#tőzsér árpád

[lelkigyakorlatok]

Bohumil Hrabal: Este

Valaki leakasztotta a hegedűt a falról, s játszani kezdett, játszott, nem játszott, nem is tudom már, csak az éjszaka pillangója szállt egyre feljebb, szárnyain a monoklik zöldek és kékek voltak, te pedig hallgatóztál. Hallgatózol most is, ahogy a befelé vérző holtak szoktak – a hegedű nyakán nagy, görbe ujjak, ismeretlen ujjrend a világ, hangjai, az orrodon át, tested üregeibe folynak. A sötétség kopoltyúval lélegzik, dallamot feszítesz a csillagok közé, falusi bálteremben füzért s fenyőfakoszorúkat. Fordította Tőzsér Árpád

[legyjomindhalalig]

Tőzsér Árpád: Férfikor

Dinnyés József dalai

Villamos vágtat,

mintha vad futna,

megadón fekszik

alá az utca.

Szerelmét adja

lány a legénynek:

adom magam vad

tülekedésnek.

Állandósul a

robaj a vérben:

férfikort kongat

huszonkét évem.

Huszonkét éve

adom a hőst itt,

játszom a sorssal

szembeköpősdit.

Élek, csavargok,

vagyok, mert lettem,

mint dér az ágon:

megkérdezetlen.

Indultam, mint más:

virágembernek.

Tövis lettem, mert

fagyok neveltek.

Szúrok, ha szúrnak,

rúgok, ha rúgnak,

nem hajlok se új,

se régi úrnak.

Csak a nád hajlik,

törik a férfi:

nem tört derékkal

próbáljak élni.

Így lehetek csak

erős a bajra.

Cigarettára:

gyújtok a dalra.

Földi bajt oldó

tűzpiros dalra,

pávatorokkal

szólok a napba.

Csillagot rugjon

huszonkét évem:

morzsavilággal

be sose érjem.

A mindenséget

magamba szedjem,

de sóra, szénre

essen szét bennem.

Megoldó szemmel

világom járjam.

Ha bimbót látok,

virággá lássam,

hogyha gazt látok

tűzlánggá nézzem:

járjon az ember

szegfűfehérben.

De torkig álljak

bár a virágban:

kis füvek mérgét

felkiabáljam.

Legyen fülem, ha

bánattó’ ümget,

újra font kantárt

csak úron tűrjek.

Fagyfegyelembe

vérmeleg kedvet,

csendszájba bátor

szót követeljek.

Bátor elméknek

bátor a lába:

akarom, álljunk

vad karikába.

Vad karikába,

megváltó táncra,

mindenki járja,

férfimód járja.

S egy akaratra

taszítva lábunk,

a forgatagban

összekiáltsunk:

Világot rontó

nyers erők kelnek,

nem elég félni

már egyért egynek.

Túl az ideg és bőr-

szabta határon:

aki most fáj, az

őssejtig fájjon.

Ki velünk táncol,

ki velünk járja:

Anyánk képén a

világ a ráma.

Mindenki mindér’!

Pötty, különfények

szűnjenek! - Táncba,

körtáncba, népek!

Tüdő táguljon,

csizmaszár rogyjon,

törjön aranygyep,

zendüljön torkom.

Férfikor, így jöjj,

így gyújtsak dalra,

pávatorokkal

így szóljak napba,

szakadjak meg, bár

torkomba bukjon

szó helyett sós vér:

ne hagyjam jussom.

Jussom a szóra,

igazra, szépre,

gyehennaoltó

hűs emberségre.

Szóljak halálig

harcverest, bátrat,

férfikor, így jöjj,

vigyázlak, várlak!

[most-nem]

Hosszú az életem, s szinte kibírhatatlan az érzés: tán végleg itt maradok e zárt cella-létben. Lázad hát szakadatlan elmém, szívem – életfogytos rabok. Mit veszthetek?, kivánok már hurkot nyakamra, de ilyenkor hirtelen szép a cellakamra, jaj, lakályos benne minden sarok!

