐ – Lázár Ervin Program (Fotókkal)

MVM Pikoló Program Vígopera egy felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal Mit tegyünk, ha épp egy szerelmes éjszakai órán megszólal a csengő? Aztán még egyszer megszólal, és még egyszer, és még egyszer? Gaetano Donizetti a rá jellemző bravúros humorral tárja elénk ezt a kínos helyzetet, és megmutatja, hogyan lehet némi furfang és álruha segítségével a nemkívánatos férjet távoltartani…

[lies-of-fox]

Part 3 !!!

Part 1 - Part 2 - Part 4 - Part 5 - Part 6 Rest is under the cut-

Ah, one of the most beautiful places in the game! We went here a bit early, and suffered for it 🥲

Like, holy shit! I loved this place!

Who peed in the snow :'D

This went as one would expect- very awful

He was a princess ✨

The thing is, I tried to fight Iosefka several times, but she always healed herself :') then I just didn't care anymore, so idk what would've she gave me insead of the cord snack

My worst nightmare, going back to school 😐

Now this, this was pretty-

-until it wasn't... it was okay tho, I placed myself under its belly, so it couldn't reach me after killing all of the bell sluts (bell sluts sound a lot better in my language 'csengős kurva', such a nice word :)

I miss those times, when I didn't know what frenzy was 🥹

It's a very good thing I don't have a phobia

How dare you my messengers are the prettiest! OK they're wearing something else, but still!

Waiting room with Damian and Nick <3

Are we getting closer to him? I was promised a psychopath 🥹

[mukodik]

Van csengő? - Magyar Péter tüntetése a közmédiánál

[angelofghetto]

közmunkanélküliség

Van ez a beszélgetés:

Több témát érint a 30 cm magas kilátóktól az elnéptelenedett falvakba épített, 600 millióba kerülő bölcsődéken át a kegyként osztott közmunkáig.

Még emlékszem azokra az időkre, mikor a közmunka arra volt jó, hogy uniós pénzeket csengő adóforintokká lehessen változtatni. Egészen elképesztő cégek szerveződtek rá, ahol sógorok és komák könyököltek és dohányoztak naphosszat az íróasztaloknál jó fizetésekért a vezetőségben, néha kihelyezett "munkaebédeket" szerveztek maguknak családostul.

Fura alakokkal lehetett találkozni. A főállású adminisztrátorok annyit értettek a belső számítógépes hálózathoz, hogy egész nap pasziánszoztak. Az excel táblázatokat mindig újraírták, ha be kellett szúrni egy új sort egy új névnek és ahhoz tartozó adatoknak, de a sorokat is cellánként helyezték át, nem tudva, hogyan rendezhetők. Az egyik kolléganő igen sokat bosszankodott azon, hogy akkor a sorokat most megint át kell sorszámozni, és hogy ő amúgy is kivan tőle, hogy ábécérendbe rakja, mert hézagosak az ezzel kapcsolatos emlékei az általánosból. Szóval ők voltak az állandó főállásúak.

A közmunkások között volt Sorbonne egyetemen végzett szociológus, aki három idegen nyelvet beszélt anyanyelvi szinten, volt egy óriásvállalat egykori főmérnöke, aki alól a rendszerváltással eltűnt az ágazat, és még sorolhatnám. Annyira hasznos munkát végeztek, hogy pl. napi száz egészségügyi kartont kellett egy kartondobozban ábécé sorrendbe rendezni.

Nem is ez volt a legdühítőbb, hanem, a bánásmód. A döntéshozók lenéző viselkedése, akik szerint egy munkanélküli csak iskolázatlan, ápolatlan, alkoholista és esetleg hajléktalan lehet. Biztosan van rá valami jó közmondás, mikor az ostobaság hatalommal párosul, és kiirtja maga körül az értéket irigységből, kisebbrendűség érzésből, gonoszságból, vagy egyszerűen csak azért, mert megteheti.

Most nem tudom hogy van, de akkoriban senkit nem érdekelt, mihez ért a munkanélküli (legyen bármiféle szakmai vagy műveltségi szinten), pláne, hogy mivel szeretne foglalkozni a jövőben, ez a réteg megkapta a "túlkoros és/vagy túlképzett" bélyeget, oszt jóvan. Örüljön, hogy nem kell árkot ásnia vagy szemetet szednie közterületeken. És úgy egyáltalán, hogy ki mire alkalmas amellett, amit eddig csinált, amit elvett tőle a rendszerváltás, aki nem pályaelhagyó, hanem akit a pálya hagyott el.

