Tumgik
andrewdawnbringer · 3 years
Text
🚨Riadó🚨- MOLARI (2.rész)
Természetesen nem fogom kibírni, hogy ne ezzel kezdjem, amely a kedvenc témám lett rögtön Csernobil után. De nézzük is pontosan, micsoda a MOLARI, mit kell róla tudni, mi a rendeltetése, ki az üzemeltetője, és miért kell ez nekünk? 
A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer, röviden MoLaRi (vagy MOLARI) egy polgári védelmi, ezen belül alapvetően vegyvédelmi megfigyelő- (idegen szóval monitoring), riasztó- és tájékoztató-rendszer, amely a Magyarország területén található, az Európai Uniós 96/82/EK („Seveso II”) vegyipar-biztonsági irányelv hatálya alá tartozó, veszélyesnek minősített vegyi üzemek, illetve telephelyek környezetében lett kialakítva 2006 és 2014 között. A rendszert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) telepítette és üzemelteti.
A MoLaRi 9 megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala), valamint Budapest 8 kerületében (IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX.) összesen 20 vegyipari jellegű létesítmény környezetét felügyeli, és országosan körülbelül 500 ezer embert tud közvetlenül riasztani és tájékoztatni egy súlyos vegyipari baleset esetén. Teljes egészében 2014 szeptemberére készült el, csak ekkor épült ki ugyanis a budapesti hálózat, amelyet szeptember 1-én, délelőtt 11 órakor nyilvánosan tesztelt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI). Teljes kivitelezési költsége 10 milliárd forint volt, ennek egy része európai uniós támogatásból származott.
A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében épült ki a MoLaRi-tól függetlenül üzembe helyezhető LTRR - Lakossági Tájékoztató és Riasztó Rendszer. Ez veszély esetén 227 darab szirénán keresztül továbbított riasztó jelzésekkel értesíti, valamint élőbeszéd formájában tájékoztatja a környékbeli települések lakosságát.
Itt érdekességként jegyezném meg, hogy a Csernobili tilalmi zóna is pontosan 30km átmérőjű. A marginális különbség az, hogy Csernobilban RBMK reaktorok működtek, a paksi atomerőmű viszont VVER 440/V 213 típusú reaktorblokkból áll, tehát minden tekintetben sokkal másabb mint egy RBMK. Ebből kifolyólag nem lehet közvetlen párhuzamot vonni a kettő között úgy, hogyha egy ‘Csernobil méretű katasztrófa’ történne Pakson, az is egy 30km-es zónát eredményezne. Egy atomerőmű katasztrófa sok féle lehet abban a tekintetben, hogy mennyi sugárzó anyag és milyen körzetben hullik ki. Nem akarok eltérni a témától, mert már így is megszaladt a mondandó erről, de egy fiktív atomerőmű baleset a paksi erőműben egészen a 0 métertől akár 50km-ig is terjedhet, a sugárzó anyagok kihullásának vonatkozásában, de ez rengeteg tényezőtől függ.
A MoLaRi országos hálózata különféle érzékelőkből, vegyi és meteorológiai szenzorokból („monitoring végpontok”), valamint lakosságtájékoztató berendezésekből („riasztó végpontok”) áll. Ezek a veszélyesnek számító vegyi üzemek, telephelyek környezetében helyezkednek el, és egyrészt érzékelik, elemzik egy esetleges baleset (vagy szabotázs, terrorakció stb.) következtében a levegőbe kerülő veszélyes anyagokat, követik ezek terjedési útvonalát, továbbá jelentenek a megyei és országos MoLaRi központok felé, másrészt riasztják és élőszóban utasítják a lakosság azon részét, amelyet a veszélyes anyagok fenyegethetnek.
A rendszer mérőállomásai képesek mérni a levegőbe került veszélyes vegyi anyagok koncentrációját, illetve a szélirányt, a szélsebességet, és a hőmérsékletet, amelyek lehetővé teszik gázfelhők terjedésének előrejelzését. A riasztás hangja maga nagyon hasonló a hidegháború idején használt légoltalmi („légvédelmi”) szirénák jellegzetes hangjához.
A MoLaRi kifogástalan működőképességét rendszeres tesztek hivatottak ellenőrizni, ezért 2014. szeptember 1-jétől kezdve Budapesten is minden hónap első hétfőjén próbariasztások zajlanak, kivéve, ha az adott napon nemzeti vagy egyházi ünnep van, ilyenkor a próba a következő hétfőre tolódik. Azonban csak az első budapesti próbariasztás volt teljes intenzitású, minden további próba csökkentett intenzitással zajlik. A tesztriasztások a többször elhangzó „Figyelem, ez próba!” mondattal kezdődnek, illetve a többször elhangzó „A próbának vége!” mondattal fejeződnek be, ha ez nem történik meg, akkor a riasztás valós, és a rendszer élőszóban ad utasításokat a lakosságnak. 
Tehát még egyszer, amennyiben nem halljuk a “Figyelem, ez próba!” kezdetet, vagy a “A próbának vége!” felkiáltást, úgy valós riasztással van dolgunk. Érdekességként megjegyzem, hogy az ember alkalom adtán a szirénaszó közepén találja magát és halvány fogalma sincs róla, hogy volt e “Figyelem, ez próba!” jelzés. Ilyenkor érdemes gyorsan a telefonra pillantani, mert mint ahogy az előbb is mondtam, ha a hónap első hétfője van, ráadásul 11 óra +/- pár perc, akkor jó eséllyel csak próba. Egyébként a a Katasztrófavédelem minden évben előre kiírja a MOLARI próba dátumait, amit itt lehet megtalálni, de most itt van a 2021-es beosztás. 
Továbbá megtalálható ugyanott a MOLARI összes jelzésének pontos leírása, hangképpel, szöveggel együtt. 
De mégis mi a teendő, ha élesben beindul a sziréna?
Kevés eséllyel, de próbáljunk meg higgadtak maradni, kapcsoljuk a TV-t az M1-es adóra és/vagy a rádiót az MR1 Kossuth Rádióra. Mindeközben megpróbálhatjuk felismerni a szirénából leadott jelzést. Ha például tudjuk, hogy egy katasztrófariadó jelzést hallunk, úgy a Katasztrófavédelem által előírt protokoll követését azonnal meg tudjuk kezdeni. Ezen a linken megtalálható, hogy melyik helyzetben mit kell tenni. Minden helyzethez részletes leírás és bőséges kiegészítő információk találhatóak (pl. a földrengéssel kapcsolatban a Richter skáláról való leírás), ezt egyébként személyesen (vagyis online) szeretném megköszönni a Katasztrófavédelemnek. 
A legrosszabb forgatókönyv: Vegyi katasztrófa a gyógyszergyárban
Alapvetően a MOLARI kiépítését a három gyógyszergyár indokolta: 
Egis gyógyszergyár (X. kerület, Keresztúri út 30-38.)
Richter Gedeon gyógyszergyár (X. kerület, Gyömrői út 19-21.)
Sanofi (egykori Chinoin) gyógyszergyár (IV. kerület, Tó utca 1-5.)
Az előírást követően a MOLARI 15km-es sugarú körben kell azonos hangerőn tájékoztassa a lakosságot, ezért a fővárosban a három helyszín környezetében került telepítésre összesen 52 db monitoring végpont és 317 db riasztási végpont. (Csak Budapesten)
Természetesen számos más létesítmény is van, amely katasztrófát okozhat, mint a Paksi atomerőmű, amelynek külön, saját lakossági riasztórendszere van, de hogy ne menjünk ennyire messzire, pár példa:
Nitrogénművek Zrt. , Veszprém megye
MOL Petrolkémia Zrt. (volt TVK), B.A.Z. megye
Prímagáz Zrt. , Tolna , Csongrád-Csanád és Veszprém megye
... és még sokan mások. Ezek lehetnek üzemek, gyárak, vagy tárolók is.
Tehát ha végigvesszük a lehetőségeket, akkor az egyik gyógyszergyárban történő katasztrófa, mondjuk egy robbanás, amely nagy mennyiségű mérgező anyagot juttatna a levegőbe - sokkal nagyobb horderejű lehet mint a Prímagáz egy tárolójának felrobbanása. Pörgessük le ezt a fiktív forgatókönyvet, amely reméljük soha nem következik be.
A Richter gyárban végzetes hiba történik, egy robbanás következtében több a gyógyszergyártáshoz szükséges anyag tárolója megsérül vagy megsemmisül, nagy mennyiségű mérgező anyag jut a levegőbe.
A Katasztrófavédelem MOLARI rendszerének valamelyik érzékelő végpontja (amelyeknek helyét nem tették hivatalossá) vélhetően a gyárban,vagy a gyár közvetlen közelében van, így a MOLARI Központ nagyjából 10 - 30 másodpercen belül értesülne arról, hogy milyen anyag és milyen koncentrációban található a levegőben, valamint a folyamatos széljárás követésnek köszönhetően azonnali képet kapna arról is, hogy mennyi idő alatt meddig fog terjedni a veszélyes anyag. A nagy piros gombot megnyomják, és a MOLARI szirénák országszerte katasztrófariadó jelzést adnak le. A protokoll alapján a lakosság bezárkózik és légmentesen zárja a lakást, TV-t és rádiót kapcsol, majd vár a további utasításokra. Ha a veszélyhelyzet maradandóan fennáll, megkezdődik a kitelepítés. 
Most, hogy ennyit beszéltünk róla, nézzük meg működés közben.
FIGYELEM, A VIDEÓK HANGOSAN ÉS A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS HANGOKAT TARTALMAZNAK, MEGTEKINTÉSÜKET ALACSONY (5-10%) HANGERŐN, FÜLHALLGATÓN JAVASLOM, VALAMINT GYERMEKEK SZÁMÁRA SZIGORÚAN SZÜLŐI FELÜGYELETTEL ÉS KELLŐ TÁJÉKOZTATÁSSAL! 
youtube
Az ATV Magyarország felvétele és rövid riportja a MOLARI élesítésénél, remek hangminőség, sajnálatos módon rövid a videó, a teljes próba nem hallható.
youtube
Akibald videója, a hangminőség sajnos nem túl jó, ellenben a csökkentett üzemű próba egészében hallható. Köszönjük.
youtube
Adani12345 videója, ahol a teljes körű próbát hallhatjuk Zuglóban, köszönjük.
youtube
Végül Novák Imre videója, amit sokáig kerestem, és el is mondom miért. Ez a videó Kőbányán készült, ahol majdnem 5 évet laktam, nem messze a Richter gyógyszergyártól, a régi sörgyár mellett. Ami érdekesség, de máshol nem fedeztem még fel, hogy a kőbányai végpontokból jövő hangjelzés többszörös is visszhangzik az éterben, és rendkívül horrorisztikus árnyalatot ad neki, szerencsére ez a videón is nagyon jól hallható, köszönjük Imre! 
Az első találkozásom a MOLARI-val egy az Imre videójához hasonló borús hétfői nap volt, amikor a kelleténél tovább aludtam (11:00), majd a MOLARI próbára keltem fel. Természetesen akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mi ez, és mivel a “Figyelem, ez próba!” jelzésnél még aludtam, ezért a próbának sem voltam tudatában. Szerintem annyira még életemben egyszer sem ijedtem meg mint akkor, és egy kicsit sem nyugtatott meg a végén (azóta kvázi mumussá vált) “ A próbának vége, a próbának vége” jelzés. Ez az egy mondat még hosszú napokig folyamatosan visszhangzott a fejemben valamiféle túlvilági félelemmel megtöltve, és ez azóta is minden próba végénél villámcsapás szerűen belémnyilal, ezért nagyon remélem, hogy van köztetek olyan akit fel tudok erre készíteni előre, és nem fogja egy ilyen trauma érni ha egyszer meghallja a MOLARI-t. 
Első körben ennyit a MOLARI-ról, a második rész hamarosan érkezik, ahol részletekbe menően foglalkozunk a témával, és persze a jól megszokott módon konkrét számadatokkal. 
Köszönöm, hogy elolvastad, vigyázz magadra, és ne feledd, veszély esetén hívd a 112-őt vagy a 105-öt!
2 notes · View notes
andrewdawnbringer · 3 years
Text
🚨Riadó🚨- Bevezető (1.rész)
A sorozat készült: P. Péter ötlete alapján.
"Ami elromolhat, az el is romlik" - Szól Murphy törvénye. De mi van akkor, amikor valami nagyon elromlik? Katasztrófák, természeti katasztrófák, balesetek nyomában. Mit is kell tenni, amikor nagy a baj?
Napjainkban már előre megírt protokollok szólnak arról, mi a teendő bizonyos fajta katasztrófák esetén. Tudod e vajon, hogy mi a MOLARI? Tudod e vajon mit kell tenned amikor megszólal a sziréna Budapesten? Tudod e hol vannak biztonságok óvóhelyek? Utánajárunk, később pedig szétnézünk a világ többi táján, hogy hol milyen veszélyek fenyegethetnek minket, és megpróbálunk választ találni arra is, hogy ott milyen protokollokat kell követnünk a túlélés reménye érdekében. Ha felkeltette az érdeklődésed, vágjunk is bele a második résszel, ahol a magyarországi és a budapesti katasztrófákkal és protokollokkal fogunk foglalkozni.
Jó olvasást, és ne feledd: veszély esetén hívd a 112-őt vagy a 105-öt!
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☣Biohazard☣ - Savak,lúgok,maró hatású anyagok (5.rész)
Tumblr media
Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
A kémiában Brønsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a bázisnak.
Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel. A különböző sav-bázis elméletekben egyéb típusú savakat is definiálnak.
Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Brønsted-féle sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavvalreagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.
A Brønsted-féle savak többféleképpen csoportosíthatók. A gyakorlati szempontok a következők:
a savmaradék-ion alapján: szerves vagy szervetlen
a savmolekulánként leadható protonok száma alapján: egy- és többértékű savak
a savi disszociációs állandó alapján: gyenge, közepes és erős savak
vízoldhatóságuk alapján
A fenti csoportosítás csak a leggyakoribb szempontokat veszi figyelembe, de a Brønsted-féle savak többsége így is besorolható. Például a kénsav kétértékű, vízben jól oldódó, erős, szervetlen sav. Ezzel szemben az ecetsav egyértékű, vízben jól oldódó, gyenge, szerves sav.
A lúgok az oldatok kémiájában szereplő pH-értékskálán a nagy pH-értékű oldatok. A lúgos vízben a fölszabaduló hidroxidionok hatására a vizes oldat kémhatása nő. A lúgok pH-értéke 7–14 érték közötti. A hétköznapi életben leginkább nátriumtartalmú vegyületekkelhozunk létre enyhén lúgos oldatokat, például mosáskor. A legismertebb lúgok a nátrium-karbonát (hétköznapi nevén mosószóda) és a szalmiák néven ismert ammónia.
A lúgok és savak összekeverése során sók keletkeznek. Ez az egyik legegyszerűbb kémiai reakció. A legismertebb példa erre a sósav és a nátrium-hidroxid reakciója, melynek eredményeként víz és konyhasó keletkezik.
A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. Híg vizes oldatokban a pH egyenlő az oxóniumion-koncentráció tízes alapú logaritmusának ellentettjével.
A pH skáláról kismillió kép van, ezért a legegyszerűbbet rakom ide:
Tumblr media
 A 7-es pedig a semleges
Tumblr media
pH értékek
Savak
Az antimon-pentafluorid hidrogén-fluoridos (HF) oldatát tartják a legerősebb ismert savnak. E sav erőssége sokszorosa a kénsavénak (úgynevezett szupersav).
Klórkénsav
A kloro-kénsav (vagy klór-szulfonsav, klórkénsav) egy szervetlen vegyület, az összegképlete HSO3Cl. A kénsav egyik klórtartalmú származéka. A molekulájában a kénsavnak csak az egyik hidroxilcsoportját (-OH) helyettesíti klóratom. Színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő folyadék. A szerves kémiában klórozásra, illetve szulfonálásra (-SO3H csoport bevitelére) használják.
youtube
szegény körte :(
Hidrogén-fluorid
A hidrogén-fluorid (HF, régiesen fluor-hidrogén) szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz vagy folyadék. Vizes oldatának neve folysav.
Felhasználják
üvegmaratásra,
fluortartalmú vegyületek (például freon),
műanyagok (például teflon) előállítására,
a szilikátok analízisében.
A hidrogén-fluorid belélegzése akár halálos is lehet, a bőrre cseppentve égési sérüléseket okoz, vagy akár csontig terjedő elhalást. Emellett, a bőrön keresztül felszívódva Ca-elvonó hatása miatt görcsöket okoz, szívbénulást eredményezhet. Természetesen ehhez nem elég egy csepp, de ujjunk végét belemártva a savba, már elég. Ha mégis kapcsolatba kerültünk vele, akkor a terápia mielőbbi kalcium-glukonát injekció az expozíció helyére, illetve 20%-os MgO-ból és glicerinből álló pasztával fedjük a bőrt.
Azonnal mossuk Hexafluorine folyadékkal az érintett bőrfelületet 5-6 percen keresztül (összesen 5 literrel), ami hatástalanítja a folysav hatását. Ezután egy réteg kalcium-glukonát bevonattal fedjük az érintett bőrterületet.
Hidrogén-klorid
A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav, melyet először Basilius Valentinus állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig Glauber. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is megtalálható, minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője.
Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képi és hanghatásokat tartalmaz!
youtube
Ebben van kénsav (Sulfuric Acid - H2SO4), folysav (hydrogen fluoride - HF), sósav (hydrogen chloride - HCl)
A következő némi magyarázatra szorul, ezért spoilerbe rakom, ha kész vagy  videóval, lentebb megtalálod a magyarázatot:
youtube
Tumblr media
A kanál gálium-alumínium ötvözetből készült, ez pedig heves reakcióba lép, a vízzel. Ugyanis az üvegben víz van. Azért elsőre én is elhittem.
Végül egy kis érdekesség:
Tumblr media
Az Alien filmekben a Xenomorph-ok vére erősen korrózív, szinte azonnal átmarja magát bármilyen ismert anyagon. A tökéletes védelmi mechanizmus.
De itt a videó is:
youtube
5 notes · View notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☣Biohazard☣ - Mérgek,mérgezés,mérgező anyagok (4.rész)
Tumblr media
Mégegyszer: 
Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe. Paracelsus (a toxikológia atyja) szerint:
"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg."
Az orvostudomány (főként az állatgyógyászat) és a zoológia megkülönbözteti a kémiai mérgeket és a biológiai mérgeket, a toxinokat, illetve ezeken belül a venomokat. A toxinok olyan mérgek, amelyek valamely természetes biológiai folyamat során jönnek létre, míg a venomok olyan toxinok, amelyeket szándékosan fecskendez be egy állat az áldozatába harapással, csípéssel vagy szúrással azért hogy kifejtse benne a mérgező hatást. A kémiai mérgek ezzel szemben a bőrön vagy a bélfalon át felszívódva fejtik ki a hatásukat.
A medián halálos adag (szokásos rövidítése LD50) megadja, hogy egy adott anyagból, vegyületből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok (általában patkány) 50%-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyire mganyag/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását.
Az LD50 érték megadásakor meg kell jelölni, hogy milyen állaton történt a vizsgálat és hogy milyen módon történt az adagolás: szájon át (perorálisan, latinul per os, rövidítve p.o.), vénába (intravénásan, rövidítve i.v.), illetve bőr alá (szubkután, rövidítve s.c.).
A toxikológiában az LDLo (legkisebb halálos adag) egy anyagnak az a legkisebb adagja, amely a szakirodalom szerint halált okozott. Az adagot többnyire mg/tskg-ban mérik (tskg = testtömegkilogramm, vagyis a mg-ban mért beadott adagot elosztják az élőlény kg-ban mért testtömegével).
Az LDLo függ az élőlény fajától és a beadás módjától(en), és néha más körülménytől (pl. az élőlény nemétől) is.
Az LD100 (vagy csak LD) pedig a biztosan halálos adagot jelenti.
Kicsit haladóbb anyag, de a  TD50 a medián toxikus dózist jelenti, az  ED50 pedig a maximum effektív koncentráció 50%-os előfordulását.
Néhány példát fogok mutatni  LD50 -re, az LD pedig ennek kétszerese, úgyhogy nem írnám le külön.
A különböző fajok LD50 értékei jelentősen eltérhetnek egymástól: egy patkány vagy egér értéke nem tekinthető automatikusan emberre is érvényesnek, mivel
egyrészt a legtöbb élettani paraméter a testtömeggel nem lineáris (egyenes arányosság), hanem hatványfüggvény szerinti kapcsolatban van (emiatt még adott fajon belül is problémás az LD50 meghatározása, ha az egyedek testtömegeinek nagy a szórása),
másrészt pedig a törzsfejlődési szempontból távolabbi fajok anyagcseréje minőségi jellemzőkben is jelentősen eltérhet (például az anyag hatástalanítását végző enzim az egyik fajban jelen lehet, míg a másikból hiányozhat),
harmadrészt az anyagcsere az egyed életkorával is változik (egy gyermek bizonyos anyagokat másképpen metabolizál, mint egy felnőtt).
Mivel a medián egy középérték, nem adja meg a halál bekövetkezésének valószínűségi eloszlását, így azt, hogy egy egyed egy bizonyos adag beadását követően mekkora valószínűséggel pusztul el, csupán az LD50 érték alapján nem lehet megmondani.
Néhány kémiai méreg egyben toxin is, ezek olyan természetes anyagok (például egyes baktériumok fehérjéi), amelyek többek között a tetanuszt és a botulizmust is okozzák. A kémiai méreg és a toxin fogalmát gyakran a kutatók sem különböztetik meg egymástól. A szubkután módon (például harapás, csípés, kígyómarás által) ható állati toxinokat venomoknak nevezik.
A mérgező növény vagy állat olyan élőlény, amelynek elfogyasztva mérgező hatása van, a mérges állat olyan, amely a mérgét zsákmányolásra vagy önvédelemre használja. Ugyanaz az élőlény lehet mérgező és mérges is.
A toxikus és mérgező fogalom egymás szinonimái.
A kémiában és a fizikában a méreg olyan anyag, amely egy reakciót meggátol, például azáltal, hogy egy katalizátorhoz kötődik.
A köznyelvben a méreg szót gyakran használják olyan veszélyes anyagokra is, amelyek korrozívak, rákkeltőek, mutagének, teratogének vagy környezetszennyezők lehetnek.
A mérgek jogi definíciója ennél sokkal szigorúbb.
A mérgeket általában halálfejjel szimbolizálják, amely arra utal hogy potenciálisan halált okozhatnak. Ez az ENSZ szabványos szimbóluma is és az Európai Unió is ezt használja. Az Amerikai Egyesült Államokban más szimbólumokat használnak, ilyen például a Mr. Yuk szimbólum. Akik ezt támogatják, azzal érvelnek, hogy a halálfej érdeklődést kelthet a gyerekekben, mert a kalózokra emlékezteti őket, míg a Mr Yuk szimbólum nem. Az olyan vegyületeket, amelyek nem okoznak halált, csak korrozívak, enyhén toxikusak vagy egészségkárosítóak a köznyelvben szintén mérgeknek nevezik, de ezeket általában nem jelölik halálfejjel. Az ENSZ-ben az egészségre káros vagy irritáló anyagokat narancssárga háttéren nagy fekete X-szel jelölik.
Tumblr media
A Magyarországon forgalmazott gyógyszeranyagokat hatáserősségi jelzéssel látják el:
+ (egy kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény alkalmazása a kezelés során nemkívánatos mellékhatásokkal járhat ( például tesztoszteron),
++ (két kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény erős hatású és/vagy olyan gyógyszer, amelynek alkalmazása súlyos mellékhatásokkal járhat (például arzén, Sertindol),
# (egy üres kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény pszichotróp készítménynek minősül,
## (két üres kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény kábítószernek minősül.
Csoportosítás
Támadáspont szerint
idegméreg: zsírban jól oldódó vegyület, a központi és környéki idegrendszerre egyaránt hat
sejtméreg: a szervezet valamennyi sejtjét károsítja
enzimbénító: a szervezet működéséhez szükséges enzimek valamelyikét bénítja
vérméreg: a vér festékanyagaihoz kötődve az oxigénszállítást gátolja, vagy a véralvadás folyamatát zavarja
izomméreg: a harántcsíkolt izmok sejtjeit károsítja
immunrendszerre ható méreg: az immunrendszer működését gátolja, vagy stimulálja
Szervezetbe jutás módja szerint
szájon át, az emésztőcsatornán keresztül
kültakarón keresztül
légutakon keresztül
egyéb módon (például nyálkahártyán, méhlepényen, anyatejen vagy közvetlenül a vérpályán keresztül stb.)
