#robotkarate

[stickalittle]

Nem értem, hogy az emberek miért válogatják otthon a szemetet a saját kezecskéikkel.

2021-ben miért nem válogatja a szemetet pár robotkar a futószalagról?

[ornamental-commie-faggot]

Mennyi idő alatt készül el

egy új robotkar, ha most tőből letépem a fájós jobb karomat?

[2domany]

Én 22 évesen az egyetem mellett főleg a bulizással voltam elfoglalva. Te viszont nagyon aktív vagy, rengeteg mindent csinálsz.

Az első félévben mi is buliztunk, aztán hamar rájöttünk, hogy a legnagyobb partiarc gépészek már 15 éve az egyetemen vannak. Ha úgy élsz, ahogy ők, akkor soha nem fogsz végezni. Kivéve, ha zseni vagy, de erről még nem hallottam. Szóval ráfeküdtünk a tanulásra és a startupra. Én magam az első félévtől kezdve az Audinál dolgozom – azok, akik hozzám hasonlóan duális képzésben tanulnak, elég hamar megérzik, hogy most van itt a lehetőség, hogy igazán odategyék magukat. Ha most belehúzunk, akkor 40–50 évesen olyan pozíciókba kerülhetünk, ahol nem kell állandóan túlóráznunk, hanem izgalmas projektekben vehetünk részt, amelyekben szabadabban megélhetjük a kreativitásukat.

[trollkrisztusgyerek]

Egyelőre visszakötöttek – pompás fehér, csak a cserével eltűntek a jóakarók szép színes kalligráfiái is :( –, de legalább néhány percig “élvezhettem” gipsz nélküli állapotom, belekóstolhattam, mi vár rám hamarosan. Mintha új kart kaptam volna, kajak be kell járatni; magam vagyok a kínpad, mely nyújtja, tekergeti, igaz, fájdalommentesen, szinte be van morfinozva, inkább a pszichémnek bizarr, hogy elvileg önnön végtagom, mint hevenyészett művégtag, berozsdásodott robotkar, alig engedelmeskedik nekem. Tulajdonképpen újra meg kell tanulnom használni. Oly bizarr, hogy megint majdnem elájultam, az ápolónő leültetett. Miképp az orvos is elismerte utóbb, csúnyán levált az alkar a felső résztől.

Csodálatos az emberi test. Ilyenkor érződik, hogy istenien komplex és nagyon egyben van, és bizony amit Isten egybekeltett, azt ember szét ne válassza.

[kasgaleria]

Szeretettel meghívjuk a kiállítás megnyitójára / We kindly invite you to the opening of the exhibition Ilona Lénárd Intuition & Procedure Megnyitó: 2022. január 12., szerda 18 óra / Opening: 12 January, Wednesday 6pm Megnyitja: Szegedy-Maszák Zoltán, képzőművész / Opening: Zoltán Szegedy-Maszák, visual artist Intuition & Procedure LÉNÁRD Ilona képzőművész kiállított alkotásai analóg és robot festményeket és jaquard texil munkákat egyaránt tartalmaznak. A frissen, erre a kiállításra festő hengerekkel festett akril, vászon munkák mellett korábbi sorozataiból is válogattunk. A Machining Emotion képei egyrészt az intuitív analóg akril festményekre és azok robotikai aspektusára, másrészt az algoritmikusan megtervezett és robotikusan előállított akrilfestmények érzelmi vonatkozására utal. Lénárd Q-sorozata és Pattern-sorozata Katarban születtek, a Dohai kulturális központ műtermében, szándékosan kvázi robotikus gesztusokra alapozva. Személyes és mindenekelőtt erőteljes mozdulatokkal kerültek a vászonra. A robotfestmények is intuitív mozdulatokon alapulnak, amelyeket három dimenzióban szabadon rajzolnak meg 3D-s digitalizálóval, ezáltal olyan adatokat hoznak létre, amelyek bemeneti paraméterként funkcionálnak a nagy ABB robotkart vezérlő algoritmusok számára. A robotkar ugyanazzal a széles hegyű akril markerrel dolgozik, amelyeket Lénárd használ intuitív, analóg akril festményeinél. Az akril festmények mellett különleges, több dimenziós hatású jacquard szövésű munkák is láthatók, amelyek korábbi Omniverse akril festményeinek digitalizált változata alapján készültek Hollandiában. A kiállítás az intuitív emberi eljárások és a kiszámított robotikus folyamatok együttesét mutatja be. Facebook esemény / Facebook event: https://www.facebook.com/events/962840557648838 /// Intuition & Procedure The exhibited works by visual artist Ilona LÉNÁRD comprise both analogue and robotic paintings and tapestries. In addition to the acrylic on canvas works freshly painted with paint rollers and markers for this exhibition, we also selected from her previous series. The title refers to the aspect of the intuitive analogue acrylic paintings and their robotic aspect, and to the emotive aspect of the algorithmically designed and robotically produced acrylic paintings. Lénárd’s Q series and Pattern series, made during her stay in Qatar in her studio at the cultural center Doha Fire Station, are intentionally based on quasi-robotic procedural gestures, put on the canvas by intuitive, personal and above all powerful movements. The robotic paintings are based on intuitive gestures freely drawn in three dimensions with a 3d digitizer, thereby producing data that function as input parameters to the algorithms controlling a large ABB robot arm. The robot arm holds a 3d printed placeholder for the wide tipped acrylic markers, the same markers as Lénárd uses for her intuitive analogue acrylic paintings. Besides the acrylic paintings also jacquard woven tapestries are shown, made in a Holland, which are derived via a computerized interpretation from her earlier Omniverse acrylic paintings. The exhibition shows the empathic confluence of intuitive human procedure and calculated robotic processes. Megtekinthető: 2022. február 8-ig, szerda, csütörtök, péntek 15 - 18 óráig / On view until 8 February, Wednesday to Friday 3pm tp 6pm

