#folytonos

[toretlenporcelan]

Jómagam, a gondolataimban: Enni kéne egy csípős Soba tésztát

Múltbéli énem egyike: Könyörgöm ne, szanaszéjjel fog égni a szád!!

Jómagam: Áh nem, most tuti nem lesz bajom tőle

5 perccel később, azaz jelenleg: *screaming noises*

[erosnekszulettem]

A folytonos egyedül való küzdelemmel az a legnagyobb baj hogy egy idő után semmi máshoz nem is fogsz érteni és mindent egyedül akarsz majd megoldani ami egy kapcsolatban hiba és ha te évekig egyedül küzdöttél legalább annyi idő megszokni hogy nem kell többet úgy lennie mint ameddig egyedül voltál...

A mély sebek sem tűnnek el nyom nélkül heges lesz a bőrünk utána... ez sem másabb... és az emberek akik tudják milyen ez félnek az újabb sérülésektől mert mindet az okozta hogy megprobaltak másra is számítani saját magukon kívül....

[startgaleriabudapest]

Legát Tibor

Ami nem fáj, az nincs (2024)

Két napja nem mozdultam ki otthonról, úgysem juthatok ki a kapun, mert ahhoz le kéne mennem a földszintre, de ahhoz le kéne jutnom a harmadikra, csakhogy ahhoz meg kéne tennem az egyemeletnyi távolság felét, ahhoz meg annak a felét és így tovább a végtelenségig. Miután mindezt átgondoltam, a végén már föl sem keltem, hiszen úgysem tudhatok fölállni. Achilles hívja teknősbékát! A fájdalom inspirál, ám ha nem létezik, még nem írja át a folytonos szenvedést.

[spikebam]

Van valakinek tapassztalat azzal,

vagy meginkabb ralat valahogy (pedagoguskent, kutatokent vagy csak tajekozott emberkent) arra hogy milyen mentalis allapotban vannak a magyar gyerekek?

En minig az eklsöszamu problemanak jeloltem meg magyarorszag elmult 15 eveben azt hogy a mentalis allapotra nagyon ranyomja a belyeget a a közhangulat, a sok nyilvanos hazugsag, haborus hangulat keltes, a nem megfelelö mentalis nevele, a folytonos kerulöutazgatas, a torz mintak es az altalanos nyomor. De mostanaban egyre több magyrorszagon elo ember 5-10 eves gyerekerul derul ki vagy inkabb ugy foglamazok hogy valik nyilvanvalova hogy sulyos problemakkal kuzd amivel a csaladnak semilyen eszkoze nicnsen hogy felvegye a harcot. Klinikai minösegu szorongo 7 eves narcisztikus szemelyiseg zavar gyanuval szakpszichologusokat jarom 9 eves öncsonkinto 9 eves es meg jopar hasonlo van.

Szertenem latni, hogy a kisebb nagyobb zavarok tenyleg ennyire elterjedtek vag csak erös a merites a kornyekunkon.

[tartsdmegazaprot]

"Egyszer.

Mindig csak egyszer.

Mindig először, mindig utoljára.

Nem törvényt keresni.

Szabadnak lenni.

Nem alkalmazkodni.

Elhatározni.

Nem megszokás.

A váratlan.

A kaland.

A veszély.

A kockázat.

A bátorság...

A küszöbön állni.

Folytonos átlépésben lenni.

Élve meghalni, meghalva élni.

Aki ezt elérte, szabad.

És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet."

- Hamvas Béla

[a-megfejthetetlen]

Figyelem

A leges legfontosabb dolog a világon!

Az alkotja a saját pici kis világodat, amit beengedsz és amire figyelmet fordítasz. Amiről nem tudsz igazából nem is létezik. Számodra. Legyen szó akár emberekről, akár egy sportról vagy desszertről, amiről nem tudsz az nem létezik neked. Te irányítod, hogy kikre mekkora figyelmet szentelsz, és ezzel hatalmas hatalmat adhatsz a kezükbe saját magad felett. Ha valaki már nincs az életedben, a múlt folytonos felidézésével is figyelmet szentelsz rá, és hagyod, hogy irányítsa a jelened.