(Tőzsér Árpád:  Elégia Homálynoky Szaniszlóhoz; részlet)

[korkep-blog]

A húsvéti ünnepek után is színes programkínálat várható a Pozsonyi és a Szenci járásban

Operett, könyvbemutató, kiállításmegnyitó, kerekasztal beszélgetés, lakossági fórum és úti beszámoló. A húsvéti ünnepek után is színes programkínálat várható a Pozsonyi és a Szenci járásban.   2018. április 4. (szerda) – „Vígan szól az operett”   A szenci kultúrház nagytermében április...

Operett, könyvbemutató, kiállításmegnyitó, kerekasztal beszélgetés, lakossági fórum és úti beszámoló. A húsvéti ünnepek után is színes programkínálat várható a Pozsonyi és a Szenci járásban.

  2018. április 4. (szerda) – „Vígan szól az operett”

  A szenci kultúrház nagytermében április 4-én, szerdán 19.00 órától kerül bemutatásra az Érsekújvári Operettkvintet “Vígan szól az operett” című előadása. A belépő 5 euró.

  Fotó: szenc.sk

  Bővebb információ itt.

  2018. április 5. (csütörtök) – Bábel tornyában liftboy könyvbemutató

  Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várnak április 5-én, csütörtökön 14.00 órára a Pozsonyi Magyar Intézetbe (Štefánikova/Stefánia út 1.), ahol Forbáth Imre: Bábel tornyában liftboy című kötete kerül bemutatásra. Az Opus-könyvek sorozatban megjelent kötetet szerkesztőjével Tóth László költővel Tőzsér Árpád (Kossuth-díjas költő) és Juhász Katalin (Madách-nívódíjas költő) beszélget.

    Bővebb információ itt.

  2018. április 5. (csütörtök) – A magyar függetlenségért

  Április 5-én, csütörtökön 17.00 órától kerekasztal beszélgetéssel egybekötött kiállításmegnyitóra kerül sor a Pozsonyi Magyar Intézetben. A Historická revue történelmi folyóirat márciusi számának 1848/49-es tematikus blokkját a kiadvány főszerkesztője, Jaroslav Valent mutatja be. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum összeállításában készült vándorkiállítás 2018. április 17-ig látogatható.

  Fotó: Historická Revue

  Bővebb információ itt.

  2018. április 5. (csütörtök) – RINGATÓ – Vedd ölbe, ringasd, énekelj!

  A Magyarországon nagy sikernek örvendő, szabadalmaztatott Ringató énekes-játékos foglalkozás immáron a Felvidéken is elérhető. A foglalkozás a 0–3 éves kisgyermekes családok részére ideális; fejleszti a zenei hallást, közösségi élményt nyújt szülőnek és gyereknek egyaránt. A Pozsonyi Magyar Intézetben (Štefánikova/Stefánia út 1.) 10.00 órától megrendezésre kerülő foglalkozásokra azokat a babákat, anyukákat és nagymamákat várják, akik maguk is úgy érzik, fontos, hogy a művészet eszközeivel neveljünk.

  2018. április 5. (csütörtök) – „Daloljunk Matus Jánossa“

  „Daloljunk Matus Jánossal” s egyúttal ismerkedjünk meg Mikuláš Schneider Trnavský (1881–1958) munkásságával április 5-én, csütörtökön 17.00 órától a Pozsonyi Casinóban (Klariská/Klarissza utca 7.). Mikuláš Schneider Trnavský a nagyszombati Szent Miklós-templom karnagya, népszerű dalok szerzője és a legismertebb szlovák egységes katolikus énekeskönyv összeállítója volt. Műsorfelelős: Janda Magda, háznagy: Ozogány Márta.

  Fotó: TASR

  Bővebb információ itt.

  2018. április 6. (péntek) – AllForJan: Hogyan védjük a sajtószabadságunkat az EU-ban?

  Az elmúlt hetekre való tekintettel április 6-án, pénteken 16.00 órától a pozsonyi Martinus könyvesboltban (Obchodná/Széplak utca 26.) beszélgetőestet tartanak a szólás- és sajtószabadság, valamint az újságírók védelmével kapcsolatban. A beszélgetés részvevői: Peter Bárdy (Aktuality.sk), Kamila Gunišová (Amnesty International), Alexandra Mostýn (TAZ.DE), Ivan Štefanec (EP-képviselő).