[hissematikplus]

SON 2 AYLIK HİSSE GETİRİLERİMİZDEN ÖRNEKLER

XU100 HİSSELERİ ORTALAMASI 2020  yıllık 31/12/2020  itibari ile % +170 HİSSEMATİK PLUS ALGORİTMA HİSSE  GETİRİLERİNDEN EXCELL DOSYASI  ÖRNEKLER KAR AL GARAN ROBOT 60 DKKAR AL ARCELİK 240 DKKAR AL ARCELİK 120KAR AL ARCELİK 30 DKKAR AL HALK B 60 DKKAR AL THYAO robotKAR AL TOASO 60KAR AL TOASO 120KAR AL VAKIF BANK 60 DKKARA AL ARCELK 60 DKMGROS 30 dk KAR ALMGROS 60 dk KAR ALleydi

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/eloszor-fotozta-le-uti-celjat-a-bennu-aszteroidat-az-osiris-rex-urszonda/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/eloszor-fotozta-le-uti-celjat-a-bennu-aszteroidat-az-osiris-rex-urszonda/

Először fotózta le úti célját, a Bennu aszteroidát az OSIRIS-REx űrszonda

Először fotózta le úti célját, a Bennu aszteroidát az OSIRIS-REx, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája – számoltak be róla a missziót irányító kutatók egy sajtókonferencián.

Nagyjából két évvel ezelőtt indult útjára az űrszonda, de csak augusztus közepén került látótávolságba úti céljától. Az első öt képet augusztus 17-én készítette 2,18 millió kilométerre a mintegy 500 méter átmérőjű égitesttől – mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem kutatója pénteken.

“Tudom, hogy a Bennu csak egy halvány fénypont a képeken, de nekünk, akik éveken át dolgoztunk azért, hogy ezek a fotók elkészülhessenek, igen sokat jelent, egy nagyszabású tudományos expedíció kezdetét képviseli” – tette hozzá.

A tervek szerint az OSIRIS-REx az év utolsó napján áll a Bennu körüli pályára, ezután felvételeket készít a kisbolygó felszínéről és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék annak kémiai és ásványi összetételét, valamint kiválasztja azt a helyszínt, ahol mintát fog venni.

A napenergiával működő űreszköz 2020 júliusában fogja három másodpercre megközelíteni az aszteroida felszínét, és egy robotkar segítségével megpróbál legalább 60 gramm kőzettörmeléket begyűjteni.

Az űrszonda 2021 márciusában hagyja el a Bennu térségét, hogy 2023 szeptemberében a kőzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után visszatérjen a Földre.

Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Bennu kőzeteinek elemzése segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértésék a naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását.

