#mesés

[gatutor]

Gaby Mesée-Michèle Mercier "Angélique y el Sultán" (Angélique et le Sultan) 1968, de Bernard Borderie.

[zsofiiforever]

Egy mesés éjszaka után reggel felöltöztél, adtál egy puszit és azt mondtad :

-Holnap hívlak.

-Csak akkor mond, ha tényleg így lesz mert én elhiszem.

Nevettél.

-Tényleg hívlak.

Majd egy csábító mosollyal az arcodon kilibbentél az ajtón és azóta sem kerestél.

[starmythelonesurvivor]

A legális prostitúció nem szégyen

2 hónapja hazaköltöztem. Egyedül élek nagyapám régi házában a tóparton. A faszimtól szilveszter után hónapokig rettegtem, rohangáltam az egyetemre, meg a családomhoz. Tavasz közepére a diploma munkámra meg az államvizsgára hivatkozva szedtem a cók mókom, és eljöttem. Mindennap többször megfordult a fejemben, hogy minek élek, tényleg annyi lenne az élet, hogy elviselem, valahogy végig bukdácsolni, és legalább ott van veled a tudat, hogy szebben éltél, mint az emberek a soron, vagy mondjuk Afrikában. Szép ruha, szép autó, programok…hát nem mesés?! Ne merj panaszkodni. Meg akartam halni. Igazából legmélyen még most is vannak hasonló gondolataim, de aztán megszólal a hang, hogy pont most nem adhatom fel. Sose volt még úgy, hogy ne lett volna valahogy…az anyám 3 év után bemutatott a barátjának, már nem rettegett, hogy szégyent hozok rá a társaságban. Soha életemben nem voltam még ilyen elegáns, a faszim számlájára rendelem a ruháimat, plusz sajátokat is készítek. Ott ültem a vasárnapi ebédeken a medencés ház ebédlőjében. Család. Valami. A teraszon beszélgetve azt éreztem, haza tudok jönni, minden rendben lesz. Az exem segített kocsit nézni, többször nekifutottunk. Lemerítettem a négy bankkártyám, vettem egy böhöm nagy batár kombit. Az volt első autó a 500-800-as árkategóriában, amivel jó érzésem volt. Ez az. Van a nevemen egy opel vectra c kombi. Az autó volt az egyetlen luxus, amiről nem tudtam lemondani, egyszerűen a vidéki Magyarországon máshogy nem lehet…olyan mint egy hajó. Volt az a filozófiám, hogy kis autóba nem ülünk, mert bármi történik, krakk. Az apám nevelte még belém anno, erre a mondatára emlékszem. A válás előtt hozott egy pici tetőablakos corsát, az addigi nagy autók helyett anyámnak. Lehet reménykedett a legjobbakban, megeshet csak utólag magyarázom bele…levizsgáztam mindenből, sose volt még ilyen jó átlagom, leadtam a szakdogám. Megvagyok, mindjárt lesz hivatalosan is diplomám, és rájöttem, hogy vissza fogok hozzá menni. Nem bírom anyám folytonos sipákolását, meg bár meg se születtem volna elszólásait, nem bírom a nagynénémet, ahogy mondja, hogy értéktelen vagyok, és örüljek, hogy kellek valakinek, nem bírom a létbizonytalanságot…azt, hogy úgy elszálltak az árak, hogy egy bevásárlás alatt olvad el az egész keresetem, és nem vettem semmit “magamnak”. Hogy küszködjek. Hogyha nem akarom anyámat hallgatni, egy téliesítetlen házban fürödjek egy műanyagkádban, gázon forralt vízzel…a barátja is szakított vele, azt hittem meg tudom csinálni, de így nem. Pár hete el szerettem volna neki mondani, hogy ennyi. Csak kéthetente egy napra találkozgattam vele, és közben kaptam anyám sms-eit, hogy ne csináljak hülyeséget. Végül is igaza van, a legális prostitúció nem szégyen, más az only-fanson van, én meg párkapcsolatot tartok fenn. Hiába dolgozom, nem tudom magam eltartatni, a jómódú szüleim azt kívánják bár ne lennék, és tovább szeretnék tanulni, nem azért szenvedtem annyit, hogy most kiessek az egyetemről, két év még a mesteri. Kivártam a vizsgák végét, hogy kitisztuljon a felem, és döntöttem. Értéktelennek érzem magam. A Miss World Hungary mikor kicsik voltunk, azt mondta, én a legjobb indulattal is csak 10/6 vagyok, de ha nem lennénk jóban, nem szépítene, 10/5. Ezt az elszólását úgy kell elképzelni, hogy egy vasrúdon tekergett, és közben másoknak mind osztogatta a 10/“kismillió”, vagy a 10/1800 osztályzatokat. Csak engem talált satnyának. Direkt hallgattam miket nyilatkozott, elvileg értelmiségi nőként sem tudott a legklisésebb mondatokon kívül mást visszaböfögni. A példaképe Kulcsár Edina! Meg természetesen az anyja, aki már a szülői munkaközösség bálján is az asztalon táncolt. Elítélem, meg irigy is vagyok. Egy megkeseredett kurva lettem. Hétfőn visszamegyek hozzá, ha nem nem is vagyok egy általános szépség, de mióta nem látott a MW, kegyetlen vékony lettem, karakteres arcal. .Valahogy megpróbálom lenyelni a békát, hogy csupán bio díszlet vagyok a faszimnak. A kabrióban, meg majd az ajándék merciben kétségtelen jól fogok mutatni. Lehet a szám nagy, és kurvának is csődöt mondok, egy hónap múlva újra itthon leszek.