Eredete szerint
növényi (alkaloidák)
állati (méregmirigy)
ásványi
szintetikus
Kémiai jellege szerint
szervetlen
szerves
Halmazállapot szerint
szilárd
folyékony
légnemű
Hatásmechanizmus
Szummációs hatású anyagok
a dózis nagysága nem bír jelentőséggel
a szervezetbe jutva az anyagra jellemző idő után lebomlik, vagy kiürül
a szervezetbe érve irreverzibilis károsodást hoz létre
ha később ugyanaz, vagy hasonló anyag jut a szervezetbe, akkor káros hatása hozzáadódik az előző károsodáshoz
pl. rákkeltő vegyületek
Kumulatív hatású anyagok
elraktározódik a zsírszövetekben, a nagy zsírtartalmú parenchymás szervekben és a központi idegrendszerben
mennyisége a szervezetben minden bevitel után növekszik
toxikus hatását akkor fejti ki, amikor mennyisége elér egy meghatározott szintet
pl. xenobiotikumok
Koncentrációs hatású anyagok
a szervezetbe jutva egy idő után kiürül
a rá jellemző küszöbszint alatt nem fejti ki toxikus hatását
pl. vízoldékony anyagok
LD50
Cukor - 30mg / kg (patkány)
Szukróz / Szacharóz : 29,7 mg/kg
Glükóz: 25,8 mg/kg
Etanol - 7,06 mg/kg
Só - 12357 mg /kg (ember)
Ólom - Legkissebb mért dózis: 450 g
Banán - 480 db
Fogkrém - 24 tubus
Koffein - 140 mg / kg (kutya)
192 mg/kg (patkány)
Víz - 90 mg / kg 
Fruktóz (gyümölcscukor): 4 mg/kg
Kokain: 96 mg/kg
Heroin: 30 mg/kg
Szarin : 172  µg/kg
Ricin :  22 μg/kg
Tetanusz toxin:  2 ng/kg
Botox :  1 ng/kg
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☣Biohazard☣ - Kémiai fegyverek (3.rész)
Tumblr media
A kémiai fegyver, másnéven vegyi fegyver az ellenséges katonák,vagy éppen civilek,állatok egészségére ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok gyűjtőneve. Egy vegyi anyag akkor alkalmas katonai felhasználásra, ha kellően mérgező, viszonylag könnyen kezelhető, megfelelően stabil, illetve könnyen és nagy mennyiségben előállítható. Használatukat a nemzetközi jog tiltja. A vegyi fegyverek világméretű betiltását és a készletek felszámolását a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons, OPCW) ellenőrzi.
A wiki-s leírás szerint, “ha kellően mérgező” - ám ez pontatlan, mert nagyon sok vegyi fegyver nem mérgező, hanem egyéb vegyi úton, pl. marás,égés okoz kárt.
Ha jobban megnézzük, ez a magyar nyelv sajátosságából ered, ugyan is a méreg definicíója szerint:
Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe. Paracelsus (a toxikológia atyja) szerint:
"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg."
Az orvostudomány (főként az állatgyógyászat) és a zoológia megkülönbözteti a kémiai mérgeket és a biológiai mérgeket, a toxinokat, illetve ezeken belül a venomokat. A toxinok olyan mérgek, amelyek valamely természetes biológiai folyamat során jönnek létre, míg a venomok olyan toxinok, amelyeket szándékosan fecskendez be egy állat az áldozatába harapással, csípéssel vagy szúrással azért hogy kifejtse benne a mérgező hatást. A kémiai mérgek ezzel szemben a bőrön vagy a bélfalon át felszívódva fejtik ki a hatásukat.
Ebből kiindulva egy üveg kénsav is méregnek minősül, holott a köznyelvi alkalmazásban ez “sav” , nem “méreg”, kérlek ezt tartsd szem előtt a félreértések elkerülése végett. (Nekem sem könnyű)
A vegyi fegyverek a mérgező harci anyagoknak az élő szervezetre (emberekre, állatokra, növényekre) gyakorolt káros hatásán alapulnak. Emberek nagy csoportjai ellen alkalmazhatóak, ha közel egy időben és helyen tartózkodnak, ezért soroljuk a tömegpusztító fegyverek kategóriájába. A vegyi fegyverek általában légzés útján, vagy bőr- és nyálkahártyán keresztül jutnak a szervezetbe. Ritkább a táplálékot (étel, ital) felhasználó vegyi fegyverek használata.
Hatásmechanizmus szerint
Vérmérgek 
Olyan anyagok, amelyek a vérfesték-hemoglobint a szerkezetének megváltoztatásával az oxigénátvitelre (felvétel-leadás) alkalmatlanná teszik.
Hólyaghúzó harcanyagok 
A hólyaghúzó anyagok, vagy másképpen hólyagképző anyagok olyan kémiai vegyületek, amelyek súlyos bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt és fájdalmat okoznak.
Fojtó harcanyagok
A fojtó hatású mérgezõ harcanyagok a légzõszerveken keresztül hatnak, elsõsorban a tüdõt támadják meg. Szétroncsolják a tüdõlebenyek léghólyagocskáit, és az alsó légutak finom nyálkahártyáit. A halál tüdõvizenyõ, tüdõgyulladás, fulladás útján következik be.
Neurotoxinok (Idegmérgek)
A neurotoxinok az exogén kémiai idegrendszeri károsodást okozó toxinok, amelyek a fejlődő és az érett idegrendszeri szövetek funkcióit egyaránt károsan befolyásolják.
Időleges harcképtelenséget okozó anyagok
Olyan agent, amely ideiglenes pszichológiai és/vagy mentális hatást kelt, mely alkalmatlanná teszi az embereket a feladatuk elvégézésére. (Főleg katonák)
Ingerlő anyagok
Irritálják a könnymirigyeket és légúti nyálkahártyát.
Tumblr media
Ingerlő anyagok jelképe az iparban - http://www.tablaabc.hu
Toxinok
A köznyelvben ismert “mérgek” - legfőképp. Mérgező anyagok melyeknek lenyelése,belégzése,bőrrel való érintkezése mérgezést okoz. 
Pl. Arzénmérgezés -  A szervezetbe jutó arzén az enzimekhez kapcsolódva, gyomorpanaszokat, nyelőcsőfájdalmat, hányást és véres hasmenést okozva befolyásolja a sejtfolyamatokat.
Exotoxinok 
Az exotoxin a baktériumtoxinok egyik csoportja; egyes baktériumok rendkívül mérgező kiválasztási terméke.
A kórokozó baktériumok leghatásosabb virulencia tényezői a toxinok. Megkülönböztetünk endo- és exotoxinokat. Az exotoxinokat további három csoportra oszthatjuk: neurotoxinok (idegrendszerre ható), citotoxinok (sejtekre ható), enterotoxinok (bélrendszer működésére ható). A legtöbb exotoxin a baktériumok által kiválasztott, nagy molekulatömegű fehérje, különlegesen stabil, igen erős méreganyag, amely a baktériumtenyészet sejtmentes szűrletében is megtalálható. A toxin által kiváltott méreghatás arányos a felvett exotoxin mennyiségével. Az exotoxinok fehérjejellegük miatt hőhatásra inaktiválódnak (hatásukat vesztik), néhány kivételtől eltekintve, például Staphylococcus aureus enterotoxinja. Erős antigének, inaktivált állapotban toxoiddá alakíthatók, így mérgező jellegük megszűnik, de antigén hatásuk megmarad. A toxinok többsége nagyon hatásos, már igen kis mennyiségben mérgező. Például a legerősebb ismert toxin a Clostridium botulinum által termelt botulin neurotoxin egy grammja egy millió ember halálát okozhatja.
Tumblr media
Mérgező anyagok jele az iparban
+1 - Gyújtóbombák és azok alapanyaga: Napalm
Bár a Napalm nem számít vegyifegyvernek - hanem gyújtóbombának, maga a Napalm egy vegyület ami kémiai úton állítható elő, ezért erről is szót ejtek.
A napalm rendszerint a gyújtóbombák alapanyaga. Sűrűn folyós, vagy zselés állagú anyag. Általában kőolaj vagy hasonló jól égő anyag felhasználásával készül. Eredetileg kókuszzsírból nyert zsír- és olajsavakat kevertek alumíniumsókkal, majd kocsonyásított benzinnel, amelyet nátrium- és palmitinsavval kezeltek. Elsősorban közvetlenül emberi élet kioltására használt fegyver, mivel robbanáskor szétszóródik, rátapad a környező anyagokra. A nevét két fő összetevőjéről kapta, a nafténsavról és palmitinsavról. A napalm-B már újabb változat, és bár teljesen különböző a kémiai összetételük, gyakran nevezik ezt is egyszerűen napalmnak. A köznyelvben, a napalm szót használják több gyúlékony folyadék megnevezésére is.
youtube
Bemutató Amerikában
A napalm-B kémiailag különbözik elődjétől. Ehhez általában polisztirolt és benzolt használnak sűrítőanyagként, hogy a benzin zselészerű legyen. Az egyik előnye ennek az új keveréknek az, hogy biztonságosabban lehet kezelni és tárolni is. Korábban nagyon sok baleset származott abból, hogy az emberek a napalmkészletek közelében dohányoztak. A napalm-B hivatalos összetétele 21%-benzol, 33% benzin (ami önmagában is tartalmazott 1–4% benzolt az oktánszám növelésére), és 46% polisztirol. Ezt a keveréket nehezebb volt meggyújtani, mint a napalmot. Az eredeti napalm általában 15–30 másodpercig égett, míg napalm-B akár 10 percig is. Alternatív keverékek is ismertek, például a trietil-alumínium, ami egy öngyulladó vegyület, hogy elősegítse a napalm gyulladását.
Az amerikai és a szövetséges erők a második világháború alatt lángszórókban és bombákban egyaránt használtak napalm-B-t. Ez az anyag égés közben gyorsan elvonja az oxigént, miközben nagy mennyiségű szén-monoxidot és szén-dioxidot termel. Nagy mennyiségű napalmbombát használt a koreai és vietnami háborúban is az amerikai hadsereg.
Tumblr media
ZB-500-as napalm bomba
A napalm súlyos égési sérüléseket okozhat a bőrön és a testen, fulladást, eszméletvesztést és halált okoz. A robbanások olyan légkört teremthetnek, amelynek 20% feletti a szén-monoxid-tartalma. Az egyik legfontosabb ember elleni jellemzője a napalmnak, hogy nincs lehetőség az égő anyag eltávolítására a testről. Az égő gyújtóbomba tartalma beömlik az alagutakba, „rókalyukakba”, lövészárkokba, bunkerekbe, és a vízelvezető árkokba is. A még nem égő embereket megöli a hipertermia, hőguta, sugárzó hő, kiszáradás, fulladás, vagy szén-monoxid-mérgezés. A gyújtóbombás támadások a német városok ellen, például Drezdában és Hamburgban, sok halálos áldozatot követeltek.
Egy repülőgéppel szállított gyújtóbomba maximálisan 2100 négyzetméter területet gyújthat fel.
Mivel az emberi hülyeség határtalan:
A nemzetközi jog nem tiltja a napalm használatát lázadók vagy egyéb katonai célpontok ellen, ugyanakkor a civil lakosság védelmében egy 1980-as ENSZ-határozat lép fel szigorúan. A jegyzőkönyv korlátozza az összes gyújtófegyver használatát.
Visszatérve... 
Bevethetőség szerint
Tüzérségi töltetekkel
Permetezéssel (pl. repülőgépről)
Közvetett célba juttatással (vízkészlet, élelmiszer megfertőzése)
Robbanótöltetek
Termikus töltetek
Szóró töltetek
+ Gyújtóbomba (Napalm)
A nyílt terepen történő alkalmazás esetén számolni kell a környezeti hatásokkal (szél, csapadék, hőmérséklet), melyek befolyásolhatják a vegyi fegyver hatásosságát és a célkörzet érintettségének mértékét.
Zárt helyiségben történő felhasználás esetén az egyes anyagok eredményessége meghaladja a 98%-ot.
Halmazállapot szerint
Gázok, gőzök
Cseppfolyós anyagok
Szilárd anyagok
+ Napalm (kocsonyás állag)
Kábítószer fegyverek
Bővebben: Pszichokémiai fegyver
A biológiai fegyverek és a vegyi fegyverek közti átmeneti zónát képviselik az emberi psziché katonai célú befolyásolására szolgáló pszichokémiai fegyverek, köztük a kábítószerek. A Második világháborúban Japán és Németország kábítószert is alkalmazott a pilóták harci kedvének fokozására. Majd a Hidegháború korszakában mind a NATO, mind a Varsói Szerződés országai - köztük Magyarország is - foglalkoztak a pszichotróp anyagok katonai alkalmazásának, illetve az ez elleni védelemnek a lehetőségeivel. Az 1980-as években Irakgyártott és halmozott fel ilyen fegyvereket, majd Oroszország alkalmazott ilyeneket a 2002-es moszkvai színházi túszdráma(wd) megoldására.
Híres(ebb) vegyifegyverek
Az Agent Orange (am.: „narancssárga hatóanyag”) az USA hadserege által a vietnami háború Ranch Hand hadművelete során bevetett növényirtószer, amely fantázianevét a szállítására szolgáló narancsszínű hordókról kapta. Az Agent Orange egy nagy hatékonyságú herbicid (gyomirtó szer) és defoliáns (a növény lombozatának elvesztését okozó szer).
Az amerikai hadsereg növényirtó hadjáratában 1961 és 1971 között az úgynevezett „szivárványszínű herbicidek” közül messze az Agent Orange-t használták a legtöbbet. Az Agent Orange, valamint az Agent Purple, Agent Pink és Agent Green gyártási folyamatából adódóan a szereket dioxin szennyezte be, és a vietnami háború alatt az ágenseknek kitett személyek egészségi problémái a dioxinra vezethetők vissza. A kampányban használták még az Agent Blue és Agent White szereket is, ám ezek nem tartalmaztak dioxint.
A vietnami háború alatt több mint 79 millió liter Agent Orange-t permeteztek szét. A háború utáni vietnami kormány becslése szerint 4,8 millió lakos volt kitéve az Agent Orange hatásainak, amely 400 000 ember halálát és 500 000 torzszülött gyermek születését okozta.
Tumblr media
1969. július 26: az amerikai hadsereg 336. légi századának egyik UH–1D helikoptere a Mekong-deltavidék sűrű dzsungele felett lombozatirtó szert permetez
Az Agent Orange nevét arról a 210 literes, narancssárga csíkos hordóról kapta, amelyben a szert szállították. Az Agent Orange egy nagyjából 1:1 arányú keveréke két fenoxilalapú gyomirtó izo-oktil észter formájának, a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsavnak (2,4-D) és a 2,4,5-triklór-fenoxi-ecetsavnak (2,4,5-T).
A 2,4-D hatóanyag önmagában is egészségkárosító anyag: megtámadja a központi idegrendszert és a májat; a hosszútávú expozíció bizonyos rákfajták előfordulásának esélyét növeli. Természetes körülmények között rendkívül lassan bomlik, a földigilisztákra kifejezetten veszélyes, a talajban és felszín alatti vizekben hosszan kimutatható. Köztes bomlástermékei is viszonylag stabilak, a kétszikű növények fejlődésében okozhatnak rendellenességeket. Az anyag az eredeti kijuttatási területtől nagy távolságra eljuthat illetve ott felhalmozódhat.
A 2,4,5-T kereskedelmi forgalomba eredetileg Weedone néven került, Magyarországon Tormona 100 és Trifenoxin 100 néven jelent meg; szintén a kétszikűek növekedését gátolja. Ezen második összetevőt az emberi szervezetre és a környezetre való káros hatásai miatt azóta a világ számos országában, köztük Magyarországon is betiltották.
Tumblr media
A Ranch Hand hadműveletben részt vevő C–123 Providerek lombirtót permeteznek
Az 1980-as évektől kezdve számos pert indítottak az Agent Orange gyártói, többek között a Dow Chemical, a Monsanto és a Diamond Shamrock ellen. Az amerikai veteránokat tömörítő perszövetség 1984-ben 180 millió dollár kártérítést nyert el, amely szerint a legsúlyosabban érintett katonák 1200 dolláros egyszeri kártérítésben részesülnek. Az amerikai veteránügyi minisztrérium szerint a vietnami háború után már nem sokkal kezdtek a volt katonák olyan egészségügyi panaszokkal megjelenni, amelyeket Agent Orange kitettséggel lehet összefüggésbe hozni.
A szarin – más jelöléssel GB – szerves foszforvegyület, kémiai képlete: [(CH3)2CHO]CH3P(O)F. Színtelen, szagtalan folyadék, amelyet vegyi fegyverként használnak, mivel extrém erős idegméreg. A 687-es ENSZ határozat tömegpusztító fegyvernek minősítette. A szarin gyártását és raktározását az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény betiltotta, amelyben 1. osztályú vegyületként sorolták be.
Tumblr media
Az Egyesült Államok Honest John rakéta támadófejének metszete, láthatóvá téve az M134 szarin bombákat (kb. 1960).
A mustárgáz vagy kén-mustár egymáshoz köthető citotoxikus és hólyaghúzó harci vegyületek osztálya, amelyek azzal a képességgel rendelkeznek, hogy nagy hólyagokat okoznak a nekik kitett bőrfelületen és a tüdőben. A tiszta kén-mustárok szobahőmérsékleten színtelen, viszkózus folyadékok. Amikor szennyezett formában használják, mint például harci anyagként; általában sárgás-barna színű, mustárra, fokhagymára és tormára emlékeztető szaga van; innen ered az elnevezése is. A mustárgázhoz eredetileg a LOST nevet társították, mivel Wilhelm Lommell és Wilhelm Steinkopf dolgozta ki a császári német hadsereg számára történő nagyüzemi termelés módszerét, 1916-ban.
A könnygáz kémiailag előállított anyag, vegyi fegyver, amely a legelterjedtebb tömegoszlató eszköz világszerte.
A következő tünetekkel találkozhatnak a szerrel érintkezők:
erős könnyezés, nyálfolyás;
nehézlégzés, köhögés, légszomj, mellkasszorítás (szabad levegőn legfeljebb egy órán át tart);
súlyos fejfájás, szédülés, hányinger;
a nedves nyálkahártya, a szem és a bőr irritációja, vörösesség.
Maradandó károsodást nem, de súlyos sérüléseket okozhat, ha valaki nagy mennyiségben és közelről szippantja be: akár lélegeztető-gépre is szükség lehet a tüdő normális működésének helyreállításához.
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike. Vegyjele Cl, rendszáma 17. Régies magyar elnevezése a halvany.[2]Standard nyomáson és hőmérsékleten sárgászöld színű, erősen mérgező kétatomos gáz. A klór a hetedik főcsoport eleme, azaz a halogének közé tartozik, közülük a második legkönnyebb. A periódusos rendszerben a kén és az argon között helyezkedik el. Vegyértékelektron-szerkezete 3s2 3p5. A periódusos rendszer elemei közül a klórnak a legnagyobb az elektronaffinitása, egyben a harmadik legnagyobb elektronegativitású elem a fluor és az oxigén után. Ennek köszönhetően a klór erős oxidálószer, szabad állapotban ritka, legtöbbször csak vulkanikus gázokban található meg elemi formában.
Arzén: (légykő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja. Neve görög eredetű: arzenikosz annyi, mint vakmerő. Vegyjele As. Egyetlen, stabil, természetes izotópja az 75As, relatív atomtömege 74,9216.
Az arzén a legmérgezőbb félfém. Nemcsak az emberre, hanem minden magasabb rendű élőlényre nézve is mérgező. Bár az arzén okozta mérgezések megritkultak, de ma is előfordulnak.
A világon ma már az arzén a fogyasztásra alkalmas tengeri élőlények, illetve - Magyarországon főleg ez utóbbi érvényes- az ivóvíz révén kerül be az emberi szervezetbe. Az Európai Unió egy liter ivóvízben legfeljebb 10 mikrogramm arzént enged meg, ezzel szemben Magyarországon a régi szabvány 50 mikrogramm/liter értéket írt elő. Az EU 2014-ig írta elő, hogy Magyarország megfeleljen az előírásainak. Ezt csak nagyon drága beruházásokkal sikerült volna megvalósítani, de "itt jön a képbe a szenzációs találmány, amely egy magyar, bizonyos Schremmer László nevéhez kötődik. A feltaláló rájött arra, hogy egy malomipari melléktermék, a törek alkalmas arra, hogy egy sor más oldott szennyezőanyag mellett az arzént is kiszűrje a vízből."
A tetrodotoxin (TTX) a Gömbhalfélékhez tartozó organizmusok által termelt méreganyag (konkrétan neurotoxin). Tetrodotoxint termel például a gömbhal, a holdhal, és a sünhalfélék. A gömbhal kedvelt étel Japánban, a tetrodotoxin a májában, az ivarmirigyében, petefészkében, a beleiben és a bőrében termelődik. A tetrodotoxin fogyasztása halálos lehet, sok országban a mérgezések egyik gyakori formájává vált. Leggyakoribb tünetei közé tartozik a peresztézia, (gyakran a szájban és a végtagokban korlátozódik), az izomgyengeség, a hányinger, az étvágytalanság és a hányás. A tünetek a szervezetbe kerülés után fél órán belül jelentkeznek. Az elsődleges mechanizmus, amellyel a TTX toxikusnak mondható, hogy az idegsejt-kommunikáció működőképességét csökkenti azáltal, hogy lebénítja a nátrium-csatorna funkcióit. Ez a gátlás nagy hatással van a nátrium-csatornák TTX-érzékeny (TTX-s) részhalmazára, amely történetesen nagyban felelős a nátrium áramlásáért.
A tetraetil-ammónium (TEA) egy vegyület, amit -számos neurotoxinhoz hasonlóan- először az idegrendszerre kifejtett káros hatásairól ismertek fel. Az irányító sejtekre gyakorolt pusztítása miatt a károsítás módjában a nyílméreghez hasonló.
A klorotoxin (ClTX) a skorpióméregben található aktív vegyület, főként azért mérgező, mert képes meggátolni a klorid-csatornák vezetőképességét. Halálos mennyiségű klorotoxin lenyelése az ioncsatorna átszakadása miatt bekövetkező bénuláshoz vezet. A botulinum toxinhoz hasonlóan a klorotoxinnak is jelentős gyógyászati fontossága van. Bebizonyították, hogy a ClTX a gliómák agy egészséges idegszöveteibe történő beszivárgását is képes meggátolni, ezzel jelentős mértékben csökkenti a tumorok ártalmas hatásait.
A higany képes arra, hogy átmenjen a vér-agy gáton, átvándoroljon az agyba, és pusztítást végezzen a központi idegrendszerben. A higany számos különböző vegyületben előfordul, bár csak a metil-higany (CH3Hg+), a dimetil-higany (Hg(CH3)2) és a dietil-higany (Hg(C2H5)2) okoz jelentős neurológiai károsodást. A dietil-higanyt és a dimetil-higanyt tekintik a valaha felfedezett legerősebb neurotoxinoknak. A metil-higany általában tengeri ételek fogyasztása útján kerül a szervezetbe, mivel hajlamos az organizmusokban való feldúsulásra. Ismeretes, hogy a higany-ionok meggátolják az aminosav- és a glutamát szállítást, ez potenciálisan excitotoxikus hatásokhoz vezet.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☣Biohazard☣ - Biológiai fegyverek (2.rész)
Tumblr media
A biológiai fegyverek vírusok, baktériumok vagy más élőlények, illetve biológiai úton előállított és biológiailag különösen aktív szerves vegyületek (pl. mérgek és pszichokémiai szerek), melyeket agresszió, vagy ezzel való fenyegetés céljából hoztak létre, vagy e célra alkalmaznak. Lehetséges felhasználásuk – vagy a felhasználással való fenyegetés – a bűnözés, a terrorizmus és a háborúk során.
Azért használnak világszerte ilyen, a vegyi fegyverek fogalmával jelentősen átfedő definíciót, nehogy a tudomány fejlődésével kialakuljon e két kategória közti "mid-spectrum" fegyvertípus, melyet esetleg a nemzetközi szerződések (lásd alább) nem tiltanak.
Vannak ember elleni, illetve mezőgazdasági, növény- és állatállományok elleni biofegyverek. Az előbbieket háborús alkalmazásban tömegpusztító fegyvernek tekintik.
A biofegyverek egy része az áldozatok körében magas halálozási rátát okozó, halálos fegyver. Más részük nem halálos, ezek az áldozatok körében ideiglenes harcképtelenséget, betegséget, hallucinációt, tudatzavart stb. okoznak, de nem ölnek. Mivel azonban a hatás nagymértékben dózisfüggő, és a gyakorlatban a hatóanyag dózisa sosem mérhető gyógyszerészeti pontossággal, ezért e két kategória a katonai-politikai döntéshozók akarata ellenére is összemosódik.
Hatóanyagok
Tumblr media
Lépfene-baktériumok
Egyes vírusok, például feketehimlő, sárgaláz, vérzéses lázak (ebola-, marburg- és lassa-), és hantavírusok stb.
Egyes baktériumok, mint például brucellózis (Brucella suis, B. abortus), tularémia (Francisella tularensis), takonykór (Burkholderia mallei), Q-láz (Coxiella burnetii), pestis (Yersina pestis), lépfene (Bacillus anthracis), ornitózis(Chlamydia psittaci) baktériumai.
Rovarok, melyeket vagy előzetesen kórokozókkal fertőztek meg, vagy fertőzés nélkül is képesek veszélyeztetni az ember vagy a mezőgazdasági növény- és állatállományok létét. Alkalmazásukat entomológiai hadviselésnek nevezik.
Nagyon tág értelemben véve akár egyes harci kutyák, különösen amerikai pitbull terrier, amerikai staffordshire terrier de sok más fajta (vagy akár bizonytalan származású, korcs kutya is) fegyvernek tekinthető, ha azokat ember elleni agresszió céljára alkalmazzák.
Mérgek (toxinok), különösen a botulinum toxin, ricin, Staphylococcus enterotoxin B és a Trichothecene mycotoxin.
