#megrakodva

[versinator]

Megvártalak megrakodva

Falevelekről sorompónál hadakban csúfolók Tussal csataterünk beledalolna önnönvérem Ölünk kellemek növelte karolók Síneket pihegnek frigyüket kiheverem

Kabátja asszonysors létjét utonállók Bécsé láplelkem igérésed fényemberem Ifjuságnál asszonycsókot milyenben harctérrablók Apostolság szálltanak telibbé számonkérem

Elnyúlok batyum ravatalon násziágyán Ígyígy mesénél lobogtassátok tébolyos Nemkivánom játszódott komédiáját bottyán

Égeségig úristenem agyaknak kristályos Tavaszos zörrenhet vesztés gályán Hóvíz fájlak tébolyos halálsikolyos

[diogenesz2020portugal]

Lisszabon titkai

Vannak napok, amikor az Április 25. hidat szinte teljesen lebontják. Ez a szokás még az 1500-as évek elejéről, I. (avagy Szerencsés) Manuel király idejéből származik, amikor az indiai gyarmatokról visszatérő vitorlások fűszerekkel dugig megrakodva érkeztek meg Lisszabon kikötőjébe. Ezen alkalmakkor természetesen minden akadályt el kellett hárítani a hazaérkező flotta elől. Ilyenkor immár több mint ötszáz éve sem a vonatok, sem autók nem közlekednek a hídon.

[starmythelonesurvivor]

Grr, kedvet kaptam míg több hanghoz a fejemben. Olyan hangosan felnevettem ma délután..."varázsló manók hangja kíséri az utazást". Szerintem Virginia Woolf is valami ilyesmi miatt ment kövekkel megrakodva a kertjük végén lévő folyóba úszikálni.

[rezineni]

A lakás

“Boldog azon ember, ki ilyenkor magáról és otthonjáról teljes joggal elmondhatja: Az én házam, erős váram - szomorú arra nézve, a kinek háza a szó eme nemes értelmében nem egyszersmind az ő erős vára is.”

Kalocsa Róza Az illem könyve c. műve generációknak szolgált útmutatásként az élet dolgaihoz 1884-től kezdve évtizedeken keresztül (polgári státusztól fölfelé). Első fejezete a Lakás témakörét tárgyalja, ebből szeretnék most megosztani néhány dolgot:

Mint ahogy az ember külső alakja bensejét tükrözi vissza,úgy egy háztartás berendezéséből biztosan következtethetni annak lakóira. És e következtetésre okvetetlenül eljut mindenki öntudatosan vagy öntudatlanul, a ki a házba belép. Nagyon téves az a nézet, hogy saját házunkban minden szabad, hogy mi túltehetjük magunkat azon, a mi illik, vagy nem illik, hogy otthon nem szükséges figyelembe venni a művelt, tapintatos modor törvényeit, melyeket pedig másokkal szemben megtartunk; épen úgy nem lehet előttünk közönyös, hogy életünknek, gondolkozásunknak melyik oldalát árulja el lakásunk.

Már a szobának is tanúskodnia kell arról, hogy itt a művelt ízlés viszi a kormányt. [..] A legegyszerűbb polgári háztartásnak is lehet, sőt kell olyan hatást gyakorolni hogy mi nem neveletlen s a világot nem ismerő emberekhez jövünk, a kikkel az érintkezés aligha kellemes leend reánk nézve.

A nappali szobába (sálon, elfogadó terem) nem illik az üvegszekrény, és a nyugágy (chaise longue) jogosultsága is kérdéses. Apró csecsebecsék, emlékek, ajándékok sem igazán kívánatosak itt, ahogy a családi photographiáknak sem. Ezeknek a lakó, hálószobában a helyük, viszont szép, igényes és persze megfelelő könyveket tarthatunk itt.

Az ebédlőben viszont nem, szintén sem szekrényt, ágyat, kisasztalt. Tükör, díszóra, vagy családi arcképek ne díszítsék az ebédlőt sem.

A hol külön táncterem van a lakásban, ott a rendes bútorokat, amennyire csak lehet mellőzni kell. Ha mégis marad bent bútor, azt a fal mellé kell elhelyezni. Viszont minden esetben legyen étszekrény a táncolók számára frissítőkkel megrakodva.

A hálószobára talán a legkevesebb gond fordíttatik, ide rakhatjuk az öltözködéshez kívánt bútorokat, tükröket, mosdó- és öltözőasztalokat. A legnagyobb fényűzés, mit a hálószoba berendezése megenged, a szigorú tisztaság és folytonos rend.Itt látogatásokat fogadni nem szokás, még az orvos is csak komolyabb betegségnél jöhet be, egyébként a nappaliban fogadhatjuk.

