#lemaradás

[cloud-breakingdreams]

Csak tudnám, miért ilyen nehéz. Még csak elvárásaim se voltak, amiben csalódhattam volna.

Mégis ma ütött be a felisméres és a hiányod. Mintha a szívem lemaradásban lenne az eseményekhez képest.

Lexa

[robokacsa]

A 2023-as tusványosi hadoválásnak arra a részletére valaki rámutatot már, hogy Orbán szerint volt egy olyan európai terv, hogy Liszabontól Vlagyivosztokig legyen egy nagy gazdasági övezet, ami aktuálisan elhalt a donyecki fronton.

Szóval ilyen európai terv tudtommal sosem volt, ez a szöveg Moszkva hivatalos a külpolitikája amit most Orbán gyászol (korábban Magyarországon a Mi Hazánk Oroszország nevű párt elnöke is használta már a terminust és akkor is feltűnt, hogy jé, ezt átvették egy az egyben).

Hogy Oroszország látható gyengélkedése után mekkora stratégia átteni a tétet az épp stagnálásba forduló Kínára (többek közt szerinte gyógyszergyártásban világelső Kína: lásd COVID vakcinák, bruhaha), ezt kevés információm van megítélni, viszont más pálya valószínűleg nem maradt a “még nem emigráns kormány” számára, amit az eddig leírt ív alapján befuthatnak.

A hosszútávra hazárdírozás közben mindenesetre kíváncsian várom, hogy az Orbán alatt 20 kormányfőt elfogyasztó Románia miután utolérték Magyarországot GDP-ben mennyit vernek még rá pluszban, mire a magyar lakosság többségének feltűnik, hogy valami nagyon nem stimmel.

A lemaradás egyik konkrét oka amúgy valóban a Lölő-jelenség.

[stickalittle]

Nekem elképesztő, hogyan lehet sikerként eladni azt, hogy az EU-val harcolva nem kapunk pénzt.

Más ország meg tudta oldani, hogy megkapják a pénzüket, az alkalmatlan Orbán-kormány nem tudja megoldani. Más ország már költi az EU pénzét, beforgatja a gazdaságába, nekünk még dátumunk sincs arra, mikor hívhatjuk le. Akinek van még egy kis józan esze, az beláthatja, hogy ez nem más, mint gazdasági lemaradás a többi országhoz képest. Nem csak napokra, hetekre, hanem hónapokra, évekre kezdtünk el most lemaradni. Történelmi jelentőségű baklövés az egész. Ez nem egy kormány sikere, hanem egy kormány kudarca. És akkor vannak emberek, akik elmennek, és leszavaznak erre a tök gáz kormányra. Ha nem tetszik nekik egyik választási alternatíva sem, akkor maradjanak otthon, az is egy vélemény és egy normális döntés, de hogy elmennek, és a propaganda hatására az alternatívától betegesen rettegve leszavaznak az ország kudarcára, ahhoz azért elég egyszerű gondolatvilággal kell rendelkezni.

[klimavaltozas]

Az érthetetlen lemaradás közvetlen okai között szerepel, hogy a magyar kormány már több mint egy évtizede ellehetetlenítette a szélerőművek telepítését az országban (azóta itthon gyakorlatilag nem lehet szélerőművet létesíteni), tavaly októberben pedig a napenergia-felhasználásra is súlyos csapást mért azzal, hogy megtiltotta a napelemekkel megtermelt áram visszatáplálását az elektromos hálózatba.

[vanista]

ad Az ad - az Szécsény.

Az ad - a kölyökkor, amikor az ember árva fia mást se kíván, minthogy jöjjön valaki, aki ad, aki nem sajnálja tőle, aki kétszer ad, ha gyorsan ad.

Az ad a Mezőgazdasági technikum Promenádra néző ablaka, a rozoga sarki kisbolt előtti kanyar és a délben odaparkoló fehér Trabant, és a vásárló, egyedül élő ifiasszony, a harangszó után befejeződő ötödik óra, a hatodik, kémia, az egy idő után behozhatatlan lemaradás kémiában, amikor már teljesen mindegy.

Az ad - a minden mindegy.

Az egyszer élünk.