[csacskamacskamocska]

Hatalmas lépés

NEM VETTEM pszichológiával foglalkozó könyveket, sőt, némi unott érdektelenséggel piszkáltam őket a Libriben. Ellenben vettem három másféle könyvet. Jóóó, az egyik Az elme trükkjei (izgalmas ismeretterjesztésnek tűnik arról, hogy hogyan ver át minket a saját agyunk a saját érdekünkben) a másik képtelen tudományos fejtegetéseket elemez, a harmadik viszont fullosan a mesterséges intelligenciáról szól. Eldöntöttem, hogy lejövök a sorozatokról és agysportba kezdek, olvasni fogok megint. Rendesen, ahogy kell, az erkélyen!

Az EKG-m mint az álom, a vérnyomásom mesés, a tüdőm tiszta, a májam akkora amekkora kell, a végtagjaim nem vizesednek. Ettől még lehet halálos kórom is, de azért ezek már jók, most haladunk majd tovább.

[szaller]

Phương Mỹ Chi

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy 6 éves kislány, akit úgy hívtak, hogy Phương Mỹ Chi. Egyik este, szokásához híven, egy vietnámi népdalt énekelt a házi karaoke gép előtt. Éppen arra járt egy híres énekesnő, aki azonnal beleszeretett a hangjába, és felkarolta őt.

A lány előbb nagysikerű CD-ken énekelte a jól ismert vietnámi melódiákat, majd tízévesen megnyerte a Voice of Vietnam vetélkedő gyerekváltozatát. Ja, bocs, második lett, mert az első helyezett bundázott. A lényeg, hogy az egész ország megkedvelte őt, és a műsorban előadott dala 2014-ben 24 hétig vezetette a slágerlistát!

Phương Mỹ Chi sokáig megmaradt a népdalos, hazafias érzelmű vonalon, aztán pár éve a Vietnámban örök népszerűségnek örvendő boleróra váltott. Erről a műfajról azt kell tudni, hogy legalább százszor akkora rajongótábora van, mint az általam dicsőített V-popnak. Íme két ízelítő!

Azt mondtam már, hogy még csak 21 éves a csaj!?

Oké, dívának díva DÍVA, de nem lóg ki a sorból? Egyáltalán nem, mert tavaly a DTAP nevű folktronikás producercsapattal kezdett el dolgozni, mint egy rendes popsztár. Ezzel a névvel és ismertséggel a siker szinte garantált, de ezek az új számok tényleg baromi jók!