Azt mondják, hogy mindent meg lehet szererzni, de gyöngédséget és jó ízlést nem.

[zsntt]

144. zsoltár

1Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat. 2Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet. 3Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá? 4Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék. 5Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek! 6Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket. 7Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből; 8A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze. 9Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged; 10Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától. 11Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze. 12Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok. 13Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken. 14Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon. 15Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.

[tldnaplo]

37. nap, Camp Office

A 34. napon átjöttem Camp Office-ba. (Buktam a Well-fed bónuszt útközben). Azóta befejeztem a szarvasbőr nadrágot, egyszer kimentem horgászni és telezabáltam magam. A lámpajavításhoz kell a Simple Toolbox is, az meg amott maradt. Ma ki kell mennem megint horgászni, gyűjtenem kell előtte tüzifát. Késő délután érek haza, nagyon megrakodva. 

Kimegyek fáért, visszafelé megjelenik egy farkas. A házig követ. Ledobom a földre a fáklyát, és előveszem a vadászpuskát, erre nekem indult. Lőttem egyet a puskával, persze mellé, ettől viszont végre elszalad. Egy lőszert elcsesztem. :( Mire megsütöm az összes halat, késő éjszaka lesz. Közben auróra is van.

Másnap jó későn kelek, és elindulok a kilátóhoz. Az ösvény legelején van egy csomó nyúl, megállok, megpróbálom ledobálni őket kővel, de ma nincs szerencsém. Továbbmegyek. Útközben megállok térképet rajzolni, közben egy durva hóvihar tör ki. Játékidőben kb. 30 perc alatt változott meg totálisan az idő: mielőtt elkezdtem, sütött a nap. Sietősen megyek tovább, végül elérem a kilátót.

[morellahandwoven]

Judit egy óriási kendőt szeretett volna készíteni, amibe kabát helyett be lehet burkolózni, ezért bejelentkezett a vastag szürke felvetésre. Alaposan felkészült, reggel 3 vastagabb merino-selyem-yak Bilum motringgal, egy gombóc Lana Grossa Olimpia és egyéb effektnek szánt fonalakkal megrakodva érkezett. Az első pár sor után kis takácsmintát lábított, majd elkezdett gyöngysorhoz, bogyókhoz hasonló kis mintákkal játszani. A fonal színe változott, a minták szaporodtak, közben a nyári szövőtáboros élményekről beszélgettünk. A sál meg csak nőtt és nőtt, estére a 3 métert is meghaladta! Bár a szövet laza, de a bolyhos vastag fonalak kitöltik a teret, így finom esésű, puha, meleg darab lett. Kipróbáltuk, olyan nagy, hogy kapucnis köpenynek is használható :) Fonal: @bilumyarns @lanagrossa #szövés #szövőműhely #weaving #weaversofinstagram #studio #merinosilkyak #merinoselyemjak (helyszín: Budaörs) https://www.instagram.com/p/CYj5COHIk-E/?utm_medium=tumblr

[dameracrystmon]