Amit most ajándékoz, másnak jutna, ha nem volnék adott időben, adott helyen, és visszanőnének a pattanások a fejreállt hormonháztartás őrült aktivitásának köszönhetően, heába Brómos tanár úr brómmal ízesített bivalytej nevű furcsa itala. Minden hiába. A tanári elbeszélgetés, a szülői intés.

Az ad az értékek megbillenése.

Az ad a csodálkozás, de hát édes jó Istenkém, a lényegét nem mondta el senki. Miért? Talán féltették tőlem?

Az igazi ad - az első. Szagok, illatok, mellforma, a görcsoldó, bátorító susogás, ezek szótagszáma, hangulata, hangszíne, a bőr, a tanácstalan kéz, ahogyan ismerkedik ezzel a bőrrel, ízeivel.

Az első ad az, hogy kirúgják az embert a kollégiumból, megbukik kémiából, apja emlékezetesen lepofozza, és fogalma sincs, mi történt ezzel a csendes, okos fiúval. De ő csak megy és megy, mint a bogár: vakon.

Az első ad: az szerelem.

Nincs jövő, nincs jelen, nincsenek kérdések, nincsenek barátok, szülők, nincs kötelezettség.

Az első ad nem múlik.

Nem tud.

Kopik, fakul, bőrén hordja az ember.

Majd együtt múlnak el.

De az sem biztos.

*

áld

Öreganyám induláskor megáld.

Úgy látja szegény, nagy szükségem van indító áldására, mert nem tudom a helyem, mert hülyeségeket csinálok. Őszintén megvallva sokáig nem tudom. Igaz, nem érdekel, nem bagarászom utána. Eszembe se jut, hely kéne.

Néz utánam a kerítéskapu fölött, Néró feje térdmagasságban kint a járdán. Mami keze kilóg. Kezében rongy. Emlékezetemben valamiért mindig rongyot tart a kezében. A sparhelten átforrósodik a serpenyők füle, és maga a sparheltajtó is forró. Van oka tehát.

Civilben is gyakran bejárok, unokaként is.

Civilben betörőként, vagy hogyan mondjam.

Nincs hová menni ugyanis. Ha esik, ha hideg van és alkalmatlanok a mérsékeltövi viszonyok nyíltszíni szerelemre, fedett zugot kell találni. Helyet, ágyat, ami rázós ugyan, rugója kilóg, de nem lövik agyon az embert, nem szólnak másnap, csak meglesik, ki a lány.

Okos kisbak előre gondolkodik. Reméli, éjszakára összejön valami: látogatóba az öregekhez. Fahasogatás, késélezés, Néró kikaparta kerítés visszaigazítása lapáttal, darabka dróttal, szőlővesszővel. Azután gondosan kibiztosítani a belső szoba ablakát. Ide az utcai virágoskerten át bejutni. Megvakargatni a kutyát, mielőtt ugatna. Mászni. Kilökni csendben, segíteni a lányt, előkészített vászontörölközőt tekerni a tányérszerű lámpaernyőre, megágyazni gyakorlottan, odabújni a hidegben. Minél tapasztaltabbnak, ügyesebbnek látszani, vigyázni a hangokkal, bődüléssel, szájra tenni a kezet sikoly, túlzó zihálás előtt, még ha játékból hangzik is el, jobb visszatartani. Reggel vagy hajnalban, attól függően, a lány mikor indul, már nem mászunk.

Ki az ajtón, le a lépcsőn, rohanás a vonathoz. A magtár elől, másik kényelmetlen helyszín, hátranézve, mami keze a kerítésen, benne a rongy, térdnél Néró. Megáld menetben, futtodban, büdösen az éjszakától, - a konyharonggyal.

*

Szerelmi szófejtő

Onagy Zoltán

1952. 12. 27. - 2023. 12. 16.

[hussars]

Vitákban gyakran előkerül a következő problematika: vajon mi a hosszútávú érdek Ukrajna számára - egy rossz feltételeken kötött béke, amely megállítja az ország elpusztítását és az emberek halálát, vagy kitartani a végsőkig, akár magas emberi áldozatok és gazdasági pusztítás árán is. A dilemma felvetése után a felek megállapítják: ebben nem most fogunk igazságot tenni, hanem majd 10/20/30 stb. év múlva, akkor leszünk okosabbak.