Először minimál elektronikás áriákkal kísérletezett, akár trash metál dobokkal és népdalbetéttel megspékelve (ez volt a Bóng phù hoa, a legfelső videón) majd fejest ugrott az életvidám EDM-be, a Đẩy Xe Bòval:

Ezt követte a jelenlegi kedvencem, a Vũ trụ có anh (feat. Pháo). Mesés!

Alább pedig már áthangszerelve hallható-látható, élőben. A dobos megint nagyot ment (a színpadról nézve is megvan).

Ezzel a mérhetetlen tehetséggel és pozitív energiával nem bírok betelni, úgyhogy búcsúzóul itt van minden idők egyik legjobb koncertfelvétele (2-in-1). Az eddigi visszafogott előadásmód után, Phương Mỹ Chi láthatóan elemében van ezekben a modern dalokban. Profin uralja a színpadot, a közönséget, a kamerát, mindent - amikor leveti magát a színpadról, talán még az eső is abbamarad!

[zeroz2ro]

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány 62-62 MILLIÁRD osztalékot kaphat. Az MCC baszki a legnagyobb pénzkifizető hely ... és nem is egyetem.

[the-bagira]

💜🎶 csodás mesés szín, új társ a futásban (is)

[rosszulorzott]

melyik az a mesés kelet zsánerű film, amelyikben a nyugati főhősnőt foglyul ejtik a helyiek, és egy férfié lesz, aki érzéki dominanciával teszi a magáévá? nem szexfilm, hanem rendes történetmesélős film, csak van benne egy erős ilyen rész. és a végén már kiszabadulva, nyugatra visszatérve gondol vissza erre

[xerxesz]

Habár 2022-ben úgy emberileg, mint környezetvédelmileg, mind mindenféle szempontból ez egy vállalhatatlan döntés, de leszartunk mindent, és mindenkit, és vásároltunk egy ilyet. 

Fúj Elon, fúj Tesla, és még fehér is. Broáff. Ittend lehet hányni. 

Akit érdekel a sztori, az lapozzon.

Idén év elején, amikor hazajöttünk Budapestről, akkor úgy éreztük, hogy 2 év Corona után kell valami, amivel el tudunk menni kirándulni a kerékpár hatótávján túl is. Elkezdtünk mindenféle elektromos megoldásokat nézni. A 2 befutó (3) kis autó az e-UP meg a Peugeot 208 - Opel Corsa páros voltak. Rettenetesen lelkes nem voltam tőlük, de végülis kicsi, autó, jó lesz. Néztünk venni, meg lízingelni is, meg mindent. Mivel az elektromos autók igen gyorsan fejlődnek, a pár éves használtat elég hamar eldobtam. Egyszerűen már egy 4-5 éves autó messze nem tudja azt, mint az újak.

Szóval nézegettünk, gondolkodtunk, ilyenek. Közben az MG beharangozta, hogy lesz neki elektromos kombija, és én persze kombi párti vagyok, de sajnos az autó igen ocsmányra sikerült, és nem is nagyon praktikus. Kombi egy kicsike hátsó ajtóval, ami még nem is szép. Az Alfa meg tudta ugrani, hogy csináltak egy sportkombit, de azért az kicsit más téma, meg az az autó gyönyörű. Namindegy, vissza a tárgyra.

Szóval persze nem vettünk semmit, csak nézelődtünk. Egyszercsak küldött nekem az egyik kolléga egy cikket, hogy miként lehet 6 hónapig az embernek ingyen Teslája. Muhaha, gondoltam én, engem a namíbiai herceg mesés vagyona sem tud lázba hozni, az ilyen hülyeségeket egyből átlépem. Igenám, de itt a német állam mesés vagyona áll a háttérben. Tudniillik, nem elég, hogy Németországban eleve alacsonyabb a Teslák ára, mint tőlünk északra, de ráadásul az állam 5-6000 euróval támogatja az elektromos autó vásárlást, amiért cserében 6 hónapig kell megtartani az autót. Élelmes német vállalkozók rá is repültek erre, leszerződnek a paraszttal, az megveszi az autót, majd hat hónap múlva megy az autó Dániába, a kedves ügyfél pedig visszakapja az autója vételi árát. Aki elég ügyes volt, és időben beszállt, az így tudott pár Teslát venni. Ugyanakkor a shztoriból az is látszik, hogy a német vállalkozó itt csak overhead. Így hát gondolkodóba estünk, majd hamarost döntöttünk is: Idén februárban, 100 EUR befizetésével rendeltünk egy Tesla Model Y Long Range típusú személygépjárművet, csodálatos fehér színben (egyrészt mert szerintem a többi szín is ronda, másrészt így könnyebb eladni esetleg). 