Próbálj csak arra figyelni, amitől azt érzed, élsz, és amitől a legjobban önmagadnak érzed magad. Semmit ne erőltess, ha egy kicsit is nem komfortos számodra egy szituáció, azt érzed csak lemerít és nem éri meg, hagyd ott. Hagyd, hogy vigyen az ár, és fogadd el ami jön. Hidd el, így kerülnek a legjobb dolgok az életedbe.

Mindent nézz pozitív szemmel, és koncentrálj arra, amit szeretsz!!

[starmythelonesurvivor]

Nem bántam meg, hogy ma utaznom kellett, legalább jó emberek között voltam, és jól sikerültek a képek is, laza 4 és fél órámba tellett. Megnéztem este a színházban a Babaházat. Nagyon felkavart, főleg a második felvonás, ahol egyre nyilvánvalóbbá válik a férj nárcisztikus, uralkodó személyisége. Mikor ordított alig észrevehetően elkezdtem szaporábban venni a levegőt, mondom nem lehetek rosszul egy előadás alatt. Másfél évem a babaházban, mosolygok, táncolok, kedves és együgyű vagyok, nem szabad beszélnem semmiről, mi nagyon boldogok vagyunk. A végén már szerepben sem voltam, hónapokig voltam halott, és még abból sem vett észre semmit. Pont ugyanúgy beszélt velem, mint a darabban…csak bennem mikor kibukott, nem volt elég erő rögtön elmenni, elhúztam hosszú-hosszú hónapokig. 27-én úgy pakoltam össze, hogy otthon sem volt, remegtem, nem is hajtogattam be a ruháimat, behánytam a bőröndökbe. Másfél évem pont befért egy opel vectra kombiba. Másfél évem egy Vectra kombinyi üresség. A plafonig ért benne a holmi. Egy két közepes értékű tárgyon kívül nem hoztam el semmit, ami nem volt úgymond a sajátom. A varrógép, a vaku, egy rajztábla és a jó pár drága ruha. A többi velem jött, vagy megdolgoztam érte. Úgy menekültem, izzadtam, rettegtem, másfél óra elég volt. Leraktam a kulcsot is. Véletlenül bement két félig utca macska a házba. Csak őket sajnáltam. Kaptam tőle emailt, hogy biztos van szeretőm, és a macskákat is bezártam, összeszartak mindent. Ha eszembe jut szánalmon, félelmen meg undoron kívül nem érzek semmit. Mikor vele voltam sem tudtam már mást kicsikarni magamból, de legalább mióta eljöttem, már élek. Élem fel a megtakarításaim, anyám mint az időjárás, viszont olyan békében vagyok a világgal. Nem tudom mit szeretnék a jövőtől, laza vagyok, könnyű. Nincs az folytonos gyomorideg, amennyire meghíztam a kapcsolat elején, annyira lefogytam a végére, egy falat nem ment már le a torkomon.

[melankolia72]

Csak bele fáradtam a folytonos könyörgésbe, segítség kérésbe. Bele fáradtam, hogy magamban kell ezzel megküzdenem mert hallani sem bírja senki ami a fejemben van. Bele fáradtam, hogy elmagyarázzam mi bajom, miért vagyok ilyen, hogy miért viselkednek így miközben én sem tudom.

[liptauer]

Liptauernek külön érzéke van ahhoz, hogy elhagyja a gittet - vagy berakja a zsebébe és addig megfeletkezik róla, amíg nem kőkemény, vagy véletlenül lenyeli (a gittnek milyen íze van???). De persze senkinek nem engedi meg, hogy hibáztassa érte, mindig erősen próbálkozik elsumákolni azt, hogy fogalma sincs, már megint hova került az a ragacs, ami rá lett bízva. Ha le is bukik vele, egyszerűen rákeni a balhét valaki másra amíg szerez egy újabb adagot (Kolnay és Barabás folytonos áldozatok, ők úgyis mindig csak egymással veszekednek)

[toretlenporcelan]

szeretlek

és szerettelek akkor is, mikor te mást jobban

mikor az ő ölelése jobban esett az enyémnél

mikor nem akartál elbúcsúzni, számat kétségek között hagytad

a lelkemet kisírtam, s nem hallottam mást

csak a szíved folytonos, erős dobbanását

s mennyi de mennyi imát elmondtam azért

hogy az a dobbanás legyen újra az enyém.