  Fotó: Facebook

  Bővebb információ itt.

  2018. április 8. (vasárnap) – V4 OPERAGÁLA – ünnepi hangversen

  Április 8-án, vasárnap 19.00 órától a Szlovák Filharmóniában – Vigadóban (Eugen Suchoň tér 1.) kerül megrendezésre a V4-es magyar elnökség külföldi programsorozata keretében a V4 OPERAGÁLA. Az est vendégei: Edita Gruberová(koloratúrszoprán), Schöck Atala(mezzo), Pavel Černoch (tenor), Krzysztof Bączyk(bariton).Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Kovács János karmester. Belépés meghívóval!

  Kovács János karmester. Fotó: Fidelio

  2018. április 8. (vasárnap) – MKP: lakossági fórum Szencen

  A Magyar Közösség Pártja Szenci Alapszervezetének elnöksége szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt április 8-án, vasárnap 15.00 órára a szenci kultúrházban megrendezésre kerülő lakossági találkozóra. Ezen a délutánon fognak megemlékezni az 1946–1948-as lakosságcseréről (kitelepítésről) is.

  Bővebb információ itt.

  2018. április 8. (vasárnap) – Tanzánia – a szívem missziója

  április 8-án, vasárnap 16.00 órakor minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak Gajdoš Pál képes úti beszámolójára a hegysúri közösségi házban.

  Fotó: szenc.sk

  Bővebb információ itt.

  Összeállította: Takács Henrietta

[josetteamphetamine]

A gondolat születése A test kinő a földből s merev derékkal rábukik a nap villogó kaszáira De mi van a megszokásból időnek nevezett dolgok között (körülfolyják az arcunk átfolynak érzékeinken) A felegyenesedő test kilép a vízből oszlopain és koronáján verejték csorog gyöngyök pilláidon S a dolgok között – szerelem lebeg A test utánozza s ismétli önnönmagát de a mozdulatok közt a köznapok kereke forog s ünnepi pillanatokra vágyunk S ami a dolgok között van s amit fának s madárnak hívunk a teremtő szomorúsága ki érzi hogy minden mit teremtett szárnyát libbentő gondolathoz hasonló úgy emelkedik magasba akár a tekinteted keresi időben térben egyetlen arcát testét testét mely kinő a földből kilép a vízből s a végtelenségig ismétli önnönmagát Tőzsér Árpád

[megpendul]

Tavasz

A harmadkorban eshetett így az eső. A folyó a vizét mindig ugyanazon tempóban hömpölygeti, s nem vágyik másra. Álltam a kitartóan szakadó esőben, s nem tudtam, bekopogjak vagy távozzam inkább. Az élelmesebb levelek már csicseregtek a fákon, lámpák passzírozták fényüket át a lombon, a szoba félig nyitott ajtaja mögött egy test vetkőzött, alváshoz vagy szeretkezéshez készült, s az éjjeli lámpa a zománcozott ajtón árnyakat oszlatott szét. Az árny forrása vajon egyedül volt, vagy ketten voltak? Reszkettem, mert éjjel hideg a zápor, s a lépések nesze elvesz az eső zajában. De a szorongásban lakni a legjobb, s félve, rettegve hallgatni fogaink vacogását, az életünket tönkretenni is jó, s reggel újra kezdeni mindent, s az is jó, ha reggel örökre elbúcsúzunk, s dicsérjük nyomorunkat ravasz Jóbként. Én csak álltam a makacs esőben, s nem tudtam, bekopogjak vagy távozzam inkább. Folyt a hátamon a víz, s egyszerre vágyat éreztem: El akarok menni, el akarok menni valahová, ahol kimondhatom végre: El akarok menni, ki akarok törni lángoló agyamból, hol egy heverőn csókjaim pihennek s a tulaj sárga, ragacsos ujjai tévelyegnek, vagy éppen szétnyílik két comb, s beleröhögnek monológomba. Ó, ha kiszúrhatnám az agyam szemét!, de nem mehetek el, szeretnem kell ezt a mocsárral elárasztott régi temetőt, melyben angyalok gázolnak ide-oda, profilig lerágott orrukat fordítva felénk. Ó, te, esős éj, ne hagyj itt engem, két szemem, érzékeim, az egész valóm elmerül a banális szépségekben, ó, esős éj, ne hagyj itt állnom ásóval kezemben, legyen bár aranyból ez az ásó. Kiömlök megadón én is a zöld rétekre, mezőkre, s a cinkék hangja nem ragad ki szorongó szerelmemből. Esős éj, ne hagyj itt állnom, hadd térdeljek legalább bele a sárba, s nézhessem a bezárt házat. S reggel majd kétségbeesve megkérdem a szeretett nőtől: Szeret még? S ő felel: Szeret még? Ha korábban ébredek nála, tükröt tartok a szájához, s megkérdem: Pápa, alszol? S eljön az idő, mikor a tükör nem párásodik be többé. Ó, éj, esőben ázó! Ó, te, esős éj…!