Az autót vissza is igazolták júliusra, majd júniusra, majd októberre, majd augusztusra, és így végül tegnap, kicsit több, mint 6 hónap várakozás után át is vehettük.

Ez már “berlini” autó, tehát az új grünheidei gyárban készült, aminek két előnye van: Egyrészt nem kellett áthajóztatni a fél világon, másrészt kicsit olyan, mint a Suzuki Swift volt anno, a mi autónk. 

Hogyan tovább? Nemtom. Illetve 6 hónapig most mindenképp lesz egy Teslánk (ha csak valami katasztrófa nem történik). Utána meglátjuk. Ha nagyon megszeretjük, és anyagilag belefér, akkor megmarad (60% esély). Ha úgy érezzük, hogy ez nekünk sok, akkot eladjuk (40%). Addigis élvezzük. 

Mert gadget.

[dxbcap]

Dubai by night @ Floor 24 Rooftop Bar, Jumeirah Beach Hotel ***** 🍸 The view is amazing! 😉

Dubaj éjjel a Jumeirah Beach Hotel ***** tetejéről, a Floor 24 tetőbárból. 🍸 A kilátás mesés! 😉

[bdpst24]

Debreceni Advent: Meseváros, ronda pulcsi, gólyalábak, meghitt esték

Debreceni Advent: Meseváros, ronda pulcsi, gólyalábak, meghitt esték

Ilyen lesz a következő hétvége Folytatódik a karácsonyi hangulat a mesés Debreceni Adventen, hiszen ismét szabadtéri programok, új látványosságok és egy újabb ünnepi láng válik a belváros fényeinek részévé.  A gyerekek ezen a hétvégén is rengeteg izgalmas programon vehetnek részt, hiszen a Debreceni Karitatív Testület és a DEMKI játszóháza várja őket az Adventi Kuckóban, ahol a kreatív alkotás…

[fantasticducksoulpersona]

Már nem választ el sok a két évtől... Két év vágás nélkül...

Sokminden kavarog most bennem...nem tudom mi van most velem...

Itt a boldog lány ki mennyit szenvedett...ki nem tudta hogy ez a szó, BOLDOGSÁG mit is jelent...

Jól vagyok ezt tagadni nem lehet...de sötét múltamtól szabadulni nem lehet...

Szabadulni? Mégis hogy lehetne szabadulni? Megpróbálhatnám feledni s minden emléket eltemetni... De kérdem én mégis minek? Ha múltam nem lenne és a pokol nem ránt magával nem itt lennék... Itt hol nem minden mesés, de őszintén hol minden csodás? ... Itt vagyok élek, boldogabban mint 15 év alatt bármikor...emlékszem nehéz lenne feledni míg édesapám élt szívem egybe volt... Mára szívem sérült... De egyben van...egyben van mert összeraktam...miután széttörték, meggyepálták, tönkre tették...azt hittem hogy soha nem lesz egydarabban...de sikerült megjavult mert helyre hoztam...

Helyrehoztam, felálltam...pokol mélyét megjártam...mégis élek s jól vagyok...lehet hogy a múlt örökké velem lesz...de nem bánom...nélküle nem lennék itt ahol vagyok...