[fellegszakadas]

Belefáradtam a folytonos bizonygatásba.

Bármit csinálok, az emberek megkérdőjelezik azt, és úgy érzem, minden ilyen alkalommal ki is vesznek belőlem egy darabot.

Belőlem. Az önbecsülésemből.

Megállok, mert a hányinger már nem csak kerget.

Utolér, úgy ahogy a régi érzések. Mélyről tör fel és végigmarja a testem.

Semmi sem maradt belőlem.

[xmrsstilinskix]

Megszabadultam a gyomorgörcstől,a féltékenységtől,az idegességtől,a pánikoktól, a félelemtől,a folytonos bizalmatlanságtól, kattogástól,agyalástól,mellkasi fájdalomtól,minden megszűnt,amikor kiléptél az életemből. Igaz, hatalmas fájdalmat hagytál magad után,de abból felgyógyulok lassan. De ebbe az ördögi körbe kis híján beleőrültem

[kiforditom-szetszedem]

Ha kicsivel gyorsabban megyek, ahogy szoktam, ez egy ex-Bambi lenne a folytonos vonal végén

[anyadisszeretne]

Nem tudom

Sose szerettek nagyon, általában mindig én voltam az a fél aki szeretett. Legyen szó apa lánya, anya lánya vagy csak szimplán egy szerelemi kapcsolatról. Anya nélkül nőttem fel, és apa is túl korán hagyott el ezért olyan férfiak és nők társaságát kerestem akik pótolhatják őket. Nyilván tudjuk, hogy hogyan végződnek az ilyesfajta kapcsolatok.

Aztán megszületett ő és megszünt a vihar. Megszünt vagyis már nem fáj annyira a folytonos magány hiszen mellette végre nem vagyok az. Én nem vagyok biztos abban, hogy jól csinálom, sőt csapnivaló anya vagyok ez egy tény viszont igyekszem azt a szeretet megadni neki ami nekem sosem jutott. Mindenségem.

[starmythelonesurvivor]