Pszichokémiai ("tudatmódosító") szerek, például metamfetamin, LSD, vagy BZ (3-quinuclidinyl benzilát)
Célbajuttatás
Kézenfekvő, ősi módszer az ivóvíz vagy élelmiszer fertőzése. A közelmúltban egy tudományos tanulmány az USA sebezhetőségét elemezte lakossági tejellátás elleni botulinum-támadás esetén (Wein & Liu, 2005). Már a középkorból is maradtak feljegyzések,
Az aeroszol (vagy köd) a belégzéssel terjedő kórokozók esetén alkalmazható. Hatékonyságát a napfény UV sugárzása erősen rontja, mert ez fertőtlenít. Ezért a modern fegyverekben már UV-tükröző felülettel vonják be a baktériumspórákat.
Lövedékek, bombák, rakéták: A korabeli francia kutatások több esetben számtalan kis szuronyt szétszóró légibombákkal kísérleteztek. Egyes baktériumok spórái képesek túlélni a lövedék felületén a kilövést és a becsapódást. A hidegháború kezdetén az amerikaiak például "tollas bombákat" fejlesztettek, ebben a lehulló bombából szétszóródó pihetollak szolgáltak baktérium-hordozó felületként. A szovjetek állítólag interkontinentális ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket is felszereltek biológiai harcanyaggal.
Állati vektor-szervezetek is alkalmasak egyes kórokozók tömeges terjesztésére. A második kínai–japán háború alatt a japánok pestissel fertőzött bolhákat tartalmazó porcelán bombákat dobtak le több kínai városra. A hidegháborúban az USA sárgaláz terjesztésére alkalmas szúnyogot tenyésztett nagy tömegben.
Az ókorból maradtak feljegyzések, a leprás emberek(!) hadi alkalmazásáról, a középkorban pedig többször került sor pestissel fertőzött emberek bevetésére, támadók elriasztása és/vagy az ellenség pusztítása érdekében.
Az 1925-ös Genfi Egyezmény megtiltotta a "bakteriológiai" fegyverek elsőként való használatát. A tilalom nem terjedt ki a kutatás, fejlesztés, gyártás és felhalmozás korlátozására. A megtorlásként való alkalmazást is megengedte arra az esetre, ha az ellenség hasonló eszközzel támadna.
Richard Nixon 1969-ben leállította az USA biofegyver programjait, majd nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezett, hogy más hatalmakat is hasonló lépésre késztessen. Végül 1975-ben lépett hatályba a Biológiai és Toxinfegyver Egyezmény (BTWC), melyet számos ország aláírt és ratifikált. Az egyezmény célja a biológiai- és toxinfegyver kutatást, fejlesztést, gyártást, tárolást, kereskedelmet és alkalmazást egyaránt tiltani, valamint elérni a korábban felhalmozott készletek nyilvános bejelentését és megsemmisítését.
Üzbegisztán és Kazahsztán határán, az Aral-tóban évszázadokon át volt egy sziget, a neve Vozrozsdenyija, magyarul Újjászületés-sziget. A név meglehetősen ironikus, hiszen a Szovjetunió az ötvenes évektől kezdve évtizedeken át a legborzasztóbb tömegpusztító biológiai fegyverek tesztelésére használta a szigetet: itt próbálták ki a katonai célokra bevethető anthraxot, fekete himlőt, bubópestist, kísérleteztek tularémiával, brucellózissal, és szinte minden, súlyosan fertőző és potenciálisan halálos betegség kórokozóival.
Tumblr media
A Szovjetunió összeomlásával a sziget és a kutatóbázis lakatlanná, a hadsereg tudósainak felhúzott városka, az egykor 1500 lakosú Kantubek omladozó szellemvárossá vált. A talajban pedig az anthrax spórái, a pestis felturbózott, antibiotikumoknak ellenálló baktériumai, és egészen változatos halálos mérgek maradtak. Az Aral-tó kiszáradásával párhuzamosan pedig a 200 négyzetkilométeres, nagyjából a Csepel-szigettel összemérhető területű Vozrozsdenyija először félszigetté változott, majd teljesen csatlakozott a szárazföldhöz, ma egy nagy dombnak tűnik a pusztában. Az ember által valaha kifejlesztett legdurvább nem-nukleáris tömegpusztító fegyverek maradványaival.
A szovjet biológiai fegyverprogram ötlete már az 1920-as években felmerült, valószínűleg az első világháborúban bevetett mustárgáz után akarták emelni a tétet valami még durvább fegyverrel. Helyszínnek mindenképpen egy aránylag nagy, és a parthoz közel fekvő szigetet akartak, ami a lehető legtávolabb van az országhatártól - a közép-ázsiai Aral tóban, a parttól akkoriban pár kilométerre fekvő Vozrozsdenyija minden szempontból optimálisnak tűnt. Fel is építettek itt először egy titkos laboratóriumot 1948-ban, majd 1954-ben egy egész katonai bázist és tesztközpontot húztak fel köré, Aralszk-7 néven.
Akkor még nyilván nem sejtették, hogy a gyapottermesztés felpörgetésére a tavat tápláló két folyó, az Amu- és a Szir-Darja vizét el fogják terelni és öntözésre felhasználni, ami a több mint fél Magyarországnyi tavat pár évtized alatt szinte teljesen lenullázza. Az Aral eltűnése után terméktelen, a gyapottermesztésben használt gyomirtókkal és permetezőszerekkel beszennyezett pusztaság maradt, ahol ráadásként a tömegpusztító biológiai fegyverek nyomai is bekerülhettek a talajba vagy az élővilágba.
Hogy a bázison milyen kísérletek zajlottak csaknem negyven éven keresztül, az pontosan valószínűleg sosem fog kiderülni. Az 1971-es balesetről - a fekete himlő vírusa szabadult el, és fertőzte meg a személyzet egy részét - is csak jó húsz évvel később szerzett tudomást a világ. Az mindenesetre biztos, hogy a Szovjetunió megszűnésével az Aralszk 7-et bezárták, és a brutálisan szennyezett terület Üzbegisztáné lett. Az üzbégek azon kívül, hogy lezárták a környéket, nem nagyon csináltak vele semmit egy évtizeden át, aztán 2002-ben amerikai specialisták segítségével próbálták megtisztítani a talajt az akkor már a szárazföldhöz tartozó Vozrozsdenyiján. 200 tonna, anthrax -spórákat tartalmazó földet semlegesítettek, de a környék ettől még a mai napig extrém veszélyesnek számít, és minden látogató elől le van zárva.
(forrás) (forrás) (forrás)
A második világháború egyik kevéssé ismert, csak néhány éve feltárt epizódja volt, amikor a németek biológiai fegyvert vetettek be: maláriával próbálták a partraszálló szövetséges haderőt meggyengíteni, és egyben az olaszokat megbüntetni, amiért a hitleri Németország ellen fordultak. A dolog csak felerészben jött be, az olaszok elég rosszul jártak.
Himmler 1942-ben rendelte el, hogy állítsanak fel egy kutatóintézetet, ami fertőző betegségekkel foglalkozik, egyrészt a járványok megelőzésével, másrészt a kórokozók esetleges fegyverként való bevetésével. Előbbi nem ment problémamentesen, de utóbbival elméletben egész bíztató eredményeket értek el a német tudósok. Azonosították a maláriát hordozó szúnyogfajt, és sikerült is laboratóriumban tenyészteniük a betegség parazitáját hordozó rovart. A biológiai fegyver bevetésére 1943 késő őszén akadt alkalom, amikor a szövetségesek már tervezték a partraszállást az Itáliai-félszigeten, és Róma elfoglalását, Olaszország pedig Németország ellen fordult a háborúban.
Tumblr media
Himmler és Hitler - Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty
A maláriával fertőzött szúnyogokat a Pontine-mocsárban engedték szabadon, miután az egyszer már lecsapolt területet újra elmocsarasították egyszerűen úgy, hogy a lecsapolásra használt szivattyúkat fordított irányúra váltották, és elkezdték velük visszapumpálni a vizet. A mocsár 45 kilométerre van Rómától délkeletre, és pontosan útba esett a főváros felé a szövetségesek számára. A fertőző szúnyogok hamar el is szaporodtak, és amikor a szövetségesek '44. januárjában valóban partra szálltak, és elkezdődött Anzio csatája, az ütközet közvetlen közelében tenyészve milliószám álltak készen arra, hogy átadják a katonáknak a maláriát. Amit egyébként máig nem tud az orvostudomány igazán hatékonyan gyógyítani. A megelőzés azonban már a második világháború idejében is ment, és a németek ugyan nem tudták, de az amerikai csapatok szedték is serényen az Atabrine nevű gyógyszert, miután a csendes-óceáni hadszíntéren meggyűlt a bajuk a természetes úton szembejövő maláriával. Ezért aztán hiába tartott az anziói csata egészen júniusig, és szedett egyébként a harcoló felek között több ezer áldozatot, maláriajárványról nem maradt feljegyzés.
Nem úgy a környéken élő civil lakosság körében, ahol a maláriás esetek száma az ötvenszeresére nőtt, az Anzio körzetében élő 245 ezer ember közül 1944-ben 55 ezernél diagnosztizálták a betegséget. A valós szám ennél még jóval magasabb lehetett, mivel az orvosi ellátás a háború dúlta országban nem volt éppen tökéletes. A malária a háború után is megmaradt a környéken, csak 1950-ben sikerült a járványt megállítani, amikor a mocsarat újra lecsapolták, kiszárították, és a parazitát hordozó importált szúnyogfaj kipusztult.
youtube
Biológiai fegyverek
youtube
Biológiai fegyverek
Érdekesség:
A Command & Conquer: Generals egy valós idejű stratégiai játék, a Command & Conquer széria hetedik része. Az Electronic Arts által fejlesztett és kiadott játék 2003 február 10-én jelent meg. Története egy olyan közeljövőben játszódik, ahol egy radikális terrorszervezet globális háborút vív az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
GLA (Global Liberation Army)
Tumblr media
Dr.Thrax, 3D render
A decentralizált szélsőséges terrorszervezet taktikája az aszimmetrikus hadviselésen alapul. Olcsó és változatos egységei képesek a rejtőzködésre, a roncsok újrahasznosítására (Technical, Marauder tank), illetve az automatikus regenerációra. Hős egység: Jarmen Kell. Szuperfegyver: Scud Storm.
Nulladik óra
A játék kiegészítőjében mely a Zero Hour nevet kapta, az egyik válaszható GLA parancsnok Dr.Thrax - aki a biológiai és kémiai fegyverek specialistája. 
Tumblr media
Dr.Thrax portréja a C&C Generalsban
Részletesen Dr.Thrax-ról, angol
A lényeg: A játékban a GLA alapból használ Anthrax alapú fegyvereket, de Dr.Thrax-al  játszva lehetőséget kapunk az  Anthrax Béta és Anthrax Gamma bevetésére is, amely két fejletebb törzs amit Dr.Thrax  fejlesztett ki a GLA  számára. Míg a “sima” anthrax is egy újrafeldolgozott, erősített törzs ami szinte rögtön hat - zöld színű gél állagú folyadékként jelenik meg a játékban, a béta kék, a gamma pedig lilás árnyalatú. 
Tumblr media
Toxin traktor a C&C generalsban, a fenti toronyból “fújja” a folyékony anhtraxot
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☣Biohazard☣- Biológiai kockázat (1.rész)
Tumblr media
A biológiai biztonság (röviden biobiztonság vagy biosecurity vagy biosec) azon intézkedések (jogszabályok, politikai döntések, kezelési útmutatók stb.) együttese, amelyek az ember és a mezőgazdasági állat- és növényállományok életét vagy egészségét fenyegető biológiai veszélyek megelőzését vagy elhárítását szolgálják. E tevékenység főként az ember által véletlenül (például laboratóriumi baleset) vagy szándékosan (például bioterrorizmus) kiváltott járványok megelőzését szolgálja, hogy ezzel megelőzze a potenciális közegészségügyi, gazdasági, vagy környezeti károkat. 
Részterületek
élelmiszerbiztonság
ivóvíz biztonság
környezetbiztonság
járványbiztonság
biológiai laboratóriumok munkabiztonsága (vagy biosafety)
bioterror elhárítás
katonaorvosi tevékenység biológiai fegyverek háborús alkalmazása esetén
Biológiai laboratóriumok munkabiztonsága
A világ egyik legnagyobb mikrobiológiai törzsgyűjteménye, az American Type Culture Collection (ATCC) a mikroorganizmusokat és a velük kapcsolatos termékeket a szállításuknál és kezelésüknél megkövetelendő biológiai biztonsági szintjük,- biosafety level (BSL) - szerint osztályozta, és az általuk képviselt kockázat szerint 4 osztályba sorolta azokat. (Biosafety Levels, 2002)
BSL-1: Biológiai hatóanyagok, melyek ismereteink szerint nem, vagy csak igen kis mértékű potenciális kockázatot jelentenek a velük foglalkozó személyekre és a környezetre.
BSL-2: Biológiai hatóanyagok, amelyek mérsékelt potenciális kockázatot jelentenek a személyekre és a környezetre nézve.
BSL-3: Biológiai hatóanyagok, amelyek potenciálisan komoly, vagy életveszélyes betegségeket okozhatnak. Ezek a hatóanyagok a levegővel is terjedhetnek.
BSL-4: Veszélyes és különleges biológiai hatóanyagok, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik a személyekre és a környezetre nézve. Általában halálos fertőzést okoznak.
Különös veszélyek
A biobiztonság növelésének kiemelt célpontjai a fejlett technológiát (molekuláris biotechnológia, szintetikus biológia, bioinformatika) alkalmazó laboratóriumok. Ezek az intézmények ugyanis képesek különösen veszélyes kórokozók alkotására.
Lehetséges például pusztító baktérium fajok genetikai állományához hozzáadni gyógyszerek elleni rezisztenciát biztosító géneket, ahogyan például a szovjet-orosz biológiai fegyverprogramban történt (Alibek & Handelman 1999).
Szintén lehetséges két különböző, egyaránt pusztító baktérium fajok genetikai állományát keverve chimaera kórokozót létrehozni, mely számos szempontból nehezebben elhárítható járványokat hozhat létre. Erre ugyancsak volt példa a szovjet-orosz biológiai fegyverprogramban történetében (Alibek & Handelman 1999).
A közelmúltban vált lehetségessé az emberi történelem legpusztítóbb járványait okozó, de mára már kihalt vírusok újra-alkotására is.
Elsőként a gyermekbénulás vírusát sikerült szintetizálni (Cello et al. 2002) egy olyan munkában, mely során bárki által az interneten át beszerezhető genetikai információkat és postán rendelt alapanyagokat és biotechnológiai szolgáltatásokat használtak fel. Ez a vírus a világ sok országában ma is pusztít, és a szintetikus változat a természetesnél kisebb patogenitást mutatott az állatkísérletekben, ezért sokan ezt a munkát csak egyfajta veszélyre figyelmeztető jelzésként értelmezték.
Néhány évvel később azonban elkészült az emberi történelem valaha volt legpusztítóbb járványát okozó vírus, a spanyolnátha (az A típusú influenza H1N1 altípusának egyik törzse) szintetikus változata (Taubenberger et al. 2007; Tumpey et al. 2007). Ez a kórokozó mintegy 20-50 millió embert irtott ki 1918-19 során, majd spontán kihalt (összehasonlításul: az 1914-18 közt zajló első világháború mintegy 10 millió áldozatot követelt). Kobasa et al. (2007) hamarosan megmutatta, hogy a szintetikus vírus ugyanolyan gyors citokin-sokkkiváltása által öli meg a kísérleti majmokat, mint annak idején a természetes spanyolnátha vírus tette az emberek millióival.
Az ilyesfajta tudományos kutatások mindig ellentmondásos visszhangot váltanak ki. E munkákat szerzőik a védelmi igényekkel indokolják, és egy felkészült járványvédelemhez valóban szükséges a kórokozó alapos ismerete. Mások ezt ellenzik, mert szerintük az ilyen kutatások több veszélyt okoznak, mint amennyit elhárítanak.
Biológia veszély - Biohazard
Biológiai veszély - bioveszély, Biological Hazard - biohazard - azok a biológia szubsztanciák amiknek a rendeltetésük fenyegetés alá vonni élő organizmusok egészségét. Legfőképpen emberekét. Ez magában foglalja a mikroorganizmusokat, vírusokat, toxinokat (mérgek)(biológiai forrásból is) amelyek befolyásolhatják az emberi egészséget. Bizonyos esetekben az állítás kiterjed állatokra is, illetve a legtöbb ilyen szubtancia az állatokra nézve is közel ugyanolyan hatással van.
Szubsztancia - értsd: anyag
( bővebben https://hu.wikipedia.org/wiki/Szubsztancia )
A fogalom, és hozzátartozó szimbólum általánosságban figyelmeztetésként funkcionál egy adott dologgal kapcsolatban, mivel az érintett szubsztancia potenciálisan ki van téve valamilyen biohazardnak, így még az érintkezés előtt megfelelően lehet védekezni ellene. 
Tumblr media
Nemzetközi biohazard szimbólum (háttérszíntől és kerettől független)
Érdekesség: Az Unicode kódolásban a biohazard szimbólum kódja az  U+2623 (☣)
Olykor nem is gondolná az ember, de rendkívül hétköznapi dolgok is biohazardnak számítanak. 
Tumblr media
A használt injekciós tűk “Fertőző hulladék”-ként biohazard minősítést kapnak.
A kórházakban amúgy meglepően sok dolgon találunk ilyen matricákat.
Mint mondtam a biolaborok és létesítmények Biosafety Level alapján vannak osztályozva ( 1-től 4-ig ), de ez előfordulhat P1 - P4 jelölésként is ( amely az angol Pathogen vagy Protection szóból ered )
Bioveszély, 1. szint:  Baktériumok és vírusok, mint pl. szénabacilus , kutyafélék hepatitise , kólibacilus , varicella-zoster vírus ( bárányhimlő ) Ezen a szinten, a megelőzéshez általában elég egy kesztyű és arcvédelem. 
Bioveszély, 2. szint: Baktériumok és vírusok, amelyek enyhe betegséget okoznak embereknek, vagy aeroszolban nehezen terjednek, laboratórumi körülmények közt, mint a Hepatitis A,B és C, valamennyi influenza A törzs, lyme kór,salmonella,mumps,HIV, stb.Rutin diagnosztikai munka, klinikai szakemberek számára engedélyezett Biobiztonság második szintig, szigorúan betartva a Biobiztonság, 2. szintű gyakorlatait és procedúráit. Kutatómunka (beleértve a tenyésztést, sokszorosítást, replikálást, manipulációt) engedélyezett BSL-2 ( Biobiztonság, 2. szint ) (P2) létesítményen belül, BSL-3-as gyakorlatokat és procedúrákat használva. 
Bioveszély, 3. szint: Baktériumok és vírusok melyek halálos kimenetelűek lehetnek az emberi szervezet számára, kivéve ez alól azokat amelyek ellen már van ellenszer, mint pl. anthrax, nyugat nílusi vírus, SARS vírus, MERS koronavírus, sárgaláz, malária, tifusz, tuberkolózis stb.
Bioveszély, 4. szint: Vírusok, melyek tömegesen képesek halálos járványt kialakítani - és nincs (még) ellenszerük, pl. Marburg vírus, Ebola vírus, vírusos vérzéses láz és ennek fajtái, mint a Bolíviai vérzéses láz. Ezen a szinten kötelező a PPPS  azaz a Positive Pressure Personnel Suit - Pozitív nyomásos személyi öltözék , elkülönített levegőutánpótlással. A be - és kilépés folyamatán többszöri zuhanyoztatás szükséges, vákum kamra, ultraibolya fény kamra, és egy teljesen önműködő detektor rendszer, és egyéb biztonsági megelőzéshez szükséges rendszerek, amelyek minden nyomát eltávolítják a munkaközegben szóbaeshető biológiai veszélynek. Többszöri légzsilipes ajtók szükségesek, a zuhanyvíznek pedig át kell esnie egy hasonló tisztításon. 
A szimbólumot magát egyébként a Dow Chemical Company fejlesztette ki 1966-ban, pontosabban egy biomérnök, Charles Baldwin, aki a Dow-nak dolgozott. 
A hivatalos dokumentumban kiderül, hogy a fő szempontok azok voltak, hogy:
Azonnali figyelemfelkeltő forma, megakadjon rajta az ember szeme, azonnal észrevegye
Egyedi, semmivel sem összetéveszthető, jól felismerhető - egy olyan jelkép amihez semmi hasonlót se használnak sehol
Gyorsan felismerhető alakzat, könnyen felidézhető bármikor
Szimmetrikus, hogy bármilyen oldalról és szögből nézve látható legyen
Elfogadható legyen bármilyen etnikai csoport számára 
Végezetül, 4 fontos fogalom, a fertőzési lánc kapcsán:
Agent ( Tükörfordítva: ügynök - itt: beépített-ügynök ) : Annak a mikroorganizmusnak a típusa amely okozza a fertőzést vagy biohazard kondíciót.
Host ( Gazda, gazdatest, hordozó ) : Az az organizmus, amelyet a mikroorganizmus megfertőz. Az új hostnak fogékonynak kell lennie a fertőzésre.
Source (forrás) : Az a host amiből a mikroorganizmus eredeztethető. A hordozó host nem mindig mutat szimptonokat. (tünetek)
Transmission ( transzmisszió, átvitel,átadás,fertőzés) : Direkt vagy indirekt típusú lehet. Pl. Néhány útvonal tartalmazza a levegőt, rovarokat, kontaktust, vagy fertőzött felületet.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - Radioaktívitás okozta mutációk (10.rész)
Tumblr media
A kis dózisú ionizáló sugárzásának is súlyos következményei lehetnek az állatokra és a növényekre. A Journal of Heredity című szaklapban olyan vizsgálatok eredményeit adták ki, amiket néhány hónappal a 2011-es katasztrófa (Fukushima) után kezdtek el. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a radioaktivitás komoly problémákat okozhat.
A sugárzási energia egyik hatása a DNS lánchasadása. Két változata van: a közvetlen és a közvetett. A közvetlen: a radioaktív részecske a DNS valamelyik atomjával ütközik, megváltoztatva az ezt tartalmazó nukleobázis kémiai szerkezetét, ami miatt a DNS hosszú lánca megszakad, illetve a gén szerkezete torzul. A közvetett: az eltalált atom ionizációja szabad gyököket hoz létre a sejtmagban, és ezek kémiai reakcióval változtatják meg a nukleobázist, roncsolva a DNS-t. (Az összes radioaktív sugárzás okozta DNS károsodás háromnegyede ilyen típusú.) Ha a sejt nem pusztul el, akkor a keletkezett hibát helyrehozhatja javító enzimekkel. Ha ez sikertelen, akkor az okozott mutáció vagy életképtelen és így elpusztuló, vagy megváltozott örökítő anyagú utódsejteket eredményez.
Egy-két sejt pusztulása nem okoz észlelhető kárt, de ha sok sejt pusztul el egyszerre, akkor az már károsan hat az adott szövet működésére, adott esetben teljesen leáll és/vagy elhalhat. Ilyen hatáshoz csak nagy dózis vezethet, amit determinisztikus hatásnak nevezünk. Következménye lehet a különböző fontos biológiai hatóanyagok pl. enzimek, vitaminok aktivitásának a csökkenése, vagy inaktiválódása, súlyosabb esetben különböző káros, esetleg halálos mutációk.
Néhány DNS-károsodás nem érint kódoló szakaszt, vagy csak inaktív marad további sugárzásig. A károsodás ilyenkor csak az utódokban jelenik meg.
A tanulmányok több élőlényt vizsgáltak, az embereket nem, és az eredmények annyira nem is meglepőek. A kutatók kimutattak:
genetikai károsodást;
mutációkat;
és populációcsökkenést.
(forrás: Index)
Csernobil
youtube
A Zóna harcsái
A harcsák meglepően jól alkalmazkodtak. Nyilván sokuk belehalt a 30 éve tartó folyamatos radioaktvitásba, de amint látható, az utód nemzedékek alkalmazkodtak, és a génmutáció miatt jelentős testméret növekedés történt. Egy amerikai és angol biológus szerint, a vizsgált harcsák teljesen egészségesek, csupán, nagyobbak, és radioaktívak. 
Tumblr media
Nem sokkal a katasztrófa után Przsevalszkij lovakat telepítettek a Zónába. Először pusztultak, de mára a populáció nőni látszik, elváltozás nem tapasztalható rajtuk, egy vizsgálat során kiderült, szervezetük erősen radioaktív.
Általános tévhit, hogy a Csernobili nukleáris erőműben nincs élet – több mint 3500 ember dolgozik minden nap és mintegy 250 kóbor kutya él az alapok között. Ezeket az állatokat szinte mindenhol megtalálhatjuk, még az ellenőrzött, belső területeken is.
A robbanás után a Szovjetunió egy 30 kilométeres zónát vont az erőmű köré, több mint 120 ezer embert evakuáltak, akik szinte semmit nem vihettek magukkal – kedvenceiket is egytől egyig hátra kellett hagyni.
Az ott dolgozók mostanra gyakorlatilag örökbe fogadták a túlélő kutyák leszármazottait, ételük maradékát mindig összespórolják nekik. Az erdőből szállították be őket rendszeresen az erőműbe, a farkasok és az élelem hiánytól megvédve őket.
Több kutya mára hibridnek tekinthető a farkasokkal való összekeveredésnek köszönhetően 
A kutatók szerint egyszerűen hihetetlen, a gazdátlan ebeknek mekkora populációja él már ott.