Nem lennék itt e világon...nem lennék erős se boldog...boldog vagyok igazán boldog...boldogságom oka eleinte betegségemmel való együttélést, függőségeim lététele volt...több mint 1 hónapja életem hiányzó darabját is megtaláltam...egy szerelem mely tökéletes s kit elengedni vétek...ő az kivel még öregen is együtt nézzük a naplementét...akkor talán nézzük is...ő az ki őszintén szeret kit őszintén szerethetek ki előtt megjátszani magam felesleges mert mellette önmagam lehetek...érzéseink erősek szerelmünk örök...tudom a jövő kiszámíthatatlan...de mégis érzem hogy ő az kivel leélném, LEAKAROM élni az életem... Tudom hogy a mi szerelmünk örök, őszinte és csodálatos...

Pokol után boldogság...❤️

[starmythelonesurvivor]

Szilveszterkor írtam egy nagy reblogolós posztot, hogy milyen mesés párkapcsolatban élek, és már a tumbli népe, meg azóta 2 barátnőm, és a leendő(most már nem igen) sógornőm reakcióját hallva, már elég egyértelmű a döntésem. Van bennem valami, valami kis hangocska, ami ha nem jó valami, így nagyon halkan susog a fülembe, baj ban, valami nem stimmel, és sose hallom meg, már kb egy hónapja azon agyaltam, hogy bennem van a hiba, hogy Én nem tudom értékelni, hogy milyen szép életem van, el vagyok rontva, és valahogy feltételezni se mertem, hogy nem én vagyok a szégyentelen csődtömeg, de a karácsonykor elindult eseményláncolat óta már nem tudom elhinni magamnak, és valahogy sokkal mellbevágóbb, hogy nem működik így ez a kapcsolat, hogy újra egy adott időegységen belül egyedül leszek, lebegni fogok a semmibe. Sokat elárul, hogy a sörös pohár mellől annyira figyel rám, hogy ebből az egészből nem vesz észre semmit, már el is mentünk egymás mellett, és nem tudom elképzelni hogyan tudnék hozzá, ehhez az emberhez újra kapcsolódni, nyáron annyira bíztam benne, hogy hozzá költöztem. Egészen megszoktam itt, tényleg jó dolgom van, és ha nincs itt, akkor továbbra is elvagyok, de most már számolom hány sört iszik, illetve hány pohár bort, és gyakran, idegesen pillantgatok oda, és rettegek, hogy észreveszi, monitorozom, mennyit iszik. Szóltam 2 sör, és egy pohár bor után, hogy “mostanában kicsit sokat ittunk, nem kéne ennyit” (mi, többes számban, én rá se tudok nézni a piára egy ideje). Hát szerinte meg nincs semmi baj. Eddig is tudtam, eddig is realizáltam, de nem volt agresszív. A szilveszter este hajnalban azt hittem meg fog ütni, a többiek mikor szóvá tették, hogy ne a telefonját nyomkodja, hanem mondjuk figyeljen rám, rájuk, összeszólalkozott K-val, hogy ő igenis csak jól érzi magát, Én is jól érzem magam, és kiabált, éreztem, hogy elkezdem egyre gyorsabban venni a levegőt, és felszaladtam a fürdőbe, régen nem volt velem ilyen, apám meg anyám tudott kiváltani hasonlót, apuka ilyenkor azt mondta, ne színészkedjek, anyuka meg azt, reméli megdöglök, úgy kell nekem. Mire felocsúdtam, kiabálva nyitott be a helységekbe, és nevemet kántálta, “mi a fasz bajom van”. Az egésznek olyan Ragyogásos érzete volt, mintha egy filmben lennék. Tudtam, hogy el fog érni ide is, már az emeleten jár, és nem tudok hova bújni, anyámat, meg apámat kezdtem hívni, nem tudom miért, valamiért mélyen legbelül a mai napig a diszfunkcionális szüleim védelmére, és elismerésére vágyom, pedig már régen realizáltam, hogy ennek nincs értelme, tovább kell menni. Majd 23 leszek ebben az évben, és ha nagy baj van, félek, csak őket próbálom elérni, persze egyik se vette fel. Anyámé Dél-Afrikában ki se csörgött, apám meg amúgy, lábjegyzet reggel visszahívott, de nem vettem fel, felesleges vele számolnom, ő nincs. Elért hozzám, tényleg ideges volt, sose láttam még ilyennek, kértem, hogy menjen ki, kétszer, háromszor, és elment, szentségelve letámolygott, és tovább ivott. Nem tudom mennyi idő után összeszedtem magam, visszaültem társasozni, próbáltam játszani a szerepem, de szólt, hogy menjünk ki, beszélni akar. Olyan volt, vagy legalábbis Én olyannak érzékeltem a hangját, hogy “baj” lesz. Ott volt bennem a felismerés ha fenn nem ütött meg, akkor most fog, és senki nem fog megvédeni, legfeljebb majd ha hallják, hogy csattan, majd akkor körülállnak. A hallba próbáltam irányítani, a nyitott üvegajtó nem hangszigetelő, a lehető legkevésbé messzi alternatívára, biztosítottam róla, hogy az én hibám minden, és hogy hisztiztem, és túlreagáltam, az egész olyan szürreális volt, ahogy beszélt, az egész helyzet, most sem vagyok benne egészen biztos, hogy nem Én vagyok-e a hálátlan, és nem értékelem eléggé, lehet hogy ez belefér? Általában békés, és eddig nem irányult ellenem az agressziója, ha az is volt. Le kell lépnem, de okosan, tervel.