- Bohumil Hrabal / Tőzsér Árpád fordítása

[lelkigyakorlatok]

Bohumil Hrabal: Tavasz

A harmadkorban eshetett így az eső. A folyó a vizét mindig ugyanazon tempóban hömpölygeti, s nem vágyik másra. Álltam a kitartóan szakadó esőben, s nem tudtam, bekopogjak vagy távozzam inkább. Az élelmesebb levelek már csicseregtek a fákon, lámpák passzírozták fényüket át a lombon, a szoba félig nyitott ajtaja mögött egy test vetkőzött, alváshoz vagy szeretkezéshez készült, s az éjjeli lámpa a zománcozott ajtón árnyakat oszlatott szét. Az árny forrása vajon egyedül volt, vagy ketten voltak? Reszkettem, mert éjjel hideg a zápor, s a lépések nesze elvesz az eső zajában. De a szorongásban lakni a legjobb, s félve, rettegve hallgatni fogaink vacogását, az életünket tönkretenni is jó, s reggel újra kezdeni mindent, s az is jó, ha reggel örökre elbúcsúzunk, s dicsérjük nyomorunkat ravasz Jóbként. Én csak álltam a makacs esőben, s nem tudtam, bekopogjak vagy távozzam inkább. Folyt a hátamon a víz, s egyszerre vágyat éreztem: El akarok menni, el akarok menni valahová, ahol kimondhatom végre: El akarok menni, ki akarok törni lángoló agyamból, hol egy heverőn csókjaim pihennek s a tulaj sárga, ragacsos ujjai tévelyegnek, vagy éppen szétnyílik két comb, s beleröhögnek monológomba. Ó, ha kiszúrhatnám az agyam szemét!, de nem mehetek el, szeretnem kell ezt a mocsárral elárasztott régi temetőt, melyben angyalok gázolnak ide-oda, profilig lerágott orrukat fordítva felénk. Ó, te, esős éj, ne hagyj itt engem, két szemem, érzékeim, az egész valóm elmerül a banális szépségekben, ó, esős éj, ne hagyj itt állnom ásóval kezemben, legyen bár aranyból ez az ásó. Kiömlök megadón én is a zöld rétekre, mezőkre, s a cinkék hangja nem ragad ki szorongó szerelmemből. Esős éj, ne hagyj itt állnom, hadd térdeljek legalább bele a sárba, s nézhessem a bezárt házat. S reggel majd kétségbeesve megkérdem a szeretett nőtől: Szeret még? S ő felel: Szeret még? Ha korábban ébredek nála, tükröt tartok a szájához, s megkérdem: Pápa, alszol? S eljön az idő, mikor a tükör nem párásodik be többé. Ó, éj, esőben ázó! Ó, te, esős éj...!

Fordította Tőzsér Árpád

[korkep-blog]

Elhunyt Kulcsár Ferenc felvidéki magyar költő

Az egyik legelismertebb felvidéki kortárs költőnk volt

Életének 68. évében elhunyt Kulcsár Ferenc Madách-, és Forbáth Imre-díjas költő. A hírről a Szlovákiai Magyar Írók Társasága számolt be hivatalos oldalán.