A legális prostitúció nem szégyen

2 hónapja hazaköltöztem. Egyedül élek nagyapám régi házában a tóparton. A faszimtól szilveszter után hónapokig rettegtem, rohangáltam az egyetemre, meg a családomhoz. Tavasz közepére a diploma munkámra meg az államvizsgára hivatkozva szedtem a cók mókom, és eljöttem. Mindennap többször megfordult a fejemben, hogy minek élek, tényleg annyi lenne az élet, hogy elviselem, valahogy végig bukdácsolni, és legalább ott van veled a tudat, hogy szebben éltél, mint az emberek a soron, vagy mondjuk Afrikában. Szép ruha, szép autó, programok…hát nem mesés?! Ne merj panaszkodni. Meg akartam halni. Igazából legmélyen még most is vannak hasonló gondolataim, de aztán megszólal a hang, hogy pont most nem adhatom fel. Sose volt még úgy, hogy ne lett volna valahogy…az anyám 3 év után bemutatott a barátjának, már nem rettegett, hogy szégyent hozok rá a társaságban. Soha életemben nem voltam még ilyen elegáns, a faszim számlájára rendelem a ruháimat, plusz sajátokat is készítek. Ott ültem a vasárnapi ebédeken a medencés ház ebédlőjében. Család. Valami. A teraszon beszélgetve azt éreztem, haza tudok jönni, minden rendben lesz. Az exem segített kocsit nézni, többször nekifutottunk. Lemerítettem a négy bankkártyám, vettem egy böhöm nagy batár kombit. Az volt első autó a 500-800-as árkategóriában, amivel jó érzésem volt. Ez az. Van a nevemen egy opel vectra c kombi. Az autó volt az egyetlen luxus, amiről nem tudtam lemondani, egyszerűen a vidéki Magyarországon máshogy nem lehet…olyan mint egy hajó. Volt az a filozófiám, hogy kis autóba nem ülünk, mert bármi történik, krakk. Az apám nevelte még belém anno, erre a mondatára emlékszem. A válás előtt hozott egy pici tetőablakos corsát, az addigi nagy autók helyett anyámnak. Lehet reménykedett a legjobbakban, megeshet csak utólag magyarázom bele…levizsgáztam mindenből, sose volt még ilyen jó átlagom, leadtam a szakdogám. Megvagyok, mindjárt lesz hivatalosan is diplomám, és rájöttem, hogy vissza fogok hozzá menni. Nem bírom anyám folytonos sipákolását, meg bár meg se születtem volna elszólásait, nem bírom a nagynénémet, ahogy mondja, hogy értéktelen vagyok, és örüljek, hogy kellek valakinek, nem bírom a létbizonytalanságot…azt, hogy úgy elszálltak az árak, hogy egy bevásárlás alatt olvad el az egész keresetem, és nem vettem semmit “magamnak”. Hogy küszködjek. Hogyha nem akarom anyámat hallgatni, egy téliesítetlen házban fürödjek egy műanyagkádban, gázon forralt vízzel…a barátja is szakított vele, azt hittem meg tudom csinálni, de így nem. Pár hete el szerettem volna neki mondani, hogy ennyi. Csak kéthetente egy napra találkozgattam vele, és közben kaptam anyám sms-eit, hogy ne csináljak hülyeséget. Végül is igaza van, a legális prostitúció nem szégyen, más az only-fanson van, én meg párkapcsolatot tartok fenn. Hiába dolgozom, nem tudom magam eltartatni, a jómódú szüleim azt kívánják bár ne lennék, és tovább szeretnék tanulni, nem azért szenvedtem annyit, hogy most kiessek az egyetemről, két év még a mesteri. Kivártam a vizsgák végét, hogy kitisztuljon a felem, és döntöttem. Értéktelennek érzem magam. A Miss World Hungary mikor kicsik voltunk, azt mondta, én a legjobb indulattal is csak 10/6 vagyok, de ha nem lennénk jóban, nem szépítene, 10/5. Ezt az elszólását úgy kell elképzelni, hogy egy vasrúdon tekergett, és közben másoknak mind osztogatta a 10/“kismillió”, vagy a 10/1800 osztályzatokat. Csak engem talált satnyának. Direkt hallgattam miket nyilatkozott, elvileg értelmiségi nőként sem tudott a legklisésebb mondatokon kívül mást visszaböfögni. A példaképe Kulcsár Edina! Meg természetesen az anyja, aki már a szülői munkaközösség bálján is az asztalon táncolt. Elítélem, meg irigy is vagyok. Egy megkeseredett kurva lettem. Hétfőn visszamegyek hozzá, ha nem nem is vagyok egy általános szépség, de mióta nem látott a MW, kegyetlen vékony lettem, karakteres arcal. .Valahogy megpróbálom lenyelni a békát, hogy csupán bio díszlet vagyok a faszimnak. A kabrióban, meg majd az ajándék merciben kétségtelen jól fogok mutatni. Lehet a szám nagy, és kurvának is csődöt mondok, egy hónap múlva újra itthon leszek.

[meg-megbanom-ezt]

Produktivitásom két ünnep között:

...ez a TIKHORDÓ KÁNYA a Beast Complexből.

(A folytonos lustaság-rinyálás miatt úgy tűnik, mintha nem dolgoznék egyáltalán, de eskü' ez csak a látszat és nyilván a kép elsütése a lényeg és tökre nem az ügyvédem mondta, hogy írjam ezt ide)