A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is meg akarják határozni, hogy választ kapjanak arra, mekkora az esélye annak, hogy a kisbolygó 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik bolygónkkal.

Az 500 méter átmérőjű Bennu kisbolygó minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.

[nemzetinet]

Új fejezet kezdődött a Mars kutatásában

A kutatók szerint új fejezet kezdődött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai űrszonda elhelyezte első mérőműszerét a marsi talajon – hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában.

Kiss László csillagász-fizikus a műsorban kiemelte, hogy a marsi vizsgálatok arra a fontos kérdésre adhatnak választ, hogy volt-e élet a Marson. 

Egész világegyetemünk, világképünk fontos kérdése, hogy a Föld annyira különleges hely-e, hogy csak itt fejlődhettünk ki mint gondolkodó lények, vagy az élet bárhol máshol kifejlődik, ahol erre lehetőséget kap – fejtette ki.

Emlékeztetett, hogy az űrszonda november 26-ai landolása óta a kutatók azon dolgoznak, hogy a Mars felszínén érzékeny műszereket helyezzenek el. 

Egy hosszú robotkar szeizmométert helyez el, amely a marsi tektonikát fogja vizsgálni, ennek egyik segédműszere az a mikrofon is, amely az emberi fül számára is hallható hangokat rögzíti. Emellett egy 5 méter hosszú tüskét fúrnak be a marsi felszín alá, amely a hő terjedését vizsgálja a talajban. Ezek alapján majd mintegy 2 év múlva tudni fogjuk, hogy a Mars múltja milyen lehetett, hiszen ez a jelenlegi belső szerkezetből kikövetkeztethető lesz – közölte.

Új fejezet kezdődött a Mars kutatásában a Nemzeti.net-en jelent meg,

[korkep-blog]

Felépülnek a világ első 3D nyomtatóval készült lakóházai

Az új technológia a kőművesmunkát váltja fel.

A hollandiai Eindhovenben az új technológia a kőművesmunkát váltja fel – adta hírül a The Guardian.

  Az ingatlanpiacon jövőre megjelenő öt ház közül a legkisebb – egy két hálószobás otthon – iránt már húsz család érdeklődött az után, hogy a lakóházak látványterveit bemutatták.

  A Van Wijnen holland építőipari cég az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel közös Mérföldkő programnak nevezett fejlesztése megoldást kínál a szakképzett kőművesek hiányára az országban, csökkenti az építési költségeket és a környezeti károkat is a kevesebb cement használata által – közölte Rudy van Gurp, a cég menedzsere.

  Az építéshez használt 3D-s nyomtató lényegében egy hatalmas robotkar a végén fecskendővel, amely kilövelli a különleges, tejszínhabhoz hasonló állagú cementet. Ezt az anyagot az építész tervei szerint formázzák, egyik réteget a másikra húzzák, hogy falat emeljenek és növeljék szilárdságát. “Nincs szükségünk zsaluzásra, és nem fogunk több cementet felhasználni a szükségesnél” – magyarázta Van Gurp.

  A lakóházaknak csak a külső és a belső falai készülnek a nyomtatóval. Mire az ötödik otthon elkészül, amely háromszintes és három hálószobás lesz, a szakemberek azt remélik, hogy a szennyvízcsatornát és más tartozékokat is képesek lesznek elkészíteni 3D-s nyomatóval.

  Az új technológia lehetővé teszi azt is, hogy a falakba közvetlenül beépítsék a világítás, a fűtés és a biztonsági berendezés működtetéséhez szükséges vezeték nélküli érzékelőket, hogy okosházakat alkossanak.

  https://www.youtube.com/watch?v=muySDlT4wR8

  Hirado.hu/The Guardian

Nyitókép: 3DPrintedHouse

[techonewap]

Amerikai és japán űrhajós szerelte az ISS robotkarját

Amerikai és japán űrhajós szerelte az ISS robotkarját

Mark Vande amerikai s Kanai Norisege japn rhajs pnteken egy rsta keretben szerelseket vgzett a Nemzetkzi rlloms (ISS) robotkarjn.