  Kulcsár Ferenc 1949. október 9-én született Szentesen, a Felső-Bodrogközben. Alap- és középiskoláit szülőfalujában, illetve Királyhelmecen és Kassán végezte, majd tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem filozófia–magyar szakán folytatta. 1971-től a pozsonyi Új Ifjúság szerkesztője, 1973-tól a Madách Könyvkiadó sajtóelőadója, 1975-től pedig az Irodalmi Szemle nyelvi szerkesztője. 1976-tól a Madách Kiadó szerkesztőjeként, 1984-től 1991-ig az Irodalmi Szemle szerkesztőjeként dolgozott.

  1991-ben néhány társával megalapította a Lilium Aurum Könyv- és lapkiadót Dunaszerdahelyen, s közben 1995–1997 között a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának, a Katedrának a főszerkesztője volt. 2008 óta kizárólag az irodalomnak, vers- és esszéírásnak, az irodalmi publicisztikának, és a naplóírásnak szenteli életét. Verseket 1967-től publikált, költőként az 1970-ben megjelenő Egyszemű éjszaka című versantológiában indult. Első verseskötete 1972-ben jelent meg, Napkitörések címmel. Azóta mintegy 20 kötete született (versek, gyermekversek, esszék, mesék, legenda-feldolgozások, naplók).

  „Kulcsár Ferenc par exelance költő: akkor is költő lenne, ha soha egy sor verset sem írt volna le. Az a költő ő, aki egész életével, mozdulataival, magatartásával, életvitelével poéta, aki a nyelv titkával él, s a nyelve az emberi lét metafizikájával”

  – írja róla egyik méltatója, Tőzsér Árpád.

  Munkáiból irodalmi színpadok több önálló műsort rendeztek – ezek egyikét a Duna TV többször is bemutatta. Versei, tanulmányai, esszéi, meséi szlovákiai, magyarországi, romániai irodalmi folyóiratokban és antológiákban láttak napvilágot. Műfordításai szintén – szlovák, cseh, német, ruszin, orosz írók és költők munkáiból (az első három nemzet költőinek versfordításai több antológiában is megjelentek).

  Vilcsek Béla szokatlan „hármas monográfiája” a Hármaskönyv 2017-ben jelent meg a Szlovákiai Magyar Írók Társasága gondozásában, melyben Tóth László és Varga Imre mellett Kulcsár Ferenc is főszerepet kapott. A könyv egyéb érdemei és értékei mellett azért is izgalmas, mert e három különböző pályát és életművet az egykori közös indulás apropóján képes úgy egymás mellé helyezni és összevetni, hogy azok egymást is értelmezik.

  Díjai, kitüntetései:

Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1982

Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1985

Madách Imre-díj, 1991

Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1993

Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1994

Irodalmi Szemle (Az év költője) díj, 2003

Katedra-díj, 2006

Forbáth Imre-díj, 2007

Magyar Arany Érdemkereszt, 2013 – „szerteágazó irodalmi munkássága, az egyetemes magyar kultúra gazdagítása, a felvidéki magyar közösség sorsának jobbra fordításáért történő következetes kiállása elismeréseként” a Magyarország köztársasági elnöktől.

Balassi Bálint-emlékkard, 2014

Madách Imre-díj, 2014

  Kulcsár Ferenc temetése 2018. március 26-án, 13.00 órakor lesz Dunaszerdahelyen, a Kisudvarnoki úti temetőben.

  szmit.sk

Nyitókép: atv.hu

[korkep-blog]

Költészet versus slam poetry - Füleken csapott össze a két műfaj

Hangulatos környezetben, a füleki Európa bárban találkozott egymással elméletben és gyakorlatban a költészet és a slam poetry,

Hangulatos környezetben, a füleki Európa bárban találkozott egymással elméletben és gyakorlatban a költészet és a slam poetry. Pontosabban Erdős Virág, József Attila díjas, költő, drámaíró, valamint Laboda Róbert költő, tanár, slammer, előadó.

  Felvétel: Puntigán József.

  „Erdős Virág közéleti versei „felrobbantották” az érdeklődést az égető társadalmi kérdések iránt, és a Facebookon addig soha nem tapasztalt mértékben szerzett versolvasókat.“ – írja róla Laik Eszter, irodalomkritikus.

