#túladogolás

[emlekezni]

Gyógyszer túladogolás

És még ez sem készít ki engem...

[andrewdawnbringer]

☣Biohazard☣ - Mérgek,mérgezés,mérgező anyagok (4.rész)

Mégegyszer: 

Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe. Paracelsus (a toxikológia atyja) szerint:

"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg."

Az orvostudomány (főként az állatgyógyászat) és a zoológia megkülönbözteti a kémiai mérgeket és a biológiai mérgeket, a toxinokat, illetve ezeken belül a venomokat. A toxinok olyan mérgek, amelyek valamely természetes biológiai folyamat során jönnek létre, míg a venomok olyan toxinok, amelyeket szándékosan fecskendez be egy állat az áldozatába harapással, csípéssel vagy szúrással azért hogy kifejtse benne a mérgező hatást. A kémiai mérgek ezzel szemben a bőrön vagy a bélfalon át felszívódva fejtik ki a hatásukat.

A medián halálos adag (szokásos rövidítése LD50) megadja, hogy egy adott anyagból, vegyületből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok (általában patkány) 50%-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire mganyag/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását.

Az LD50 érték megadásakor meg kell jelölni, hogy milyen állaton történt a vizsgálat és hogy milyen módon történt az adagolás: szájon át (perorálisan, latinul per os, rövidítve p.o.), vénába (intravénásan, rövidítve i.v.), illetve bőr alá (szubkután, rövidítve s.c.).

A toxikológiában az LDLo (legkisebb halálos adag) egy anyagnak az a legkisebb adagja, amely a szakirodalom szerint halált okozott. Az adagot többnyire mg/tskg-ban mérik (tskg = testtömegkilogramm, vagyis a mg-ban mért beadott adagot elosztják az élőlény kg-ban mért testtömegével).

Az LDLo függ az élőlény fajától és a beadás módjától(en), és néha más körülménytől (pl. az élőlény nemétől) is.

Az LD100 (vagy csak LD) pedig a biztosan halálos adagot jelenti.

Kicsit haladóbb anyag, de a  TD50 a medián toxikus dózist jelenti, az  ED50 pedig a maximum effektív koncentráció 50%-os előfordulását.

Néhány példát fogok mutatni  LD50 -re, az LD pedig ennek kétszerese, úgyhogy nem írnám le külön.

A különböző fajok LD50 értékei jelentősen eltérhetnek egymástól: egy patkány vagy egér értéke nem tekinthető automatikusan emberre is érvényesnek, mivel

egyrészt a legtöbb élettani paraméter a testtömeggel nem lineáris (egyenes arányosság), hanem hatványfüggvény szerinti kapcsolatban van (emiatt még adott fajon belül is problémás az LD50 meghatározása, ha az egyedek testtömegeinek nagy a szórása),

másrészt pedig a törzsfejlődési szempontból távolabbi fajok anyagcseréje minőségi jellemzőkben is jelentősen eltérhet (például az anyag hatástalanítását végző enzim az egyik fajban jelen lehet, míg a másikból hiányozhat),

harmadrészt az anyagcsere az egyed életkorával is változik (egy gyermek bizonyos anyagokat másképpen metabolizál, mint egy felnőtt).

Mivel a medián egy középérték, nem adja meg a halál bekövetkezésének valószínűségi eloszlását, így azt, hogy egy egyed egy bizonyos adag beadását követően mekkora valószínűséggel pusztul el, csupán az LD50 érték alapján nem lehet megmondani.

Néhány kémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok (például egyes baktériumok fehérjéi), amelyek többek között a tetanuszt és a botulizmust is okozzák. A kémiai méreg és a toxin fogalmát gyakran a kutatók sem különböztetik meg egymástól. A szubkután módon (például harapás, csípés, kígyómarás által) ható állati toxinokat venomoknak nevezik.

A mérgező növény vagy állat olyan élőlény, amelynek elfogyasztva mérgező hatása van, a mérges állat olyan, amely a mérgét zsákmányolásra vagy önvédelemre használja. Ugyanaz az élőlény lehet mérgező és mérges is.

A toxikus és mérgező fogalom egymás szinonimái.

A kémiában és a fizikában a méreg olyan anyag, amely egy reakciót meggátol, például azáltal, hogy egy katalizátorhoz kötődik.

A köznyelvben a méreg szót gyakran használják olyan veszélyes anyagokra is, amelyek korrozívak, rákkeltőek, mutagének, teratogének vagy környezetszennyezők lehetnek.

A mérgek jogi definíciója ennél sokkal szigorúbb.