Pedig hatalmas pazarlás ez. Biztosan sok olyan ember volt/van, akit kimondottan motiválna, ha valamilyen új területre átképezhetné magát (de nincs anyagi tartaléka, hogy ezt önerőből megtehesse). Persze névleg volt ilyen, hogy jól le lehessen adminisztrálni, mekkorát segítünk az embereken, de a rendszert nem érdekelte, hogy az átképzés irányában van-e munkaerő kereslet. Igazából csak az oktatóknak biztosított fix státuszt, a felnőtt tanulói állománnyal meg majd csak lesz valami. Van egy sejtésem, hogy ez azóta csak romlott, mint minden más is.

Sokkal nagyobb potenciál van az emberekben, mint gondolnánk, de egy legatyásodott társadalomnak támogatás kell, hogy magára találjon anyagilag, lelkileg, önmagába vetett hitében, és akkor beindulna egyfajta szellemi fellendülés, ami gyorsan testet öltene a gyakorlatban is, mert igenis kreatívak vagyunk, leleményesek, ügyesek, szorgalmasak, kitartóak, ha értelmét látjuk, és részei vagyunk egy inspiráló közösségnek.

(Bocs az újabb agymenésért, de ezt hozta ki belőlem a fent mellékelt videó.)

[kaoszkutato]

Pirna - Marktplatz

Bernardo Bellotto (Canaletto), 1753/54

Káoszkutató, 2023

Ő mondjuk annak az épületnek az emeletéről gyönyörködhetett (megbízásra) a főtér látványában, amelyiknek én nemhogy az emeletére, de a tövébe sem juthattam el, mert az már egy étterem zsúfolt terasszal, emiatt kicsit más a perspektíva.

II. Ágost szász választófejedelem meghívására Drezdában élt és alkotott, és örökítette meg a környék látnivalóit.

Fiatalkori utazásai során sokszor a szintén festő nagybátyjának és pártfogójának akkor már jól csengő nevét használta, Canaletto néven jegyezte a műveit.

A tér túloldalán a fehér épület (ma tourinform) az ő nevét viseli, aki festményével világhírűvé tette a város főterét: "Canaletto-Haus".

A látképeket és különösen az épületeket olyan részletességgel örökítette meg, hogy nagyon hamar a Bellotto név is jól csengett, mégis több országban az akkor még ott használt Canaletto maradt meg a köztudatban.

Érdekesség és jól jellemzi, mennyire egyedülálló volt képeinek aprólékos kidolgozottsága, hogy Varsó második világháborús bombázása után az ő festményeit használták a rekonstrukció során.

[hedonistabika]

Szombat esti mulatság

Eljött a szombat is. Múlt szombat. Kicsit sok volt már az a hét, hiszen elég sok időt töltöttem swingerben abban a néhány napban, így egy kicsit el is teltem a sok látványtól. Persze, ettől még óriási reményekkel mentem az aznap esti buliba, hiszen azt most is nagyon akartam, hogy valaki leszopjon, vagy hogy valakinek megkóstolhassan a punciját.

Le is mentem este kilenc órára, becsengettem, majd a szokásos rutint követően leültem a pulthoz. A pultos hölgy kérés nélkül adta nekem a jégágyra töltött deci rumomat, amivel mindig indítani szoktam az estét. Hiába, ha az ember törzsvendég, akkor nem tud menekülni az ismert szokásai elől. A pultnál kortyolgattam az italomat, közben dumáltunk a srácokkal és néztük, hogy kik érkeznek. Hárompercenként csengett a csengő hangja, minekután érkezett is vagy egy újabb pár, vagy egy szóló pasi, vagy egy csajszi. Ígéretes estének tűnt akkor még az aznapi, és akkor még nem is sejtettem, hogy sajnos nem lesz az. Legalábbis nekem nem lesz az.

Hogy miért?

Azért nem lett számomra jó az este, mert az aznap összegyűlt csapat egy konkrét Forbidden Fruit-os csapat volt, akik innen-onnan - de leginkább a website-ról - ismerték egymást, így aztán kicsit elkezdtek klikkesedni, azaz szinte csak egymással társalogtak és persze végül csak egymással is dugtak. Ilyenkor szóló pasiként kurva nehéz érvényesülni, hiszen túl kell udvarolni 10 férjet és 5 szóló pasit is, akik ugyanúgy ott legyeskednek a nők körül, akik meg persze nyilvánvalóan azokat részesítik előnyben (értsd: azaz azokat szopják le elsősorban), akiket jobban ismernek.