  Erdős Virág. Felvétel: Puntigán József.

  „Laboda Róbert verseinek és slamjeinek értelmezése és értése szellemes olvasót kíván, aki nem fél az iróniától.“ – olvasható a Túlzások c. kötetének jellemzésében.

  Laboda Róbert. Felvétel: Puntigán József.

  A műfajok és képviselőik közötti párbeszéd kérdéseit Mizser Attila költő, szerkesztő, egyetemi tanár tette fel. Nem hiányoztak a felolvasások sem – a verseket és szövegeket maguk a szerzők adták elő, melyek háttérzenéjét, hangulatát a Pázsit zenekar improvizációs zenéje biztosította.

  Mizser Attila. Felvétel: Puntigán József.

  Amíg a költészet a legősibb irodalmi műfajok közé tartozik, addig a slam poetry a legfiatalabbak közé sorolható. Az önálló honlappal is rendelkező műfaj, a Slam Poetry Marc Kelly Smith („Slampapi”) kezdeményezésére  az 1980-as évek közepén jelent meg önálló előadói műfajként, az angliai Spoken Word versengő formájaként.

  Magyarországon több mint 20 évvel később bukkant fel. A mozgalmat a budapesti Műcsarnok indította el 2006 februárjában a Budapest Slam nevű rendezvényével. A műfaj azóta népszerűségre tett szert, számos találkozót, versenyt szerveznek, melyek egyik jellemzője, hogy a fiatalok vannak rajta többségben, beleértve a Felvidéket is.

  Nem meglepő ez, hiszen idézve az említett honlapon található leírást „…ez egy modern költészeti stílus, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. …egy kötetlen stílus, amiben az egyetlen szabály, hogy a slammernek három perce van a színpadon a szavalásra, hogy érveljen, meggyőzzön, megnevettessen, szórakoztasson, elgondolkodtasson és sikert arasson!“.

  A Pázsit zenekar. Felvétel: Puntigán József.

  A műfaj egyik legismertebb szlovákiai képviselője éppen a füleki származású, Komáromban élő Laboda Róbert, tanár. A beszélgetés első részében, amely a két műfaj összehasonlításának kérdéseit feszegette elmondta:

  „…amikor belekerültem a slam poetry műfajba, nem is tudtam pontosan, hogy mibe kerülök bele, s talán ezért volt szép, ezért szép“. Sokan próbálják meghatározni, hogy mi a két műfaj között az a vékony híd, ami még járható, mi az a kompromisszumos állapot, ami még megtartja a kettőt egymás mellett.

  Felvétel: Puntigán József.

   „A slam poetry a vers szellemi pettingje …a műfajt egy nagyon jó barátkozásnak tartom“ – mondta. Megjegyezve, hogy Tőzsér Árpád költő például azt nyilatkozta, hogy nem igazán kedveli a slam poetry műfaját, mert ez egy nagyon nagy fellángolás, amelyből lehet jó bor, de lehet híg lőre is. Závada Pál szerint ez a nagyvárosi költészet.

  Magyarországon jelenleg már nagyobb dömping van körülötte, mint kellene. Gyakorló tanárként azt látja, hogy aki eljár egy slam poetry eseményre, az bizony könyvet is a kezébe vesz, ami  egy nagyon szép folyamatot tud elindítani.

  Felvétel: Puntigán József.

  Tény, „…hogy aki ezután nem fog könyvet a kezébe, azzal sem vesztettünk, mert azelőtt sem tette ezt. Nagyon szép, hogy a két műfaj között van átjárás!…én a slam poetryt három perc szabadságnak hívom …adott témára nagyon nehéz örökérvényű dolgokat írni“.

  Van-e a műfajnak a költészethez hasonló örökérvényűsége“ „…a fiataloknál? …nem érzem a munkaszagot benne… mert bizony egy slam szöveggel nagyon sok olyan munka van, amelyekkel és ahol az éppen interaktív, színész, önirónia, működőképes  tud lenni. „Ezeket az eszközöket, azok meglétét  mostanság kicsit hiányolom.“

  A költészet oldaláról közelítve a témát Erdős Virág hangsúlyozta: „Nem érzek éles határvonalat a kettő között,  inkább kényszeredettnek érzem sokszor ….egy adott alkotón belül is egy csomó példa van arra, hogy megpróbálják magukban külön választani a slammet és a költőt, ami szerintem nehéz is, meg nem is biztos, hogy jó.“

  Felvétel: Puntigán József.