A valóság az, hogy rengeteg történelmi példa adódik a kérdés megválaszolására. Sajnos a XX. század bőven szolgáltatott (tragikus) párhuzamokat.

Mára talán még a legelvakultabb moszkoviták sem állítanák azt, hogy Észak-Koreában jobb lenne az élet, mint Dél-Koreában (pedig voltak ilyen állítások a hetvenes években). A nagyjából Magyarországnyi méretű (de lakosságában ötször akkora) Dél-Korea mára a világ egyik legnagyobb (12. legnagyobb) gazdasága, és a világ egyik legfejlettebb országa. A koreai high-tech eszközök az amerikai és európai high-tech termékek fő versenytársainak számítanak, legyen szó Samsungról, LG-ről vagy más kisebb cégekről és chip gyártókról. A koreai autógyártók (KIA, Hyundai, Daewoo) a német, amerikai és japán gyártó óriásokkal versenyeznek.

A valamivel nagyobb terület felett diszponáló Észak-Korea ma a világ egyik legszegényebb országa, amelyben kőkemény katonai diktatúra van és ahol a lakosság éhezését kizárólag nemzetközi humanitárius segélyekkel tudják csökkenteni. Ez az ország lényegében semmit nem termel meg, ami versenyképes lenne bármelyik másik ország termékeivel, és kereskedelmi kapcsolatai 98%-át kizárólag Kínával tartják fent.

Ez ugye nem mindig volt így, ezt a bámulatos utat a két állam 5-7 évtized leforgása alatt tette meg, miközben előtte évszázadokon keresztül harmonikusan fejlődtek. Egészen 1950-ig ez egy nép, egy ország volt. A II. világháború után 1945-ben a koreai félszigetet a 38. szélességi kör mentén a szovjet és az amerikai haderő szállta meg. 1950-ben a Szovjetunió által megtámogatva a mai Észak-Korea lerohanta a déli országrészt, és ha Washington nem dönt úgy, hogy katonai erővel, jó sok pénzzel és fegyverekkel támogatja a délieket, akkor ma nem beszélnénk sem a Samsungról, sem KIA-ról, sem az LG-ről.

Bár akkor is felmerült, hogy meddig tarthat ki a Koreának nyújtott amerikai támogatás, USA kitartott, és három évnyi háború után, lényegében az eredeti felálláshoz visszatérve 1953. júliusában megkötötték a koreai fegyverszüneti megállapodást. A háború hivatalosan azóta sincs lezárva, a felek csak egy fegyverszünetet kötöttek.

A koreai egy nagyon markáns párhuzam, de ott van még Németország példája is, amelynek a felosztása (majd szerencsés egyesítése) több évtizedes lemaradásba taszította a kelet-német területeket, amit Németország mind a mai napig, több mint 30 évvel az újraegyesítés után sem hevert ki.

A II. világháború után megszállt és négy zónára osztott Ausztria (francia, brit, amerikai és szovjet zónák) óriási szerencséje volt, hogy Sztálin halála után Hruscsov békülékenyebb hangot ütött meg, és 1955-ben hajlandóak voltak kivonulni az országból annak semlegességéért cserébe.

Na és október 23-án nyilván adja magát a hasonlat: amennyiben 1956-ban a magyar forradalom sikeres lesz, Magyarország megkapja a szükséges nyugati támogatást, a szovjetek pedig Ausztriához hasonlóan engednek, akkor Magyarországon ma nem arról beszélnénk, hogy hány év vagy évtized kell még ahhoz, hogy utolérjük Ausztriát. Sajnos a kudarc következménye azonban egy negyven éves lemaradás lett, na és az a szovjet mentalitás, amelyet az orosz megszállással sikerült meghonosítani az előtte teljes mértékben Nyugat-Európához tartozó, polgári Magyarországon.

Az eredeti, fenti kérdésre a választ végső soron Ukrajnának és az ukrán népnek kell eldöntenie, és a háború 607. napján azt hiszem egyértelmű, hogy ők melyik utat választották.

[bdpst24]

Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél - mi lehet a kiút? 

Bármikor beüthet a kritikus rendszerhiba a magyar cégeknél - mi lehet a kiút?

Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható. Stabilan működő informatikai háttérre azonban valamennyi cégnek szüksége van,…

[szavaktengereben]

Ami sose érkezik el, arról nem maradsz le.

Róbert Gál

[h3ymyf1sh]

11-ig a négy évvel ezelőttihez képest a településtípusok szerinti bontásban a lemaradás nem szór nagyon, 3-5%, viszont a kistelepüléseken valamivel kevesebb (ami bíztató a Fidesznek természetesen, viszont abszolút számban onnan esik ki a legtöbb választó eddig, mert kistelepülési választóból van a legtöbb ugye). ez így egyelőre 63-67%-os részvétel közé tart, de kisütött a nap…

[defacto-io]

Mennyit tud egy nyolcadikos cigány diák?

A roma fiatalok már 8. osztályos korban nagyon jelentős lemaradásban vannak nem roma társaikhoz képest. Ez a hátrány nagyrészt a családi háttérnek, az otthoni környezetnek és a diákok egészségi állapotának köszönhető, nem pedig kulturális vagy etnikai különbségeknek.

Magyarország egyik legégetőbb társadalmi problémája a roma népesség társadalmi és gazdasági helyzete. 2017-ben a 15–64 éves roma népességnek csupán 45%-a, míg a nem roma népességnek 69,9%-a volt foglalkoztatott. Az ugyanezen korú romák között a munkanélküliségi ráta 18,5% volt, míg a nem romák között kevesebb mint 4%. És egy 2004-es kutatás szerint a roma népesség több mint 65%-a a társadalom legszegényebb 10%-ához tartozik.

A roma népesség lemaradása már az iskolában tetten érhető. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor 2011-es tanulmánya először dokumentálta reprezentatív országos mintán a 8.-os roma és nem roma diákok matematikai és szövegértési készségeit. Az alábbi ábrán egy átlagos roma diák szövegértési és matematikai tudását hasonlítjuk egy átlagos nem roma diákéhoz. Az egyszerűbb értelmezhetőség kedvéért a roma diákok lemaradását ahhoz a különbséghez hasonlítjuk, ami átlagos 6. és 8. osztályos diákok között figyelhető meg.

Az ábra legbaloldalibb oszlopai azt mutatják, hogy egy 8. osztályos roma és nem roma szövegértési (sárga) és matematikai (kék) teszteredményei között a különbség jóval meghaladja a 6. és 8. osztályosok között megfigyelt tudáskülönbséget. Matematikában a roma diákok lemaradása mintegy két és félszerese (249%-a) annak a különbségnek, ami átlagos 6.-os és 8.-os osztályos diákok teszteredményei között van. Mindez azt is jelenti, hogy egy 8. osztályos roma diák jóval alacsonyabb tudásszinttel rendelkezik, mint egy átlagos 6. osztályos nem roma diák. Ugyanez a roma – nem roma különbség szövegértésben is megfigyelhető, noha valamelyest kisebb mértékben: ott az átlagos 6. és 8. osztályos különbség 168%-át figyelhetjük meg.

Kézdi Gábor emlékére

A Defacto volt és jelenlegi szerkesztői e poszttal tisztelegnek Kézdi Gábor volt főszerkesztőnk előtt, aki hosszú betegségét követően 2021. június 29-én, 50 éves korában hunyt el. Gábornak úttörő szerepe volt a tényalapú közpolitikai elemzés magyarországi meghonosításában, és blogunk létrehozásában és működtetésében. A blogunkon tárgyalt magyarországi kutatások szinte mindegyikében jelen van Gábor hatása, és jelentős részük tanítványai tollából született. Gábor kutatásai során mindig Magyarország legfontosabb és gyakran legvitatottabb társadalmi problémáival foglalkozott, melyek megértését és megoldását adatok segítségével képzelte el. Halála fájó veszteség a magyar közgazdászok közösségének és a tényalapú közpolitikáért dolgozóknak. Korábbi defactos posztjai itt és itt érhetőek el.