[csacskamacskamocska]

Sokat fogok posztolni

erről az ingatlankeresésről, és eredetileg az egész blog ebből a célból indult, csakhát három év kellett hozzá, hogy felforrósodjon a dolog. (Hazudok, a blog azért indult mert picsa szerelmes voltam és még szomorú is. De kiforrta magát a dolog és most itt tartok.)

Mesés, de tényleg mesés kisváros, olyan amiről azt gondolom, hogy szívesen lennék a lakója. Hogy hozzátenne valamit az életemhez. A ház megfizethető. De a teraszról a szép kilátásért a nyakunkat kell nyújtogatni, miközben a szembenlevő házsorból egy csoda lehet a látvány, és nincs kert, ami a boldog kutyaélet záloga lenne és meg van ígérve az ebeknek. A teger 9 km, ha nem lennének a hegyek, mondanám, hogy bringával is megtehető, de mopeddel biztos. :) Belül tiptop, de biztos kéne rákölteni, mindig kell. Nem vesszük meg, csak fáj a szívem. Nem vesszük meg, mert ez az a kategória ami alig jobb a mostaninál, csak máshol van. Azért ez a „máshol” is nagyon vonzó, meg az a közeli étterem aminek a placca a völgyre néz.

A ház (tetején tetőterasszal)...

Az étterem...

[fovarosiblog]

– Kíváncsi tekintetek elől rejtőzködő szerzetes?

– Szerencsét hozó szobor?

– Vajon miért kellett lebontani a Vajdahunyadvárat a Milleniumi Kiállítás után? És miben tér el a ma látható épület az 1896-ostól?

– Melyik a Segesvári-torony?

– Hol találunk az épületben igazi velencei kútkávát?

– Miben tér el a “Jáki templom” az eredetitől?

– Melyik híres műhelyben készült a gótikus épületrész gyönyörű rózsaablaka?

– Feltűnik-e Mátyás király és Beatrix arcképe az épületen?

– Hol vannak valójában azok az épületek, amelyeket Alpár Ignác másolatként beépített a Vajdahunyadvárba?

– Találkozhatunk Drakulával is?

A Városliget egyik legszebb épületének nyomába eredünk, a fentieken kívül még számos kérdésre választ kapunk és közben szobrokra, domborművekre, címerekre csodálkozunk rá ezen a hangulatos sétán.

Gyertek velem városi sétálni a Városligetbe szeptember 3-án, vasárnap délelőtt!

[kontrollszumma]

Ma egy óriási puffanást követően szomorúan búcsúzom a mesés MÁVos táskámtól mert eltörött a csattja. Ezt nem számoltam bele a reggelembe, szóval el is fogok késni. :(