A mérgeket általában halálfejjel szimbolizálják, amely arra utal hogy potenciálisan halált okozhatnak. Ez az ENSZ szabványos szimbóluma is és az Európai Unió is ezt használja. Az Amerikai Egyesült Államokban más szimbólumokat használnak, ilyen például a Mr. Yuk szimbólum. Akik ezt támogatják, azzal érvelnek, hogy a halálfej érdeklődést kelthet a gyerekekben, mert a kalózokra emlékezteti őket, míg a Mr Yuk szimbólum nem. Az olyan vegyületeket, amelyek nem okoznak halált, csak korrozívak, enyhén toxikusak vagy egészségkárosítóak a köznyelvben szintén mérgeknek nevezik, de ezeket általában nem jelölik halálfejjel. Az ENSZ-ben az egészségre káros vagy irritáló anyagokat narancssárga háttéren nagy fekete X-szel jelölik.

A Magyarországon forgalmazott gyógyszeranyagokat hatáserősségi jelzéssel látják el:

+ (egy kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény alkalmazása a kezelés során nemkívánatos mellékhatásokkal járhat ( például tesztoszteron),

++ (két kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény erős hatású és/vagy olyan gyógyszer, amelynek alkalmazása súlyos mellékhatásokkal járhat (például arzén, Sertindol),

# (egy üres kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény pszichotróp készítménynek minősül,

## (két üres kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény kábítószernek minősül.

Csoportosítás

Támadáspont szerint

idegméreg: zsírban jól oldódó vegyület, a központi és környéki idegrendszerre egyaránt hat

sejtméreg: a szervezet valamennyi sejtjét károsítja

enzimbénító: a szervezet működéséhez szükséges enzimek valamelyikét bénítja

vérméreg: a vér festékanyagaihoz kötődve az oxigénszállítást gátolja, vagy a véralvadás folyamatát zavarja

izomméreg: a harántcsíkolt izmok sejtjeit károsítja

immunrendszerre ható méreg: az immunrendszer működését gátolja, vagy stimulálja

Szervezetbe jutás módja szerint

szájon át, az emésztőcsatornán keresztül

kültakarón keresztül

légutakon keresztül

egyéb módon (például nyálkahártyán, méhlepényen, anyatejen vagy közvetlenül a vérpályán keresztül stb.)

Eredete szerint

növényi (alkaloidák)

állati (méregmirigy)

ásványi

szintetikus

Kémiai jellege szerint

szervetlen

szerves

Halmazállapot szerint

szilárd

folyékony

légnemű

Hatásmechanizmus

Szummációs hatású anyagok

a dózis nagysága nem bír jelentőséggel

a szervezetbe jutva az anyagra jellemző idő után lebomlik, vagy kiürül

a szervezetbe érve irreverzibilis károsodást hoz létre

ha később ugyanaz, vagy hasonló anyag jut a szervezetbe, akkor káros hatása hozzáadódik az előző károsodáshoz

pl. rákkeltő vegyületek

Kumulatív hatású anyagok

elraktározódik a zsírszövetekben, a nagy zsírtartalmú parenchymás szervekben és a központi idegrendszerben

mennyisége a szervezetben minden bevitel után növekszik

toxikus hatását akkor fejti ki, amikor mennyisége elér egy meghatározott szintet

pl. xenobiotikumok

Koncentrációs hatású anyagok

a szervezetbe jutva egy idő után kiürül

a rá jellemző küszöbszint alatt nem fejti ki toxikus hatását

pl. vízoldékony anyagok

LD50

Cukor - 30mg / kg (patkány)

Szukróz / Szacharóz : 29,7 mg/kg

Glükóz: 25,8 mg/kg

Etanol - 7,06 mg/kg

Só - 12357 mg /kg (ember)

Ólom - Legkissebb mért dózis: 450 g

Banán - 480 db

Fogkrém - 24 tubus

Koffein - 140 mg / kg (kutya)

192 mg/kg (patkány)

Víz - 90 mg / kg 

Fruktóz (gyümölcscukor): 4 mg/kg

Kokain: 96 mg/kg

Heroin: 30 mg/kg

Szarin : 172  µg/kg

Ricin :  22 μg/kg

Tetanusz toxin:  2 ng/kg

Botox :  1 ng/kg

[psychosocial69]

A valóság a legdurvább drog , sokan azt mondják a túladogolás halálos is lehet...

[thelifeispoop]

A valóság a legdurvább drog , sokan azt mondják a túladogolás halálos is lehet...