Tehát mire egy roma diák a 8. osztályba jut, már óriási lemaradás van a nem romákhoz képest. Vajon mire vezethető vissza ez a lemaradás? A középső oszlopok a fenti ábrán azt mutatják, hogy a roma – nem roma diákok közötti teszteredmények jelentősen csökkennek, ha statisztikai módszerekkel kiszűrjük azt, hogy a roma tanulók egészségi állapota rosszabb, az otthoni körülményeik kevésbé kedvezőek, és a roma tanulók szülei gyakran alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szövegértésbeli különbség már csak 20%-a a 6. és 8. osztályosok közötti különbségnek, míg a matematika esetén 52%-a.

Az utolsó oszlopban az egyéni és családi körülményeken túl az iskola minőségét is kiszűrjük. Ez esetben a szövegértésbeli különbségek szinte eltűnnek, míg matematika esetén a különbség 36%-ra csökken. Mindez azt mutatja, hogy az otthoni körülmények (pl. esti mesék gyakorisága gyermekkorban), a szülők iskolai végzettsége, az egészségi állapot és iskolaminőség-beli különbségek nagyrészt megmagyarázzák a roma és nem roma diákok közötti különbséget 8. osztályban.  Az eredmények azt is sugallják, hogy az iskolarendszer megreformálása fontos, de önmagában nem elég: az otthoni körülményekből fakadó hátrányok enyhítése is lényeges, ha jelentősen szeretnénk csökkenteni a roma diákok lemaradását.

A Defacto szerint a romák nem romák közötti különbségek közpolitikai beavatkozásokkal csökkenthetők. A csökkentésben az iskolai minőség javítását célzó programok mellett fontosak lennének olyan integrált programok is, amelyek képesek az otthoni környezetből származó lemaradást enyhíteni. Jó példák ilyen programokra az olyan óvodás kor előtti fejlesztő foglalkozások, mint Perry Preschool Project vagy a Head Start az Egyesült Államokból. 

Defacto

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide

[esztiszanto]

Túléltük.

Legalábbis én biztosan, és ha olvasod akkor te is. Véget ért az év, amiről azt hittük sosem lesz vége.

Na de mi lesz most? Megváltozik minden egy csettintésre, ugyanaz marad vagy ha ez egyáltalán lehetséges rosszabb év elé nézünk, mint az előző volt?

Bár 2020 sok nehézséget tartogatott mindannyiunk számára, és sokan szenvedtetek a karantén, a bezártság miatt nekem ez mondhatni az évem csúcsa volt - természetesen csak az álomesküvő után!

Minden otthon töltött percét élveztem annak a 2 hónapnak, amikor munka nélkül maradtam és gyakorlatilag nem hagyhattam el a házat. Minden amire eddig nem volt időm, az a sok feltorlódott ötlet a fejemben hirtelen minden ott volt a kezeim között és amikor éppen semmit sem csináltam, mert ahhoz volt kedvem, akkor sem kellett aggódnom hogy mennyi dolgom lenne!

Hímeztem, rajzoltam, festettem -füvet ültettem és locsoltam napi háromszor- kiraktam a Vénuszt puzzle-ból, mostam/főztem lemaradás nélkül, írtam és olvastam, terveztem, rendszereztem, takarítottam.

Az év első fele stresszes volt ugyan, forintról-forintra éltünk, miközben esküvőt szerveztünk és hazudnék ha azt mondanám: minden úgy sikerült, ahogy elképzeltük, mégis tökéletes volt a maga módján!

Egy rövid nászút-hétvége fért ugyan csak bele, de mind a 2 napjára örömmel emlékszem vissza.

Isten hűen önmagához sok-sok apró csodával és figyelmességgel tarkította a napjainkat, és bármilyen nehézség állt előttünk, mindig a tenyerén hordott!

Talán ez most a szűk esztendők ideje volt, mégis hálával és megelégedéssel tudok visszanézni, összegezni mindazt amiben részünk volt.

Vannak dolgok, amiket nem tudtam szilveszter éjfélkor magam mögött hagyni, vagy egyáltalán feldolgozni és vannak sebeim amik ránézésre talán sosem tudnának begyógyulni, de egyetlen Élő Istenem van, akinek nincs lehetetlen vagy túl nagy akadály.

Ebbe az ígérerbe kapaszkodva kúszok át a jövőbe, bízva és remélve, de legfőképpen szeretve...

Boldog új évet! 👑

[transforming-the-tunes]

Zseniális írás a 444 alapító tulajdonosától, alig tudok mit kiemelni belőle. Ez az a szint, ahova az alkalmazottai soha nem érhetnek fel.