Így aznap elég sokat dumáltam mindenféle arcokkal, ismerősökkel és ismeretlenekkel is, meglehetősen sokat voltam a jakuzziban és egyfolytában kerestem a lehetőséget, hogy kivel lehetne egy nagyot kefélni, de semmi nem volt. Aztán egyszercsak láttam, hogy felbukkan egy ismerős. Az a csajszi, akit múlt héten dugtunk és szopattunk a gangbangen. Na, mondom: "most talán meg vagyunk mentve..."

És az este tulajdonképpen tényleg általa lett megmentve, ugyanis valamikor hajnali kettő környékén kaptam tőle egy kurva jó szopást és dugtunk is egyet, kiegészülve egy 50 körüli pasival, aki amúgy egész jól tartotta magát és A-nak nagyon tetszett. A hölgy mindent beleadott, ahogy szokta: jeget vett a szájába és bő nyállal szopott, majd mikor hátulról dugtam, akkor előtte belenyaltam a fenekébe, mert miközben néztem, nagyon megkívántam azt. Végül minden egyes csepp spermát a szájába küldtem, amit ő a szokáshoz hűen le is nyelt. Utána rengeteg csók következett, melyet libabörősre izgulva élveztem.

Eszeveszettül jó volt.

Aztán olyan hajnali 3 óra körül felöltöztem és hazaindultam. Útközben még megittam a maradék rumomat (Havana Club 7YO), amit magammal hoztam a táskámban és közben hívtam egy taxit.

Hazaérésemet követően még kivertem egyszer magamnak, és csak aztán feküdtem le aludni.

[telaviv-delhi]

- Ez igazi autó vagy valami játék? - kérdezte rémülten az Ügyvédem, mikor kihozták az általam rendelt állítólagos terepjárót, ami egy Suzuki Jimney, a ti autótok. Úgyvédem most szó szerint fosva, a slózin üldögélve izgatottan bújja az internetet, használati utasítást keres. Mellesleg nem szabad a wc-papírt a wc-be dobva lehúzni, mert eldugul a cső, ezért mi minden szarás után inkább letusolunk, csillogunk-villogunk, ánuszkánkról kokót lehet szippantani. A kis dobozkás megoldás nem lelkesít.

- Előzékeny népségnek látszik - folytatta Larry. - Az igazgató maga tolta az ágyamat közelebb az ablakhoz.

- Mikor én papírt kértem, nem volt olyan előzékeny - szólalt meg Leslie.

Papírt? - kérdezte a mama. - Mire kellett neked papír?

A klozetra... nem volt benn papír - magyarázta Leslie.

- Pszt, ne az asztalnál - suttogta mama.

- Te, úgy látszik, nem látsz a szemeddel - mondta Margo csengő és átható hangon. - Van ott egy teli kis láda a csésze mellett.

- Margo drágám! - kiáltotta a mama elborzadva.

- Miért? Te nem láttad azt a kis ládát?

- Larry horkanva felnevetett:

- A város kissé különleges csatornarendszere miatt - magyarázta Margónak kedvesen - a kis láda azt a célt szolgálja, hogy beledobjuk az... izé... hulladékot, amikor befejeztük természetes működésünket.

Margo vérvörösre pirult a megdöbbenéstől és undortól.

Úgy érted... azt akarod mondani... hogy az a papír.... jaj, istenem Hátha valami rémes betegséget kaptam - nyöszörögte, majd könnyekre fakadt, és kirohant az ebédlőből.

- Nagyon egészségtelen dolog - mondta mama szigorúan -, igazán undorító szokás. Nem is szólva a lehetséges tévedésekről: azt hiszem, még tífuszt is lehet így kapni.

- Nem történnének meg ilyen tévedések, ha a dolgokat helyesen szerveznék - hangsúlyozta Leslie, visszatérve eredeti panaszához.

Igen, drágám. De nem tartom helyesnek, hogy ezt most itt tárgyaljuk meg. A legokosabb, amit tehetünk, ha minél előbb keresünk egy házat, még mielőtt mind ágynak esünk valami betegséggel.

Az emeleten Margo félmeztelenül literszám zúdította magára a fertőtlenítőszert, és mama egy kimerítő délutánt töltött mellette, mert időközönkint meg kellett vizsgálnia mindenféle betegség tüneteit illetően, amelyek lappangását Margo felfedezte magában.