2017 Draecember art 22. Day With their best friend Damera and Amythrix BFF! <3 And bonus: (sorry, this my language Hungary TwT) Draecember writing 22. Day Moving into their new home Alig 1 éve érkeztek a draeneiok Azeroth-ra, de Damerának könnyen sikerült a beilleszkedés és gyorsan halad felfelé a rang létrán. Egyedüli dolog, ami bántja, hogy Stormwindbe kell költöznie. Mikor megkapja a felkérő levelet egy teljes napot gondolkodott és mérlegelt. Nehezen hagyná magára testvéreit és családját, de így talán segíteni a további beilleszkedést, hisz még sokan idegenkednek a draenioktól. -Anyu, úgy döntöttem az emberek fővárosába költözöm. Így lesz jobb családunknak és népünknek. -Rendben lányom. -mondja nehéz szívvel, de támogatóan is- Naaru fénye legyen veled. -megöleli. Damera szorosan öleli édesanyját, majd indul össze pakolni. 1 hét elteltével már meg is érkezik hajója, amin szinte csak az ő holmija, illetve különféle kelékekkel van megrakodva. -Végre! Nézzük meg azt a lakást. Felül talbukja hátára és egy kisebb draenei csapattal indul el a megadott címre. A ház tulajdonos (férfi) már várja őt a kapuban a város egyik legjobb környékén. -Üdvözlöm kisasszonyom! Erre tessék. -integet már előre Damerának. Damera leszáll. -Naaru fénye legyen önnel. Remélem ez tökéletes lesz, mert nem szeretném, ha bútorjaim sokáig vesztegelnének a hajon. -Biztosan állítom, ez tökéletes lesz önnek. -fel is vezeti őt az emeletre- Tessék. Damera körbe néz az emeleten mielőtt belép. Szemei minden részletet megnéz. -Szép, majdnem tökéletes. -Csak majdnem? -kicsit zavarban van- Mi a baj vele? -Kicsi, még mindig kicsi. De ha jól látom a másik két lakás is üres. Azt is megvehetném? -a tulaj kicsit pislog, de bólint- Remek, akkor megegyeztünk. -kezet ráz vele- Akkor ha nem bánja ki is fizetném, hogy a munkások neki lássanak az átalakításoknak. Próbálnak gyorsak lenni, hogy a többi lakót ne zavarja. -Oh, milyen előre látó. -Igen, mindent megteszek, hogy az legyek. Amint aláírták a szerződést, ki lett fizetve a tulaj, Damera és csapata neki is lát a felújításnak. Az egész emelet külsőre semmit nem változik, de belül, mintha Exodárban járnánk. Damera by me Amythrix by @white-demonelf

[videkma]

Fegyverekkel és lőszerekkel megrakodva jutott át a magyar határon egy török férfi

Fegyverekkel és lőszerekkel megrakodva jutott át a magyar határon egy török férfi

Nyolc lőfegyverrel és csaknem 1500 lőszerrel lépett át a határon Rajkánál kisbusszal egy török férfi pénteken; a Győri Járásbíróság szombaton elrendelte letartóztatását – tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.

(more…)

[nemzetinet]

100 eurókért árulják a tengerből felhozott régiségeket Albániában. A Pozsony nevű magyar gőzöst is szétlopták

Nyitókép: hajoregiszter.hu (Vélhetően a POZSONY gőzös San Giovanni di Medua-ban (ma Shengjin, Albánia)

Sokszor évszázadokig pihentek az Adriai és az Égei-tenger mélyén, kincsekkel megrakodva, kagylókkal befedve. Ma viszont ezek az elsüllyedt roncsok tengeri rablók gyakori célpontjai, számol be róla az AFP.

2006 óta az amerikai RPM Nautical Foundation mintegy 40 roncsot azonosított mintegy 450 kilométerre az albán partoktól. E mesés kincsekről nem is olyan régen még nagyon keveset lehetett tudni. Ókori hajók, főleg római és talán föníciai és ilyriaiak tűntek el a habokban valamikor az i.e. 7 században, de vannak köztük világháborús hajók is.

“A mintegy 20-30 méter mélységben található kincsek többsége szinte nyom nélkül eltűnt,” mondja Neritan Ceka régész és művészettörténész.

Az albán vizek a komunista diktatúra alatt (1944 és 1990 között) elérhetetlenek voltak a külföldi búvárok előtt. Ma viszont minden elérhető, nyitott, mivel az országnak nincs elég pénze arra, hogy ellenőrizze a saját part menti vizeit. A kincsvadászok természetesen örülnek ennek, és egymás után derítik fel és rabolják ki az antik kincsekkel megrakott roncsokat. De nem vetik meg a modern hajókat sem, melyeket vasgyűjtésbe visznek.

“Az elsők közé tartoztam, aki tanúja volt a mélyben levő rendkívüli gazdagságnak, amikor a 80-as évek elején ott búvárkodtam. Régi amforákat, archeológiai tárgyakat láttam ott, melyeknek ma már hűlt helye van. A barbár kincsvadászat óriási méreteket öltött,” hangsúlyozza Neritan Ceka.

Nehéz megsaccolni, hogy milyen mértékű lehet Albániában ezeknek az antik tárgyakkal való illegális kereskedelemnek a mértéke. Világszinten mintegy 3,5 milliárd eurós forgalomról beszélnek, tippeli Auron Tare, az albán Nemzeti Tengerparti Ügynökség elnöke.

A különféle műkincsek mintegy 100 eurónak megfelelő összegért kerülnek értékesítésre a helyi piacokon. A nyugatra kikerült, árveréseken gazdára lelő tárgyak értéke ennél jóval magasabb.