"vidéken csak lemaradás, hulló vakolat, unalom, nyomor és kihalás van. Kábé ennyi jut a vidéknek. Lehulló morzsák a nagyvárosi médiaasztalról. A természetközeli lét csodája és a kis emberi közösségek ereje a masszamédia számára ismeretlen, sőt: ignorált világ."

"a vidéktől az erőforrásokat is a nagyvárosokba szívták – nemcsak a természeti erőforrásokat és a pénzt, hanem a legjobbnak tartott humán erőforrásokat is kisajátították évszázadok óta.

Egyszóval totálisan lerabolták, gyarmatosították a vidéket, magukhoz vonva onnan minden számottevő tőkét. Nemcsak gazdasági értelemben, hanem szociokulturálisan is. (...) És a gyarmatok szolga népe miért olyan barbár, primitív, stb? Mert mi tettük azzá"

"Érdekes egybeesés, hogy minden központosító logika ökológiailag káros következményekhez vezet, és mindig a helyi organikus megoldások a fenntarthatók. Illene talán levonni mindebből a legsürgősebb konzekvenciákat."

[mikropenisz]

nagyfokú szakmai, intellektuális lemaradás

Deutsch Tamás mondta, nem én mondom!

[dendre]

A Gong

volt a Hungarotonon belül a külföldi lemezek kiadására szakosodott kiadó 1980-tól. Részben a dorogi lemezgyár kapacitásától függött, hogy a nyolcvanas években mennyi aktuális nemzetközi poplemez jelenhetett meg Magyarországon (a prioritást a hazai kiadványok jelentették, a fennmaradt alapanyagból /és gyártóidőbe fért bele egyre több bűnös, nyugati öröm, amiknek számát az eléggé észszeszű piaci alapon működő vállalat a nyolcvanas évek második felében szépen fel is tornázta). Részben pedig alighanem azért volt viszonylag kevés jó, aktuális, hazai terjesztésű külföldi lemez itthon, mert a hatvanas-hetvenes évek óta hordozott, göngyölődő (soktekintetes) lemaradás faragása (neadjég: behozása) nem fért bele a Hungaroton feladatai közé és ezzel sajnos sok más, vagyis minden terület is így volt a tévétől, rádiótól, újságoktól, könyvektől kezdve a koncertimportig és tovább. Plusz nyilván nem a legjobb ízlésű ember felelt a választásokért. (Hogy kicsoda, arra hirtelen csak tippelni tudnék, bár nem túl nehéz kideríteni - és lehet neki is futnék egy cikk erejéig, illetve még a dorogi gyárról is bennem maradt egy anyag...) 

A licencelt gongos albumokon kívül a lemezboltokként is működő könyvesboltok egyre inkább terjeszthettek némi jugoszláv (szintén állami szocialista kiadó által megjelentetett) és indiai exportot is - azért elég keveset, a többit kapualjakban, piacokon, vagy konkrétan Szabadkán és Eszéken kellett megvenni, na meg nyugatról. És itt most csak egy jelzés a lemaradásra, a mi verzusz jugók témában - ott ugye Clash ugyanúgy megjelent 1977-ben, mint Kate Bush 1978-ban vagy Prince 1984-ben. Csak picit is belegondolni abba, hogy mennyivel jobb lenne itt a közízlés, ha ehhez hasonló dolgok az aktuális jelenidőben szélesebb körben elérhetők itthon is: ááá (vagy nem lenne jobb). Persze nagyobb piac volt az, ahogyan a lengyel is, ahol szintén állami cég (Tonpress) adott ki New Ordert vagy Dead Can Dance-t, amikor kellett (vagy Smiths-t meg Cocteau Twinst néhány éves késéssel). Zárójel vége.