  „A slam poetry megjelenésével egy egészen új megvilágításba került maga a költészet, s nem biztos hogy egy éles határvonalat lehet húzni a kettő között. A legérdekesebb kérdés…talán  a legnagyobb probléma, hogy az irodalmat és a költészetet egy elit valaminek gondoljuk. A slampoetriben pont az ajtó, amelyen keresztül a műfaj a hagyományos falakat próbálja egy kicsit lebontogatni, melyek stabilan kiépültek a költészet mint olyan köré. Pontosan az lehet a küldetése is a slam poetrynek, hogy provokálja a hagyományos irodalom és költészet azon képét, ami a fejünkben van és azt állítja hogy a szórakoztató ipar egy része maga a költészet is.“  A demokratikus jellege, hogy bárki kipenderülhet a színpadra és elmondhatja a mondókáját.

  Elemezgetve a részleteket, kiemelte,  hogy az is baj, amikor azt gondoljuk, hogy csak szimpla szórakoztatás, de az is baj, ha azt gondoljuk, hogy a költészet egy szűk kör ügye. „Vagyunk ötvenen és egymásnak írogatunk. Ahhoz viszont, hogy ki tudjunk lépni ebből a szűk körből a stratégiát is meg kell változtatni. Máshogy kell írni, tekintettel kell lennünk az olvasóra, meg kell szólítanunk őt.“

  Felvétel: Puntigán József.

  Egy esten gyorsan kiderül, hogy ki az, aki 3 perc és 15 mp alatt képes megnyerni magának a hallgatót és ki nem. „Ugyanígy zajlik ez egy folyóiratban is, ahol olvasok egy verset … itt még rövidebb idő alatt eldől, hogy tetszik az vagy sem … hiszen ott sokkal könnyebb tovább lapozni, mint felállni és kimenni egy slammesről”.

  „Provokáció ez a klasszikus költők felé is. A slam azt mondja, hogy próbálj eladhatóvá válni abszolút jó értelemben, próbáld meggyőzni az olvasót, hogy kell neki a te terméked.“

  Felvétel: Puntigán József.

  Természetesen az est folyamán a két műfaj további hasonlóságai és ellentmondásai is felmerültek. A jelenlévők az elmélet fejtegetésekkel a felolvasások során azonosulhattak vagy éppen elgondolkozhattak róluk.

  A zenés irodalmi rendezvény a 4. évadjába lépett LiteraTúra program keretén belül valósult meg, melynek idei témája az „Irodalom – másképpen“ volt. A rendezvény célja, hogy különböző formákban megpróbálja visszavezetni az embereket az olvasáshoz, illetve hogy még több kedvet adjon ehhez azoknak is, akik egyébként is olvasnak.

  Felvétel: Puntigán József.

  A Füleki Városi Művelődési Központ által szervezett programban az idén műhelymunka is helyet kapott. A helyi gimnázium diákjai számára május – június folyamán kreatív írás műhelyt tartott Mizser Attila költő, szerkesztő, tanár, valamint Nagy Hajnal Csilla költő. Júliusban a helyi kulturális – zenei fesztivál, az UDVart nyitónapján a szépirodalom és a film kapcsolódási pontjait kereste az a beszélgetés, melyen Németh Zoltán költőt, írót és Kerekes Vica színművésznőt faggatta Mizser Attila.

  A KocsmaBeat formáció zenés irodalmi felolvasóműsorában két zenész és egy énekes (a Blahalouisiana zenekar énekesnője, Schoblocher Laura) színesítette Czinki Ferenc író Pozsonyt idéző, élőben felolvasott szövegeit.

  Felvétel: Puntigán József.

  Mint azt az est házigazdája Illés Kósik Andrea, a Füleki Művelődési Központ igazgatója elmondta,  tervezik a sorozat  folytatását.

  Puntigán József