A fa felhasználásának története majd kétmillió évre nyúlik vissza, a kőeszközökön vizsgált növényi maradványok alapján. Tüzelőként több százezer éve használjuk és az építészetben és eszközgyártásban is széleskörben használt anyag. Ebből fakad, hogy számos régészeti lelet anyagát alkotja, melyek különböző módon konzerválódtak az évezredek vagy századok során.
1.kép: Szenült gerenda maradványa egy vaskori épületben
A fa leletek megőrződhetnek kiszáradás útján, ami jellemzően sivatagos területeken fordul elő vagy épületeken belül.[1] Elszenült maradványok formájában, mint ahogy egy korábbi bejegyzésünkben említettünk egy vaskori házhoz tartozó gerenda maradványt bükkábrányi ásatásaink sorából (1. kép) vagy zárt vizes környezetben, ahol a szükséges feltételek a lebomláshoz nem teljesülnek, mint például kutak alján, ahol azt egy korábbi posztunkban láthattátok Onga-Állami gazdaság területén végzett ásatásunkról (2. kép). Speciális esetekben szubfosszilis vagy fosszilis formában is fennmaradnak fából készült tárgyak vagy maradványok.[2]
2.kép: Famaradványok egy Árpád-kori kútban
A felsorolt tárgyak mind hordozzák magukban az alapanyaguk történetét, mivel minden fa hordozza életének történetét az évgyűrűi által. Ez a szerkezetéből fakadó információ úgy jön létre, hogy a kambiumban található szaporítósejtek évről évre új réteget hoznak létre, de ugyanakkor a szíjács belső része is elhal és a geszt részévé válik, így a szíjács folyamatos évgyűrű számmal rendelkezik, miközben a geszt növekszik (3. kép).[3]
3.kép: Faszerkezet
Az így kialakult évgyűrűk sorából, mint azt a nevük is jelzi kiszámolható egy fa életkora, valamint a gyűrűk vastagságából az adott évben ért környezeti hatásokra is következtethetünk, melyek a fát érték legyen az szárazság vagy csapadékbőség, hideg vagy meleg éghajlati hatások stb.
Ezt az összefüggést felhasználva jött létre a dendrokronológia, mely módszertana azon az elven alapszik, hogy
„a mérsékelt égövön egy adott földrajzi térségben élő azonos fajú fák azonos környezeti hatások miatt hasonló vastagságú évgyűrűket növesztenek. Az évgyűrűsorozatok leméréseiből kialakított adatsorok alapján olyan, évre pontosan keltezett, úgynevezett kronológiák készíthetők, amelyekben minden egyes évgyűrű keletkezési ideje ismert. Ezek segítségével az ismeretlen korú fa régészeti leletek (pl. dorongút, kút elemei), illetve faszerkezetek (fedélszerkezetek, harangállások) és fatárgyak (stallum, táblakép, kazettás mennyezetek) olykor fél évre pontos keltezése is lehetséges, így a dendrokronológia a ma ismert legpontosabb keltezési módszer”[4].
4.kép: Dendrokronológia
Ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű mintára van szükség, hogy az évgyűrűk sorának átlapolásából létrejöhessen egy abszolút vagy keltezett kronológiai sorrend (4. kép). Emellett léteznek lebegő mintasorok, melyek nem köthetőek naptári évhez, de segítségükkel relatív keltezés alkalmazható, azaz a megállapítható, hogy a vizsgált minta a meglévő mintasor, mely elemével azonos korú.[5]
Hazánkban Grynaeus András munkásságának köszönhetően jött létre egy a római kortól napjainkig tartó mintasor, melynek köszönhetően a megfelelő mintával akár évre pontosan datálhatóak a fatárgyak.[6]
[1] Lev-Yadun, S. (2007) 141-142.[2] Lev-Yadun, S. (2007) 141-142.[3] Grynaeus (2004) 87.[4] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 1.[5] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 2.
[6] Tóth B. – Grynaeus – Botár (2013) 2.
Fölföldi Boldizsár
Felhasznált irodalom
Lev-Yadun, S. (2007): Wood remains from archaeological excavations: A review with a Near Eastern perspective. In: Isr. J. Earth Sci. 56. 139–162. p.
Grynaeus András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései. In: F. Romhányi Beatrix – Grynaeus András – Magyar Károly – Végh András (szerk.): „Es tu scholaris”. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára. 87–102. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2004.
Tóth Boglárka – Grynaeus András – Botár István: Dendrokronológiai kutatások Erdélyben In: Magyar Régészet Online Magazin, 2013 Ősz. 1-5.