Mindenesetre a Gong kiadványszámának növekedése 86-tól, 87-től némileg enyhített a kínzó lemaradáson. Ha nyugat felé nézünk, akkor a sokkal inkább németes, mint angolszász ízlésű országunkban az lehetett menőbb, ami német közvetítéssel jött be. Az Alphaville, a Modern Talking és C.C. Catch kiadása innen nézve biztos dobásoknak tűnik, de a Culture Club későbbi, slágermentes lemezeinek megjelentetését már nehezebb érteni, persze Boy George visszanézett párszor a Világ Ifjúsága magazinból, mint afféle különc érdekesség (később fel is lépett Budapesten, szóval neki lehet jól jött). Jackónak, Madonnának a vasfüggöny se parancsolhatott és a szórványos honi koncertek fellépőinek kiadása is logikus húzásnak tűnik (Dire Straits, Tina Turner, Tracy Chapman, vagy ott a ‘85-ös koncert óta elkoptathatatlan Depeche Mode-tábor), bár mondjuk a ‘87-es Saga-LP aligha fogyta magát agyon, csak mert 1982-ben ők voltak a BS-ben az első külföldi fellépő. (Mondjuk Talking Heads-lemez meg nem jött a Gongnál az ő máig hihetetlen ‘82-es BS-koncertjük után :))) 

Szóval jövögettek ki ezek a már itthon is könnyebben megvehető lemezek, amik közé becsúszott jópár nehezen értelmezhető is. Ha korlátozott mennyiségben tudtak csak külföldit licencelni, akkor azok miért nem a legnépszerűbbek, vagy legjobbak voltak? Költői kérdések ezek, úgyhogy minden további nélkül, a top 5 megmagyarázhatatlan Gong-kiadvány:

5. Pasadenas: To Whom It May Concern (1988) Angliában is épphogy szerényen volt csak sikeres ez a soulpop-zenekar, ami Európában sem tarolt, a műfaj meg itthon mindig népszerűtlen volt. Miért?

4. Giorgia: Giorgia (1986) Sikertelen, sehol nem jegyzett olasz poprock, húsz nála nálunk is sokkal népszerűbb olasz énekesnő volt a korszakban, aki jöhetett volna helyette. Európában csak nálunk jött ki külön licencben. Miért?

3. Deon Estus: Spell (1988) Orbitálisan sikertelen, egyetlen szólólemeze egy önmaga jogán teljesen ismeretlen amerikai basszusgitárosnak. Ezt hogy adta el a külföldi partner a Hungarotonnak? Úgy, hogy ő volt George Michael basszerosa?! Miért?

2. Brother Beyond: Trust (1989) Egy mikropillanatra hazájában szerényen sikeres brit fiúzenekar bukott második albuma. Volt még jópár példa erre a trendre a Gongnál, hogy olyan lemezt adtak ki egy korábbi sztártól, ami hazájában sem vitte már semmire, mert kifutó modell volt a popsztárocska (ugye, Debbie Gibson?), de a Brother Beyondot soha nem értettem (a zenekar angol nyelvű Wikipédia-oldalán külön kiemelik, hogy a Gong is kiadta a lemezt, muhhaha). Ekkor már eszméltem erre a világra, a Popcornból is túl sokszor néztek vissza, miközben a rádióban nem játszották őket, de hát biztos a szépségükkel meghódították pár magyar lány szívét is. Vajon hányan hallgatták végig itthon ezt a lemezt kétszer? Miért?

1. The Jesus And Mary Chain: Automatic (1989) Na ne. Az őrülten kúl brit zenekar, na jó 1989-ben már nem volt őrülten kúl, mégis hogy a nyavalyába került magyar kiadásra harmadik, éppen már nem túl sikeres LP-jével? Nyilván ez még így is inkább kúl, de még inkább megmagyarázhatatlan. Hogyan? Miért? Miéééért????!!!

A legnagyobb kuriózum meg alighanem a Wish You Were Here magyar promókiadása, bár a dorogi gyárban készült némi bootleg is a kilencvenes évek elején, nyilván nagy fusiban, műszak után, tán ausztriai megrendelésre (ennek is jó lenne utánajárni).

[videkma]

Bértárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal a vasutas és a volános szakszervezetek

Bértárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal a vasutas és a volános szakszervezetek

Az állami vállalatok közül a MÁV és a Volán társaságoknál működő szakszervezetek a bértárgyalások megindítását kezdeményezik a kormánnyal és a munkáltatókkal, hogy kiszámítható, középtávú, az egyes vállalatok problémáira fókuszáló bérmegállapodást tudjanak kialakítani – hangzott el sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

(more…)