Az amerikai rhivatal, a NASA tjkoztatsa szerint a hatrs mvelet sorn eltvoltottk a robotkar kt fogkarjt. Az egyiket visszaszlltjk majd a Fldre, a msik tartalkknt az rllomson marad. A kt rhajs feladatt a tervezettnl hamarabb teljestette, ezrt ms belltsokat is vgeztek…

[theloneliestrobot]

Practicing my balance today while in my karate bot costume. The key here is to find a super scenic spot before just perching on one leg. I learned from the mr. Miyagi right. #karate #karatebot #robotkarate #karatekid #halloween #halloweencostumes #costumes #robot #robots #robotart

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/kulonleges-furotechinaval-gyujt-mintat-a-mars-kozetebol-a-curiosity/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/kulonleges-furotechinaval-gyujt-mintat-a-mars-kozetebol-a-curiosity/

Különleges furótechinával gyűjt mintát a Mars kőzetéből a Curiosity

Új fúrótechnikájával több mint egy év után először sikerült mintát vennie a Mars kőzetéből a NASA Curiosity nevű marsjárójának.

A Curiosity ütvefúrója mintegy 50 milliméter mélyre fúrt a Duluth névre keresztelt célpontjában.

Fotó: Wikipedia

A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory kutatói azóta dolgoztak az új fúrómódszeren, hogy a Curiosity fúróján mechanikai probléma lépett fel 2016 decemberében.

Az új technika (Feed Extended Drilling) alkalmazásával a marsjáró fúrója a robotkar erejét is használja fúrás során, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ember falat fúr – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

“A csapat óriási leleményességgel fejlesztette ki az új fúrási technikát és valósította azt meg egy másik bolygón” – mondta Steve Lee, a Curiosity projektmenedzsere.

A fúrás a Mars kutatása szempontjából alapvető fontosságú feladat. A Curiosityn belül két laboratórium van, amelyek képesek vegyi és ásványtani elemzéseket végezni kőzet- és talajmintákon. Az eddigi minták a Gale-kráterből származnak, amelyeket a marsjáró 2012 óta vizsgál.

A Curiosity csapata izgatottan dolgozott a fúró fejlesztésén, hogy elkészüljön vele, mielőtt a marsjáró elhagyja a jelenlegi helyszínt, a Vera Rubin hegyvonulatot.

A Curiosity csapata jelenleg új módszert tesztel arra, miként tudják a kőzetből vett pormintákat a fúrótól a laboratóriumokba helyezni.

[nemzetinet]

A robotok már köztünk vannak

A robotok már köztünk vannak 2017. december 12., kedd – 08:28 Feledy Botond2017. 12. 12., k – 08:28 Vélemény Friss ikon Off Törzs

Alighanem a gyakrabban internetező olvasók nagy része már csetelt robottal a bankjánál vagy más online szolgáltatónál. Ma már teljesen természetes, hogy egy csetrobottal kezdi a cég a válaszadást, merthogy a kérdések jelentős része hasonló, és ha nincs egyedi eset, azt a robot is kiválóan meg tudja válaszolni. A különbség pedig ritkán tűnik fel. Sőt… 

A híres Turing-teszt éppen azt célozta, hogy mikor tudja egy mesterséges intelligencia elhitetni egy emberrel, hogy ő nem robot. Tehát a tesztalanyokat cseteltették hol emberrel, hol géppel, és a végén meg kellett mondani, hogy szerintük mikor kivel kommunikáltak. 2015-ben az Eugene Goostman névre keresztelt robot először tudta „megnyerni” ezt a versenyt, a tesztalanyok több mint felével elhitette, hogy ember. A legtöbb nagy IT-cég már rég teszteli a mesterséges intelligenciákat a közösségi médiában. 

A Twittertől a Microsoftig próbáltak már tanuló AI-kat szolgálatba állítani, a gond inkább az, hogy tőlünk, emberektől tanulnak, és egyelőre azt még nehéz meghatározni, hogyan határolódjanak el a szélsőségektől, hogyan vegyék figyelembe a társadalmi érzékenységet. 

A Twitter-robot két hét alatt náci lett, holott nyilván nem minden felhasználó ezt az utat járja be. A kép- és arcfelismerő rendszereknél is kellett hozzá idő, hogy a különböző bőrszínekből már nem adódnak félreértések. 

Messzire vezet, de az adózástól az alapjogokig újra kell gondolnunk a társadalmi rendszereinket. A robotok után is kell majd adót fizetni úgy, mint a munkavállalók után? Milyen szintű komplexitástól számítunk „robotnak” valamit? 