Ukrajna amúgy is küzd a kóbor kutyák problémájával, csak Kievben 30 ezer kutya él az utcán, de a csernobili kutyák mások. Az élelem hiány miatt rettenetesen alul tápláltak, orvosi ellátásra lenne szükségük, és a ragadozók támadásának, de a faji keveredésnek is gyakran vannak kitéve.
A 250 kutya csak az, aki az erőmű közelében él, rajtuk kívül több mint 225 kutya él az azt körülvevő városrészben, és többszáz másik lakik a különböző biztonsági ellenőrző pontok közelében a védett zónán kívül.
A kilátástalanság miatt az erőmű vezetése alkalmazott egy dolgozót, hogy fogja össze és ölje meg a kutyákat, mert nincs meg az alap semmilyen más megoldáshoz. De az alkalmazott megtagadta a feladatot.
Sajnos minden évben nő a szaporulat. Mára az egyetlen esélyük az ott dolgozó munkások maradtak. A vadállatokkal való keveredés miatt azonban a dolgozók is veszélybe kerülhetnek és esetlegestámadásoknak vannak kitéve.
Érdekesség, hogy a legtöbb kutya 4-5 életév alatt van, nincsenek érettebb egyedek
2017-ben egy alapítvány felvállalta, hogy koordinálja a problémát. Állatorvosokat tervez a helyszínre vitetni, hogy adminisztrálják és ivartalanítsák az ott élő állatokat.
forrás: https://cleanfutures.org/projects/dogs-of-chernobyl/
youtube
Legfőképp a Vörös Erdőt érintve, az ottani élővilág talán legveszélyesebb elemei a pókok lettek. Testüket generációk óta átjárja a radioaktivitás, és mint kiderült az általuk szőtt hálók is rendkívül radioaktívak. Pontos számokat nem közöltek (De! 4.45 mR/h volt egy mérés), de nem szívesen sétálnék bele az erdőben.
( Amúgy is tiltott terület a Vörös Erdő )
Ez a fajta tulajdonságuk, erős genetikai mutáció, a sugárzás hatására.
youtube
Madarakon különképpen megfigyelhető volt az adaptáció, ami kérdéses, hogy tényleges adaptáció , vagy inkább félig meddig inkább mutáció ? ( Leszámítva a tényleg megbetegedéseket és mutációkat, mint a súlyos daganatos megbetegedések és kinövések a madarak nyakán ) 
Tollazatukon is látszik, annak sűrűsége és színezete is változik a Zónában, összefüggésbe hozható az adott területre jellemző sugárzás mértékével (is). 
youtube
A vérükkel végzett vizsgálat szerint, ezek a madarak anti-oxidándsokat termelnek, hogy ezzel védjék magukat a sugárzás ellen. Ez sokkal inkább adaptáció, egy védelmi mechanizmus egy teljesen szokatlan eseményre.
Sajnos kevés olyan anyagot találtam amely valós kutatást mutat be, és nem PhotoShop trükk, és kitaláció. A legtöbb kétfejű tehén , és kar nélküli gyerekek tipikus a hoax kategóriába tartoznak, ezeket nem szabad elhinni. 
Tumblr media
Ezeknek a kis Bodobácsoknak “csak” a mintázata változékony. Ez is komoly DNS elváltozás.
Vörös erdő
A Vörös-erdő (oroszul: Красный лес vagy Рыжий лес, ukránul: Червоний ліс vagy Рудий ліс) Ukrajnában található, a csernobili atomerőműtől körülbelül 8 km-re nyugatra.
Nevét onnan kapta, hogy a csernobili atomkatasztrófa által bekövetkezett radioaktív kihullás utáni napokban ez az egykori zöld fenyőerdő – szemtanúk elmondása és fényképek tanúsága szerint – vörösesbarna árnyalatban pompázott. Ez a 30 km-es zóna legszennyezettebb része. 1986 nyarán, a katasztrófa-sújtotta környék megtisztításakor az erdő egy részét ledózerolták, a kiirtott fák helyére 1988 és 1990 között újakat ültettek. Egyes növényeken különféle elváltozások is megfigyelhetők, például gigantizmus (óriásnövés) vagy alaki torzulás.
Tumblr media
Fenyőfa, alaki torzulás - már már inkább bokor
Tumblr media
Az aggasztó inkább az, hogy a magas sugárzás miatt a bomlásért felelős baktériumok már régen kihaltak. Ezért se a fáj, se a lehullott levelek nem bomlanak el, és erősen radioaktívak is. 
Fukushima
Itt is rengeteg a hoax, fölösleges is ezekkel foglalkozni. 
Az egyetlen ami valós, a többszörösen furán kinéző padlizsán, ám ennek nincs köze a fukushimai balesethez, ez sokkal gyakoribb mutáció mint azt hinnénk. Sajnos más, hiteles forrást nem találtam, az összes többi “mutáció” valójában nem hozható összefüggésbe a Fukushimai balesettel (A zöldségek sem), mivel a legtöbb kép nem is ott készült.
Akit ez külön érdekel, annak itt egy remek cikk arról, hogy melyik kép miért nem igaz. (angol) 
Egyéb
Ausztriában kísérleteztek, hogy direkt sugároztak be növényeket. Az így kapott indukált mutációk néhol sikeresek voltak. Néhány növény nagyobb rezisztanciát épített ki a sugárzás és a kórokozók ellen, a radioaktivitás miatt módosult DNS láncból. 
Sajnos érdemben használhatót nem találtam többet, mert annyi hoax videó,kép, és cikk közül nehéz kitúrni azt ami tényleg igaz. Ne higyjétek el azt a sok baromságot, amit lépten nyomon posztolnak. Végezetül, a kedvenc
HOAX 
( A hoax (angol eredetű vándorszó, jelentése: „beugratás”, „megtévesztés”, „átverés”, „álhír” vagy „kacsa”) leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek, kacsa-lánclevelek különféle változatait jelöli, bár az átverés gyakran kiegészül honlapokkal, illetve nemritkán az írott sajtó vagy a tévé is hajlamos átvenni. )
videó amit találtam: 
https://youtu.be/jCzEVaFxjaw 
Jó szórakozást.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hírlevél
https://www.iaea.org/newsletter
Itt lehet feliratkozni rá, gondolom mondanom sem kell, hogy ez angolul van. Hetente küldik a levelet, ha lesz valami érdekes, majd fordítok nektek. :) 
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - Sugárkezelés/Radioterápia (9.rész)
Tumblr media
Sugárkezelésnek (vagy radioterápiának) az ionizáló sugárzások orvosi kezelésben történő felhasználását értjük.
Sugárkezelés napjainkban leggyakrabban rosszindulatú daganatok esetében történik, jóval ritkább az alkalmazása a nem rosszindulatú betegségek (súlyos reumatikus panaszok, thyroid exophtalmus, trigeminus neuralgia, keloid képződés megelőzése) során. Tekintettel arra, hogy az ionizáló sugárzásnak a szöveteket károsító, továbbá rákkeltő hatása is van, a nem rosszindulatú betegségek kezelésénél sugárkezelést viszonylag ritkábban és elsősorban idős betegeknél alkalmaznak (tekintettel arra, hogy a rákkeltő hatás esetleges megjelenése évtizedek múlva várható).
Története
A sugárkezelés több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az 1900-as századforduló idején vált nyilvánvalóvá, hogy az akkor néhány éve felfedezett röntgensugárzás és a radioaktív bomlás során felszabaduló sugárzásoknak jelentős élettani hatása van. Fény derült ezen hatások egészségkárosító jellegére, valamint a rosszindulatú betegségek kezelésében nyíló lehetőségeire is.
Formái
Külső sugárforrásból történő kezelés vagy teleterápia esetén a sugárforrás a beteg testén kívül helyezkedik el. Az első ilyen próbálkozásoknál a sugárforrás rádium volt, később elterjedtek a mesterséges radioizotópok (Cs 137, Co 60). Sugárforrásként alkalmaztak – és ritkábban ma is alkalmaznak – hagyományos röntgencsövet, viszont egyre inkább átveszik a sugárzó izotópok helyét a lineáris (vagy ritkábban cirkuláris) gyorsítók.
Belső sugárkezelés vagy brachytherápia (itt a magyaros átírás még nem terjedt el): a sugárforrást testüregben vagy ritkábban a szövetek közé szúrt tűben helyezik el. Gyakori a méhnyakrák belső sugárkezelése, de alkalmazzák nyelőcső, orrgarat, illetve más tumorok esetében is. Sugárforrásként Co 60, irídium, régebben rádium szolgált.
Radioizotóp kezelés esetén a beteg testébe sugárzó izotópot juttatnak (leggyakrabban injekció formájában). Gyakori példája a jódot halmozó pajzsmirigyrákok jód 131-es izotóppal történő kezelése.
Dozírozás
A besugárzást szinte mindig frakcionáltan (több, egymást követő kisebb adagban) végzik. A külső sugárkezelés esetén jellemző a napi 2 Gy, heti öt napon át. Az összdózist a kezelés jellege (terápiás, kiegészítő), és a daganat elhelyezkedése, valamint szövettani típusa határozza meg. Néhány tipikus összdózis: fej-nyaki hám eredetű daganatoknál 65-70 Gy terápiás céllal (a primer daganatra, az elvezető nyirokterületekre 60 Gy), 66 Gy műtét után kiegészítő céllal. Lymphomák esetében 24-40 Gy. Belső sugárkezelés esetében elterjedt a 4-6 alkalommal, hetente egy vagy két alkalommal ismételt kezelés.
Hatásmechanizmusa
Az ionizáló sugárzás alapvetően bionegatív, az élő sejteket károsító hatású. Az orvosi kezelés is a sejtkárosító hatásra épít: daganat esetében a cél a daganatos sejtek elpusztítása.
Ionizáló sugárként alkalmazható a nagyobb áthatolóképességű gamma- vagy Röntgen-sugárzás (mindkét esetben elektromágneses hullámról, vagyis fotonokról van szó, az elnevezés részint a foton energiáján, illetve a forrásán múlik). Ma kevéssé elerjedt a proton-neutron-, pi-mezon-kezelés. (A neutronok közvetlenül nem okoznak ionizációt, tehát a neutronsugárzás nem ionizáló sugárzás, de könnyű atommagokkal – a szervezetben tipikusan hidrogénnel – való reakciója révén váltja ki hatását.) Az alfa- és béta-sugárzás áthatolóképessége igen csekély, a szervezetbe kerülve azonban hasonló kémiai, és így biológiai hatást fejtenek ki, mint a gamma-sugarak. Jellemző a béta-sugárzó izotópokkal történő radioizotóp kezelés.
E hatás elsősorban a DNS károsításán alapul. A DNS-molekulák lánca, az azt összetartó kémiai kötések közvetlenül a sugárzás hatására, vagy közvetett módon, a sugárzástól képződő szabad gyökök (elsősorban hidroxilgyökök) hatására károsodik. Jelenleg ez utóbbi mechanizmust tekintik a jelentősebbnek. A károsodott DNS később, gyakran csak néhány további osztódás után a sejt pusztulását okozhatja. A sugárzás sejtmembránokra való hatása is hozzájárul a sejt károsodásához.
A gyorsan osztódó sejtek érzékenyebbek a sugárhatásra és a DNS-károsodásra. Ezért használható fel az ionizáló sugárzás daganatok kezelésére. Ez az oka annak is, hogy a szervezet normálisan is gyorsabban osztódó sejtjei (pl. az ivarmirigyekben, a csontvelőben, a bél hámrétegében) szintén érzékenyebbek a sugárzásra, így e szerveket érő, bizonyos szintet meghaladó sugárdózis fokozottabban vezet a kezelés mellékhatásaihoz. A károsodott DNS-t a sejt javító mechanizmusai megpróbálják helyreállítani. E javító mechanizmusok a daganatos sejtek esetében gyakran rosszabbul működnek, mint az egészséges sejtekben.
Mellékhatások
A sugárkezelés mellékhatásai a besugárzott területen jelentkeznek.
Heveny mellékhatások
Gyulladás a besugárzás helyén. Ez okozhat bőrpírt, duzzanatot, bélnyálkahártya érintettség esetén hasmenést, a garat és gége besugárzása esetén rekedtséget. A gyulladt nyálkahártya idővel fájdalmassá válhat, a sugárkezelés befejezését (vagy átmeneti megszakítását) követően ezek a tünetek enyhülnek. A nyálmirigyeket ért sugárzás szájszárazsághoz vezet. A duzzanat a gégében a légutak beszűkülését, extrém esetben elzáródását és fulladást is okozhat (a gyakorlatban, rendszeres, szakszerű ellenőrzés mellett ez nem fordulhat elő). Agydaganat besugárzása esetén agyduzzanat, agyödéma léphet fel. A besugárzott bőrfelületről a szőr és a haj kihullik.
Krónikus mellékhatások
A besugárzott terület szöveteinek atrófiája, fibrózisa. A nyálmirigyeket ért sugárzás okozta szájszárazság tartós lehet, ez a fogak romlásához vezet. Az ivarmirigyeket ért viszonylag kis dózisú besugárzás sterilitást okoz. Évtizedek múlva esetleg második daganat kialakulása lehetséges.
A sugárkezelés helye a rosszindulatú daganatok kezelésében
A daganatos betegség kezelésének a stratégiáját, a választandó kezelési mód(ok)at a daganat jellege, elhelyezkedése, szövettana, kiterjedtsége együttesen határozza meg.
Sugárkezelés alkalmazható önmagában, terápiás céllal. Ez esetben a cél a daganat kizárólagosan sugárkezeléssel történő kezelése és a beteg meggyógyítása. Példa rá a hangszalagrák kezelése, ez esetben besugárzással a betegek igen jelentős része véglegesen meggyógyítható.
Kiegészítő céllal végzett, adjuváns sugárkezelés az, amikor a sebészi és/vagy kemoterápiát (továbbá esetleg hormonterápiát) kombinálják besugárzással. Gyakori a méhnyakrák kombinált kezelése műtéttel és külső és/vagy belső sugárkezeléssel. Emlőrák kezelésénél a műtét és a sugárkezelés mellett gyakran kemoterápia is szükséges, sőt gyakori a kiegészítő hormonterápia. A nyiroksejtes daganatok (Hodgkin és non-Hodgkin lymphomák) kezelésénél elterjedt a sugárkezelés és a kemoterápia kombinációja. Leukémiáknál, amennyiben csontvelő-átültetést terveznek, kemoterápia és egésztest-besugárzás történik.
Sugárkezelés alkalmazható a tünetek enyhítése céljából is. Amennyiben a daganatos beteg meggyógyítására nincs reális esély, a tüneteket jelentősen enyhítheti, az állapot rosszabbodását elodázhatja a kritikus területeken elhelyezkedő daganatos gócok besugárzása.
A lineáris gyorsító (angolul: Linear Accelerator, vagy röviden linac [ejtsd: linak]) a részecskegyorsítók egy változata, mellyel elektromosan töltött részecskéket (például elektronokat, protonokat, pozitronokat vagy ionokat) lehet egyenesvonalú pályán gyorsítani.
Lineáris gyorsítók felhasználása
Részecskék kutatásánál a közel fénysebességre gyorsított részecskéket a gyorsítóból egy célra (target) irányítják, és az ütközéskor keletkező részecskéket vizsgálják
Más esetekben két részecskenyalábot egymással szemben gyorsítanak fel, és egymással ütköztetnek, és a kölcsönhatásukat vizsgálják
Mint részecskeforrást használják fel további részecskegyorsítókhoz előgyorsítónak. Ekkor injektornak nevezik
Gyakorlati célokra általában az elektronnyalábokkal előállított röntgensugárzást használják fel, például
az orvostudományban a rákos daganatok sugárterápiájára
az iparban vastag falú építőelemek átvilágítására
youtube
Lineáris gyorsító működése
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik. A határok nem szigorúak, de ennek megfelelően a frekvenciája nagyjából (30 PHz és 30 EHz (30·1015 Hz és 30·1018 Hz) közötti. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a kristálytan. Mivel a röntgensugárzásban terjedő röntgenfoton energiája nagyjából 0,1 keV és 1 MeV között lehet, ezért ionizáló sugárzás, azaz élettanilag veszélyes.
A röntgensugárzás hosszabb hullámhosszú (így kisebb energiájú) része az elektromágneses spektrumban az ultraibolya sugárzáshoz csatlakozik, ezt nevezzük lágy röntgensugárzásnak. A rövidebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) - kemény röntgensugárzásnak nevezett - tartomány a gamma-sugárzással szomszédos, részben át is fed azzal.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - Nukleáris fegyverek (8.rész)
Tumblr media
A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.
Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás, míg hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy pusztító ereje van: egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani akár egy több milliós nagyvárost is. Mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag (latinul és angolul nucleus = mag) átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés e robbanóanyagok formáira a „nukleáris fegyver”.
Az emberiség történetében eddig két alkalommal használtak élesben nukleáris fegyvert: a II. világháborúban az Egyesült Államok dobott le egy-egy atombombát két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira, több százezer ember életét kioltva ezzel. Legalább ennyien szenvedtek a támadások hatásaitól az elkövetkező évtizedekben.
Tumblr media
A: Nukleáris fegyverek B: Biológiai fegyverek C: Vegyi fegyverek R: Radiológiai fegyverek
Ebből most csak “A” és “D” kategóriával fogunk foglalkozni, a többivel egy másik sorozat keretében, rögtön az elején. 
A következő államokról tudható, hogy van atombombájuk: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea. A közelmúltban Észak-Korea föld alatti atomrobbantást hajtott végre, amelynek ereje azonban jóval kisebb volt a vártnál, feltehetőleg a bomba „befulladt”, de 2015 márciusában bejelentették, hogy atomfegyverrel rendelkeznek. 2016 szeptember 9-én Észak-Korea feltehetően újabb nukleáris tesztet hajtott végre, az ország alapításának évfordulójára időzítve. A detonáció által okozott földrengés magnitúdója kétszerese volt a korábbi tesztek során érzékelteknél, ennek ellenére a külvilág számára még nem teljesen bizonyos, hogy nukleáris robbantásról van szó. Bizonyosra vehető, hogy Izraelnek is van nukleáris fegyvere, de erről nem hajlandó nyilatkozni. Brazília atomprogramja hasonló. Irán üzembe helyezett egy urándúsító-üzemet, és az Egyesült Államok szerint ezt katonai célokra akarja alkalmazni. Az ottani kormány szerint atomprogramjuk békés célú. A Dél-afrikai Köztársaság az 1980-as évek elején titokban kifejlesztett nukleáris fegyvereket, viszont 1991-ben szétszerelte őket. Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán a Szovjetunió felbomlása után rendelkezett nukleáris fegyverrel, de visszaszolgáltatta őket Oroszországnak.
Története
Az atombombát az Egyesült Államokban a Manhattan terv keretein belül fejlesztette ki egy kutatócsoport az új-mexikói Los Alamosban.
A Manhattan terv Szilárd Leó kezdeményezésére indult 1939-ben, elsődlegesen a német atomprogramtól való félelem miatt. A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett. A munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede és Neumann János is részt vett.
Trinity-teszt
Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották föl a szintén új-mexikói Alamogordo melletti kísérleti telepen. Az eszköz egy implóziós plutóniumbomba volt. A robbanás hatóereje kb. 20 kilotonna volt.
youtube
A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű. Nem SI mértékegység, de használata megengedett. 
A trinitrotoluol (TNT) „tonnáját” (általában kilotonna, megatonna, gigatonna nagyságrendben) az energia mértékegységeként is szokás használni, kifejezetten nukleáris fegyverek, vagy meteorbecsapódások pusztító erejének kifejezésére. A TNT fűtőértéke 4,184 MJ/kg (vagy 1 kalória/milligramm). Így, 1 kilotonna TNT = 4,184 TJ, 1 Mt TNT = 4,184 PJ.
Egy kilotonna egyenlő 1000 tonna trotil robbanóerejével.
Tumblr media
Trinitrotoluol
Ugyanezen év augusztus 6-án Hirosimára,majd augusztus 9-én Nagaszakira dobtak atombombát. Az első Japánra dobott bombát az Enola Gay nevű B-29-es bombázó szállította, a bomba neve Little Boy volt. A Nagaszakira dobott bombát Fat Mannek nevezték. Előbbi uránt, utóbbi plutóniumot tartalmazott. A Little Boy 64,1 kg 82,7%-ra dúsított uránt (Oralloy-t) tartalmazott; ennek 1,38%-a hasznosult, rombolóereje 15 000  tonna TNT-ének felelt meg. A Fat Man 6,2 kg plutóniumot tartalmazott, amelyből csupán 0,9 kg hasznosult (kb. 13%), mert a robbanás a bombát szétvetette, és a láncreakció leállt. Rombolóereje kb. 20 000  tonna TNT-vel egyenértékű. A kritikus tömeg értékét rontotta, hogy anyagának 0,9%-a 240Pu volt. A fegyver-minőségű plutóniumot legalább 93%-osra dúsítják.
Németország tevékenysége
A Manhattan tervhez csatlakozva több szakértői csoport is megkísérelte felkutatni azokat a német objektumokat, ahol esetleg atomfegyver előállításával kísérleteznek. Ezek a csoportok sikerrel begyűjtöttek 1100 tonna német uránt; elszállították, és kikérdezték a témában szakértőként ismert német fizikusokat, főként Werner Heisenberget és Carl Friedrich von Weizsäckert. Fréderic Joliot-Curie igazolta, hogy a megszállt Párizsban, a laboratóriuma ciklotronját német kutatók is használták, ám az amerikai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy Németországban senki sem hitte komolyan, hogy atomfegyvert képes előállítani. Maga Heisenberg több tonnára becsülte az 235U kritikus tömegét.[10] Groves tábornok úgy ítélte meg, hogy Heisenberg nacionalista ugyan, de nem náci. Erre utal Heisenberg és Niels Bohr tárgyalása 1941-ben. Erről bizonyosat ma sem lehet tudni, ám sokan feltételezik, hogy Heisenberg ezzel rejtett üzenetet akart küldeni amerikai kollégáinak, hogy egyikük se kezdjen bele az atomfegyver kifejlesztésébe.
A fentieknek ellentmond egy olasz újságíró, Luigi Romersa beszámolója, aki Mussolini környezetéhez tartozott. Állítása szerint szemtanúja volt 1944. október 12-én Rügen szigetén és 1945. március 3-án Thüringiában az SS által végrehajtott atomfegyver-kísérletnek. Más szemtanúk óriási fényvillanásról számoltak be a környéken, és a hírek szerint több ezer, vagy több tízezer szovjet hadifogoly halt meg ebben a kísérletben. Erről Rainer Karlsch könyvet is írt, az atombomba vázlatával. A ZDF televíziós társaság kamerái előtt a PTB (Német Szövetségi Műszaki-Fizikai Kutatóintézet) megvizsgálta a helyszínt.Megállapításuk szerint a csernobili katasztrófa által okozott talajszennyeződést meghaladó egyéb szennyeződést (atomrobbanásra utaló izotópokat, például 137Cs) nem találtak. Az atomfegyvert ábrázoló vázlatot általában piszkos bombának tekintik.
Az amerikai fogságban tartott német tudósok a rádióból tudták meg a Hiroshima elleni támadásról szóló jelentést. Weizsäcker ekkor a következőt mondta: "Szerintem mi azért nem csináltuk meg a bombát, mert a német fizikusok elvből nem akarták megcsinálni. Ha valamennyiünknek szívügye lett volna, hogy Németország nyerje meg a háborút, bizonyára létre tudtuk volna hozni." Otto Hahn, későbbi Nobel-díjas így válaszolt: "Kötve hiszem, de hálás vagyok a sorsnak, hogy nem sikerült." Otto Hahn, akinek korábbi kutatásai lehetővé tették az atomfegyver előállítását, a több százezer ember halála miatt érzett erkölcsi nyomás alatt ekkor eljutott az öngyilkosság gondolatáig.
RDSZ–1
A világháború után leghamarabb a Szovjetunió tett szert nukleáris fegyverre. Első kísérleti robbantásukat 1949. augusztus 29-én hajtották végre egy kazahsztáni kísérleti telepen. Az RDSZ–1 (amerikai kódneve: Joe–1) bomba a Fat Man másolata volt, a terveket szovjet, illetve velük együttműködő amerikai kémek juttatták el a Szovjetuniónak. Ezzel megindult a hidegháborús fegyverkezési verseny.
A szovjet atomprogramra válaszként az Egyesült Államok beindította a hidrogénbomba-programot, Teller Ede és Stanisław Ulam tervei alapján.
Tumblr media
RDSZ-1
Ivy Mike
Az első hidrogénbomba-robbantás 1952. november 1-jén a Marshall atollon történt. Az Ivy Mike nevű eszköz egy 82 tonnás szerkezet volt, hatalmas súlya miatt nem volt bevethető. Hagyományos fissziós bomba felrobbanása cseppfolyós deutérium fúzióját indította be. A robbanás 10,4 megatonnás volt. Megjegyzendő, hogy ennek 77%-a a röntgensugár-reflektorként használt, a deutériumtartályt körülvevő, mintegy 4,5 tonna urán hasadásából származott.