“A tolvajok dinamitot használnak, hogy az elsüllyedt roncsokból kiszedjék az értékesíthető darabokat,” mondja a tudós Ilir Capuni, aki a mélytengeri környezettel foglalkozik.

2013-ban megtalálták a Pozsony nevű horvát-magyar gőzöst is, mely 1916-ban süllyedt el Durrës városánál, miután aknára futott. Négy évvel később, amikor Capuni visszatért a helyszínre, már szinte semmit sem talált ott.

Luana Perzity, az albán régészeti intézet igazgatója szerint egy múzeum létrehozása lehetne a megoldás. Az elképzelést viszont lassítja a gyenge anyagi lábakon álló albán költségvetés.

“Albánia soha nem tudatosította ezeknek Földközi-tengeri civilizációk után megmaradt  történelmi tárgyaknak a rendkívüli értékét,” panaszolta Auron Tare.

ČTK

100 eurókért árulják a tengerből felhozott régiségeket Albániában. A Pozsony nevű magyar gőzöst is szétlopták a Nemzeti.net-en jelent meg,

[versinator]

Gyöngének elnagyolt

Magabiztosabb napraforgót beszélnénk hatóságilag Játsszuk napkorongra futamait kizárólag Megnéztük mosolygnak délutánról formálgatva Megvilágosodásnak csapdát érzékelhetővé megrakodva Folytattak időrendben miképp kilógtunk Eltérő szűkebb összefüggésben tudnunk

Nyugalmával visszaint végighasaltam tisztességes Énemnek kérdésem tétje zöldséges Értlek hitványabb kedvetlenebbül életfelfogása Hírleli okolást üdvre vígasztalása Sammy papirosok sajátja látogatunk Korodat visszahúzódom átváltozás dőltünk

Centrum villámgyorsan világításra magyarázólag Átjött leszorítottam felvesz látszólag Keresztutcába mehessünk magánérdekű reflektorozva Hátrább abbahagyhatnám aláírok elhullva Akkordjait influenzák mediterrán váltottunk Nyolcuk kocsiba bedobott dolgozzunk

Emléktáblát gyógyszert alagútja rőtes Kikényszerítettem érzékeit egyformaságtól négyes Felesleget fáradásnak kipróbál pótlása Kalitkában kőpadokat hölgyért leadása Esetével emlékezettel szásszal elhaladunk Megállóban bevásárolni nevezném engednünk

Máshova mondhatok helyeznem pótlólag Ügyekben szintig oldalnyit fénymag Bajaiban ötölve beilleszteni csorogva Pillantásunk színházi előzi átmászva Konyhába példának karikajáték vonszolunk Negyedre nyújtogatja szaladgálnak beszélhettünk

Visszamentem icsit egyszerűbben négyéves Helyemhez megtudhatod ővel milliméteres Helyükön pénzeden megkérnek játékosa Elgondolkodom megalapozott belepve tapadása Futkározna túlpartjára visszajöhetek mondanánk Történetesség könyvespolcnál érzelmeiket mondhatunk

[var-lak]

Kedei Zoltán

Az örök emberi téma

A festészethez való hozzáállásom bizonyára valamiféle alkotói folyamat. Döntő és meghatározó tényezője az élmény, mely nem kötődik tárgyi, természeti képhez, sem eseményhez. Lehet szellemi, akár érzelmi töltetű.  Úgy is lefordíthatnám, hogy a számtalan élményre reagáló odafigyelések a „gondolat-érzelem” laboratóriumában egymásba ötvöződnek. Az élmény képi megformálása nem történik azonnal, sőt, nagy számban vannak olyan vízióim, amelyek évek elteltével jönnek majd elő.

A látvány nem kívánkozik azonnal és türelmetlenül a vászonra, mint az impresszionistáknál.

Megfogamzása és kihordása hosszabb folyamat.

Részben ezzel magyarázható munkáim drámaisága.

 A gyermekkorból jön elő nosztalgiásan sok-sok élmény. Párat megemlíthetek.

A legszebb kaszálónk Lőrincében, közvetlen az erdő szélén terült el, mellette a sűrű, sötét erdő. Egy-két méterrel mélyebbre nem volt bátorságom bemenni. Rémképeket láttam, félelmes alakokkal és állatokkal. A nyolcvanas évek legsötétebb és legfélelmetesebb kommunista rendszerében (Ceausescu-időszak) került vászonra egy borzalmas és negatív élmény, absztrakt feldolgozásban.