Hiszen már a kávéfőző vagy egy új porszívó is annak minősülhet… Adójogi szempontból vajon csak a gyár helyi termelését fogják figyelembe venni, nem pedig az előállítókat, legyenek azok emberek vagy AI-k? Főleg a kelet-európai ipari zónákban ez még rengeteg fejtörést fog okozni. 

A digitális etika az önvezető autóktól a kibertestrészekig mindenütt fel fog bukkanni. Vajon beprogramozható-e egy mesterséges robotkar arra, hogy soha semmilyen körülmények között ne üssön meg senkit? Hogyan fogja a kisebbségi problémákat érzékenyen kezelni egy keresőszoftver, amely nyilván nagyobb mennyiségű ellenséges tartalmat találhat egy többségi nemzet nyelvén, mint a kisebbségén? Ha egyszer létrejönnek a célpontot önállóan választó drónok, meddig engedhetjük ezt a technológiát terjeszkedni? Tartalomgyártó robotok ellen tudnak-e a közösségi médiafelületek hatékonyan védekezni, lehet-e egyes platformokat kizárólag emberi azonosítás feltételével használni? 

Ezek a kérdések nem a holnap, hanem a ma dilemmái. Mert ha nem adunk idejekorán válaszokat erkölcsi alapon ezekre a felvetésekre, akkor néhány programozó kénytelen lesz ezeket magától meghatározni, ami a sztenderdek hiányát eredményezheti és azt, hogy a társadalom nem tudja kontrollálni a saját IT-környezetét. Emberi gondolkodásra fel! 

Bevezető

Amikor a Mesterséges Intelligenciáról (AI) vagy robotokról beszélünk, még mindig sokan hajlamosak felsóhajtani és azt gondolni, hogy ez majd az unokáik problémája lesz. Pedig az informatikusok és mérnökök ezt már régen elhozták közénk, és éppen az a nagy eredmény, hogy nem úgy beszélünk ezekről a dolgokról, mint „robotokról” vagy sci-fi-lényekről, hanem a hétköznapjaink legnormálisabb alkotórészeiről. 

Címkék robotika robotok Mesterséges Intelligencia Rovatoldalon kiemelt Kiemelt

A robotok már köztünk vannak a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Pályára állt a Bennu felé tartó űrszonda

WASHINGTON. Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-REx aszteroidakutató ûrszondája péntek délután megközelítette a Földet, és sikeresen kihasználta a bolygó gravitációját arra, hogy a Bennu kisbolygó felé vezetõ pályára "katapultálja" magát – közölte a NASA.

A 2016 szeptemberében útjára indított ûrszonda az Antarktisz térségében, a chilei Horn-foktól délre, 17 247 kilométer magasságban került legközelebb a Földhöz, aminek eredményeként sebessége másodpercenként 3778 kilométerre változott.

"Teljesen kihasználtuk a földközeli elrepülés emelõhatását arra, hogy jelentõsen megváltoztassuk az OSIRIS-REx pályáját, különösen a pálya dõlésszögét" – közölte Rich Burns, a program irányítója a NASA Goddard Ûrközpontjában.

Az OSIRIS-REx egy hét éven át tartó programot teljesít, és a tervek szerint 2018 augusztusában érkezik a Bennu közelébe, ahol két éven át felvételeket készít a kisbolygó felszínérõl, és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék annak kémiai és ásványi összetételét, valamint kiválasztja azt a helyszínt, ahol mintát fog venni.

A napenergiával mûködõ ûreszköz 2020 júliusában fogja három másodpercre megközelíteni az aszteroida felszínét, és egy robotkar segítségével megpróbál legalább 60 gramm kõzettörmeléket begyûjteni.

Az ûrszonda 2021 márciusában hagyja el a Bennu térségét, hogy 2023 szeptemberében a kõzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres ûrutazás után visszatérjen a Földre.

Az amerikai ûrkutatási hivatal szerint a Bennu kõzeteinek elemzése segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértésék a naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelõtti kialakulását.

A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is meg akarják határozni, hogy választ kapjanak arra, mekkora az esélye annak, hogy a kisbolygó 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik  bolygónkkal.

Az 500 méter átmérõjû Bennu kisbolygó minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.

Pályára állt a Bennu felé tartó űrszonda a Nemzeti.net-en jelent meg,