A Szovjetunió ekkor már évek óta folytatta a saját hidrogénbombájának a kifejlesztését.
youtube
Ivy Mike, 1952
Joe 4
Ez volt az amerikai kódneve a hivatalosan RDSZ–6sz (Reaktivnij Dvigatyel Szpecialnij) nevű első szovjet hidrogénbombának, amelyet 1953. augusztus 12-én robbantottak fel. Felépítése: a fissziós és a fúziós komponensek egymásra rétegezve helyezkedtek el. Hatóereje 400 kt volt.
youtube
Castle Bravo
Az első bevethető méretű amerikai hidrogénbomba tesztje 1954. február 28-án történt a Bikini Atollon (Marshall-szigetek). A fúziós fokozat lítium-deuteridből készült (l. Teller–Ulam terv). A 15 megatonnás hatóerő két és félszerese volt a számított értéknek. Ennek súlyos következményei voltak. A hasadványtermékek (az elsődleges fokozatból illetve a bomba uránköpenyéből) a vártnál jóval nagyobb területen szóródtak szét. A teszt résztvevői jelentős sugárdózist kaptak. A Szerencsés Sárkány nevű japán halászhajó legénysége a rájuk hulló sugárzó finom hamutól súlyos sugárbetegséget kapott, egyikük nem sokkal később meg is halt.
youtube
Cár-bomba
(RDSz-220)
A Szovjetunió 1961. október 30-án robbantotta fel a valaha is készült legnagyobb hatóerejű nukleáris fegyvert Novaja Zemlján. A bomba 27 tonnát nyomott, 8 m hosszú és 2 m átmérőjű volt. Az eredetileg 100 megatonnás eszköz hatóerejét – a radioaktív kihullás korlátozása érdekében – 50 megatonnában limitálták. Az eszköz elsősorban propaganda, erődemonstráció céljából készült. Ekkora hatóerőnek katonailag nem volt értelme, a bomba nem volt hatékony abban az értelemben, hogy a robbanás energiájának nagyobbik része kisugárzódott a világűrbe. Mérete korlátozta a bevetésére átalakított speciális bombázógép sebességét és hatótávolságát. Interkontinentális ballisztikus rakétára szerelése szóba sem jöhetett. A Cár-bomba volt a nukleáris fegyverek hatóerejének növeléséért folyó verseny csúcspontja. A létrehozása és felrobbantása utáni időszakban a hangsúly a bombák méretének csökkentésére és célba juttatásuk pontosságának növelésére helyeződött át.
youtube
Egyezmények
Az 1960-as évek során még három állam tett szert nukleáris fegyverre: Franciaország, Nagy-Britannia és Kína. Már ekkor erősödni kezdtek a nukleáris fegyvereket ellenző mozgalmak. Ennek eredményeképpen 1963-ban Anglia, az USA és a Szovjetunió aláírta a részleges atomcsend-egyezményt (Partial Test Ban Treaty), ami tiltja a légköri, víz alatti és világűri robbantásokat. Mivel két ország (Kína és Franciaország) nem írta alá az egyezményt, ezért ez csak részleges sikerrel járt.
1968-ban Nagy-Britannia, az USA, Kína, Franciaország és a Szovjetunió aláírták az atomsorompó egyezményt (Non Proliferation Treaty). Eszerint az aláírók segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, és nem segítik a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók engedélyezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy a nukleáris berendezéseiket ellenőrizze. 1970-ig 187 ország írta alá az egyezményt, viszont Kuba, India, Izrael és Pakisztán elutasította. India és Pakisztán időközben nukleáris fegyverre tettek szert. Az atomsorompó egyezmény egyik hibája, hogy nem tette kötelezővé a leszerelést[22]
A teljes körű atomcsend-egyezményt 1996 óta 166 állam, közöttük az 5 atomnagyhatalom írta alá, amely megtilt mindennemű kísérleti robbantást.
Az atomfegyverek felhalmozása ugyanakkor paradox módon – a teljes pusztulástól való félelemben – visszatartotta a vezető hatalmakat az egymással vívott nyílt háborúktól, s a globális erőviszonyok alakulását egyértelműen a gazdasági teljesítőképesség függvényévé tette.
Fizikai alapok
Az atom magból és elektronhéjból áll. Míg kémiai reakciók során mindig több atom vesz részt, és lényegében csak az elektronburkok rendeződnek át, nukleáris reakció esetén valamilyen, a kiindulásiakhoz képest új atom keletkezik. A nukleáris reakciónak két fajtája van: a magfúzió és a maghasadás. A magfúzió következtében két kisebb atommagból egy nehezebb jön létre, a maghasadáskor egy nehezebb atommagból (általában) két könnyebb. A nukleononkénti kötési energia a periódusos rendszerben nő a hidrogéntől a vasig haladva, és attól kezdve csökken. Ezért magfúzió esetén, ha a végtermék könnyebb a vasnál, akkor energia szabadul fel (a legtöbb energia a hélium szintézisénél szabadul fel, és csökken a vasig). Ha a magfúzió végterméke nehezebb a vasnál, akkor a reakció endoterm, vagyis létrejötte energiabefektetést igényel. Ez a természetben szupernóva robbanásakor megy végbe. Fordított a helyzet maghasadáskor, mikor energia szabadul fel nehéz elemek (235U) maghasadásakor.
A radioaktív elemek maghasadása lehet természetes, vagy gerjesztett. A természetes maghasadás ritmusát a felezési idő határozza meg, és ez elég lassú. Az 235U esetében maghasadás következtében keletkeznek neutronok is, melyek ha másik 235U magba ütköznek, ezt hasadásra gerjesztik, a gerjesztett hasadásból keletkezik három neutron és így beindulhat egy láncreakció. Mivel az atommag nagyon kicsi az atomhoz viszonyítva, a neutron az elektronhéjon áthaladhat anélkül, hogy magot találna. Ha elég nagy mennyiségű 235U van egyben, akkor valószínű, hogy a neutron egy magba ütközik és beindul a láncreakció. Az a mennyiségű anyag, melyben beindul a láncreakció, az a kritikus tömeg és az 235U esetében 56 kilogramm.[23] Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a megfelelő mennyiségű töltetet (ami több, mint a kritikus tömeg) két vagy több részre osztják (egy résznek a tömege kisebb, mint a kritikus tömeg) és az adott pillanatban, klasszikus robbantással egy darabba préselik. Hogy pusztító erejét kifejtse, a burok elég kemény kell legyen, hogy a láncreakció előrehaladjon és nagy mennyiségű energia szabaduljon fel. Ha túl hamar hasad a burok, a töltet szétszóródik, megszűnik a kritikus tömeg és a láncreakció leáll. Az atomerőművekben nagyjából ugyanez megy végbe, a keletkezett három neutronból csak egynek engedjük, hogy láncreakcióban részt vegyen, a többit elnyeletjük (induláskor valamivel több mint egy, leálláskor kevesebb mint egy).
Magfúzió esetén két könnyű atommagot kell ütköztetni, hogy ezek egyesüljenek. Az atommagok azonos, pozitív töltése erős taszítóerőt fejt ki, ennek legyőzésére a magokat nagy sebességgel kell ütköztetni. Ezért nagy hőmérsékletre van szükség, hogy a magoknak elég energiája legyen a taszító erő legyőzéséhez, ugyanakkor óriási nyomásra, mivel nem minden ütközés vezet magfúzióhoz.
Tumblr media
Egy gerjesztett maghasadás. Egy lassított neutron egy urán-235 atommag hasadását okozza, melynek során két könnyebb mag és három szabad neutron keletkezik.
Atombomba
Az atombombák, vagy fissziós bombák energiájukat a nehézatommagok hasadásából nyerik: nehéz atommagok (urán vagy plutónium) hasadnak könnyebb elemekké neutronokkal való besugárzásuk révén (ezek az elemek hasadásukkor újabb neutronokat hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakciót eredményezve).
Hidrogén-bomba
A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. Az elnevezés pontatlan, mert egyrészt minden "hidrogén"-bombában a hatás egy jelentős részét egy fissziós bomba adja, másrészt az egylépcsős "atom"-bombák belső üregét is hatásfokjavító hidrogén alapú töltettel töltik ki.
A hidrogénbomba megvalósításának kulcsa az a megoldás, amit a szakirodalom Teller–Ulam-tükör, vagy Teller–Ulam­-elrendezés néven ismer.
Fúzióval felerősített fissziós bombák
Ennél a típusnál a hasadóanyag közepébe deutérium és trícium (a hidrogén izotópjai) cseppfolyós keverékét helyezik.
Háromfázisú bombák
A fúzió során nagy mennyiségben keletkeznek neutronok, amelyek lehetővé teszik az urán 238-as izotópjának a hasadását. A három fázisú bombákban a fúziós magot urán-238 köpennyel veszik körül. A robbanás erejéhez mind a fúziós, mind a fissziós reakció jelentős részben hozzájárul.
Neutronbomba, hivatalos megfogalmazásban megnövelt sugárzású nukleáris fegyver. Lényegében fissziós-fúziós bomba, amelynél a fúzió során keletkezett neutronokat nem nyeli el a bomba külső rétege, hanem szándékosan hagyják hogy szabadon távozzanak a környezetbe.
Kobaltbomba. (angolul gyakran „Doomsday engine”, azaz „Végítélet-gép”) Valószínűleg soha sem készült ilyen fegyver. Szilárd Leó vetette fel a lehetőséget, hogy amennyiben egy atomfegyver külső burkolata kobaltból készül, az a robbanás során neutronbefogással kobalt 60-as izotóppá alakul át, amely erős gamma sugárzó. 5,27 éves felezési idejével a robbanás helyszínét tartósan lakhatatlanná tenné. Szilárd szerint néhány ilyen bomba akár az egész élővilágot elpusztíthatná a Földön.
Piszkos bomba, vagy Dirty bomb klasszikus értelemben nem nukleáris fegyver, hiszen semmilyen magreakció nem zajlik le benne. A tömegpusztító fegyver besorolása miatt viszont ide sorolják. Az alapja egy hagyományos (kémiai bomba), amelynek pusztító hatását valamilyen, a kívánt hatástól függő, sugárzó izotóp hozzáadásával növelik meg, ami a robbanást követően szétszóródik az érintett területen.
A harcászati, vagy taktikai nukleáris fegyverek kisebb hatóerejűek (a legkisebb 0,3 kilotonnástól egészen pár száz kilotonnáig), és a harcmezőn kerülnek bevetésre. Fajtái:
tüzérségi lövedékek,
tengeralattjárók elleni mélységi bombák,
gravitációs légibombák,
harcászati rakéták,
atomaknák.
A hadászati, vagy stratégiai nukleáris fegyverek nagy erejűek (pár tíz kilotonnától egészen az elméleti 100 megatonnáig a hidrogénbomba esetében). Célpontjaik ellenséges városok (amelyeket teljesen meg tudnak semmisíteni), rakétakilövő állomások, védett vezetési pontok. Gyakran interkontinentális ballisztikus rakétákra vagy robotrepülőgépekre szerelik őket, így biztosítva a több ezer kilométeres hatótávolságot. Egy ilyen interkontinentális rakétával felszerelt tengeralattjáró a Földön bármely célpontot meg tud semmisíteni.
A maghasadásból származó energia több formában nyilvánul meg:
Lökéshullám (40–60%) 
Elektromágneses impulzus (40–60%): a hősugárzástól kezdve a látható fényen keresztül egészen a röntgensugarakig minden frekvencia megtalálható a spektrumában.
Radioaktív sugárzás (10–20%): főként neutron- és gamma-sugárzás. Ide tartozik a radioaktív kihullás is.
Más források szerint:
Robbanás,lökéshullám—40–50% 
Hősugárzás—30–50% 
Ionizáló sugárzás—5% 
Radioaktív kihullás—5–10% 
A lökéshullám nagysága (és hatótávolsága) nagymértékben függ a bomba nagyságától (az adatok egy tipikus légköri robbanásra vonatkoznak):
1 kilotonnás bomba: 0,7 km
100 kilotonnás bomba: 3,2 km
10 megatonnás bomba: 15 km
EMP/EMI - Elektromágneses impulzus : A robbanás során jelentkező széles spektrumú elektromágneses sugárzás hősugárzás formájában fejti ki romboló hatását. A hősugárzás okozhat tüzet, égési sérüléseket, a keletkező ultraibolya sugárzás pedig ideiglenes vagy végleges vakságot. Hatótávolsága nagyobb bombáknál sokkal nagyobb, mint a légnyomásé, és jelentősen növekszik a bomba erejével. Így az egy megatonnán fölüli bombák nagyrészt gyújtóbombák.
Radioaktivitás
A nukleáris fegyver robbanását kísérő radioaktív sugárzás nem csak a robbanáskor érzékelhető, hanem évtizedekkel utána is. Az azonnali (prompt) sugárzás az első egy percben jelentkezik, és a bombában lejátszódó magreakciókeredménye. A későbbi (visszamaradt) sugárzás viszont a robbanás során keletkezett radioaktív izotópok bomlásának eredménye.
A bomba energiájának 5%-a jelentkezik neutron- és gamma-sugárzás formájában, azonban ennek hatótávolsága rosszul skálázódik a bomba erejével. 50 kilotonnás fegyverektől kezdve a prompt sugárzás hatása elhanyagolható a hősugárzáshoz és a lökéshullámhoz képest.
Fallout
A radioaktív kihullás a visszamaradt sugárzás egyik formája. A fissziós bombák robbanása során közepesen nehéz (100-as atomtömeg) bomlási termékek keletkeznek (akár 300 különböző atommag), amik nagyrészt radioaktívak. Ezek között vannak olyan elemek, amelyek felezési ideje több hónap vagy év, tehát hosszú időre veszélyt jelentenek. Másrészt a fissziós bomba nem használja el az összes hasadóképes anyagot, ami így szétszóródik a többi bomlási termékkel együtt. Ezeknek az elemeknek hosszú a felezési ideje (U-235 és Pu-239) és alfa-emitterek, így nem jelentenek nagy veszélyt. Pont ezért jelentenek nagy veszélyt. A”kihullás” kifejezés amúgy elég pontatlan, az angol “nuclear fallout” vagy csak simán “fallout” kifejezésből lett fordítva. A lehulló radioaktív anyagot jelzi.
Az erős neutronsugárzás felaktiválhatja az elemeket a bomba közvetlen közelében, amik ennek következtében radioaktívak lesznek. Egy földfelszíni robbanás esetében ezek a földben található nátrium, magnézium, alumínium és szilícium, amik béta- és gamma-sugárzással bomlanak tovább. Ez nem jelent nagy veszélyt, mert általában könnyen elhatárolható kisebb területekről van szó. A földfelszín egy része azonban el fog párologni, és idővel kis részecskékké kondenzálódik. Ezek a részecskék általában egy napon belül visszajutnak a földre, viszont a szelek által nagyobb területen szétszóródnak. Eső vagy hó fölgyorsíthatja a lecsapódási folyamatot, csökkentve az érintett terület nagyságát.
Egy légköri robbanáskor azonban a radioaktív elemek nagyon kis részecskékké alakulnak (0,1-20 mikrométer). Ezek a sztratoszférába kerülve hónapok, sőt évek után is veszélyt jelenthetnek.
A radiológiai fegyver olyan eszköz, melynek célja az ellenség sugárzással való támadása, vagy az ellenség életterének, ivóvíz és táplálékforrásainak sugárzással való tönkretétele. A gyakorlatban az úgynevezett piszkos bomba jellegű fegyvereket sorolják e kategóriába. E fegyverek hagyományos (kémiai) robbanóanyagot használnának sugárzó anyag (pl. atomerőművek fűtőanyaga) szétszórására. Az egyes államok és hadseregeik nem rendszeresítenek ilyen fegyvereket, hiszen ennek használata maradandóan lakhatatlanná tenné az érintett területet, és politikailag is elfogadhatatlan volna.
Politológusok attól tartanak, hogy e fegyvertípus vonzó lehet terrorista szervezetek számára, melyek ugyan nem képesek nukleáris fegyvert készíteni vagy megszerezni, de egy-egy piszkos bomba bevetésével egész nagyvárosokat tehetnének lakhatatlanná. A piszkos bombákat potenciális pusztító erejük miatt tömegpusztító fegyvernek tekintik.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - A legrosszabb forgatókönyv: Nukleáris Tél (7.rész)
Tumblr media
A nukleáris tél egy feltételezett globális klimatikus állapot, amely egy nagy kiterjedésű nukleáris háború lehetséges következménye.
A nukleáris fegyverek nagy mennyiségben történő felrobbantása elméletileg rendkívül hideg időjárást eredményezhet, különösen abban az esetben, ha gyúlékony célpontok (például városok) ellen vetik be őket, mivel ebben az esetben a nagy mennyiségű füst és korom bekerülhet a Föld sztratoszférájába.
A részecskékből képződő réteg jelentősen csökkentheti a földfelszínt elérő napfény mennyiségét és hetekig vagy akár évekig is megmaradhat a sztratoszférában (a kőolaj, az üzemanyagok és a műanyagok elégéséből származó füst és korom a fa elégetéséből származó füstnél hatékonyabban képes elnyelni a napfényt). A nyugat-kelet irányú szelek egybefüggő övet hozhatnak létre a részecskékből az északi félgömbön, a 30. és 60. szélességi fokok között. A vastag fekete felhők heteken át meggátolhatják a napfény nagy részének áthaladását, így ebben az időszakban a felszíni hőmérséklet akár 30 °C-kal is lecsökkenhet.
Tumblr media
A sötétség, a pusztító fagy és a radioaktív kihullásból eredő nagy mértékű sugárzás kombinációja súlyosan károsítja a területen élő növényzetet. A rendkívüli hideg, a magas sugárzási szint és az ipari, az egészségügyi valamint a szállítási infrastruktúra megsemmisülése, amely kihat az élelmiszerkészletek és termények elérhetőségére is, éhínséghez és megbetegedésekhez vezet, amelyek a népesség tömeges pusztulását okozzák.
Emellett feltételezhető, hogy a robbanások során létrejövő nitrogénoxid károsítja a Föld ózonrétegét, ahogyan az már az első termonukleáris kísérletek idején is megfigyelhető volt. Ez közvetve, az ózon csökkenése (és az ultraibolya sugárzás növekedése) révén negatív hatással van az ember számára fontos haszonnövények életképességére és a fitoplanktonok elpusztításával az óceáni táplálékláncokra.
Megállapítható, hogy egy megfelelően nagy méretű kozmikus tárgy Földbe való becsapódása vagy egy szupervulkán kitörése a nukleáris télhez hasonló hatásokat eredményezhet, így az ezen események kapcsán bekövetkező állapot is nevezhető ekképpen.
Történelem
1982-ben az Ambio című folyóirat különszáma, amely egy esetleges nukleáris háború környezetre gyakorolt hatásaival foglalkozott, tartalmazott egy cikket, amelynek szerzője Paul Crutzen és J. Birks voltak. A szerzők megvizsgálták és igazolták a National Academies of Science 1975-ös beszámolóját (amelynek megállapítása szerint az ózonréteg több mint 70%-a elpusztulna) és elsőként hívták fel a közvélemény figyelmét a nagy mennyiségű füst kibocsátásának káros következményeire.
TTAPS (1983)
1983-ban a "TTAPS" tanulmány (melynek nevét a szerzők, R.P. Turco, O.B. Toon, T.P. Ackerman, J.B. Pollack, és Carl Sagan vezetékneveinek kezdőbetűiből állították össze) rendszerezetten foglalta össze az atmoszferikus hatásokat; részben dr. A.M. Salzberg (aki a TTAPS szerzőkkel ellentétben úgy gondolta, hogy elsődlegesen a légkörbe kerülő por felelős a klímaváltozásokért) javaslatai alapján, részben pedig a Mars felszínét hűtő porviharok megfigyelése nyomán. A hatás mértékének kiszámításához a földi atmoszféraegyszerűsített kétdimenziós modelljét használták, amely egy adott szélességi körön állandónak tekintette a feltételeket.
Tumblr media
Az Éghajlatkutatási Világprogram jelentése (1986)
1984-ben a Meteorológiai Világszervezet felkérte G. S. Golitsynt és N. A. Phillipset a tudományos álláspont felülvizsgálatára. Ők úgy találták, hogy a tanulmányok általában a világ nukleáris arzenáljának felével számoltak, amely körülbelül 5-6000 megatonnarobbanóerőnek felel meg, így nagyjából 1000 város elpusztítására lenne elegendő, mely 1-2 × 1014 gramm fekete karbon füst létrejöttét eredményezné az alábbi határértékeken belül: 0,2 – 6,4 × 1014 (a NAS; TTAPS feltételezése szerint ez az érték 2,25 × 1014). . A füst optikai mélysége meghaladhatná a 4-et. A nem városi célpontokat ért találatok által okozott esetleges erdőtüzek növelhetik ezt az értéket. A felszíni robbanások hatására felszálló porral is számolni kell; egy 1 Mt-ás robbanás 5 Mt-nyi port emel a levegőbe, de ennek jelentős része vissza is hull; csak körülbelül 0,1-1 Mt mennyiség jut el nagy magasságba. A nagy kiterjedésű tüzek az elmélet gyenge pontját képezik; példaként hamburgi és hiroshimai adatokat hoztak fel. Az égő nyersolaj szintén jelentős hatással lehet a folyamatra.
Az 1-D radiációs-konvekciós modell segítségével megállapított értékek szerint a hőmérséklet 15 és 42 °C közötti értékkel csökken, a háborút követő 14-35 napban (az átlagérték 20 °C). A 3-D GCM-ek (Alexandrov és Stenchikov (1983); Covey, Schneider és Thompson (1984); amelyek manapság elavultnak tűnhetnek) alkalmazása hasonló eredményekhez vezet: a hőmérséklet csökkenését 20 és 40 °C között valószínűsítik, területenkénti eltérésekkel.
A számítások jelentős (80 °C feletti) felmelegedést mutatnak a füstréteg feletti légtérben, körülbelül 10 kilométeres magasságig, amely befolyásolja a légáramlatokat és amely a felhőzet alacsonyabb szélességi fokok és a déli félteke irányába történő elmozdulását okozhatja.
A jelentés nem kísérli meg összevetni a háború utáni lehűlés népességre gyakorolt hatását a közvetlenül a robbantások által okozott emberveszteségekkel.
Kuwaiti olajkutak az Öbölháborúban
A Perzsa-öbölben lezajlott háború idején kigyulladt 526 kuwaiti olajkút földrajzilag behatárolt területen szemléltette az atmoszférába történő részecskekibocsátás hatását; a számítások szerint körülbelül 200 kilométeres körzetben mintegy 10 °C-al csökkent a hőmérséklet. Azonban, mivel a füst nem érte el a sztratoszférát, ezért ez az eset nem igazán hasonlítható a nukleáris télhez vagy az óriási vulkánkitörésekhez.
Tumblr media
A nukleáris nyár egy olyan, nukleáris fegyver okozta feltételezett globális klimatikus állapot, amely a nukleáris tél után következhet be. Ebben az állapotban a sztratoszférában található vízmennyiség megnövekszik, ami az üvegházhatás révén a földelszín felmelegedéséhez vezet. A nukleáris robbantások során nagy mennyiségű üvegházhatású gáz (nitrogén-oxid) jöhet létre, amely károsíthatja az ózonréteget. Ez a réteg óvja meg a Földet a Nap UV-Bsugaraitól, amelyek a felszíni életformákat genetikailag károsítják. Ilyen extrém feltételek mellett az élőlények túlélési esélyei jelentősen csökkennek. Az ózon elnyelődése miatt a sztratoszféra felmelegszik, ezért az üvegházhatás erősödik.
Az elméletnek több egyszerűsített változata is létezik: miszerint A nukleáris tél előidézheti a nukleáris nyarat. A nagy hőmérsékletű nukleáris robbanások elpusztíthatják a sztratoszféra középső részén található ózon gázt.
Tumblr media
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - A Fukushima I. atomerőmű-baleset (6.rész)
Tumblr media
A Fukusima Daiicsi (Fukusima I) atomerőműben (japánul 福島第一原子力発電所 [Fukusima Dai Icsi]) a 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 (közép-európai idő szerint 6 óra 46) perckor bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő cunamiromboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és -balesetek sorozatát indították el.
 A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben eszkalálódott. Három reaktorban teljes zónaolvadás(en) történt. Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be.
A 2012. július 23-án a japán kormány számára publikált független parlamenti bizottsági jelentés a katasztrófa fő okának egyértelműen az emberi felelőtlenséget jelölte meg – vagyis ember okozta katasztrófának minősítette a fukusimai balesetet. A beszámoló szerint az üzemeltető Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat(en) (TEPCO) vezetősége és az állami ellenőrző hatóság lebecsülte a kockázatokat és elhitte a nukleáris biztonság mítoszát, emiatt nem tett meg alapvető biztonsági intézkedéseket.
A földrengés időpontjában az atomerőmű hat – a TEPCO által üzemeltetett – forralóvizes reaktora közül, a 4-es, 5-ös és 6-os reaktorok karbantartás miatt nem működtek, az ekkor éppen aktív üzemben lévő 1-es, 2-es és 3-as reaktorok pedig a rengések kezdetekor automatikusan leálltak.
A percekig tartó, igen erős rengések során az erőműnél észlelt vízszintes irányú „megrázás” legnagyobb mért értéke ~0,5 g volt. (Ez 5 m/s² talajgyorsulást, vagyis mintegy 18 km/ó másodpercenkénti sebességváltozást jelent.)
Mivel a fűtőelemekben a nukleáris láncreakció leállítása után is jelentős mennyiségű hő termelődik, ezért további folyamatos hűtést igényelnek. A forralóvizes reaktorok hűtővizét keringető szivattyúk és a vezérlés működtetéséhez elektromos áram szükséges. Ezt viszont itt, az erőmű összes elektromosenergia-betáplálásának egyidejű kiesése miatt csak a veszélyhelyzetekre beépített üzemzavari dízelaggregátorokkal, és csak rövid ideig tudták biztosítani.