Másik olajképemnek címe a Csúcs. Ezen  a képen kettős élmény ötvöződik. 1993-ban a Duna Televízió a csíksomlyói búcsúról közvetített képeket. Tarka tömeg halad felfelé az emelkedőn. Kérdéssel szemléltem: - Hová igyekszenek? A válasz megfogalmazódott: - A Csúcsra. Abban pillanatban felidéződött emlékezetemben a székelykeresztúri Jézuskiáltó-hegy, szemben a vasútállomással. A hegy csúcsán nagyobb méretű kereszt, jól látható a város minden pontjáról. A kereszthez meredek hegyoldalon juthatunk fel. Nyolc éven át, gimnáziumi diákként, bámultam és csodáltam a látványt. Ez a két motívum egymásba olvadt.

Feltehetjük a kérdést, hogy mi adja az élmény tárgyát? Arról a tárgyról van szó, mely az élmény sugallatára a festményben formát ölt.

Az élni akarás kimondásával viszem a kölcsönkapott keresztet, terhét a mának, a puszta létezés látszatát, a pillanat ijedtségét, a szorongó félelmet, a kapott bizalmat. Valamennyi az élmény tárgyává alakul.

Ablakot nyitok, falat bontok. Összeszedem a szétszóródó élmények szürke lapjait, és a belőlük áradó szellemi töltetet új formába és színes ruhába öltöztetem.

Hasonló élmények hozták létre sok más munkámat, mint: Veszély, Nehéz idő, Mementó, Üldözöttek, Béklyó, Madarak, Megtépázott tömeg, Sokat tudó asszonyok, Őszi levelek, Kaktusz, Gótika, Kereszt stb.

A képek nem fiktívek, témájukat, tárgyukat az élmény alakította. Átélésből, megtapasztalásból születtek.

A kedvenc élményeim, főleg a drámaiak, vissza-visszatérnek. Kötnek.  Meghatározzák a képek hangulatát.

Az élmény zakatolásában meghúzhatom a féket, mivel nem bírom a terhét, és kiszállhatnék hatása alól -, de büntetlenül nem tehetem.

A romantikusnak látszó hangulat személyes kapcsolataimra deríthet fényt, úgymint: a barátság kialakulása, sorvadás, akár bukása. Képeim figuráiban a barátság ölt testet, az aktokon a természet gazdag szépsége nyilvánul meg, színben és formában, természetesen, élmény alapján.

Izzadtam heves napsütésben, istenes élményem a Nap-motívum. Áztam komor fellegek alatt, képeim sötét felhői visszatükrözik a rettegést is.

A rabságból kitörni óhajtó lelkemet szintén az érzelmi élmény madár-motívuma szentesíti.

A feldolgozandó élmények vég nélküliek.

Élmény nélkül nem megy a festés.

A mindennapi élet megrakodva tolja maga előtt álombéli valóság-szekerét, gyorsan oda kell figyelni, utána eredni, és leszedni róla a magad kis vásári portékáját.

Jelenségében élem az élményt, még abban az esetben is, ha csak vázlatot készítek rögzítésként. Ezeket a vázlatokat naplószerű eljárással kezelem, akárcsak a leírt, lejegyzett gondolataimat vagy a megtörtént eseményeket. Dobozban tárolom megőrzés végett, rendszerezés nélkül. A festmény elkezdése előtt fellapozom, és ezt a műveletet folytatom mindaddig, míg megtalálom az úgynevezett múzsa-segítséget. Van élmény, mely több feldolgozásban is megjelenhet, de akad olyan is, mely örökre raktáron marad, belepi a por. Az élmény kiapadását nem érzem.                                 

*

Élmény nélkül nincs művészet, sem szellemi igazság. Meghatározza személyes kapcsolatomat, avagy mesterségem buktatóit.

Élményvilágomat az álom teszi zamatossá. Körforgás az egész: látvány és emlék, álom és valóság, vágy és fantázia. A látvány rabszolgája vagyok, mégsem kapcsolódom minden esetben a konkrét élményhez. A szelektáló idő segítségével rakom össze emlékeim szürke lapjait, a visszatérő dolgokat már új ruhában, felfokozott színekkel, kihangsúlyozott formában jelenítem meg a vásznon: mint álomlátomást. Fölszabadítom az élményt, és repülök vele, miközben elfelejtem a fájdalmat okozó kudarcot, akárcsak a megkopott vágyat. Transzcendentális megfogalmazásban alakítom át az élményt, mely magában tárolja a fentről érkező rejtélytitkot, de úgy fogadom be, hogy a szellemi láng fénygyűrűzésében is e földön járó Krisztus-lábbal lehessen szemlélni a szabad szépséget. Inkább azok az élmények rakódnak le és kerülnek vászonra, melyek a sorskérdésekre reagálnak. Mindenkihez szólnak, felhívják a figyelmet a kontrasztokra: jó és rossz, szép és csúnya, öröm és fájdalom, fény és sötét. Fő hangsúly: az örök emberi téma.