Egy képalá miatt írnék kritikát a Telexnek is: ha már leírják, hogy az aflatoxin gombabetegség miatt alakul ki, akkor mi a fene az a képalá (esetleg maga a kép), hogy "a különbség az öntözésben rejlik". Már elnézést, de lófaszt. A gombabetegség stressz, és főleg fizikai stressz (pl. károsítók rágása) miatt alakul ki, tud megtelepedni a kukoricacsövön a gomba. Persze, a szárazság lehet stresszfaktor, de ha az öntözött kukoricán van gombabetegség, az még jobban növeli az aflatoxin szintjét (hiszen az kedvez a gombáknak is). A kép maga inkább egy öntözés melletti kampány, mintsem aflatoxin demonstráció. És az ugye, ismert, hogy az öntözés miért nem kivitelezhető mindenhol, milyen problémákat okoz, mi a baj az intenzív gazdálkodás növelésével?
Nem gyújtottam rá.
Elég rossz bőrben voltam januárban. Torokfájás, nyálkahártya-szárazság, fülgyulladás(!) és láz.
De azért szívtam a heetset. Aznap 1 szál + 3 slukk volt a mérlegem, és nem estek jól.
Amúgy is bűntudatom volt egy ideje a cigaretta miatt. Sokat is szívtam, így DRÁGA, káros, csomó időt elvesz, meg lusta vagyok traffikba menni. Nekem ehhez nincs kedvem.
Viszont, nem a heets hiányzik. Hanem az izzó, füstös, ropogó cigaretta.
Az aszályos időjárás ellenére jó termésre számít Benesch Antal főborász
Az aszályos időjárás ellenére jó termésre számít Benesch Antal főborász
A szárazság miatt idén három héttel korábban kezdődött a szüret a Veszprémi Érseki Pincészet birtokain
A sauvignon blanc és az olaszrizling szedésével kezdődött a szüret a Veszprémi Érseki Pincészet birtokain. A száraz nyári hónapok miatt a szőlő idén a szokásosnál jóval gyorsabban érett, így a betakarítást a tervezettnél három héttel hamarabb kellett elkezdeni. Az aszály ellenére Benesch Antal,…
Azt mondják, az elefántok kilométerekről megérzik a vizet, sőt még titkos helyeket is ismernek barlangokban, ahol tartalékaik vannak. Ezért a bennszülöttek követni szokták az elefántokat, ha már nagy a szárazság.
Nyilván a tevék is rendelkeznek hasonló tulajdonságokkal, meg még egy csomó sivatagi állat, amelyekről kevesebb szó esik.
Aztán ott vannak a busmanok, akiket arra tanított az evolúció, hogy egy kis földből kiálló pöcökből ráismerjenek arra a növényre, amelyből vizet nyerhetnek.
Mióta újparaszt lettem, és közvetlenebb kapcsolatom lett a természettel, megérzem az esőt.
Pontosabban ugyanúgy megérzem a vihar közeledtét (mielőtt annak kikövetkeztethető vagy látható jelei lennének), mint az állatok.
Nyilván mindannyian rendelkezünk ezzel a képességgel, csak elfelejtettük, és a városok forgatagában nincs is alkalmunk gyakorolni a vizuális és hangszennyezettség miatt, mert ezek elnyomják a belső hangunkat.
Mondják, van az a vihar előtti csend, amikor az állatok búvóhelyet keresnek, ezért nem halljuk őket. A városi ember legfeljebb titokzatos feszültséget érez az idegeiben, fejfájást, olyan nem találom a helyem, nem tudok koncentrálni állapotba kerül. Aztán mikor elvonul a vihar, mindez elmúlik.
Tegnap egész idő alatt bennem volt ez az esőváró érzés. Éjjel szélviharra és szakadó esőre ébredtem. Szinte azonnal vissza is aludtam azzal a boldog tudattal, hogy már nagyon kellett ez a kertnek, és a levegőnek is.
Eszembe jutott az arab srác, akivel egyszer beszélgettem. Az ő vallásuk megköveteli a napi ötszöri imát, és előtte a rituális mosakodást: ha nincs víz a közelben, akkor homokban. Ez a srác mondta nekem elég furcsa tekintettel, hogy mi itt Európában nem is tudjuk, milyen jó dolgunk van. Ahonnan ő származik, néha több napi járóföldnyire van iható víz. Mi pedig pazarló módon folyatjuk, fürdünk, sőt úszunk benne.
Azt hiszem, ideje átgondolni az értékrendünket, és hálásnak lenni azért, amit természetesnek gondolunk, mert ez akár meg is változhat.
Kenya éghajlata változatos és gazdag, sokszínű tájakkal és ökoszisztémákkal. Kelet-Afrika egyik vezető országaként a kenya éghajlatát számos tényező befolyásolja, többek között az Egyenlítői áramlatok, a magasság és a szárazság. A következőkben áttekintjük Kenya éghajlati jellemzőit és azok hatásait.
Az ország északi részén a száraz és forró sivatagi éghajlat uralkodik, míg délen és a Nyugati…