A reaktorok leállítása után 55 perccel ugyanis egy, a tenger alatti földrengés által kiváltott, 14-15 méter magasságú cunami érte el a létesítményt.Mivel az erőmű tengeri gátjait legfeljebb 5,7 méteres hullámok elleni védelemre tervezték, az ezt több mint kétszeresen meghaladó magasságú ár súlyosan megrongálta a telep berendezéseit. Tönkretette a tengervíz-szivattyúkat, a dízelaggregátorok üzemanyag-ellátását és hűtőrendszerét, valamint többméteres magasságban elárasztotta a komplexum alsó szintjeit. A dízelek kiesésével és az alsó szinteken meghibásodott elektromos rendszerek miatt - villanyáram híján - pedig leálltak a reaktorok aktív üzemzavari hűtőrendszerei, és kiesett a – külön-külön is több száz fűtőelemet tároló – pihentetőmedencék, valamint a külön épületben lévő használtfűtőelem-tároló hűtése is.
A három – alig egy órával korábban lekapcsolt – reaktorban, a fűtőelemekben továbbra is folyamatosan termelődő hő elkezdte elforralni a reaktortartályban az aktív zónát beborító hűtővizet. Ezért nőni kezdett a reaktorban a nyomás, és – mivel nem tudták pótolni az elforró vizet sem – csökkenni kezdett a vízszint. A keletkező gőzt a reaktortartály alatt körbefutóan beépített, tórusz alakú kondenzációs kamrában (GE Mark I típusú reaktorok) ilyen esetekre tárolt nagy mennyiségű vízen átbuborékoltatva lecsapatták. Ezzel átmenetileg sikerült ugyan a nyomás további gyors növekedését megakadályozni és az aktív zónát hűteni, de a reaktortartályból így elvont hő a tóruszban lévő vizet melegítette, tehát a reaktorban maradt. A tóruszban lévő víz felforrósodásával ez a passzív hűtés is leállt, ezért tovább nőtt az aktív zóna hőmérséklete és a nyomás. (A reaktortartályból elforró víz pótlása nélkül a vízszint ott lecsökken. Ha az aktív zóna [akár csak részben is] „szárazra kerül”, a vízből kiemelkedő fűtőelemek hűtés nélkül maradnak és túlhevülhetnek.) A dízelek kiesését követően már csak a beépített akkumulátorokról is üzemeltethető műszerek és alrendszerek működtek. Az akkumulátorok lemerülésével, néhány órával később végül ezek is leálltak.
A reaktorok és a pihentetőmedencék aktív hűtését csak a baleset után kilenc órával a helyszínre érkező mobil szivattyúk és aggregátorok segítségével próbálhatták meg újraindítani. Az elégtelen hűtés miatt a reaktorok hűtővizének vízszintje, az aktív zónák hőmérséklete és a reaktorok nyomása kritikussá vált.
A reaktorok leolvadása
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
A GE Mark I típusú forralóvizes reaktor, konténment és reaktorcsarnok tipikus felépítése (Fukusima Dai Icsi / 1–5 reaktorok). A jobb oldali képen (sárga) reaktortartályt (8), benne az aktív zónával (1), a körte alakú acélkonténment (19) veszi körül. A pihentetőmedencében (5) tárolják a (használt) fűtőelemeket (27). Az alul körbefutó tóruszalakú kondenzációs kamrában (24) nagy mennyiségű vizet (18) tárolnak.
Az 1-es, 2-es, és 3-as reaktorban teljes zónaolvadás történt.
1-es reaktor
A TEPCO becslése szerint 2800 fokot ért el az aktív zóna hőmérséklete 6 órával a földrengés után. Kevesebb, mint 16 óra után teljes zónaolvadás következett be, az olvadt üzemanyag lefolyt, és átégette a reaktortartályt. Ebben az időben vizet szivattyúztak a reaktorba, annak érdekében, hogy a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását elkerüljék - az olvadt üzemanyag átolvasztja magát a konténment tartály falán, és nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés kerül ezáltal a környezetbe. Júniusban a Japán kormány beismerte, hogy a reaktor konténment tartálya is átlyukadt, és folyamatosan szivárog ki belőle a beleszivattyúzott hűtővíz.
2-es reaktor
Március 15-én a TEPCO bejelentette, hogy a reaktortartály, amiben a nukleáris üzemanyag van, valószínűleg megsérült, és szivárog a hűtővíz. Ebből az következik, hogy a több ezer tonna beszivattyúzott hűtővíz nagy része kiszivárgott. 100 órával a földrengés után ebben a reaktorban teljes zónaolvadás történt.
3-as reaktor
Március 15-én a TEPCO bejelentette, hogy a reaktortartály, amiben a nukleáris üzemanyag van, valószínűleg megsérült, és szivárog a hűtővíz. Ebből az következik, hogy a több ezer tonna beszivattyúzott hűtővíz nagy része kiszivárgott. 60 órával a földrengés után ebben a reaktorban teljes zónaolvadás történt.
A Japán Atomenergia-Biztonsági Ügynökség álláspontja: az 1-es reaktor fűtőanyaga a hűtés leállása utáni ötödik órában teljesen megolvadt, majd a reaktortartály fenekén gyűlt össze. A NISA szerint a leolvadás a 2-es reaktorban 80, a 3-asban 79 órával a hűtés kiesése után történt.
Tumblr media
A szárazföldi szennyeződés területi eloszlása a 2011. március 30. és április 3. közötti levegőben végzett sugárzásmérések eredményei (DoE/NNSA / IRSN) alapján.
A kényszerű reaktorlefúvatások, a reaktorcsarnokokat szétvető kémiai robbanások valamint a három reaktorban bekövetkezett zónaolvadás és a reaktorkonténmentek sérülései következtében nagy mennyiségű radioaktív szennyezés került a környezetbe.
A lefúvatások és a csarnokrobbanások következtében elsődlegesen a levegő, konténmentsérülések következtében pedig a talaj, valamint a talaj- és tengervíz szennyeződött. A levegőbe került radioaktív anyagokat a szelek a szárazföld és a tenger felett szétszórták. A levegőből ezek egy része így közvetlenül, illetve a csapadékkal a talajra és a felszíni vizekbe került.
A reaktorcsarnokok és a reaktorkonténmentek szerkezetig hatoló sérülései miatt az erőműből kikerült szennyezés mértéke közvetlenül nem volt mérhető. Ezért az csak a környezetben különféle helyeken és módon utólagosan elvégzett mérések alapján becsléssel állapítható meg.
Ezen becslések szerint az okozott szennyeződés összemérhető az 1986-os csernobili atomkatasztrófa hatásaival. A környékbeli földeken mért radioaktivitás szintje is összemérhető a csernobilivel, de a szennyezés kiterjedése itt korlátozottabb.
A Japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség Japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség(en) (NISA) 2011. június 7-én közzétett jelentése szerint a korábbi becsléshez képest kétszer annyi sugárzó anyag került a levegőbe. A részben a TEPCO-tól független mérések eredményein is alapuló új becslések szerint a levegőbe került sugárzó anyag mennyisége a csernobili szennyeződés egyötödére tehető. (A korábbi becslés ennek még csak a felével számolt.) E szerint a katasztrófa bekövetkezésétől 2011. augusztus végéig eltelt majd fél év alatt 15 petabecquerel (PBq) sugárzó cézium-137 szabadult ki a környezetbe.
Egy 2011. október végi – a Japánon kívüli érzékelők által mért adatokat is figyelembe vevő – újabb becslésről beszámoló híradás szerint a baleset a radioaktív anyagok korábban becsült mennyiségének kétszeresét juttatta a levegőbe. A korábban nyilvánosságra hozott japán becslés ugyanis csak Japánban mért értékeken alapult, és nem számolt a tenger felé kiszökött szennyeződéssel.
A környékbeli lakosság – több ütemben történt – kitelepítése során az érintetteket csak késve és nem megfelelően tájékoztatták. A kitelepített lakosok abban a tudatban hagyták el otthonaikat, hogy rövid időn belül visszatérhetnek. A háziállatokat (kedvtelésből tartott- és haszonállatokat) sorsukra hagyták az evakuációs zónában. Gondozás híján sok állat szomjan-, illetve éhen halt. A szennyezett térségben még sokáig nagy számú kutya, macska és marha kóborolt szabadon.
A viszonylag gyors visszatelepítés miatt erősen szembetűnő a sugárzás által okozott mutáció a növényekben. 
Közben kiderült, hogy ez is fake. Forrás
A japánok azóta is próbálják feltérképezni, hogy pontosan mi a helyzet a reaktorokban. Egy robotnak sikerült felvételt készítenie a 3-as reaktorban. Olvadt fűtőanyag van odabent.
Egy másik robot a 2-es blokkban próbált felvételeket készíteni. Mindössze 2 órát bírt ki, mielőtt a sugárzás tönkretette. A 2-es reaktorban 650 Sv/h sugárzást mértek. Az azonnali bénulás és halál dózisra kb. 10 Sv/h -ra tehető. Tehát a halálos dózis 65-szöröse. 
Tumblr media
Megolvadt rácsszerkezet , 2-es blokk. Jól látható az sugárzás okozta interferencia a képen.
( forrás ) ( forrás )
Tumblr media
Ezek szemetes-zsákok. Mind. Erősen radioaktív hulladékokat tartalmaznak. 
© Arkadiusz Podniesinki
Tumblr media
© Arkadiusz Podniesinki
Tumblr media
Az eredetileg 20km-es kizárási zóna kísértetiesen hasonlít a Csernobili zónára. Bár itt nem lelhető fel a rusztikus Szovjet stílus, amely jelentősen hozzádott a Stalker feeling megeteremtéséhez. 
Annak ellenére, hogy enyhe emelkedés volt mérhető még 50km-es távolságban is, a zónát már csökkentették 20km-nél kisebb sugarú körre. Amúgy, Amerika és Kanada 80km-es zónát javasolt. Természetesen senkit sem érdekelt.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - A Föld atomerőművei (5.rész)
Tumblr media
Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció. Napjainkban minden reaktor maghasadáson alapszik, a fúziós reaktorral még csak kísérletek folynak.
448
nukleáris reaktorblokk működik a világban ( forrás )
Ebből 99 Amerikában ( 99869 MW teljesítmény ), 58 Franciaországban ( 63130 MW teljesítmény ), 42 Japánban ( 39752 MW teljesítmény) , és Magyarországon 4 ( 1889 MW teljesítmény ). ( Ezek nem a tényleges atomerőművek,hanem a bennük működő reaktorblokkok - A Paksi atomerőműben 4 blokk üzemel)
2 346 193
gigawattóra áramot termeltek 2012-ben összesen.
165
atomreakt blokkot zártak be eddig összesen a világban (2018). A legnagyobb bezárási hullám 2011-ben volt, a fukushimai baleset után: akkor 13 erőművet zártak be, főként Németországban. Ebből 34-et Amerikában, és 6-ot Oroszországban.
223
atomreaktor idősebb 30 évnél.(2017) Az összkapacitás körülbelül felét teszik ki - ezt kell majd pótolni valahogy, ha kiöregedtek.
58
atomreaktor van építés alatt pillanatnyilag. (2018. Január)
448 reaktorblokkból:
- 291 db PWR típusú
- 76 db BWR típusú 
- 49 db PHWR típusú
Tumblr media
Reaktortípusok
A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorokra osztjuk őket.
A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is.
A fissziós reaktorok típusai:
A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához
A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra
A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján):
Könnyűvíz
Nehézvíz
Grafit
forralóvizes reaktor (BWR)
nyomottvizes reaktor (PWR)
SSTAR (angol nyelvű link)
CANDU
SGHWR (angol nyelvű link)
RBMK
gázhűtésű reaktor (GCR) (angol nyelvű link)
PBMR (angol nyelvű link)
A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a magegyesülést (magfúzió) használják energiaforrásként. Bár fúzióval m��ködő atomerőmű még nem létezik, ideális lenne a környezetterhelés szempontjából (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan kiindulási anyagok), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. A ma létező legjelentősebb kísérleti berendezés az angliai JET, és 2007 óta Franciaországban építés alatt áll az ITER, mely a várakozások szerint pozitív energiamérleggel fog bírni (azaz több energia keletkezik benne a fúziós reakciók révén, mint amennyit a plazma felfűtése és üzemben tartása igényel).  
youtube
Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben
Nem bocsát ki káros gázokat
Kis mennyiségű hulladék
Olcsóbbak a kiindulási anyagok
A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani (sokkal kevesebb kell belőle)
Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben
A radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes
Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek
Nagy egyszeri beruházásigény
A kiégett radioaktív elemek őrzése jelentős társadalmi stabilitást feltételez
Tisztázatlan szempontok
A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott
Nincs összehasonlítás a fosszilis és az atomerőművek „természetterhelése” között
Kisebb társadalmi elfogadottság
Ezen összehasonlítás a fissziós atomerőművekre vonatkozik - fúziós atomerőmű még nem létezik. További szempontok olvashatók az energiafejlesztés szócikkben.
Urán alapú reaktorok
PWR / VVER, nyomottvizes reaktor
A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul вода-водяной энергетический реактор, ВВЭР, VVER) a nukleáris reaktorok egyik típusa, amelyben a fűtőelemeket nagynyomásúvíz veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a paksi atomerőműben is. A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik. A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 275 °C, melyet a nukleáris reakció körülbelül 315 °C-ra melegít fel. Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar). Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni. Éppen ezért nagyon fontos a primerköri nyomás tartása, amit a nyomástartó berendezés végez. Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtestek kapcsolnak be, míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be vizet valamelyik keringető hurok hideg ágából és így állítják helyre a nyomást. A primerköri víz gőzfejlesztőkben adja át a hőt a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt azután a gőzturbinákba vezetik. Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemekettartalmazó) primer köri víz zárt rendszerben keringjen. A primerköri rendszerek a 20-as jelű konténmentben helyezkednek el.
A nyomottvizes reaktor működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, de ebben a teljesítményt más módon szabályozzák, mint abban. Szabályozása a szabályzórudak mellett a hűtővízbe kevert bórsavvalis történik, mivel a bór jó termikus neutronelnyelő, koncentrációjának csökkentésével a neutronelnyelés is csökken, ezzel nő a teljesítmény, és viszont. Ezért az üzemanyag kiégésének mértékében a bór koncentrációját is folyamatosan csökkentik. A szabályzórudakat az üzemanyagtöltet kiégéséig csak teljesítményváltoztatásokra, valamint a reaktor gyors leállítására használják.
Ez a legnépszerűbb reaktortípus, a világon több mint 300 (már nem) üzemel belőle, és még vagy 100 reaktor van különféle járművekbe építve. A Paksi Atomerőműben is ilyen típusú reaktorok üzemelnek.
Tumblr media
BWR, forralóvizes reaktor
A forralóvizes reaktor (angolul Boiling Water Reactor, BWR) egy könnyűvizes atomreaktor, amelyben az aktív zóna hűtését és a neutronok lassítását is a víz végzi. Sokban hasonlít a nyomottvizes reaktorhoz, azzal a különbséggel, hogy a gőzt nem a gőzfejlesztőkkel nyerik, hanem magában az aktív zónában.
Az aktív zónában van a több száz fűtőelem. Az üzemanyagrúd tartalmazza a dúsított uránt urán-dioxid formájában. A hűtővíz alulról fölfelé áramlik, és egyben a moderátor szerepét is betölti.
A reaktor teljesítményét két módon szabályozzák:
A reaktor indulása után a névleges teljesítményének 70%-áig a szabályzórudak leengedésével (illetve betolásával). A szabályzórudak jó neutronelnyelők, így könnyen leállítják a láncreakciót.
A reaktor névleges teljesítményének 70 és 100%-a közötti intervallumában a víz keringési sebességének változtatásával. Ha a víz gyorsabban áramlik a reaktormagon keresztül, kevesebb gőzbuborék keletkezik a magban, tehát több neutron lassul le, ami megnöveli a hasított magok számát. Ha több buborék van a vízben, kevesebb neutron lassul le, tehát a hasított magok száma csökken.
Az aktív zónában keletkezett gőzt közvetlenül a turbinákra vezetik. Mivel a reaktor hűtővizében mindig találhatók radioaktív atommagok, a turbinákat szigetelni kell a külvilágtól. Ez megnöveli a karbantartási költségeket a nyomottvizes reaktorhoz képest, viszont a nagyobb hatásfok és az egyszerűbb szerkezet ellensúlyozza ezt.
Előnyei:
egyszerű szerkezet, nincs hőcserélő
nagyobb hatásfok
könnyen idomul a napi, illetve heti energiaigény-ingadozásokhoz
kisebb üzemi nyomás: 75 bar (a nyomottvizes 158 bar-hoz képest)
alacsonyabb az üzemanyag hőfoka
Hátrányai:
nagyobb a reaktortartály, emiatt magasabbak a megvalósítási és karbantartási költségek
a turbinák radioaktív szennyezettsége nagyobb ellenőrzött zónát igényel
a szabályzórudakat alulról kell betolni az aktív zónába
Tumblr media
1. Reaktortartály
2. Fűtőelem
3. Szabályozórúd
4. Keringetőszivattyú
5. Szabályozórúd hajtás
6. Friss gőz
7. Tápvíz
8. Gőzturbina nagynyomású ház
9. Gőzturbina kisnyomású ház
10. Generátor
11. Gerjesztőgép
12. Kondenzátor
13. Hűtővíz
14. Tápvíz előmelegítő
15. Tápvízszivattyú
16. Hűtővízszivattyú
17. Betonsugárvédelem
18. Villamos távvezetékhez
RBMK, a grafitmoderátoros Szovjet reaktor
Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők.
A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A nyomottvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás - a víz anyagú moderátor hiányában - nem jelentkezik.
A legnagyobb teljesítményű RBMK-1500 reaktorok a litvániai Ignalina erőműben üzemeltek. Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986-os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására. Litvániában az Ignalinai Atomerőmű 1-es blokkját 2004-ben, a 2-es blokkját (a tervezett üzemidő lejárta előtt) 2009-ben állították le. Ez viszont súlyos energiahiányt jelent az ország számára.
A csernobili baleset óta a működő RBMK reaktorokon számos biztonságnövelő intézkedést hajtottak végre, jelenleg (2017-ben) három oroszországi erőműben összesen 11 db RBMK-1000 blokk üzemel.
Tumblr media
EREDETI KÉP, HA NEM LÁTSZANA
Tórium alapú reaktorok
Az AHWR (Advanced Heavy Water Reactor) a tórium alapú atomreaktorok egy fajtája. Ezt a reaktortípust Indiában a Bhabha Atomic Research Centre-ben (BARC) fejlesztették ki. Több kísérleti reaktor után 2011 novemberében India bejelentette, hogy hozzáfog az első 300 MW teljesítményű atomerőmű megépítésének.
A tóriumot atomerőművi fűtőanyagként már a Manhattan terv kutatói is javasolták, mivel azonos mennyiségű tóriumból kétszázszor annyi energia nyerhető, mint hasonló mennyiségű uránból, valamint a földkéregben jelentősen több tórium található, mint urán. Abban az időben azonban az urán tűnt a jobb választásnak, hiszen ugyanazokkal az eszközökkel lehet előállítani az urán alapú atomerőművek üzemanyagát, mint az atombombáét, valamint az urán alapú atomreaktorok egyik mellékterméke a plutónium, amely szintén alkalmas atomfegyver készítésére, a tórium azonban erre nem megfelelő.
A hidegháború elmúltával az urán alapú erőművekben érdekelt szervezetek sikeresen gátolták Európában a tórium alapú reaktorok fejlesztését.
A folyékony sóolvadékos tóriumreaktor egy IV. generációs atomreaktor-típus, melyben a hűtőfolyadék és az üzemanyag szerepét is ugyanaz az olvadt só közeg tölti be. Ez a sóolvadék általában valamilyen fluorvegyületet jelent (a fluornak csak egy stabil izotópja van, így a sugárszennyezésre is jóval kevésbé fogékony más elemeknél), melyben az üzemanyag (a tórium és az aktiválásához szükséges kis mennyiségű U233) oldott formában van jelen.
A THTR–300 egy tóriumalapú, grafitmoderátoros, fissziós atomerőmű volt, amely 1983. szeptember 13. és 1989. szeptember 29. között Németországban működött. A reaktor héliumhűtéssel üzemelt, ami magas üzemi hőmérsékletet, ebből adódóan az urán alapú erőművekhez képest magas hatásfokot (40% fölött) tett lehetővé. Termikus teljesítménye 760 MW, elektromos teljesítménye 307 MW volt.
A terv alapja a korábbi AVR kísérleti reaktor volt, amely 1968-tól 1988-ig működött.
Tumblr media
EREDETI KÉP, HA NEM LÁTSZANA
Végül egy kis érdekesség:
Ezt sajnos beágyazni nem tudom, úgyhogy klikk ide
youtube
A kékes fény: 
Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban. Ez a jelenség a Cserenkov-effektus, a kibocsátott sugárzás a Cserenkov-sugárzás. Pavel Alekszejevics Cserenkov Nobel-díjas fizikusról nevezték el, aki elsőként jellemezte pontosan.
A nagy energiájú töltött részecskék azonosítására használják. Az atomreaktorokban a Cserenkov-sugárzás intenzitása arányos az atommaghasadás gyakoriságával, mivel a hasadáskor nagy energiájú elektronsugárzást(bétasugárzást) kibocsátó radionuklidok keletkeznek.
A Cserenkov-sugárzást használják fel a részecskedetektorokban a részecskék azonosítására: sebességének és ezáltal a tömegének meghatározására. (A részecske lendülete a mágneses mezőbeli körmozgás sugarából ismert.) Ezeket a detektorokat a részecskefizikában Cserenkov-detektoroknak nevezzük.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - A sugárzás élettani hatásai (4.rész)
Tumblr media
A radioaktív sugárzás mindhárom fajtája káros, főleg nagyobb mennyiségben. Milyen hatással van az emberi szervezetre a sugárzás?
Alfa sugárzás
Az alfa-részecske viszonylag nehéz és pozitív töltéssel rendelkezik, ezért közepes szabad úthossza alacsony. Ez egyszerre jelent veszélyforrást és az ellenkezőjét is. Egyfelől könnyen elnyelődik, levegőben akár pár centiméter út alatt, vagy a hámsejtek által. Másfelől becsapódása különösen hatásosan ionizál. Erős kromoszómakárosító hatása miatt a radiotoxicitási számításokban 20-szoros súlyozással vesszük figyelembe pl. a béta-sugárzással szemben, melynek az ún. sugárzási súlyfaktorát 1-nek veszik.
A sugárforrás elfogyasztása esetén súlyos veszélyt jelent, mint történt a Litvinyenko-gyilkosság esetén, ahol polónium-210 izotópot használtak.
Béta sugárzás
A béta-sugárzás radioaktív atommagok béta-bomlásakor keletkezik, amikor nagy energiájú és nagy sebességű elektronok vagy pozitronok lépnek ki a sugárzó anyagból. A kilépő béta-részecskéknek ionizáló hatása van. Ionizáció az a folyamat, amely során egy atombólvagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik. A béta-sugárzás jele a görög béta (β) betű.
Gamma sugárzás
A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019Hz feletti, illetve hullámhossza 20-30 pikométer alatti. A gamma-foton energiája 30-50 keV felett van, ezért ionizáló hatású.
A radioaktív sugárzás három fajtája, ún. Ionizáló sugárzás.
Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció abból áll, hogy egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolítunk egy vagy több elektront. Lényeges, hogy a kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes az ionizációra. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élő szervezeteket.
Az elemek egyik tulajdonsága az ionizációs energia: ez megmondja, hogy mennyi energia szükséges az elem egy atomjának az ionizációjához. Értékét elektronvoltban adják meg, így például a hidrogénatom ionizációs energiája 13,58 eV. Az ionizációs potenciál az elemek rendszámával csökken, így egy sugárzásról teljes mértékben csak akkor lehet eldönteni, hogy ionizáló-e, ha tudjuk, hogy milyen atomokról van szó.
Többfajta ionizáló sugárzás létezik:
elektromágneses sugárzás: távoli ultraibolya-, röntgen- és a gamma-sugarak
részecskesugárzás: proton-, elektron-, alfa-sugárzás, vagy más töltött részecskék
Az ionizáló sugarak forrásai legtöbbször a radioaktív atommagok és a kozmikus sugarak, kísérői a maghasadásnak és a magfúziónak (a Napról hozzánk érkező fény is tartalmaz ionizáló sugárzást). A mesterséges források közé kell sorolni egyes orvosi berendezéseket is (röntgengép, PET, CT). Fontos kihangsúlyozni, hogy a természetben állandóan jelen van bizonyos mennyiségű ionizáló sugárzás.
Ennek a jelenségnek a tárgyalásakor általában a sejtet vesszük alapul. A sejt nagyrészt vízből áll, amit az ionizáló sugárzás reaktív H és OH gyökökre bonthat. Ezek a gyökök a sejt más szerveivel reagálva tönkretehetik azokat. Ennek a folyamatnak három kimenetele van:
az érintett sejtek megjavítják saját magukat
az érintett sejtek elpusztulnak
az érintett sejtek rosszul javítják meg saját magukat
A második eset mindennapos jelenség: az emberi szervezetben naponta több millió sejt pusztul el. A harmadik lehetőség is általában a sejt pusztulásához vezet, az esetek kis hányadában azonban rákot okozhat. Lásd még: sugárbetegség.