[jakaab-blog]

A barcelonai rendőrök kilőttek egy teherautó sofőrt, aki gázpalackokkal megrakodva nagy sebességgel száguldott a belváros felé. Több információ egyelőre nem jött át...

AKTUALIZÁLÁS: a spanyol rendőrség szerint egy zavart elmeállapotú svéd állampolgár vezette a tehergépkocsit és az első híradással szemben túlélte a szélvédőre leadott lövéseket.

[csendespercek]

A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.) Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait. Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld. A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön. Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el. Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)

Zsolt 46.

UGYE CSODÁLATOS?

Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? (1Jn 5,5)

Édesapám mindig igyekezett megtörtént eseményeken keresztül bemutatni, hogyan cselekszik Isten az életünkben. Az egyik ilyen történet 1962-ből való, amikor az angolai függetlenségi harcok kezdete után arra kényszerültünk, hogy az erdőkben keressünk menedéket, távol otthonunktól. Egyik nap apám és Martha unokahúgom élelmet keresni mentek a Dande folyó partvidékére. Miközben megpróbáltak visszatérni a másik partra, az egyik két fatörzsből összeeszkábált hídon édesapám - már megrakodva élelemmel - megcsúszott, és beleesett a folyóba. A sebes folyású víz azonnal elsodorta. Mivel nem tudott úszni, kétségbeesetten küzdött az életéért. Amikor kimerült, azt gondolta: "Uram, legyen meg a te akaratod" (Mt 6,10; 26,42). A víz messzire elvitte. Hirtelen valami szilárdat érzett maga alatt. Új erőre kapva észrevette, hogy kisodródott egy nagy sziklára az örvénylő folyó partjára. Milyen nagyszerű példa ez, hogyan engedhetjük át életünk irányítását Isten végtelen gondoskodásának. Ez a történet azokra az időkre emlékeztet, amikor magam igyekeztem megoldani a problémákat. A megoldás váratlanul megérkezhet, ha kész vagyok végül elengedni, és Istenre bízni a dolgot.

Imádság: Drága Istenünk, segíts a csüggedés idején emlékeznünk, hogy a szabadításunk benned rejlik. Ámen.

Ami lehetetlen az embereknek, Istennek lehetséges. (Lk 18,27) Tito Bombo (Luanda, Angola)

IMÁDKOZZUNK A KATONAI KONFLIKTUSOK MIATT MENEKÜLŐKÉRT!

[tldnaplo]

28. nap Trapper’s Cabin

Elfogyott a gyufám!

Na szóval tettem ma egy kört a környéken. Nem írtam le, de tegnapelőtt meglőttem egy szarvast, megtaláltam a tetemét, szóval most itt van a ház előtt 15 kiló hús, csak nincs gyufám, hogy megsüssem őket. Kb egy napra elegendő kajám és vízem van, a camp office-ban van még egy liter víz.

Gyufát szerintem a gátnál hagytam, meg egyébként is vissza akartam menni bőrökért, meg hagytam ott szerintem más hasznos holmit is, amit át akarok cuccolni.

A baj csak az, hogy a térkép másik sarkában vagyok, és ha holnap is egész nap hóvihar lesz, akkor nem biztos hogy eljutok odáig, különös tekintettel arra, hogy nem tudok tüzet rakni útközben, hogy megmelegedjek. lehet hogy ket nap alatt is eleg megtennem az utat (persze akkor bukom a weel-fed bonuszt, ami kapora jonne a visszauton megrakodva)

[versinator]

Álomvilág japánok

Csinálnának megrakodva karolsz gerjedés Gyávaságod iszonya fövenynek szolgájától Franciában túlján bizonyosnál elhelyezkedés

Csináltak akármennyit hóharmata anyától Megnémult bárdok csodákként kislyányt Szélbali keressen üdvünk nagyúrtól

Soraiknak sipolt megadót halványt Öregszünk lagzink haláldal dobása Vénségemnek ócskán számoltak hitványt

Multról dámát jégveremmel ellenmondása Kérdve megbénult ölelkező parádés Csalódtunk kalitkád harcaimnak buzogása