Mivel az Alfa sugárzás alapvetően a levegőben is csak pár centiig terjed, ezért a sugárzó részecskék sem képesek mélyen a szervezetbe hatolni (kivéve bevitt anyag esetén mint történt a Litvinyenko-gyilkosság esetén, ahol polónium-210 izotópot használtak. Ebben az esetben nyilván halált okoz az alfa sugárzás. Alapvetően a sejteket roncsolja, égési sérülést okozhat.
A β-sugárzás és a γ-sugárzás anyagokon való áthatolóképessége nagyobb, mivel a sugárzásokat alkotó elektronok és gamma-fotonok kevésbé ionizálják az atomi részecskéket.
Tumblr media
A Béta sugárzás is nagyon hasonlóan roncsol, mint az Alfa, azonban a Gamma egy kicsit más, mivel ez a fajta sugárzás keresztülhalad az egész emberi testen, így közvetlen érint minden belső szervet, sőt, még a DNS-t is.Ez az olyan helyeken a legveszélyesebb, ahol gyakori a sejtosztódás, mint a csontvelőkben, vagy a herékben. Mivel a sugárzás roncsolja a DNS-t, így a roncsolt DNS így osztódik tovább, örökítve a roncsolt részeket. 
Az elnyelt sugárzás, mértéktől függően sugárbetegséget okoz.
A sugárbetegség egy bizonyos típusú szervi elváltozás közkeletű elnevezése, mely az ionizáló sugárzás hatására jön létre. Általában rövid ideig tartó behatást szoktak alatta érteni, de következményei hosszabb távra is kihathatnak. Krónikus változata általában véve nem jellemző, a rádiumot bányászó munkások és a szovjet nukleáris programban résztvevők körében figyelték meg, akik hosszabb ideig ki voltak téve a sugárzás hatásainak.
Fontos megjegyezni, hogy a köznyelvben gyakran használt „sugárfertőzés” kifejezés helytelen. A sugárzás által egy emberen kiváltott hatás (betegség) ugyanis nem fertőz, így a helyesen nevezve sugárbetegségben szenvedő személyek sem fertőzhetnek meg másokat.
A sugárbetegséget leggyakrabban a rövid távú (akut) tüneteivel írják le. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a sugárzással való érintkezés és az első tünetek megjelenése között mennyi idő telt el. Ebből már nagyjából lehet következtetni arra, mekkora dózisban érte az illetőt a sugárzás. A tünetek annál súlyosabbak is, minél nagyobb a dózis, valamint a túlélésre való esély is egyre csökken. Hányinger és hányás jelentkezése általában előfordul, 1-2 Gray dózis esetében 1-2 napon belül. Fejfájás, szédülés, gyengeség is jellemzően előfordul. Közepes (2-3,5 Gray) dózisnál a tünetek akár fél napon belül jelentkezhetnek, ráadásul láz, hajhullás, fertőzések, véres hányás, csökkent véralvadási képesség is jelentkeznek. Súlyos (3,5-5,5 Gy) esetben reszketés és igen magas láz alakulhat ki. A legsúlyosabb (5,5-8 Gy) esetben a tünetek már fél órán belül jelentkeznek, zavarodottság, diszorientáció, és alacsony vérnyomás mellett. A túlélés esélye kevesebb mint 50%.
Akik hosszabb távon vannak kitéve a sugárzás káros hatásainak, azoknál más jellegű tünetek fordulnak elő. Jellemzően rák illetve genetikai rendellenességek alakulnak ki.
A behatás módja
Külső
Akkor beszélünk külső behatásról, ha a sugárzás forrása a befogadó testen kívül található és ott is marad. Ennek három tipikus esete van:
Valaki sugárzó anyagot hord magánál
Az űrhajósokat érő kozmikus sugárzás
Rák kezelése teleterápia vagy brachyterápia esetében (ez esetben hiába kerül közvetlenül a kezelt páciens szervezetébe a sugárzó anyag, az aktív része sosem kerül közvetlen kapcsolatba az alannyal).
Külső behatás esetén a besugárzás mértékét könnyű megbecsülni, valamint az alany nem lesz radioaktív.
Belső
Belső behatás esetében a sugárzás forrása bekerül a testen belülre és kölcsönhatásba lép a sejtekkel. Néhány példa ennek eseteire:
A kálium 40-es izotópjának rendellenes felhalmozódása az emberi testben.
Szennyezett élelmiszer bevitele, például stronciummal szennyezett tehéntej
Bizonyos rákkezelő terápiák esetében a radioaktív anyagot közvetlenül bejuttatják a szervezetbe.
Atombomba
Nukleáris támadások esetében a sugárbetegség folyamata három jól elkülöníthető fázisra bontható szét.
Égési sérülések az infravörös sugárzás hatására
Béta-sugárzás hatásai, általában kisebb testfelületen jelentkeznek
Gamma-sugárzás hatásai, melyek az egész testre kiterjednek
Tumblr media
Atomreaktor-balesetek
A legismertebb katasztrófa a csernobili atomerőműben történt incidens, melynek során 31 ember halt meg közvetlenül a sugárzás hatására. Százmillió curie-nyi radioaktív izotóp szállt szerteszét a levegőben. Kezdetben a 131-es jódizotóp volt a legveszedelmesebb, ám rövid felezési ideje miatt már lebomlott, ma a 30 éves felezési idejű céziumizotóp és 28 év felezési idejű stronciumizotóp a legveszélyesebb.
Egyéb balesetek
Figyelmetlenség, nem megfelelő tárolás esetén radioaktív anyagok megfelelő védelem nélkül is kikerülhetnek a külvilágba. Legkirívóbb példája ennek a brazíliai Goiânia-ban történt incidens, amikor egy felelőtlenül elhagyott orvosi műszer okozott súlyos balesetet.
Szándékos mérgezés
2006. november 23-án Alekszandr Litvinyenko orosz titkos ügynök feltehetően polónium-210-mérgezésben elhunyt. Felmerült a gyanú, hogy szándékosan keverhették hozzá a radioaktív anyagot az ügynök teájához.
Tumblr media
( Jód kapszula, illusztráció )
A sugárzás nem játék, nem látod, nem érzed, nem hallod, mégis ott van. Ha ilyen területen jártok, legyetek körültekintőek. 
Az ötödik részben a Földön található atomerőművekről lesz szó. 
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Video
youtube
A ködkamra (másképpen Wilson-kamra) ionizáló sugárzások, töltött részecskék nyomát képes megmutatni. A kamrában túlhűtött gáz található, amely a részecskék által keltett ionokonkicsapódik (kondenzálódik). A jelenség ugyanaz, mint a repülőgépek kondenzcsíkjánál. Ez egy gyors folyamat, ezért nagysebességű fényképezőgéppel fényképezik a kamrát. Ezenfelül, ha az egész kamrát erős mágneses térbe helyezik, akkor az elektromosan töltött részecskék töltését, annak előjelét, valamint impulzusát is meg lehet határozni (a pályájuk görbületéből).
Charles Thomson Rees Wilson (1869–1959) skót fizikus fejlesztette ki. Wilson (Arthur Comptonnal megosztva) kapott fizikai Nobel-díjat 1927-ben a ködkamrával kapcsolatos munkájáért.
Később Patrick Maynard Stuart Blackett (Egyesült Királyság) továbbfejlesztette, amiért 1948-ban szintén Nobel díjat kapott a Wilson-féle ködkamra továbbfejlesztéséért, és az ezzel történő felfedezéseiért a magfizika és a kozmikus sugárzás terén.
0 notes
andrewdawnbringer · 6 years
Text
☢Az Atom☢ - Csernobili atomerőmű-baleset (3. rész)
Tumblr media
A csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelvben csernobili atomkatasztrófa) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa.
youtube
A nulladik óra - A csernobili katasztrófa (Dokumentumfilm)
1986. április 26-án, az akkori Szovjetúnióban, a csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában robbanás történt. Ez az esemény az egész világra azóta is kihatással van. 
Előzmények,hogyan,és miért történt
A 4-es blokk reaktorának éves karbantartása 1986. április 25-ére volt ütemezve. A tervek szerint
25-én, pénteken hajnalban 1:00 órakor megkezdték a 3,2 gigawatt hőteljesítmény csökkentését.
13:00 órára a teljesítmény 1,6 GW-ra csökkent, ekkor a reaktorról lekapcsolták az egyik turbinát.
14:00 órakor a villamos elosztóközpont értesítette a csernobili Lenin Atomerőművet, hogy a közelgő hétvége ellenére a vártnál nagyobb a fogyasztók energiaigénye. Ezért a teljesítmény további csökkentését megszakították.
23:10-kor közölte a Központ, hogy végre lecsökkent a fogyasztók energiafelhasználása, a 4-es blokk lekapcsolható a hálózatról. Így a késedelemtől kissé elfáradt személyzet hozzákezdhetett a biztonságfokozónak szánt kísérlet megvalósításához.
Így érkezett el a szombati nap, április 26-a, az ortodox naptár szerint nagyszombat. Húsvétra a szakértők is, a döntéshozók is hétvégi házukba utaztak. (A legtöbb üzemzavar hétvégi hajnalokon szokott bekövetkezni.) Az erőműbe éjfélkor megérkezett az új személyzet.
Tumblr media
A csernobili atomerőmű irányítóterme, 2011-ben.
00:28 perckor a reaktor teljesítményszabályzó rendszerét lokálisról globálisra kapcsolták át. Az átkapcsolás során a reaktor teljesítménye váratlanul 30 MW-ra esett. Ez a csökkenés nem szerepelt a tervekben, és az oka sem volt világos. Ennek ellenére az üzemeltetők a kísérlet folytatása mellett döntöttek, és szabályozórudak kihúzásával megpróbálták növelni a teljesítményt.  
Nyikolaj Fomin , az erőmű főmérnöke aznap este pripjatyi lakásán aludt. Aznap éjjel  Anatolij Gyatlov főmérnök helyettes volt a rangidős az irányítóteremben.  Leonyid Toptunov mindössze 26 évesen volt irányító főmérnök, Alekszander Akimov műszakvezető pedig mélyebb ismeretekkel is rendelkezett az erőmű működéséről. Gyatlov mindenképpen végre akarta hajtani a próbát, ezért egy rövidesen mást küldött Leonyid helyére.
01:03 - a reaktor teljesítményét sikerült megemelni és 200 MW-on stabilizálni.
Gyatlov visszaparancsolja Leonyid az irányításhoz.
01:03-07 - A személyzet a kísérlet előkészítését folytatja, a két tartalék keringtetőszivattyút üzembe helyezi. A megnövekedett hűtés miatt további szabályozórudakat emelnek ki.
A kormány 1986 augusztusában kiadott jegyzőkönyve szerint az üzemeltetők legalább 204 szabályzórudat eltávolítottak a reaktorból, így csak 7 maradt benne (összesen 211 volt ebben a fajta reaktorban). A reaktor technikai útmutatói szigorúan tiltják, hogy 15-nél kevesebb szabályzórúddal működtessék az RBMK-1000 reaktort.
01:23:04-kor a kísérlet kezdetét vette. Az ellenőrzőpanelen semmi nem jelezte a reaktor instabil állapotát, és valószínű, hogy az üzemeltetők közül senki nem volt tudatában a veszélynek. A turbina lekapcsolódott a reaktorról, amelyben nőni kezdett a gőz részaránya. Ahogy a hűtőfolyadék kezdett felforrósodni, gőzbuborékok keletkeztek a hűtőcsövekben. A csernobili RBMK reaktornak magas a pozitív üregtényezője,ami azt jelenti, hogy a víz neutronelnyelő hatása hiányában a reaktor teljesítménye gyorsan nő, működtetése egyre veszélyesebbé válik.
Gyatlov elrendelte a próba megkezdését 200mW-on, az előírt 700mW helyett. Erre még Akimov is felhívta a figyelmét, sőt meg is kérte őt, hogy rögzítse ezt a munkanaplóba. Gyatlov azonban a hatalmával visszaélve - aminek hangoztatott is - megváltoztatta a tesztelés paramétereit, így 200mW-on kezdték el.A teljesítmény eleinte nőtt, majd egyre gyorsabban kezdett nőni, végül Akimov műszakvezető elfordította az “AZ-5″-ös kapcsolót.
01:23:40-kor az üzemeltetők megnyomták az AZ-5 („Vészhelyzet elleni védelem 5”) gombot, ami elindította az összes szabályzórúd azonnali visszaillesztését („SCRAM”).
1:23:40. A pozitív visszacsatolású reaktor hőteljesítménye 20 másodperc alatt 0,20 GW-ról 0,32 GW-ra ugrik. Ezt látva Akimov operátor megnyomja a vészleállás gombját
01:23:43-kor riasztás generálódott, amely hirtelen teljesítménynövekedést jelzett; a reaktor teljesítménye ekkor 540 MW volt.
1:23:43. A hőteljesítmény eléri az 1,4 GW értéket. A reaktor helyenként szuperkritikussá válik prompt neutronokra is, ezáltal szabályozhatatlan lesz. A hirtelen túlhevülés miatt fellépő hőtágulás elgörbíti a szabályozórudak fémcsatornáit, így a süllyedő szabályozórudak félúton elakadnak. 
1:23:45 - A hőteljesítmény már 3 GW. A hűtővíz egyre nagyobb mennyisége forr el. Bekövetkezik, aminek a lehetőségét Tellerék már az ötvenes években megjósolták: pozitív üregtényező miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad.
01:23:47: a műszerek hirtelen 40%-os áramlás-esést jeleznek a kísérletben részt nem vevő keringtetőszivattyúknál, a kísérletben résztvevő 4 szivattyúról értelmezhetetlen adatok érkeznek. A gőzleválasztó hengerekben a vízszint megugrik. Egy másodperccel később az áramlási értékek visszaállnak.
1:23:47. Az egyenlőtlen hőtágulás miatt felnyílnak a fűtőelempálcák.
01:23:49: "Túlnyomás a reaktortérben" és "24V= betáphiba" riasztás generálódik, amely a szabályozórudak mozgatómechanizmusának meghibásodására utal.
1:23:49. A fűtőelemek hődeformálódása eltöri a hűtőközeg csöveit. A hirtelen fejlődött gőz nyomása gőzrobbanást idéz elő, föltépve a reaktor fedelét.
01:24 (az Üzemeltető Főmérnök naplójának bejegyzéséből): "Több rázkódás; a szabályozórudak megálltak a végső pozíciójuk elérése előtt".
1:24:00. A víz 1100 °C felett hidrogéntermelő kémiai reakcióba lép az uránrudakat burkoló cirkónium-ötvözettel. A gyúlékony H2 és CO a külső levegő oxigénjével érintkezve felrobban. Ez a második, kémiai robbanás lesodorja az épület tetejét is. A grafit a levegőn meggyullad, füstje radioaktivitással szennyezi be az épületet és annak egyre nagyobb környékét. Valerij Komjencsuk technikus a tető beomlása, Vladimir Sasenok villamosmérnök a robbanás következtében támadt tűz miatt azonnal meghalt.  A reaktor belsejében a hőmérséklet elérte a 3000 °C-ot. A hasadási termékek az üzemanyagból az égő grafitba diffundáltak, onnan pedig a levegőbe jutottak: az összes radioaktív nemesgáz, továbbá a mozgékony alkálifém-ionoknak és az illékony jódnak mintegy 20 százaléka. A többi nehézkesen diffundáló radioaktív fém 4 százaléka jut ki a környezetbe.
Tumblr media
Közeli felvétel a felrobbant blokkról. A kép készítője ismeretlen, valószínűleg napokon belül elhunyt
A fenti események egyik legvitatottabb pontja a SCRAM elrendelése volt. Nem tudni, hogy ezt azért tették, mert már észlelték a vészhelyzetet, vagy csak azért, mert befejezték a kísérletet, és le akarták állítani a reaktort a karbantartás megkezdéséhez. Rendszerint úgy tartják, a váratlan teljesítménynövekedés miatt nyomták meg a gombot, Anatolij Gyatlov azonban, aki a csernobili atomerőmű helyettes főmérnöke volt a robbanás idején, így ír könyvében:
„01:23:40 előtt a központosított irányítórendszerek (…) nem jeleztek olyan változást a paraméterekben, ami igazolhatta volna a scram-et. A nyomozóbizottság (…) hatalmas mennyiségű anyagot gyűjtött össze és elemzett ki, és, ahogy a jelentésben leírta, nem tudta eldönteni, miért rendelték el a scram-et. Nincs ok arra, hogy az okát keressük. A reaktort egyszerűen ki akarták kapcsolni a kísérlet befejeztével.”
Mivel a szabályzórudak visszaillesztése sokáig tartott (18-20 másodpercig), a rudak üreges végei és a hűtővíz ideiglenes eltávolítása miatt a scram növelni kezdte a reakció mértékét. A túlzott energiakibocsátás a szabályzórudak deformálódását eredményezte. A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve, és nem voltak képesek leállítani a reakciót. 1:23:47-re a reaktor teljesítménye 30 GW-ra ugrott, a névleges teljesítmény tízszeresére. Az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt. Ez gőzrobbanást eredményezett, ami megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe.
Az AZ-05 elfordításával a bór szabályzórudak visszamerültek volna a reaktorba. Azonba egy tervezési hiba következtében - a rudak hegye grafitból volt, ami a belemerülés pillanatában több százszorosára növelte a teljesítményt, mielőtt csökkentenie kellett volna. 
Tumblr media
AZ-05 , 2002-ben
A reaktort nagy mérete és a költségek miatt nem látták el teljes burkolattal, emiatt a radioaktív szennyezés a légkörbe került.
Mihail Gorbacsov sürgette a 4-es reaktor határidőre való befejezését, ezért a tűzálló anyagot helyett, nem tűzálló anyagoból készült el a 4-es blokk tetőszerkezete.
Miután a tető egy része lerepült, az oxigén beáramlása, valamint a reaktor igen magas hőmérséklete miatt grafittűz tört ki, s ez nagyban hozzájárult a radioaktív anyagok terjedéséhez és a környező terület szennyezéséhez.
Nem teljesen tudni, pontosan milyen sorrendben történtek az események 1:22:30 után, mert az állomás feljegyzései nem állnak összhangban a szemtanúk beszámolóival. Fentebb a legtöbbek által elfogadhatónak tartott eseménysor áll, eszerint az első robbanás 1:23:47 körül történt, hét másodperccel a SCRAM elrendelése után. Néha felmerül, hogy a robbanás a SCRAM előtt vagy közvetlenül utána következett be (ez volt a balesetet tanulmányozó szovjet bizottság véleménye). Ez azért fontos, mert ha a reaktor jó pár másodperccel a szabályzórudak beillesztése után került kritikus állapotba, a hiba a rudak tervezésében keresendő, ha azonban a scrammal egyidőben történt a katasztrófa, a működtetők a felelősek. 1:23:39-kor Csernobil területén enyhe szeizmikus mozgást észleltek, hasonlót egy Richter-skála szerinti 2,5-ös földrengéshez. Ezt okozhatta a robbanás, de lehet teljesen véletlen is. A helyzetet bonyolítja, hogy a scram gombot egynél többször nyomták meg, és aki megnyomta, két héttel később meghalt sugárbetegség következtében.
Tumblr media
A grafittűz 10 napon át égett, ezután sikerült bórozott homokkal és ólommal elfojtani. A bór célja a neutronok elnyelése, az ólom pedig megolvadva a levegőt zárja el a reaktortól. Ezalatt 4 EBq (4·1018 Bq) aktivitás szabadult ki a légkörbe, ami 400-szorosa volt a hirosimai atombomba által a levegőbe juttatott radioaktivitásnak, és megközelítette egy nagy hidrogénbomba kísérleti robbantásakor a légkörbe kerülő aktivitásának nagyságát.
Tumblr media
1986-ban már Gorbacsov vezette a Szovjetuniót. Rizskov miniszterelnököt még szombaton 18 órakor értesítették a csernobili balesetről, ő vasárnap 11 órakor – saját vezetésével – kormánybizottságot hozott létre, amely elindította a szerencsétlenség kivizsgálását és a károk csökkentését. Április 27-én, vasárnap Valerij Legaszov a vizsgálóbizottság szakmai elnökeként a helyszínre repült.
A kontinensen ilyesmire nem készült fel senki, nem lehetett tudni, hogy mit szabad enni és inni. A Szovjetunió vezetése megkísérelte elhallgatni a balesetet. A május elsejei ünnepségek előtt semmit nem jelentettek be, Gorbacsov főtitkár pedig több hétre eltűnt a nyilvánosság elől.
Európát sokkolta 1986 május elején a baleset híre. A kontinens nagy részét elérték a szennyeződőtt légtömegek. A reaktor vészleállításra használt grafitrudai hosszú időn keresztül elolthatatlanul égtek. Fennállt a veszélye, hogy a több ezer fokon izzó massza átolvadva az erőmű alapzatán közvetlenül lejut talajvíz szintjéig, és a Pripjaty folyón keresztül megmérgezi Kijev ivóvízhálózatát.
Azt hazudták: ideiglenes a kitelepítés.
Még a reaktor égésének időszakában evakuálták a reaktor 30 km-es körzetéből az összes települést, beleértve Pripjaty (45 000), Csernobil (12 000) és 94 kisebb település összesen 40 000 lakosát.
Közvetlenül a baleset után az erőmű körül egy 30 kilométeres szigorúan őrzött övezetet jelöltek ki.(The Exclusion Zone, A Zóna) A 4500 négyzetkilométeres terület átnyúlik Belorussziába is, de a határai nem fedik le a ténylegesen szennyezett régiót. Erről a területről a szovjet kormány 36 órás késéssel kezdte meg a kitelepítést. Összesen 116 ezer embert evakuáltak – akkor még azt mondták nekik, hogy átmeneti időre.Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében pedig 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát távolították el.Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa, hányan betegedtek meg, vagy haltak meg azóta a radioaktív szennyezés okozta betegségekben. A halálos áldozatok száma 1991-es hivatalos adat szerint 32, 1996-ban 230 volt, akik elsősorban a közvetlenül érintettek: az ott dolgozók, valamint a mentésben részt vevők közül kerültek ki. 1993-ban 3,8 millió, 1995-ben 5 millió ember fertőzéséről beszéltek Ukrajnában.
Magyarországon a tényleges hatalmat birtokló szocialista politikusok, az MSZMP vezérkara azt követően, hogy a sugárfertőzés első napjaiban a katasztrófa említését megtiltották az általuk száz százalékig ellenőrzött médiában, a hír napvilágra kerülését követően egyetlenegy dologra törekedett: a közvélemény „megnyugtatására.”
Míg más országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, Magyarországon szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, koraszülések, fejlődési rendellenességek megszaporodására, de komoly kutatások ez ügyben nem történtek.
A gyermekek körében Magyarországon a csernobili katasztrófát követő időszakban jóval nagyobb mértékben terjedtek a rosszindulatú daganatos betegségek, különösképpen a leukémia. Feltételezhető, hogy bizonyos környezeti hatások és ezzel összefüggő genetikai károsodások miatt hamarabb úrrá lehetnek ezek a betegségek az akkor gyermek- és fiatalkorukat élő generációkon.
A leukémiás gyerek-megbetegedések száma különösen megszaporodtak Békés megyében, a Viharsarokban. Ennek különféle magyarázatai lehetnek, hiszen a román határ közelsége miatt nem lehetünk tisztában vele, miféle vegyi szennyezés érhette a környéket. Azonban az is tudvalevő, hogy a Romániát ért radioaktív sugárzás közel kétszerese volt annak, ami Magyarországot érte. Romániában jódtablettát osztottak, Magyarországon ez nem történt meg.
Mayer Árpád, az Uzsoki Kórház főorvosa szerint Csernobil óta terjed a pajzsmirigyrák Magyarországon. Ugyancsak elszaporodott, és az előrejelzések szerint tovább szaporodik a szájüregi és garatrák, a bőr-, a nyál- a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbél-, valamint a tüdőrák.
A mai napig nem készültek korrekt felmérések arról, hogy milyen károsodást szenvedtek azok, akiket a munkájuk a Szovjetunióba szólított, és Ukrajna területén tartózkodtak a robbanás pillanatában. Lapinformáció szerint 11 magyar kamionsofőr közül ma már csak ketten élnek, a többiek daganatos megbetegedésekben hunytak el.
Okai
Az Egyesült Államokban a Reaktorbizottsági Tanács már a 40-es években rájött, hogy a grafitmoderátoros reaktorok üregtényezője pozitív, azonban az információt hadititoknak nyilvánították, a szovjet tudósok csak a Csernobili reaktorok építésének idején ismerték fel ezt a problémát.
A baleset okáról két, egymásnak ellentmondó hivatalos elmélet született. Az első, amely 1986 augusztusában jelent meg, egyértelműen az erőmű üzemeltetőit okolta. A második, 1991-ben megjelent elmélet szerint az RBMK reaktor tervezési hibájából következett be a katasztrófa, pontosabban a szabályzórudak miatt. Mindkét elméletet támogatják különböző csoportok, köztük a reaktor tervezői, az üzemeltetők és a kormány. Egyes független szakértők szerint egyik elmélet sem igaz teljes egészében.
Egy másik fontos tényező, ami hozzájárult a katasztrófához, az volt, hogy az üzemeltetőket nem értesítették a reaktor egyes hibáiról. Egyikük, Anatolij Sztyepanovics Gyatlov állítása szerint a tervezők tudták, hogy a reaktor bizonyos körülmények közt veszélyes, de szándékosan titkolták ezt a hibát. Ehhez hozzájárult még, hogy a kezelőszemélyzet nagyrészt olyanokból állt, akiket nem az RBMK típusú reaktorokhoz képeztek ki: az igazgatónak, V. P. Brjuhanovnak szénfűtésű erőművekhez volt képesítése és tapasztalata. Főmérnöke, Nyikolaj Fomin szintén a hagyományos erőművekhez értett, Anatolij Gyatlov pedig, a 3. és 4. reaktorok főmérnökhelyettese csak kisebb atomreaktorok területén rendelkezett tapasztalattal, pontosabban a VVER reaktorok kisebb változataival, amelyeket a Szovjetunió atomtengeralattjáróihoz terveztek.
A hibák részletezve:
A reaktorban igen magas volt a pozitív üregtényező. Ez azt jelenti, hogy ha a reaktor hűtővizében gőzbuborékok keletkeznek, a láncreakció felgyorsul, és ha nem avatkoznak közbe, szabályozhatatlanná válik. Ami még rosszabb, alacsony teljesítménynél ezt nem ellensúlyozták más tényezők, ami a reaktort instabillá és veszélyessé tette. Hogy a reaktor alacsony teljesítmény mellett veszélyesebb, ellentmondott a logikus következtetéseknek és az üzemeltetők nem tudtak róla.
Még fontosabb hiba volt a szabályzórudak tervezési hibája. Az atomreaktorokban a szabályzórudakat azért teszik a reaktorba, hogy lassítsák a reakciót. Az RBMK reaktorokban azonban a rudak vége grafitból készült, a hosszabbítók (a szabályzórudak végén található 1 méter hosszú rész) üregesek voltak, vízzel megtöltve, a közepe pedig – ami tulajdonképpen az egésznek a lényege, ez nyeli el a neutronokat, hogy lassítsa a reakciót – bór-karbidból készült.
Az első pár pillanatban, amikor a szabályzórudakat a reaktorba illesztették, nem a neutronelnyelő anyagot tartalmazó része került be, hanem a grafitvég. A grafit neutronmoderátor, ami nem lassítja a reakciót, hanem segíti. A szabályzórudak aktiválásánál tehát az első pár másodpercben a rudak növelték a láncreakció sebességét, nem pedig lassították. Erre a kezelőszemélyzet nem számított és nem is tudott róla.
A fiatal villamosmérnökök elsősorban a szivattyúk villamos energiaellátására ügyeltek. Nem vették figyelembe a John Archibald Wheeler és Wigner Jenő által már az 1940-es években Hanfordban felismert veszélyt: az alacsony teljesítményű reaktorüzemeltetés során bekövetkező xenon-mérgezés instabillá teszi a reaktort.
A kezelők nem pontosan úgy hajtottak végre mindent, ahogy kellett volna, részben azért, mert nem ismerték a reaktor tervezési hibáit. Több egyéb szabálytalanság is hozzájárult a baleset bekövetkeztéhez, többek közt az, hogy a biztonsági emberek és az üzemeltetők nem kommunikáltak kielégítően egymással.
Az üzemeltetők a reaktor biztonsági rendszerei közül többet is kikapcsoltak, amit szigorúan tilos megtenni, kivéve ha magukban a biztonsági rendszerekben van hiba.
A kormány 1986 augusztusában kiadott jegyzőkönyve szerint az üzemeltetők legalább 204 szabályzórudat eltávolítottak a reaktorból, így csak 7 maradt benne (összesen 211 volt ebben a fajta reaktorban). A reaktor technikai útmutatói szigorúan tiltják, hogy 15-nél kevesebb szabályzórúddal működtessék az RBMK-1000 reaktort.
Radioaktív hulladék
Magyar nyelven első ízben Bedő Iván a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője, a BBC híre alapján jelentette be a katasztrófát.
„A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk felszámolására kormánybizottságot hoztak létre. Stockholmban közben bejelentették, hogy Dániától Finnországig észlelték a radioaktív sugárzási szint hirtelen növekedését. Ottani szakértők szerint a radioaktív felhő rövid időn belül eljutott a Skandináv-félsziget fölé”
– Az első magyarországi híradás a balesetről a Petőfi Rádióban 1986. április 28-án 21 órakor
Világos, hogy a helyszín egy ilyen esemény után nem marad örökre ugyanolyan veszélyes: a baleset helyén a dózisráta már azelőtt csökkenésnek indult, hogy a sugármentesítés hatásai érvényre juthattak volna.
A baleset után röviddel a sugárszennyezett területen ilyen mértékben járultak hozzá a különböző izotópok a levegőben mérhető dózishoz. Az ábra az OECD jelentésében közölt adatok és a 'The radiochemical manual' második kiadása alapján készült.
A baleset után különböző időpontokban más és más izotópok felelősek a külső dózis túlnyomó részéért. A számítások egy szabad ég alatt tartózkodó személyt érő külső gammasugár-dózisra vonatkoznak. Az óvóhelyen vagy zárt térben kapott dózist sokkal nehezebb megbecsülni.
Mivel a hasadási termékek oldalon részletesen tárgyalják a nukleáris balesetben vagy a nukleáris hulladékban legveszélyesebb hasadási termékek tulajdonságait, erre itt nem térünk ki, és a sugárzó izotópok tekintetében megelégszünk egy rövid összefoglalással.
Fontos megjegyezni, hogy a nukleáris fűtőanyagból származó sugárzó izotópok kibocsátása az őket tartalmazó anyag forráspontjától függ, és a reaktormagban jelenlévő radioaktivitás túlnyomó része a reaktor belsejében maradt.
A reaktorban lévő nemesgázok, köztük a Kr és a Xe az első gőzrobbanáskor azonnal a légkörbe kerültek
A reaktorban lévő radioaktív jód 55%-a gőz, szilárd részecskék és szerves jódvegyületek formájában került a szabadba
A 137Cs izotóp és tellúr aeroszol formájában jutott ki
A kibocsátott porszemcsék kétféle mérettartományba estek. A kisebbek aerodinamikai átmérője 0,3-1,5 mikrométer közé esett, a nagyobbaké elérte a 10 mikrométert is. A kibocsátott nem illékony sugárzó izotópok 80-90%-át a nagyobb szemcsék tartalmazták. (91Zr, 93Nb, 139La, 140Ce és a transzurán elemek: neptúnium, plutónium illetve, az urán-oxid mátrixba beágyazott másodlagos aktinoidák).
Azonnali kríziskezelés
A tragédián súlyosbított a helyi vezetés hozzá nem értése és a megfelelő felszerelés hiánya. Kettőt leszámítva a 4-es reaktorépület összes dózismérője maximum 1 milliröntgen/másodperc sugárzást tudott mérni. A fennmaradó kettő 1000 R/s-t is tudott, de az egyikhez való hozzáférést a robbanás elzárta, a másik pedig elromlott, amikor bekapcsolták. Így a reaktort működtetők csak abban lehettek biztosak, hogy a sugárzás szintje a reaktor területének nagy részén 4 R/h fölött van (valójában egyes helyeken 20 000 R/h fölött volt; a halálos dózis 500 röntgen körül van 5 óra alatt).
Emiatt a személyzet vezetője, Alekszander Akimov azt gondolta, hogy a reaktor sértetlen maradt. Nem vették figyelembe, hogy grafitdarabok és üzemanyag található mindenfelé a földön. Mikor hajnali 4:30-kor egy újabb dózismérővel mérték a sugárzást, ennek az eredményeit sem vették figyelembe, mert úgy gondolták, nem működik jól. Akimov a személyzettel reggelig a reaktor épületében maradt, és megpróbáltak vizet szivattyúzni a reaktorba. Egyikük sem viselt védőöltözéket. Legtöbbjük, köztük Akimov is, a balesetet követő három héten belül meghaltak.
Nem sokkal a katasztrófa után tűzoltók érkeztek a helyszínre eloltani a tüzeket. Egyiküket sem értesítették arról, milyen veszélyesen radioaktív a füst és a törmelék. Hajnali 5 órára eloltották a tüzeket, közben több tűzoltót is magas sugárzás ért. A bizottság, akiket a kormány küldött a katasztrófa kivizsgálására, április 26-án este ért Csernobilba. Addigra ketten meghaltak és ötvenketten kórházba kerültek. Április 26. éjjelén, több mint 24 órával a robbanás után a küldöttség meggyőződött a sugárzás igen magas mértékéről, és el kellett rendelnie a reaktor elpusztítását és a közeli Pripjaty város kiürítését. Hogy az emberek ne vigyenek magukkal túl sok holmit, azt mondták nekik, hogy az evakuálás csak ideiglenes, és körülbelül három nap múlva visszatérhetnek. 3 hónappal a baleset után megengedték a lakosoknak, hogy megmaradt tulajdonuk szállítható részéért visszatérjenek, de eddigre már a város nagy részét kifosztották. A lakóknak a szovjet állam kb. tízezer rubeles kártérítést fizetett, és lakást adott.
Tanúk beszámolója alapján (a BBC jelentése szerint) az egyik tűzoltó leírta, milyen érzés volt sugárzásnak kitéve lenni: fémes ízt érzett a szájában, és úgy érezte, mintha tűvel szurkálnák az arcát.
A Csernobilhoz rendelt likvidátor egységek minden időben dolgoztak, sugártalanítottak és minden állatot lelőttek, hogy ne vigyék tovább a sugárzást.
A szarkofág építése előtt a tetőn lévő sugárzó hulladékot eltávolító robotok tönkrementek a sugárzástól. A „biorobotok”-nak nevezett katonák pár percig dolgozhattak csak, mert ezeknek a sugárzó grafitdaraboknak az ereje 1000+ röntgen volt (egy évi terhelés: 2 röntgen).
Politikai hatások
Felmerülhet a Szovjetunió akkori vezetésének felelőssége, mert csak napokkal később hozták nyilvánosságra a robbanás tényét. Ebben a kommunista pártvezetés konzervatív és reformpárti csoportjainak ellentéte is szerepet játszhatott. Robert D. English szerint a baleset után, Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió vezetőjét és társait „félreinformálta a hadiipari komplexum”, azaz az ország reformpárti vezetését a konzervatívok „elárulták” azzal, hogy nem bocsátották rendelkezésére a teljes igazságot a katasztrófa súlyosságáról, ezzel késleltetve a hivatalos választ.Jack F. Matlock Jr. hangsúlyozza, hogy Gorbacsov utasította a hatóságokat a teljes igazság nyilvánosságra hozatalára, de „a szovjet bürokrácia megakadályozta ezt”.A szovjetek késlekedését elítélte a nemzetközi politika, sokan éppen Gorbacsovot hibáztatták. Ennek ellenére a csernobili katasztrófa egy szempontból pozitív eredményt hozott, írja English, mivel Gorbacsov és reformertársai hatalmas bel- és külföldi lökést kaptak a reform felgyorsítására. 
Magyarország és a sugárzás
youtube
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt, helyi idő szerint éjjel fél egy körül. A fenti videón jól követhető a kiszabaduló radioaktív szennyezés terjedése, és hogy majdnem 4 napba tellett, mire 29-én kevéssel éjfél előtt észak felől eléri hazánkat.
A baleset idején uralkodó időjárás és az azt követő napok változó irányú légáramlási viszonyai szeszélyes pályákon vitték szét Európában a radioaktív anyagokat. Az időjárás kegye folytán a magyar lakosság a környező országokhoz képest kis sugárterhelést kapott. A legszennyezettebb terület Budapest volt, a fővárosinál kisebb szennyezést mutattak ki a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. Budapest cézium-szennyezettsége legalább százszor kisebb volt, mint azoké a fehérorosz, ukrán és orosz területeké, ahonnan a lakosságot kitelepítették.
Magyar szakemberek mérések és számítások alapján megállapították a hazai lakosság által elszenvedett és a várható dózist. Ezt az értékelést a nemzetközi tudományos közvélemény elfogadta. A balesetet követő 70 évre számított külső és belső sugárterhelés hazai átlagértéke 0,5 mSv, de a leginkább borúlátó becslés szerint sem lehet több 1 mSv-nél (mSv=millisievert; a Sv a sugárzási dózisegyenérték egysége az SI-rendszerben). Ennek a dózisnak nagyjából a felét a balesetet követő első évben szenvedtük el, a másik felét pedig 2056-ig apránként kapjuk meg.
Összehasonlításképpen: Magyarországon a háttérsugárzás, vagyis a természetes eredetű, a világűrből és a talajból érkező sugárzásokból állandóan elszenvedett dózis évi 2,4 mSv. Tehát a baleset utáni első évben megkapott csernobili eredetű plusz dózis és a baleset utáni 70 évben kapható dózis együttesen mindössze egyetlen évi természetes eredetű sugárterhelés 20 százalékát teszi ki. Másképpen fogalmazva: a csernobili baleset Magyarországon 2-3 havi természetes eredetű sugárzásnak megfelelő többletterhelést okozott. Érdemes ezt az adatot néhány további számmal összevetni: orvosi vizsgálatok során évente átlagosan 1 mSv dózist kapunk, ez önmagában nagyobb a csernobili hatásnál. A hivatásszerűen sugárzásokkal foglalkozók számára évi 20 mSv korlátot szab meg a törvény, klinikai tünetekkel járó sugárbetegséget minimálisan alkalmanként 2000 mSv dózis képes kiváltani.
A csernobili sugárterhelés a hazai lakosság körében nem járult hozzá a daganatos halálozások 1970 óta nyilvántartott folyamatos növekedéséhez. Becslések szerint az 1 mSv többletdózis kockázata évi három cigaretta elszívása kockázatának felel meg. Magyarországon nem észleltek változást a gyermekkori leukémiás, limfómás és pajzsmirigydaganatos megbetegedések gyakoriságában sem. Vizsgálták a fejlődési rendellenességekkel született csecsemők számának alakulását is, de sem a területi, sem az időbeli megoszlásban nem volt kimutatható semmiféle, a csernobili baleset utóhatásának betudható növekedés.
A baleset egészségügyi következményei
A baleset közvetlen következményeinek elhárításában részt vett tűzoltók, katonák és mások soraiból 31 ember halt meg röviddel a baleset után, ketten a robbanásban, egy ember szívrohamban, a többiek az elszenvedett sugárzás következtében. A baleset elhárításban részt vett likvidátorok közül 14-en haltak meg a következő 10 évben a sugárdózis következében. Ukrán forrásokra hivatkozva a sajtóban időnként több százezerre teszik a csernobili balesetnek tulajdonítható halálesetek számát. Valójában ezek a számok a sugárszennyezett területeken 10 év alatt bármely okból meghalt összes emberre vonatkoznak, ezek a halálozási adatok pedig nem térnek el más, nem szennyezett területek adataitól.
A nemzetközi szakirodalomban elfogadott becslések szerint a likvidátorok körében mintegy 2200 daganatos halálozás várható, ezek nagy része valószínűleg még nem következett be. Orosz adatok szerint a likvidátorok körében 1992 és 1996 között megnőtt a leukémiás esetek száma, elérve az orosz átlag kétszeresét. 1996 óta a leukémia gyakorisága csökkent, visszatért a korábbi szintre. A likvidátorok közel egyharmada rokkant, leggyakrabban idegrendszeri, vérkeringési vagy mentális okokból váltak munkaképtelenné.
A kitelepítettek között kétségtelenül megnőtt a pajzsmirigydaganatos megbetegedések száma, elsősorban a gyermekek körében. Az idejében felismert betegség szerencsére kezelhető és gyógyítható. A tényleges halálesetek száma 2006-ig 9 fő volt, fehérorosz adatok szerint a gyógyulás valószínűsége megközelítette a 99%-ot. A kitelepítettek körében az elszenvedett sugárzás miatt mintegy 1800 daganatos halálozást valószínűsítenek az elemzések. Nem közvetlenül a sugárzás, hanem a baleset ténye és a kitelepítés erős pszichológiai hatást gyakorolt a lakosságra, és hozzájárult mentális egészségi állapotának romlásához. Gyakoribbá vált a szorongás, a depresszió, gyakoribbak a pszichoszomatikus betegségek.
Sokan sokmindent mondanak, sokan sokakat okolnak. A csernobili katasztrófa a Szovjet rendszer legnagyobb hibája volt, ez is indította meg annak bukását. A robbanásban és a sugárzásban sokan meghaltak, és sokan annak következményében. Magyarországon minimálisnak mondható a kapott Alfa részecske alapú sugárzás, Svédországban sokkal rosszabb helyzet volt. 
Gyatlov mint hű szovjet, összetűzésbe keveredett a helyi kommunista párt vezetőjével. A sikeres próba Fomint feljebb jutatta volna, így Gyatlov került volna Fomin helyére, és felhagyhatott volna a mindennapos mérnöki feladatokkal. Gyatlov sötét titka, hogy régebben atomtengeralattjárón dolgozva, már egyszer érte egy életen át kapható sugárzás többszöröse, és ennek következében később fia leukémiában elhunyt. Ennek következtében Gyatlov már személyes harcként is éli meg a csernobili erőmű megzabolázását. A megfelelési vágy, és a hatalomvágy,a szovjet rendszer elvei mutatkoztak meg. 
A 30km-es Zóna, amelyet azóta csak “Zóna”-ként emlegetnek, mára már hatósági engedélyekkel, vagy turista vezetőkkel nagyjából bejárható. A sugárzás értéke minimális, ún. hotstpot-ok találhatók , azaz egyes helyek, ahol magas sugárzási érték mérhető. Egy hotspot lehet egészen kicsi, pár centis terület, vagy egy nagyobb is, mint a roncstemető, vagy a Vörös erdő.
Tumblr media
A Csernobiltól 15 kilométerre, délnyugati irányban fekvő járműtemetőt az atomkatasztrófa után hozták létre 1987-ben. A járműtelepre azok a gépek kerültek, amik részt vettek az evakuálásban és a sugármentesítésben. Vannak itt teherautók, buszok, páncélozott harci járművek, tankok, tűzoltók, és sok-sok más gazdasági és tehergépek, de persze a gigantikus méretű Mi-6-os szállítóhelikopterek is a temetőbe kerültek.
Érdekesség, hogy a roncstemető műholdfótin egyszer csak eltűnt minden. Így hírlik, hogy az Ukrán kormány vagy elvitette onnan a roncsokat, vagy tolvajok lopták el az erőseg sugárzó roncsokat, illetve van egy teória arra is, hogy a homokban sűlyedtek el. Mindenesetre lehet, hogy csak képszerkesztési trükk az egész, és csak cenzúrázva lettek, ismeretlen okból. A mai napig nem láthatóak amúgy.
Tumblr media
2002-es felvétel
Tumblr media
2012-es felvétel
Tumblr media
2013. 07. havi felvétel, minden eltűnt
Még több kép a régi roncstemetőről
A jelenlegi képet megtalálod ITT
Tumblr media
A Vörös-erdő (oroszul: Красный лес vagy Рыжий лес, ukránul: Червоний ліс vagy Рудий ліс) Ukrajnában található, a csernobili atomerőműtől körülbelül 8 km-re nyugatra.
Nevét onnan kapta, hogy a csernobili atomkatasztrófa által bekövetkezett radioaktív kihullás utáni napokban ez az egykori zöld fenyőerdő – szemtanúk elmondása és fényképek tanúsága szerint – vörösesbarna árnyalatban pompázott. Ez a 30 km-es zóna legszennyezettebb része. 1986 nyarán, a katasztrófa-sújtotta környék megtisztításakor az erdő egy részét ledózerolták, a kiirtott fák helyére 1988 és 1990 között újakat ültettek. Egyes növényeken különféle elváltozások is megfigyelhetők, például gigantizmus (óriásnövés) vagy alaki torzulás.
A katasztrófa utáni napokban csupán egy óra eltöltése a Vörös-erdőben elég lett volna ahhoz, hogy az ember halálos sugárterhelést kapjon. Manapság már sokkal kisebb az aktivitás, de még mindig nem tanácsos huzamosabb ideig ott tartózkodni. Mérések és mintavétel alkalmával védőfelszerelés viselete minden esetben kötelező.
A Google Maps műholdképeket megnézve is jól látszik. 
youtube
Az új szarkofág felrakása, 2016-ban
Az 4-es reaktorblokkot előszőr beton falakkal öntötték körül, mivel ez szigetel a legjobban a gamma sugárzás ellen. A robosztus szerkezet a ‘Szarkofág’ nevet kapta. 6 év építés után, 30 ország pénzéből építettek új szarkofágot, melyet a régi fölé helyeztek 2016 végén.
Interaktív térkép a Zónáról 
https://www.google.com/mymaps/viewer?mid=1TVLG9GtKaWok0ix-4B7gx7lSqY8&hl=en
Pripjaty
Tumblr media
A legendás óriáskerék, amely már soha többé nem fog elindulni
Pripjaty (ukránul: Прип'ять, oroszul: Припять) város Ukrajnában a Kijevi területen, a belarusz–ukrán határ közelében, Csernobil városától 16 km-re északra. Jelenleg elhagyatott szellemváros, mivel a tőle alig három kilométerre fekvő csernobili atomerőmű 4-es blokkja 1986-ban felrobbant, és a város teljes lakosságát evakuálták. Pripjatyban nagyrészt az atomerőmű dolgozói éltek családjaikkal, kb. 49 400 lakos, ebből 15 406 gyermek és 16 562 nő. A város területe 6,59 négyzetkilométer. A tervezett népességszám 75–78 ezer fő lett volna. 1986-ban a város lakóinak átlagéletkora 26 év volt.
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Ez az a munkagépre csatolható karom, amellyel a 4-es blokkot tisztították meg az első szarkofág felhelyezése előtt. Pripjatyban rakták le és a mai napig ott van, 350 mikro-sievert-el sugárzik. (2017. Decemberi adat)
Tumblr media
Orosz fakopáncs (oroszul: Дуга-1 angolul Russian Woodpecker) volt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a hidegháború alatt a népszerű neve annak a rádiójelnek, amelyet a rövidhullámú rádióvevőkön lehetett hallani 1976 júliusa és 1989 decembere között. Az éles, folyamatos, 10 Hz-es kattogó hang a harkály kopácsolására emlékeztetett.
Ezt a hangot a szovjet korai rakéta-előrejelző rendszer részeként telepített Duga típusú (NATO-kódja: Steel Yard) horizonton túli rakétafelderítő rádiólokátorok által kibocsátott rádiójelek interferenciája okozta.
Tumblr media Tumblr media Tumblr media
youtube
Élet Csernobil után
30 év távlatából Csernobil már a múlté. De soha nem felejti el senki, és a 30km-es Zónában szétszórdott radiaktív anyagok közül, legalább a plutóniumnak 24 ezer év a felezési ideje. A Zóna már örökre ott fog maradni, soha nem térhetnek vissza az emberek. Félő, hogy előbb utóbb az Ukrán kormány vissza fog telepíteni bizonyos embereket, akik később majd nagy árat fizetnek ezért.
Mindennek ellenére, vannak akik nem sokkal a baleset után visszatértek a Zónába, otthonaikba. Öregek, főként, ők azóta is ott élnek. Hetente kétszer megy arra egy mobil bolt, de a legtöbbet maguknak termelik, a sugárzás mértéke már elhanyagolható. Pripjaty azóta is szellemvárosként áll, a turizmus egyik fő helyszíne lett, 2012-óta az Ukrán hatóságok megtiltották Pripjaty épületeibe a belépést. A Duga 1-es radar is látogatható. 
A méltán híres Piknik az árokparton c. regény alapján készült STALKER film, és az abból készült játékok remekül dolgozzák fel a Zónát, és a benne zajló dolgokat, scifi keretben. 
Tumblr media
Piknik az árokparton
Regény, Borisz Sztrugackij , 1972.
Azóta nagyon sok STALKER világban játszódó regény íródott.
Tumblr media
A Sztalker (oroszul: Сталкер; németül: Stalker) 1979-ben bemutatott színes és fekete-fehér film Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij rendezésében.
A film alaptörténete Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című sci-fi kisregényén alapul.
Tumblr media
A S.T.A.L.K.E.R.: Shadow of Chernobyl egy nyílt világú, belső nézetű, lövöldözős játék, amelyet az ukrán GSC Game World fejlesztett és a THQ adott ki 2007 márciusában.
Néhány kifejezés a játékból („Zóna”, „Stalker”), mint ahogy néhány háttérsztori ötlet is a népszerű science-fiction könyvből, Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című művéből ered, valamint az 1979-es Sztalkercímű film is a regényen alapszik. A zene egy része a játékban, mint például a rádióban felhangzó zene, vagy a Stalkerok gitárjátéka az ukrán FireLake metálzenekar által készített hangfelvétel.
A STALKER játéknak később még 2 része készült, mielőtt a GSC befejezte a tevékenységét. A STALKER 2 hivatalosan be lett jelentve, majd lelőtték a projektet, de egy nemrégiben megjelent cikk szerint, még van esély rá. 
A következő részben valamilyen szinten belemegyünk a sugárzás élettani hatásaiba. 
Források:
www.kiddofspeed.com
www.atomenergia.hu
www.reak.bme.hu
www.kfki.hu
www.mno.hu
http://www.sasovits.hu
Rövid videó, a szarkofágból:
youtube
A robbanás idején 30.000 Röntgen/óra volt a sugárzás. Mostanra kb. 10.000 Röntgen/óra. ( 93.300 mS/h )
Az “elefántláb” - olvadt beton és fűtőanyag keveréke
0 notes